Kisalföld, 1965. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

1#0S. «Sepie»!!«’ s aerds Vita a keceli SatiSS öntözőjük van, mellette kitűnő föld, mégsem akarnak zöldségtermesztéssel foglalkozni. Az öntözőt nem használják nyolc éve , így beszélnek a rábakeceli szövetkezetről, s mondják, micsoda lehetőséget szalaszt el. Valóban, a zöldséginséges esztendőkben máért bánik mostohán jó adottságával egy szövetkezet, olyan jó szakembergárdájú szövetkezet, mint a rábakecöli? Több öntözője is van a közösnek, de ami most szóba került, azt 1957-ben használták utoljára. A Rába partján körülbelül 45 holdon építették meg az árokrendszerű öntözőt hitelből. Az árkok parcellákra szaggatják a táblát, s az igazság az, hogy mióta elkészült, eredményesen nem is használták. Annyi vizet elnyel a homokos csatornapart, hogy nem gazdaságos az öntözés. Három nap is kell, mire eljut a víz a csatorna legtávolabbi részébe. S az árkok miatt a földet semtudják jól kihasználni. Ezen a részen a szövetkezet szakemberei szerint leginkább a takarmánykeverék termesztése vált be. Csakhogy akármit termelnek is rajta, az árkok legalább 4 holdat elfoglalnak, évről évre 4 hold termése vész el a jövedelemből, ami körülbelül 16 000 forint, s a nyolc év alatt csaknem 130 ezer forint. Esetleg könnyelműen mondhatnék: mi ez nyolc év alatt ekkora gazdaságnak? Sokat jelent. Mert a legkorszerűbb öntöző MA-200-as 59 500 forint, az összes tartozékokkal együtt pedig 178 000 forint. Tehát csaknem egy új, korszerű öntözőt vehetett volna már ezen a pénzen a közös. Sőt, számolhatnánk azt is, hogy nyolc év alatt egy jó öntöző gazdaságos üzemeltetése mennyivel növelte volna a termést, az pedig menynyivel több jövedelmet hozott volna! Az évek óta használatlan öntözőrendszert felújítani, ha nem jó, ha nem gazdaságos, ésszerűtlen lenne. Akkor viszont helyt kell adni a szövetkezet kérésének, végrehajtani a tereprendezést, hogy az a négy hold is termőföld legyen. Régi terve a szövetkezetnek, zárszámadáskor is foglalkoztak vele: kertészetet kellene létesíteni kis területen. Olyan növényekkel, amelyek akkor foglalkoztatnák inkább a szövetkezet asszonyait, amikor a szántóföldeken nincs sok munka. Jelenleg is számolgatnak, tervezgetnek a közös szakemberei, mert megfontolt, átgondolt tervet akar a vezetőség a közgyűlés elé terjeszteni. Olyant, amiből a szövetkezetnek is haszna lesz, és a város ellátását is segíteni tudják. gszm A mezőgazdasági szakköri mozgásomról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő mezőgazdasági szakismereti bizottság, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatósága és a Debreceni Agrártudományi Főiskola kedden Debrecenben egésznapos tanácskozást tartott a mezőgazdasági szakköri mozgalom helyzetéről, öt megye — Heves, Szabolcs, Szatmár, Borsod, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szolnok és Hajdú-Bihar — legjobb szakköreinek vezetői jelentek meg a tanácskozáson. (MTII) nap mintha hajnalig mulatott volna, immelámmal tápászkodott fel egy felhőkazal mögül, s bágyadtan kezdte meg mindennapi sétáját. Tegnap éjszaka a szokástól eltérően nem csendesedett el ez a vidék, mert hát micsoda lemoshatatlan szégyenfolt esne a falu becsületén, ha még ezen a ritka ünnepen is elbóbiskolna a virtus. . Tegnap volt a búcsú, ma van a búcsú másnapja Maglócán. Ezt azonnal észreveszi az idegen, mert itt valahogy minden olyan ,,másnapos”. Nemcsak a napba hunyorgó nők kissé meggyűrődött arca, szoknyája jelzi ezt, nemcsak a biciklin bizonytalankodó legényke feltúrt ujjú fehér inge, poros sötétkék nadrágja, mely a tegnap reggeli nyalka viselet nehezen felismerhető maradékai már, nem eszik az álhatatosok rekedtes kurjantása. A házak, a fák, az út, a levegő, a szó, a föl-fölcsapódó nevetés, egyszóval minden bágyadtnak, kiadatlannak hat itt Maglócán. Varázslatos esemény a búcsú. Ha beköszönt a nagy nap (Maglócán Bertalan napja), félre minden „csipp-supp” halaszthatatlan feladattal, munkával, éljen a búcsú, a kétnapos „elereszkedés”. Aztán, hogy akad még egy kis csépelni való, teszem azt, egy kis ez, egy kis az, valahol az árván maradt határban — folt érdekel! Majd csak elrendeződnek a dolgok. Unottan konganak a termek a tsz-irodában, szinte csodálkozva merednek rám a falak, a tárgyak: „Hát te itt?! Ó, boldogtalan! Megmered-e zavarni eme szobák búcsús magányát.?! Hogy merre a vezetőség, hol vannak az irodisták? Ejnye micsoda kérdés! . Ki kell pihenni a tegnapi fáradtságot! Vagy nem?” A délutáni sugár egyre több embert csábít a házak elé. Minden hely foglalt a kispadokon. Az asszonyok a sok sütés-főzéstől, a lányok a tánctól fáradtak. A nyelvek azonban frissek, s a tegnap esti mulatság elegendő beszédtémával szolgált Az egyik lenszőke, búzavirág szemű kislány, aki elmúlt már 16 éves, ugyancsak rengeteg fiút emlegethet. Volt táncosa bőven. Igaz, mint mondja, sok az ,,öreg legény” Maglócán, de ő a vidékiek karján mutathatta meg, micsoda nagyszerűen táncol. Tegnap este végképp bebizonyosodott, hogy nagyobb sikerre számíthat a bálban, mint a tanteremben. Tavaly sajnálatos módon megbukott a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában, mert sehogy sem bírta megtanulni a növények latin nevét. Bizony, kacifántos nyelv az a latin! Többé nem bíbelődik vele, mondja, ott hagyott csapot-papot, majd az iparban próbál szerencsét ... „Ne búcsú, ne!” A 85 éves öregember elmélázva üldögél. Azt mondja: „Rég volt, nem is igen volt nekem búcsú, most meg már alig látok a jobb szememmel, ha kézzel tűröm följebb a szemem héját, csak akkor látok vele. Nem kell énnekem már búcsú...” A túlsó sorról pedig egyenest erre tart az az „egy szál hegedű”. Mi a nótája? Az öregember csak legyint. A hegedűs, ki Bágyogszovátról érkezett az ünnepre pénzcsalogatónak, megpengeti a húrokat. Zakója felső zsebéből kikandikálnak a bankjegyek, oldalzsebében zsírpapírba csomagolt jó falat. Csaknem háromszáz forintot muzsikált öszsze. A kocsmában hegedű cincog, minden asztalnál más nóta hallik, itt-ott feldől a pohár. Lárma, üvegcsörömpölés, borgőzös lehelet. „Ne búcsú, ne!” A söntés fölött, mint kinyilatkoztatást olvasom a mulatók épülésére szánt feliratokat. Többek közt így szól a magasból az intelem: „Szórakozás közben se feledd, hogy szocialista dolgozó vagy!” Ez igen — mormolom meghatódva. Ez igen. Szapudi András falu KISALFÖLD Befejeződött az orvosi nyári egyetem Egyhetes munkaprogram után kedden befejeződött a debreceni orvosi nyári egyetem. Nyolc országból több mint száz részvevője volt az újszerű kurzusnak, amelynek kezdeményezője a Debreceni Orvostudományi Egyetem. A rendezvény célja, hogy az orvostudomány új kutatásairól adjon ismertetést, s ezenkívül a gyakorlati munkát végző orvosokat közelebb hozza az elméleti munkában jártas kutatóorvosokkal. (MTI.) Tudományos ülésszak Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus vezetésével tizenhat magyar tudós vesz részt a Kárpát-balkáni Nemzetközi Földtani Egyesülés szeptember 1—16 között Szófiában tartandó 7. ülésszakán. A magyar szakemberek elutaztak a bolgár fővárosba. (MTI.) RÉGIBŐL ÚJAT — Vácott öt évvel ezelőtt létesítették az Országos Gumiipari Vállalat használt autógumi telepét. Azóta a város határában az összegyűjtött, különböző méretű abroncsokból hatalmas gumihegy tornyosodik. A megmenthető abroncsokat a telep üzemében felújítják. Az idén mintegy 60 000, további új gépek működtetésével jövőre 100 000 autógumit újítanak fel A képen. Ellenőrzik a felújított abroncsokat, amelyek majdnem egyenértékűek az új autógumikkal (MTI Fotó : Lajos György felv.) Az önköltség figyelmeztet A gyáregység termelési költségei kedvezőtlenül alakultak az év folyamán. Az önköltség az idén majdnem egy százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. A műszaki fejlesztési tervet általában teljesítették a soproniak és a lövőiek. Műszaki fejlesztési alapjukat — 838 000 forintot — nem tudják teljesen felhasználni, legfőképpen azért, mert a műszaki fejlesztési csoport még széttagoltan dolgozik. Akadályozza meg a munkát az is, , hogy a tárgyári részlegben a műszaki fejlesztéshez szük- ■ séges kísérleteket egy fizi- kai állományú dolgozó végzi csupán. (Az egyesítés előtt az ELZETT központjában jóval többen foglalkoztak a kísérletekkel!) Hasonló a helyzet a szerszám- és készülékgyártásban is. Az új , gyártmányok bonyolult szerszámait és ellenőrző idomszereit az elmúlt esztendőkben ugyancsak Budapesten készítették. Növelni kellene tehát Sopronban a szerszámkészítők számát. Az előadó ezután részletesen elemezte az összevont gyáregység újítási, munkásvédelmi és bérgazdálkodási tevékenységét, valamint az év hátralévő feladatait Emlékeztető készül A beszámolót követő vitában hangoztatták, hogy bármennyire biztatók is az eredmények az átszervezést illetően, az mégsem volt jel SOK A BALESET? Meg kell Az öntödei Vállalat 3. számú győri gyárának szakszervezeti bizottsága tegnap délután tartotta augusztusi ülését, amelyen megtárgyalta az előnagyoló üzem új bérezési formáját és elszámolási módját, majd a munkásvédelmi bizottság jelentését terjesztette a szakszervezeti bizottság elé. A bizottság megvizsgálta a vállalat munkásvédelmét. Ugyanis fél év alatt 43 munkást ért baleset, s az ebből adódó munkanap-kiesés 644 volt Az öntőiparban ez nem több az átlagosnál, de megfelelő intézkedésekkel ezt a számot is csökkenteni kell. A szakszervezet vizsgálata azt is megállapította, hogy a balesetek 85,3 százaléka az újonnan felvett dolgozókkal történt. Ez adta a szakszervezeti bizottságnak azt a gondolatot, hogy megvitassa a munkásvédelmi tennivalókat. Zsúfoltak a munkahelyek Az ülésnek e napirendi pontja nagy vitát keltett. A résztvevők elmondották, hogy a gazdasági vezetők nem fordítanak kellő gondot az új dolgozók munkásvédelmi oktatására. Az újonnan alkalmazottakat úgy állítják munkába, hogy azok nem ismerik eléggé a munkájukkal járó baleseti veszélyeket. Többen a balesetek egyik okozóját a munkahelyek túlzsúfoltságában látják. Az acélöntöde és a vasöntöde tisztítóterén például egymástól alig félnek a munkások, holott a három éve megszűnt kovácsműhely területének felhasználásával — majdnem költség nélkül — enyhíteni lehetne a súlyos helyhiányt. Az igazgatóság hallgat A győri öntöde 4,4 millió forint felújítási költséget irányzott elő 1965-re. Ebből az összegből 900 000 forintot az egészségügyi komplex terv néhány fontos és sürgős tételének megvalósítására költöttek volna. A központ utasítására azonban ezt az öszszeget új gépek vásárlására kellett fordítaniuk. Évköz -sben ugyanis elhalasztódott az üzem rekonstrukciója, s melyhez mérten megrendelték az új gépeket is. A gyár- Itó vállalatok egy része nem fogadta el a rendelés lemondását, Győrbe szállította a gépeket, s ellenértéküket a 900 000 forintból fizette ki. A gyár vezetői február 27-én levelet írtak a vállalat műszaki igazgatóságához, melyben kérték, hogy más keretből adjanak pénzt az egészségügyi terv megvalósítására. Az igazgatóság azonban a mai napig sem adott választ így tehát késik a füstelszívó berendezések szerelése, az acél- és vasöntöde daruvezetékeinek kicserélése, a szilikózisveszély megszüntetése és még egy sor más nagyon fontos intézkedés megvalósítása. Ki legyen munkásvédelmi őr ?! Évek óta foglalkozik a gyár szakszervezete a munkásvédelmi őrök rendszerének kialakításával. Mint a legtöbb ipari üzemben, az Öntödei Vállalatnál is hetenként váltják egymást a munkásvédelmi őrök. Így tehát idővel lényegében mindenki munkásvédelmi őrré válik. A gyár szakszervezeti vezetői úgy látják, hogy ez az intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményt A váltott munkásvédelmi őrök ugyanis függőviszonyban vannak a gazdasági vezetőktől, ritkán bírálják azok tevékenységét, nem tudják betölteni hivatásukat. Ezért hozott olyan javaslatot a szakszervezeti bizottság, hogy munkahelyenként válasszanak egy tekintélyes, rátermett munkást munkásvédelmi őrnek, aki ebben a tisztségben a legközelebbi szakszervezeti választásokig tevékenykedik. Három év baleset nélkül Sekát várnak ettől az intézkedéstől a szakszerv. vezetői, hiszen a mintáén-, talos üzemben már próbílképpen alkalmazzák ezt a módszert Ott állandó jelleggel megválasztottak egy munkásvédelmi őrt, aki ismeri az óvórendszabályok.,, mert állandó oktatásban részesíti a biztonsági megbízott. Ebben az üzemrész 1 . a három esztendeje nem ve .baleset. Mindig rend és tasaság van a műhelyeken , munkahelyeken, és ezt az üzemrészt állítják a tőke-, elé példaként. A szakszervezeti bizottság elfogadta a javaslatot, ielyet fel terjesztenek az SZJ.. - hez, s ha az a javaslat.. egyetért, rövidesen ezt a módszert fogják alkalmazni a gyár minden üzemrészében. Jl. j. A Vasas Szakszervezet véleménye• Elsietett volt az összevonás Értekezletet tartott tegnap Győrött a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete Győr-Sopron megyei Bizottsága. Első napirendi pontként az Elzett Fémlemezipari Művek soproni gyáregysége átszervezésének tapasztalatai szerepeltek. Az Elzett Vasárugyár a Gazdasági Bizottság határozatára idén január elsején egyesült a Fémlemezipari Művekkel. A soproni Zárás Tűgyár, valamint a Lövői Késgyár összevonásából jött létre április elsején az Edzett Fémlemezipari Művek soproni gyáregysége. A második negyedév tehát —Sopronban és Lövőn egyaránt — rengeteg gondot és munkát adott a valamikor három kis egység vezetőinek. Ez idő alatt központosították a könyvelést, a munkaügyi, a termelési osztályt, a pénztárt, a munkásvédelmet, az újítási irodát, a rendészetet és a tűzrendészet szervezetét. Hely hiányában még nem sikerült egy helyre csoportosítani a műszaki és az anyag- és áruforgalmi osztályt, illetve a meo-t. A szétszórtan elhelyezett vezető, irányító szervezet munkája akadozott, jesen megalapozott. A mechanikusan végrehajtott átszervezés előtt bizonyos feltételeket nem vizsgáltak meg az Elzett és a Fémlemezipari Művek vezetői, illetve a minisztérium illetékesei. Ezért is fordulhatott elő, hogy a második negyedévben anyaghiány és szervezési nehézségek miatt 3828 óra — húsz ember egyhavi munkaideje —■ esett ki a termelésből. Sokan betegek voltak, júniusban például minden tizedik dolgozó. Ez az elégtelen szocialista ellátottságra vezethető vissza. Az üzemrészek korszerűtlenek, a gépek elavultak. Ilyen körülmények között a termelést fokozni, a gyártmányokat korszerűsíteni csak igen nagy áldozatok árán lehetne. A zár-, a tű- és a kés-üzemegység erre az érvre csupán nyolcszázezer forint felújítási keretet kapott, habár háromszor anynyira lenne szükség. Az Elzett Fémlemezipari Művek soproni gyáregységének vezetői és a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete Győr-Sopron megyei Bizottsága mindezekről emlékeztetőt készít a kohó- és gépipari miniszter számára és a Vasas Szakszervezet központi vezetőségének. Tartalmas vállalások Szünet után. Szilágyi András, a Vasas Szakszervezet Győr-Sopron megyei Bizottságága közgazdasági bizottságának vezetője jelentését hallgatták meg az értekezlet résztvevői a szocialista munkaverseny első félévi eredményeiről és a további teendőkről. Elmondta, hogy a m munkaverseny-vállalások a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatainak szellemében készültek, és tartalmasabbak az eddigieknél. Példaként említette a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak vállalásait, amelyek részletesen, pontosan megjelölik a feladatokat. Szilágyi András szerint az éves terv sikeres befejezéséért szükséges, hogy a szakszervezeti bizottságok vizsgálják meg a komplex intézkedési tervekben foglaltak teljesítését. A verseny eredményeinek pontos ismertetésére szintén nagy gondot kell fordítani. (Kulcsár)