Kisalföld, 1962. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
f9®2. Június 1. péntek Már karácsonyi árut készít a Győri Keksz- és Ostyagyár A Győri Keksz- és Ostyagyárban már most hozzáfogtak a karácsonyi cikkek gyártásához. A csokoládé Télapó-figurákból és karácsonyfa-függelékekből összesen 3,5 vagont készítenek. Ez kétszerese a tavalyi menynyiségnek, és megfelel az árleszállítás után kialakult,nagyobb keresletnek. A csokoládéfigurák nagyobb részben nem 5—10 dekásaik, hanem ugyancsak a kereslethez igazodva 20—10 dekásak lesznek. Azelőtt, a nyári hónapok alatt majdnem teljesen szünetelt a termelés a Győri Keksz- és Ostyagyárban. A folyamatos munkát a múlt évben felszerelt nagy teljesítményű hűtőberendezés tette lehetővé, ami a legmelegebb napokban is a megkívánt alacsony fokon tartja a munkahelyek és a raktáraik hőmérsékletét. Egy hónap múlva megkezdik a szaloncukor gyártását is. Decemberig negyven vagon konzum-szaloncukrot adnak át a kereskedelemnek. A szaloncukor gyártásában két évvel ezelőtt vezettek be új technológiát, házilag készített gépsort helyeztek üzembe ,amivel kiküszöbölték a nehézkes kézi munkát, és 30 százalékkal növelték a termelékenységet. Jelenleg a Pilóta és a Gabi teasütemények töltésének gépesítésével kísérleteznek. Olyan gépet készítettek, amely 10—15 ember munkáját helyettesítheti. (MTI) A FUNUI ÉRDEKLI Kifizetődő a köztes bab termelése a háztáji gazdaságban is. Egyrészt azért, mert a babbal együtt gondosabban művelik meg a kukoricát, és nagyobb termés lesz. Másrészt azért, mert a gazda 8—900 forinttal több jövedelemhez jut, mint ha csak kukoricát termelne. Jól gazdálkodnak azok a tsz-tagok, akik a háztáji gazdaságban is termelnek babot, és erre értékesítési szerződést kötnek a földművesszövetkezetekkel. Szedik a földiepret Újszegeden. A gyümölcskertészet városában a déli fekvésű, napsütötte kertekbenpirosra érett már ez a gyümölcs. Szedését megkezdték. Az első napokban csak néhány kiló termést adtak át a felvásárló telepnek, a héten viszont mázsaszámra szállítják már a zamatos gyümölcsöt a fővárosba s az ipari központokba. Az utóbbi néhány nap időjárása kedvezett a földieper fejlődésének. Az idén előreláthatólag kétezer mázsa nagyszemű földiepret szállítanak Csongrád megyéből. A mérgező vegyszerekkel egyre több ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ezért a védőruha és a felszerelés, ha meleg és kényelmetlen is, elengedhetetlen, az egészséget védi. Minden állami gazdaságnak, szövetkezetnek meg kell tartania a szabályt, növényvédelmet csak tizennyolc éven felüli dolgozó végezhet, és csak az, aki az óvórendszabályok előírásait munkája megkezdése előtt alaposan megismeri. A legmérgezőbb anyagok, az arzénes szerek, sárga mérgek, nikotin és parathin tartalmú anyagok, szerves klórtartalmú szerek használatára különleges rendelkezések vonatkoznak. Tehát nemcsak az általános növényvédelmi rendszabályokat kell ismerniük a növényvédőknek, hanem a különleges rendelkezéseket is. tt SALFÖlD Jól kamatozik a két üzem egyesítése Eredmények és lehetőségek a Győri Textilipari Vállalatnál Kezdeti eredmények, de biztatóak. A Győri Textilművek és a Győri Fonoda egyesítésének fő célja volt a gyár vertikális jellegének kialakítása, azaz hogy a fonoda lássa el teljes egészében jó minőségű fonallal a szövődétt. Ezt a célt az első négy hónapban az egyesült vállalat a következőképpen valósította meg: 1961-ben a Győri Textilművek fonalszükségletét a Fonoda 60 százalékban tudta termelni. Ezerkilencszázhatvankettő első negyedében az arány 72 százalékra növekedett kísérleteket végeznek a hatvanas fonal gyártására, siker esetén az arány 75 százalékra növelhető. Ezzel a fésűsfonalak kivételével a teljes fonalszükséglet vállalaton belül lesz fedezhető. A termelékenység emelkedett A termelékenység alakulását nagy mértékben befolyásolta az egyesülés. Különösen szembetűnő a javulás április hónapban. Az első negyedben a termelési eredményekben a termelékenység és a létszámnövelés