Kisalföld, 1963. augusztus (8. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

4 Műsorok GYŐRI RADIO (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 Ke.) 19.00—20.00 (vezetékes: 18.00— 19.00): Nyugat-Dunántúl életéből — hírek, riportok, tudósítások. Pat Bonne énekel. Nők tíz perce. Operettmuzsika. Mezőgazdasági szaktanácsadás. Nyugat-dunántúli zenei tükör. BUDAPESTI TV 10.00: Tv-hiradó (ism). 10.15: Ezermester — magyarul beszélő bolgár film (ism.). 11.45: Hullámok rajongója, len­gyel kisfilm. 18.05: Hírek. 18.15: A Magyar Hirdető mű­sora. 18.25: Az ember és a folyó, Kelet kapujában. 18.50: Beszéljünk róla . . . 19.55: Edinburgh 1963. — a Ma­gyar Tv kisfilmje. 19.20: Szép álmokat, gyerekek! 19.30: Bp. Vasas—Ferencváros labdarúgómérkőzés, közvetítés a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás. A közvetítés szünetében: Tv­­világhíradó. 21.25: Vidám percek. Róna Ti­bor: A titkárnő. Előadja: Schu­bert Éva. 21.35: Hol tart ma az orvostu­domány? — Orvostudomány és igazságszolgáltatás. Kb. 22.05: Hírek, a tv-világ­híradó ismétlése. BRATISLAVA! TV 8.00: Virradat — francia film. 9.40: Tv-érdekességek. 18.00: Ifjúsági­ műsor. 19.10: Mezőgazdasági híradó. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Filmösszeállítás a Szlo­vák Nemzeti Felkelésről.­­ 20.30: Szabad beleszólnom? 21.45: Tv-híradó. Hol szórakozzunk? Győr, Rába Filmszínház: Tü­csök, széles (magyar), fél 4, há­romnegyed 6, 8 órakor, korha­tár nélkül. Győr, Vörös Csillag, délelőtt: A hetedik esküdt, széles (fran­cia), 9, 11 órakor, 18 éven felü­lieknek. Győr, Vörös Csillag, délután: A hetedik esküdt, szeles (fran­cia), 3. negyed 6, fél 8 órakor, 18 éven felülieknek. Győr, Gorkij: Elveszett paradi­csom, széles (magyar), 5, 7 óra­kor, 18 éven felülieknek. Mosonmagyaróvár, Kossuth: Bírósági ügy (szovjet), fél 5, fél 7, fél 9 órakor, korhatár nél­kül. Mosonmagyaróvár, Dózsa: Pá­rizsi kaland, széles (francia), 6, 8 órakor, korhatár nélkül. Sopron, Vörös Csillag: Gerol­­steini kaland (magyar), fél 4, há­romnegyed 6, 8 órakor, korha­tár nélkül. Sopron, Szabadság: Mr. Hobbs szabadságra megy, széles (ame­rikai), 3, negyed 6, fél 8 órakor, korhatár nélkül. Csorna: Hóvihar (csehszlovák), 6. 8 órakor, korhatár nélkül. Kapuvár: Kopaszok bandája (NDK), 6. 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Gönyü: Csodálatos vagy, Júlia (osztrák), 3 órakor, 18 éven fe­lülieknek. Győrszentiván: Gombháború, széles (francia), 8 órakor, kor­határ nélkül. Hegyeshalom: Az utolsó lehe­tőség (NDK), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Mosonszentjános: Valahol Eu­rópában (magyar), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Rajka: A múlt kávéháza (len­gyel), 8 órakor, korhatár nél­kül. Ásványráró: Valahol Európá­ban (magyar), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Bősárkány: A nagy manőver (angol), 8 órakor, korhatár nél­kül. Győrszentmárton: Csudapest (magyar), 8 órakor, korhatár nélkül. Rábapatona: Pillantás a híd­ról, széles (francia), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Öttevény: Út a kikötőbe (szov­jet), 8 órakor, korhatár nélkül. Szany: A harmadik fiú (szov­jet), 8 órakor, 14 éven alul nem ajánlott. Szil: Séta a nárciszok körül (angol), 14 éven alul nem aján­lott. Mosonszentmiklós: Az arany­­ember, széles (magyar), 8 óra­kor, korhatár nélkül. Tét: Zsuzsanna és a fiúk (len­gyel), 8 órakor, korhatár