Kisalföld, 1962. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

1963. december L, szombat Bőven kamatozó szorgalom Ilyen még sohasem volt Győrön. Ötször kapálták meg a cukorrépát, és az holdan­ként 161 mázsa termést adott. Azt mondják a győ­­róiak, hogy a határukban még nem fizetett ilyen jól a cukorrépa. Két évvel ezelőtti termést emlegetnek öröm­mel: akkor egy-egy holdról 126 mázsát takarítottak be. Az idei év termésére meg­jegyzik: érdemes volt lei­­pálni. Jutalmazta is a szö­vetkezet a szorgalmat, k­án­tién többlet mázsa cukorré­páért fél kiló cukornak az árát fizette ki a művelők­nek. Nemcsak a répát gondoz­ták ilyen szépen, hanem a gyórói szövetkezetre az idén minden tekintetben a rugal­masság, ötletesség, szorgalom a jellemző. Az év elején a tervek szerint egy munkaegy­ség húsz forintot ért. A mos­tani számítások szerint 28—­30 forint lesz a munkaegy­ség értéke, és visszaadja a szövetkezet az államnak a 632 mázsa takarmányköl­­csönt. Dicsérik a mezőgazdászo­kat, a hatvannégy éves Gémry Wolff Aladárt, mert mint mondják: igazi gyakor­lati ember. A tavasszal 130 hold takarmányt kellett föl­szántania a szövetkezetnek. A mezőgazdász javaslatára olyan növényekkel pótolták a hiányt, ami nem okozott jövedelemcsökkenést. Egye­bek között tizenhét holddal növelték a burgonya terüle­tét, 32 holddal a naprafor­góét, és vetettek még a ki­szántott takarmány helyett silót, egynyári szálas takar­mányt. A burgonya kevesebbet adott a tervezettnél, 37 má­zsát holdanként. Ezért korán szedték ki, és korán értéke­sítették, 120 forintért mázsá­ját. Az áruértékesítési ter­vét eddig a szövetkezet 144,5 százalékra teljesítette. Ke­nyérgabonából is többet tud­tak eladni, mint amennyit szántak. A vegyszeres gyom­irtással, gondos vetéssel, jó előkészített talajban jól fi­zetett a gabona, 95 000 fo­rint többletjövedelmet adott a közösnek. Néhány nappal ezelőtt ér­tékesített a szövetkezet 74 hízott sertést 137 000 fo­rintért. Még ebben az évben 28 sertést ad el az államnak. A hízómarha-értékesítési ter­vét eddig 121 százalékra tel­jesítette a szövetkezet, és még 24 hízott marhát ad el az év végéig. Megvásárolták már a jövő évi hizlalni valót, 32 szarvasmarhát. A jó eredmények kedvet adnak a tagoknak a munká­hoz. Még tegnap is szedték a dugványrépát a sárban, hó­ban. Mentenek minden ter­ményt a zord idő elől. A szorgalmat jutalmazza a szö­vetkezet terménnyel, pénzzel. Eddig 60 000 forint jutalmat osztottak ki az extrém álla­tokért, a jó cukorrépater­mésért, a gyors burgonyabe­takarításért. Kaptak jutal­mul a tagok kukoricát és burgonyát is­­ gszra. Végh Gabriella négy éve dal­gozik a “Soproni Ruhagyárban. Ott tanulta meg a szakmát, ott volt ipari tanuló Jubiláló ifjúsági szövetkezet Öt évvel ezelőtt alakult a győri Bercsényi Miklós Isko­lában a fogyasztási szövet­kezet. Az eredményesen mű­ködő szövetkezetnek, mely­nek alakulásához és tevé­kenységéhez a MESZÖV nyújtott hathatós segítséget, jelenleg 329 tagja van, szás­zai több,­ mint alakuláskor. A szövetkezet tagjai évköz­ben tanszereiket és sok ház­tartási cikket is az iskolában lévő boltjukban vásárolnak. A leglelkesebb tagoknak, Horváth Máriának 6181, Poos Gizellának pedig 2813 Ft ér­tékű áruvásárlást vezettek be egy év alatt könyvükbe A pénteken megtartott évi ren­des, egyben jubileumi köz­gyűlésen 1800 forintot fizet­tek vissza a szövetkezet tag­jainak. Az ünnepségen a V­ISSZÖV képviselői átnyúj­­tot­ták a fiataloknak a SZÖVOSZ díszoklevelét, ti.eg­yel eredményes munka al­at jutalmazták, továbbá gy televíziós készüléket, lágy örömmel fogadták a tanulók. A Bercsényi Miklós 12 év­folyamú iskola szövetkezeté­ben szorgalmasan és kedvvel dolgoznak a fiatalok. Három tavaly végzett növendék any­­nyira megkedvelte az üzlet­ben végzett munkát, hogy az iskola elvégzése után nyáron az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalatnál helyezkedtek el, és jelenleg is ott dolgoz­tak.­­MTI: Törlesztették kissápkat A Győri Kötöttkesztyű­gyár gyakran késve kapja meg az anyagot, s emiatt lemarad az exportterv telje­sítésében. A kesztyűkötéshez sajátos eljárással készült fo­nal szükséges, amely más textilipari termék előállítá­sára nem alkalmas. A fonal­gyártó vállalatok — azzal az indoklással, hogy az ilyen fonal gyártásához át kell állítani a gépeket — nem fordítanak elég gondot a Győri Kötöttkesztyűgyár megrendeléseire. — A gépek átállítása terméskiesést okoz, ez rontja a vállalat gazda­sági eredményeit — mond­ják ezeknek a vállalatoknak a vezetői. E nézetük követ­kezményeinek a népgazda­ság látja kárát, amikor a gyár elmarad az exportterv teljesítésében. A Győri Kötöttkesztyű­gyár a Szegedi Textilmű­vektől, a Magyar Pamut­ipartól, a Fonalelőkészítő Vállalattól és a Richards Finomposztógyár soproni te­lepétől kapja a fonalat. E vállalatok — különösen a volt Soproni Fésűsfonalgyár, amióta egyesült a győri Richards-szal — a már em­lített káros nézet miatt — szívesen teszik félre a Kö­töttkesztyűgyár megrendelé­sét. A harmadik negyedév­ben is késve szállították a fonalat. Emiatt a Kötött­kesztyűgyár 38 000 pár kesz­tyűvel elmaradt az export­terv teljesítésében. A nehéz helyzetbe került vállalat vezetősége novem­ber elején felhívással for­dult a dolgozókhoz, akik mindnyájan megértették, hogy mit jelentene az üzem­nek adóssággal kezdeni a jövő évet. A kötődében élénk versenymozgalom kapott lábra a felhívás után. A szocialista brigádok és azok is, akik nem brigádban dol­goznak, vállalták, hogy a későn érkezett anyagból is teljesítik az exporttervet. Az Ady Endre brigád Var­jasi Éva vezetésével, az Áp­rilis 4. brigád Gerencsér Mária vezetésével ért el jó eredményt. November 17-ig mintegy 11 000 pár export­kesztyűt készítettek a kötő­dében napi normájukon fe­lül November 19—24-ig ün­nepi műszakot tartottak a pártkongresszus tiszteletére. Ezalatt megszüntették az el­maradást, sőt 1160 pár kesz­tyűvel túlteljesítették az exporttervet. — Huszonhét éve dolgozom az üzemben, de ilyen lelkes, jó munkát még nem tapasztaltam — mondotta Mosolygó Ferenc, a kötöde vezetője. A kong­resszusi műszak eredmé­nyeit naponta értékelték és tudatták a dolgozókkal. A végleges értékelés is Mo­solygó Ferenc szavainak adott igazat Józsa Erzsébet 167 száza­lékos átlagteljesítményével a kongresszusi műszak élen­járója lett. Wolf Ilona 163, Horváth Ágnes és Koffrán Mária holtversenyben 147, Balikó Erzsébet 136, Budo­­vics Lászlóné pedig 134 szá­zalékot értek el. A gyár ve­zetősége pénzjutalomban ré­szesítette őket. Rajtuk kívül még hatvanhárom dolgozó ért el 120 százaléknál na­­­­gyobb teljesítményt. A kö­töde átlagteljesítménye hat százalékkal emelkedett a hat nap alatt A kötöttkesztyű gyáriak most már nyugodtan vár­hatják az év végét, törlesz­tették adósságukat (hír) KISALFÖLD ­ Selejtből a kevés is sok A Győri Öntöde- és Ko­vácsológyár látja el önt­vénnyel a gépkocsi­i­part , népgazdasági szempontból nagy jelentőségű üzemeknek termel. Az öntvények gépek­be beépítve exportra kerül­­nek. Nem közömbös tehát, hogy az öntvények minő­sége, selejtszázaléka milyen az Öntöde- és Kovácsoló­­gy­árban. A gyár főmérnöke, K­ovász Dezső elmondotta, hogy az öntöde kollektívája már évek óta küzd a selejt ellen. Hat évvel ez­előtt még 10 százalék volt a selejt a gyárban. Ezt a számot évről évre sikerült csökkenteniük és ebben az évben már felére, vagyis öt százalékra sikerült szorítani a selejtet . Ez a selejtszá­zalék — mondják a gyár ve­zetői — azt jelenti, hogy az Öntöde- és Kovácsológyár a minőség dolgában felveheti a versenyt az ország bár­mely öntödéjével. Kovács Dezső elmondta azt is, hogy milyen műszaki intézkedéseket foganatosítot­tak a selejt csökkentésére. Azelőtt az öntvényeket mé­ret és alaki ellenőrzés után szállították a megrendelő­höz. A felhasználó vállalat végezte el a munkadarabok minőségi ellenőrzését. Több­ször megtörtént, hogy a megrendelőnek sürgősen kel­lett az öntvény, elmulasz­totta a megfelelő ellenőr­zést, az öntödét nem értesí­tette, hogy hibás a mintada­­ra­b. Később, mik­or kiderült, az öntöde már legyártotta a szériát, nem tudott segí­teni a bajon. Ebből okulva a kényesebb, selejtveszélye­­sebb gyártmányok próbada­rabjait már az öntöde- és kovácsológyár selejtanaliti­­kai csoportja ellenőrzi. A selej­tkártérítési rende­letet nem alkalmazták a gyárban. Miután látták, hogy a selejtes munkadarabok mennyiségét csak úgy csök­kenthetik, ha megbírságol­ják, a „selej­tgyártókat”, né­hány­ esetben éltek a lehető­séggel, és szemlátomást csökkent a selejt. Példa erre az acélöntöde, ahol jú­niusiban még 10—11 százalék volt a selejt, szeptemberben már 4,6, októberben pedig 3,5 százalékra csökkent a minőségileg kifogásolható munka.­­ Az Öntöde- és Ková­csológyár műszülei vezetői továbbra is azon fáradoz­nak, hogy a jelenlegi öt szá­zalék selejtet is csökkent­sék — ezt mondta Kovács Dezső főmérnök. És hogy mennyire szükséges ez, bizo­nyítja az egyik legnagyobb kooperáló üzem, a Győri Szerszámgépgyár meoja is. A Szerszámgépgyár veze­tői és meosai is elismerik, hogy az utóbbi időben javult az öntöde munkája, azonban egyes — főleg bonyolultabb öntvényeknél­ — öntödei gyártmányoknál még most is sok a javítanivaló. A har­madik negyedévben például 553 hátsó tengelyház érke­zett az öntödéből. Ebből 178 volt selejtes. Ez év szeptem­berében 597 kerékagyat kért a Szerszámgépgyár. A leszál­lított mennyiségből 115 mun­kadarabot találtak selejtes­nek. A Szerszámgépgyár mo­torüzemében, a munkapadok mellett sorakoztak a meg­munkálandó öntvények, amo­lyan futószalagféle munka­beosztással dolgoztak a mun­kások. Az üzem műszaki vezetői elmondták, hogy igyekeznek mielőbb kialakí­tani a folyamatot, futósza­­lagrendszerű munkát. Ezt azonban csak úgy lehet el­érni, ha a munkapadra ke­rülő alkatrész azonnal meg­munkálásra kerülhet. A valóságban — a selejtes öntvény miatt — gyakran megakad a munka folya­mata. Az üzem dolgozói el­mondották, hogy a legutóbb leszállított 29-es sorozatú 120 belsővezető-gömbfejből 29-et azonnal ki kellett se­lejtezni. A többin megmun­kálás közben jelentkeztek a hibák. Simítás után 77, na­gyolás után pedig 93 mun­kadarabon kellett javítást végezniük. Kétszer-három­szor vettek kézbe egy-egy öntvényt. A Győri Szerszámgépgyár­ban tapasztaltak tehát azt bizonyítják, hogy indokolt és nagyon is időszerű a­z öntödeiek igyekezete, hogy még kevesebb selejtet gyártsanak. És az lenne a helyénvaló, hogy a munka­igényes, nagy­­ selejtveszély­­lyel járó gyártmányok mi­nősége is megjavuljon. Ala­posabb munkát kell tehát végezni a selejtanalitikai csoportnak. Szükséges ez azért is, mert ezek a gyárt­mányok jelentik a legna­gyobb veszélyt a munka