Kisalföld, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! GYŐR, 1962. OKTÓBER 1I., CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 214 millió forint korszerűsítésre a Győri Öntöde- és Kovácsológyárban Az Országos Tervhivatalban jóváhagyták a Győri Öntöde és Kovácsológyár korszerűsítését. A Beruházási Bank megnyitotta a hitelt a 214 millió forint beruházásra. Ebből 80 millió forintot építkezésre fordítanak. Az építkezéseknek a beruházási program szerint a jövő év júniusában kell megkezdődniük. Az öntöde és kovácsológyár vezetői azonban „elcsúszástól” tartanak, mivel a program késedelmes jóváhagyása miatt két és fél hónappal később kezdhettek a tervezéshez az ÉM Győr-Sopron megyei Tervezőirodájában. A nagyszabású program végrehajtása során homokelőkészítő épül. Ebben az előkészítést és a szállítást teljesen gépesítik. A formázás, a formák továbbítása, az öntvényeknek a tisztítótérre szállítása gépekkel történik. A tisztítótéren is nagyarányú gépesítést hajtanak végre. Az olvasztóteret bővítik, a ma még fáradságos adagolás is gépi erővel történik a nagy átalakítás után. Az acélöntöde termelése a korszerűsítés után a jelenleginek négyszeresére növekszik. Ezerkilencszázhatvanhatban 15 000 tonna acelt gyártanak az öntöde és kovácsológyárban. A korszerű öntöde nagyra nőtt energiaigényét elektromos alállomás építésével elégítik ki. Irodaház, öltözők, mosdók, raktárak építése szerepel még a korszerűsítési programban. A program már a jövő évre ötmillió forint értékű gép beszerzését írja elő, a gépek, berendezések beszerelését ellenben csak 1966-ra. Az Öntöde és Kovácsológyár vezetői úgy vélekednek, hogy kár a gépeket három évvel üzembe helyezésük előtt megvásárolni, elhelyezésük gondot okoz, s időközben elavulhatnak. A legkorszerűbb gépek kerüljenek majd az üzembe. Országszerte készülnek a községfejlesztési tervek A Minisztertanács tanácsszervek osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát a most készülő 1963. évi községfejlesztési tervekről. Elmondták, hogy a programok összeállítását országszerte élénk eszmecsere, beható vita előzi meg. — Jövőre egymilliárd forintot jóval meghaladó öszszeget fordíthatnak tanácsaink a legsürgetőbb helyi feladatok megoldására, a közszolgáltatások, a népművelési, az oktatási, az egészségügyi és a kereskedelmi ellátás színvonalának emelésére — hangzott a tájékoztatás. A községfejlesztési keretekből ebben az évben 361 millió forintot költöttek, illetve költenek tanácsaink új iskolai tantermek építésére, az óvodai helyek számának növelésére és a kulturális ellátottság javítására. Jövőre az ilyen irányú kiadásoj£ előreláthatólag magasabbak lesznek, mert a községi és a járási tanácsok egyaránt arra törekszenek, hogy több és jobb művelődési, szórakozási lehetőséget nyújtsanak a falvak lakóinak. A fejlesztési tervek végrehajtásában egyébként jövőre is számítunk a társadalmi munkások egyre szélesedő táborára. Közreműködésükkel ebben az évben csaknem 200 millió forint értékű s terven felüli kisebb-nagyobb beruházással gazdagodtak a városok és a falvak. A közügyek iránti érdeklődés, a segítőkészség növekedéséből ítélve 1963-ban a társadalmi munkák értéke minden bizonnyal meghaladja majd a 200 millió forintot. Az államhatalom helyi szerveinek hatékonyabb, jobb gazdálkodását jelentősen segíti az a körülmény is, hogy — a tanácsok fennállása óta első ízben — a községfejlesztési terv és a költségvetés egyszerre kerül, a tanácstagok plénuma elé. Az 1963-ra tervezett építési jellegű beruházások anyag- és kapacitásszükségletének mintegy 70—80 százalékát központi keretekből fedezzük, a tervek hiánytalan megvalósításához azonban továbbra is elengedhetetlen a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása. (MTI.) Első az öntöde a gyáregységek között A kongresszusi munkaversenyben kitűnt brigádokat