nél­kül. Levél: Nevessünk (amerikai), 10 éven alul nem ajánlott. TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI GYŐRÖTT Augusztus 28-án: Váncsa Györgyné a Kossuth L. utcai általános iskolában délután 5—8 óráig. Bányai György, Egység tér 2. alatti lakásán délután 5—6 óráig. Környei Miklósné a Ró­zsa F. utcai általános iskolában este 6—7 óráig. Kovács Ferenc a Fehérvári úti iskolában délután 6 órakor. Augusztus 29-én: Kalász Hen­rik a Rózsa F. utcai általános iskolában este 6—7 óráig. Reichel Géza a szigeti pártszervezetben este fél 7—fél 8 óráig. Hulman Károlyné a szigeti leányiskolá­ban este 6—7 óráig. Turbuk Ber­nét, I.iszt F. utca 6. alatt dél­után 5—6 óráig. Ray Bélff. Újka­pu utca 2—4 alatt délután 5—6 óráig. Papp József. Bajcsy Zs. ut 1. alatti lakásán este 6—7 óratig. Markó Ödön. Szabadsajtó utca, 7. alatt délután 5—6 óráig. Nagy Robertné . a Lakkgyárban este 1-4 .•*#­ IU - A­L­FÖ­L­D Tudomány és technika ŰRHAJÓZÁSI MOZAIK Ki tudná megmondani, hol, mikor hangzott el elő­ször a vágy: elszakadni a Földtől és felkeresni távoli világokat? A gondolatot már ott találjuk az emberi kul­túra hajnalának első írásos emélkei között. Azóta is az írók, tudósok egész sorát foglalkoztatta ez az elképzelés. Századunk hi­hetetlen szemű természet­tudományos fejlődése lehe­tővé tette, hogy kidolgozzák a Föld elhagyásának elvi alapjait. Űrhajózásnak — asztro­nautikának — nevezzük azt a tudományt, amely a Föld elhagyását törekszik megva­lósítani, bevonva a csillagá­szatot, fizikát, meteoroló­giát, híradástechnikát, bio­lógiát és az orvostudományt. Frissítsük fel ismeretein­ket a világűrről. Este vagy éjjel a derűit, égen szinte megszámlálha­tatlan csillagot látunk. Nor­mális látású ember mint­egy 3000 csillagot láthat sza­bad szemmel. Nagyjában ugyanennyi van a látóhatár alatt is. A csillagok külön­böző távolságra vannak tő­lünk, mégis úgy látjuk, mintha olyan gömb felüle­tének belső részén lenné­nek, amelynek középpontjá­ban állunk. Derűit, holdfény nélküli éjjel ezüstös sávot is látunk, mely abroncsszerűen övezi az eget. Ezt a sávot, amely egyes helyeken keskenyebb, másutt szélesebb, egyes he­lyeken halványabb, másutt fényesebb, Tejútnak nevez­zük. A Nap is a csillagok közé sorolódik, mégpedig köze­pes csillagként. Körülötte keringenek a bolygók az alábbi sorrendben és távol­ságokra: a Merkur 50, a Venus 100, a Föld 150, a Mars 223, a Jupiter 778, a Saturnus 1426, az Uranus 2868, a Neptun 4494 és a Plútó 5899 millió kilométer­re. Ezeken kívül még számos úgynevezett kisbolygó (asz­teroida) kering a Nap kö­rül. A mai műszerekkel fényképezhető kisbolygók számát 40 000-re becsülik. Egyes bolygóknak holdjaik vannak, így a Földnek 1, a Marsnak 2, a Jupiternek 11, a Saturnusnak 10, az Uranusnak 4, a Neptunus­­nak pedig 1 holdja ismere­tes. A Naprendszer, a csillag­képeket alkotó csillagok és a Tejút egy hatalmas csil­lagrendszert alkot, és ezt hívjuk Galaktikának. A Ga­laktika átmérője mintegy 100 000 fényév. A csillagok számát benne 300 milliárd­­ra becsülik. Galaktikánk, a megálla­pítható és a még ezeknél is távolabb levő extragalak­tikák egy hatalmas galak­tikahalmazt, az úgynevezett metagalaktikát alkotják. E szédületes távolságok láttára álljunk meg egy röp­ke pillanatra, s próbáljuk meg legalább gondolatban lemérni a világűrt! Einstein nem is olyan régen még úgy vélte, a világmindenség állandó kiterjedésben lévő véges. A