Kisalföld, 1962. május (7. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

IWt- máfan 5., e*$iW értök Ahol mindenki jutalmat kapott Tegnap késő délután a Győri Víz- és Csatornamű­­vek Duna-parti csónakházá­ban érdekes élüzem-ünnep­­ségre került sor. A vízmű harmadszor nyerte el az él­­üzem-címet. Ebből az alka­lomból a megjelent 98 dolgo­zó között 30 ezer forint jutal­mat osztottak ki. Ezen az élüzem-ünnepségen mindenki jutalmat kapott. A kitünte­tést Szatmáry Jenő, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője adta át a vízmű képviselőinek. A me­gyei tanács ipari­ és közleke­dési osztálya, valamint a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága nevében Makra Imre köszöntötte az ünnepelteket. A Győri Víz- és Csatorna­művek dolgozói harmadszor az elmúlt évi jó munkájuk alapján érték el az élüzem­­ címet. Győr város vízszolgál­tatása ebben az időben az aszály ellenére is kifogásta­lan volt. A vízművek napon­ként 40—45 ezer köbméter ivó- és ipari vizet szolgáltat­tak a városnak. Az önköltsé­­­get a múlt évihez képest 7,1 százalékkal csökkentették. Az ünnepség érdekessége volt, hogy a csónakház köze­lében lévő­­ medencében 34 fokos termálvízzel kevert vízben úszkálhattak a bátor fürdőzők. Az uszoda május 1-én nyitott Ezen a napon a hűvös idő ellenére is mint­egy hatvanan fürödtek a gyógyhatású vízben. KISALFALE Moszkvától New Yorkig a béke megőrzése jegyében Erőt, vidámságot sugárzó seregszemle fővárosunkban Díszszemle a Vörös téren sz­enneplő ruhába öltözött Budapest a 16. szabad má­jus elseje reggelére. Az ut­cákat, tereket, épületeket sok ezer piros és nevpzetiszínű zászló, tavasza virág díszí­tette. Felemelő látványt nyújtott a felvonulási tér. A vörös csillaggal díszített főemelvénnyel szem­közt, a Gorkij fasor bejáratánál Marx, Engels és Lenin ké­peit helyezték el. A lelátókat a testvéri országok színei és állami címerei díszí­tették. A teret öve­ző épületek homlok­zatán színes dekorá­ciók, feliratok kö­szöntötték a dolgo­zók nemzetközi ün­nepét. Az emelvé­nyeken a munkás­mozgalom veteránjai idős harcosok, a bu­dapesti üzemek, vál­lalatok, a gyárak, a hivatalok és in­tézmények kiváló munkásai, legjobb dolgozói helyezked­tek el. Ugyancsak a lelátókról tekin­tette meg a felvonu­lást politikai, gazda­sági és kulturális életünk számos veze­tője, a budapesti ■ diplomáciai képvise­letek sok vezetője és ■ tagja, valamint a május elsejére fővá­rosunkba érkezett külföldi szakszerve­zeti küldöttségek tagjai. Néhány perccel 10 óra előtt a díszemelvényen elfog­lalta helyét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­,­mány­ elnöke és dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja,­államm­iniszter. A felvonulási tér „bejára­tánál” eközben felsorakoztak a budapesti dolgozók mene­tének élén haladó kerületek. Az elsősorokban ott voltak azok a párt-, állami és szak­­szervezeti vezetők, akik már jóval az indulás előtt felke­resték a gyülekező dolgozó­kat, hogy velük együtt vo­nuljanak a díszemelvény elé. Tíz órakor megszólaltak a harsonák, s Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitká­ra lépett a mikrofonhoz, hogy a tizennyolcadik szabad május elsején Budapest dol­gozó népét köszöntse. Az ünnepi köszöntő után hosszan zúgott a taps, majd nyolc oszlopban megkezdő­dött a felvonulás. Az élen kék overallos munkásőrök­ vitték a tér egész szélességét betöltő betűsort: Éljen má­jus 1! .Ezután merészen ma­gasba ívelő, csaknem húsz­méteres talapzaton vörös és nemzetiszínű zászlók gördül­tek el a tribünök előtt. A ta­lapzatot ötven ország zászla­ja szegélyezte. Mögöttük öt­száz lány menetelt piros, fe­hér és zöld selyemzászlókkal. A békeakaratot szimbolizálta a felvonulás következő képe, egy hatalmas tank is, amely a dísztribün elé érve egysze­riben traktorrá változott, eltűnt fenyegető ágyúcsöve és „acéltornya” s a lánctal­pas jármű most már eket vontatott ... A szocialista országok