aránya 17—83 százalék volt a termelékenység hátrányára. Áprilisban az arány 69—31 százalékra alakult, de most már a termelékenység előnyére. A második negyedben, s a továbbiakban minden bizonnyal javíthatók a termelékenységi mutatók. Annál inkább, mivel az egyesülés óta létrehozott technológiai osztály állandó kísérleteket, megfigyeléseket végez a technológiai folyamatok, előírások betartására, a tapasztalatokat rögzíti, s a termelési folyamatok összehangolására fordítja. Érdekesek a technológiai osztály által létesített mintaparcellák tapasztalatai. A fonodában és a szövödében létesítettek ilyet. Ezeknek rendeltetése, a szakmában ismert legkorszerűbb technikai elgondolások, technológiai eljárások bevezetése, tapasztalatainak kikísérletezése, elemzése és a többi egységnél történő fokozatos bevezetése. A fonodas mintaparcella a 120 gépes klottszövő üzemet szolgálja ki. Az egybehangolt munka eredményeként a klott gyártásában nagy előrehaladást értek el: a vetési óraszám az 1961 decemberi 5925-ről 1962 május 1—15-e között fokozatosan 7110-re nőtt. (Ezt a növekedést a vállalat számára a minisztérium december 31-re írta elő.) A két mintaparcella valóban mintaszerű, s óramű pontossággal történő együttműködésnek köszönhető a klott minőségének lényeges javulása. Sok gondot okozott régebben az anyag „táblássága”. A múlt év utolsó negyedében készült klott nyersárunak csupán 60,1 százaléka volt kifogástalan minőségű. Április hónapra nyersáru 82,1 készáru 96,9 százaléka kifogástalan minőségű. Sok költség megtakarítható Számban, forintban kimutatható eredmények mutatkoznak a készletgazdálkodásban, a szállítási és rakodási költségek alakulásában. Az egyesülés előtt csaknem állandó volt a csevehiány. A második negyedben nemhogy hiány lenne, de lemondták több tonna megrendelését. Ugyancsak lemondtak már 10 tonna ládaanyag megrendelést, mivel a fonalszállítás, feldolgozás összehangolásával ennyivel kevesebb láda bizonyult szükségesnek a régebben használt mennyiségnél. Az itt keletkezett megtakarítás összege évi 114 ezer forint. A szállítási-rakodási költségek évi300 ezer forinttal csökkenthető. A készletek további kisebbítésével további megtakarítások érhetők el. Az egyesülés előtt a Textilművek kénytelen volt különféle fonalszámokból tartalékot képezni, most a fonoda a megrendelt áruhoz gyártja a megfelelő számú és mennyiségű fonalat Fejlesztési tervek A felsorolt tények korántsem adnak teljes, átfogó képet az eggyé vált üzem tevékenységéről, az egyesülés hozta előnyökről és gondokról. Azokról a lehetőségekről, távlatokról még kevésbé, amelyeket a technika fejlesztésében, a technológia korszerűsítésében az egyesülés magában rejt. Az új helyzetnek megfelelően változik meg például a gyár rekonstrukciós terve. Most készítik az új tervet a gyárban, illetőleg a szövödéét már jóvá is hagyták az országos szervek. A technológiai osztály munkatársai a termelés folyamatát tanulmányozzák, megfigyeléseiket rögzítik. A vállalat vezetősége most vizsgálja felül a gyári ügyvitel menetét. Kiváló szakemberek tanulmányozzák: hol található párhuzamosság az ügyek intézésében, az egyes munkahelyeken mekkora a dolgozók leterhelése, nehogy aránytalanságok, avagy kettősségek gátolják az emberek képességeinek legteljesebb kibontakozását s a gyár eggyé válását. Hosszadalmas, nagy hozzáértés, körültekintést igénylő munka ez. Még az elején tartanak a Győri Textilipari Vállalat vezetői, de — mint a kezdeti eredmények mutatják — jól fogtak hozzá, s a sok gond, törődés jó befektetésnek ígérkezik. Jakus Lajosné Itt épülő Berentei Vegyiművek Műanyagiparunk egyik fontos üzeme lesza Borsod megyei Berentei Vegyiművek. A klóralkáli elektrolízis és PVC- üzemből álló létesítményt korszerű francia és nyugatnémet gépekkel szerelik fel A különböző építő és szerelő vállalatok elsősorban a nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező brigádokat küldték e fontos munkahelyre. A dolgozók eredményes munkájára jellemző, hogy a