Kisalföld, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

J »*4., sssepteaifeer 1., kedd KIS A IíHF ü fc D Ilihez nyúljanak? EVEKKEL, ezelőtt vették fel az első takarmányhitelt az államtól a rajkai Vörös Csillag Tsz-ben. Azóta hiába próbálkoztak az adósságot törleszteni, nem sikerült. Hol az árpa fizetett rosszul, hol a kukorica. Hitelre hitel hal­mozódott, és az idén már közvetlen cséplés után is — bár 32 vagon árpa termett — az állam takarmánygaboná­ját ették a tsz állatai, mert az árpa adósságtörlesztésbe ment. Az állandó takarmánygond mellett mégis szépen fejlő­dött a termelőszövetkezet ál­latállománya. Jelenleg 178 tehén, 271 növendékmarha és 136 hízó szarvasmarha van az istállókban. A állo­mány negatív. Az idén 550 hízott sertést adnak el, a 63 kocától 362 szopósmalacot, illetve süldőt nevelnek az ólakban. Szinte túlzottan fel­­duzzasztották az állatállo­mányt, különösen ha számba vesszük: az idén 15 000 csi­bét, 1100 kacsát neveltek fel és 7600 pulykát tartanak. A termelőszövetkezet ve­zetői kiszámították: jövő év júliusáig 41 vagon abrak­hiány lesz a tsz-ben, számba véve a 417 hold kukorica termését is, mert a meglévő hiteleket törleszteni kell. Mihez fogjon a termelőszö­vetkezet? Csökkentse-e az állatok létszámát, avagy to­vább hitelezzen az államtól abraktakarmányt? A harma­dik megoldás: más takar­mánnyal pótolni az abrakot. GONDOLKOZTAK már ezen is. Az egyik lucerna­­kazlat megdaráltatják, ebből körülbelül 5 vagon abrakot nyernek. A szarvasmarhák­nál az abrakot lehet pótolni, ha részben is, tömegtakar­­mánnyal. Abból nem lesz hiány. Jelenleg is még ta­valyi silót etetnek. A 125 hold cukorrépa gazdag ter­mést ígér, a levele, a répa­­szelet jó silótakarmány lesz. De mindez nem elégséges az abrak pótlásához, és az ab­raktakarmányt tömegtakar­­mánnyal nem lehet egészen pótolni. A sertéseknél és a baromfiaknál egyáltalán nem. Tehát marad továbbra is az állami hitel igénybe­vétele. Csakhogy hitelezni már­­nem akar a termelőszövet­kezet, mert az amúgy is fel­torlódott, meglévő adósságot nehezen tudja törleszteni. Hanem 20 vagon abrakta­­karmányra van pénze a tsz-nek. Pénzért szeretnének vásárolni, ami a legjobb megoldás, így előreláthatólag nem kellene a szarvasmarha­­állományt apasztani, sem a sertések számát csökkenteni. A szarvasmarhák negativizá­­lása 2 000 000 forintjába ke­rült az államnak. Kár volna a meglévőnél kevesebb szarvasmarhára berendez­kedni. MÉGIS, ha kap pénzért abraktakarmányt a szövetke­zet, akkor sem veti le még a takarmánygondot. Valami­ről le kell mondani. Lega­lábbis egy ideig, míg a hite­leket nem törleszti. Ha nincs lehetősége annyi baromfit tartani, mint amennyit tart, akkor miért erőlteti? Szük­ség van a baromfira, és jó jövedelem az a tsz-nek is, de hitelből nevelni nem­ gaz­daságos. Kisebb kár éri a termelőszövetkezetet, ha a baromfiak számát csökkenti egy ideig, mint az a kár lenne, ha a kialakított, szé­pen nevelt szarvasmarha-, illetve a sertésállományt kel­lene apasztani a takarmány­­hiány miatt. Pék Imre Átjáróház, panaszláda — GESKA — Három napja jelenítet­tem be a­­hibát. Még mindig nem jöttek ki. — Holnap vagy holnap­után kimegyünk! — szól az ígéret. Így