Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
1999. február 1., csütörtök A játékos tanulás a címe annak a kis füzetnek, mely most jelent meg a Pedagógusok továbbképzése című sorozat első kiadványaként. A tanulmányfüzetet Győr-Sopron megye pedagógusai írták. A 3. és 4. számú miniszteri módszertani levél útmutatásait megyénk pedagógusai már eddig is sokoldalúan alkalmazták és továbbfejlesztették gyakorlati munkájukban. A füzet ezeknek a tapasztalatoknak összefoglalása. A jól szemléltető képekkel illusztrált kiadvány most a megye minden községébe eljut s így az értékes tanácsokat és tapasztalatokat mindenütt fel tudják használni. A cikkek általánosságok helyett mindig a konkrét problémákat tárgyalják s számos példát vesznek a tanítási órák gyakorlatából. A gyakorlat bizonyít című cikk egy betűismertetési és egy olvasás gyakorlási óra levezetését mutatja meg teljes részletességgel. A játékos tanulás érdekes pedagógiai kérdés, mely régóta foglalkoztatja a nevelőket. Hogyan lehet a gyermek játékos kedvét az ismeretközlés és nevelés munkájában hasznosítani? Jó néhány évvel ezelőtt volt egy olyan kezdeményezés, mely kizárólag a játék keretében akarta az első osztályos tanítást megoldani. Ez természetesen nem vált be, hiszen a gyermeknek már az első osztályban is mindenekelőtt azt kell megtanulnia, hogy számára is megkezdődött a felelősségteljes munka, a tanulás. A fejlődő gyermek számára azonban bizonyos átmenet szükséges a gondtalan játék és a felelősséggel végzett munka között. A játékos tanulás módszerének egyik feladata ezt az átmenetet biztosítani. „Játékosan bejutni a tudomány kapuján” — olvassuk az egyik cikkben. A játékos nevelés módszerének másik feladata a játékot mint pihentető, a lankadó érdeklődést újra felkeltő, sőt alkalomadtán mint „fegyelmező” eszközt is alkalmazni. A figyelem nem lehet egyenletes az óra mind a 45 percében. Tudományos megfiggyeléseket végeztek a figyelem lankadására vonatkozóan s azok eredményei alapján alkalmazzák óra közben a játékos tanítást. Megyénk nevelőinek sok értékes tapasztalatáról és tudományos pedagógiai kutatásainak eredményéről számol be az értékes kiadvány. UU A falusi KISz szervezetek és a szövetkezeti föld Tapasztalatok, gondok, javaslatok Alig két héttel ezelőtt fejezték be a mosonmagyaróvári járás KISZ bizottságának munkatársai a községekben az ifjúsági alapszervezetek tagjainak összeírását. Az adatok feldolgozásakor igen érdekes és fontos megállapításra jutottak: a falusi KISZ-szervezetekben nemcsak a tagok között van rossz kapciánt, hanem a szervezetben, a mozgalomban részt nem vevő fiatalok és a kiszesek között is ellentét van. A másik észrevételük pedig az, hogy a termelőszövetkezetek fiatalsága alig vagy egyáltalán nem veszi ki részét a mozgalom munkájából. Mi lehet ennek az oka? Ezt kilátták a bizottság munkatársai. A következő válaszokat kapták: ezekben az ifjúsági szervezetekben a városokba bejáró középiskolai tanulók és üzemi munkások nagy része aktív. Hogy miért? Egyrészt azért, mert hazaérkezve van idejük átöltözködni és a kultúrházba vagy pedig az ifjúsági terembe menni, hogy szórakozzanak, előadásokat hallgassanak. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok viszont az év nagy részében még délután és néhányszor este is vagy a földeken vagy pedig az állatok mellett vannak. Tehát kevesebb az ’'’éjük, s talán kényelmesek is ahhoz, hogy munka után átöltözzenek, s szórakozzanak hétköznap is. Ha néhányan közülük mégis el-ellátogatnának a kultúrházba, nem érzik jól magukat, mert általában a klubokban a városban dolgozó fiatalok szava érvényesül. Ha valami javaslatot tesz egy-egy termelőszövetkezeti fiatal, azzal kedvetlenítik el, hogy ne szóljon hozzá, mert nem érti a problémát. Emiatt aztán ezek a fiatalok visszahúzódnak, s mivel nincs olyan szókincsük, mint a bejáróknak, él-elmaradnak mögöttük, szégyellik magukat RB fmnfism nehéz a lányok helyzete. Ha táncos mulatságot, bált rendeznek a községben, főleg a diáklányokat és a gyári munkáslányokat viszik el a fiúk táncolni, mert ők nem tudnak „csörögni”, hiszen nem tanítják ezt a termelőszövetkezetben sem, és a községi intézmények egyikében sem. Nem arról van szó, hogy a városban talán ízléstelenül táncolnak, hanem arról, hogy az üzemi mulatságokon és a tánciskolában a modern táncokat járják az emberek, falun pedig nincs tánciskola, tánctanár, ahol és kitől az otthoniak megtanulnák a mambó, rumba, swing, slow-fox, és más tánc lépéseit. A termelőszövetkezetek is hibásak abban, hogy nincs jó kapcsolat a KISZ-tagok és a szervezeten kívüli fiatalok között. Gátolja a KISZ-szervezetek fejlődését, hogy anyagilag nem támogatják kellően őket. Ha a sajátjuk lenne az ifjúsági szervezet, vagyis, ha a falusi KISZ-szervezetek a termelőszövetkezetek pártfogása alatt működnének, szívesen segítenének anyagi helyzetükön, áldoznának a fiatalokra. Hogy ez megvalósuljon, az szükséges, hogy az ifjúsági szervezetek vezetősége a tsz-fiatalokból kerüljön ki. Ahol a KISZ-szervezet titkára a termelőszövetkezetben dolgozik, eredményes a fiatalok munkája a tsz is jobban támogatja őket Könnyebb az ilyen titkárnak a munkája, mivel mindennap találkozik tagjaival, ismeri nemcsak a mozgalomban felvetődő problémákat, hanem a tagok egyéni, személyes hibáit, hiányosságait, baját-baját, tehát azt a községi pártszervezet titkárával meg tudja beszélni, segítséget tud kérni ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Azokban a falvakban viszont, amelyekben az ifjúsági szervezet vezetője bejáró fiatal, nem jó, mert nem is lehet jó a mozgalmi munka. A KISZ-titkár ugyanis nem ismeri, meg nem ismerheti tagjainak életét, a velük és életükkel kapcsolatos nehézségeket, problémákat, hiszen csak ritkán találkozik velük is, meg a párttitkárral is. Az 1961 es év egyik feladata az volt, hogy a falusi szervezeteknek tsz-ben dolgozó fiatal legyen a vezetője. Ők azonban, ahol a tagok többsége bejáró fiatal, nem bírták két hónapnál tovább ezt a tisztséget, mert általános iskolai végzettségükkel nem tudták az üzemi fiatalokat is nevelni, akik a gyárban magasabb színvonalú előadásokat hallgattak, nagyobb ismereteket szereztek, mint otthonmaradt társaik. Természetesen, a falusi fiataloknak is fejleszteniük kell tudásukat, gyarapítaniuk kell ismereteiket, hogy minél kisebb legyen a különbség a városiak és ő közöttük. Ha ez megvalósul nem lesz hiba, a tsz-ben dolgozó titkár el tudja látni feladatát. Az üzemi KISZ- szervezetek pedig vegyék át a faluról bejáró fiatalokat, s ők foglalkozzanak szellemi és erkölcsi fejlesztésükkel. Ezzel a mozgalom se szenvedne kárt és a faliss ifjúsági szervezetek is fellendülnének. A legtöbb termelőszövetkezeti elnök, amikor megkérdezik tőlük, miért nincs a falu KISZ-szervezetében tsz-fiatal, azt válaszolja, hogy nincs a tsz-ben fiatal. Hogy ez nem így van, néhány példa: Cikolaszigeten 45 fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben, s közülük csak 13-an tagjai a község 29 tagú KISZ-szervezetének, holott a legjobb munkát a