Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

1999. február 1., csütörtök A játékos tanulás a címe annak a kis füzet­nek, mely most jelent meg a Pedagógusok továbbkép­zése című sorozat első kiad­ványaként. A tanulmány­füzetet Győr-Sopron megye pedagógusai írták. A 3. és 4. számú miniszteri mód­szertani levél útmutatásait megyénk pedagógusai már eddig is sokoldalúan alkal­mazták és továbbfejlesztet­ték gyakorlati munkájuk­ban. A füzet ezeknek a ta­pasztalatoknak összefoglalá­sa. A jól szemléltető képek­kel illusztrált kiadvány most a megye minden községébe eljut s így az értékes taná­csokat és tapasztalatokat mindenütt fel tudják hasz­nálni. A cikkek általánossá­gok helyett mindig a konk­rét problémákat tárgyalják s számos példát vesznek a tanítási órák gyakorlatából. A gyakorlat bizonyít című cikk egy betűismertetési és egy olvasás gyakorlási óra levezetését mutatja meg tel­jes részletességgel. A játékos tanulás érde­kes pedagógiai kérdés, mely régóta foglalkoztatja a ne­velőket. Hogyan lehet a gyermek játékos kedvét az ismeretközlés és nevelés munkájában hasznosítani? Jó néhány évvel ezelőtt volt egy olyan kezdeményezés, mely kizárólag a játék kere­tében akarta az első osz­tályos tanítást megoldani. Ez természetesen nem vált be, hiszen a gyermeknek már az első osztályban is mindenekelőtt azt kell meg­tanulnia, hogy számára is megkezdődött a felelősség­teljes munka, a tanulás. A fejlődő gyermek számára azonban bizonyos átmenet szükséges a gondtalan játék és a felelősséggel végzett munka között. A játékos tanulás módszerének egyik feladata ezt az átmenetet biztosítani. „Játékosan bejut­ni a tudomány kapuján” — olvassuk az egyik cikkben. A játékos nevelés mód­szerének másik feladata a játékot mint pihentető, a lankadó érdeklődést újra felkeltő, sőt alkalomadtán mint „fegyelmező” eszközt is alkalmazni. A figyelem nem lehet egyenletes az óra mind a 45 percében. Tudományos megfiggyelése­­ket végeztek a figyelem lan­­kadására vonatkozóan s azok eredményei alapján alkal­mazzák óra közben a játékos tanítást. Megyénk nevelőinek sok értékes tapasztalatáról és tudományos pedagógiai ku­tatásainak eredményéről szá­mol be az értékes kiadvány. U­U A falusi KISz szervezetek és a szövetkezeti föld­ Tapasztalatok, gondok, javaslatok Alig két héttel ezelőtt fe­jezték be a mosonmagyar­óvári járás KISZ bizottságá­nak munkatársai a községek­ben az ifjúsági alapszerve­zetek tagjainak összeírását. Az adatok feldolgozásakor igen érdekes és fontos meg­állapításra jutottak: a fa­lusi KISZ-szervezetekben nemcsak a tagok között van rossz kapci­ánt, hanem a szervezetben, a mozgalom­ban részt nem vevő fiatalok és a kiszesek között is el­lentét van. A másik észre­vételük pedig az, hogy a termel­őszövetkezetek fiatal­sága alig vagy egyáltalán nem veszi ki részét a moz­galom munkájából. Mi le­het ennek az oka? Ezt kil­átták a bizottság munka­­társai. A következő válaszo­kat kapták: ezekben az if­júsági szervezetekben a vá­rosokba bejáró középisko­­lai tanulók és üzemi mun­kások nagy része aktív. Hogy miért? Egyrészt azért, mert hazaérkezve van ide­jük átöltözködni és a kul­­túrházba vagy pedig az if­júsági terembe menni, hogy szórakozzanak, előadásokat hallgassanak. A termelőszö­vetkezetekben dolgozó fia­talok viszont az év nagy ré­szében még délután és né­hányszor este is vagy a föl­deken vagy pedig az álla­tok mellett vannak. Tehát kevesebb az ’'’éjük, s talán kényelmesek is ahhoz, hogy munka után átöltözzenek, s szórakozzanak hétköznap is. Ha néhányan közülük mégis el-ellátogatnának a kultúr­­házba, nem érzik jól magu­kat, mert általában a klu­bokban a városban dolgozó fiatalok szava érvényesül. Ha valami javaslatot tesz egy-egy termel­őszövetkezeti fiatal, azzal kedvet­lenítik el, hogy ne szóljon hozzá, mert nem érti a problémát. Emi­att aztán ezek a fiatalok visszahúzódnak, s mivel nincs olyan szókincsük, mint a bejáróknak, él-elma­­radnak mögöttük, szégyellik magukat RB­ fmnfism nehéz a lányok helyzete. Ha táncos mulatságot, bált rendeznek a községben, fő­leg a diáklányokat és a gyá­ri munkáslányokat viszik el a fiúk táncolni, mert ők nem tudnak „csörögni”, hiszen nem tanítják ezt a terme­lőszövetkezetben sem, és a községi intézmények egyiké­ben sem. Nem arról van szó, hogy a városban talán ízlés­telenül táncolnak, hanem ar­ról, hogy az üzemi mulatsá­gokon és a tánciskolában a modern táncokat járják az emberek, falun pedig nincs tánciskola, tánctanár, ahol és kitől az otthoniak meg­tanulnák a mambó, rumba, swing, slow-fox, és más tánc lépéseit. A termelőszövetkezetek is hibásak abban, hogy nincs jó kapcsolat a KISZ-tagok és a szervezeten kívüli fia­talok között. Gátolja a KISZ-szervezetek fejlődését, hogy anyagilag nem támo­gatják kellően őket. Ha a sajátjuk lenne az ifjúsági szervezet, vagyis, ha a fa­lusi KISZ-szervezetek a ter­melőszövetkezetek pártfogá­sa alatt működnének, szíve­sen segítenének anyagi hely­zetükön, áldoznának a fiata­lokra. Hogy ez megvalósul­jon, az szükséges, hogy az ifjúsági szervezetek vezető­sége a tsz-fiatalokból kerül­jön ki. Ahol a KISZ-szer­­vezet titkára a termelőszö­vetkezetben dolgozik, ered­ményes a fiatalok munkája a tsz is jobban támogatja őket Könnyebb az ilyen tit­kárnak a munkája, mivel mindennap találkozik tagjai­val, ismeri nemcsak a moz­galomban felvetődő problé­mákat, hanem a tagok egyé­ni, személyes hibáit, hiá­nyosságait, baját-baját, te­hát azt a községi pártszer­vezet titkárával meg tudja beszélni, segítséget tud kér­ni ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Azokban a falvakban viszont, amelyek­ben az ifjúsági szervezet ve­zetője bejáró fiatal, nem jó, mert nem is lehet jó a moz­galmi munka. A KISZ-titkár ugyanis nem ismeri, meg nem ismerheti tagjainak éle­tét, a velük és életükkel kapcsolatos nehézségeket, problémákat, hiszen csak ritkán találkozik velük is, meg a párttitkárral is. Az 1­961 es év egyik feladata az volt, hogy a falusi szervezeteknek tsz-ben dolgozó fiatal