Kisalföld, 1961. december (6. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

Ilőtt. december 1., péntek „A mi korunk mérnökei már a kommunizmusnak építenek“ A Tudományos Is­meretterjesztő Társu­lat meghívására ha­zánkba érkezett Zde­­nek Alexa építészmér­nök, a Brnoi Műszaki Egyetem dékánja. Ma­gyarországi körútja alkalmával Győrbe is ellátogatott. Kedden délután a Győr-Sopron megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkás­­akadémiáján, szerdán délután pedig a TIT győri klubjában tar­tott előadást Az új építési módszerekről. Az előadást kivonato­san közöljük: A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az építészet irányvonala: az iparosítás, tehát a nagyüzemi házgyár­tás. Az építkezések meggyor­sítására nemcsak a korszerű munkamódszerek, de első­sorban a modern építőanya­gok szolgálnak. A téglás építési módszer — mondhat­nánk — már elavult, letűnt társadalmi rendszerek, ko­rok építőanyaga volt az agyagból égetett piros tégla. A mai ember célja: minden alkotása könnyedséget, szép­séget sugározzon, s ezt minél kevesebb munkával valósít­sa meg. A technika fejlődésének megfelelően igyekszik az építész a hagyományos épí­tőanyagokat (a téglát, a kö­vet) könnyebbekkel, véko­nyabbakkal, de ugyanakkor jobb, vagy legalább olyan teherbírásával helyettesben­­. A mi szocialista társadal­munkban, amely már a kom­munizmust építi, úgy kell terveznie és alkotnia a mér­nököknek, hogy az épületek megfeleljenek az emberiség soron következő korszakaiban is — mondta a professzor. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni: gondolni kell a jövő­re, ne csak magunknak ter­vezzünk, építsünk, hanem az utódainknak is. (Példa erre a Brnoi Diákváros, ami­nek tervei­ -ugyan most ké­szülnek, de végyesen 1980- ra kell felépülnie.) A szocialita és még in­kább a kommunista társada­lom alapvonása, jellemzője az építészetben, és tipizálás A tipizáláshoz kapcsolódik az építészet iparosításának a lehetősége, az előregyártott szerelési épületelemek gyá­ri, esetleg helyszíni készíté­se az ismert anyagokból, vagy azokból, amelyeket csak a jövő fog megterem­teni. Az építészet iparosításá­ban igen nagy szerepet ját­szanak a könnyű kitöltő anyagok, szigetelők, főleg a műanyagok. Fa pótlására például kiválóan alkalmas műanyagok már évek óta ismeretesek, és egyes helye­ken régóta használják is: padlónak, festésre, ajtók, ab­lakok készítésénél. A mű­anyagok révén az építészet­ben a kémia, a veevészt is egyre nagyobb tért hódít A mai építészeti alkotáso­kat tehát úgy jellemezhet­­jük, mint a forma, a tarta­lom, az amyag és a termelés harmóniáját, amikoris a tar­talom összefodalja és kife­jezi a szocialista rendszer új formáit, a forma pedig magában foglalja és vissza­tükrözi a termelést, az új anyagokat és a gazdaságos­ságot Külön kell szólni a lakás­építésről Gyorsan és sok lakást úgy építhetünk, ha tipizál­juk a terveket és megszün­tetjük az előregyártott ele­mek sokféleségét. Tulajdon­képpen egyféle előregyártott elemet kell sokféle célra és sokféle épülethez alkalmaz­ni. Ma már a lakásépítkezés bizony alig képzelhető el szerelvényfal és egészségügyi mag nélkül. Minden szerel­vény fő követelménye: gyor­san lehessen összeállítani, s ezáltal lényegesen csökkent­hetők az építkezés költségei.