Kisalföld, 1965. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

1965. Január 1., péa*«fc A Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter beszámolt az ENSZ 19. ülésszakának eddi­gi eseményeiről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A művelődésügyi minisz­ter tájékoztatta a kormányt a Moszkvában aláírt magyar —szovjet kulturális munka­tervről és kulturális kapcso­latainak 1965. évi fejlődésé­ről. A Minisztertanács a tá­jékoztatót tudomásul vette. A kormány — az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tőjének előterjesztésére — kinevezte a vízügyi törvény alapján működő tárcaközi or­szágos vízgazdálkodási bi­zottság tagjait, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) ­ domb tetején Száznál is több lépcsőn kell felkaptatni a Hidegség és Fertőköz közötti dombra, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Intéze­tének obszervatóriuma van. A mindig kulcsra zárt kapu mögött él Bella József a fe­leségével. A műszereket őrző házacskák védett területen épültek, négy oldalról kerí­tés állja útját az idegennek A megfigyelőállomást egyéb­ként a nemzetközi publiká­cióban nagycenki obszerva­tórium néven emlegetik. Bella József hét éve ellen­őrzi a földmágnességet, lég­elektromosságot, asztrogeofi­­zikai jelenségeket regisztráló műszereket. Előtte a néphad­seregben szolgált, s autodi­daktaként szerezte meg a tudományos munkához szük­séges jártasságot. — A vezető kutatók ér­deke is volt, hogy minél előbb otthonosan mozogjak a műszerek között — mond­ja, s érdekességként megmu­tatja a mágnesességet mérő műszerek házainak kulcsát. Ezekben az épületekben min­den fémalkatrész, még a leg­apróbb szeg is rézből vagy bronzból készült, hogy ne okozzon zavart a mérések­ben. A házaspár felváltva dolgozik. Amelyikük szabad, az jár fel Fertőbozra kenyér­ért, tejért, a háztartásban szükséges dolgokért. Bella József egyedül nem is bírná a munkát, hiszen a szolgálat állandóan tart. Az íróasztal üveglapja mellett fekszik az Interna­tional Geophysical Calendar a nemzetközi geofizikai nap­tár, amely feltünteti a kü­lönleges világnapok dátumát. — Legutóbb mikor volt? — December 14-én éjfél­kor kezdődött. A szolgálat ilyenkor há­romszor huszonnégy óra, a Bella házaspár megosztva látja el. A csendes, erdős dombte­tőn látszólag eseménytelenül telnek a napok. Pedig itt is volt már látogatóban a ve­szély. Négy éve, amikor az obszervatórium épületeit ta­tarozták, az egyik kőműves­nek sült szalonnára jött meg a kedve, és tüzet rakott a szabadban. A száraz avar lángra lobbant, és a tűz a milliókat érő műszerházak felé közelített. A kőművesek elszaladtak, Bella József a faluban volt, egyedül maradt az asszony a tűzzel. Nem tehetett mást: felvette a har­cot, pokróccal csépelte a lángokat, s azt megakadá­lyozta, hogy elérjék a mű­szerházat, de így is leégett az erdő, nagy volt a kár. Sok-sok kedves és neves látogatója van az obszerva­tóriumnak. Bella József dí­szes vendégkönyve nemzet­közileg is elismert tudósok dicsérő sorait, jókívánságait és autogramját őrzi. A meg­nyitás napján, 1957. novem­ber 14-én Egyed László pro­fesszor járt itt. A későbbiek során dr. Örményi Imre or­vosmeteorológus, a Magyar Optikai Művek szakemberei, Lederstreger professzor Bécsből, aztán a volt holland alkirály, német, kínai, szov­jet, indiai turisták, szakem­berek, s a győri Wilhelm Pieck Járműipari Művek csillagászati szakkörénél­ tag­jai. Ritka nap, hogy nem ér­kezik vendég. Elmozdulni nehéz innen, nem szabad őrizetlenül hagyni az obszer­vatóriumot. A világ dolgait elhozza képekben a tévé, szóban a rádió. És még a csapodi búcsút is megün­­neplik. Bella József Csapo­don élő édesanyja érkezik fiához minden évben a bú­csú napján. Szilveszter éjszaká­ján, újév hajnalán mindig megemlékezünk azokról, akik szolgálattételük miatt nem mulathatnak a fehér asztal mellett. Az ő munkájuknak köszönhetik milliók, hogy