Kisalföld, 1965. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLET AR}Al, EGYE8&L JETEK 1 Ära: 50 fillér A tartalomból: Ölvén traktor két műszakban Rádióműsor Szépen búcsúzott a szeptember Az utolsó évnegyed Az esztendő háromnegyed része nem kevés gonddal, küszködéssel elrohant. Már csak egy negyed van hátra ahhoz, hogy az üzemek, vál­lalatok számba vegyék: mi valósul* meg az év eleji ter­vekből, elhatározásokból. Mi­képpen alapozták meg a kö­vetkező ötéves terv jó előké­szítését 1965-ben? E számve­tés sikerét még erőteljesen befolyásolhatja ez időszak munkája. Évközben sok szó esett üzemek egész sorában a ne­gyedik negyedév különösen nehéz feladatairól. A legtöbb helyen mennyiségi és minő­ségi összetételben is ebben az időszakban voltak a legna­gyobbak a követelmények. S ezeknek maradéktalan telje­sítésével egyidőben a követ­kező ötéves terv előkészítésé­re, kell fordítani az erők egy részét. Fon+os, hogy ezt ne tévesszék szem elől, miköz­ben a mindennapos, állandó készenlétet kívánó, sok ener­giát igénylő közvetlen terme­lési feladatok teljesítésén fá­radoznak. Biztató eredményeket ho­zott az első háromnegyed év a Győr-Sopron megyei üze­mekben. Néhány kivételével a megye ipari üzemei telje­sítették az első félév főbb ter­melési előirányzatait. Átlago­san a tervnek megfelelően alakult a munka termelé­kenysége is. Jó néhány üzem­ben a többlettermelést teljes egészében az egy főre jutó termelési érték növelésével érték el. A második félévi költségszámlát ellenben né­hol adósság terheli. Ennek jelentős okozója a készletál­lománynak a termelésnöveke­dést meghaladó gyarapodása. Az első félév termelése 10,7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos idő­szakában, ugyanez idő alatt a készletállomány 18,2 száza­lékkal emelkedett. A nagyobb értékű forgóeszköz lekötése pedig az önköltséget növeli. Csökkenti a nyereséget. Ha tehát a vállalatok teljesíteni akarják a nyereségrészesedé­si előirányzatukat, az eddigi­nél nagyobb enéllyel kell fel­számolniuk a felesleges kész­leteket. A költségeknek itt-ott a tervtől eltérő alakulása sok helyütt a műszaki fejlesztési előirányzatok nem teljesítésé­nek a folyamánya. A soproni üzemekben a műszaki fejlesz­tési alapnak alig több mint egyharmadát használták fel az év első felében. Újból és újból visszatérő jelenség az év elején nem kevés harc, al­kudozás árán megszerzett anyagi eszközök egy részének felhasználatlansága. Pedig a műszaki fejlesztési terv egyes pontjai megjelölik a meg­valósulással járó megtakarí­tások összegét. A műszaki fejlesztési alap „megtakarítá­sa” tehát a takarékosságnak éppenséggel nem kívánatos formája. Az első félévben a normaóra többségének meg­takarítása a norma-felülvizs­gálatokból, s nem a műszaki fejlesztésből származott. Az e tekintetben létrejött elmara­dást nagyon higgadt, körül­tekintő munkával szükséges felszámolni. Nem a pénz el­költése, hanem a termelési színvonal emelése a cél a mű­szaki fejlesztési alap felhasz­nálásával. A következő öt­éves terv jó előkészítésének is fontos mozzanata az idei műszaki fejlesztési tevékeny­ség. Sok a tennivaló azért, hogy u termelés és a termékek ki­bocsátása egyenletesen tör­ténjék. Ezt meglehetősen ne­hezíti sok vállalat évi tervé­nek olyan ütemezése, amely az utolsó negyedre az előző­kéhez mérten ugrásszerű emelkedést ír elő. S az ugrá­sok — ha még oly szükség­szernek is — számos botlás­sal járhatnak. Mindenekelőtt minőségromlással. Az ütem- telen gyártásnak egyik vele­járója a selejt szaporodása. Az egyébként mindig kevés anyagnak az átlagosnál bő­kezűbb feldolgozása, a gépek, berendezések, szerszámok kí­méletlenebb használata. Az ütem tartása nélkül kárba veszhet sokak erőfeszí­tése azáltal, hogy a feltorló­dott termék nem kerülhet határidőre a megrendelőhöz. Ugyanis, ebben