Kisalföld, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

1962. szeptember 1. szombat KISALFÖLD A szakszervezeti tagkönyvcseréről, az alkoholizmus elleni küzdelemről tanácskozott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Győr- Sopron megyei Tanácsának elnöksége. Napirenden szere­pelt a szakszervezeti tagsági könyvek kicserélésének, va­lamint az alkoholizmus elle­ni küzdelem feladatainak megvitatása. Megvitatta még az elnökség az első félév termelési tapasztalatait, kü­lönös figyelemmel a szocia­lista munkaversenyben elért eredményekre, fogyatékossá­gokra. A tagkönyvcserével kapcso­­latban az elnökség hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a szakszervezeti szer­vek politikai feladatnak tekintsék az akció lebonyo­lítását. Az év negyedik ne­gyedében végrehajtandó tag­­könyvcsere előtt minden szakszervezeti taggal beszél­getnek a hjalmiak, üzemi bizottsági tagok. Lényeges, hogy e beszélgetések tartal­mas politikai eszmecserék legyenek az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei­ről, a Központi Bizottságnak a kohó- és gépipar helyzeté­ről hozott határozatáról s más időszerű kérdésekről. A közvetlen beszélgetések fo­lyamán a szakszervezet ve­zetőinek alkalom nyílik arra, hogy minden szervezett dol­gozót közelebbről megismer­jenek, személyes problémáik elintézéséhez támogatást nyújtsanak. A közvetlen kap­csolat elmélyítése pedig hoz­zájárul ahhoz, hogy a tagok jobban megértsék, értékeljék a szakszervezeti mozgalom jelentőségét. Ezáltal növeked­jék felelősségérzetük és készségük a szakszervezeti tevékenységben való részvé­telre. Az alkoholizmus elleni küz­delemmel kapcsolatban az elnökség­ hangoztatta, hogy a legfontosabb a megelőzés, a széleskörű felvilágosító­nevelő munka által. A szak­­szervezeti munkabizottságok végezzenek összehangolt és sokoldalú agitációt azért, hogy megcáfolják a szeszes­ital fogyasztásának kedvező hatásáról elterjedt téves, pri­mitív nézeteket, és megmu­tassák a túlzott alkoholfo­gyasztás ártalmasságát. A szakszervezeti aktivis­ták különös gondot fordítsa­nak azok meggyőzésére, akiknél rendszeressé vált a munkakezdés előtti szeszfo­gyasztás, ugyanis egy-két fél­deci töményszesz elfogyasztá­sa után gyakran keletkeztek üzemi balesetek. Támaszkod­janak az üzemi bizottságok, a felvilágosító tevékenység­ben a szocialista brigádtagok segítségére. Teremtsék meg a szabad­idő eltöltésének kulturált lehetőségeit, szer­vezzenek műsoros estéket, üzemek közötti sportvetélke­dőket, kirándulásokat. A szakszervezeti bizottságok elevenítsék fel a felszabadu­lás előtti alkoholellenes bi­zottságok hagyományait, kér­jék ezek régi tagjainak köz­reműködését az alkoholizmus elleni küzdelemben. Az elnökség hangoztatta annak jelentőségét, hogy az elvonókúrán meggyógyult és józan életre tért dolgozókra a munkahelyeken kellő jó­akarattal és bizalommal te­kintsenek, és könnyítsék meg részükre a családi és társa­dalmi életbe való visszaté­rést, illetőleg beleilleszke­­dést. Az iszákosságuk követ­keztében megrendült anyagi helyzetük helyreállítására kapják meg a lehetséges anyagi támogatást, ha a ja­vulásuk tartósnak bizonyul. Vonják be őket, ha arra ér­demesek, a társadalmi tevé­kenységbe, esetleg az alko­holizmus elleni felvilágosító munkába. Az alkoholizmus­ból kigyógyultak példájával bizonyítják a szakszervezeti aktivisták, hogy az iszákos­­ság betegség, de gyógyítható. A vitában sok szó esett arról, hogy meg kell szigo­rítani az üzemi ellenőrzést, nehogy valaki szeszesitalt vi­gyen a munkahelyre, vagy ittas állapotban álljon mun­kába. Meg kell szigorítani a szabad napok utólagos en­gedélyezését, igazolását. A szakszervezeti bizottságok — ahol ez indokolt — javasol­ják a táppénz kifizetésének letiltását, mert voltak ese­tek, amikor a munkavállaló egy egész napos ivászat után leromlott egészségi állapot­ban jelentkezett az orvosnál, és az táppénzes állományba helyezte. A MEDOSZ megyebizott­ságának vezetője elmondotta, hogy az állami gazdaságok­ban elég gyatrák a kulturá­lis, művelődési lehetőségek, s ennek nagy szerepe van abban, hogy a kocsmákat sokan látogatják. Mások ar­ról beszéltek, hogy nem si­került maradéktalanul ér­vényt szerezni a SZOT ha­tározatának, amely kimond­ja, hogy az üzemi klubok­ban, munkásszállásokon tilos a szeszes ital mérése, illető­leg tartása. Az elnökség ál­lást foglalt azért, hogy e he­lyeken szigorítsák meg az ellenőrzést és a határozat ellen vétőket vonják felelős­ségre. Magtárban van már több mint 120 000 hold termése Győr-Sopron megye terme­lőszövetkezetei augusztus 31-ig az összes gabonák 91,6 százalékát csépelték el, 120 649 hold termését. Az őszi árpának 96 százalékát, 15 254 holdat, a búzának 90,4 százalékát, 64 819 holdat, a rozsnak 90,9 százalékát, 8696 holdat, a tavaszi árpának 99 százalékát, 25 600 holdat, a zabnak 80,5 százalékát, 6280 holdat takarítottak be a me­gye szövetkezetei. A csornai járásban hét szövetkezet fejezte be a csép­­lést, 34 pedig még csépel A csornai járásban az idén na­gyon gazdagon fizetnek a gabonák, sok a csépelni, be­takarítani való. A győri já­rásban 23 szövetkezet csé­pelte el az évi termését, és még csépel 20 tsz. A kapu­vári járásban 10 szövetkezet letett a cséplés gondjáról, de 19 tsz még csépeli az évi termést. A mosonmagyar­óvári járásban csak 4 tsz nem csépelte el még a ga­bonát, a soproni járásban pedig 3 szövetkezet. Tehát eddig a mosonmagyaróvári járás 99,1 százalékát, a sop­roni járás 98,9 százalékát, a győri járás 95,6 százalékát, a kapuvári járás 86 százalé­kát, a csornai járás pedig 81 százalékát csépelte el az évi termésének. Eddig a megye szövetke­zetei 33 382 holdat mélyen szántottak, és 18189 holdon végeztek keverő- és vető­szántást. A betakarítással és a ta­laj­műveléssel párhuzamosan silóznak a szövetkezetek. Eddig 1798 hold termését tartósították. A lucernát har­madszor 11011 holdon ka­szálták le. Vörösherét má­sodszor 2612 holdon, rétet másodszor pedig 2175 hol­don kaszáltak a megye ter­melőszövetkezetei. Korszerűsítik a közvilágítást Mosonmagyaróvárott Mos­­­magyaróvárott au­gusztus 31-én, pénteken Ko­­valszky Sándor tanácselnök elnökletével ülést tartott a város tanácsának végrehajtó bizottsága. Napirendjén Korbonicz László, az ipari és műszaki osztály, főmérnöke számolt be a folyó évben saját kezelésében eddig vég­zett út-, gyalogjárda-, víz­vezeték és egyéb építési munkálatokról. A végrehajtó bizottság sürgeti a mosoni bölcsőde építésének befejezését. Uta­sította ipari és műszaki osz­tályát, hogy e célból minden szükséges intézkedést tegyen meg. A közvilágítás korszerűsí­tésére a tanács 900 000 forint hitellel rendelkezik, amely összeg erejéig a MEGYE­­VILL és az ÉDÁSZ vállala­toknál megrendelték újabb útszakaszokra a fénycső vilá­gítás felszerelését. Tanévkezdő értekezlet Győrött Pénteken délelőtt Győrött, a városi tanácsház nagyter­mében értekezletre gyűltek össze a győri általános és középiskoláik igazgatói, igaz­gatóhelyettesei, szakszerve­zeti bizalmii, az úttörőveze­tők, a KISZ-vezető tanárok, a napközi otthonok vezetői, a kultúrotthonok igazgatói, az iparitanuló-intézetek igaz­gatói és a kerületi könyvtá­rak vezetői. Az értekezletet Csaba Jó­zsef, a Pedagógus Szakszer­vezet városi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Bittrrum Ernő, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára üdvözölte a megje­lenteket. Hangsúlyozta, hogy a szocialista nemzeti egység létrejöttének feltételei lehe­tőséget adnak arra, hogy a tanuló ifjúságot nem kell többé származás szerint ka­tegorizálni, hanem az isko­lai felvételeknél a rátermett­séget, a politikai és erkölcsi magatartást tartjuk a leg­fontosabbnak. Ez nem zárja ki, hogy művelődéspoliti­kánk változatlanul