és gyáregységeket haponta vándorzászlóval jutalmazta a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottsága. Szeptemberben az acélöntöde dolgozói érték el a legjobb eredményt a termelésben, a termelékenységben és bár a selejtcsökkentésnél még van tennivalójuk, elhódították a zászlót a gépgyáregységtől. A brigádok száma a Wilhelm Pieck gyárban 354-re növekedett. Közülük 132 versenyez a szocialista cím elnyeréséért. N Lapunk tartalmából: Internacionalizmus és a KGST Új gépek a Lemezárugyárban Csapod vizet kér . Hajózószemle a Felső-Dunán Az atomkísérletek vitája az ENSZ-ben New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés általános politikai bizottságaiban kedden délután folytatódott a vita az atomkísérletek betiltásának kérdéséről. Arthur Dean, az Egyesült Államok képviselője ismét makacsul elutasította a nemzeti ellenőrzés gondolatát. Felszólalt Tarabanov bolgár külügyminiszterhelyettes is. Rámutatott, hogy az atomkísérletek tilalmát nemzeti ellenőrzéssel kell párosítani. Hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmakon múlik, létrejön-e a megegyezés. A vita során Mexikó küldötte állást foglalt amellett, hogy 1963. január 1-től tiltsák be az atomkísérleteket. Burma, Ceylon, és Irak képviselője állást foglalt a nyolc semleges országnak az atomkísérletek betiltásáról szóló memoranduma mellett, amelyet a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban terjesztették be. Chile képviselője követelte, hogy hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet Latin-Amerikában. Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában a szónokok egymás után ítélték el a Dél-Afrikai Köztársaságban alkalmazott faji megkülönböztetést. Ukrajna képviselője határozott intézkedéseket, szankciókat követelt a Dél-Afrikai Köztársaság ellen. Rámutatott, hogy a NATO-országok fegyvert szállítanak Dél-Afrikának. JÓ MAGÁGY Búza alá készü!, gyűrűs hengerrel témíti a talajt Csala János, a girladaméri Új Élet Tsz traktorosa. Szép a föld, jó magágya lesz a gabonának (Nagy Éva felvétele) Ára: 50 fitér XVIII ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Sikeres rakétakísérletet hajtott végre a Szovjetunió Moszkva (ASZSZ). A Szovjetunióból kozmikus repülőtestek újfajtájú többlépcsős hordozórakétájának több példányát lőtték ki sikeresen a Csendes-óceán középső részébe. A rakéták több mint 12 000 kilométer utat tettek meg. A repülés a kitűzött programnak megfelelően zajlott le, a hordozórakéták utolsó előtti lépcsőinek makettjei az óceán vízfelületét a kijelölt célpont közvetlen közelében érték el. Az eseményről a TASZSZ a következő jelentést adta ki: „Október 16-án és 17- én a Szovjetunióban sikeresen lőtték ki több mint 12 000 kilométer távolságra a Csendes-óceán középső részébe kozmikus repülőtestek újfajta többlépcsős hordozórakétájának több példányát. A rakéták a kitűzött programnak megfelelően tették meg útjukat és valamennyi lépcső ennek megfelelően működött. A hordozórakéták utolsó előtti lépcsőinek makettjei az óceán vízfelületét a kijelölt célpont közvetlen közelében érték el.” A kísérletek sikeres lefolytatásával kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmaztk annak közlésére, hogy október 18-tól kezdve a TASZSZ 1962. október 16-i közleményében megadott koordinátákkal körülhatárolt első körzet további értesítéséig ideiglenesen szabaddá vál a tengeri hajózás és a repülők számára. (MTI.) Felbocsátották a Kozmosz-10 mesterséges holdat Október 17-én a Szovjet-unióban pályára bocsátották a Kozmosz-10 mesterséges holdat. A mesterséges hold kezdeti keringési ideje 90,2 perc, a Földtől való legnagyobb távolsága 380 kilométer, legkisebb távolsága 210 kilométer. A mesterséges hold pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A műholdon tudományos készülékeiket helyeztek el, amelyeknek feladata