szórakozhatnál­:. Bella József sem pihen ezen az éjszakán. A fontos geofizikai adatokat ekkor sem nélkülözheti a tu­domány és a gyakorlati élet. Talpon lesz, de éjfélkor azért összekoccantja­ a poharát a feleségéével. R. Z. Szabályozták az üzemegészségügyi szolgálat működését A tapasztalatok szerint az üzemegészségügyi hálózat munkájában nem mindenütt érvényesültek egységes elvek, a dolgozók ellátásában — fő­leg a vállalatok egyesítésé­vel kapcsolatban — több he­lyütt tisztázatlanok voltak az üzemegészségügyi szervezet lehetőségei, jogai és kötele­zettségei. Ezért az Egészség­­ügyi Minisztérium a főváro­si, a megyei és megyei jogú városi főorvosokhoz intézett utasításában meghatározta a helyes, egységes eljárást. Eszerint az üzemi egész­ségügyi ellátás szervezete az egyesítés után sem az egész vállalat létszámához, hanem az egy telephelyen dolgozók számához, illetőleg a taná­csi közigazgatási beosztáshoz igazodik. Az üzemi egészségügyi szol­gálat a­­területi elv alapján működik. Ezért nemcsak az üzem dolgozóit kell egész­ségügyi ellátásban részesíte­ni, hanem mindazokat, akik az üzem területén dolgoznak, ha nem tartoznak is az üzem állományába, például építők, szerelők, aknamélyítők, élel­mezési dolgozók, ipari ta­nulók, stb. Kivétel a csök­kent munkaképességűek gon­dozása, valamint a keresőké­pesség üzemi elbírálása. Ez csak olyan dolgozókra nézve feladata az üzemegészség­ügyi szolgálatnak, akik előre­láthatóan legalább három hónapig dolgoznak az üzem­ben. Az állományon kívüli dolgozók munkaköri, szak­mai alkalmasságát akkor vizsgálja, illetőleg vélemé­nyezi az üzemegészségügyi szolgálat, ha erre a tanácsi egészségügyi osztály kijelöl­te. Olyan üzemekben, ahol éj­szakai vagy délutáni mű­szakban, illetőleg munkaszü­neti napokon ügyeletes or­vosi szolgálatot tartanak, az ügyeletes orvos — az üzemi orvosokéval azonos jogkör­ben és szabályok szerint — az elsősegélynyújtáson kívül táppénzes állományba is kö­teles helyezni a megítélése szerint keresőképtelen dolgo­zókat. (MTI) Callas Párizsban A párizsi operaidény ki­emelkedő eseményének ígér­kezik Maria Gallas fellépése. A világhírű szoprán eddig csupán egy-egy fellépést vál­lalt a párizsi operaházban, érthető meglepetést keltett tehát a hír, hogy 1965 tava­szán — közelebbről február és május között — tizenhat alkalommal szerepel a fran­cia fővárosban. A szerepekről még nem érkezett hír, ha­sonlóképen titok fedi a hono­rárium részleteit. A kulisszák világába beavatottak szerint Callas már régebben is szíve­sen énekelt volna a párizsi operában, csupán a gázsiban nem sikerült az opera igazga­tóságával megegyeznie. A kérdésre tehát, hogy meny­nyiért? — nyitott a válasz, és elfogadható az a találgatás, hogy a művésznő fellépési dí­ja csak csillagászati számok­­kal fejezhető ki. félévi fogadalmak Sopronban Tegnap éjfélkor összecsen­dültek a poharak és elhang­zott egy pár milliószor: Bol­dog új évet! Ugyanakkor so­kan visszapillantó­dtak az el­múlt évre, és fogadkozni kezdtek, hogy az 1965-ben megváltoznak. Mások vállala­tuk, intézményük múlt évben megtett útjára tekintettek vissza, és úgyszintén fogad­­koztak: az idén ez­t jobban csináljuk! Elektromos tele­­objektívunkat néhány válla­lat központjára irányítottuk. Sajnos, a látási viszonyok nem kedvez­­ek, így a szemé­lyeket nem tudtuk megálla­pítani, de hangjukat hallot­tuk. Íme néhány újévi foga­dalom. BAD­ACSON­Y-VIDÉKI ÁL­LAMI PINCEGAZDASÁG: Itt nálunk a pincében tárolt boroknak határozottan meg­van a tájjellegű ízük, adomá­juk, bukójuk és a többi kel­lékük. Panaszkodnak a fo­gyasztók, hogy mire hozzájuk kerül a bor, mindezt elveszti. Az idén nagyot változik a helyzet. Minden innen kike­rülő bornak eredeti kékfran­kos, burgundi, tramini és nem „budafoki” íze lesz! BÁNYA- ÉS ÉPÍTŐANYAG­­IPARI VÁLLALAT: Sok cse­­répkályha elkészítésével ma­radtunk a múlt évben adó­sak. Az idén azonban ez nem fog előfordulni. Soron kívül