Kisalföld, 1963. szeptember (8. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
1968. nxseptember - vasárnap A helyi ipar helyzetéről, a tanács hatásköréről tárgyalt Sopron Város Tanácsa Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülésre gyűltek öszsze a városi tanács tagjai. Első napirendi pontként a helyi iparnak a második ötéves terv első felében végzett munkáját és a feladatokat vitatta meg. Az ülésen megjelentek a tanácsi vállalatok vezetői, a KISZÖV elnöke, a soproni szövetkezetek vezetői. A tanácsülés megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Soproni Gépipari és Finommechanikai Vállalatnál javulás következett be. Az Ásvány- és Szikvízüzemben jövőre befejezik a megkezdett épületfelújítást, és megkezdik a balfi ásványvíztöltő telep rekonstrukcióját. A városban 11 kisipari termelőszövetkezet működik. Ezek a terveket általában teljesítették. Volt olyan szövetkezet, mely exporttervét túlteljesítette, így az Asztalos és Faipari Ktsz 137, a Háziipari Szövetkezet 155 százalékra. A második ötéves terv hátralévő időszakában a szövetkezetek fokozni kívánják javító és szolgáltató tevékenységüket. A Fémtömegcikk Ktsz, mely rendeltetésénél fogva elsősorban árut termel, a jövőben a szakmájába vágó minden megbízatást elvállal. A Járműgyártó Ktsz a következő évben autószervizt létesít, mintegy 6 millió forintos költséggel. A Nőiszabó Ktsz fejlesztéséhez és munkakörülményeinek javításához két nagy helyiségre volna szükség. A Cipész Ktsz a javítási munkák központosítását tervezi, és egy méretes szalont létesít A Fényképész Szövetkezet a színes fényképek készítéséhez szükséges laboratórium építését kezdi meg. A Tempo gyorsszolgálat díszítő részleggel bővül. Sok szó esett a vitában a szövetkezetek javító tevékenységéről és a lakosság igényeinek kielégítéséről. Második napirendi pontként Erdély Sándor vb. elnök a tanács elé terjesztette a tanácsok megalakulása óta az államhatalom gyakorlásában szerzett tapasztalatokat. A vitában számosan felszólaltak. Valamennyi tanácstag a munkáshatalom adta jogok és lehetőségek alaposabb kihasználását tartotta szükségesnek. Helytelenített..., hogy kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, mint a Vendéglátó is, elkerült a városi tanács hatásköréből. Ugyancsak kifogásolták a Vízmű megyei irányítás alá vételét. A tanács hatásköre csökkent a lakosság szükségleteinek ellátását illetően. A határozatok értelmében a tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a fontos gazdasági és más feladatok megoldására, amelyek a helyi tanács erejét meghaladják, járjon el, és kérje felsőbb szervek segítségét (radó) Ráérősen NEGYEDIK NAPJA esik az eső. És milyen kiadósan A megye egyes vidékein már péntek estig több mint száz milliméter csapadékot mértek. Negyedik napja nincs mozgás a földeken. És ki tudja, meddig tart majd a kényszerpihenő. Múlik az idő, marad a munka. Mégis, mintha az esős idő álmosítaná az embereket, néhány szövetkezetben végtelen nyugalom, túlzott önbizalom tapasztalható. De ez a „nyugalom” az esős időnél is régebbi keletű. A cséplést befejezték — ahol befejezték —, s amíg az idő engedte, silózgattak, takarítgatták az aprómagot, trágyát hordtak, szántogattak. Mindenki dolgozott, mindenki tett valamit. Komótosan, ráérősen. Kihagyva a számításból az ilyen esős napokat, heteket. RÁBCAKAPIN augusztus 20-a óta magtárban minden gabona. Az ősziek alá készítik már a magágyat. A 610 holdból 250 holdon elvégezték már a vetőszántást. A szövetkezet vezetőinek legnagyobb gondja, hogy a körülbelül ötven hold magnak hagyott pillangós fele renden ázik. A többit már elcsípették herefejtővel. — Miért nem kombájnnal csépelik? Azzal már végeztek volna. — Javítani kellett a kombájnt. A cséplőgéppel is végzünk, nincsen sok. — A silózás? — Még egy napra való munka maradt. Gyenge volt az idén a siló. Annyira „gyenge”, hogy csak félerővel silóztak. Egy vadonatúj silókombájnt öszsze se szereltek, ott áll használatlanul a majorban. Ha