Kisalföld, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

ASSZONY A HEGYEN Az ál-Rákóczi A tartalomból Új tudattól Októberban általános választás Nagy-Britanniában 11. Erzsébet angol királynő kedden reggel skóciai kasté­lyában kihallgatáson fogadta Sir Alec Douglas Home mi­niszterelnököt. A kihallgatás után a kormányfő a főváros­ba utazott, majd délután hi­vatalosan bejelentette: javas­latára a királynő szeptember 25-től feloszlottnak nyilvá­nítja a parlamentet és elren­delte, hogy október 15-én tartsák meg az általános vá­lasztásokat. Az 53 milliós lélekszámú Nagy-Britanniában 36 millió állampolgárnak van szava­zati joga. Az eddigi tapaszta­latok alapján október 15-én hozzávetőlegesen nyolcvan százalékuk fog az urnák elé járulni, hogy körülbelül 1650 jelölt közül megválassza az alsóház 630 új képviselőjét. Nyugatnémet—francia tanácskozás Bonnban Kedden Bonnba érkezett Charles Lucet, a francia kül­ügyminisztérium politikai osztályának vezetője, hogy Carstens és La­hr külügyi ál­lamtitkárokkal tanácskozzék. A megbeszéléssel kapcsolat­ban a külügyminisztérium­ban elzárkóztak minden kö­zelebbi felvilágosítás elől, s a külügyi szóvivő kijelentette: még a tárgyalások témakörét sem lehet előre nyilvános­ságra hozni. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I­ÁJ»: 5. I9É* GYŐR, 1964. SZEPTEMBER 16., SZERDA AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM nagygyűlés a Sportcsarnokban Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkára és fele­sége, Jovanka Broz, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendé­gek kedden délelőtt meglá­togatták az 65. Országos Me­zőgazdasági Kiállítást és Vá­sárt. Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója átadta a vendégek­nek a 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás ajándékát: művészi faragású dobozokban elhelyezett különféle magyar vetőmagvakat. A kiállítás megtekintése után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke a kiállítás fogadótermében vil­lásreggelit adott Joszip Broz Tito és felesége, valamint kí­sérete tiszteletére. A villás­­reggelin Dobi István és Jo­szip Broz Tito pohárköszön­tőt mondott. . A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sport­csarnokban. A gyűlés részve­vői között ott voltak a fővá­ros minden rétegének képvi­selői. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárával. Tag­ja volt­ az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külke­reskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foloolt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki La­jos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhe­lyettese, Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az el­nökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tö­megszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Jo­szip Broz Tito felesége,­­Jo­vanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak, védésének közös céljai fűznek össze bennünket. . Kádár elvtárs ezután visz­­szapillantást nyújtott a hitle­ri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép tör­ténelmének legsúlyosabb sza­kaszát élte, majd a máról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a ter­melékenység és a nemzeti jö­vedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvo­nal további emelkedését cé­lozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és te­hetséges jugoszláv nép meg­valósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez mi min­den magyar dolgozó nevében sok sikert kívánunk jugoszláv elvtársainknak. (Taps!) Kádár elvtárs ezt követően bel- és külpolitikai kérdése­ket érintett, beszélt a nem­zetközi kommunista mozga­lomban támadt nézeteltéré­sekről, majd beszédét így folytatta: Tito elvtárs és a többi ju­goszláv elvtárs a magyar dol­gozókkal való találkozásaik alkalmával meggyőződhettek arról, hogy barátságunk ügye egész népünk érdekeit és óhajtását fejezi ki. (Taps.) Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság népeinek barátsága, együttműködése! (Nagy taps.) Éljen a szocializmus és a világbéke! (Nagy taps.) Kádár János nagy tetszés­sel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa köz­ben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. A tanácstagok munkájáról, a községfejlesztés tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanácsülés Kedden délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tartott Győrött a megyei tanács. Részt vett az ülésen dr. Pozsonyi István miniszterhelyettes, az Elnöki Tanács titkárságának vezető­je is. Dr. Katona Lajos végre­hajtó bizottsági elnök meg­nyitója után napirend előtt a végrehajtó bizottság mun­kájáról kapott tájékoztatót a tanácsülés. Az előterjesztés részletezte, milyen kérdések­kel foglalkozott a végrehajtó bizottság A lejárt idejű ha­tározatok végrehajtásáról is tájékoztatót kapott a tanács­ülés, amely az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezután „A megyei és já­rási tanácstagok, valamint a tanácsi bizottságok választás óta végzett munkája” című napirendi pont került sorra. Előadó dr. Katona Lajos volt Dr. Katona Lajos beszámolója Indokolttá tette ez ügy na­pirendre tűzését a tájékoz­tatáson kívül az is, hogy a múlt év októberében a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya felügyeleti vizsgála­tot tartott. A vizsgálat célja a végrehajtó bizottság veze­tő, irányító tevékenységének, munkamódszereinek elemzé­se és értékelése volt. A vizs­gálat megállapította, hogy a megye tanácsai a vizsgált időszakban — 1962. január 1-től 1963. szeptember 30-ig — eredményes munkát vé­geztek. A megyei tanács és szerveinek működésében a párt és a kormány határoza­tai érvényesülnek. Általános a fejlődés a gazdasági, a kulturális és a szociális fel­adatok végrehajtása tekinte­tében. A fejlődés azonban még erőteljesebb lehetett volna a testületi működés jobb kibontakoztatása révén. A tanácstagok oktatása hoz­zájárult a tanácsi munka eredményességéhez, erkölcsi eredménye a tanácstagok kötelességérzetének megnö­vekedése. Erre mutat az is, hogy a tanácsüléseken a ta­nácstagok általában megje­lennek. Sem megyei, sem já­rási szinten nem kellett ta­nácsülést elhalasztani hatá­rozatképtelenség miatt. Ez a tény a végrehajtó bizottság javuló szervező tevékenysé­gét is bizonyítja. A beszámoló ezután rész­letezte, hány tanácstagi be­számoló volt, hány interpel­lációra került sor az emlí­tett időszakban. Ismertette a tanácstagok munkamódsze­reit is, és helyes gyakorlat­nak minősítette, hogy a já­rási tanácstagok nagy része részt vesz a községi tanácsok életében még akkor is, ha annak nem tagja. A testületi szenvek szerepe A Hazafias Népfront he­lyi szervei a választás óta folyamatosan segítik a taná­csokat és a tanácstagokat szervező munkájukban. A ta­nácsok és a Hazafias Nép­front együttes akciókat is végrehajtanak. A beszámoló második ré­sze az állandó bizottságok működésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az ál­landó bizottságok munkája nagyban befolyásolja a ta­nácsok irányító, szervező te­vékenységét, és erősíti a kapcsolatokat a lakossággal. Az állandó bizottságok tar­talmi munkájának erősítésé­re éppen ezért nagyon nagy szükség van. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága célul tűzte maga elé, hogy emelni kell megyénkben mind az államhatalmi, mind az igazgatási szervek műkö­désének színvonalát, előtér­be kell helyezni a testületi szervek szerepét, és erősíte­ni a tanácsok tömegkapcso­latát. Logikusan következik ebből, hogy intenzívebbé kell tenni az állandó bizott­ságok munkáját. Ezt a tényt a végrehajtó bizottság az eg­yes napirendi pontok ösz­­szeállításánál is figyelembe vette munkatervében. Befejezésül a következőket mondotta Katona elvtárs: — A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy mind a me­gyei tanács, mind a járási tanácsok alkalmasak arra, hogy államhatalmi tevékeny­ségüket ellássák. Törekedje­nek tanácstagjaink arra, hogy a határozatok végre­hajtásában érdekelt legyen a lakosság, s ennek alapján ve­gyenek részt a végrehajtó­­ ellenőrzésében