fontos része a munkás-paraszt fia­talok továbbtanulása. Be­szélt a szocialista demokra­tizmus széleskörű kibonta­kozásáról, az igazgatók egy­személyi felelősségéről, az iskolatanácsok munkájáról ugyanúgy, mint a szülők se­gítőkészségének igénybevéte­léről. Adatokkal bizonyította Bittman elvtárs a továbbiak­ban azt a hatalmas fejlődést, amely előtt népünk áll. Ezek megvalósításához a pedagó­gusok segítsége elengedhe­tetlen. Gárdonyi Géza, a város­ művelődésügyi osztály veze­tője az új tanév fő felada­tait ismertette. Hivatkozott a művelődésügyi miniszteri utasítására. Bejelentette, hogy tavasszal Győrött a Kisfaludy-napokon nyújta­nak lehetőséget a kö­zépisko­­lás diá­koknak arra, hogy bebizonyítsák tudásukat el­méleti, gyakorlati és sport­­versenyeken egyaránt. Dr. Eszik Mihály közép­iskolai szakfelügyelő a vá­ros középiskolái előtt álló feladatokat ismertette. Boros Dezső, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője az iskolave­zetés demokratizmusának kérdéséről, a szakmai hoz­záértés növeléséről szólott Megállapította, hogy Győ­rött is és a megyében is a nyugodt tanévkezdés feltéte­leit biztosították. Csepiga Pálné, a Pedagó­gus Szakszervezet városi tit­kára a szakszervezeti bizott­ságok feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a peda­gógusok ideológiai tovább­képzésének új módszerét a Pedagógus Szakszervezet dolgozza ki. Kérte, hogy az iskolák vezetői bátran tá­maszkodjanak a szakszerve­zeti bizalmiak segítőkészsé­gére. A vitában Mohácsi Fe­renc kifogásolta, hogy a be­számolók csak a győri álta­lános és középiskolák kér­déseit vitatták, nem érin­tették az iparitanuló-intéze­­tek feladatait. Az ipari ta­nulók nevelése fontos része Győr művelődésügyének. Bakonyi Antal szakfelügyelő a munkásvédelmi rendeletek betartásának fontosságait hangsúlyozta. Rácz Endre igazgatóhelyettes javasolta, hogy a Kisfaludy-napok eseményeit rendezzék közö­sen a KISZ tavaszi kulturá­lis seregszemléivel. Újvári Sándor, az Építőipari Technikum igazgatója a be­iskolázás során előadódott vitás kérdések tisztázását sürgette. Kádár Géza, a Kazinczy Gimnázium igaz­gatója a középiskolai magas bukási arányszámról beszélt. A felszólalásokra Bittman Ernő, Gárdonyi Géza, dr. Eszik Mihály és Wimmer István adtak választ. Az értekezletet Csaba Jó­zsef zárta be. 1 Százhúszezer szerszámot, 20 000 bútort kaptak az iskolák Oktatási törvényünk elő­írja, hogy az iskoláknak biztosítani kell a korszerű felszereléseket, szemléltető eszközöket. Az új tanév kö­zeledtével tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelő­désügyi Minisztériumban milyen intézkedéseket tettek ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban. — Új beszerzési alap­jegy­zékünk — mondották — már az új tanterv követel­ményeit veszi figyelembe, tervszerűbbé teszi a szertár­­fejlesztést. Intézkedtünk, hogy a fizikai, a biológiai, a nyelv, a történelem, a földrajz s egyéb tantárgyak oktatásához új szemléltető eszközöket készítsenek. Ezeknek terveit az Országos Pedagógiai Intézetben dol­gozzák le. Néhány helyen — egyelőre kísérletiképpen — járási szemléltető tárat lé­tesítünk egy-egy iskolában. Innen kölcsönzik majd a többieknek a legkorszerűbb eszközöket Az iskolabútorokból ko­rábban fennállott hiány megszűnt. Ezekből — pad, tanulóasztal, szék, szekrény — 20 000-et kaptak az isko­lák. A politechnikai okta­táshoz több mint ezer, négy­személyes munkaasztalt, to­vábbá mintegy 120 000 kü­lönféle szerszámot, gépet, szemléltető és kísérleti esz­közt adtak az iskoláknak. (MTI.) A Tiszai Vegyikombinát A Tiszai Vegy­ikombinát, hazánk új vegyipari központja gyors ütemben épül. Az új vegyikombinátot a legkorszerűbb építési technológiával, előregyártott nagy­elemekből és habosított kohósalakból ké­szült falpanelekből szerelik össze. Naponta érkeznek a tehervonatok a Szovjetunióból, amelyek az