mai haladó tudo­mány már azt mondja: a vi­lágmindenség időben, térben, energiában, végtelen! A tu­domány elpusztíthatatlan optimizmusa arra tanít ben­nünket, hogy ami tegnap még fantasztikus ábránd volt, az ma kézzelfosható valóság lett: egyre többet ismer meg az ember ebből a végtelenből. Mesterséges holdak Induljunk ki egy egysze­rű, elképzelt kísérletből. Fenn valahol egy mfln-7 hegy csúcsán hatalmas ágyú áll. Hosszú, vízszintes csö­véből egyre nagyobb és na­gyobb sebességgel röpül­nek ki a lövedékek. Nyilvánvaló, hogy amelyik golyó gyor­sabban indul, az esik le messzebb, vagyis a pálya egyre kövérebb lesz. (1. áb­ra.) Tételezzük fel, hogy az el­ső lövedék 20 kilométerre ért földet. Adjunk nagyobb sebességet a második löve­déknek, s akkor­­ mond­juk 100 kilométerre ér föl­det. Minthogy bolygónk gömb alakú, a kezdősebes­ség fokozásával elvben el­érhetjük, hogy a lövedék, mielőtt leesik, félig, egé­szen, vagy akár többször is megkerülje a Földet. (Lásd: 2. ábrát.) Módosítsuk kissé az előbbi kísérletünket és indítsuk útnak a lövedéket mind nagyobb sebességgel egy repülőgépről. Most az a lövedék esik le mesz­­szebb,­ amelyet gyorsabb re­pülőről indítottunk el. Vizsgáljuk meg, hogy a levédés­: milyen pályán ma­Kepler törvényei bepil­lantást engednek a bolygók mozgásába azzal, hogy leír­ják ezt a jelenséget, de a mozgás okairól nem mon­danak semmit. Néhány­­év­tizeddel később Kepler után Newton adta meg az össze­fogó értelmezést, midőn megfogalmazta a klasszorg mechanika mozgási és gra­vitációs törvényeit. A gravitáció tulajdonkép­pen a testek közti olyan köl­csönhatás, amelyet a testek tömege hív életre. (Vonzás.). Két test kölcsönösen egy­másra gyakorolt hatása egyenesen arányos tömegeik­kel, és fordítva arányos tá­volságaik négyzetével. Az okot, amely a tömegek kö­zött ezt a kölcsönhatást lét­rehozza, még ma sem is­merjük. Nézzük most a törvénye­ket. 1. törvény: Minden test, amelyre külső erő nem hat, vagy nyugalomban marad, vagy egyenesvonalú mozgást végez. 2. törvény: Adott töme­gen meghatározott erő min­dig ugyanazt a gyorsulást hozza létre. 3. törvény: Minden hatás­nak megfelel egy ugyanolyan nagyságú, de vele ellenté­tes irányú hatás. Az alma azért esik földre, mert a Föld hat rá. De az alma is hat a Földre, méghozzá ugyanolyan erő­vel, mint a Föld az almá­ra. Az alma tömege azon­ban annyival kisebb, hogy hatására a Föld gyakorlati­lag nem mozdul el. Ugyan­is a 2. törvény értelmében az a­lma a Földnél annyiszor nagyobb gyorsul­ással íro­zog. Minthogy ez a szabadon eső test már égitestnek te­kinthető, a Földhöz viszo­nyított pályája Kepler I. törvénye szerint ellipszis lesz. Ennek épak fókuszá­ban (C) Földünk centruma van. (3. ábra.) Ha a kezdő­­sebességet növeljük, ez az ellipszis egyre kövérebb lesz, míg 28 000 kilométer óránkénti sebességnél eléri a kört. A kör fókuszában — középontjában — még min­dig Földünk centruma van, tehát ez a lövedék mindig egy és ugyanazon magasság­ban maradva kering a Föld körül. Azt a sebességet, amelynél körpálya jön létre, körsebességnek, az új égi­testet pedig mesterséges holdnak nevezzük. Az előbbiek és az ezután következőik könnyebb meg­értése végett idézzük Kepler törvényeit: 1. törvény: Minden boly­gó olyan ellipszis alakú pá­lyán kering a Nap körül, amely pályának egyik gyúj­tópontjában a Nap áll. 2. törvény: Valamely bolygótól a Naphoz húzott egyenes — rádiuszvektor — a bolygó mozgása során egyenlő idők alatt egyenlő területeiket súrol. Ez utóbbi törvény szerint a bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban mozognak.