Kisalföld, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG­Y­ESÜLJETEK ! GYŐR, 1962. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Céljaink, terveink összesítője A­ z üzemekben, a földe­ken a kongresszus tiszteletére, a kong­resszus szellemében valósul­nak meg a nagy tettek, a szép emberi tettek. Beszé­lünk, vitázunk róla, és sokat várunk tőle. Gazdagabb, szebb holnapokat, amiknek részesei, megteremtői va­gyunk valamennyien. Már hetek óta nem mu­lasztottam el a kérdést, a ha­tárban, szövetkezetekben járva: beszélnek-e a kong­resszusról, mit tesznek a kongresszusért? Napjaink­ban „csatát vívnak” a szö­vetkezetek az idővel és a földdel. És ezzel a bátor helytállással igazolják leg­jobban állás­foglalásukat. Ezek az emberek nem érnek rá órákat értekezni, asztal mellett az irányelvekről vi­tázni. Szántani kell, hogy legyen kenyér. Silózni kell, hogy takarmányozhassanak bőven télen, ne legyen gond a hús a városnak. Akkor ezek az emberek hogyan, mikor cserélik ki egymással véleményüket? A határban, a gépek mellett. Este a mű­velődési otthonban. Vagy délidőben, falatozás közben. A megye egyik szövetke­zetében taggyűlésre jöttek össze a gazdák. Ezen a tag­gyűlésen egy óra hosszat va­laki felolvasta az irányelvek els­ő részét. Egy másik szö­vetkezetben nem olvasták fel. Csak idézték belőle azt a részt, hogy: t„A következő években az ország gazdasági tevékenységének középpont­jában a második ötéves terv teljesítése és gazdasági cél­­jaink­zal összhangban álló túlteljesítése áll.” Aztán föl­tették a kérdést, mivel já­rulhatunk hozzá? És a vála­szon vitáztak. Hogy melyik mód a jobb? Melyik van közelebb az élethez? Melyik elevenebb, melyik serkenti jobban az embereket? Az utóbbi. Nem mint kívülállók, hanem mint részesei, végre­hajtói a tézisek megvalósí­tásának, úgy beszélnek a kongresszusról. Érzik — mert az ilyen beszélgetésekkor érezniük kell —, hogy fel­adatot kaptak. Nem minden­­n­api, egész embert kívánó feladatot. Szükséges-e, hogy most minden termelési versenyt a ,,Kongresszus tiszteletére” cím alatt hirdessenek? Nem feltétlen lényeges gyakorta hangsúlyozni: ez most a kongresszusért van. A gaz­dasági építőmunka feladatai­nak 26. pontja szerint a cél: „A munka termelékenységé­nek emelése, a gazdaságos­ság, a termelés növelése”. Amikor a tsz-tag kora haj­naltól későig azon fáradozik, hogy a lehető legjobb leg­szebb legyen a művelésre kiosztott parcellája a közös földből, tudatosan-e vagy sem — azon fáradozik, hogy az irányelvek egyik lénye­ges pontjának, a termelés növelésének eleget tegyen v­agy az a mezőgazdász, aki­nek napról napra gond a szövetkezet gépeinek ésszerű, lehető legjobb kihasználása, nem a kongresszus tézisei­nek egyikét valósítja-e meg? A gazdaságosságot. Ne csak a több és jobb termelésre való ösztönzés le­gyen a következő hónapok fő feladata. A megye szövetke­zeteiben nagyrészt nincs olyan gond, hogy kapálatlan, műveletlen marad a határ. A közös gazdálkodásban el­töltött néhány év alatt csak­nem valamennyi falusi em­ber rátalált a világos, egye­nes útra, nem keres mellék­vágányokat, kiutat a közös­ből. Ott akar élni, a lehető legjobban. És meg is találja a számítását. De tudatosítani kell, mit miért tesz. Amikor az a tsz-tag elismerést, vagy jutalmat kap a munkájáért, éreznie, tudnia kell, hogy ezzel nemcsak a családjá­nak, nemcsak a szövetkezet­nek hozott hasznot, hanem részese volt egy lényeges népgazdasági feladat teljesí­tésének. Amikor a vezetőségi tag a munka mellett iskolát, vagy néhány hetes tanfolya­mot végez, tanul, hogy na­gyobb tudással jobban vezes­se a közöst, amikor tudása a közös gazdálkodás javára válik — kettős feladatot tel­jesít. Megvalósítja annak a célkitűzésnek, hogy egyre több szakképzett ember ve­gyen részt az irányításban, és elősegítője annak a nagy feladatnak, hogy a több, jobb termeléssel a lakosság fogyasztási alapja 1965-ig 22 százalékkal növekedjék. Ilyen összefüggésekre kell rávilágítani, ilyen összefüg­géseket kell tudatosítani a szövetkezetekben. Hallottam