az időszak­ban a mezőgazdaság is rend­kívüli terheket ró a szállítási vállalatokra. Az ipari termé­kek zavartalan továbbításá- nek tehát fokozottan feltétele az ütemes termelés. S az el­telt időszakban éppen e fon­tos kérdésben sikerült a leg­kevesebb előrehaladást elér­ni. A legjelentősebb üzemek­ben szinte állandó jellegű volt ez évben is az egyenet­lenség, a lökésszerűség a ter­melésben. S ezt nemritkán az üzeme­ken kívüli okok idézik elő. A Mosonmagyaróvári Fémsze­relvénygyár első félévi tervé­nek teljesítéséhez 976 tonna öntvény szükséges. Kiutalást kapott 742 tonnára, beérke­zett ebből 558 tonna. A hiány 418 tonna öntvény. Hiába ké­szítenek a soproni Épület­asztalosipari gyárban is nap­rakész termelési programot, ha az eszerint elkészült ajtó­kat, ablakokat nem tudják befejezni vasalás híjában. Hosszan lehetne még sorolni a. kooperációs akadályokat, amelyek az ütemes termelés ellenében hatnak. Részben az ezek okozta fe­szültség ellensúlyozására ide kívánkozik egy gondolat. Azokra az emberekre, akik a negyedik negyed zsúfolt ten­nivalóit megvalósítják, jövő­re nem kisebbek várnak! Kí­vánatos tehát munkaerejük, munkakedvük megőrzése, gyarapítása, összefogásuk erő­sítése. Ebhez tartozik a közel­gő télre való figyelmes fel­készülés, az emberekről tör­ténő legmesszebbmenő gon­doskodás. A hiányzó ablako­kat, rosszul záródó nyitás- szerkezeteket most vegyék észre a vezetők, ne csak ak­kor, ha a szél fütyül, a hó hull be rajtuk. A kályhák, fűtőtestek megjavításának, védőruhák beszerzésének ide­je is bőségesen elérkezett. S s dologiakon túl nem kevésbé lényeges, hogy a higgadt, elő­relátó, határozott vezetést sehol se helyettesítse az ener­giát emésztő, munkakedvet romboló kapkodás. Az ideges pánikhangulat lazítja a mun­kakapcsolatokat, hasznos te­vékenységtől rabol időt és energiát, emberek egészségét rombolja. A derűs, nyugodt légkörben a legnehezebbnek látszó feladatokat is eredmé­nyesebben oldhatják meg. A negyedik negyed terme­lési feladatai mindenütt is­mertek. A termelési tanács­kozásokon megvitatták őket. Teljesítésükre minden bizony­nyal felkészültek úgy, hogy az év végi számadás a Győr- Sopron megyei ü-emek kol­lektíváinak derekas helytál- ’ teát tükrözze. Ifcrné Faanyag-gazdálkodásunk feladatai. Az idegenforgalom fejlesztése 7T Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól." A kormány a jelentést megvitatta, eliö- gouta, és a íakitermeles, fel­dolgozás, felhasználás, a Iá­val való takarékosság, vala­mint a fahelyettesito anya­gok termelésének anyagi ösz­tönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az idegenforgalom további fej­lesztésének irányelveiről, s felhívta az illetékes minisz­tereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szUkseges intézkedéseket. A kormány tudomásul vet­te az egészsegiigyi miniszter­nek az orvosképzés helyzeté­ről, a íöldmüvelésügyi mi­niszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi mi­niszternek az őszi csúcsfor­galom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. * A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megálla­pítja: a fakitermelés az el­múlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 szá­zalékkal emelkedett. Uj er­dők telepítésével, illetve a meglévők felújításának ered­ményeként az ország erdőte­rületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 szá­zalékra emelkedett. A második ötéves terv so­rán megteremtettük az ala­pokat a korszerű fafeldolgo­záshoz, és fejlődés tapasztal­ható a fát helyettesítő anya­gok alkalmazásában is. Ezek a szénbányászatban és bizo­nyos fokig a göngyöleggyár­tásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésé­vel együttjár, hogy több fa­anyagot használna^ fel. A faimport mennyisége és ér­téke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az