hangzik ez nap nap után Győrött a GESKA Arany János utcai kirendelt­ségénél. Benn a műhelyben rettenetes zaj: egyszer egy rádió vinnyog, másszor fér­fihang bömböl idegen nyel­ven. Az üzletben állandó a vita. „Miért nincs még kész?” „Délelőtt vártam ma­gaikat, miért nem jöttek?” „Már harmadszor jelentem be, és még mindig semmi!” Van, a­ki kér, de a legtöb­ben követelőznek, szitkozód­nak. Dr. Gyimesi Ödön, a szerviz vezetője panaszko­dik: — Most, hogy augusztus elsejétől kibővült a tv-rész­­letvásárlási akció, bizony nagyon sok a dolgunk. Napi száz hibajelentés érkezik át­lagban. De mégsem ez a leg­nagyobb baj, mert a szerviz képes­­kielégíteni az igénye­ket, hanem az, hogy akkor­ is igénybe veszik, amikor egyáltalán nem szükséges. Sokszor kimegyünk, és ott derül ki, hogy egyszerűen csak nem tudják beállítani az antennát. Az ügyfelek türelmetlenek. Előfordul az is, hogy pontatlanok a hiba­­bejelentők. A garanciális ja­vításoknál például nem je­lentik be a gép gyári szá­mát, a készülék típusát és a vétel napját, így nagyon megnehezítik a munkánkat. Tizenhatan dolgoznak a szervizben. Igyekeznek fel­adataiknak eleget tenni. Leg­feljebb egy-kétnapos késé­sek fordultak elő, de ritkán a szerviz hibájából. Ha nincs anyag, nem tud a műszerész dolgozni. De akkor sem tud, ha a bejelentőt nem találja otthon. — Több türelem, megértés kellene. Póóbálják ügyfeleink megérteni, hogy akkor sem tudjuk előbb megjavítani a készüléküket, ha naponta­­háromszor idetelefonollnak, vagy az egész rokonságot mozgósítják, és hárman-né­­gyen is kérik ugyanannak a panasznak orvoslását. Hiva­talosan nyolc napon belül kellene felmelnünk, de ott vagyunk már öt-hat nap múlva. Négy óra. Bezár a GELKA. Ahogy kilépünk a szerviz melletti ház kapuján, hár­man lépnek oda hozzánk. — Vidékről jöttem a le­mez­játszómért. Egy kicsit el­késtem. — Na, jöjjön, nénike — mond­ja a vezető —, ha kész, elviheti. — Egy hibát szeretnék be­jelenteni! — így a másik. — Nagyon szeretném, ha szom­bat—vasárnap már tudnánk nézni a tv-t — Se vége, se hossza! — sóhajt a kirendeltség veze­tője. Nagyon fáradt leshet már, de azért ezt a hibát is fel­írja, sőt még a harmadikat is meghallgatja. —K. Nyírő— Árkot nyit az eke Megyeszerte dolgoznak a vízlevezető árkokon. A csor­nai járás a zirci gépállomás­tól ároknyitó ekét leért, két vontató húzza, és a szakem­berek szerint tökéletes csa­tornát hagy maga után. Az ekével naponta körülbelül 7 kilométert haladnak. A s­za­­nyi körzetben eddig harminc kilométert fejezett be. Rába­­csécsény és Egyed határában elkészültek az árkolással. Az ároknyitó a vizenyős hangi területeken is jó munkát vé­gez. Gyorsasága és terepbí­rása mellett olcsó volta fi­gyelemre méltó. Az árokásás köbméterenként hat forintba kiért a szövetkezetnek. Szenémy, kedves, udvarias. Tizennégy év alatt sokszor elmondta, hogy „tessék pa­rancsolni”, „hatvan fillért tetszik fizetni”, , /kérem”, „köszönöm”. Tizennégy éve őrzi a bicikliket és motort ke­­rékpárokat özvegy Szigeti Gyuláné Győrben a város a tanács előtt. Nemcsak a ta­nács dolgozói, hanem mások is hoznak ide kerékpárt, hogy biztos helyen legyen* míg elintézik ügyes-bajos dolgaikat. — Van, aki mindig