olyan vitát is, néhány év múlva valóban jobb lesz-e a húsellátás. De hogyan? Ar­ról kell vitatkozni. Ha csak mindenki egy keveset ad képességeiből, erejéből, mun­kájából, ha csak egy téglát is tesz mindenki a házhoz, de egész téglát, és sokan rakják, erős, magas, szép lesz az épület. K­erestem a múlt héten egy traktorost, olyat, aki a kongresszus tiszteletére több, jobb mun­kát végez. Szántott a határ­ban. Két műszakban. Úgy, hogy enni is alig szállt le a gépről. Úgy, hogy vigyázó te­kintettel követte a barázdát: szép legyen a munka. Azt mondta ez az ember: „Tisz­tességes munkát akarok­ vé­gezni gyorsan és jól. Az idő sürget, a szövetkezet bízik bennem, és nem akarok senkit megkárosítani a ha­nyag mukámmal." Egy szó­val sem említette a kong­resszust, de a kongresszus néhány tézisének megvalósí­­tásában vesz részt becsület­tel. Mert a kongresszus irányelvei a mi céljaink, ter­veink összesítője. A szorga­lom, a becsületes munka a forrása az emberi jólétnek. G. Szabó Mária Lapunk tartalmából: Traktorosok kerestetnek * Tanácstagok civilben­ * Pályaavatás Győrszenti­vánon * Zenélő malom Gyüm­ölcsszállító 1. pótkocsi Gyümölcsszállító pótkocsi két mintapéldánya készült­­ el a Mosonmagyaróvári Me­­­­zőgazdasági Gépgyárban. A­­ traktorral vontatott kétke­rekű lapos kocsi a nagyüze­mi gyümölcstermesztést, se­gíti elő, megkönnyíti a rako­dás, a szállítás munkáját. A gyümölccsel megrakott ne­héz ládákat csörlőberendezés húzza fel a hat tonna teher­bírású kocsira. Az első gyü­­mölcsszállító pótkocsikat a Szabolcs megyei Állami Gaz­daságba vitték és az ottani üzemi próba tapasztalatai alapján kezdik majd meg a sorozatgyártást .(MTI.) OOOOOOOCOCXXXIOOOOCOCXXXXXJDOOOOCXXXXDOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXX A szovjet hajók nem változtatnak irányt Bakajev miniszter nyilatkozata Moszkva (MTI). Viktor Bakajev, a Szovjet­unió tengeriflottaügyi minisz­tere a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának adott nyilatko­zatában hangoztatta: a Kubába tartó szovjet kereskedelmi hajókat semmiféle amerikai fe­nyegetés vagy provoká­ció nem késztetheti arra, hogy letérjenek útjukról. A miniszter utalt rá, hogy igen intenzív kereskedelmi forgalom bonyolódik le Kuba és a Szovjetunió között, mindkét irányban sok millió tonna áru van útban. Kubá­ba olajat, mezőgazdasági gé­peket, a legkülönbözőbb ipa­ri berendezéseket, onnan a Szovjetunióba pedig cukrot, szeszt, dohányt, stb. szállíta­nak a szovjet kereskedelmi flotta hajói. Mindennap több tucat kereskedelmi és utas­­szállító hajó indul útnak a szigetország és a Szovjetunió között. A két ország közötti áru­forgalom egy része bérbe vett külföldi hajókon bonyo­lódik le — folytatódik a mi­niszter nyilatkozata. Sok or­szág hajótulajdonosai kötnek ilyen bérszerződést, mivel ez anyagilag rendkívül előnyös. Viktor Bakajev befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben az amerikai légiflotta és haditengerészet repülő­gépei egyre gyakrabban zaklatják a békésen ha­józó szovjet kereskedel­mi flottaegységeket. De semmilyen provokáció nem késztetheti a Kubát se­gítő szovjet kereskedelmi ha­jókat arra, hogy letérjenek útjukról. Tengerészeink tud­ják: hatalmas erő áll mögöt­tük, olyan erő, amely bár­kit kijózaníthat. Német párt- és kormányküldöttség Romániában Walter Ulbricht, Német­ország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke ve­zetésével német párt- és kormányküldöttség érkezett Romániába. A küldöttség tagjai szombaton délben a népköztársaság palotájában felkeresték Gheorghiu-Dejt, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát, az Államtanács elnö­két és Gheorghiu Maurert, a Minisztertanács elnökét. A találkozón román rész­ről jelen volt a Román Munkáspárt Politikai Bi­zottságának több tagja és a kormány számos képvise­lője. A német és a román párt- és államvezetők szívélyesen elbeszélgettek. * A német párt- és kormány­küldöttség szombaton dél­után megkoszorúzta a ro­mán hősök emlékművét, majd ugyancsak koszorút helyezett