elkészítjük az IKV által ren­­kályhákat, de természe­tesen nem hanyagoljuk el a maszek rendelőket sem. (Fő­leg!) BÁSTYA KÁVÉHÁZ: A város legjobb hírű szórakozó­helyévé fejlesztjük az idén a kávéházat. Részeget be sem engedünk, a verekedőket örökre kitiltjuk, a „kislányok­nak” pedig útilapot kötünk a talpukra. ÉLELMISZER-KISKERES­KEDELMI VÁLLALAT: Az idén nemcsak kampányjelle­gű ellátásra törekszünk. Ka­­rácsony, szilveszter, húsvét ide vagy oda, mindig friss és jó minőségű étellel és itallal szolgálunk. Rettenthetetlenül harcolunk a vad-, hal- és ba­­romfiboltunk bővítéséért, még a mellette lévő zöldségesbolt egyikének feláldozása árán is. GYŐR MEGYEI ÉPÍTŐ­IPARI VÁLLALAT: Minden kételkedés, ármánykodás, hi­tetlenkedés ellenére az idei év közepére átadjuk a­ Feny­ves Szállodát rendeltetésének. ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM: Sopron városa nem lehet számunkra idegen. Ebben az évben tevőlegesen bekapcsolódunk a város vér­keringésébe, a tanács munká­jába, sőt még a „Soproni Szemle” szerkesztőségi tevé­kenységébe is. FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT: Szen­i fogadal­mat teszünk, hogy a lakosság igényeit is kielégítjük. INGATLANKEZELŐ VÁL­LALAT: A város lakóinak kérése, panasza nemcsak meghallgatásra, hanem gyors orvoslásra talál a­z új eszten­dőben. Nem várjuk meg, míg leszakad a mennyezet vagy lépcsőház, hanem... sőt! A járdák téli takarítása, nyári portalanítása jövő évi ter­vünk fő feladatai közé tarto­zik. KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚT­KARBANTARTÓ VÁLLA­LAT: a KUKA edényeket rendre és folyamatosan ki­ürítjük. A feltört ugarnak látszó járdákat, úttesteket gyorsított ütemben megjavít­juk. MŰEMLÉKI FELÜGYE­LŐSÉG: Nemcsak lassan ku­­tatgatunk, ha­nem gyorsa­n felújítunk is! SÖRGYÁR: Az idén nem fordulhat elő, hogy „Glóbusz paradicsomlé” címkés üveg­ben ászoksört, ászokcímkéi­­ben pedig Kinizsit hozunk forgalomba. A nagy rekonst­rukciós munkák végrehajtása közben arra is lesz gondunk, hogy nyáron sört gyártsunk. VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ­VEK: A hozzánk tartozó strandfürdőket nem kezeljük mostoha­gyermekként. A Tó­malom jövőre kétszakmá­­nyos lesz, sok pihenőpad, fek­vőhely áll igen tisztelt ven­dégeink rendelkezésére. Még a Lővér-fürdő kavicstalaní­­tására is sor kerülhet. Sajnos a hirtelen és várat­lanul le­­következett áramszü­net miatt nem figyelhettük tovább az­ elhangzott fogadal­makat, így az ÉDÁSZ-ét sem. (-** * KISALFÖLD Tavalyi történetek A TAXISOFŐR: — Utánaszólok: „Uram, nem fizette ki a taxiszám­lát!" Csak megy, mintha nem is hallaná. Kiszálok a kocsiból, futok. Mikor utol­érem, rámförmed: — Maga mit akar? — Most szállt ki a ko­csimból, de a számlát nem fizette ki!... — Én? Na ne mondja! Soha életemben nem utaz­tam még autón. Nem bírja a gyomrom a benzinszagot. AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ: — Egy órája vártunk már rájuk. Mindent előkészítet­tünk. Feri bácsi vigyázzban állt a lemezjátszó mellett, amikor az ajtóban felüvölt a vőlegény: „Nem! Azért sem megyek. Nem nősülök...” — Mire kimentünk, már elvágtázott, a násznép meg kullogott utána. — Már a piacon gyanús volt nekem a kukorcsa. Túl kevésnek tetszett a zsákban. Nyugtattam magam, hogy biztosan jó acélos. — Otthon derült ki, milyen acélos volt. Ezt a két vas­golyót találtam a kukoricá­ban. AZ ÁLLATGONDOZÓ: Ildin­g. 'MwM Wk* Év­: % m ■j« ; H ' :v ;: m a ' 3 Régi gond A nyáron jártam utoljára a csornai Szabadság Tsz-ben. A határban is, az irodán is dolgoztak. Nem értek rá el­mondani ügyes-bajos dolgai­kat. Majd a télen, mondták, akkor jobban ráérünk, és többet is tudunk beszélni ar­ról, hogy mi maradt idei gondjainkból. A nyáron az irodán gabonával teli zsá­kok között dolgozott a fő­könyvelő, az adminisztrátor. Egy helyiség csupán az iro­da, itt tartották a brigádve­zetői megbeszéléseket, a ve­zetőségi gyűléseket is. Most nincsenek zsákok az asztalok között, de az egyik sarokban kiselejtezett gumi­tömlők foglalják a helyet. ----Még most sincs anyag­raktárunk — mondja a tsz elnöke —, bár ez csak a ki­sebb gondunk. Nagyobb gon­dok is átkísérnek bennün­ket az új esztendőbe. A termelőszövetkezetnek csupán egy korszerű tehén­istállója van, az is ötven fé­rőhelyes. A szarvasmarhá­kat három helyen tartják, a legtávolabbi istálló három kilométerre van a tsz köz­pontjától, Pálmajorban. A lovakat négy helyen tartják, a sertéseket két egymástól távol eső helyen. Úgy tervezték valamikor a termelőszövetkezetben, hogy a központi majort a Petőfi Tsz istállói mellett építik fel. Fel is építették azt az ötven férőhelyes te­hénistállót, aztán az építke­zés abbamaradt. — Azért maradt abba, mert a felmérések azt mutatják, hogy van férőhelyünk. Hogy aztán szerteszéj­jel­­tartjuk az állatainkat, az csak a hú gondunk. Pálmajorban is, meg a har­madik majorban is elfogad­hatók az istállók. Csakhogy szerfás építmények. — Azokat akkor építették, amikor be akartuk bizonyí­tani, hogy a szabad ég alatti szarvasmarhatartás a leg­gazdaságosabb. „Ablakkal fűtünk télen” — ez a szó járja a termelőszö­vetkezetben. Mert azokat az istállókat már jobbá nem le­het változtatni. A szarvas­­marhák télen jó abrakolás mellett is leadnak súlyukból 30—40 kilót. A sertéshizlal­dát és a fiaztatót tudták csak téliesíteni. Különben az is­tállók átalakítására, karban­tartására fordított költség négy-öt év alatt elérte a 300 000 forintot. A takarmá­nyozás is körülményes, külö­nösen Pálmajorban. Szinte járhatatlan utak vezetnek oda. Tavaly 41 000 munkaegysé­get használtak fel a terme­lőszövetkezetben. Harminc forint körül fizetnek egy­­egy munkaegységre. De töb­bet is fizethetnének, ha a szétszórt állatállomány gon­dozása nem emésztett volna fel feleslegesen 5000 munka­egységet. Több fogat, több ember kell így a takarmá­nyozáshoz, etetéshez, mint­ha egy helyen lenne min­den istálló. Az új évben valamivel ke­vesebb lesz az állattartás gondja: sertésfiaztató épül. Csak még azt nem tudják, hova kapják meg az építési engedélyt. Azt mondják, ha Pálmajorban kellene felépí­teni, akkor nem is kérik a fiaztatót. A Petőfi Tsz ma­jorja mellé akarják. Természetesen egyetlen fiaztató még nem teljes meg­oldás. Ha költséges is a ma­jor kialakítása, az építkezés költségei mégsem kidobott pénz lenne. De annál in­kább az már évek óta a ré­gi istállók karbantartásának a költsége. P. I. Állami gazdaságok terveiből Az év utolsó napjaiban több állami gazdaságban tar­tották, meg az 1965. évi fel­adatokat részletező termelési tanácskozást. Az előterjesz­tett tervek sokrétű alapos vi­tájában sok olyan javaslat hangzott el, amelyek összes­ségükben végül is lényegesen módosítják az eredeti terve­ket. A Sinatelepi Állami Gazdaság termelési tanács­kozásán a tervmódosítás vég­összege meghaladta az 1,2 millió forintot. Ehhez a több­lethez, amellyel a gazdaság dolgozói köszöntik majd a felszabadulás 20. évforduló­ját, a termelés minden ága­zata hozzájárul. A Helvéciai Állami Gazdaság dolgozóinak termelési tanácskozásán a terméshozamok növelésére és az önköltség csökkentésére tett javaslatok révén vég­összegében kereken 3 millió forinttal növelték meg az 1965. évre tervezett termelési értéket. Borból és almából­­ — az újonnan termőre for­duló területeket is figyelem­be véve — 11 000 hektoliter­rel, illetve 58 vagonnal, vá­góbaromfiból pedig 9 vagon­nal adnak többet közfogyasz­tásra és exportcélokra, mint 1964-ben. (MTI) Ma Budapesten húzzák a lottó nyerőszámait A Sportfogadási és Lottó­­igazgatóság összeállította az újév első hónapjának lottó sorsolási menetrendjét. Az új esztendő lottósorso­lással kezdődik. Január 1-én, délelőtt 10 órai kezdettel Bu­dapesten, az Egyetemi Szín­padon húzzák az 1. játékhét nyerőszámait. Január 8-án Gödöllőn, 15-én Lábatlanban, 22-én ismét Budapesten, 29-én pedig Tiszakécskén sorsolják

Next