vidám* jókedvű, és tréfálkozik ve­lem. Egy idős úr verset is írt rólam. Van, aki türelmet­len, goromba. Egyszer valaki itt felejtette az aktatáskáját* huszonnyolcezer forint volt benne. Vigyáztam rá meg­őriztem, míg visszajött érte* és a végén azt se mondta* köszönöm. Igyekszem min­denkivel kedvesen bánni. Csak, tetszik tudni, a része­gektől féle. Sok a törzsvess­­tégem, azoknak számot se adok. Ismernek, meg én is ismerem őket. Hogyne ismerné. Az em­berek örülnek, ha van ki­nek elmondani gondjaikat, örömüket, és sokszor Szigeti néninek mondják el. De ha nem mondanák, ő akkor is tudna sok mindent. Mert például van, aki öt évig hozta ide a kerékpárját, az­tán egyszer csak motorral­ jött. Egy évvel ezelőtt elma­radt. Ez azt jelenti, hogy autót vett. — Fizetés után a legna­gyobb a forgalom, olyankor mindenki vásárol. Azonkívül szombaton jönnek sokan, de többnyire csak nők. Fod­rászhoz igyekeznek. Olyan szépeik és divatosait, amikor viss­zajönnek, hogy alig is­merem meg őket. Amikor csöndesedik a for­galom, Szigeti néni olvas­gat Legjobban a Népszavát szereti, a könyvek közül a szerelmeseket „Idős asszony vagyok én már, 65 éves, de azért a legszívesebben a sze­relmes regényeket olvasom.” Otthon rádiót hallgat, taka­rít, rendezkedik, mert kicsi ugyan a lakás, és egyedül él, de az unokák mindig csinál­nak egy kis felfordulást, ha látogatóba mennek. De azért nem szeretné, ha elmúlna egy hét enélkül öt unokája van, és most várják a hato­dikat — Hoztak már lopott ke­rékpárt megőrzésre? — Nem volt még dolgom a rendőrséggel soha, kivéve most. A szomszédok találtak egy biciklit, nem tudni kié, idehozták. A rendőrök már keresik a gazdáját.­­ Aztán jönnek az embe­rek mindenféle kéréssel. Szí­vesen adok felvilágosítást, melyik hivatalt hol találják meg. Tavaly szeptemberben egy kis fiatal tanárnő kért kölcsön két forintot autó­buszra. Az első nap ment tanítani, olyan izgatott volt, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Másnap meg­hozta a tartozását, és eldi­csekedett, milyen jól sikerült az első órája. (gárdonyi) 3 meft földszint Nehéz lenne hirtelenjében megállapítani a Győr, Rózsa Ferenc utca 8. számú ház életkorát. Azt viszont bárka egy pillanat alatt felmérheti (nem kell hozzá mérnöki vagy technikusi képzettség), hogy a lakóháznak nevezett épület enyhén szólva rozoga állapotban van. Befalazott lakások A Rózsa Ferenc utca 8. számú házban hatan laknak. Két család. A legidősebb la­kó 80 esztendős, a legfiata­labb ma megy iskolába, hat­éves. A két család az eme­leten lakik, és retteg. Ret­teg attól, hogy mikor omlik fejére a tető, és mikor sza­kad le az emelet, magával rántva őket a biztos halál­ba. Évek óta könyörögnek, kilincselgetnek biztonságos lakás után, de hiába. Az alul lakóknak „szerencséjük” volt: egy évvel ezelőtt kiköl­töztették őket, miután az épületet aládúcolták, és be­falazták a két földszinti la­kást. A Rózsa Ferenc utca 8. számú házat a Győr városi Tanács 14 074/1962. VII. szá­mú, 1962. február 26-án kelt levelében életveszélyesnek nyilvánította. A két és fél évvel ezelőtt íródott levelet idézzük: Kiürítése sürgős .A bérlők évek óta tartó panaszai alapján megtartott helyszíni szemlék és az