mozgalomban részt nem vevők végzi, mint például Nagy Tibor, aki a múlt évben ’ 540. Matus Gyula 450, Prikler Mihály 457 Koncz Katalin 329 munkaegységet gyűjtöttek. Pusztasomorján az 59 tagú szervezetnek csak 9 tsz-fiatal a tagja, pedig itt is vannak szép eredményeket elért 26 éven aluli fiatalemberek és lányok. Bokori Ferenc 453 Élő István 450, ifj. Fördős Ferenc 472 és ifj. Farkas István 494 munkaegységet gyűjtött tavaly. Várbalogon sem jobb a helyzet. A 41 tagból csak tizen dolgának a termelőszövetkezetben. Itt Cser Ferenc 604, ifj. Fűzi Antal 812, Jagadics Mária 316, Gyúró Margit 287, Bertalan Angéla pedig 247 munkaegységért kapott térítést. Damózselin csupán nyolc tsz-ben dolgozó fiatal tagja a 31 tagú szervezetnek. Ebben a termelőszövetkezetben is vannek jól dolgozó, szorgalmas fiatalok, akik nem tagjai a KISZ-szervezetnek: Szegte Antal 538, Babos József 350 és Hartai Erzsébet 286 munkaegységért vette fel zárszámadáskor a pénzt. Talán Halásziban a legszomorúbb a helyzet. Itt a 20 tagú szervezetben csak 2 fiatal tsz-tag, pedig itt is megérdemelné a tagságot Bendes Erzsébet, aki 261 és Nagy József, aki 408 munkaegységet gyűjtött egy év alatt. A példákat lehetne sorolni még sokáig, de ennyiből is látszik, hogy minden termelőszövetkezetben lehetne KISZ-szervezetet alakítani. Ehhez azonban a község vezetőségének, a tsz-elnöknek és a párttitkárnak a jó szervező munkáidra, és nem utolsó sorban a tszben dolgozó fiatalok akaratára van szükség. A sértődöttség rossz tanácsadó Tavasszal a bősárkányiak is munkához látnak A bősárkányi iskola udvarán kézilabda kapuk álnak. Ez jó jel — gondoltam magam, itt bizonyára élénk sportéletről hallok. Sajnos nem így történt. Szalai János, az általános iskola igazgatója még most is ingerülten beszél arról az időről, amikor a bősárkányiakat nagy sérelem érte. — Mi is volt az a rendkívüli nagy baj? — Valóban rendkívül nagy baj volt, amikor megnyertük a járási labdarúgó bajnokságot, és helyettünk Fertőd csapatát osztották be a megyei I. osztályba. Elkeseredtünk, elkedvetlenedtünk és talán ezzel is magyarázható, hogy azóta sem tudtunk kikeveredni a hullámvölgyből. Én személyesen talpaltam akkor a Megyei Labdarúgó Szövetségben, az MLSZ- ben, és mindenütt, ahol elmondhattam jogos sérelmünket. Ma sem mondhatok mást, mint azt, hogy igazságtalanul bántak velünk. Ha mi akkor bekerülhetünk a megyei I. osztályba, ma másképpen nézne ki Bősárkány sportélete. — Mit jelent ez? — Azt, hogy a labdarúgás mellett más sportágak is otthonra találtak volna a faluban. Így viszont csak a labdarúgó szakosztály működik és az elkedvetlenkedés talánmost a tavasszal feloldódik majd. Pedig van ebben a faluban tábora a sportnak. Szabó János, a TÜZÉP-telep vezetője és Lakatos László most is rendszeresenfoglalkozik a fiatalokkal. De nem léptünk előbbre egy lépést sem. — Meddig tart a sértődött— Nehéz elnyelni azt a békát. , Nem is beszélve arról, hogy sportolóinknak és a község lakóinak nehéz volt megmagyarázni a Megyei Labdarúgó Szövetség akkori döntését. — De azóta évek teltek el. És ez a jogos sérelem méys°m le-hét akadálya a szportfejlődés- nek. Nem gondolja? — Így van, ezt magunk is lát- ■ juk ,csakhát sokkal több támogatást ér segítséget várnánk a Járási TST-től is. Tíz kilométerre van tőlünk Csorna, de azelmúlt évben azt hiszem egyvolt nálunk, a Járási TST- elnök.. Mintha ő is belenyugodott volna abban, hogy Bősárkányban nem lehet változtatni a helyzeten. — És a község fiataljai mit szólnak ahhoz, hogy a labdarúgáson kívül