legyen a vezetője. Ők azonban, ahol a tagok többsége bejáró fiatal, nem bírták két hónapnál tovább ezt a tisztséget, mert álta­lános iskolai végzettségük­kel nem tudták az üzemi fia­talokat is nevelni, akik a gyárban magasabb színvo­nalú előadásokat hallgattak, nagyobb ismereteket szerez­tek, mint otthonmaradt tár­saik. Természetesen, a falusi fiataloknak is fejleszteniük kell tudásukat, gyarapíta­­niuk kell ismereteiket, hogy minél kisebb legyen a kü­lönbség a városiak és ő kö­zöttük. Ha ez megvalósul nem lesz hiba, a tsz-ben dolgozó titkár el tudja látni feladatát. Az üzemi KISZ- szervezetek pedig vegyék át a faluról bejáró fiatalokat, s ők foglalkozzanak szelle­mi és erkölcsi fejlesztésük­kel. Ezzel a mozgalom se szenvedne kárt és a faliss ifjúsági szervezetek is fel­lendülnének. A legtöbb termelőszövet­kezeti elnök, amikor meg­kérdezik tőlük, miért nincs a falu KISZ-szervezetében tsz-fiatal, azt válaszolja, hogy nincs a tsz-ben fiatal. Hogy ez nem így van, né­hány példa: Cikolaszigeten 45 fiatal dolgozik a terme­lőszövetkezetben, s közülük csak 13-an tagjai a község 29 tagú KISZ-szervezetének, holott a legjobb munkát a mozgalomban részt nem ve­vők végzi, mint például Nagy Tibor, aki a múlt év­ben ’ 540. Matus Gyula 450, Prikler Mihály 457 Koncz Katalin 329 munkaegységet gyűjtöttek. Pusztasomorján az 59 tagú szervezetnek csak 9 tsz-fiatal a tagja, pedig itt is vannak szép eredményeket elért 26 éven aluli fiatalemberek és lá­nyok. Bokori Ferenc 453 Élő István 450, ifj. Fördős Ferenc 472 és ifj. Farkas István 494 munkaegységet gyűjtött tavaly. Várbalogon sem jobb a helyzet. A 41 tagból csak tizen dolgának a termelőszövetkezetben. Itt Cser Ferenc 604, ifj. Fűzi Antal 812, Jagadics Mária 316, Gyúró Margit 287, Ber­talan Angéla pedig 247 mun­kaegységért kapott térítést. Damózselin csupán nyolc tsz-ben dolgozó fiatal tagja a 31 tagú szervezetnek. Eb­ben a termelőszövetkezetben is vannek jól dolgozó, szor­galmas fiatalok, akik nem tagjai a KISZ-szervezetnek: Szegte Antal 538, Babos Jó­zsef 350 és Hartai Erzsébet 286 munkaegységért vette fel zárszámadáskor a pénzt. Talán Halásziban a legszo­morúbb a helyzet. Itt a 20­ tagú szervezetben csak 2 fiatal tsz-tag, pedig itt is megérdemelné a tagságot Bendes Erzsébet, aki 261 és Nagy József, aki 408 munka­egységet gyűjtött egy év alatt. A példákat lehetne so­rolni még sokáig, de ennyi­ből is látszik, hogy minden termelőszövetkezetben lehet­ne KISZ-szervezetet alakí­tani. Ehhez azonban a köz­ség vezetőségének, a tsz-el­­nöknek és a párttitkárnak a jó szervező munkáidra, és nem utolsó sorban a tsz­­ben dolgozó fiatalok akara­tára van szükség. A sértődöttség rossz tanácsadó Tavasszal a bősárkányiak is munkához látnak A bősárkányi iskola udvarán kézilabda kapuk álnak. Ez jó jel — gondoltam magam­,­ itt bizonyára élénk sportéletről hallok. Sajnos nem így történt. Szalai János, az általános iskola igazgatója még most is ingerül­ten beszél arról az időről, ami­kor a bősárkányiak­at