É. M. Lakás- és Kommunálispoli­­tikai Főosztálya 17 719/61. számú engedélye értelmében részleges állagmegóvási mun­kákat végeztettünk az épü­letben ... A Tervező Iroda műszaki megbízottai megállapították, hogy az épület állandóan mozog, süllyed, és annak azonnali aládúcolását rendel­ték el. Az áládúcolások elké­szültek, azonban az újabb vizsgálatok alkalmával kide­rült, hogy az épület tovább süllyed, és most már egé­szen életveszélyes okiratpotban van, kiürítése sürgősen szük­séges. Határozott: Felhívom a Győr Város Tanácsa VB. lakási­gazgatási csoportját, hogy az épületből a bérlők kiköltöztetésére soron kívü­l intézkedjen. Indoklás: Így kellett hatá­rozni, mert az épület az aládúcolások ellenére is to­vább süllyed, úgyhogy a be­­om­lása bármikor bekövet­kezhet, és ez négy család vesztét okozhatja.” Nem történt intézkedés Azi emeleten lakóin elhelye­zéséről a mai napig sem történt intézkedés. Az Észak­­dunántúli Áramszolgáltató Vállalat az utcában most végzi a 110 voltról a 220 voltra való feszültségáttérést. A MEGYEVILL szerelői a 8. számú házat kihagyták, mondván: ,,A falak nem bír­ják a fúrást és faragást, éle­tünket nem kockáztatjuk.” — A ház kéményeinek tisztítá­sát a kéményseprőik nem vál­lalják, mert életveszélyes a padlásra, tetőre menni. — A télre tehát két család vilá­gítás és fűtés nélkül marad. — Ivóvizük már régóta nincs. A csapból szennyes víz fo­lyik, mivel a pincében a rozsda szétmarta a vízveze­téket. A pincébe lemenni nem lehet. Nincs lépcső. El­mosta a talajvíz. A lakók a szomszédoktól hordják a vizet „Lakásügyünkben többször is jártunk a városi tanács lakásigazgatási csoportjánál Intézkedés azonban nem tör­tént” — mondják a lakók Az osztály vezetője ki­jelen­­tette: „Minél többet járnak ide, annál inkább nem kapnak lakást!” Hat ember életéről van szó Pedig tavaly szeptember 13-án a Győr-Sopron me­gyei Tanács VB. III. igazga­tási osztálya ezt a levelet küldte a lakóknak: „ .. .Ki­helyezésükre csak jövőre ke­rül sor, mivel a lakásuk élet­­veszélyességének megszünte­tése megtörtént”. Nem történt meg! Aládú­­colás nem segített, a ház to­vább süllyedt. Vele együtt süllyedt a két szomszédos ház, a 6-os, meg a 10-es is. Azoknak lakói is életve­szélyben varnnak. Szombat­ról vasárnapra virradó éj­szaka a Rózsa Ferenc utca 8. számú ház lakói hálóru­haiban menekül­tek az utcá­ra, gyerekkel a karjukban, mert azt hitték, azonnal ösz­­szedől fejük felett az épü­let. Ismét újabb rés támadt a falon ... Ez talán utoljára figyel­meztet! Hat ember életéről van szó! * A Rózsa Ferenc utca 8. számú ház lakóinak pana­szára szerkesztőségünk mun­katársa a Győr városi Ta­nács VB. építési és műszaki osztályának szakembereivel együtt megnézte: olyan sú­lyos-e a helyzet, mint ahogy azt a lakók állítják. Megál­lapították: a két esztendő­vel ezelőtti állapot rosszab­bodott. A ház tovább süly­­lyedt, újabb repedések ke­letkeztek a falon.