Kisalföld, 1963. augusztus (8. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 200. szám
4 Műsorok GYŐRI RADIO (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 Ke.) 19.00—20.00 (vezetékes: 18.00— 19.00): Nyugat-Dunántúl életéből — hírek, riportok, tudósítások. Pat Bonne énekel. Nők tíz perce. Operettmuzsika. Mezőgazdasági szaktanácsadás. Nyugat-dunántúli zenei tükör. BUDAPESTI TV 10.00: Tv-hiradó (ism). 10.15: Ezermester — magyarul beszélő bolgár film (ism.). 11.45: Hullámok rajongója, lengyel kisfilm. 18.05: Hírek. 18.15: A Magyar Hirdető műsora. 18.25: Az ember és a folyó, Kelet kapujában. 18.50: Beszéljünk róla . . . 19.55: Edinburgh 1963. — a Magyar Tv kisfilmje. 19.20: Szép álmokat, gyerekek! 19.30: Bp. Vasas—Ferencváros labdarúgómérkőzés, közvetítés a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás. A közvetítés szünetében: Tvvilághíradó. 21.25: Vidám percek. Róna Tibor: A titkárnő. Előadja: Schubert Éva. 21.35: Hol tart ma az orvostudomány? — Orvostudomány és igazságszolgáltatás. Kb. 22.05: Hírek, a tv-világhíradó ismétlése. BRATISLAVA! TV 8.00: Virradat — francia film. 9.40: Tv-érdekességek. 18.00: Ifjúsági műsor. 19.10: Mezőgazdasági híradó. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Filmösszeállítás a Szlovák Nemzeti Felkelésről. 20.30: Szabad beleszólnom? 21.45: Tv-híradó. Hol szórakozzunk? Győr, Rába Filmszínház: Tücsök, széles (magyar), fél 4, háromnegyed 6, 8 órakor, korhatár nélkül. Győr, Vörös Csillag, délelőtt: A hetedik esküdt, széles (francia), 9, 11 órakor, 18 éven felülieknek. Győr, Vörös Csillag, délután: A hetedik esküdt, szeles (francia), 3. negyed 6, fél 8 órakor, 18 éven felülieknek. Győr, Gorkij: Elveszett paradicsom, széles (magyar), 5, 7 órakor, 18 éven felülieknek. Mosonmagyaróvár, Kossuth: Bírósági ügy (szovjet), fél 5, fél 7, fél 9 órakor, korhatár nélkül. Mosonmagyaróvár, Dózsa: Párizsi kaland, széles (francia), 6, 8 órakor, korhatár nélkül. Sopron, Vörös Csillag: Gerolsteini kaland (magyar), fél 4, háromnegyed 6, 8 órakor, korhatár nélkül. Sopron, Szabadság: Mr. Hobbs szabadságra megy, széles (amerikai), 3, negyed 6, fél 8 órakor, korhatár nélkül. Csorna: Hóvihar (csehszlovák), 6. 8 órakor, korhatár nélkül. Kapuvár: Kopaszok bandája (NDK), 6. 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Gönyü: Csodálatos vagy, Júlia (osztrák), 3 órakor, 18 éven felülieknek. Győrszentiván: Gombháború, széles (francia), 8 órakor, korhatár nélkül. Hegyeshalom: Az utolsó lehetőség (NDK), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Mosonszentjános: Valahol Európában (magyar), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Rajka: A múlt kávéháza (lengyel), 8 órakor, korhatár nélkül. Ásványráró: Valahol Európában (magyar), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Bősárkány: A nagy manőver (angol), 8 órakor, korhatár nélkül. Győrszentmárton: Csudapest (magyar), 8 órakor, korhatár nélkül. Rábapatona: Pillantás a hídról, széles (francia), 8 órakor, 10 éven alul nem ajánlott. Öttevény: Út a kikötőbe (szovjet), 8 órakor, korhatár nélkül. Szany: A harmadik fiú (szovjet), 8 órakor, 14 éven alul nem ajánlott. Szil: Séta a nárciszok körül (angol), 14 éven alul nem ajánlott. Mosonszentmiklós: Az aranyember, széles (magyar), 8 órakor, korhatár nélkül. Tét: Zsuzsanna és a fiúk (lengyel), 