­­ A tipizálás távlati fel­adatai: a tipizálásnak és ve­le együtt az egységesítésnek is meg kell teremteni a fel­tételeit az átmenethez a kis elemektől a nagyméretű épü­letelemekhez, a sík elemek­től a térelemekhez, amikor már egy-egy lakásrészletet (fürdőszobát, konyhát, szo­bát) lehet egyszerre beemel­ni a daruval. Ehhez járul aztán az új és olcsó építési anyag, mint például a tufa, a kovaföld, a habsalak, az azbeszt-cement, a salakgya­pot, a perli­t-beton, a perlit­­habarcs, a gyantával össze­ragasztott gyékények és le­mezek, az átvarrt (steppelt) gyékények, habosított üveg­ből készített különféle hang és hőszigetelő anyagok. A műanyagok a feldolgozás szempontjából is roppant előnyösek: könnyen meg­munkálhatók, hegeszteni, hengerelni lehet őket, selejt­­­jük alig van, könnyen szál­líthatók. A műanyagtermelés a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban például 1950 —57-ig hatszorosára emelke­dett. A modern, minden igényt kielégítő lakások tervezésé­ben a lakosság is részt vesz. A tanácsok egy-egy bemuta­tó alkalmával vitákat ren­deznek, amiken aztán sok­­sok értékes hozzászólás, vé­lemény hangzik el. A közvé­leménykutatás alapján a tervezők körülbelül ötven- hatvan pontban foglalták össze a lakosság igényeit Közülük a legfontosabbak: a lakóterület megnagyobbí­­tása; két szoba-konyhás la­kás nem elég egy átlagos családnak: sok szobát, még akkor is, ha kicsi a terüle­tük; nagy előszobát; a szo­bától elkülönített hálót, sőt a szülők hálóját a felnőtt gyermekekétől is külön; dol­gozó (munka) konyhát, ahol helyet kap a hűtőszekrény és mosógép is; konyhát, szo­bát és főleg az előszobát be­épített, pasztellszínű búto­rokkal; tágas éléskamrát; nagy fürdőszobát a WC-től külön, mosásra is alkalma­sat; műanyag melegpadlót a parkett helyett; központi fű­tést; hűtőboxokat az egyes emeletekre. Amint láthatjuk, igen sok kérésük van a la­kóknak, de ezek a kérések, igények­ jogosak és fokozato­san megteremtődnek hozzá az anyagi feltételek is. Kulcsár László Moszkvába érkezett a magyar szakszervezeti küldöttség Brutyó Jánosnak, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével csütörtök reggel Moszkvába érkezett az 5. szakszerveze­ti világkongresszuson részt­vevő magyar küldöttség. (MTI) KISALFÖLD Egyszerű újítások tekintélyes megtakarítások Kiállítás Sopronban Az emberek tudatában az újításokkal kapcsolatban ál­talában hatalmas összegek szerepelnek. Egyrészt az újító jutalmával kapcsolat­ban, másrészt az újítás érté­két illetően, sokszor úgy gondolják az emberek, hogy milliós összegek léte és nem­léte forog kockán. Holott nagyon sok esetben egysze­rű, filléres beruházásokat je­lentő újításokkal is jelentős összegeket lehet megtakarí­tani. Annyiban igaza van annak, aki nagy összegek forgását látja az újítások mögött, hogy ezek az egy­szerű újítások, a befektetés arányához mérten, valóban jelentős összeget takarítanak meg. Ezeket, a mindennapi éle­tünkhöz tartozó egyszerű újításokat mutatták be kiál­­lítás formájában Sopron­ban, a Pannónia Szálloda éttermi előterében. Az újítások részben a vendég­látóiparból, részben a keres­kedelem más ágaiból valók. A soproni Vendéglátóipari Vállalat és az Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat számos dolgozója nyújtott már be újításokat, amelye­ket el is fogadtak.­­Például a Vendéglátó dolgozói 1960- ban 9, 1961-ben 14 újítást nyújtottak be. Ezek közül húszat már elfogadtak és al­kalmaztak, háromnak most folyik az elbírálása. Egyik ilyen újítás a tojás­­fehérje-szárító gép. A cuk­rászüzem a tojás sárgáját használja, a fehérjét eddig nem hasznosította. Egy egy­szerű, de szellemes eljárás­sal egész éven keresztül gép­pel szárítják a fehérjét. Ez­zel az újítással ebben az év­ben, a karácsonyi ünnepekre 15 mázsa habkarikát készít­het a porrá alakított fehér­jéből a vállalat. Érdekes a lábnyomásra működő vízcsap. Ezzel