­­ Az éj­szakai menekülést az állan­dó rettegés okozta tudat idézte elő, a lakók megviselt idegei egy pillanatra fel­mondták a szolgálatot. A Győr-Sopron megyei Ta­nács VB. III. igazgatási osz­tályának levelében jelzett határidő („1964-ben lakást kapnak...) nemsokára le­jár. A városi tanács lakás­igazgatási csoportja azonban semmi jelét sem mutatja annak, hogy a Rózsa Ferenc utca 8. számú házban lakók elhagyhatják életveszélyessé vált lakásukat. az emelet lakhatatlan Külföldre utaztak Vas-Witteg Miklós ország­­gyűlési képviselő az Inter­parlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke hétfőn Berlinbe utazott, ahol részt vesz az NDK Népi Kama­rájának a második világhá­ború kitörése 25. évforduló­ja alkalmából rendezendő ülésszakán. A szeptember elsején kez­dődő brüsszeli nemzetközi levéltáros kongresszuson há­romtagú küldöttség képviseli hazánkat. A delegáció — amelynek tagja Szedő Antal, a Levéltárak Országos Köz­pontjának vezetője, Ember Győző akadémikus, a Ma­gyar Országos Levéltár fő­igazgatója és dr. Komoróczy György kandidátus, a Debre­ceni Állami Levéltár igazga­tója — elutazott Budapest­ről. □ Az Inter­vízió tanácsá­nak most lezajlott szófiai ülésén az Intervízió elnöke átadta a Magyar Televízió képviselőjének az 1963—64- es évad legjobb intervíziós gyermekműsorának járó vándordíjat és diplomát. A kitüntetett műsor „A vasár­napi vendégség” címmel sze­repelt a hazai és a nemzet­közi programban. Bérletvásárlók előnyben Latabár Kálmán, Házi Er­zsébet és Rátonyi Róbert lépnek fel vendégként a Kis­faludy Színház 1964—65. évi műsorában. Rajtuk kívül még három művész szerepel majd. Kik lesznek? Még a színház igazgatósága sem tudja, mert az utóbbi három névre az ajánlatot a közön­ség szavazata arányában dön­tik el. Az első válaszok már visszaérkeztek a szervező­­irodába. Nemcsak a vendég­­művészek meghívás­ára kér ezekben javaslatot a szín­ház, hanem a közönségre bízza, melyik hét prózai és hét zenés művet szeretné lát­ni az előzetes programban felsorolt tíz-tíz darabból. Tavaly örvendetesen meg­­növekedett Győrött a szín­ház iránti érdeklődés: 103 691 néző tekintette meg a szín­ház 273 előadásét, egy elő­adásra tehát 379 néző jutott. Nem tartjuk hát megvalósít­­hatatlannak azt a tervet, hogy a most kezdődő idény­ben az összes előadások 50 százalékára bérleteseket szer­vezzenek. A bérletes vá­sárlónak ugyanis nemcsak az az előnye, hogy a bemu­tatásra kerülő 14 előadásra 15 százalékos kedvezménnyé válthat jegyet, hanem a s totték, szombat éjszakai stúdió-elő­­adásokira is elővételi joga van. A szombat éji színház mű­sora kitűnő szórakozást ígér. A szerzők és darabcímek között a következők szere­pelnek: Plautus: A bögre, Sartre: Tisztességtudó utca­lány, Ionescu: Kopasz éne­kesnő, rajtuk kívül Molnár Ferenc, Strindberg, Möllere, Ibsen, Racine és Tenessee nevével találkozunk a szín­ház ajánlatán. Visszatérve a bér­letsz­e­rve­­zésre, örömmel hallottuk, hogy nemcsak győri üzemek jelentették be egész, vagy fél házra szóló bérletigé­­nye­ket, hanem Komáromból is történt jelentkezés: a vas­utasok szakszervezete jelen­tette be, hogy a színház vala­mennyi előadását bérletben kívánja megtekinteni. Ké­nyelemből vagy előrelátásból választották ezt a megoldást? Az üzemek érdeklődése és a szocialista brigádok mozgo­lódása azt mutatja, hogy évad közben egy-egy elő­adásra nehéz lesz majd je­gyet szerezni. Talán erre gondoltak a komárom­iak is, amikor a sorbaállás megelő­zéseként se válasz-

Next