­(4­. áb­ra.) :ég, a h hányad része a Föld ömegének az alma tömege. Fenti­ek­­előrebocsátása után térjünk át röviden a­­Föld elhagyásának lehetősé­gére. A fizikus Chladni a Newton-féle gravitációs­ tör­vény alapján kiszámítota, hogy mekkora sebességre van szüksége vala­mely test­nek­ ahhoz, hogy Földünket elhagyhassa. Az egyszerűség kedvéért ttekint a vizsgált testre ható légellenállástól. Gon­dolatmenete a következő­­ott: mennél magasabbról ejtünk egy testet a Föld felé, annál nagyobb lesz sebes­sége a talajba való becsa­pódáskor. Kérdés: milyen sebességgel érkezik meg az a test, amelyet végtelen nagy távolságból , kezdősebesség­gel indítva engedünk a Föld felé esni? Nyilvánvaló — fordította meg az okosko­dást —, ha valamely testet ezzel a sebességgel hajítunk el Földünkről függőleges irányban, úgy annak sebes­sége csak a Földtől végtelen nagy távolságban csökken majd nullára. Ezzel a se­bességgel megfelelő irány­ban indulva tehát idegen égitestekre juthatunk el — vonta le­ a helyes következ­tetést. Nos, amikor a szabadesés képlete alapján elvégezte számításait, arra az ered­ményre jutott, hogy az a sebesség közel 11,2 km/m. Ezt nevezzük szökési sebes­ségnek, mert minden test, mely szert tesz rá, örökre elhagyja a Földet Már most az a kérdés, milyen eszközökkel, hajtó­anyaggal tudjuk elérni ezt a nagy sebességet. Erre a cél­­ra legalkalmasabbnak bizo­nyultak a rakéták. A rakéta az emberiség által használt legrégibb mes­terséges hajtóeszköz. Sokkal régebbi a gőzgépnél­ írott története több mint hét év­századra vezethető vissza. A korszerű rakétatechni­kát 1895-től, Kon­sztan­tyin Eduardovics Ciolkovszkij felléptétől számíthatjuk. Szá­mos olyan elgondolás szár­mazik Ciolkovszkijtól, amely nélkül a rakétaűrhajó elkép­­zelhetetlen. Az ő ötlete a többlépcsős és folyékony haj­tóanyagú rakéták gondolata. A nagy tudós munkájának jelentőségét 1917 után is­merték fel, és a szovjet ha­talom adott lehetőséget Ciol­­kovszkijnak és tanítványai­nak, hogy nagyarányú kí­sérletekbe foghassanak. A ma méltán világhírű szovjet rakétakutatás alapjait ezek a kísérletek vetették meg. Századunk tizes éveinek elején kezdődtek meg a nagy amerikai tudós, Robert God­dard rakétakutatásai. Az el­ső folyékony hajtóanyagú ra­kétát 1926-ban, ő bocsátotta a magasba. A második világ­háború idejéből a „VV"-t és a „Katyusát” már mindany­­nyian ismerjük. A rakéta alapelve: A ra­kétát a belőle távozó gáz­alakú égéstermékek reaktív hatása hozza mozgásba.­­Az előzőekben szóltunk már Newton. 3. törvényéről, a hajtás—ellenhatás elvéről. Lássunk néhány példát, amelyben az akció—reakció törvénye érvényesül. Elsü­tünk egy puskát A puska­csövet a lövedék elhagyja (hatás) ugyanakkor a puska, mint mondani szokás, „visz­­szarúg”. (Ellenhatás.) Egy álló csónakból kiugrunk a partra (hatás), a csónak el­távolodik a parttól (ellenha-.­ tás). A hatással egyidőben­ fellépő ellenhatás gyakori természeti tünemény. Az erők mindenkor párosával jelentkeznek, a hatóerővel szemben mindig fellép a visszaható erő.