Kisalföld, 1965. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETARAI, EGYESÜLJETEK ! Az utolsó évnegyed Az esztendő háromnegyed része nem kevés gonddal, küszködéssel elrohant. Már csak egy negyed van hátra ahhoz, hogy az üzemek, vállalatok számba vegyék: mi valósult meg az év eleji tervekből, elhatározásokból. Miképpen alapozták meg a következő ötéves terv jó előkészítését 1965-ben? E számvetés sikerét még erőteljesen befolyásolhatja ez időszak munkája. Évközben sok szó esett üzemek egész sorában a negyedik negyedév különösen nehéz feladatairól. A legtöbb helyen mennyiségi és minőségi összetételben is ebben az időszakban voltak a legnagyobbak a követelmények. S ezeknek maradéktalan teljesítésével egyidőben a következő ötéves terv előkészítésére, kell fordítani az erők egy részét. Fontos, hogy ezt ne tévesszék szem elől, miközben a mindennapos, állandó készenlétet kívánó, sok energiát igénylő közvetlen termelési feladatok teljesítésén fáradoznak. Biztató eredményeket hozott az első háromnegyed év a Győr-Sopron megyei üzemekben. Néhány kivételével a megye ipari üzemei teljesítették az első félév főbb termelési előirányzatait. Átlagosan a tervnek megfelelően alakult a munka termelékenysége is. Jó néhány ütemben a többlettermelést teljes egészében az egy főre jutó termelési érték növelésével érték el. A második félévi költségszámlát ellenben néhol adósság terheli. Ennek jelentős okozója a készletállománynak a termelésnövekedést meghaladó gyarapodása. Az első félév termelése 10,7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, ugyanez idő alatt a készletállomány 18,2 százalékkal emelkedett. A nagyobb értékű forgóeszköz lekötése pedig az önköltséget növeli. Csökkenti a nyereséget. Ha tehát a vállalatok teljesíteni akarják a nyereségrészesedési előirányzatukat, az eddiginél nagyobb eséllyel kell felszámolniuk a felesleges készleteket. A költségeknek itt-ott a tervtől eltérő alakulása sok helyütt a műszaki fejlesztési előirányzatok nem teljesítésének a folyamánya. A soproni üzemekben a műszaki fejlesztési alapnak alig több mint egyharmadát használták fel az év első felében. Újból és újból visszatérő jelenség az év elején nem kevés harc, alkudozás árán megszerzett anyagi eszközök egy részének felhasználatlansága. Pedig a műszaki fejlesztési terv egyes pontjai megjelölik a megvalósulással járó megtakarítások összegét. A műszaki fejlesztési alap „megtakarítása” tehát a takarékosságnak éppenséggel nem kívánatos formája. Az első félévben a normaóra többségének megtakarítása a norma-felülvizsgálatokból, s nem a műszaki fejlesztésből származott. Az e tekintetben létrejött elmaradást nagyon higgadt, körültekintő munkával szükséges felszámolni. Nem a pénz elköltése, hanem a termelési színvonal emelése a cél a műszaki fejlesztési alap felhasználásával. A következő ötéves terv jó előkészítésének is fontos mozzanata az idei műszaki fejlesztési tevékenység. Sok a tennivaló azért, hogy a termelés és a termékek kibocsátása egyenletesen történjék. Ezt meglehetősen nehezíti sok vállalat évi tervének olyan ütemezése, amely az utolsó negyedre az előzőkéhez mérten ugrásszerű emelkedést ír elő. S az ugrások — ha még oly szükségszerűek is — számos botlással járhatnak. Mindenekelőtt minőségromlással. Az ütemtelen gyártásnak egyik velejárója a selejt szaporodása. Az egyébként mindig kevés anyagnak az átlagosnál bőkezűbb feldolgozása, a gépek, berendezések, szerszámok kíméletlenebb használata. Az üzem tartása nélkül kárba veszhet sokak erőfeszítése azáltal, hogy a feltorlódott termék nem kerülhet határidőre a megrendelőhöz. Ugyanis, ebben az időszakban a mezőgazdaság is rendkívüli terheket ró a szállítási vállalatokra. Az ipari termékek zavartalan továbbításának tehát fokozottan feltétele az ütemes termelés. S az eltelt időszakban éppen e fontos kérdésben sikerült a legkevesebb előrehaladást elérni. A legjelentősebb üzemekben szinte állandó jellegű volt ez évben is az egyenetlenség, a lökésszerűség a termelésben. S ezt nemritkán az üzemeken kívüli okok idézik elő. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár első félévi tervének teljesítéséhez 976 tonna öntvény szükséges. Kiutalást kapott 742 tonnára, beérkezett ebből 558 tonna. A hiány 418 tonna öntvény. Hiába készítenek a soproni Épületasztalosipari gyárban is naprakész termelési programot, ha az eszerint elkészült ajtókat, ablakokat nem tudják befejezni vasalás díjában. Hosszan lehetne még sorolni a kooperációs akadályokat, amelyek az ütemes termelés ellenében hatnak. Részben az ezek okozta feszültség ellensúlyozására ide kívánkozik egy gondolat. Azokra az emberekre, akik a negyedik negyed zsúfolt tennivalóit megvalósítják, jövőre nem kisebbek várnak! Kívánatos tehát munkaerejük, munkakedvük megőrzése, gyarapítása, összefogásuk erősítése. Ehhez tartozik a közelgő télre való figyelmes felkészülés, az emberekről történő legmesszebbmenő gondoskodás. A hiányzó ablakokat, rosszul záródó nyitásszerkezeteket most vegyék észre a vezetők, ne csak akkor, ha a szél fütyül, a hó hull be rajtuk. A kályhák, fűtőtestek megjavításának, védőruhák beszerzésének ideje is bőségesen elérkezett. S a dologiakon túl nem kevésbé lényeges, hogy a higgadt, előrelátó, határozott vezetést sehol se helyettesítse az energiát emésztő, munkakedvet romboló kapkodás. Az ideges pánikhangulat lazítja a munkakapcsolatokat, hasznos tevékenységtől rabol időt és energiát, emberek egészségét rombolja. A derűs, nyugodt légkörben a legnehezebbnek látszó feladatokat is eredményesebben oldhatják meg. A negyedik negyed termelési feladatai mindenütt ismertek. A termelési tanácskozásokon megvitatták őket. Teljesítésükre minden bizonynyal felkészültek úgy, hogy az év végi számadás a Győr- Sopron megyei nemek kollektíváinak derekas helytálltsát tükrözze. Iferné A tartalomból: Ötven traktor két műszakban Rádióműsor Szépen búcsúzott a szeptember Faanyag-gazdálkodásunk feladatai. Az idegenforgalom fejlesztése 7T Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól." A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta, és a fakitermelés, feldolgozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megállapítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meglévők felújításának eredményeként az ország erdőterületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. A második ötéves terv során megteremtettük az alapokat a korszerű fafeldolgozáshoz, és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok alkalmazásában is. Ezek a szénbányászatban és bizonyos fokig a göngyöleggyártásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együtt jár, hogy több faanyagot használnak fel. A faimport mennyisége és értéke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az indokoltnál aránytalanul nagyobb volt. A kormány megállapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalható hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékossági lehetőségeket hasznosítsák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arányban növekedjék. Még nem kevés helyen előfordul, hogy faanyagokat gondatlanul kezelnek, tárolnak, vagy felhasználásuk során annyira megrongálnak, hogy idő előtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A fatelítés és egyéb hasonló módszerek nem megfelelő alkalmazása miatt a szuvasodás és a farontó gombák évente több száz millió forint kárt okoznak. (Folytatás a 2. oldalon.) ESŐ UTÁN Szakad a répa a földtől A REGGEL hűvös esőcseppekkel kopogtatott szerdán. Itta a cseppeket a szárazföld, és úgy látszott, egész nap esik, üres lesz a határ, esetleg csak a traktorok szánthatnak a földeken. Sopron felől azokban szakadozni kezdtek a felhők, kék ég kandikált ki mögülük az átázott mezőre. Délre fölszikkadt a víz a répa leveleiről, és itt-ott benépesült a határ. Veszkényből fákkal szegélyezett út vezet ki az egyik határrészre. A fák egészen az út fölé hajolnak, majd a fedett útról kiérve kitárulkozik a mező. Az első, amit meglát a szem: a répaföld. Asszonyok, lányok hajladoznak a zöld levelek fölött, nyűvik, ássák, fejelik a répát. — Már könnyebb, mint tegnap volt. Átázott a föld — mondja egy asszony, aki ötödmagával dolgozik és húzkodja, majd kupacokba dobálja a répát. ÖSSZESEGÍT az öt aszszony. Ezt a 800 öles parcelát Nyerges Jenőné vállalta művelésre a közösből. A férje csoportvezető a tsz-ben, és csak ritkán jut ideje segíteni a mezőn feleségének. Ahogy az egyik parcellán végeztek, mennek a másikra, amelyiket a segítőtárs vállalt. A segítségek: Nagy Imréné, Rácz Imréné, Epergyes Ferencné és Rácz Magdolna. Epergyesné, Ráczné és Nyergesné testvérek, Nagy Imréné a sógornő. Rácz Magdolna az édesanyjával jött ki répát szedni. — Hat nap szabadságot vettem ki, hogy segíthessek. A Soproni Selyemiparban dolgozom. Minden évben segítek a répaszedésben, kukoricatörésben. Maradt még 5 nap szabadságom, azt kukoricatöréskor veszem ki. SZAPORODNAK a répakupacok, fogy a répa a földből. A csírát is gondosan összerakják az asszonyok. — Szükség lesz arra is — mondja Nyergesné —, mert elvitte a háztájit a víz, kell a takarmány. A termelőszövetkezet 100 négyszögöl répa felszedéséért 29 forintot fizet a tagoknak. Ezen túl