8 órakor, korhatár nélkül. Levél: Nevessünk (amerikai), 10 éven alul nem ajánlott. TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI GYŐRÖTT Augusztus 28-án: Váncsa Györgyné a Kossuth L. utcai általános iskolában délután 5—8 óráig. Bányai György, Egység tér 2. alatti lakásán délután 5—6 óráig. Környei Miklósné a Rózsa F. utcai általános iskolában este 6—7 óráig. Kovács Ferenc a Fehérvári úti iskolában délután 6 órakor. Augusztus 29-én: Kalász Henrik a Rózsa F. utcai általános iskolában este 6—7 óráig. Reichel Géza a szigeti pártszervezetben este fél 7—fél 8 óráig. Hulman Károlyné a szigeti leányiskolában este 6—7 óráig. Turbuk Bernét, I.iszt F. utca 6. alatt délután 5—6 óráig. Ray Bélff. Újkapu utca 2—4 alatt délután 5—6 óráig. Papp József. Bajcsy Zs. ut 1. alatti lakásán este 6—7 óratig. Markó Ödön. Szabadsajtó utca, 7. alatt délután 5—6 óráig. Nagy Robertné . a Lakkgyárban este 1-4 .•*# IU - ALFÖLD Tudomány és technika ŰRHAJÓZÁSI MOZAIK Ki tudná megmondani, hol, mikor hangzott el először a vágy: elszakadni a Földtől és felkeresni távoli világokat? A gondolatot már ott találjuk az emberi kultúra hajnalának első írásos emélkei között. Azóta is az írók, tudósok egész sorát foglalkoztatta ez az elképzelés. Századunk hihetetlen szemű természettudományos fejlődése lehetővé tette, hogy kidolgozzák a Föld elhagyásának elvi alapjait. Űrhajózásnak — asztronautikának — nevezzük azt a tudományt, amely a Föld elhagyását törekszik megvalósítani, bevonva a csillagászatot, fizikát, meteorológiát, híradástechnikát, biológiát és az orvostudományt. Frissítsük fel ismereteinket a világűrről. Este vagy éjjel a derűit, égen szinte megszámlálhatatlan csillagot látunk. Normális látású ember mintegy 3000 csillagot láthat szabad szemmel. Nagyjában ugyanennyi van a látóhatár alatt is. A csillagok különböző távolságra vannak tőlünk, mégis úgy látjuk, mintha olyan gömb felületének belső részén lennének, amelynek középpontjában állunk. Derűit, holdfény nélküli éjjel ezüstös sávot is látunk, mely abroncsszerűen övezi az eget. Ezt a sávot, amely egyes helyeken keskenyebb, másutt szélesebb, egyes helyeken halványabb, másutt fényesebb, Tejútnak nevezzük. A Nap is a csillagok közé sorolódik, mégpedig közepes csillagként. Körülötte keringenek a bolygók az alábbi sorrendben és távolságokra: a Merkur 50, a Venus 100, a Föld 150, a Mars 223, a Jupiter 778, a Saturnus 1426, az Uranus 2868, a Neptun 4494 és a Plútó 5899 millió kilométerre. Ezeken kívül még számos úgynevezett kisbolygó (aszteroida) kering a Nap körül. A mai műszerekkel fényképezhető kisbolygók számát 40 000-re becsülik. Egyes bolygóknak holdjaik vannak, így a Földnek 1, a Marsnak 2, a Jupiternek 11, a Saturnusnak 10, az Uranusnak 4, a Neptunusnak pedig 1 holdja ismeretes. A Naprendszer, a csillagképeket alkotó csillagok és a Tejút egy hatalmas csillagrendszert alkot, és ezt hívjuk Galaktikának. A Galaktika átmérője mintegy 100 000 fényév. A csillagok számát benne 300 milliárdra becsülik. Galaktikánk, a megállapítható és a még ezeknél is távolabb levő extragalaktikák egy hatalmas galaktikahalmazt, az úgynevezett metagalaktikát alkotják. E szédületes távolságok láttára álljunk meg egy röpke pillanatra, s próbáljuk meg legalább gondolatban lemérni a világűrt! Einstein nem is olyan régen még úgy vélte, a