Kisalföld, 1965. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
1965. november 2. kedd Nagyon zsúfolt a soproni rendelőintézet Az egészségügy és a közbiztonság a tanácsülés napirendjén Sopron Város Tanácsának legutóbbi ülésén két fő napirendi pont szerepelt: Sopron egészségügye, a közbiztonság helyzete. Az első napirendi pontot dr. Szedenik József, a vb. egészségügyi osztályának vezetője terjesztette a tanácsülés elé. Megállapította, hogy a város ipari üzemei nagyrészt a nyugati részen épültek. Az uralkodó széljárás (északnyugat) a város lakott területét szennyezi emiatt A távlati tervekben a keleti városrészre telepítik az üzemek zömét és így az egészségrontó füstök nem szenynyezik a város levegőjét. Az Ikva és Rák-patak nyitott medencéje ugyancsak fertőzi a levegőt, mert szennyvizet visz. Korszerűtlen a város közfürdője, bár igen sokan igénybe veszik. A város egészségügyi intézményei a járás lakóival együttesen 72 581 biztosított személy gondozását látják el. A kórház rendkívül nehéz körülmények között végzi munkáját. De ennél is nagyobb gond a soproni rendelőintézetben tapasztalható zsúfoltság. Az intézetet eredetileg 600 főre építették, jelenleg viszont 70 000 biztosított veszi igénybe. Helyiség hiányában például a reuma-, gégészet-, fogászat-szakrendelésnek nem tudnak elegendő óraszámot juttatni. Ezért állandósul ezeken a helyeken a sorbanállás, következménye az elégedetlenség, zúgolódás. Feltétlenül szükséges, hogy a közeli jövőben bővítsék a soproni rendelőintézetet. Zsúfoltak a szociális otthonok is. Elsősorban az elmebetegek otthona említendő meg, ahol az 50 betegnek való épületben jelenleg 100 főt gondoznak. Az előterjesztést vita követte. Thier Antal tanácstag megemlítette, hogy Győr után Mosonmagyaróvárott is kutatnak termálvíz után. Sopronban is kezdjenek kutatófúrást! Dr. Faller Jenő hangsúlyozta, hogy a vízhiány Európa-szerte gond, de igen sok helyen a fogyasztóhelytől 15—20 kilométer távolságban tárják fel a vizet és vezetik a vízszegény városba. Sopronban mind az ivóvíz, mind a termálvíz feltárása ilyen elképzelés alapján megvalósítható. Dr. Mészáros József vb. titkár a külterületi rendelőintézetek létesítését sürgette. Megvalósításuk esetén a központi rendelőintézet zsúfoltsága megszűnne. Dr. Mike Zoltán, a megyei tanács vb. egészségügyi osztályának vezetője egyebek között kijelentette, hogy Balf fürdőt feltétlenül fejleszteni kell, mert vize kitűnő gyógyhatású a reumás betegségekre. Második napirendi pontként a város közbiztonsági helyzetét vitatta meg a tanácsülés. A beszámolóban a társadalmi és magántulajdon sérelmére elkövetett bűneseteket, a közlekedés rendjét sértő esetekről, az ifjúság védelméről, az alkoholizmus következtében elkövetett bűncselekményekről esett szó. A vitában számosan részt vettek. Megemlítették, hogy növelni szükséges az önkéntes rendőrök számát megfelelő válogatás után. Az igazgatási állandó bizottságon belül meg kell alakítani a közbiztonsági albizottságot, mely foglalkozna utógondozással, az önkéntes rendőri intézmény erősítésével és az alkoholizmus elleni küzdelemmel. A rendőrkapitányság vezetője javasolta, hogy mielőbb létesítsen a tanács kijózanítószobát. Nedvességzáró vakolat Két évvel ezelőtt az Országos Találmányi Hivatal szabadalmat adott két vegyészmérnöknek; megtalálták, hogyan lehet a nedves és párás műhelyekben, termekben a vakolatot, valamint az épületszerkezeteket a rozsdától megvédeni. Ezután még sokáig kísérleteztek az építőiparban, hogy kidolgozzák a „nedvességzáró” vakolat előállításának technológiáját. Hoszszan tartó kutatások eredményeképpen a napokban elkészült az ideiglenes műszaki előírás, amelyet könyv alakban is megjelentet az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya. Megoldódott az építőipar egyik nagy nehézsége, ma már meg tudják védeni a vakolatot és az épületek szerkezeti elemeit a legnagyobb „ellenségtől”, a vízpárától. Keresett magyar cikk a derivatográf Hazánkban is egyre újabb területeken jut szerephez a derivatográf, az a vegyészeti elemző műszer, amelyet néhány éve a Budapesti Műszaki Egyetem általános kémiai tanszékén Erdey László professzor, valamint Paulik Ferenc és Paulik Jenő tudományos munkatársak fejlesztettek ki, s amely ma már egyike a nemzetközi piac legkeresettebb magyar iparcikkeinek. Nemcsak a szocialista országokban, hanem Amerikában, Angliában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában és Nyugat-Németországban is a tudományos kutatás és a vegyipar nélkülözhetetlen eszközeként tartják számon. Nagy előnye, hogy több különböző analitikai módszert egyesít, így a vizsgálandó anyagot egyszerre többoldalú elemzésnek veti alá. Ezért különösen alkalmas az öszszetett anyagok egyes alkatelemeinek meghatározására, mégpedig nemcsak minőségi, hanem mennyiségi szempontból is. A derivatográfot is alkalmazza a Fémipari Kutatóintézet abban a nagy munkájában, amelynek során az ország különböző lelőhelyeiről származó bauxit-, timföld- és vörösiszapminták pontos vegyi összetételét határozza meg. (MTI.) Rómaikon tégla A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum régészeti kiállításának újjárendezése alkalmával a gyűjteménytárban egy olyan római kori téglára bukkantak, amelyen az eretnekké nyilvánított Arius bizánci keresztény püspök alakjának és nevének karcolt rajza látható. A tégla azt bizonyítja, hogy az ariánus, korai keresztény „eretnekség" egészen Pannóniáig terjedhetett. (MTI.) Magasabb lett egyes zöldség és gyümölcskonzervek ára Az elmúlt idényben a zöldség- és gyümölcsárak emelkedtek. A tartósító ipar alapárainak emelkedése miatt szükségessé vált egyes konzervek és mélyhűtött termékek fogyasztói árának módosítása. Az Országos Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy egyes hőkezelt, valamint mélyhűtött zöldség- és gyümölcskonzervek ára november 1-től emelkedik. Az áremelkedés a zöldség- és gyümölcskonzerveknek mintegy egyharmadára terjed ki és a teljes zöldség- és gyümölcskonzervforgalom átlagárát körülbelül hét százalékkal növeli. CMTI.) KISALFÖLD (r) Kábelrobbanás ÁLLTAK A GYÁRAK Október 29-én délután négy óra hat perckor felrobbant az Országos Villantás Távvezeték Vállalat győri alállomásáról kiinduló egyik földkábel a Pamutszövő- és Műbőrgyár valamint a Richards Finomposztógyár közötti szakaszon. A kábelrobbanást az okozta, hogy néhány nappal ezelőtt a környéken földmarkológép dolgozott. Az Északdunántúli Áramszolgáltati Vállalat szakemberei figyelmeztetése ellenére a gép megemelte ezt a kábelt. A kábelköpeny kinyúlt és megtört, burkolatában gáz keletkezett, ami aztán a múlt hét péntekén 16 óra hat perckor kétméteres lángot csapva felrobbant. A robbanás következtében huszonnyolc percig részleges áramszünet volt a Magyar Vagon- és Gépgyár közúti járműgyárában, az Oxigén- és Dissous gáz-gyárban, a repülőtéri üzemekben, a Győri Textilipari Vállalatnál és a Pamurtszövő- és Műbőrgyárban. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat győri alállomásán ugyanakkor földzárlat állt be, és az egyik transzformátorból kifolyó olaj az elektromos ívtől meggyulladva nehezen oltható tüzet okozott. Az ÉDÁSZ és az OVIT készültsége fél óra múlva kerülő úton áramot szolgáltatott az imént említett üzemeknek, gyáraknak, azonban a Richards Finomposztógyár gyapjúmosója, fésüldéje, kártolt fonodája, és a kikészítő egy része csak három óra múltán kezdhette újra a termelést. A Richards-gyárat emiat mintegy nyolcvanezer forintos kár érte. Hasonlóképpen jelentős kár keletkezet a vagongyári erőműben és a többi vállalatnál. Az áramszolgáltató 4000 kilowattóra energiakiesést könyvelt el — a figyelmeztetés semmibevétele miatt Jobb későn, mint soha De a legjobb: időben! Előfordul, hogy öt perc végtelennek tetszik, de megesik az is, hogy észre sem vesszük, úgy röppen el két óra. Egy év azonban mindenképpen hosszú, különösen akkor, óta állandó boszszankodás közepette telik el. A bosszúság miatt érezték úgy a Kilián György utcai telep „E” épületének lakói is, mintha az elmúlt esztendő öt lett volna. Ugyanis házuk és az egész lakótelep átadását tavaly október végére, majd november 7-re tervezték. De a határidőik betartása, úgy látszik, nem a legerősebb oldala a győri Építőipari Ktsznek. Néhány hete levelet kaptunk a lakóktól, melyben elpanaszolják, hogy az épületben már laknak ugyan, de a vizet még mindig nem vezették be. De ne vágjunk elébe az eseményeknek. Szóval az átadás váratott magára. Eljött az új esztendő, a tél, beköszöntött a tavasz, de az épület még lakhatatlan volt. Július végére a ktsz dolgozói odáig haladtak a munkában, hogy a lakók beköltözködhettek, de .. . De még nem volt sean villany, sem gáz, sem víz. Felesleges itt kitérni arra, hogyan élhettek ilyen körülmények között azok a családok, akiknél kisbaba is volt. Hosszas szaladgálás és utánjárás eredményeképpen végre augusztusban bekötötték a villanyt és a gázt. De víz még mindig nem volt. Az asszonyok az udvari kúthoz jártak mosni — ha esett az eső, hát esőkabátban. A ktsz vezetősége pedig ígérgetett. Kijelentette, ha a lakók kiássák az árkot a vezetékeknek, akkor bevezetik a vizet. Kiásták — már vagy egy hónapja. Igaz ugyan, hogy a földhányásoktól és a gödröktől sokáig nem lehetet kimenni a kapun — a pinceajtón keresztül közlekedtek —, de elvégezték a munkát, hogy előbb legyen víz. Aztán a múlt héten végre megérkeztek a szerelők. Ezen a héten is dolgoztak, sőt a napokban már a víz is csurgott a csapból. Azért csurgott csak, mert a szabályozás még hátravan. (Mert ugye, a munkanap nyolc órából áll, s ha fél négykor vagy négykor nekilátnak a szabályozásnak, akkor még nem biztos, hogy fél ötre be is fejesük. Ebből következik aztán, hogy fél négykor vagy négykor leteszik a szerszámokat, nehogy véletlenül is egy fél perccel tovább dolgozzanak.) De ha minden igaz, s ha a legmerészebb álmok is valóra válnak, akkor ezen a héten már folyik a víz — méghozzá szabályosan — az „E” épületben. Néhány megjegyzés azért engedtessék meg: Egy: mert az Építőipari Ktsz a KISZ-lakások építésekor nem fizet kötbért, azért még nem engedheti meg magának az egyéves eltolódást. (Ha erkölcsileg is lehetne kötbérezni, bizony, furcsa dolgok történtek volna.) Kettő: ha már egy évig vártak a lakók, megérdemelnék azt, hogy a szerelők ne az órára pislogva, hanem a munkára figyelve dolgozzanak. Három (ezt inkább már a jövőre nézve), igaz, hogy jobb későn, mint soha. De azért nem lehetne majdan „se későn”, „se soha”, hanem egyszer, csak egyetlenegyszer, nem is előbb, de időben? k. ny. Az emberek sokfélék Örömmel mentem nemrég a győrijárás egyik , közös gazdaságába, befejezték a vetést. Nagy könnyebbség ez minden szövetkezetnek, különösen ott, ahol sok kárt tett a határban az árvíz. Falubeliekkel találkoztam, rátereltem a szót a nagy eseményre. Vajon hogyan látják a szövetkezetiek, menynyiben öröm nekik a közös öröm? Voltak, akik gazdabecsülettel tudtak örülni annak, hogy földben a mag. De találkoztam három emberrel, aki így beszélt. — Ezért most valaki jól jár... — Minden szövetkezeti tag jól jár. — Majd az agronómus leakaszt néhány ezer forintot. — Ezt honnan tudják? — Írta az újság, jutalmazzák, aki nyer a versenyben. — Azt nem írta, hogy az agronómus kap jutalmat. Rosszul olvasta. A szövetkezet kap a jó munkáért, de nem pénzt, hanem tárgyjutalmat. Beszélhettem nekik, dünynyögtek tovább. Mintha soha semmi közük sem lett volna a földhöz, mint akár egyáltalán nem tudnak örülni a jól ápolt határnak. A minap, egyik reggel a kapuvári járási pártbizottságon sírdogált egy falusi asszony. Tőle hallottam először, hogy a kapuvári közös gazdaságban is elkapta a járvány az állatokat. — De kegyetlen ez az év, mi szakad még ránk? Nem volt elég a rengeteg víz, most meg a szép állataink sínylődnek. -r- Hová való a néni? — Téesz-tag vagyok itt Kapuvárott — szipogta. Vannak, s nem is kevesen, ilyen szövetkezeti tagok is. Akik hajdanán is kemény munkával keresték a kenyerüket, akik az anyatejjel együtt szívták magukba a föld, a jószág szeretetét, a termésért való aggódást, és tudnak mások lenni. Az ilyen emberek gondja-öröme a szövetkezet boldogulása, az ilyen emberek kitartó szorgalma élteti, erősíti a közöst évről évre. S az ilyen emberek megbecsülésével jobban kellene törődni, hogy érvényt szerezzünk az elvnek: a jól végzett munka ad rangot, tiszteletet minden embernek. gszm A képen a „Belaz E 524” kipróbálása közben a pisztamov felúl A Belorusz autógyárban elkészült a Belaz -E 524 trolibusz rendszerű, billenőszekrényes tehergépkocsi. Teherbírása 65 tonna, haladási sebessége 50 km óra. Négy kerekét villanymotorok hajtják, ezek az energiát a trolibuszéhoz hasonló áramszedőkből kapják, de a villamosenergia előállítható saját Diesel-motor működtette generátorral is. Egy-egy villanymotor teljesítménye 200 kW. A trolibuszrendszerű tehergépkocsi jól kihasználható a szén- és ércbányászatban. Ókortudományi kongresszus : Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián nagyszámú magyar és 15 országból érkezett mintegy másfélszáz külföldi résztvevővel megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia, nemzetközi jellegű ókortudományi kongresszusa. A most kezdődő négynapos tanácskozás immár az ötödik a szocialista országok ókortudományi társaságait egyesítő Eirene Komité kongresszusai sorában. A négynapos kongresszus szekcióüléseken vitatja meg az ókortudomány több fontos területét, majd a résztvevők kétnapos kiránduláson tanulmányozzák a Dunántúl, az ókori Pannónia legnevezetesebb régészeti emlékeit. II közúti balesetek Tizenegy ország, Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Szovjetunió körülbelül 70 képviselője tanácskozik, mintegy 400 hazai szakemberrel keddtől péntekig a Technika Házában a közúti balesetek megelőzésének kérdéseiről és általában a közúti közlekedési technikáról. (MTI) Még tíz nap Ha még 8-10 napig tart a derült idő, az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat teljesíteni tudja ez évi nyers gyártási tervét. Mint már jelentettük, az év eleji esőzések miatt a vállalat megyei téglagyárai húszmillió téglával gyártottak kevesebbet a tervezettnél. Azóta megfeszítetten, vasárnap is dolgozva igyekeztek az időjárás okozta kiesést pótolni. Októberben további hárommilliót törlesztettek a téglagyárak dolgozói tíz nap 3