Kisalföld, 1963. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Magyar világsiker: atlasz a földalatti vizekről Az elmúlt években a nem­zetközi sajtó sokat foglalko­zott a vízzel, amelyről a tu­dományos intézetektől kapott tájékoztatások alapján azt ol­vashattuk, hogy a századfor­duló körül, tehát 2000-ben már-már katasztrofális víz­szegénység fenyegeti majd a­z emberiséget. Nem valami természeti katasztrófára kell gondolnunk, hanem arra, hogy az emberiség évről évre mind több és több vizet fo­gyaszt a háztartásokban, az iparban és főleg a mezőgaz­daságban, hiszen a legtöbb országban most kezd tért hó­dítani az öntözéses gazdálko­dás. Jellemző példa erre Ma­gyarország. Ma évente 0,4 milliárd köbméter vizet hasz­nálunk fel, de 1965-re már elérjük az évi 1 milliárd víz­köbmétert, s a századforduló­ra pedig nem kevesebb, mint évi 5 milliárd köbmétert. Akik ismerik hazánk ter­mészeti adottságait, vízellá­­tottságát, azok tudják, hogy ilyen nagytömegű felszíni víz — folyó vagy nagyobb víztároló medence — nem mindenütt található. Az Al­föld folyókban, patakokban rendkívül szegény terület. Már­pedig éppen az ilyen területeket kell elsősorban öntözni. És itt következik az a tu­dományos lépés, amely a ma­gyar vízügyi szakemberek­nek a sok világsiker mellé most újabb elismerést hozott. Ugyanis a világon elsőként a Magyar Állami Földtani In­tézet tudós­csoportja állított össze egy 73 térképet tartal­mazó víz­földtani­­ atlaszt, amely Magyarország szinte minden négyzetméterét fel­térképezve jelölt meg egy­­egy terület alatt található rejtett vizeket. Világhírű tu­dósunk, dr. Schmidt Eligius Róbert, Kossuth-díjas pro­fesszor 30 évi munkásságá­nak eredményét összesítette ebben az atlaszban­. Érthető a tudományos­­intézetek nagy érdeklődése, hiszen a víz­földtani atlasz megcáfolja az emberiséget fenyegető víz­szegénység nézetét a föld alatt rejlő, mind ez ideig feltáratlan vízkészletek fel­tárásával Az atlasz termé­szetesen csak Magyarország földalatti vizeinek helyéről minőségéről stb. ad tájékoz­tatást, de mint­ tudományos és mint gyakorlati jelentő­­ségű mű a­­pj­án minden réz­­kutatással foglalkozó szak­embere számára útmutatással szolgálhat. Az atlasz tudományos ér­dekessége az, hogy a föld ős­­k­orától napjainkig nyomon követi hazánk vízkészletének alakulását. Szinte hihetetle­nül aprólékos, nagy tudomá­nyos felkészültséget igénylő munkáról van szó. Az atlasz nemcsak arra ad választ, hogy hazánk mely területein húzódnak meg a nagyobb vizek, mondjuk 50 millió év­vel ezelőtt, hanem arra is választ ad, hogy ezeknek a vizeknek milyen volt akkor a vegyi összetétele. Tudjuk például, hogy a Hortobágy alatt húzódó több millió éves ősvíz enyhén sós, ami ha fel­színre kerül, elpusztítja a termőtalajt — szikessé vál­toztatja azt. És itt jelentkezik az atlasz gyakorlati értéke. Megmutatja, hogy hazánk mely, területe alatt húzódnak ilyen szikesítő ősvizek. Sze­rencsére nem mindenütt és minden mélységben lappan­­ganak ilyen földalatti vizek. Annál több ívó- és öntöző­víz tárolódik a föld alatt. Az­ atlasz kimutatja, hogy a Kisalföldön, Győr­­környékén, és végig a Duna mentén ta­lál­hatók a leggazdagabb föld­alatti vízrétegek. Ezeken a helyeken viszonylag csekély mélységbe kell fúrni, hogy bővizű, szinte kiapadhatat­lan vízszolgáltató, rétegelvre bukkanjunk. Az atlaszban a hőforrások­ra is érdekes adatokat ka­punk. Tiszakürtnél például 1400 méter mélységig kell fúrnunk ahhoz, hogy a leg­jobb hatásfokú hévvizet ta­láljuk meg. Az atlasz hazánk területe alatt feltárható va­lamennyi hóforrás nyerési lehetőséget megjelölte, bele­értve a gyógyászati célra al­kalmas vizeket is. Meglepő érdekesség, hogy az Alföldön 18 méterenként 1 hőfokkal emelkedik a víz hőmérsék­lete, míg Dunántúlon 20—24 méterenként.­­ A világátlag egyébként 40 méter, az euró­pai ■átlag pedig 33 méter, ami azt bizonyítja, hogy Ma­gyarországon tárhatók fel legolcsóbban a hőforrások. A víz­földtani atlasz eljut majd a megyei tanácsokhoz is. Ezáltal megszűnnek az úgynevezett „találomra” fú­rások, amikor vagy sikerül vizet fakasztani a föld méhé­­ből, vagy sem, hiszen az at­lasz tudományos pontosság­gal jelöli meg azokat a he­lyeket, ahol érdemes fúrni. A fúrással kapcsolatos műszaki munkálatok kalkulációja ezentúl fillérnyi pontossággal kiszámítható lesz, mert az atlasz méternyi pontossággal jelöli meg, hogy a szóban­­forgó terület alatt milyen mélységben húzódnak meg a feltárásra váró vizek. Csontos János ai Győr Kasincsy utca 11 sz. alatti Totó-Lottó kirendeltsége 1963 február 1-től kezdődően tatarozás miatt a Győr, Arany J. u. 28. szám alatti „Totósó66 helyiségben működik Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem. Baben Istvánné szül.: Szekér Rozália hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése szom­baton, II. hó 2-án 1­­, 3 órakor lesz a nádorvá­rosi köztemetőben. GYÁSZOLÓ CSALÁD Ezúton mondunk kö­szönetet mindazoknak, akik drága halottunk, Keusinger Gyuláné temetésén részt vettek, sírjára koszorút helyez­tek és hajlatunkat bár­mily módon enyhíteni igyekeztek. GYÁSZOLÓ CSAJLAG Ap­ró hirdetése Azonnal beköltöz­hető ház 50 00Ll-ért eladó. Ervelkődés lehet szombat, va­sárnap. Feketéné, Győr, Dózsa rkp. 9. Háromszoba össz­kami­on­os beköltöz­hető ház eladó. Győr, Jósika u. 11. Idősebb személy l­ak­ást adnia 1, vagy 2 gyermekes nőnek. Győr-Újváros, Achim A­ndrás u. 8/b, K­ombinárts Tükrén­y, hálószoba,bútorr, r­e­­kamic, fotelok, sző­­kák, asztalok, toa­lett-tükör eladó. Győr, Kisfaludy u. 13. Szajbó._________ Rekamic, garnitú­ra, hálószobai bútor, kom­binai l­sztelkrémny, sez­lon, sodrony el­adó. Győr, Kisfa­ludy u. 25. Korsósné. .700 flog-os disznó fele el­adó. Érdek­lődni 5 óra után Szabad hegy, József Attika u. 121f. Eladó 3 szobás össz­komf­or­tos csalá­di ház kedvező fi­zetéssel. Msttlkote­ bö­­dögén. Eirdendedini Győr, Sztarbadsajtó u 20. Böröcz­kynél. Csornán Odor-fé­le­ ház 600 .n­öl. tel­ken 2­ szoba, eg­y konyha beköltözhető, so­k gazdasági épü­lettel eladó. Érdek­lődni lehet Csorna, KoSSUth E. U. 1. Dreds­kper. Az ittvári Vízvezetékszerelők tolózárat tömítenek a győri Attila utcá­ban. Lázár Mihály, Knausz Ferenc és Szabó József, a győri Víz- és Csatornamű­vek dolgozói nap mint nap járják a várost, javítják a hidegben meghibá­sodott kutakat, víz­vezetékcsöveket. KISALFÖLD Rábaközi Ifjúság Ezzel a címmel jelenik meg ma a negyedévenként kiadandó ifjúsági lap első száma, melyet a KISZ ka­puvári járási bizottságának munkatársai és Faragó Sán­dor szerkeszt. Az első szám­ban olvasható a KISZ-szer­­vezetek választási feladatai­ról, az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom tavalyi eredményeiről és tapasztala­tairól, az alapszervezetek gazdasági tevékenységéről, a fiatalok kulturális életéről, a bizottság munkatársai és társadalmi aktívák tollából. Két állandó rovata is lesz a Rábaközi Ifjúság­nak. Az egyik, a Szemle elsőként a sarródi alapszervezet életé­vel, hibájával foglalkozik. A másikban, az Emlékez­­zünkben évfordulókat, ese­ményeket­­ elevenítenek fel. Az első számban Horváth Lászlóról (1914—1945), a fa­siszták által meggyilkolt ka­puvári mártírról emlékez­nek meg. Remek feleltetni a mamát • • • Császárrét, Hársfa-­ major, két-három kilométer­­­­re az újrónafői iskolától. De ilyen cudar télben, amikor a lábbeli elnehezül a fagyos hótól, hosszabbak a kilomé­terek. És ezeket a hosszú kilométereket róják három­szor egy héten 30—40 éves „diákok”. Szénszünet nél­kül. Vállalták, hogy inkább egy kicsit fáznak, ink­ább összébb húzódnak, de tanul­janak szünet nélkül. Mert Viflint kitavaszodik a határ,, valamennyiüket elviszi a munka a könyvtől. Mert ke­­nyérkeresők. Délután hat órakor kezdő­dik a tanítás, a hetedik osz­tályosoknak. Már sötétben indulnak, s ilyenkor a hó világítja a tanyák összekötő útjait. Tíz óra után mennek haza, ilyenkor már éjjeli faggyal is kínozza őket a szél. Van közöttük tehenész, aki tizenegy órára ér haza az iskolából és három óra­kor kel. Van közöttük anya, aki a könyv után kenyeret dagaszt hajnalban és bajló­dik a képletekkel, talán job­ban, mint a kovásszal. Mert ilyen korban már nehezen engedelmeskedik az agy- Összesen 340 órát tanulnak. Úgy mint a kisiskolások, csak a járási tanács kezde­ményezésére változtattak a pedagógusok a tanmeneten. Néhány órával csökkentet­ték a magyart és a mate­­matust, és helyette több órát hallgatnak géptanból, növénytermesztésből, állat­tenyésztésből. Olyan elő­adásban, ami közvetlen kap­csolódik a munkájukhoz. A harmincegy öreg diák mióta beült az iskolapadba, a hétköznapok hőseivé avatta magát a falu. A „diá­kon” a kitartással, a peda­gógusok a lelkesedésükkel, s a gyerekek... ősszel buz­dították az öregeket, együtt jártak a­ tanítóval kedvet élesztgetni az iskolához. S m­ost drukkolnak, úgy mint a kis Szegedi Jancsi is, aki­nek tanul az édesanyja, édesapja. Megsúgja a tanító néninek: „Tessék feleltetni a mamát, egész délelőtt a földrajzot tanuja?’.­­B. Kiss Antalné,­­ 41 éves, besegítő tagként dolgozik a tsz-ben, elhatározta, hogy a VII.VIli. osztály elvégzése után beiratkozik a középis­kolába. Az igazgató, Köké­nyesi Rezső megjegyzi er­ről az asszonyról: Az egész évi irodalom, történelem anyagból akár vizsgázhatna is. Míg nem járt iskolába, nagyon sokat olvasott. A nevelők, akik he­tente tizenöt esti órát áldoz­nak az „öreg” diákoknak, a leghálásabb tanítványok­nak vallják őket. • Március végén vizsgáznak a hetedi­kesek, a tavasz érkezésekor és egy nyári kemény munk­a után újra visszaülnek az is­kolába, de a nyolcadikosok padjaiba. Hallani a faluban, hogy jövőre is lesz hetedik osztály, vannak már jelent­kezők. .. hallani, hogy nem­csak az új rónafői szövetke­zetiek, hanem a közeli ta­nyák öregjei is bizonyít­ványt akarnak, legalább a nyolc osztályról. És fagyos kilométereket gyúrnak a „tudományért”. gszm­ Tiszták lesznek a várótermek Tavaly december 7-én a „Bosszantó apróságok” című cikkben arról adtunk szá­mot, hogy a győri MÁVAUT várótermek és az autóbu­szok belseje meglehetősen felületesen takarí­tott. A cikkre Müller Sándor, a 19. számú Autóközlekedési Vállalat igazgatója azt vá­laszolta, "hogy a váróterem tisztítása tárgyában a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat a szükséges intézkedéseket megtette. A hirdetőtábla, a villanybúrák tisztítása és a világító testek kicserélése megtörtént. Az autóbuszok belsejének rendbetételére a győri forgalmi főnökséget utasította. — Ismeri ezt az urat? — Nem ismerem. Sohase láttam. — Trencsényi, ismételje meg a vallomását. Rekedtes hangon szólalt meg Trencsényi Norbert: — Születem Nagyváradon 1917-ben, 1952-ig a Nehéz­ipari Minisztériumban dol­­goztam, mint osztályvezető. Sorozatos sikkasztásért, sza­­lbotálásért, a népgazdasági tervek akadályozásáért, va­lamint ellenforradalmi szer­vezkedésért a belügyi szer­vek letartóztattak. A Fővá­rosi Bíróság tizenöt évi börtönbüntetésre ítélt. Az ellenforradalom alatt szaba­dultam és nyugatra emig­ráltam. Nyugat-Németor­­szágban, mint politikai me­nekültet a Szabad Európa Rádió finanszírozott. Alap­talan vádakat, rémtörténete­ket írtam a magyarországi helyzetről... Másfél év után ügynök­iskolára küldtek, majd 1959-ben új feladattal bíztak meg Feladatom sze­rint Berlinben fel kellett keresnem Norsct őrnagy urat. ő lett új főnököm. Egy év­es különleges tábori kiképzésen vettem részt, majd ez év május elsején átléptem a magyar határt. Az utasítások szerint első­nek Csontos Alfrédot kel­lett felkeresnem. Az ő cí­me akkor... — Nem igaz! Hazudik! — kiáltott közbe Csontos. A ■ szobrász arcát kiverte a veríték. — ... Csontos Alfréd lett a magyarországi főnököm. Tőle kaptam azokat az uta­sításokat, amelyeket ■ végre is hajtottam. Nevezetesen, hogy augusztus huszadikára szervezzek több helyütt za­vargásokat. Fehérvárott az ünnepi nagygyűlés díszemel­vényét, ahol a kormány fog­lalt helyet, időzített tom­­­bával aknáztam alá. Ez azonban nem sikerült. Ille­­­­gális szerkesztőséget kellett létrehoznom és beindítanom a „Szabad Magyarország” című újságot. Ez utóbbit megszerveztem. Mellékes feladatom volt a hírszerzés, amelyre vonatkozóan később kaptam volna részletes uta­sításokat. — Nos, Csontos úr? — Hazugság! Az első szó­tól az utolsóig. Ezt az em­bert én nem ismerem! — Trencséni Norbertet el­vezetni! — adta ki a paran­csot Szabó őrnagy. Majd újra Csontoshoz fordult: — Hol ismerkedett meg Csákányi Edével? — Kérem, ezt a nevét is most hallom először. — Úgy látszik, rossz a memóriája! Badacsonyban mikor járt utoljára? — A múlt vasárnap.