is, mert a szocialista állam továbbfej­lesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista de­mokratizmus mind erőtelje­sebb kibontakoztatása. A vitában dr. Hajós Vilmos a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének jelentőségéről szólt, és hang­súlyozta, hogy a községfej­lesztési munkában kivált­képpen jól együttműködhet­nek a tanácsok és a nép­frontbizottságok. Márfi Ist­ván egyebek között arra mu­tatott rá felszólalásában, hogy az állandó bizottságok tevékenységében még sok ja­vítani való lenne, mert sok még a kihasználatlan lehető­ség. — Az állandó bizottsá­gok ha segítséget kapnak, képesek jól dolgozni —hang­súlyozta. — Nagyon fontos az állandó bizottságok és a szakosztályok munkakapcso­latának fejlesztése. Folytatás a 3. oldalon) Kádár János beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Bará­taim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya s a magam nevé­ben szívből köszöntöm Buda­pest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm kö­rünkben Tito elvtársat a ju­goszláv kommunisták, a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kí­séretében érkezett elvtársa­kat, valamint kedves vendé­günket. Kedves elvtársak! Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzés­sel beszélünk. Az elmúlt esz­tendőkben nemcsak az egy­kori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számol­tuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt és az azt követő években ár­nyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződés­sel mondhatjuk, hogy a szo­cialista építés és a béke meg­ Joszip Broz Tito beszéde Joszip Broz Tito bevezető­ben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. Tör­ténelmi visszapillantást vet­ve szólott a két nép kapcso­latairól, rámutatva: Országaink, népeink sza­­badságszerető és forradalmi szelleme történelmünk döntő (Folytatás a 2. oldalon.) Jobb most szorulni Az országút melletti táb­lán három fogat. Egyenlete­sen lépkednek a sorok kö­zött, az eke nyomában ol­dalra billennek a dús koro­­nájú répák. — A tábla eleje sokat ígér — jegyzi meg Horváth Ist­ván —, itt kétszáz mázsa is lesz. Arra — előre mutat —, már gyengébbek a földek. Vele majdnem egy sorban Németh Kálmán, Melkovics Imre. Hétfőn kezdte meg a ménfőcsanaki tsz a cukor­répa szedését. Egyelőre ez a három pár ló forgatja ki a termést, délutánra már be­népesedik szedőkkel a tábla. Néhány asszony a kis fasor alján most is hajlong. — Szerdán már szállítunk a cukorgyárnak. — Mennyit? — Október elejéig napi négy vagont, aztán már öt vagont küldünk el. — Most gondban vagyunk, igen összejött a sok tenni­való. — A répaszállítás meddig tart. — Százhúsz holdunk van belőle, október végére, re­méljük, kifogy. — Most mi a sok? — Silózunk, a burgonyát is szedjük, meg a kukorica törését is meg kell kezdeni. Szárat is akarunk eltenni silóba. — Ezt a sokat így együtt hogyan oldják meg? — Nem tartunk szünetet, nincs pihenés. Aki végzett a burgonyával, megy át a ré­pára, még ha délután kerül is rá a szar. — Jutalom buzdítja-e a szövetkezetieket ? — Az idén olyan a juta­lom, hogy tud buzdítani. Mázsánként ötven deka cu­kor jár, abból negyvenöt deka a szedőké, öt deka pe­dig a fogatosoké. — Azoké, akik a répát for­gatják meg szállítják? — Minden fogatos kap be­lőle. Éppen ez a jó. Tavaly úgyis az volt a gond, hogy terményhordásra, takar­mányszállításra alig akadt fogatos. Vitatkoztak, min­denki oda akart menni mun­kára, ahol jutalomra is szá­míthatott. — A burgonya- és a kuko­ricaszedés jutalmazásánál is hasonló a módszer? — A kukoricánál is, a bur­gonyánál is a termés két százalékát kapják a fogato­­sok. — Mennyire számítanak cukorrépából? — Átlagosan százhatvani mázsát egy-egy holdról. Ta­lán meglesz. Mondom, van­nak jócskán gyenge táb­láink ... Újabb répaszedők tűnnek elő a fasorok mögül. Ma már útnak indítja az első négy vagon termést a szövetkezet Azt mondja az agronómus is: „Jobb most szorulni, mint novemberben". Jó, hogy ez­zel szinte valamennyien egyetértenek, gsam

Next