nagy sé­relem érte. — Mi is volt az a rendkívüli nagy baj? — Valóban rendkívül nagy baj volt, amikor megnyertük a járási labdarúgó bajnokságot, és helyettün­k Fertőd csapatát osztották be a megyei I. osz­tályba. Elkeseredtünk, elkedvet­lenedtünk és talán ezzel is ma­gyarázható, hogy azóta sem­­ tudtunk kikeveredni a hullám­völgyből. Én személyesen­ tal­paltam akkor a Megyei Labda­rúgó Szövetségben, az MLSZ- ben, és mindenütt, ahol el­mondhattam jogos sérelmünket. Ma sem mondhatok mást, mint azt, hogy igazságtalanul bántak velünk. Ha mi akkor bekerül­hetünk a megyei I. osztályba, ma másképpen nézne ki Bősár­­kány sportélete. — Mit jelent ez? — Azt, hogy a labdarúgás mellett más sportágak is ott­honra találtak volna a faluban. Így viszont csak a labdarúgó szakosztály működik és az el­­kedvetlenkedés talán­­most a ta­vasszal feloldódik majd. Pedig van ebben a faluban tábora a sportnak. Szabó János, a TÜZÉP-telep vezetője és Laka­tos László most is rendszeresen­­foglalkozik a fiatalokkal. De nem léptünk előbbre egy lépést sem. — Meddig tart a sértődött­— Nehéz elnyelni azt a békát. , Nem is beszélve arról, hogy sportolóinknak és a község la­kóinak nehéz volt megmagya­rázni a Megyei Labdarúgó Szö­vetség akkori döntését. — De azóta évek teltek el. És­­ ez a jogos sérelem méys°m le-­­­hét akadálya a szportfejlődés-­­ ne­k. Nem gondolja? — Így van, ezt magunk is lát- ■ juk ,csakhát sokkal több támo­gatást ér­ segítséget várnánk a Járási TST-től is. Tíz kilomé­terre van tőlünk Csorna, de az­­elmúlt évben azt hiszem egy­volt nálunk, a Járási TST- elnök.. Mintha ő is belenyugo­dott volna abban­, hogy Bősár­kán­yban nem lehet változtatni a helyzeten. — És a község fiataljai mit szólnak ahhoz, hogy a labdarú­gáson kívül más sportolási le­hetőség nincs? — A spar­toki áciverse­nyre ké­szültünk mi is. Meg is rendez­tük a községi versenyt, az asz­taltenisznek itt lenne tábora, de nincs hála. — Hát ez a legfőbb akadály? — Kétségtelenül nem ez, ha­nem csak oda tudok visszatérni, hogy a sportvezetők is elked­vetlenedtek. — Végérvényesen azért belát­ja, hogy ez helytelen­, hát kit bosszulnak vele? Csak a község fiataljait. — Igaz, éppen ezért mér az idei­ tavaszon szeretnénk, ha meghonosodna, nálunk a kézi­labda . Eminek viszont az az aka­dálya, hogy az iskolában test­nevelőtanárnő működik, aki csak a lányokkal tud foglal­kozni. — Tudja azt, hogy milyen ke­vés faluban van tes­tnevelő ta­nárnő, és ennek ellenére mégis élénk a sportélet? — Tudom. Nálunk éppen ezért, mert test­neve' "t tanárunk "is van, meg az úttörőcsap­atve­zető is fiatal, elhatároztuk, hogy sz­­ak­á­tokkal kezdjük e­l a munkát. Legfőbb ideje ennek. A beszélgetés világosan bizo­nyítja, hogy ha a járási sport­­'"et irányítója nem törődik kö­vetkezetesen a községek sport­életével, akkor ilyen sértődött­ség miatt akad el a munka, pe­dig a jelentések évről-évre el­készülnek, s azokban talán még a bősárkányi sportéletről is szé­pet festenek. Véleményünk szerint a