­­— Végre valami, amire emlékszik! Kivel találkozol­­ott? — Senkivel! A menyasz­­szonyommal voltam. — Menyasszonya tudott az ön dolgairól? — Nem! Ő semmiről sem tud! —• felelte, aztán elhall­gatott Észrevette, hogy el­szólta magát — Tehát voltak dolgai, különös dolgai. Úgy látszik, annyi emberség maradt ma­gában, hogy őt menti... — Kérem, őrnagy úr, értse meg, arról van szó.. — Mi itt nagyon jól tud­juk, miről van szó. — Intette le az őrnagy. Az asztalfiók­ból nagyított képet vett elő. A kép Csontost ábrázolta Trencséni társaságában. — Remélem, megismeri magát a fényképen? És a másikat? Akit állítólag sose látott? — Ez kérem egy montázs! Egyszerű fényképészeti trükk! Semmiről sem tudok, értsék meg! Nem értem, ikivel vádolnak! Ennél töb­bet nem mondhatok! Az őrnagy bólintott — így is jó, Csontos úr. * A telefon berregve meg­szólalt az asztalon. Szabó őrnagy felemelte a hallga­tót. — Őrnagy elvtárs? Az ön részére távmondat érkezett a minisztériumból. — Mondja be, kérem! — Igenis, őrnagy elvtárs! — Tessék, hallgatom! — Majd szünet után. — Küld­je át hozzám! Néhány perc múlva fiatal őrmester lépett be az ajtón. A rendőrőrsről küldték. Pa­pírlapot adott át Ez állt rajta: „A váraljai rendőrőrsön Apáti Ferenc márkás lakos ma délben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki KY—52—49 rendszámú IZS- típusú motorkerékpárját a smmm 1963. február 1., péntek A NADRÁG, 7 órakor. Bemutató előadás. Hol szórakozzunk? Győr, Hába Filmszínház: Kés a vizib­eni, eziéte (tervgyel), -tói 4, hárarrmegyted. 6, 8 óra­kor, 18 éven felületetik! Győr, Vörös Csillag, délelőtt: Egy pohár víz (n­yugörtan­émet), 9, .10. órakor, korhatár nélkül. Győr, Vörös Csillag, délután: . Egy pohár víz (nyu­g­atné­met), 9, negyed 6, fél 8 óraikor, korha­tár nné­lkül. Sopron, Vörös Csillag: Pi­nocchio (a­meriscan­), fél 4, há­romnegyed 6, 8 óraikor, korhatár nélkül. Sopron, Szabadság: Az édes éhet, széles (Ol­asz), 3, negyed­ 6, fél 8 óraikor, 18 éven felüliek­nek! Mosonmagyaróvár, Kossuth: Pi­rosbetűs hétköznapok (ma­gye­r), fél 5, fé­l 7, fél 9 óraikor, ik­­rh­a­­tárr nélkül. Mosonmagyaróvár, Dózsa, 49 nap (szovjet), 6, 8 óraikor, kor­­hrár n­ékül. Csorna: Senkii nem tud sem­mit cse..';(ylovak), 6, 8 óraikor, korhatár néllkül. Kapuvár, Petőfi: Fagyosszen­­tek(a magyar), 6, 8 órakor, korha­tár­­ nélkül. Gönyű­: Mühichhiaiusen báró (csehszlovák), 7 órakor, korhatár nélkül. Győrszentiván: Ne fogtad a e­l édességet idegentől, széles (­an­gol), 7 óraikor, 18 éven felül­iek­­ne­k! Hegyeshalom: Zszuszamna és a fiúk (lengyel), 7 óra­kor, korha­tár nélkül. Mosonszentjános: Elveszett pa­radicsom (magyar), 7 órakor, 18 éven felülleiknek! Rajka: Candlide, avagy a XX. száza­d optimizmusa (francia), 8 órakor, 14 évein allufl­­i nem aján­lott. Műsorok GYŐRI RADIO (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 Ke.) 19.00—20.00 (vezetékes: 18.00— 19.00): N­yugat-Dunán túl életéből — hírek, riportok, tudósítások. Filmzene. Fa­tusz képcsarnok. Vidám­­népi muasilica. Fotósok öt perce. Fotoséta — szórakoztató zene. BUDAPESTI TV 10.00: T­ y-h maxió- Y 1015: Tévespori (­film.). 10.30: Igor és társai —szenvj­et Jöl­m. BRATISLAVAI TV 16.00: Orosz nyelvlecske. 16.30: njslkofita. Murbok műsora. 20.00: TV-híradó. 20.30: öt torényhüvely — NDK- film. 21.55: Sz. Jeszenyin: Dal a nagyimenetről. 22.25: TV-hinaxió.

Next