in­dokoltnál aránytalanul na­gyobb volt. A kormány megállapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalha­tó hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékos- sági lehetőségeket hasznosít­sák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arány­ban növekedjék. Még nem kevés helyen előfordul, hogy faanyagokat gondatlanul ke­zelnek, tárolnak, vagy fel- használásuk során annyira megrongálnak, hogy idő előtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A fatelítés és egyéb hasonló módszerek nem meg­felelő alkalmazása miatt a szuvasodás és a farontó gom­bák évente több száz millió forint kárt okoznak. (Folytatás a 2. oldalon.) Az ENSZ közgyűlésén csütörtökön folytatódott az általános vita, amelyben dél­előtt Mali, Libanon, Török­ország és Írország, délután Salvador, Albánia, Jamaica jés Paraguay képviselője je- I ientkezett szólásra. Megkezdte már a rendsze­res munkát a közgyűlés több bizottsága is. (MTI.) Ulan Bator Márkus Gyula, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével csü­törtökön, mongóliai tartóz­kodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulan Bátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Érden faluba látogatott, és megtekintette a „Mongol— Magyar Barátság” Termelő­szövetkezetet. A magyar küldöttséget vi­déki útjára elkísérte J. Ce- denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt KB első tit­kára, miniszterelnök; D. Mo- lomdzsamc, a Népi Forradal­mi Párt KB Politikai Bi­zottságának tagja, első mi­niszterelnökhelyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezésükkor a szövetkezet tagsága nevé­ben D. Sagdar elnök üdvö­zölte, ősi mongol szokás sze­rint kumisszal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintet­ték a szövetkezet jószágállo­mányának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájá­ban. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóver­senyt nézett végig. A ver­seny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik ESŐ UTÁN Szakad a répa a földtől A REGGEL hűvös eső­cseppekkel kopogtatott szer­dán. Itta a cseppeket a szá­raz föld, és úgy látszott, egész nap esik, üres lesz a határ, esetleg csak a trakto­rok szánthatnak a földeken. Sopron felől azokban szaka­dozni kezdtek a felhők, kék ég kandikált ki mögülük az átázott mezőre. Délre föl­szikkadt a víz a répa leve­leiről, és itt-ott benépesült a határ. Veszkényből fákkal szegé­lyezett út vezet ki az egyik határrészre. A fák egészen az út fölé hajolnak, majd a fedett útról kiérve kitá­rulkozik a mező. Az első, amit meglát a szem: a répa­föld. Asszonyok, lányok haj­ladoznak a zöld levelek fö­lött, nyűvik, ássák, fejelik a répát. — Már könnyebb, mint tegnap volt. Átázott a föld — mondja egy asszony, aki ötödmagával dolgozik és húzkodja, majd kupacokba dobálja a répát. ÖSSZESEGÍT az öt asz- szony. Ezt a 800 öles parcel- i lát Nyerges Jenőné vállalta művelésre a közösből. A férje csoportvezető a tsz-ben, és csak ritkán jut ideje se­gíteni a mezőn feleségének. Ahogy az egyik parcellán végeztek, mennek a másikra, amelyiket a segítőtárs vál­lalt. A segítségek: Nagy Imréné, Rácz Imréné, Eper­gyes Ferencné és Rácz Mag­dolna. Epergyesné, Ráczné és Nyergesné testvérek, Nagy Imréné a sógornő. Rácz Mag­dolna az édesanyjával jött ki répát szedni. — Hat nap szabadságot vettem ki, hogy segíthessek. A Soproni Selyemiparban dolgozom. Minden évben se­gítek a répaszedésben, kuko­ricatörésben. Maradt még 5 nap szabadságom, azt kuko­ricatöréskor veszem ki. SZAPORODNAK a répa­kupacok, fogy a répa a föld­ből. A csírát is gondosan összerakják az asszonyok. — Szükség lesz arra is — mondja Nyergesné —, mert elvitte a háztájit a víz, kell a takarmány. A termelőszövetkezet 100 négyszögöl répa felszedéséért 29 forintot fizet a