világmindenség állandó kiterjedésben lévő véges. A mai haladó tudomány már azt mondja: a világmindenség időben, térben, energiában, végtelen! A tudomány elpusztíthatatlan optimizmusa arra tanít bennünket, hogy ami tegnap még fantasztikus ábránd volt, az ma kézzelfosható valóság lett: egyre többet ismer meg az ember ebből a végtelenből. Mesterséges holdak Induljunk ki egy egyszerű, elképzelt kísérletből. Fenn valahol egy mfln-7 hegy csúcsán hatalmas ágyú áll. Hosszú, vízszintes csövéből egyre nagyobb és nagyobb sebességgel röpülnek ki a lövedékek. Nyilvánvaló, hogy amelyik golyó gyorsabban indul, az esik le messzebb, vagyis a pálya egyre kövérebb lesz. (1. ábra.) Tételezzük fel, hogy az első lövedék 20 kilométerre ért földet. Adjunk nagyobb sebességet a második lövedéknek, s akkor mondjuk 100 kilométerre ér földet. Minthogy bolygónk gömb alakú, a kezdősebesség fokozásával elvben elérhetjük, hogy a lövedék, mielőtt leesik, félig, egészen, vagy akár többször is megkerülje a Földet. (Lásd: 2. ábrát.) Módosítsuk kissé az előbbi kísérletünket és indítsuk útnak a lövedéket mind nagyobb sebességgel egy repülőgépről. Most az a lövedék esik le meszszebb, amelyet gyorsabb repülőről indítottunk el. Vizsgáljuk meg, hogy a levédés: milyen pályán maKepler törvényei bepillantást engednek a bolygók mozgásába azzal, hogy leírják ezt a jelenséget, de a mozgás okairól nem mondanak semmit. Néhányévtizeddel később Kepler után Newton adta meg az összefogó értelmezést, midőn megfogalmazta a klasszorg mechanika mozgási és gravitációs törvényeit. A gravitáció tulajdonképpen a testek közti olyan kölcsönhatás, amelyet a testek tömege hív életre. (Vonzás.). Két test kölcsönösen egymásra gyakorolt hatása egyenesen arányos tömegeikkel, és fordítva arányos távolságaik négyzetével. Az okot, amely a tömegek között ezt a kölcsönhatást létrehozza, még ma sem ismerjük. Nézzük most a törvényeket. 1. törvény: Minden test, amelyre külső erő nem hat, vagy nyugalomban marad, vagy egyenesvonalú mozgást végez. 2. törvény: Adott tömegen meghatározott erő mindig ugyanazt a gyorsulást hozza létre. 3. törvény: Minden hatásnak megfelel egy ugyanolyan nagyságú, de vele ellentétes irányú hatás. Az alma azért esik földre, mert a Föld hat rá. De az alma is hat a Földre, méghozzá ugyanolyan erővel, mint a Föld az almára. Az alma tömege azonban annyival kisebb, hogy hatására a Föld gyakorlatilag nem mozdul el. Ugyanis a 2. törvény értelmében az alma a Földnél annyiszor nagyobb gyorsulással írozog. Minthogy ez a szabadon eső test már égitestnek tekinthető, a Földhöz viszonyított pályája Kepler I. törvénye szerint ellipszis lesz. Ennek épak fókuszában (C) Földünk centruma van. (3. ábra.) Ha a kezdősebességet növeljük, ez az ellipszis egyre kövérebb lesz, míg 28 000 kilométer óránkénti sebességnél eléri a kört. A kör fókuszában — középontjában — még mindig Földünk centruma van, tehát ez a lövedék mindig egy és ugyanazon magasságban maradva kering a Föld körül. Azt a sebességet, amelynél körpálya jön létre, körsebességnek, az új égitestet pedig mesterséges holdnak nevezzük. Az előbbiek és az ezután következőik könnyebb megértése végett idézzük Kepler törvényeit: 1. törvény: Minden bolygó olyan ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, amely pályának egyik gyújtópontjában a Nap áll. 2. törvény: Valamely bolygótól a Naphoz húzott egyenes — rádiuszvektor — a bolygó mozgása során egyenlő idők alatt egyenlő területeiket súrol. Ez utóbbi törvény szerint a bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban mozognak.(4. ábra.) :ég, a h hányad része a Föld ömegének az alma tömege. Fentiekelőrebocsátása után térjünk át röviden aFöld elhagyásának lehetőségére. A fizikus Chladni a Newton-féle gravitációs törvény alapján kiszámítota, hogy mekkora sebességre van szüksége valamely testnek ahhoz, hogy Földünket elhagyhassa. Az egyszerűség kedvéért ttekint a vizsgált testre ható légellenállástól. Gondolatmenete a következőott: mennél magasabbról ejtünk egy testet a Föld felé, annál nagyobb lesz sebessége a talajba való becsapódáskor. Kérdés: milyen sebességgel érkezik meg az a test, amelyet végtelen nagy távolságból , kezdősebességgel indítva engedünk a Föld felé esni? Nyilvánvaló — fordította meg az okoskodást —, ha valamely testet ezzel a sebességgel hajítunk el Földünkről függőleges irányban, úgy annak sebessége csak a Földtől végtelen nagy távolságban csökken majd nullára. Ezzel a sebességgel megfelelő irányban indulva tehát idegen égitestekre juthatunk el — vonta le a helyes következtetést. Nos, amikor a szabadesés képlete alapján elvégezte számításait, arra az eredményre jutott, hogy az a sebesség közel 11,2 km/m. Ezt nevezzük szökési sebességnek, mert minden test, mely szert tesz rá, örökre elhagyja a Földet Már most az a kérdés, milyen eszközökkel, hajtóanyaggal tudjuk elérni ezt a nagy sebességet. Erre a célra legalkalmasabbnak bizonyultak a rakéták. A rakéta az emberiség által használt legrégibb mesterséges hajtóeszköz. Sokkal régebbi a gőzgépnél írott története több mint hét évszázadra vezethető vissza. A korszerű rakétatechnikát 1895-től, Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij felléptétől számíthatjuk. Számos olyan elgondolás származik Ciolkovszkijtól, amely nélkül a rakétaűrhajó elképzelhetetlen. Az ő ötlete a többlépcsős és folyékony hajtóanyagú rakéták gondolata. A nagy tudós munkájának jelentőségét 1917 után ismerték fel, és a szovjet hatalom adott lehetőséget Ciolkovszkijnak és tanítványainak, hogy nagyarányú kísérletekbe foghassanak. A ma méltán világhírű szovjet rakétakutatás alapjait ezek a kísérletek vetették meg. Századunk tizes éveinek elején kezdődtek meg a nagy amerikai tudós, Robert Goddard rakétakutatásai. Az első folyékony hajtóanyagú rakétát 1926-ban, ő bocsátotta a magasba. A második világháború idejéből a „VV"-t és a „Katyusát” már mindanynyian ismerjük. A rakéta alapelve: A rakétát a belőle távozó gázalakú égéstermékek reaktív hatása hozza mozgásba.Az előzőekben szóltunk már Newton. 3. törvényéről, a hajtás—ellenhatás elvéről. Lássunk néhány példát, amelyben az akció—reakció törvénye érvényesül. Elsütünk egy puskát A puskacsövet a lövedék elhagyja (hatás) ugyanakkor a puska, mint mondani szokás, „viszszarúg”. (Ellenhatás.) Egy álló csónakból kiugrunk a partra (hatás), a csónak eltávolodik a parttól (ellenha-. tás). A hatással egyidőben fellépő ellenhatás gyakori természeti tünemény. Az erők mindenkor párosával jelentkeznek, a hatóerővel szemben mindig fellép a visszaható erő.A hatású ellenhatás elve alapján működnek a rakéták is, a tűzijáték rakéták éppúgy, mint a legkorszerűbb rakétafegyverek, vagy