csak kipróbálták volna az új gépet, csak egy-két napi dolgoztak volna vele, már nem lenne gondjuk ezzel a munkával. — A tizenhat traktorból mennyi dolgozik két műszakban? — Egy sem. Ha szorít a munka, a két „tartalék traktorosunkat” is gépre ültetjük. Most még anélkül is bírunk a dologgal. GYÖRSÖVÉNYHÁZÁN csütörtökön végeztek a csépléssel. A bíborhere, őszi árpa magagya kész, a búza, alá is szántottak már. Saját kombájnjukat átalakították aprómagcséplésre. Hatvan hold pillangóst hagytak magnak. A főgépésznek már fő a feje, hogy aztán meg napraforgó cséplésére kell átalakítani a kombájnt, mert annak betakarításával eddig minden évben baj volt A sok egyéb munka mellett nem bírtak vele. A silókombájn is ott áll a szövetkezet udvarán. Előző nap vontatták be a határból. — Már végeztek a silózással? — Meg sem kezdtük. Az Állatforgalmi Vállalat telepének vágtunk le bérben hetvenkét holdat. — És a sajátjuk? — Majd ezután. Elég kései vetés, nem vénül meg. * EGYIK SZÖVETKEZET sem dolgozik hanyagul — csak ráérősen. Azt mondják: jóval előbbre vannak minden munkával, mint tavaly ilyenkor voltak. De jobb volna, ha azt számítanák: mennyivel lehetnének még előbbre. Addig kell igyekezni a munkával, amíg időben van. Az agyonázott utak, a víztől csillogó barázdák is erre figyelmeztetitek. F. F. Országos pályázat Az Építésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia országos pályázatot írt ki a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára új épületének terveire. A pályázat titkos. A legjobb pályamunkák díjazására, illetőleg megvásárlására 200 000 forintot irányoztak elő. A legnagyobb díj összege nem haladhatja meg az 50 000 forintot, a megvásárolt tervek vételára pedig nem lehet kevesebb 10 000 forintnál. A részletes pályázati feltételeket 1963. szeptember 5- től lehet átvenni az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán. A pályázat határideje 1963. december 9. Az eredményt a bíráló bizottság legkésőbb 1963. december 23-ig nyilvánosságra hozta. Mossák a hordókat, kádakat a balfi Micsurin Tsz borospincéiben. A szüretre készülnek már. Lukács Sándor pincemester és segítsége, Sipos Gyula gondosan átkopogtatják, megvizsgálják a hordókat mosás közben, nincs a sérült közöttük, amelyik javításra szorul. — Kellemetlen meglep volna, ha a hibát csak etkor vennénk észre, amikor tele a hordó — mondja pincemester. De úgy látszik, jó kezelést kaptak a hordók év közben is, mert egy sem kívánja a javítást. — És a kádak? — Azok között előbb akad beteg. De ügyes szakembereink vannak, szüretig elkészülnek a javításokkal. Nemcsak a pincékben lehet észrevenni a szüretre való készülődést, hanem az utcán is. Permetezőgépekkel megrakott vontató halad keresztül a falun. — Raktárba visszük pihenni a gépeket — mondja Németh Antal növénytermesztési brigádvezető. — Az idén már nem lesz szükség rájuk. — Milyen szüretre számítanak? — Jobb termés lesz, mint tavaly, különösen akkor, ha nem tart sokáig ez az esőzés. Tavaly az időjárás miatt nem kötött jól a kékfrankos, és sok volt a lehullás. Idén nincs baj a kékfrankossal. Az olasz rizling és a muskotályféléken is teltek a fürtök. Tavaly huszonhat mázsa szőlőt szüreteltünk holdanként, az idén többet számolunk. A 65 hold közös szőlőben alig látni seregélykárt, de a háztájiakban sem. Tizenegy csősz vigyázza a szőlőket, és kereplőivel, ostorral, puskával riasztja a torkos madarakat. A szőlők felől emberek jönnek a szemerkélő esőben. Érés alá kapálták a szőlőt, de az eső megzavarta őket. Alig maradt egy-két kapavágás. — Szüretig már kevés munka akad a szőlőben — mondja Németh Antal. — Egy-két ember is bír vele. Felkötözik a széttépte tőkéket, és felállogatják a kidőlt karókat. — Mikor kezdik a szüretet? — Három hét múlva. Addig minden mezei munkát szeretnének elvégezni, hogy ne legyen fennakadás szüretkor. — Tavaly hátráltatott bennünket a cukorrépa szállítása. Kevés volt a vontató. Az idén harminc hold lakói répánk van, a vontatónk meg nem több, mint tavaly. Tanultunk tavalyról, és az idén a TEFU-tól bérelünk autókat, hogy mire a szőlő beérik, ne maradjon a földön cukorrépa, és mindenki a szürethez foghasson. — pék — Előkészületek a pincében KISALFÖLD Hol és mikor lehet kapni ? Az idei Budapesti Ipari Vásáron nagy díjat nyert a Richards Finomposztógyár szintetikus készítménye, a Volakryl elnevezésű szövet. A vásárlátogatók, miközben gyönyörködtek a valóban szép anyagban, megkérdezték: „De hol és mikor lehet vásárolni belőle?’’ A Győri Állami Áruház előtt hasonló kérdések hangzottak el, amikor a nagy díjas kelmét közszemlére tették. Azóta volt a fővárosban egy kiállítás, amelyen ebből a készítményből ruhákat, öltönyöket mutattak be. A kiállítás nagy tetszést aratott, s a szemlélődőiket itt is a „hol és mikor” érdekelte. Nos, Győrött aligha, mert a harmadik negyedévi specifikációs tárgyaláson sem rendelt belőle a Győr-Sopron megyei Textilnagykereskedelmi Vállalat. Illetőleg csak igen csekély mennyiségben tropikált és nadráganyagot. Indokolás: a „közönség” nem érdeklődik az új készítmény iránt, idegenkedik a szintetikus anyagtól. A közönség nyilván aligha ismeri az új anyag előnyös tulajdonságait, nevezetesen, hogy olcsóbb a tiszta gyapjúnál, és lényegesen tartósabb, kopásállóbb, és tartóbb. Nem ártana, ha a győri nagyközönség is megtekinthetné a Richards-gyár készítményeiből összeállított kiállítást, meggyőződhetne ezek előnyeiről. Bővül a választék Ha már külföldön is felfigyeltek a győri gyár e kiváló gyártmányára, ha a készítők sikeres erőfeszítéseit országos nagydíjjal jutalmazták, nem ártana a szőkébb hazában is közelebb megismerkedni vele. Mindkét félnek, a készítőknek, de különösen a közönségnek hasznára válna ez az ismerkedés. A Richards-gyári szakemberektől az NDK-ból kértek tanulmányt a műanyag-felhasználásban eddig elért eredményekről , a győriek nem rejtik véka alá eredményeiket, megosztják azokat NDK-s kollégáikkal. S közben az új készítmény tökéletesítésén dolgoznak, mert ezé a jövő. A Richards-gyár szakemberei példásan igyekeznek a választék bővítésére. Ebben az évben 250-féle új mintát terveztek és gyártott a mintaszövőüzem, hozzávetőlegesen ötszáz féle színmegoldásban. Jelentős anyagi áldozatot kíván a mintaszövöde fenntartása, üzemeltetése a gyártól, de a választék bővítésének igénye bel- és külföldön egyaránt óriási. Nem ritkák az 500 méteres külföldi megrendelések, vagy még az ennél is kisebb tételek. A gyár vezető szakemberei annak a helyzetnek megfelelően, hogy ma a ruházkodásban lényegesen más a helyzet, mint volt esztendőkkel ezelőtt: nincsenek kikopva az emberek, az „eszi, nem eszi, nem kap mást” szólásmondás már rég az ócskáshoz került, igyekeznek termelvényeik választékát, minőségét növelni s a Richardsgyár hagyományos, jó hírnevét megőrizni, sőt növelni. Nincs is értékesítési gond a Richards Finomposztógyárban : készítményeit messze földön, s az országban is szívesen vásárolják. A munkaigény nő Másféle gondjuk van a Richards-gyár vezetőinek. Ez a termelékenység. A választék bővítése, a kis tételek nem a termelékenység növelésének irányába hatnak. A fésűsfonodában például jelenleg már tekintélyesnek számít a 300 kilogrammos tétel. Valójában ez azt jelenti, hogy a gépeket szinte óránként kell átállítani, a munkaigény állandóan nő. A termelékenységi mutatók mérése, értékelése pedig nem történik ezek figyelembevételével. Kiindulási alap: a tavalyi bázis, s mivel a fejlődés, előrehaladás is fontos kívánalom, a termelékenységi követelmények magasabb a tavalyiaknál. A termelés műszaki feltételei pedi£ nem javulnak lényegesen, s egyáltalán nem szükséges mértékben. S ez nemcsak Richards-gyári probléma, hasonlóba ütköznek mindazok az üzemek, amelyek közszükségleti, helyesebben: ruházati cikkeket gyártanak. A felsőbb szerveknek végre fel kellene ügyelniük erre a problémára, és a termelékenység mérésének korszerűsítésével összhangba kerülni a választékbővítés, a munkaigény növelésének nagyon jó