fo­lyamatosságára, az önköltség csökkentésére és a terv tel­jesítésére. Az Öntöde- és Kovácsoló­gyár műszaki vezetői azon igyekeznek, hogy minél jobb kapcsolatot teremtesenek a kooperáló vállalatokkal. Ehhez elsősorban az ő jobb és pontosabb munkájukra van szükség. Ez szilárd alap leh­et a jó együttműködésre. Kristóf János Hétszáz holddal több zöldségféle a Kisalföldéin Győr-Sopron megye ter­melőszövetkezetei 3800 hol­don termesztettek az idén szerződésre zöldségféléket. Eddig 2120 vagon árut vásá­rolt fel tőlük a MÉK. Még körülbelül 350 vagon áru vár elszállításra, és azzal együtt túlteljesítik áruértékesítési tervüket a szövetkezetek. Már megkezdték a megyé­ben a jövő évi termelési szer­ződéskötéseket. A terveik sze­rint az új gazdasági évben mintegy 700 holddal nagyobb területen termesztenek zöld­ségféléket a Kisalföldön, mint az idén. A Szigetköz­ben 750 holdra növelik a ká­posztafélék területét, és 500 holdra a paprikatermesztést. De nemcsak a területet nö­velik, hanem változtatnak az agrotechnikán is a közös gazdaságok. Kétezer annyi palántát fognak kiültetni táp­kockákban, mint az idei esz­tendőben. (MTI) FÜSZÉRT-raktár épül Sopronban Sopronban jelenleg négy — lakásnak is megfelelő — he­lyen van a FÜSZÉRT-nek raktára. A korszerűtlen rak­tárak messzire esnek egymás­tól, ezért az áruszállítás és az adminisztrációs munka költ­ségessé teszi fenntartásukat. A Fűszer- és Édességkeres­­kedelemi Vállalat központi raktárat építtet a Bánfalvi úton. A négy és fél millió fo­rintos beruházással készülő raktár befogadóképessége 5400 köbméter lesz. A ter­vek szerint a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat Soproni Főépítésvezetősége 1963. április 30-án adja át az új raktárát. A rossz időjárás ellenére is gyorsan halad az építkezés. A múlt héten már végeztek a betonelemek be­emelésével és a födémek el­készítésével. Az új raktárhoz külön egy­millió forintos beruházással iparvágányt is építettek. A raktárba bármikor érkezhet áru, mert éjjel-nappal tarta­nak ügyeletet író - olvasóankét Mosonmagyaróvárott A mosonmagyaróvári Peda­gógus Szakszervezet rendezé­sében november 29-én az Ifjúság és irodalom­ kapcso­latáról tartott előadást Gere­lyei Endre író. A szakszerve­zet vezetősége erre az alka­lomra meghívta a gimnázium irodalmi szakkörének és az Agrártudományi Főiskola Irodalmi Színpadának tag­jait is. Gerelyes Endre elmondotta­, hogy a mai irodalom már a tisztult légkör terméke, és a politikai tisztánlátás is segít abban, hogy jobb és bátrabb írások jelenhetnek meg. Az irodalom mai eszközei vi­szont még nem alkalmasak arra, hogy a tudomány ered­ményeihez mérten az irodal­mat fel tudják emelni méltó helyére. A következőkben a tartalom és a forma kérdé­seiről beszélt. Az irodalom tartalma adva van — mondotta. A formát viszont meg kell teremteni. A költészet a prózánál tar­talomban előbbre van, párto­sabb a prózánál. Befejezésül arról beszélt, hogy az új szocialista iro­dalom segíti a pedagógust, a szülőt a fiatalság nevelésé­ién, de ehhez az is szüksé­ges, hogy a nevelő, a szülő­­ emelkedjék fel a tudomány és a szellem mai magaslatá­ra. Az előadás után beszél­getést folytatott az író a ne­velőkkel és a diákokkal. —L Szerezzen ürömet !s ír­dem­ekein­e­k VASÁRNAP, december 2-án délelőtt 10-től­­ délután 6 óráig VÁSÁRRAL egybekötött játé­káén bemutatót TARTUNK. GYŐRÖTT Lenin út 21. SOPRONBAN Lenin krt 74. alatti játékboltjainkban. MECHANIKUS JÁTÉKOK, TÁRSASJÁTÉKOK, HAJAS BABÁK. Győr-Sopron megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next