mázsánként 20 deka cukor jár még, és a répacsíra fele. Estig be akarják fejezni itt a répaszedést, és utána Epergyesnének mennek segíteni, majd Rácznénak. Nagy Imréék is 800 négyszögölet vállaltak, de azt már felszedték. Közben benépesül a hatalmas répatábla. Mindenki igyekszik a jó időt kihasználni. A dombokon szép a termés, holdja megadja a 160—200 mázsát is. A laposok azonban víznyomottak. Összesen 30 hold répavetést vitt el a víz a termelőszövetkezetben. — Igen kellett ez a kis eső — mondják az asszonyok. — Alig szakadt el a földtől a répa ott, ahol megállt a víz. KÖZBEN vontatók járnak a répakupacok mellé, a felszedett, lefejezett répát azonnal a vasútállomásra szállítják. A nap melegen süt már, csak a látóhatár szélén gomolyog néhány felhőfoszlány. B— 1— Ára: 50 fillér Az ENSZ közgyűlésén csütörtökön folytatódott az általános vita, amelyben délelőtt Mali, Libanon, Törökország és Írország, délután Salvador, Albánia, Jamaicaés Paraguay képviselője jelentkezett szólásra. Megkezdte már a rendszeres munkát a közgyűlés több bizottsága is. (MTI.) Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a XXIII. pártkogresszus összehívásáról MOSZKVA (TASZSZ) 1. Hívják össze az SZKP XXIII. kongresszusát 1966. március 29-re. 2. Hagyják jóvá az alábbi napirendet: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése. — Előadó: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentése. — Előadó: N. Muravjeva, a revíziós bizottság elnöke. 3. Az 1966—70-es ötéves népgazdaságfejlesztési terv kongresszusi irányelvei. — Előadó: Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke. 4. A párt központi szerveinek választása. 3. Hagyják jóvá a következő képviseleti szabályokat: minden 2500 párttagot egy szavazati joggal rendelkező küldött és minden 2500 tagjelöltet egy tanácskozási joggal rendelkező küldött képviseljen. 4. A párt alapszabálya értelmében a XXIII. pártkongresszus küldötteit titkos szavazással válasszák meg a területi és határterületi pártkonferenciákon, valamint a szövetségi kommunista pártok kongresszusain. Az Ukrán, a Belorusz, az Üzbég és a Kazah KP kongresszusi küldötteit területi pártkonferenciákon válasszák meg. A 4. napirendi pont a továbbiakban meghatározza a küldöttválasztás rendjét a fegyveres erőknél, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet katonai egységeknél. (MTI.) A magyar küldöttség a Mongol—Magyar Barátság Tsz-ben Ulan Bátor Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével csütörtökön, mongóliai tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulan Bátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Érden faluba látogatott, és megtekintette a „Mongol— Magyar Barátság” Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök. D. Molomdzsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnökhelyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezésükkor a szövetkezet tagsága nevében D. Sagdar elnök üdvözölte, ősi mongol szokás szerint kumisszal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállományának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájában. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóversenyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helyezettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt, sok felnőtt előtt. A verseny után a vendéglátók néhány vadló nyeregbe törését mutatták be küldöttségünk tagjainak. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sagdarnak, a szövetkezet elnökének felkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak engedve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt. Kádár János pohárköszöntőjében méltatta a mongol— magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetkezet vezetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollekciót. Ezután J. Cedenbal mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongol—magyar barátságot és a szocialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális támogatás jelentőségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést rendeztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dolgozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott segítségért. Bejelentette, hogy tagságuk közgyűlése Kádár Jánost és J. Cedenbalt szövetkezetük tiszteletbeli tagjává választotta. Közölte azt is, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően a barátság jeléül egy ezüstveretű kantáros és nyerges lovat ajándékoznak a magyar küldöttség vezetőjének. A gyűlésen Kádár János, majd J. Cedendal beszédet mondott. Küldöttségünk a késő délutáni órákban visszatért Ulan Bátorba.