el a szovjet hősök emlékművére. * Szombaton délután Buka­restben a népköztársaság palotájának márványtermé­ben magyar idő szerint 16 órakor megkezdődtek a ro­mán—német tárgyalások. Az elvtársi, baráti légkörben le­folyt tárgyaláson német részről részt vett a Walter Ulbricht vezette párt- és kormányküldöttség, román részről pedig a Gheorghiu- Dej vezette párt- és kor­mányküldöttség. A küldöttségek a két or­szágot érintő párt- és állami kérdésekről, valamint köz­érdekű nemzetközi problé­mákról tárgyaltak. Petőfi-szobrot avattak Győrött Szeptember 15-én déli tizenkét órakor sok fiatal gyűlt ösz­­sze Győrött az Eötvös téren. Valamennyi helyi iskola egy-egy osztállyal képvisel­te magát a Petőfi­­szobor avatása kalmával. Az ün­nepségen részt vet­tek a pártbizottsá­gg, a városi tanács, a Hazafias Népfront küldöttei is. A himnusz elhang­zása után Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront elnöke méltatta Petőfi Sán­dor irodalmi munkás­ságát. Horváth elv­társ ünnepi beszéde után a Kazinczy Fe­renc Leánygimná­zium énekkara el­énekelte a „Feltá­madott a tenger’” című kórusművet, majd a küldöttek el­helyezték babérko­szorúikat a szobor talpazatán. A benső­séges ünnepségen Peczkay Endre, a Kisfaludy Színház tagja elszavalta Pe­tőfi Sándor „Egy gondolat bánt enge­­met” című költemé­nyét. Ismét új színfolt­tal gazdagodott Győr városa. Kiss István budapesti szobrász­művész Dienes And­rás Petőfi-kutató út­mutatása nyomán el­készített szobra ér­tékes dísze a város­nak. Fokozódik a francia dolgozók kizsákmányolása PÁRIZS (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága ha­tározatot hozott a dolgozók követeléseinek kielégítéséért vívott harc távlatairól. A határozat megállapítja: mind a tőkések, mind az ál­lami vállalatok és intézmé­nyek egyre inkább kizsák­mányolják a francia dolgo­zókat. Ugyanakkor állandóan csökken a dolgozó lakosság vásárlóképessége. „A munkásosztálynak kell megfizetnie a közös piac­­politikát, amely a termelés koncentrációjának fokozódá­sához, tömeges elbocsátások­hoz vezet” — hangsúlyozza a határozat A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága fel­hívja a dolgozókat, hogy fokozzák a harcot a nagy­tőke és az annak érdekeit védelmező kormány mester­kedései ellen, vívják ki a dolgozó nép égető követelé­seinek teljesítését. Az anyagi követelések ki­elégítéséért vívott harc — hangzik befejezésül a hatá­rozat — elválaszthatatlanul összefügg azzal a harccal, amely a személyi hatalom megszüntetéséért és az igazi demokrácia megteremtéséért folyik. (MTI.) Ára: 80 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 317. SZÁM Lipcsei vásárfia Most érkezett haza a lipcsei vásárról a Konsumex Vállalat küldöttsége. Jövő évi szállításra többek közön 140 millió forint értékű textilárut kötött le a Kon­sumex. Nagy értéket képvi­selnek a szőnyegek, amelyek igen keresettek nálunk. Jö­vőre az NDK-ból 78 000 négyzetméter velúrszőnyeg érkezik. Rendelt a vállalat függönyanyagokat, bútorszö­veteket, csipkét, hederon és műselyem női fehérneműt, fűzőket, a ruházati cikkek közül tréningruhákat, 200 000 műszál és pamutkeverékből kötött férfizoknit, a nők szá­mára varrásnélküli haris­nyát, és érkezik 50 000 pár olyan különleges, vékony női harisnya is, amely töké­letesen­­biztonságosnak ígérkezik, vagyis nem szalad le a szeme. Újdonság lesz a reumások számára készült gyógyfehérnemű, amely kü­lönleges összetételénél fogva jól szigetel és védi a beteg testrészt a levegő hirtelen változásainak káros hatásá­tól. Tyitov Dubrovnikban DUBROVNIK (MTI) A TASZSZ és a­ Tanjug beszámol G. Sz. Tyitov szov­jet űrhajós dubrovniki tar­tózkodásáról, az Adrixai­­tengeren tett sétahajózásá­ról és arról is, hogy a szov­jet űrpilóta előadást tartott a dubrovniki tengerészeti és gazdasági középiskola nö­vendékei előtt az űrrepülés­ről. — Hiszem, hogy az első égitest, amelyre az ember eljut, a Hold lesz, azután következik majd a Mars és a Venus. Ami engem illet — fűzte hozzá Tyitov — én először a Venusra mennék.

Next