tagoknak. Ezen túl mázsánként 20 deka cukor jár még, és a répacsíra fele. Estig be akarják fejezni itt a répaszedést, és utána Epergyesnének mennek se­gíteni, majd Rácznénak. Nagy Imréék is 800 négy­szögölet vállaltak, de azt már felszedték. Közben benépesül a hatal­mas répatábla. Mindenki igyekszik a jó időt kihasz­nálni. A dombokon szép a termés, holdja megadja a 160—200 mázsát is. A lapo­sok azonban víznyomot­tak. Összesen 30 hold répa­vetést vitt el a víz a ter­melőszövetkezetben. — Igen kellett ez a kis eső — mondják az asszonyok. — Alig szakadt el a földtől a répa ott, ahol megállt a víz. KÖZBEN vontatók járnak a répakupacok mellé, a fel­szedett, lefejezett répát azon­nal a vasútállomásra szállít­ják. A nap melegen süt már, csak a látóhatár szélén go­molyog néhány felhőfoszlány. B— í— helyezettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt, sok felnőtt előtt. A verseny után a vendég­látók néhány vadló nyeregbe törését mutatták be küldött­ségünk tagjainak. Ezt követően a szövetke­zet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sagdarnak, a szövetkezet elnökének felkérésére Kádár János, a régi mongol szokás­nak engedve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a fris­sen sütött és feltálalt bá­rányt. Kádár János pohárköszön­tőjében méltatta a mongol— magyar barátság jelentősé­gét, majd átnyújtotta a szö­vetkezet vezetőségének kül­döttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő berende­zést, . három filmet és egy vetőmagkollekciót. Ezután J. Cedenbal mon­dott pohárköszöntőt. Benső­séges szavakkal méltatta a mongol—magyar barátságot és a szocialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális tá­mogatás jelentőségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést ren­deztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Ter­melőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dol­gozóinak, s újból köszönetét mondott a szövetkezetnek nyújtott segítségért. Bejelen­tetne, hogy tagságuk közgyű­lése Kádár Jánost és J. Ce- denbalt szövetkezetük tiszte­letbeli tagjává választotta. Közölte azt is, hogy a köz­gyűlés határozatának meg­felelően a barátság jeléül egy ezüstveretű kantáros és nyer­ges lovat ajándékoznak a ma­gyar küldöttség vezetőjének. A gyűlésen Kádár János, majd J. Cedenbal beszédet mondott. Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulan Bátorba, Hz SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a XXIII. oártkomresszus összehívásáról MOSZKVA (TASZSZ) 1. Hívják össze az SZKP XXIII. kongresz- zusát 1966. március 29-re. 2. Hagyják jóvá az alábbi napirendet: 1. Az SZKP Központi Bizottságának be­számoló jelentése. — Előadó: L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának beszámoló jelentése. — Előadó: N. Muravjeva, a revíziós bizottság elnöke. 3. Az 1966—70-es ötéves népgazdaság­fejlesztési terv kongresszusi irányelvei. — Előadó: Alekszej Koszigin, a miniszterta­nács elnöke. 4. A párt központi szerveinek választása. 3. Hagyják jóvá a következő képviseleti szabályokat: minden 2500 párttagot egy sza­vazati joggal rendelkező küldött és minden 2500 tagjelöltet egy tanácskozási joggal ren­delkező küldött képviseljen. 4. A párt alapszabálya értelmében a XXIII. pártkongresszus küldötteit titkos sza­vazással válasszák meg a területi és határ- területi pártkonferenciákon, valamint a szö­vetségi kommunista pártok kongresszusain. Az Ukrán, a Belorusz, az Üzbég és a Kazah KP kongresszusi küldötteit területi pártkon­ferenciákon válasszák meg. A 4. napirendi pont a továbbiakban meg­határozza a küldöttválasztás rendjét a fegy­veres erőknél, valamint a külföldön szolgá­latot teljesítő szovjet katonai egységeknél. (MTI.) A magyar küldöttség a Mongol—Magyar Barátság Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents