Kisalföld, 1964. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

VtLAG PMZL&TJiRj­M, BGVtm&LJtaTEK 1 GY®R’ 1964- DECEMBER 3., Me7Mp *c a MCrtVCI TAklArc I APJA I XX. ÉVFOIY4M CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP ES A MEGYEI TANACS LAPJA 183 SZÁM A tartalomból: Az első hegedű Válasz „Miért kiabál a tsz-elnök?"­­című cikkünkre Az ETO játékosai között Különleges védőberendezések Épül a vaskapui vízierőmű Szeptember 7-e óta a Vas­kapunál lázas munka folyik a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság és a Ro­mán Népköztársaság közös erőfeszítésével az Al-Duna mentén gigászi méretű vízi­­e­rőmű épül. Két kilométerre Sziptől, a Vaskapunál, jugoszláv és ro­mán munkások serege dolgo­zik. A folyó mindkét partján gyorsan épül a zárógát, amelynek segítségével a Du­nát eltérítik eddigi medréből. A gát mindkét oldalán már jócskán a folyó medrébe nyúlik. A folyó sodrása a Vaskapu­nál igen erős, és ezért a záró­­gátat különleges védőberen­dezésekkel erősítik meg. Kö­zépen, ahol a sodrás a leg­erősebb, két hatalmas, 22 mé­ter átmérőjű acéltömböt he­lyeznek el. Az acéltömbök le­­helyezése ez év végére feje­ződik be. Az építőmunkálatok nem szünetelnek a tél folyamán sem. (MTI.) ­ Sikeres partizán-akció Dél-Vietnamban Csembe párizsi kudarca A dél-vietnami partizánok sikeres rajtaütést hajtottak végre a Dél-Vietnam északi részében fekvő Th­ien Giao megyeszékhely és vasúti cso­mópont ellen — ismerte el kedden a dél-vietnami kor­mánycsapatok főparancsnok­ságának saigoni szóvivője. A Saigonba érkezett jelen­tések szerint a Thein Giao környékén levő erdős hegy­ségek felől érkezett partizá­nok meglepték a város hely­őrségét. A mindössze félórás tá­madás alatt a helyőrség parancsnoka és 13 kato­nája elesett, többen megsebesültek. A ka­tonák egy része „eltűnt”, az­az a partizánokhoz csatlako­zott. A partizánok, akik mind­össze két harckocsit vesztet­tek, lerombolták­ Thien Giao katonai berendezéseit, jelentős mennyiségű fegy­vert és lőszert, valamint két rádió-berendezést zsákmányoltak, majd megsemmisítették a hátramaradt készleteket. Az UPI saigoni jelentése megjegyzi, hogy a nyár de­reka­ óta a kormánycsapatok még nem szenvedtek ilyen súlyos veszteséget. Csembe szerdán délben sajtóértekezletet tartott a pá­rizsi Crillon-szállodában. Feltűnően szűkszavúan nyilatkozott a De Gaulle-lal folyta­tott megbeszéléséről. Csak azt hajtogatta, hogy „Kongóról és Afrikáról” volt szó. A francia elnöktől — mondotta — nem kért sem pénzt, sem ágyúkat, hanem „szakembereket”. De Gaul­­le-t a világ legnagyobb ál­lamférfiújának nevezte, aki­nek „tanácsai és előrelátása kivezetheti Kongót a sötét­ségből”. Hozzáfűzte azonban, hogy nem feledkezik meg az amerikai és belga segít­ségről sem. Jólértesült francia körök­ben úgy tudják, hogy Csem­be Párizsba érkezésekor „katonai szakértőket” kért, de tudomására hozták, hogy Franciaország ilyen jel­legű beavatkozással nem teheti kockára a többi afrikai országgal fenn­álló kapcsolatait. M­a: általános politikai vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés szer­dán folytatta munkáját. Az előző nap született megálla­podás értelmében a világ­szervezet úgy kezdte meg te­vékenységét, hogy olyan kér­déseket nem érint, amelyek­nek eldöntéséhez szavazás szükséges. (Az Egyesült Ál­lamok nehézségeket akart támasztani néhány szocialis­ta ország, mindenekelőtt a Szovjetunió szavazati joga körül, mivel ezek az orszá­gok nem voltak ,­hajlandóak hozzájárulni a kongói és a közel-keleti úgynevezett bé­kefenntartó akciók költségei­hez.) A közgyűlés szerdai ülése előtt valamennyi küldöttség képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatták a közgyűlési terem előtt az ENSZ három új tagállama: Malawi, Zambia és Málta zászlaját. A délelőtti ülésen a szo­cialista országok nevében Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője köszöntötte az új tagállamo­kat. Csatorday Károly a szocia­lista országok teljes támoga­tásáról és együttműködéséről biztosította az új tagállamokat a békéért, a népek barátsá­gáért, a gyarmatosítás és az új­ gyarmatosítás ellen tett közös erőfeszítések során. A délelőtti ülésen, ame­lyen a világszervezet új tag­államait köszöntötték, felszó­lalt Lord Car­adan, Nagy- Britannia, Stevenson, az Egyesült Államok, Fedoren­ko, a Szovjetunió képviselője és számos más állam kül­dötte. Valamennyien üdvö­zölték a világ­szervezet új tagjait és hangoztatták, hogy jelenlétük elősegítheti az ENSZ tevékenységét a béke és a megértés érdekében. A közgyűlés csütörtökön megkezdi az általános poli­tikai vitát. (MTI.) A közgyűlés ülésterme. Megbeszélések az üléstermen kívül A szerdai napon az ENSZ üléstermén kívül ismét több megbeszélés folyt le. Gro­­miko szovjet és Bush ameri­kai külügyminiszter közös ebédjén számos fontos kér­dést vitattak meg, köztük az ENSZ munkáját, s ezen be­lül az ENSZ pénzügyi kérdé­seit, valamint a kelet-nyu­gati kapcsolatok néhány problémáját. Este Stevenson amerikai fődelegátus adott fogadást az ülésszakon jelenlevő külügy­miniszterek tiszteletére. A Thant ENSZ-főtitkár szerdán többek között India külügyminiszterével, Szva­­ran Szingh-gel és Phoumi Nosavan laoszi miniszterel­nökhelyettessel folytatott megbeszélést.. A főtitkár fo­gadta Galo Plazát, az ENSZ ciprusi közvetítőjét is. Az ENSZ-közgyűlés újon­nan megválasztott elnöke, Alex Quaison-Lackey szer­dán interjút adott az NBC amerikai televízió- társaság­nak. A­ ghanai politikus azt javasolta, hogy az ENSZ- közgyűlés alakítson úgyneve­zett ad hoc bizottságot a né­met kérdés tanulmányozá­sára. (MTI.) Új technológiai eljárások terve a Wilhelm Pieck Járműipari Művekben A győri Wilhelm Pieck Járműipari Művekben az új gyártmányokhoz a jövő év­ben új gyártási eljárásokat vezetnek be. A modern gyártás-szervezési módsze­reknek megfelelően technoló­giai gyártósorokat alakítanak ki, ezzel a szállítási utat csökkentik, a termelés gaz­daságosabbá, termelékeny­eb­bé válik. A vasúti járműgyárban már megvalósították a forgó­váz ütemes előállítását. Ha­sonlóképpen átszervezik jö­vőre a személykocsigyártást is. A közúti járműgyárban átrendezik az autó­gyáregy­ség nagy csarnokát, korszerű, termelékeny gépeket állíta­nak be. A gépkocsi-futómű­höz a homlok-fogaskerek forgácsolás helyett mell­hengerléssel állítják ma, elő. Ehhez kísérleti célgépt készítettek. A kúpfogaskeri kék gyártásához olyan kü­földi­ gépet hozatnak, amel­­lyel a fogazás idejét száz- harminc percre csökkenti!­­ A bordás tengely meg­munkálásához svájci gyár­mányú hideghengerlő gép szereznek be, és ezzel a mo­tani kétórai marást idő négy-öt percre rövidítik, hőkezelési eljárásoknál a­lalmazzák a legújabb kő frekvenciás, valamint az in­dukciós edzéseket Az egy­ technológiai újdonságok kö­zül biztató eredmény­ek mutatnak a robbantásos­­ megalakításra irányuló kísé­retek. Ára: 5© filter Gáspár Sándor előadása Az MSZMP Politikai Aka­démiájának előadássorozatá­ban, szerdá­n Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja előadást tar­tott „A párt vezető szerepe növekedésének és munkastí­lusának egyes kérdései” cím­mel. Az Építőik Rózsa F­erenc Művelődési Házában rende­zett előadáson megjelent Biszku Béla, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, jelein volt a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány­ több tagja, politikai és tár­sadalmi életünk sok ismert képviselője. (MTI.) Antifasiszta dokumentumok A Magyar Partizánszövet­ség országos központjában a napokban fejezték be annak a gyűjteménynek az összeál­lítását, amely a második vi­lágháború alatti budapesti antifasiszta ellenállási- és partizánharcokról nyújt tá­jékoztatást. A dokumentum felsorolja azokat az épülete­ket, objektumokat és egyéb helyeket, amelyekhez jelen­tősebb ellenállási- és parti­zánharcok fűződnek. Befejezték a kukorica törését Legnagyobb gondot most­ a szövetkezeteknek az őszi mélyszántás mielőbbi befe­jezése okozza. Eddigi a me­gyében a szántanivalónak a 84 százalékát végezték el a közös gazdaságok, szántásra vár még körülbe­lül 25 000 hold. A kapuvári járás szövetkezetei a meg­szántandó terület 94 százalé­kát, a győri járásban 88 szá­zalékát, a mosonmagyaróvári járásban 85 százalékát, a soproni járásban 77 százalé­kát, a csornai járásban pedig 76 százalékát tették rendbe. Szántásra vár még a csor­nai járásban 9400 hold, a győri járásban 4400 hold, a kapuvári járásban 4600 hold, a mosonmagyaróvári járás­ban 3800 hold, a soproni já­rásban pedig 5400 hold. A legtöbb szántani­való a csornai járásban van még, és ott a legalacso­nyabb az egy szántó­traktorra jutó teljesít­mény is. A kukorica törését befe­jezték a megye szövetkeze­tei. A cukorrépa szállítását a közös gazdaságok 95,3 szá­zalékban végezték el, körülbelül 1200 vagon cukorrépa vár még be­szállításra, ami 900 hold termése. A szárvágást 86,9 százalékban végezték el a szövetkezetek, 9000 holdon áll még a szár, és késlelteti a szántást. A soproni járás szövetkezetei­ben a kukoricaterület 91,5 százalékáról, a mosonma­gyaróvári járásban 89,2 szá­zalékáról, a kapuvári járás­ban 87,2 százalékáról, a győri járásban, 88,1 százalékáról, a csornai járásban pedig 79,5 százalékáról nem taka­rították még le a szárt. Az elmúlt héten 2550 holdról silózták a szárt a megye szövetkezetei, eddig összesen 10 600 hold szár silózását végezték el, összesen a megyében 372 gép szánt két műszakban, ebből 78 gépállomási és 294 szövetkezeti traktor. A legfontosabb most a megye szövetkezeteiben a szántás gyorsítása. Minden közös gazdaságban, ahol még szántatlan terület van, de főleg a csornai és a sop­roni járás szövetkezetei­ben, szorgalmazni kell a két műszakot, a vasár­napi munkát. Tűzzenek ki céljutalmat a többletmunkát vállaló trak­torosoknak, vegyék igénybe a szomszédos szövetkezet vagy járás segítségét szántó­traktorral. NAPKELET FIA Hárman ülünk a vendéglői asztalnál. Szende Derzs, a fiatal tolmács nyelvén még nehézkesen formálódik a magyar szó, hiszen csak másfél esztende­je él Magyarországon. (Bölcsészethallgató a Budapesti Eötvös Ló­­ránd Tudományegyete­men.) Figyelmesen hallgatja honfitársa, Ocsir Danzan szavait, és hosszan töpreng egy-egy magyar kife­jezésen. Ocsir Danzan mongol ál­latorvos arca csaknem olyan barna, mint a zakója, ke­mény, kiálló arccsontjain fe­szül a bőr. Ferde vágású sze­meiből, értelem sugárzik, sza­vait élénk kézmozdulatokká kíséri. — A pusztán születtem — mondja —, fából, nemezbe eszikábált jurtában, amelye könnyedén szétszed a pásztót és szekérre rak, ha elvándo­rol állataival a széles sztyep­pén dúsabb legelőt keresni — A főiskolát Ulan Bátor­ban végeztem. Kezdetben ne­hezen szoktam meg a nagy­várost, és megvallom, szíve­sebben élek falun, pusztin, mint­ a nagy házak közt. Zsargalantban dolgozom, mint állatorvos. A zsargalanti a legrégibb állami gazdaság Mongóliában, 1935-ben léte­sült. Huszonhétezer állatunk van, juh, szarvasmarha, ló, teve, sertés és baromfi. Birka a legtöbb a gazdaságban. Hat­ezer tonna gyapjút exportá­lunk évente. Százhatvanezer négyzetméternyi földön gaz­dálkodunk, ötezer emberrel. Terményeink a búza, árpa és a zöld takarmányok. A föld­művelésnek országunkban nincs még olyan nagy múltja, mint Magyarországon. A no­mád pásztorok földje volt év­századokon át Mongólia. Ma már tervszerűen, gépekkel műveljük a földet a zsarga­­lanti gazdaságban. Kétszáz traktorunk és 103 kombáj­nunk van. Mosolyogva, szívesen be­szél, a tolmács alig győzi ma­gyarra fordítani szavait, én pedig többször elismétlem a kérdéseimet. (Szende Derzs ugyancsak elfárad, mire ki­beszélhetjük magunkat.) — Sok bajom van a lovaik­kal — folytatja az állatorvos. — Tízezer lovunk van, kisebb termetűek, mint az európai paripák. A kullancstól szen­vednek­­ sokat. Egyébként nagy becsületnek örvendenek nálunk a gyors lábú mének, kancák. A falvak egymástól távol esnek, és kocsim, vagy lóháton közlekednek a pusz­taiak. A pásztorok is lóháton terelik az óriási nyájakat Puska van a vállukon, mert a ragadozók, különösen a far­kasok az állatok közelében settenkednek. Végül megkérdezem az ál­latorvost, hogy magyarországi útja alkalmából gyűjtött-e ta­pasztalatot az itteni gazdasá­gokban? — Nagy érdeklődéssel néz­tem körül a termelőszövetke­zetben és állam­i gazdaságok­ban. Sok jól gondozott szarvasmarha- és sertésállo­mányt láttam. Magyarorszá­gon a sertés- és baromfite­nyésztést tanulmányozom. Amikor Ocsir Dan­zan és társai útnak in­dultak Mongóliából, ott húsz fok hideget mértek, és combig ért a hó a pusztákon. Az állatorvos most azt mondja: „Vonaton ér­keztünk a nyárba”. Szapudi András

Next