szűkre szabott határidőket mindenütt tartják, és az üzemek többségében már megkezdték a technológiai berendezések szerelését. (MTI Fotó : Birgés Árpád felv.) Előbb gondolkodni, aztán határozni! Két héttel ezelőtt viharos közgyűlés volt a pali szövetkezetben. A vihar látszólag elcsendesült, de az emberekben még háborog a lelkiismeret. „Nem jól csináltuk”. Ezen a közgyűlésen a tavaszi mezőgazdasági munkákról beszéltek a tagok, de a fő téma a jutalmazási javaslat megvitatása volt. A vezetőség néhány hete késő délutánig töprengett, vitázott, mire nagyon aprólékosan, pontosan, a lehető legigazságosabban meghatározta. Milyen és mennyi munkáért érdemel jutalmat a szövetkezet tagja. Sőt, amit még kevés szövetkezet valósított meg, a jutalmazásba bevonta az állattenyésztés dolgozóit is. A szövetkezet holdanként 120 mázsa cukorrépa termést tervezett. Aki 120 mázsánál többet termel, minden mázsáért 20 forint jutalmat kap. Burgonyából 90 mázsás holdanként, termést várnak, 90 mázsán felül minden mázsa burgonyából 30 kiló a tagot illeti meg. Egy tehéntől általában 2200 liter tejet fejnek ki a gondozók. Amelyik gondozó egész évben 2200 ütemnél többet fej, literenkét 10 fillér jutalmat kap. Jutalmazza a szövetkezet azt is, ha magas a tej zsírtartalma. A hízóállatok gondozói is kapnak jutalmat. Például ha 300 kilós szarvasmarhát kezd hizlalni a tsz-tag, és 10 hónap múltán 600 kilós lesz a hízó állat, 25 forinttal jutalmazza a gondozóját a szövetkezet. Ugyanilyen aprólékosan, gondosan dolgozta ki a vezetőség a baromfi-, a sertésgondozók jutalmazását. Igaz, hogy nem nagy összegek, de mégis ösztönzik a tagokat a jobb munkára. A vezetőség várta a hozzászólásokat. Néhány percig csak élénk mozgás hallatszott, majd Gecsei Sándor kért szót: „Miért nem jutalmazza a szövetkezet a takarmányosokat?” Foki István azt kifogásolta, hogy nem lesz igazságos a jutalomelosztás, mert a földek minősége változó a pali határban. A mezőgazdász közölte a tagokkal, hogy éppen ezért külön-külön bírálják el mindenkinek a teljesítményét, figyelembe veszik azt is, milyen a föld minősége. A vihart Szigeti Ferenc hozzászólása robbantotta ki: „Az állatgondozókat jogtalanul jutalmazza a szövetkezet, ők úgyis a legjobban keresnek”. Szó szót követett, míg Konczos Antal állattenyésztő nem kis sértődöttséggel kijelentette: „Ne jutalmazzunk senkit, és a vezetőség ellenőrizze, hogy mindenki becsülettel dolgozzék”. Akadtak józanabbak is, akik próbálták enyhíteni a vitát. „Gondolkodjatok! Ha nem lenne értelme a jutalmazásnak, nem dolgozta volna ki a vezetőség”. Szavaztak és a többség véleménye volt: ne jutalmazzon senkit a szövetkezet. Most már lecsillapodtak az emberek. Most már gondolkodnak. Mondogatják: elhamarkodták ezt a döntést. Igaz, vannak még, akik mégis, hangoztatják, raifiek jutalom az állattenyésztőknek. A szövetkezet jövedelmének nagy részét az állattenyésztés adja, ami sokkalkevesebb embert foglalkoztat, mint a növénytermesztés. Feltétlenül megérdemlik az állatgondozók a jutalmat, ha fokozzák az állattenyésztés jövedelmezőségét. A jutalmazás szempontja különben is az, hogy a milliós jövedelemnek ki hogyan részese, mennyit dolgozott érte, és aszerint kell részesülnie a jutalomból is. Az is igaz, hogy az állattenyésztők több munkaegységet gyűjtenek össze, mint a növénytermesztők. De az állatgondozóknak ha rossz, ha jó idő van, ha ünnep van, kora reggeltől későig talpon kell lenniük. Az állattenyésztés és a növénytermesztés szükségszerűen egymásra utalt. Éppen ezért helytelen kis közösségen belül oktalan ellentéteket szítani. Ilyen hangulattal eredményesen nem dolgozhat egy szövetkezet sem. A józanabbak feladata, hogy minél előbb lehűtsék a „forró fejűeket”, megtanítsákőket arra, hogy gondolkodjanak, mielőtt döntenek a sorsukról. G. Szabó Mária 3 Győrött, a megyei pártbizottság tanácstermében találkoztak csütörtök délelőtt Fejér, Veszprém és Győr- Sopron megye művelődésügyi vezetői, megvitatták a népművelés 1962—63-ra javasolt feladatterveit