más sportolási lehetőség nincs? — A spartoki áciversenyre készültünk mi is. Meg is rendeztük a községi versenyt, az asztaltenisznek itt lenne tábora, de nincs hála. — Hát ez a legfőbb akadály? — Kétségtelenül nem ez, hanem csak oda tudok visszatérni, hogy a sportvezetők is elkedvetlenedtek. — Végérvényesen azért belátja, hogy ez helytelen, hát kit bosszulnak vele? Csak a község fiataljait. — Igaz, éppen ezért mér az idei tavaszon szeretnénk, ha meghonosodna, nálunk a kézilabda . Eminek viszont az az akadálya, hogy az iskolában testnevelőtanárnő működik, aki csak a lányokkal tud foglalkozni. — Tudja azt, hogy milyen kevés faluban van testnevelő tanárnő, és ennek ellenére mégis élénk a sportélet? — Tudom. Nálunk éppen ezért, mert testneve' "t tanárunk "is van, meg az úttörőcsapatvezető is fiatal, elhatároztuk, hogy szakátokkal kezdjük el a munkát. Legfőbb ideje ennek. A beszélgetés világosan bizonyítja, hogy ha a járási sport'"et irányítója nem törődik következetesen a községek sportéletével, akkor ilyen sértődöttség miatt akad el a munka, pedig a jelentések évről-évre elkészülnek, s azokban talán még a bősárkányi sportéletről is szépet festenek. Véleményünk szerint a csornai JTST elnökének sürgősen segítenie kell a bősárkányi sportélet felélénkítésében. Ezt csak a helyszínen lehet megtenni. Itt lesz a vezetőségválasztó közgyűlés. Ez lesz az alkalom, ahol kölcsönös jószándékkal le lehet rakni a virágzó sportélet alapjait. Hangsúlyozzuk: megértés, ügyszeretet és egy kis felelősség kell hozzá, mert ne feledjék el a bősárkányi sportélet irányítói, hogy a sértődöttség rossz tanácsadó, nem is beszélve arról, hogy a fejlődésit gátolja. Pintér István Megkezdődött a soproni röplabdázók „Téli kupa“ bajnoksága Sopronban 16 csapat részvételével megkezdődött a „Téli Kupa“ röplabda terembajnokság. A 16 együttest férfiaknál és nőknél egyaránt két négyes csoportba osztották. A Felsőfokú óvónőképző csapata az első héten halasztást kapott, így csonka fordulót bonyolítottak le. Eredmények: Férfi I. osztály: Soproni Textília« fii uh •OJén.iOifl.T'i Tp^hfrikum 53 :28, SMAFC—»Fésílsfona 1 gyár 57:41. Férfi I. osztály: STC n.-Siketek, 52:49. Faipari Erdészeti Technikum 52:44. Női I. osztály: Sopronhorpács Fáy Közgazdasági Technikum 52:27. Női II. osztály: T.Vig?i A. Gimnázium Gépipari Technikum 40:10. Változások a hétvégi teremkézilabda műsorban Nehéz helyzetbe került a hét elején a téli teremkézilabda - torna szervező bizottsága. A vasárnap délelőtti mérkőzések lehetősége ugyanis a kosárlabdázóktól függőt, s mivel ők február 4-én, vasárnap délelőtt mérkőzést játszanak, a terem csak korlátozott ideig, mindössze másfél óra hosszat állt volna csak a kézilabdázók rendelkezésére. Másfél óra alatt három, legfeljebb négy mérkőzést lehet lejátszani, viszont Bágyogszovát és Csorna csapatainak a sorsolás szerint összesen öt mérkőzésük lenne. Mivel nem akarták a vidéki együtteseket költségtöbbletbe keverni, más megoldás után kellett nézni. Mivel a Tabulóváros vezetősége vasárnap délelőtt helyett , készséggel felajánlotta szombaton délutánra a termet, a szervező bizottság a helyi együttesekke v való megbeszélés után úgy döntött, hogy az ifjúsági csoportban felcseréli a második és a harmadik forduló mérkőzéseit. Ez annál inkább kézenfekvő megoldás, mert a harmadik fordulóban Bágyogszovát és a Csorna csapatai szabadimpo-szik. A téli teremkézilabda torna ifjúsági csoportjának mé közlései szombaton a következő képbelis kerülnek megrendezésre: 15 óra: Kazinczy A.