új gyár gépeit szállítják. A gépeket az érkezés sorrendjében sze­relik. A tervezési munkákat az Iparterv készítette, a magasépítési munkálatokat a 31-es Állami Építőipari Vállalat, a mély­építési munkákat az É. M. Csatorna és vízvezeték Építő Vállalat végzi. A képen: A karbantartó, háttérben a gömbgáztar­­tályok. (MTI Fotó : Herczeg István felv.) Késedelem oka: a jó termés Még gabonaasztagok ma­gasodnak a szanyi Dózsa Tsz határában, s a tarlókon irt­ott még kepeket látni. Augusztus vége van, s azt gondolhatnánk, hogy ezek az elcsépeletlen asztagok, képek a rossz munkaszervezésről, a késedelmes munkáról árulkodnak. Ami igaz: a cséplés valóban megkésett Szanyban, azonban nem a szervezetlen munka miatt. A késedelemnek más oka van. A kései nyár is okozó­ja, de leginkább az, hogy a vártnál jobb lett a termés. Ha a megkésésnek nem is, de a jó termésnek örül a tsz, és a vezetőség a tagság­gal együtt most már az­on van, hogy minél előbb be­fejeződjék a cséplés. Ezerszázhatvan hold ke­nyérgabonája volt a szövet­kezetnek, 450 hold tavaszi árpája és 160 hold rabja. Az árpát mind kézzel kel­­­­lett levenni mert megdőlt, és a felülvetett lóhere is dúsan nőtt az árpa alatt. Gépekkel szándékoztak le­aratni minden kenyérgabo­nát, de a búzatáblákra is kellett a kéz, ott, ahol dőlt volt. Aratás után eső esett, a cséplés csak lassan haladt. Ma már négy gép megy, s holnap ott lesz az ötödik is. Akik eddiig osztagba hord­ták a gabonát, most a csép­lőgépekhez mennek. A négy cséplőgép közül kettő kocsi­ról dolgozik. Tizenhárom kocsi hordja a szérűre a gabonát reggel hattól, este hétig. Az esős időre is gondolt a vezetőség. A távoli határ­részekről — ahonnan hosz­­szadalmas volna a kocsiról való cséplés — osztagokba rakták a gabonát, hogy amikor eső miatt a képeket nem lehet hordani, az oszta­­goknál legyen munka. A kézzel aratott gabona nyolcvan százalékát már el­csépelték. A gabona jól fi­zet. A tavasa árpa holdan­­kint huszonegy mázsa húsz kilogrammot adott. Százöt­ven hold Bezosztása búzave­tése volt a szövetkezetnek, erről holdankint huszon­négy mázsát csépeltek el. A többi búzafajta is jobb a vártnál: tizenhét mázsát számolnak ezekből holdan­kint. Még huszonnégy gabona­­osztag áll a szövetkezet irtásmajori szérűjén. A ha­tárban elszórtan néhány száz kepe várja az elcsépe­­lést. Holnaptól kezdve öt gép zúg a határban kora reggeltől késő estig. A veze­tőség és tagság együtt fára­dozik azért, hogy minél előbb magtárban legyen a gabona. A jó szervezés és a munka lendülete azt mu­tatja, hogy szeptember első hetében eltűnnek az oszta­gok és kepek. A kúnszigetiek tanulni akarnak Figyelemre méltó határo­zatot hozott a zöldségter­mesztéséről híres kunszigeti kérd Mező Termelőszövetke­zet vezetősége arról, hogy az idei mezőgazdasági kiál­lítás adta lehetőségeket ki­használva, hogyan hasznosít­ják a legújabb állattenyész­tési és növénytermesztési módszereket saját gazdasá­gukban. A termelőszövetke­zet vezető beosztású dolgo­si — tsz-elnök, agronómus, főkönyvelő és brigádvezetők — egy-egy napra a főváros­ba utaznak a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére, és a munkájukkal kapcsolatos előadásokat is meghalgat­­ják. Ezenkívül a termelőszövet­kezet — jutalomképpel — munkában élenjáró harminc tagjának tette lehetővé, hogy a szövetkezet költségén két napra a fővárosba utazzék, és megtekintse a mezőgaz­daság kiváló eredményeit bemutató mezőgazdasági ki­állítást. A harminc tagú cso­porttal olyan idősebb ter­melőszövetkezeti tag is uta­zik, aki most először tesz lá­togatást a fővárosba. A kiállítást megtekintő ter­melőszövetkezeti tagok azután otthon megvitatják majd, hogyan hasznosíthatják a hallottakat és látottakat sa­ját gazdaságukban. A terme­lőszövetkezet vezetősége már az idei tervkészítésnél figye­lembe kívánja venni a ná­luk is megvalósítható új módszereket

Next