csor­nai JTST elnökének sürgősen segítenie kell a bősár­kányi sportélet felélénkítésében. Ezt csa­k a helyszínen lehet meg­tenni. Itt lesz a vezetőségválaszt­­ó közgyűlés. Ez lesz az alka­lom, ahol kölcsönös jószándék­­kal le lehet rakni a virágzó sportélet alapjait. Hangsúlyoz­zuk: megértés, ügyszeretet és egy kis felelősség kell hozzá, mert ne feledjék el a bősárká­­nyi sportélet irányítói, hogy a sértődöttség rossz tanácsadó, nem is beszélve arról, hogy a fejlődésit gátolja. Pintér István Megkezdődött a soproni röplabdázók „Téli kupa“ bajnoksága Sopronban 16 csapat részvéte­lével megkezdődött a „Téli Ku­pa“ röplabda terembajnokság. A 16 együttest férfiaknál és nőknél egyaránt két négyes csoportba osztották. A Felsőfokú óvónő­képző csapata az első héten ha­lasztást kapott,­­ így csonka fordulót bonyolítottak le. Ered­mények: Férfi I. osztály: Soproni Textí­lia« fii uh •OJén.iOifl.T'i Tp^hfrikum 53 :28, SM­AFC—»Fésílsfo­na 1 gyár 57:41. Férfi I. osztály: STC n.-Si­­ketek, 52:49. Faipari­ Erdészeti Technikum 52:44. Női I­. osztály: Sopronhorpács Fáy Közgazdasági Technikum 52:27. Női II. osztály: T.Vig?i A. Gim­názium Gépipari Technikum 40:10. Változások a hétvégi terem­kézilabda műsorban Nehéz helyzetbe került a hét­­ elején a téli terem­kézilabda - torna szervező bizottsága. A va­sárnap délelőtti mérkőzések le­hetősége ugyanis a kosárlabdá­zóktól függőt, s mivel ők feb­ruár 4-én, vasárnap délelőtt mérkőzést játszanak, a terem csak korlátozott ideig, mind­össze másfél óra hosszat állt volna csak a kézilabdázók ren­delkezésére. Másfél óra alatt három, legfeljebb négy mérkő­zést lehet lejátszani, viszont Bágyogszovát és Csorna csapa­tainak a sorsolás szerint össze­sen öt mérkőzésük lenne. Mivel­­ nem akarták a vidéki együtte­seket költsé­gt­öbb­letbe keverni, más megoldás után kellett nézni. Mivel a Tabulóváros vezetősé­ge vasárnap délelőtt helyett , készséggel felajánlotta szomba­ton délutánra a termet, a szer­vező bizottság a helyi együtte­­sekke v való megbeszélés után úgy döntött, hogy az ifjúsági csoportban felcseréli a második és a harmadik forduló mérkő­zéseit. Ez annál inkább kézen­fekvő megoldás, mert a harma­dik fordulóban Bágyogszovát és a Csorna csapatai szabadimpo-­­­szik. A téli terem­kézilabda torna ifjúsági csoportjának mé közlé­sei szombaton a következő kép­belis kerülnek megrendezésre: 15 óra: Kazinczy A.—Lenszövő, női, 15.20 óra: ETO-Gy. Textiles, férfi, 10.56 óra: Szer­szám­gépgyá­r— Ka­zincz­y B., női, 16.19 óra­a: Fonóipari Tec­hnikum —Cs­éri 5­pari Technikum, férfi, 16.52 óra: Gy. Texties—Révay Gimnázium, férfi, 17.SS óra: Gy. Textiles— Szerszám gépgyár női, 18 óra: Mehásépüők A.—Magas-­­ építők B., férfi I. osztály. Február 11-én, vasárnap dél-­­­előtt így alakul a műsor: Ré-­­­vay Gimn.—Csornai Mezőgazda­­­­sági Techn., férfi (noth. Bágyog-­ szóvát~ Gém­ipari Techn. férfi (9.33), Kazinczy B.—Csorna női (9.05), Csornai Mezőgazd. Tech- I­rniknim—•Vrvnbin.K­H TAfhn. férfi­­ (9.27) , 400 ITSK—Bágyogszovát 10­. 