—Lenszövő, női, 15.20 óra: ETO-Gy. Textiles, férfi, 10.56 óra: Szerszámgépgyár— Kazinczy B., női, 16.19 óraa: Fonóipari Technikum —Cséri 5pari Technikum, férfi, 16.52 óra: Gy. Texties—Révay Gimnázium, férfi, 17.SS óra: Gy. Textiles— Szerszám gépgyár női, 18 óra: Mehásépüők A.—Magas- építők B., férfi I. osztály. Február 11-én, vasárnap dél-előtt így alakul a műsor: Ré-vay Gimn.—Csornai Mezőgazdasági Techn., férfi (noth. Bágyog- szóvát~ Gémipari Techn. férfi (9.33), Kazinczy B.—Csorna női (9.05), Csornai Mezőgazd. Tech- Irniknim—•Vrvnbin.KH TAfhn. férfi (9.27) , 400 ITSK—Bágyogszovát 10. 00), Gépipari Techn.—Révay Gimn. férfi (10.33), Kazinczy A. —Kazinczy B., női (11 K Fonóipari Techn.—Vasas E * férfi (11.27) , Vasas ETO—Gy. Textiles női (12.00), Szerszámgépgyár— Lenszövő női (12.26). A szervező bizottság még egy cserét hajtott végre a csapatok besorolásában: az Elektromos csapatát a II. osztályba, a Magasépítőik B. csapatát pedig az I. osztályba sorolta át. K›l-Mül*«» neverf -1 'is."ilver-'‚"iyt ren›W"{t a B Ihircsü ÍK..'."3, elség serdülő és újonc versenyk,ökészére a Spo»»uszodában. Kétámián: jelentkezés 2 rajtra 94X1 Fis« — Mikü 1 hb.10 felvételé. J Győri teremöplabda bajnokság eredményei Női ifjúsági mérkőzések: Kazinczy Gimn .ícium— Közgazdasági Technikum B. 56:19, Zrínyi Gimnázium B.—Közgazdasági Technikum B. 40:24, Zrínyi Gimnázium, B.—Isozsaaívy Gimnázium 33:27. Férfi,ifjúsági mérkőzés: Bercsényi Gimnázium—Építőipari Technikum 48:34. •« Övek a szó... Kiss György, a Győri Dózsa idiaaton atlétája a Kortilmalt- ban fejezte be a válogatott atléták neszére Tatán rendezeti edzéseket. Vele veszelge vitimt. — Kik vettek részt ezen az edzőtáborozáson ? — Az Európa-bajnoki keret. — Ha már itt tartunk, Szécsényi leszkoszvető is részt vett az edzésen? — Miért kérdezi? — Mert arról olvastam, hogy eltiltották a válogatott Juszkoszvetőt a versenyzéstől. — Szécsényi ott volt a tatai edzőtáborozáson és meggyőződésem, hogy az Európa-bajnokságon is múlani fog. — Hogy sikerült az edzőtáborozás? — Alapoztunk, szakembereit vezetésével. Egyéni edzéstervet is kaptunk, és ennek végrehajtása már a mi feladatunk lesz. Természetesen az idei évben még egy pár alkalommal összehívják a válogatott keretet közös munkára. Borsos Miklós, a Vasas. . . kivonásaból lépett ki, amikor megszólítottuk: — Mi újság? — Én is részt veszek a felkészülésben, sajnos jelenleg megfázással bajlódom, éppen most is a gyógyszertárba megyek egy kis „segítségért“. — Milyenek az edzések? — Nagyon kemények, alaposan dolgozunk, én is szeretnék jó formába lendülni és jól játszani a tavaszi bajnoki mérkőzéseken. — Elsimultak a viharfelhők? — Igen, egyébként mesteremmel, Orczifalvi edzőmmel együtt lakom, így a legteljesebb ellenőrzés alatt állok. De bevallom őszintén, hogy ellenőrzés nélkül is becsületesen fogok dolgozni, mert érzem, hogy bíznak bennem. ★ Borbély József, a Vasas ETO középhátvédje éppen búcsúzni készült társaságától, amikor megszólítottuk. — Hogy érzi magát? — Őszintén megmondom, fáradt vagyok. Alaposan megdolgoztatott bennünket a mester. — Véleménye szerint kik vannak máris jó formában? — Ahogy társaim mozgását figyeltem, Pió és Keglovich máris kirobbanó formában van. De a többiek is nagy lelkesedéssel „hajtották“ végig az edzéseket. — Ön milyen csapattal indulna a tavaszi idényben? — Ez nem az én feladatom. Az biztos, hogy mindannyiunknak vannak elképzelései, de azt majd az előkészületek után közös megbeszélésen alakítjuk ki Orczifalvi edzővel. *~tér ★