a mesterséges holdat magasba röpítő Vanguard-berendezés. A rakétákban a hajtást nem sűrített gáztöltés végzi, hanem az üzemanyagnak fokozatosan fejlődő, gázalakú égéstermékei. A kilőtt test, például a puskagolyó a cső torkolatát egy bizonyos kezdősebességgel hagyja el. Gyakorlatilag ez egyszersmind a lövedék legnagyobb sebessége is, további pályáján e kezdősebességnél kisebb sebességgel mozog. Az elindított rakéta ellenben fokozatosan gyorsul fel, legnagyobb sebességét, az úgynevezett végsebességet akkor éri el, mikor egész hajtóanyagát elfogyasztotta.Előzőekben szóltunk már a szökési sebességről, amelyet az űrhajónak el kell érnie ahhoz, hogy a Föld vonzását legyőzve kiléphessen a világűrbe. Kérdés, hogy ez elérhető-e? A rakéta legnagyobb, vagyis végsebességét úgy kapják meg, hogy a távozó gázok kiáramlási sebességét megszorozzák a tömegarány természetes logaritmusával. A többlépcsős rakéta tulajdonképpen több, egybeépített rakéta. Az első fokozat rakétája egy közbenső sebességet ér el, itt a kiégett rakétafokozat levünk, működésbe lép a második fokozat, amelynek kezdősebessége ugyanaz, mint az első végsebessége, s így tovább. Négy lépcsőnél többet alkalmazni körülményes, de nem is érdemes, mert számítások szerint a fokozatok további szaporítása nem áll arányban az elérhetősebességgel. Az űrállomások lesznek majd ebből a célból döntő jelentőségűek. Szakály József oki. mérnök A Föld elhagyásának feltétele 1 abra a ara abra 1963. augusztus 28.» sserda Építőipari technikumot végzett személyi műszaki ellenőrnek azonnali belépésre keresünk. Vas megyei MÉSZÖV, Nikosz, Beloiannisz u. 23. (Szombathely.) ÖNTÖDEI VÁLLALAT 5. sz. Gyáregysége a Soproni Vasöntöde egy gépes gyorsírót azonnali belépésre felvesz. Jelentkezés a Vállalat személyzeti osztályán. Győri Ingatlankezelő Vállalat felvételre keres bádogos, tetőfedő, kőműves, vízszerelő, és ács szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat Jelentkezés: Győr, Türr L u. 9. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleség, édesanya és nagyanya, Grábler Józsefné 67 éves korában elhunyt. Temetése folyosó 29-én délután háromnegyed 5 órakor lesz az új köztemetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk és testvérünk, özv. Fekete Istvánná sz. Schulek Mária 71 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 28-án délután háromnegyed 5 órakor lesz az új köztemetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk, Engl Mártonné temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, vagy fájdalmunkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló Engl család. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk, Haluska Péter temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek, és fájdalmunkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk az „Előre” Halászati Termelőszövetkezet és a Gázgyár dolgozóinak. a gyászoló család Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet a Sütőipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak, Szakszervezeti Bizottságának, valamint a Győri Rádió vezetőségének, testvéreknek és rokonoknak, akik felejthetetlen jó férjem és drága édesapánk, Reizinger Mihály temetésén részt vettek, és sírjára virágot helyeztek, vagy mély fájdalmunkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. a gyászoló család