­­A hatású ellenhatás elve alapján működnek a raké­ták is, a tűzijáték rakéták éppúgy, mint a legkorsze­rűbb rakétafegyverek, vagy a mesterséges holdat ma­gasba röpítő Vanguard-be­­rendezés. A rakétákban a hajtást nem sűrített gáztöl­tés végzi, hanem az üzem­anyagnak fokozatosan fejlő­dő, gázalakú égéstermékei. A kilőtt test, például a puskagolyó a cső torkolatát egy bizonyos kezdősebesség­gel hagyja el. Gyakorlatilag ez egyszersmind a lövedék legnagyobb sebessége is, to­vábbi pályáján e kezdőse­bességnél kisebb sebességgel mozog. Az elindított rakéta ellenben fokozatosan gy­or­sul fel, legnagyobb sebessé­gét, az úgynevezett végsebes­séget akkor éri el, mikor egész hajtóanyagát elfo­gyasztotta.­­Előzőekben szóltunk m­ár a szökési sebességről, ame­lyet az űrhajónak el kell érnie ahhoz, hogy a Föld vonzását legyőzve kiléphes­sen a világűrbe. Kérdés, hogy ez elérhető-e? A rakéta legnagyobb, vagyis végse­bességét úgy kapják meg, hogy a távozó gázok kiáram­lási sebességét megszorozzák a tömegarány természetes logaritmusával. A többlépcsős rakéta tu­lajdonképpen több, egybe­épített rakéta. Az első foko­zat rakétája egy közbenső sebességet ér el, itt a ki­égett rakétafokozat levünk, működésbe lép a második fokozat, amelynek kezdőse­bessége­­ ugyanaz, mint az első végsebessége, s így to­vább. Négy lépcsőnél többet alkalmazni körülményes, de nem is érdemes, mert szá­mítások szerint a fokozatok további szaporítása nem áll arányban az elérhető­­sebes­séggel. Az űrállomások lesz­nek majd ebből a célból döntő jelentőségűek. Szakály József oki. mérnök A Föld elhagyásának feltétele 1 abra a ara abra 1963. augusztus 28.» sserda Építőipari technikumot végzett személyi műszaki ellenőrnek azonnali belépésre kere­sünk. Vas megyei MÉSZÖV, Nikosz, Beloiannisz u. 23. (Szombathely.) ÖNTÖDEI VÁLLALAT 5. sz. Gyáregysége a Soproni Vasöntöde egy gép­es gyorsírót azonnali belépésre felvesz. Jelentkezés a Vállalat személyzeti osztályán. Győri Ingatlankezelő Vállalat felvételre keres bádogos, tetőfedő, kőműves, víz­szerelő, és ács szakmunkásokat, valamint se­gé­dmunkásokat Jelentkezés: Győr, Türr L u. 9. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleség, édesanya és nagyanya, Grábler Józsefné 67 éves korában el­hunyt. Temetése folyo­só 29-én délután három­negyed 5 órakor lesz az új köztemetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édes­anyánk, nagyanyánk, dédanyánk és testvé­rünk, özv. Fekete Istvánná sz.­­ Schulek Mária 71 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 28-án délután háromnegyed 5 órakor lesz az új közte­metőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Köszönetet mondunk mindazoknak, akik sze­retett halottunk, Engl Mártonné temetésén részt vettek, sírjára virágot helyez­tek, vagy fájdalmunkat bármily módon enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló Engl család. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, Haluska Péter temetésén megjelentek, sírjára virágot helyez­tek, és fájdalmunkat bármily módon enyhí­teni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk az „Előre” Halászati Ter­melőszövetkezet és a Gázgyár dolgozóinak. a gyászoló család Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet a Sütőipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak, Szakszer­vezeti Bizottságának, va­lamint a Győri Rádió vezetőségének, testvé­reknek és rokonoknak, akik felejthetetlen jó férjem és drága édes­apánk, Reizinger Mihály temetésén részt vettek, és sírjára virágot he­lyeztek, vagy mély fáj­dalmunkat bármily mó­don enyhíteni igyekez­tek. a gyászoló család

Next