az 1962. március 16-án kiadott TASZSZ-közlemény programjának megfelelően a kozmikus térség tanulmányozásának felyutatása. A mesterséges holdon elhelyeztek egy 19 995 megaherz frekvencián dolgozó rádióadót, egy rádióberendezést a pályaelemek pontos kiszámítására és egy rádiótelemetrikus berendezést a műszerek és tudományos készülékek munkájáról szóló adatok továbbítására. A mesterséges holdon elhelyezett készülékek normálisan működnek, a koordinációs számítóközpontban folyik az adatok feldolgozása. Színes csövek, csillogó kádak Tartályok, kádak, műszerek és csövek tekervényes, színes sora, ameddig a szem ellát. Minden színnek van jelentősége. A sárga szénsavvezeték, a kékben levegőt továbbítanak, a piros gőzt hord magában, a zöld csövekben víz folyik, a barnában melasz van. Sőt, a színárnyalatoknak is van jelentőségük, csak a Szeszgyárban dolgozók ismerik. Már néhány ragyogóan tiszta termet bejártam, láttam sokféle műszert, ezüstösen csillogó mérőórákat, aranyszínű rézkádakat, emberrel azonban alig találkoztam. Mintha senki sem törődne a süllyesztett, 1250 köbméteres főerjesztőkádakban fortyogó melasszal. Pedig mindegyik mellett ott egy tábla, rajta az erjesztés megkezdésének pontos ideje, s óránként az elemzés. Itt történik a szeszgyártás egyik legfontosabb része, az erjesztés. A kémlelőlyukon át kristályosan csillogó bubo- sréktengert látni. Akkor jó az erjesztés, ha egyetlen hab sem marad a melasz felületén. A Szeszgyár lelke a szeszfőzde. Ebben a hatalmas teremben „főzik” a melaszból a szeszt. Bonyodalmas színes csöveken át vezetik főzőedényekbe az anyagokat, amíg a szeszmérő órákon keresztül a raktárba folyik a tiszta szesz. Három emeletnyi magasságú terem ez, és itt is csak három ember dolgozik: a főző, a segédfőző és a szivattyús. Feladatuk: ellenőrizni a műszereket, egy-egy kar elfordításával szabályozni, milyen fokú legyen az alapanyagból kivont szesz. Néhány napja kezdte csak meg idei munkáját a Győri Szeszgyár, s máris naponta 160—170 tonna melaszt dolgoz fel■ 510—520 hektoliter szesz lesz belőle. A szeszgyártás melléktermékének mondják a takarmányélesztőt. Nagyon fontos melléktermék ez! Nagy értéke van az állattenyésztő gazdaságokban. Naponta három tonna takarmányélesztő kerül ki a Győri Szeszgyárból, ebben a negyedévben körülbelül 200 tonna. Ha valaki az élesztőszárító munkáját figyeli, nehezen tudja elképzelni, hogy miképpen tud ennyi élesztőt gyártani. A forróságot sugárzó hengerek közül a papírnál is vékonyabb rétegekben lassan tekeredik le a takarmányélesztő. Sok kell ebből, amíg egy mázsa lesz, sok ezer réteg, amíg eléri a tonnát. A gyár másik mellékterméke az úgynevezett „moslék”. Ennek a „hulladéknak” is megvan a maga helye a népgazdaságban. Első kiaknázható jó tulajdonságát már itt a gyárban igába fogják. A kemencékben kiégetik belőle a gázt és az egyéb szennyeződést, gőzt fejlesztenek vele, s ezt felhasználják a szeszgyártásnál. A kemencéből egy tárólóhelyen összegyűjtik, lassan tovább izzítják, és amikor már se gáz, se más szenynyeződés nincs a moslékhamuban, Óbudára szállítják és hamuzsírt gyártanak belőle. A Győri Szeszgyár évről évre korszerűsödik, új eljárások alapján tökéletesítik berendezését. A mostani idényre például átalakítottak egy mezőgazdasági szeszgyári készüléket, amelynek az a feladata, hogy az élesztőtejben eddig bennhagyott 4—5 százalékos szesztartalmat 2—3 százalékra csökkentse. Korszerűbb lett a szét finomítókészülék is. Beszereltek melléjük egy-egy aldehid-oszlopot, melyek alkalmazásával az elő-utópárlat 12,3 százalékos szesz tartalma 7,8 százalékra csökken. Az üzem dolgozói továbbra is azon fáradoznak, hogy még jobban tökéletesítsék a gyártás technológiáját, minél több szeszt vonjanak ki a melaszból. Erre szükség isvan, mert a győri gyár az ország szesztermelésének felét adja. Kristóf fin.