és irányelveit. Az értekezleten megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának kiküldött munkatársai, dr. Nagy László, a TIT országos főtitkára, a megyei pártbizottságok művelődésügyi felelősei, ,a megyei tanácsok népművelési csoportjainak vezetői, a szakszervezetek megyei tanácsainak és a KISZ megyebizottságoknak kulturális felelősei és a TIT megyei titkárai. Győr-Sopron megye A népművelés 1962-63 évi irányelvei Győrött tanácskoztak négy megye művelődésügyi vezetői tanácsának végrehajtó bizottságát Száló Lajos elnökhelyettes képviselte az értekezleten. Dr. Nagy László bevezető előadását követően a hozzászólók elemezték a népművelés eddigi módszereinek tapasztalatait. Valamennyi hozzászóló helyesnek tartotta, hogy egységes irányelvek érvényesüljenek a népművelés 1962—63. évben megvalósításra javasolt tervezetében. A népművelést eddig mindegyik szerv a saját közvetlen munkájának elősegítésére használta fel csupán, és nagyon sok esetben reszortf©ládáiként kezelték a népművelést. A jövőben sokkal nagyobb szerepet kap ez a fontos terület. Elválaszthatatlanul egymáshoz tartozik majd benne a termelékenység növelését segítő szakmai rész a dolgozók tudatát formáló, világnézeti neveléssel. Különösen a mezőgazdaságban kell a helyi adottságoknak, a helyi kívánságoknak megfelelően alkalmazni a népművelés sokrétű formáját. Termelőszövetkezeti parasztságunk szakmai tudásának gyarapítása nem valósítható meg a tudat formálása, a még mindig meglévőkisparaszti szemlélet megváltoztatása nélkül. Üzemszervezési, közgazdasági vagy akár biológiai vonatkozásban is feltétele ez a műveltség gyarapításának. Az értekezleten sok hasznos javaslat hangzott el a könyvtáraik szerepének bővítéséről, szakmai gyakorlati műveknek a táj jelleghez kapcsolódó elosztásáról, valamint arról, hogy a magas fokú tudományos felkészültséget igénylő könyvek mellett megfelelő arányban kerüljenek a falusi könyvtárakba is alapfokú vagy technikumi ismereteknek megfelelő szakmai művek. Hasonló követelmények hangzottak el a megyei szemléltető anyagokkal, elsősorban a filmmel kapcsolatban. Korszerű, a mai igényeknek megfelelő és azt továbbfejlesztő ismeretterjesztő és tudományos filmek tudják csak fokozni az előadások gyakorlati, maradandó hatását és az ismeretek bővítését. Értékes volt a munkásakadémiákról és a tsz-akadémiákról elhangzott tapasztalatok összesítése. Igen jól bevált ez az ismeretterjesztési forma, és bizonyára további segítséget nyújt majd kibővítéséhez ,hogy a következő esztendőkben kiadják a Munkásakadémiák Kiskönyvtára sorozatot. Hasonló segítséget jelent a népművelés szakembereinek, előadóinak a falusi népművelés problémáit fejtegető és rövidesen kiadásra kerülő füzet is, amely lehetővé teszi még több gyakorlati szakember, agromérnök bekapcsolódását a népművelésbe. Vonzóbbá, érdekesebbé, határozóbbá kell tenni a népművelést — ebben foglalható talán leginkább öszsze a tanácskozás lényege. — Társadalmi üggyé kell válnia mindannyiunkban, elsősorban az értelmiségiekben a népművelés, olyan iskolán kívüli művelődési fórummá, amely nemcsak a tudását gyarapítja a lakosságnak, hanem megtanítja az embereket szocialista módon élni és gondolkodni is. Pedagógusnapi ünnepség lesz Győrött A Hazafias Népfront Győr városi bizottsága a megye központi pedagógusnapi ünnepségét június 2-án, szombaton délután 4 órakor rendezi meg Győrött, a Jókai Mór Művelődési Ház emeleti nagytermében. Ünnepi beszédet mond: dr. Katona Lajos, a Győr-Sopron megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az ünnepi beszéd után a város úttörői dobszóval és csapatzászlóval köszöntik a pedagógusokat, majd a győri általános és középiskolás diákok egy-egy képviselője virágcsokrokkal kedveskedik a nevelőknek. Az ünnepség bevezetője után gazdag kultúrműsor következik. Fellép: a pedagógus énekkar Szabó Miklós vezetésével, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár énekkara Pető Miklós vezetésével és Metzker Károly hegedűművész