a söntések pohármosását lehet meggyorsítani és ugyanak­kor sok vizet is megtakarí­tanak. De nagyon ügyesnek bizonyult a faszénfűtésű rostsütő kályha is. Szabad­téri rendezvényeknél, ahol rengeteg ételt kell rövid idő alatt felszolgálni, jól bevá­lik ez az újítás. A hűtővíz újbóli felhasználását is a soproni Vendéglátó Vállalat egyik dolgozója javasolta és kidolgozta a megvalósítás technikai módját. Ez külö­nösen olyan helyeken — mint például nyáron Sopron­ban — válik be, ahol víz­hiánnyal kell számolni. A hűtővíz második felhaszná­lása a mosogatásra alkalmas. A soproni Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zóinak néhány egyszerű újí­tását is láthattuk a kiállítá­son. Köztük a zsíradagoló berendezést, az új átjelző fémrudait, a tejkimérő edé­nyek módosított alátétjét. Sok érdekes adminisztrá­ciós egyszerűsítést és újítást mutat be a kiállítás. Több megyei vállalat is felvonul­tatta dolgozóinak újításait. Dicsérhető a kereskedelem dolgozóinak ügybuzgalma, leleményessége és törődése saját szakmájukkal és mun­katerületükkel. Ezek a kicsi­nek látszó újítások összetéve jelentős, összegeket takaríta­nak meg népgazdaságunk­nak, és ezért megérdemlik, hogy felfigyeljünk rájuk. (­a) 31.d tain­ alólők Néhány nappal ezelőtt Győrött,­­ a Liszt Ferenc Ál­lami Zeneiskolában megala­kult az ifjú zenebarátok köre. Az iskola vezetőségé­nek a kör megalakításával az volt a célja, hogy a nö­vendékekből zenehallgató közönséget neveljen. A ta­gok a szülői munkaközös­ségtől tagsági igazolványt kaptak, s ha a foglalkozá­sok idején sorra kerülő kér­­dezz-felelek versenyeken jó helyezést érnek el, jutalo­á­­ban is részesülnek. Az első előadásra vasár­nap délelőtt 10 órai kezdet­tel került sor. Az iskola előadótermében megtartott foglalkozáson a bécsi klasz­­szikusokkal ismerkedtek meg a tanulók. Ezen az összejövetelen még együtt voltak a kicsik és a nagyok, a következő előadásokon azokban már két csoportra osztják, őket: a magasabb osztályos tanulókra és az alacsonyabb osztályosokra. Az előbbi csoport az iskola volt művésztanárának, H. Szanyi Irmának a nevét, az utóbbi az iskola volt igaz­gatójának, Fodor Kálmán­nak nevét vette fel. A második előadást szer­dán este 6 órai kezdettel tartották meg orosz-szovjet zeneszerzők műveiből. A 28 zeneszámot hatvan fiú és lány hallgatta nagy figye­lemmel. A nagyok csoport­jának is hatvan tagja van, így az iskola legjobb 120 növendéke szerez magasabb műveltséget, mint társaik. Az ifjú zenebarátok körét a városi TIT szervezet el­nöksége is támogatja. Az iskola pedagógusai nagy se­gítséget adnak a növendé­keknek tanulmányukhoz, tu­dásuk mélyítéséhez, úgy, hogy a növendék-hangver­senyeken kívül két alka­lommal tanári hangversenyt adnak a kör tagjainak. Bodó Jenő hegedűtanár a következő tanári hangver­senyre készül Rácz Mariann növendék Raff: Cavatina című művét gyakorolja A FALUT ÉRDEKLI December 10-ig lehet megítölni a jövő évi gépjavítási szerződéseket A földművelésügyi minisz­ter egyik idei rendelet® le­hetőséget nyújt a termelő­szövetkezeteknek arra, hogy erő- és munkagépeik, vala­mint önitatóval ellátott is­tállóik javítására, szervizsze­rű karbantartására kedvez­ményes szerződést kössenek a gépállomásokkal. A jövő évre vonatkozó szerződése­ket ez év december 10-ig kell megkötni. Szerződést lehet kötni: fő­javításra (negyedévi nagy­karbantartásra,­­amely alka­lommal a szükséges egyéb javításokat is elvégzik) és havi­­szervizre. A főjavítást és a karbantartásokon felül elvégzendő javítási munká­kat a ráfordított munkaóra és a felhasznált anyag, al­­katrész alapján számolják e­l a gépállomások, 50 száza­lékos kedvezménnyel. A ne­gyedévi nagykarbantartás díja esetenként 500 forint, a havi szervizé 280 forint. A megkötött szerződések alapján a termelőszövetkeze­tek kérelmének megfelelően a gépállomások napra beüte­mezik a javításokat és a karbantartásokat, s erről a szövetkezeteket írásban ér­tesítik. A termelőszövetkeze­tek vezetői tehát előre tud­hatják, hogy melyik gépük mikor kerül sorra a javítás­nál. Gondos elenéréssel, vegyszeres védekezéssel akadályozzuk meg a gabonafutrinka kártételét A hosszú őszi szárazság miatt későn kelt és még mindig zsenge őszi vetések­ben az országnak csaknem valamennyi vidékén megje­lent a gabonafutrinka, vagy más néven csócsároló lárvá­ja. Az Országos Növényvé­delmi Szolgálat felhívja a termelők figyelmét, hogy fo­kozott gonddal ellenőrizzék gabonavetéseiket és ha fut­rinkafertőzést észlelnek, azonnal kezdjék meg a vé­dekezést. Különösen azokon a táblákon terjed a futrin­ka, ahol a megelőző években is gabona termett. Ha ide­jében meg nem gátolják a fertőzés terjedését, egész táblák is kipusztulhatnak. A legjobban bevált védekezési módszer: a keletkező folto­kat és azok egyméteres su­garú körzetét HCH porozó­szerrel kell beszórni Új mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában új mezőgazda­­sági szakkönyvek jelentek meg. Sz. A. Ignatov: Önálló gazdasági elszámolás a kol­hozokban című könyve is­merteti és elemzi az önálló gazdasági elszámolás mód­szereit, amelyek a jövedelem helyes, a végzett munka ará­nyának megfelelő­ő elosztásá­ra nyújtana!?" lehetőséget. Foglalkozik a nyilvántartás és az ellenőrzés eljárásaival, a termelési és a pénzügyi feladatok kidolgozásával. Számos példát és számítási mintát közöl, amelynek be­vezetése egyszerűsíti a szám­vitelt. A könyv a legkivá­lóbb kolhozok gyakorlatá­ban kipróbált módszerek át­adásával ad segítséget ter­melőszövetkezeteinknek. Harmadik kiadásban jelent meg Báldy Bálint Kossuth­­díjas könyve A baromfi te­nyésztése címmel. Az új kiadás jelentősen bővült a nagyüzemi tartásra vonatko­zó tudnivalókkal. Részletesen foglalkozik a termelőszövet­kezetek baromfitartásának megszervezésével, a telepek, alrendszerek létesítésével, el­sősorban a meglévő, illetve fölöslegessé váló gazdasági épületek átalakításával, azok berendezésével, felszerelési tárgyaival Országos Etet­és kirakodó vásár lesz december 4-én, hétfőn Peren, december 5-én, kedden Bele­den, december 7-én, csü­törtökön Szanyban és Té­nyén. A szocialista szertartásokról és azok megrendezésével kapcsolatos kérdésekről tar­tott megbeszéléseken vettek részt az ország minden vi­dékéről a városi vagy me­gyei tanácsok művelődés­­ügyi osztályainak képviselői Budapesten. A Népművelési Intézet három napos tan­folyamán a hallgatók ta­pasztalatcsere formájában megismerkedtek egymás munkájával. A helyes csa­ládi és szocialista szertar­tásokat az előadások után a gyakorlatban is elsajátít­hatták: névadó bemutatón vettek részt, majd bemutat­ták nekik a különféle ün­nepélyekhez illő zenei anya­got is. A családi és a szo­cialista szertartás összekö­tője a házassági ünnepség, s hogy ez még ünnepélye­sebbé és még családiasabbá váljék, Budapesten felépítik a második számú Házasság­­kötő Termet. Az épületet avatása előtt látogatták meg a tanfolyam résztvevői. A háromnapos tanfolya­mon tanultakat a hallgatók városukban, illetve megyé­jükben igyekeznek gyümöl­­csöztetni; az előadásokról és a látottakról beszámolót tartanak a művelődésügyi osztályok dolgozóinak. Győ­rött néhány nap múlva ke­rül erre sor. 3

Next