Kisalföld, 1964. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

iM4. augusztus 1., saombat a férfi kiscsizma A Ruházati Kisipari Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége kiállítást rendez 16 leg­nagyobb cipés­­szövetkezeté­­nek jövő évi modelljeiből Budapesten az OKISZ Nép­­köztársaság úti bemutatóter­mében. A kiállításon össze­sen 336 női, férfi, gyermek és sportcipőt mutatnak be. Újdonság az autós férfi fél­cipő, amelynek talpát kissé rá­hajlítottá­k a cipő orrára, hogy a gépkocsi pedáljainak kezelése közben ne sérüljön meg a lábbeli felsőrésze. A jövő évben már nemcsak a nők, hanem a férfiak is hord­hatnak divatos kiscsizmát. A bemutatón két férfi kiscsiz­­ma-modellt állítottak ki, s a rövidszárú csizmák felsőré­szét, szárát huszáros zsinór­tűzéssel díszítették. A leg­több modell most is a nőné, akik a kiállításon tizenhat pár kiscsizmát és csaknem kétszázharminc pár nappali, délutáni és estélyi cipőből válogathatnak. Az egyik kü­lönlegesség a könnyű és íz­léses ghanai papucscipő, amelynek felsőrészét a talp felhajlított széléhez varrták. A kiállítás vasárnap dél­előtt nyílik. A Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat vezető­sége átirányított egy felszol­gálónőt Mosonmagyaróvárott az egyik üzemegységből a másikba. Ez ellen a munka­­vállaló panasszal fordult a vállalat igazgatójához, kérte az átirányító határozat visz­­szavonását. Amikor kérését az igazgató elutasította, kér­te, adják ki a munkaköny­vét. Kívánságát az igazgató teljesítette, munkakönyvét „Hozzájárulással kilépett” bejegyzéssel kiadta. A dolgozó később alkal­masint megbánta elhamar­kodott döntését, s a vállalati egyeztető bizottsághoz for­dult a munkaviszony helyre­­állítására vonatkozó kérel­mével. Igényét a VEB el­utasította. Fellebbezés foly­tán került az ügy a TEB elé, amely a munkaviszony megszüntetését jogszerűnek mondta ki, az igazgató dön­tését helybenhagyta. A Mun­­katörvényköny 31. paragra­fusának 2. bekezdése ugyan­is kimondja, hogy a munka­­viszony megszüntetéséhez elegendő a munkavállaló szóbeli felmondása. (A mun­káltató csak írásban mond­hat fel!) Mivel a panaszos tanúk előtt kérte a munka­könyvét, ez szóbeli felmon­dásnak tekinthető. Népgazdasági és egyéni érdek A Győri Állami Gazdaság vezetősége népgazdasági ér­dekre hivatkozva áthelyezte a sashegyi telep vezetőjét Tót-Lesvárra. A telepvezető az áthelyezést megelőzően, üzemi balesetből kifolyólag 19 hónapot töltött betegállo­mányban. Áthelyezése fel­­gyógyulása után történt. A gazdaság vezetősége azzal in­dokolta a döntést, hogy a te­lepvezető szakértelmét a tét­­lesvári szárító- és keverő­üzemben nem nélkülözhetik, viszont régebbi beosztását nem képes ellátni. A TEB a bizonyítási eljá­rás után megállapította, hogy Tét-Lesváron, ahova a panaszost helyezték, jelenleg nincs sem keverő, sem szá­rítóüzem, a gazdaság veze­tősége csak ezután szándé­kozik ezeket létrehozni. A munkavállaló állattenyészté­si szakember, mezőgazdasági technikumi végzettséggel, számos kiváló dolgozó-kitün­tetéssel. Utódja kevesebb képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal bír. A nép­­gazdasági érdeket ennélfog­va nem látta bizonyítottnak a Területi Egyeztető Bizott­ság. A panaszost