indokolt követelményével. Korszerűsítendő az értékelés Ide tartozik a termelési érték és a termékek árának ellentétése. A fogyasztók érdeke nemcsak az egyre jobb, választékosabb, korszerűbb, hanem az olcsóbb ruházati cikkek gyártása. Ám ez az érdek beleütközik a vállalati érdekbe. Az olcsóbb termékekkel ugyanis nem tudja „hozni” a tervben megszabott termelési értéket. Ez pedig — egyebek között — a vállalati nyereségrészesedést is megnyirbálja. Azaz: a gyár kollektíváját büntetik, amiért jól dolgozott: olcsóbb terméket állított elő a minőség rontása nélkül. A Richards-gyárat talán nem is súlytja ez veszélyesen, mert készítményei „márkás’ készítmények. Aki Richardsszövetet vesz, igényes, s már megtörtént, hogy az olcsóbb dcj ugyanolyan jó anyagot idegenkedve fogadták a vásárlók. Másutt azonban lényegesebb ellentmondást okozhat a termelési mutatók említett mechanikus értékelése. Ennélfogva egy kis korszerűsítés erre jó ráférne. J. L.-né Szakmai könyvhetek Az Építők Szakszervezete és az Építésügyi Minisztérium szeptember 1. és 20 között könyvkiállítással és vásárral egybekötött szakmai könyvheteket rendez a fővárosban és a vidéken. Az üzemekben, a nagy munkahelyeken és a munkásszállásokon bemutatják és árusítják azokat a legújabb könyveket és folyóiratokat is, amelyekből a dolgozók megismerhetik az új építési módszereket, az új anyagok felhasználását és az új gépek Több autóalkatrész szükséges Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani ingerült kifakadásokat vállalati gépkocsi-előadóktól éppen úgy, mint magángépkocsi-tulajdonosoktól: „hosszú a javítási idő”. Közismert dolog ugyanis, hogy míg az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az autók száma, az alkatrészgyártás és behozatal nem tartott lépést ezzel. Ez pedig meghosszabbítja egy elromlott gépkocsi javításának idejét. Csak néhány példát! A Győri Autó- és Motorjavító Ktsz határidőt sem vállal, mikorra tud megjavítva visszaadni gazdájának egy gépkocsit. Nem csoda, gyakran egyszerű hengerfelpakolás miatt napokig áll az autó, vagy pedig a generálozott teherautóból villogó lámpa hiányzik, s erre várnak hetekig. A rábapordányi tsz gépéhez — miután hat (!) hónapig állt a ktsz udvarában diferenciálműre várva — csak a gyártó üzem igazgatójának személyes közbenjárására sikerült alkatrészt szerezni. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a XV. Autójavító Vállalatnál sem, bár az alkatrészeket központi kiutalásból kapja. A nyitott IFA-kocsik javításának átlagos ideje tavaly 28 nap volt, az idén 34, a Furgonoké 45, illetve 60. Újabban a megnövekedett szállítási feladatok arra késztetik a vállalatokat, hogy kiselejtezett gépkocsikat vásároljanak, vagy a meglévőket ne engedjék kivonni a forgalomból még akkor se, ha a felújítás öszszege meghaladja a kocsik valóságos értékét. Pedig ez csak ideig-óráig segít, hiszen ezek az autók hamarabb visszakerülnek javításra, s ha alkatrészhiány miatt hónapokig állnak, ez kétszeres veszteség. Meg kellene vizsgálni a meglévő kevés alkatrész elosztásának módját is. Nem egyszer hallani, hogy az jut előbb alkatrészhez, akinek jobb összeköttetései vannak, vagy — mondjuk ki nyíltan — aki jobban bírja pénzzel. Helyes és igazságos elosztás nem adna lehetőséget különféle manipulációkra. Aligha fordulhatna elő, hogy egy budapesti magánkisiparos ajánlott levélben közli a Győri Autójavító Ktsz elnökével, hogy értesülése szerint (!) a győri ktsznek ilyen és ilyen alkatrészre van szüksége, készséggel áll rendelkezésére Most némi javulás ígérkezik. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium operatív bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy negyedéves tervek alapján megszervezze az autójavítással foglalkozó állami vállalatok, szövetkezetek és markánkisiparosok alkatrészeiktását. Az áruszállításban egyre nagyobb v szeren jut a gépkocsiknak, ez azt követeli, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb elég alkatrész kerüljön a műhelyekbe. zsárdonyi 3