00), Gépipari Techn.—Révay Gimn. férfi (10.33), Kazinczy A. —Kazinczy B., női (11 K Fonó­ipari Techn.—Vasas E *­­ férfi (11.27) , Vasas ETO—Gy. Textiles női (12.00), Sze­rszámgé­pgyár— Lenszövő női (12.26). A szervező bizottság még egy cserét hajtott végre a csapatok besorolásában: az Elektromos csapatát a II. osztályba, a Ma­gasépítőik B. csapatát pedig az I. osztályba sorolta át. K›l-M­ül*«» neverf -1 'is."ilver-'‚"iyt ren›W"{t a B Ihircsü ÍK..'."3, elség serdülő és újonc versenyk,ök­­észére a Spo»»uszodában. Kétámián: jelentkezés 2 rajtra 94X1 Fis« — Mikü 1 hb.10 fel­vételé. J Győri tere­m­öplabda bajnokság eredményei Női ifjúsági mérkőzések: Ka­zinczy Gimn .ícium— Közgazdasá­gi Technikum B. 56:19, Zrínyi Gimnázium B.—Közgazdasági Technikum B. 40:24, Zrínyi Gim­názium, B.—Isozsaaívy Gimnázium 33:27. Férfi,­­ifjúsági mérkőzés: Ber­csényi Gimnázium—Építőipari Technikum 48:34. •« Övek a szó... Kiss György, a Győri Dózsa i­di­a­a­ton atlétája a Kortilmalt- ban fejezte be a válogatott at­léták neszére Tatán rendezeti edzéseket. Vele veszelge vitimt. — Kik vettek részt ezen az edző­táborozáson ? — Az Európa-bajnoki keret. — Ha már itt tartunk, Szé­­csényi leszkoszvető is részt vett az edzésen? — Miért kérdezi? — Mert arról olv­astam, hogy eltiltották a válogatott Juszkosz­­vetőt a versenyzéstől. — Szécsényi ott volt a tatai edzőtáborozáson és meggyőző­désem, hogy az Európa-bajnok­ságon is m­úlani fog. — H­ogy sikerült az edzőtábo­rozás? — Alapoztunk, szakembereit vezetésével. Egyéni edzéstervet is kaptunk, és ennek végrehaj­tása már a mi feladatunk lesz. Természetesen az idei évben még egy pár al­ka­lommal össze­hívják a válogatott keretet kö­zös munkára. Borsos Miklós, a Vasas­­. . . kivonásaból lépett ki, amikor megszólítottuk: — Mi újság? — Én is részt veszek a felké­szülésben, sajnos jelenleg meg­fázással bajlódom, éppen most is a gyógyszertárba megyek egy kis „segítségért“. — Milyenek az edzések? — Nagyon kemények, alapo­san dolgozunk, én is szeretnék jó formába lendülni és jól ját­szani a tavaszi bajnoki mérkő­zéseken. — Elsimultak a viharfelhők? — Igen, egyébként mesterem­mel, Orczifalvi edzőmmel együtt lakom, így a legteljesebb ellen­őrzés alatt állok. De bevallom őszintén, hogy ellenőrzés nélkül is becsületesen fogok dolgozni, mert érzem, hogy bíznak ben­nem. ★ Borbély József, a Vasas ETO középhátvédje éppen búcsúzni készült társaságától, amikor megszólítottuk. — Hogy érzi magát? — Őszintén megmondom, fá­radt vagyok. Alaposan megdol­goztatott bennünket a mester. — Véleménye szerint kik van­nak máris jó formában? — Ahogy társaim mozgását fi­gyeltem, Pió és Keglovich már­is kirobbanó formában van. De a többiek is nagy lelkesedéssel „hajtották“ végig az edzéseket. — Ön milyen csapattal indulna a tavaszi idényben? — Ez nem az én feladatom. Az biztos, hogy mindannyiunk­­nak vannak elképzelései, de azt majd az előkészületek után kö­zös megbeszélésen alakítjuk ki Orczifalvi edzővel. *~tér ★

Next