egyébiránt jogvédelem illeti meg mint üzemi balesetet szenvedettet. Mindezeken túl aránytalan súlyos sérelmet jelent áthe­lyezése, mivel új munkahe­lye lakásától nehezebben kö­zelíthető meg, mint a régi. Szakszervezeti bizalmi munkaviszonyának megszüntetése A Wilhelm Pieck Jármű­ipari Művek vezetősége egy hegesztőnő munkaviszonyát szüntette meg átszervezés és alkalmatlanság címén. A munkásnő azonban válasz­tott szakszervezeti bizalmi. Erre vonatkozóan a Munka­törvénykönyv végrehajtási utasítás 36. paragrafusának 2. bekezdése kimondja, hogy szakszervezeti bizalmi mun­kaviszonyát csak azután le­het megszüntetni, ha a mű­­helybizottság előzetesen, írásban és testületileg hatá­roz a tisztségből való visz­­szahívásra. Mivel ez esetben nem így történt, a munka­­viszony megszüntetésére ho­zott határozat törvénysértő volt. Családi okok A Cardo Bútorgyár egyik fiatal művezetője azzal az indoklással szándékozott munkahelyet változtatni, hogy szülei lakóhelyéhez kö­zeli városban kíván elhe­lyezkedni. Ez esetben otthon lakhatna, szüleit is gyámo­­líthatná. A gyár vezetősége arra való hivatkozással uta­sította vissza a munkavál­laló kérését, hogy műveze­tőből hiánya van. A TEB a munkavállaló fellebbezésé­nek helyt adott, mérlegelve azokat az előnyöket, amelyek abból származnak, hogy a 23 éves fiatalember a szü­leinél lakhat, azokat támo­gathatja. Mivel, a munka­­vállaló igazolta, hogy elhe­lyezkedése szakmájában biz­tosított, a TEB hozzájárult a munkahely változtatásá­hoz, illetőleg kötelezte a munkáltatót, hogy munka­könyvét a „Hozzájárulással kilépett” bejegyzéssel adja ki. Gazdagabb évzárás Inkább gyenge, mint kö­zepes tsz hírében állt a múlt években a Szigetköz jó föld­jén gazdálkodó dunaszegi Úttörő Tsz­. Mondhatnék, hosszú, fáradságos utat tet­te­k meg eddig a tagok... Körút a határban Mint minden gazdaságban, a jelszó itt is az aratás, csép­­lés, gabonabetakarítás mie­lőbbi befejezése. ,A szövet­kezet Szántó területe: 1500 hold. Kenyérgabonából 483 hold, takarmánygabonából 280 hold termése várt beta­karításra. A szövetkezet fia­tal, „egyéves” elnökével, Szabó Károllyal járjuk a ha­tárt. A falu alatt már elfo­gyott az aratni való, összesen 80 hold búza, 40 hold zab vár csak aratásra. Raktár­ban van már az őszi és a ta­vaszi árpa. Legjobbnak a berosztaja búza bizonyult, a tervezettnél több kenyérga­bonát akar értékesíteni a közös. Most kezdte a zab aratását a rendrevágó, ma­gas, tömött rend marad a gép után. — Minek az eredménye a több, jobb termés? Egri József, a szövetkezet mezőgazdásza mondja: — Nem meglepetés ez an­nak, aki ismeri a falu hatá­rát. Végre megmutatta a ta­laj, mi rejlik benne. Meg­kapott mindent, jó magágyat, műtrágyát, a növény vegy­szeres gyomirtást. Hátha még nem kaptunk volna jég­verést, és kánikulai forró­­ságot az érés előtt! Valóban tiszta a gabona­tábla, gyommentes, ugyan­csak ilyen a kukorica. A kombájn után szalmakupa­cok hevernek. Jól szervezett munkacsapatok végzik a sz­almalehúzást, kazalozást. Segít ebben négy erős szür­ke és egy fáradt hangú mo­tor is, amely az elevátort nó­gatja. Nem messze innen a ké­vekötő aratógép „után” dol­goznak. Képekbe rakott bú­zakereszteket­ raknak gépre, fogatra. Gyorsan híznak a gépre erősített zsákok, bár nyolcvan kiló búza fér el bennük.­­ Szívesen emelgetjük ezeket is, csak igen hamar elhagyják magukat — derül­nek a zsákosok. Szép, telt szemű a búza, nyolcvanegyes a hektolitersúlya. Elégedettek a gépek munkájával Kevés olyan tábla volt, amelyen a termést ne ke­verte volna meg a záporeső, szél... Ennek ellenére is, kifogástalan munkát végez­tek a gépek! Mindössze né­hány centis tarlót hagytak, s nem álltak üzemzavar miatt. Hosszú csatorna szeli át a határt, öntözik a cukorrépát.­­ A lassan csörgedező víztől­­ felfrissülnek a „szomorko­­dó” répalevelek, s a tűző napfény elől árnyékba hú­zódtak az öntöző munkacsa­pat tagjai. Sokat várnak a mesterséges esőtől, több mint 200 mázsás termést egy-egy holdról. Szedik már öt holdon a korai rózsaburgonyát, 125 mázsára kötött a szövetke­zet értékesítési szerződést, jó a burgonyatermés, több is, mint amennyit vártak. Jól jövedelmező állattenyésztés A jól gondozott határ mel­lett méltó eredményességé­ben a közös állattenyésztése is. A vártnál jobb malacsza­porulat lehetővé teszi, hogy a tervezett 630 hízott sertés­nél 100-zal többet adjanak el az államnak. Hízómarhá­ból pedig tizenöttel többet értékesítenek a tervezettnél. Jól jövedelmez a közös gazdaságnak a baromfineve­lés és tenyésztés is. Négy­kilósak a Duna vízén hú­­selő nyolchetis „kislibák”. A halastó náddal övezett, az ősszel 100 mázsa hal ér­tékesítését tervezi a­ közös gazdaság. — S mennyi értéket ter­veznek egy-egy munkaegy­ségre? — Harminckét forintot, de ez a szám már „változott” — jegyzi meg a szövetkezet elnöke. — Nemrég felmér­tük a várható részesedést, eszerint egy-egy egység 38 forintot is ér. De körülbelül 11 forint egységenként a ter­mészetbeni jutalom értéke, úgy érezzük, jól zárunk az­­ idén. Termőre fordult sok év fá­radságos munkája. Erősödött a munkakedv, kölcsönös a megértés, a bizalom a tag­ság és a vezetőség között, s az eredmény sem késik. Török Miklós Harminc mázsa h­al egy éjszaka Tízkilós fogás a Kis-Dunán A Győri Előre Halászati Szövetkezet tagjai tegnap virradóra a Nagy- és a Kis- Dunán rekord fogást értek el. Egyetlen éjszaka harminc mázsa hal került a hálóba. Ebből 25 mázsa keszeg volt, a többi márna, süllő, harcsa. A nagy mennyiségű halból a Győr környéki községekbe is szállítottak. A halszállítmá­nyokat jég közé rakták. A legügyesebb és legsze­rencsésebb halásznak ezen az éjszakán Mihalik János bizo­nyult. Tízkilós fogast fogott a Kis-Dunán. Ekkora fogas ritka zsákmánynak számít. Mihalik János az értékes fo­gason kívül még négy ötki­lós pontyot is fogott. Az óriás fogast a szövetkezet gy­őr Árpád úti csárdájában ké­szítik el. A szövetkezet három ha­lastavában szépen fejlődnek a pontyok. Naponta tíz má­zsa takarmányt etetnek meg velük. A tavak vízét állan­dóan frissítik. A lehalászást az idén korábban, már augusztusban megkezdik. KISALFÖLD Qizize, a kitüntetett Narancssárga ruhájával, feltornyozott gesztenye barna hajával és kedves-kellemes hangjával mintha tavasz köl­tözött volna az aktaszagú íróasztalok közé. Üdeséget visz magával, mindig sugár­zik róla a frissesség, pedig ő maga fáradt. Ezt azonban az öt férfi, akivel egy iro­dában­ dolgozik, nem veszi észre. Hétfőn reggel nyolc­kor éppen olyannak látják, mint a hét végén. Szolgálat­­késznek, segítőkésznek. — Gizke — így becézik Békési Gizellát munkatársai — fáradhatatlan — mondják róla. Hozzá bármikor be le­het menni. Panaszkodni, di­csekedni a kitűnően tanuló gyerekről, elújságolni vala­mit, vagy tanácsot kérni. Ilyesmire mindig van ideje,­­ mindig van „ügyfél” is. A győri vasútállomáson székelő pályafenntartási fő­nökségen 1200 munkás ügyes­­bajos dolgát intézi. Ha va­laki házassági, szülési vagy temetkezési segélyre szorul, Gizikéhez megy. A családi pótlékok ügyintézése is az ő feladata. Mindez munka­köréhez, a társadalombizto­sítási előadóhoz tartozik. Hi­vatalból. És hivatalon kívül ? A Vasutas Szakszervezet Győr-Sopron megyei Bizott­sága társadalmi biztosítási tanácsának elnöke. Bicskétől Hegyeshalomig ő irányítja, segíti a társadalombiztosítás aktíváit. Ezenkívül? Ezenkívül le­het még többet is vállalni egy olyan embernek, aki től is kettő helyett dolgozik? Le­het és vállal is. Tovább ta­nul, s az iskolában őt vá­lasztották meg osztálybizal­minak. Itt az 1200 mellé még 28 diáktársa ügyes-bajos dol­gát viseli a vállán. Nehéz, nagyon nehéz mindezt megtenni. Munka­társai, osztálytársai, főnökei nyilatkozatából ítélve: lelki­­ismeretesebb munkát akkor sem kívánhatnának meg, ha minden egyes beosztást más­ra ruháznának. Tavaszt visz magával, pe­dig néha úgy érzi, nála bo­rongás ősz van. Sokszor mi­lyen nehéz elpalástolni ezt a rossz hangulatot! De meg kell tennie, hiszen ő a köz­pontban az édesanya és az osztály kislánya is egy sze­mélyben. Ha tanácsot kell adni, ha intézkedni kell egy „kínos” ügyben, az édes­anyával felérő gondossággal teszi. Ha jó kedvet, vidám­ságot kell vinni a kollégák­nak, Gizke igazi kislány tud lenni. Jó barát, akiben min­denki megbízik. A nők ép­­penúgy, mint a férfiak. Nem az ő szájából tudom meg ezeket. Munkatársai, fő­nökei mondták el. Úgy be­széltek róla, mintha Békési Gizella valóban fáradhatat­lan lenne. Talán ezért is nem veszik észre a rárakott többletsúlyt. Nem veszik észre, mert ő nem mondja. Ha kétszer ennyi munkát bíznának rá, azt is éokszó nélkül végezné. Jól végezné. Nekem sem pa­naszkodott. De arcára, visel­kedésére nyomot vésett már a fá­radtság. Pihennie kellene. De már­­ „elfogyasztotta" az 5. évi szabadságát. .. A vizsgákra. Mert ugyebár, egy osz­tálybizalminak a tanulásban is élen kell járnia. A je­les osztályzatot, pedig nem adják ingyen. És milyen osz­tályzatot kapott a munkahelyén? Egy fokkal job­bat, mint az isko­lában. Kitűnőre vizsgázott. A vas­utasnap alkalmá­ból a Munkaér­demrend bronz fokozatát kapta. Nyugdíjas vasutas édesapja őrzi ott­hon a vitrinben a jelvényt is, az ok­levelet is. Az irigység na­­gyon furfangos ördög, de ez al­kalommal nem ta­lált magának ta­lajt a pályafenn­tartásiak között. Mindenki osztat­lanul örült. Büsz­kék Gizke kitün­­­­tetésére. Most meg adós vagyok egy — a portrénál szokásos — kérdéssel: Milyen tervei van­nak? Békési Gizellának csak erős elhatározása van: pél­dás eredménnyel végezni 90 iskolát és továbbra is úgy dolgozni, hogy még évek múlva se mondhassa senki. Gizkének méltatlanul jutott a vörös szalagos kitüntetés. Krist­óf János S Hangulat a szorgalom? Örül a vezetőség Beze­­nyén. Mióta a termelőszö­vetkezet megalakult, rit­kán dolgoztak ilyen nagy szorgalommal az emberek, mint az idén aratás alatt. Az 1050 hold aratni való­ból már csak kevés gabo­na áll lábon. Tíz traktor nyújtott műszakban 460 hold tarlót felszántott. Há­romszázötven hold rozsve­tése volt a termelőszövet­kezetnek, hogy a szalmá­ját eladhassák az állam­nak, kézzel aratták. Har­minc kasza vágta a ro­zsot, toborozni sem kellett az embereket, szívesen ment mindenki, ahogy mondják, még az állatte­nyésztők is kaszát fogtak. Csak dicsérni lehet a bezenyeiek szorgalmát, igyekezetét. Mégis, a nagy igyekezet mellett valami­ről megfeledkeztek. Ara­tás alatt kevés gondot for­dítottak az állatokra. A tehenek istállóátlaga 2 li­ter tejjel csökkent egy hó­nap alatt. Bár azt mond­ják, nem attól van, hogy csak kétszer etettek nap­jában, hanem mert száraz takarmányt kaptak az ál­latok. A legtöbb termelő­­szövetkezetben a hosszú nyári napokban háromszor etetik az állatokat, s ha az állattenyésztők arattak is Bezenyén, úgy intézhet­ték volna, hogy közülük két-két ember naponként felváltva az állatok mel­lett maradjon. Igaz, hogy nyertek a gyors aratással, de veszítettek is a tejho­zam csökkenésével. Mintha hangulat volna a tagság szorgalma az Új Élet Tsz-ben. A tagság megmutatta, hogy tud dol­gozni, ha akar, hallgat a vezetők szavára, akik szív­­vel-lélekkel fáradoznak a tsz felemelkedéséért. Hat­van hold lencse érett meg kaszára. Géppel próbálták vágni, az nem bírta. Ha várnak vele, kipereg. A vezetőség kaszásokat kért ide is: kedden ötven ka­szás állt neki a lencse ara­tásának, hajnal három órakor. Ugyanakkor csak egy cséplőgép csépeli a nagy szorgalommal leara­tott rozsot, a gép mellett szabadságukat töltő ipari munkások dolgoznak, a tsz tagsága vonakodik a csép­­léstől. Az ipariak szabad­sága letelik, nem lesz, ki felváltsa őket. Hiábavaló volt az a nagy szorgalom, ha a learatott gabona he­teket áll képekben. Ha­ ju­tott kaszás még a lencsé­re is, miért nem vállalják a cséplést? Pedig premi­zálja a vezetőség a csép­lést is. Ne hagyja cserben félig elvégzett munkával a tagság a vezetőséget, mert ennek kárát elsősorban a tagok érzik meg! Amúgy is gondokban van most a vezetőség. A jövő héten megkezdhetnék a silózást. Százhúsz hold silónak való vár levágás­ra. A termelőszövetkezet­nek azonban csak egy rossz, elavult gépe van, amit hiába javítanak, nem mennek vele sokra. Egy Orkánt rendeltek meg az AGROTRÖSZT-nél. A fel­sőbb szervek ígérték is, hogy megkapja a tsz az Orbánt. Az ígéret, úgy lát­szik, ígéret marad, mert a gép mind ez ideig nem ér­kezett meg. S ha nem kap­ják meg időben, nem tud­ják, hogy hogyan silóznak majd. Kölcsön sem kérhet­nek, mert mindenütt szük­ség van a silókombájnra. Ne legyen csak hangulat a szorgalom! Ne csak ak­kor vállalják a munka ne­hezét, amikor abból azon­nal haszon származik. Mert haszon származott a rozs aratásából: búzát kap­tak érte prémiumként a munkaegység mellett. A búzát kombájnok csépel­ték, és ha tudta volna a vezetőség, hogy nem lesz, aki a rozsot elcsépelje, rendrearatóval is levágat­hatta volna, kombájnok szedhették volna fel a rendről. Igaz, akkor a szalmát nem vette volna át az ipar, de bizonyára raktáron volna már a mag. Biztonságban. P. I.

Next