testvéri barátságát, összefo­gását fejezte ki a következő hatalmas dekoráció, egy rej­tett, teljesen beborított gép­kocsi tetején vörös zászló­val, amelyet nem selyem­ből szőttek, hanem színes lemezekből állítottak össze. A vörös lobogót a szocialista országok zászlai övezték, s a közös célt hirdető felirat: „Előre a kommunizmus fe­lé!” — nagy taps köszön­tötte" az élmenet záró ha­talmas­ földgömböt, amelyet jelmondat övezett „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Az ünneplés még fokozó­dott, amikor a díszemelvény elé értek a budapesti kerü­letek dolgozói. Az oszlopok­ban a kerületek, az üzemek, vállalatok, hivatalok, intéz­mények sorrendjét a mun­kában szerzett rang hatá­rozta meg. Mindenütt a leg­jobbak haladtak elöl. Ten­gernyi ötlet, szemet gyö­nyörködtető látványosság, jókedv és derű jellemezte a három és fél órás sereg­szemlét. Ezután a budapesti spor­tolók legjobbjai népesítették be a felvonulási teret. A sportolók látványos felvonu­lását nagyszabású élőkép zárta: a gúlát ötágú vörös csillag vette körül, százait sportolók­­ formálták ki, a dísztribün előtt pedig a Te­leki Blanka Gimnázium ta­nulói „rajzolták” a felvonu­lási tér betonjára, hogy :Él­jen a párt!” A május 1-i ünnepi fel­vonulást követően Dobi Istvánt, az elnöki Tanács elnökét felkereste a dísztri­bünön V. I. Usztyinov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Szívélyes baráti beszélgetés keretében — személyes jókívánságainak kifejezése mellett — a nagykövet átadta D. Szko­­belcin akadémikusnak, a nemzetközi Lenin-békedíj bi­zottság elnökének levelét, amelyben hivatalosan érte­­síti Dobi Istvánt, hogy „A népek közötti béke megszi­lárdításáért" nemzetközi Le­nin békedíjjal tüntették ki. A levél átadásánál jelen voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának a felvonuláson részt vett tagjai és Péter János külügyminiszter. MOSZKVA A Vörös téren a GUM nagyáruház homlokzatán Marx, Engels és Lenin nagy­méretű arcképe látható, alat­ta piros alapon aranybetűs felirat: „Előre a kommuniz­mus győzelméhez!” Az épü­let előtt, a tér egész hosszá­ban 15 magas árbocon a szö­vetséges köztársaságok színes zászlói lobogtak. Szemben, a Kreml vörös téglafalát a 15 köztársaság címerei díszítik. A Történelmi Múzeum hom­lokzatán a következő felirat olvasható: „Az egész párt, az egész nép feladata: kivív­ni a mezőgazdaság példátlan fellendülését!” Magyar idő szerint reggel 8 órakor már zsúfolásig meg­teltek a Vörös tér tribünjei. Itt vannak a szovjet kor­mány tagjai,­ a szovjet had­sereg tábornokai és tenger­nagyai, a külföldi vendégek, a magyar szakszervezeti kül­döttség tagjai, a Pravda ün­nepségére érkezett külföldi vendégek, közöttük Komó­csin Zoltán, a Népszabadság szerkesztő bizottságának ve­zetője. Megjelentek a nagy­­követségek és követségek ve­zetői és beosztottai, köztük Révész Géza moszkvai nagy­követünk. Itt van Jurij Ga­garin őrnagy, a világ első űr­hajósa. Nyolc óra előtt néhány perccel viharos taps és él­jenzés köszönti a Lenin mau­zóleum mellvédjén megjelel­nő Hruscsovot, Brezsnyevet, valamint az SZKP és a szov­jet kormány több vezetőjét, akik kalapjukat lengetve, in­tegetve viszonozzák az üd­vözlést. Amint tízet üt a Kreml to­ronyórája — magyar idő sze­rint nyolc órakor — felhang­zik a kürtszó, a fogadási in­duló hangjaira kigördül a Kreml Szpasszkij-kapuján Rogyion Malinovszkij honvé­delmi miniszter ezüstszürke,­ nyitott gépkocsija. Sorra megszemléli a díszalakulato­kat. Zeng-zúg a hurrá a nagy téren és a környző tereken, ahol szintén megfordul a marsall kocsija. Ezután az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány nevében köszöntötte a miniszter a szovjet katoná­kat, a dolgozókat, a külföldi vendégeket, majd kijelen­tette : A nemzetközi Lenin-bé­­kedíjakat odaítélő bizott­ság az 1961. évi díjakat a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folytatott harcban szerzett kimagasló érdemeiért a következők­nek ítélte oda: Kwame Nkrumah ghanai államférfinak, Pablo Picasso francia festőművész és közéleti személyiségnek, Robi Istvánnak, a Ma­gyar Népköztársaság ál­­lamférfiának, Faiz Ahmad Faizu pa­kisztáni költőnek és tár­sadalmi személyiségnek, Olga Poblete de Espio­­nosa chilei közéleti szemé­lyiségnek. A nemzetközi Lenin-béke­díj bizottság Dmitrij Szko­­belcin akadémikus elnökleté­vel, április 19-én és 20-án tartotta üléseit. A szovjet nép a törté­nelemben elsőnek tör utat az emberiség ragyogó jövője, a kommunizmus felé. Ezen az úton biz­tos léptekkel, vállvetve haladnak a nagy szo­cialista közösség orszá­gai. A díszszemle után meg­kezdődött Moszkva dolgozói­nak és ifjúságának színpom­pás felvonulása, amely több óráig tartott. A bizottság döntését kom­mentálva Szkobelcin akadé­mikus elmondotta, hogy dr. Kwame Nkrumah az afrikai nemzeti felszabadító mozga­lom egyik legkimagaslóbb vezére, aki tevékenyen har­col az afrikai népek felszaba­dulásáért és a gyarmatura­lom elleni hacban való ösz­­szefogásért. A következő kitüntetett­ről, Pablo Picassoról szólva a szovjet akadémikus han­goztatta, hogy Picasso nevét az emberek százmilliói isme­rik. A festészet Picasso szá­mára — saját szavai szerint — „fegyver az ellenséggel szemben vívott védelmi és támadó háborúban” — az el­lenség pedig a fasizmus. Szkobelcin akadémikus ez­után Dobi Istvánról szólt. Kijelentette, hogy Dobi Ist­ván egész életét a népe bol­dogságáért vívott harcnak s az emberi haladás ügyének szentelte. A második világ­háború időszakában Dobi István az ellenállási mozga­lom egyik vezetője, szilárd antifasiszta harcos volt. Attól kezdve, hogy Ma­gyarország népköztársasággá alakult, Dobi István fontos állami és társadalmi munkát végez. Mély meggyőződéssel küzd a békéért és a népek barátságáért, eredményesen hozzájárul a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének megvalósításához. Faiz Ahmad Faizu — folytatta Dmitrij Szkobelcin — verseivel és hős életével harcra lelkesít a gyarmati rendszer ellen, a szabadság­ért, a békéért és a népek testvériségéért. Olga Poblete, a santiagói egyetem professzora a béke­harcban és a nők jogaiért folytatott harcban tette is­­■ mértté nevét Szkobelcin akadémikus a továbbiakban elmondotta, hogy a szovjet emberek sok sikert kívánn­ak a kitünte­tett békeharcosoknak nemes munkájukhoz. A Lenin ne­vét viselő megtisztelő díjra méltatott személyiségek egész életüket a tartós béke biztosításának és a népek barátsága megszilárdításá­nak szentelték. „Előre a kommunizmus győzelméhez” ‘ Odaítélték az 1361. évi benzerközi Lenn­-békedíjakat Dobi István a kitüntetettek között K­ádár János nyilatkozata a felvonulásról .­ Meg vagyok győződve arról, hogy ez az ünnep mindnyájunknak új erőt ad, s megnövekedett erővel lá­tunk hozzá holnap a min­dennapi feladataink megol­dásához. Azt akarjuk, hogy gyorsabban haladjunk, min­dig közelebb jussunk nagy célunkhoz, a szocializmushoz, a kommunizmushoz, s a fegy­verek és háború nélküli vi­lág megvalósításához. — Még egyet: ma reggel itt találkoztunk Dobi elvtárs­sal. Gratuláltunk neki nagy kitüntetéséhez, a nemzetközi Lenin-békedíjhoz. Mindnyá­jan úgy érezzük — én külö­nösképpen —, hogy erre a nagy díjra érdemes, jó elv­társunk nyerte el a kitünte­tést, de ezzel a gesztussal bi­zonyára a szocializmus útjá­ra tért dolgozó falusi nép és egész népünk erőfeszítését is elismerték azok, akik ezt a békedíjat odaítélték. 3 Május 1 Prágában A felvonulás kez­detére zsúfolásig megtelt a Vencel tár. Pontosan fél 9-kor jelent meg a nem­zeti múzeummal szemben elhelyezett dísztribünön a Cseh­szlovák Kommunista Párt Politikai Bizott­sága és a kormány tagjai, élükön Anto­nin Novotny­val, ,a párt első titkárá­val, a Csehszlo­vák Szocialista Köz­társaság elnökével. A nemzeti himnusz el­hangzása után Anto­nin Novotny mon­dott üdvözlő beszé­det, majd megkezdő­dött a prágai dolgo­­sóóík felvonulása.

Next