Kisalföld, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

4 Fellendülőben a babtermesztés Néhány közös gazdaság jó példájára az egész megyé­ben fellendülőben van a babtermesztés. Tavaly 30 va­gonnal vásároltak fel me­gyénkben a földművesszö­vetkezetek, az idén 50 vagon a felvásárlási terv, és eddig már 42 vagon bab eladására kötöttek szerződést a megye termelőszövetkezetei és ház­táji gazdaságai. Halásziban például évek óta nem ültetett babot a termelőszövetkezet. Az idén 160 hold közös kukoricába ültethetnek babot a tsz tag­jai. Vetőbabbal a földmű­­vesszövetkezet látja el a ter­melőket. A 160 hold kukori­cát már két héttel ezelőtt elvetette a gazdaság, hogy minél előbb sorba tehessék a babot a tsz tagjai. . Ugyanígy segítik a tsz-ta­­gokat a bab termesztésében Völcsejen és Fertőendréden is. Időben kimérték a háztáji területet, hogy minél előbb földbe kerülhessen a bab. Tavaly Fertőhomokon vegyszerrel gyomtalanították a babvetést, és 8 mázsás hol­­dankénti termésátlagot értek el. A fertőhomoki termelőszö­vetkezet példájára az idén már 250 holdon termesztenek főveteményként babot a kö­zös gazdaságok, és vegyszer­rel gyomtalanítják. Műsorok GYŐRI RADIO (HulliSmhtteSz: 223.88 m, 1340 fU.) 9.00— 10.00; Májusi dal — zenével: ■»Ünnepi vers. Régi májusok. Mai májusok.. Ünnepi jegyzet. Tudósítás a színpadról­, a kép­csarnokból, a pódiumról. Lapszemle. HÉTFŐ: 19.00— 20.00; Nyugat-dunántu­li krónika. Könnyűzene. Sportélra­dó. Tánczene. Válaszolunk hallgatóinknak. Szórakoztató muzsika. BUDAPESTI TV 7.45: Májusi, seregszemle. — Közvetítés a moszkvai Vörös tér­ről, a katonai díszszemléről. 9.50: Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a SZOT főtitkárának ün­nepi beszéde. 10.00: Közvetítés a budapesti dolgozók felvonulásáról. Közben: Kapcsoljuk az ünneplő Moszkvát, Szófiát, Bukarestet, Prágát, Berlint és Varsót. 15.38: A Magyar Hirdető mű­sora. 15.50: Hétmérföldes kamera. — Ütközőhíradó. 16.05: Támadás a király ellen. Sakk tanfolyam gyerekeknek. 16.20: Csepeli Vasas—Diósgyőri VTK, bajnoki labdarúgó mérkő­zés közvetítése Csepelről. 18.20: A szoborportré mestere. 18.35: Napló. 18.40: Magazin. — A tv-híradó melléklete. 19.00: Májusi köszöntő. — Zenés, verses összeállítás. 19.20: Az ezerarcú detektív. — Jugoszláv rajzfilm. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Esti mese. 20.05: Tévé­park. —■ Szabadtéri televízió . . . 21.15: Sporthírek. 21.25: Balettparádé. Filmössze­állítás. 21.55: Tv-hiradó. — 2. kiadás. 22.15: Jó éjszakát, felnőttek! — Gusztáv­, jó éjszakát! — Magyar rajzfilm. BRATISLAVA] TV 8.10: Közvetítés a május 1-i ü­nneps­égekről. 15.35: A furfangos Gelo. — Szlovák tv-film. 17.00: Filmmozaik. 17.45: M. Kukucin: Májusfák. — Tv-játék. 19.00: Tv-hiradó. 19.45: A vasárnap sportja. 20.10: Cseh álm a rumburki helyőrség 1918-as lázadásáról. 21.30: Tv-híradó. HÉTFŐ. 17.20: Családi posta. 17.50: Gyermekműsor. 18.20: Telesport. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Tv-összeállítás a mező­­gazdasági specializálódásról. 20.00: Szemet szemért. — Tv­­film vígjáték. 21.15: Város a Volga mentén. 21.55: Népi muzsika. HOL SZÓRAKOZZUNK? Győr, Rába: Királylány a fele­ségem (francia), fél 4, háromne­gyed 6, 8. Győr, V. Cs., du.: Válás olasz módra­, széles (olasz), 3, negyed 6, fél 8. csak 16 éven felülieknek. Győrszabadhegy: Anna Frank naplója, széles (amerikai), 4, 7. Móvár, Kossuth: Cicababák­. széles (olasz), mb., 4, 6, 8, csak 18 éven felülieknek. Móvár, Dózsa: A hétköznapi fa­sizmus (szovjet), 3, 5, 7. Sopron, Szabadság, hu.: Az ál­lamügyészé a szó (lengyel), 3, ne­gyed 6, fél 8. Csorna: Az orvos halála, széles (magyar). 4, 6. 8. Kapuvár: Fény a redőny mö­gött (magyar)­. 4, 6. 8. Gönyü: Nyári intermezzo, szé­les (csehszlovák). 5, 7. Győrszentiván: Mi húszévesek (szovjet). 3, 5, 7. Hegyeshalom: Játék a múzeum­ban, széles (magyar), 4, 6, 8. Mosonsz­ent­j­ános: Az ,,Iz arkcló (szovjet). 3. fél 6. fél 8. Rajka: Nyúl kolléga házassága (szovjet). 6­. 8. Sopronbánfalva: A Nap szerel­mese (Van Gogh), széles (ame­rikai), 3, 5, 7. Ásványráró: Arséne Lupin, szé­les (francia)­, 5, 7. Beled­: Fény a redőny mögött (magyar), 3, 5, 7. Bősárkány: A különleges ősz­­széles (csehszlovák), 5, 7. Bőnyrétalap: Nyári bolondság 5öld­, szél­es (M&tsZ), 5, 7, csak 16 éven felüliér--lék. Fertőd: A ..LORDi­éc bandája (lengyel), 4, fél 7. Fertőszentmiklós: Szegénylegé­nyek, széles (magyar), 4­, fél 7. Pannonhalma: A vonat, széles (francia), fél 6, fél 8. Öttevény: Szerelme­s biciklis­ták (magyar)­. 5, 7. Halászi: Riód kaland, széles (francia), fél 6, fél 8. Szany: Tilos a szerelem, széles (magyar), 5 fél 8. Szil: Limonádé Jóé (csehszlo­vák), 3, fél 8. Tét: Robbantsunk bankót!, cse­les (francia), 5, fél 8. Mosonszentmiklós: Az új kapi­tány, széles (szovjet)­, fél 8. Kópháza: Hölgyeim, vigyázat!, fezéles (francia), 5, 3. Rábapatona: A kőszívű ember fiai, I—II. rész, széles (magyar), dupla helyár. Győrsövényháza: Patyolat ak­ció (magyar), 3, 7. Levél: Az éjszaka világa, szeles (olasz), 5, 7. Fa­rád: Az arany ember, széles (magyar), 3, 8. Dunaszeg: A fekete bársony, szeles (NDK), 6, 8, HÉTFŐ: Győr, R­aba: Királylány a fele­ségem (francia)­, fél 4, háromne­gyed 6, 8. Győr, V. Cs., de.: Feltámadás. I—II. rész (szovjet), dupla helyár. Du.: Mi húszévesek, szeles (szovjet)­, 3, fél 7. Móvár, Kossuth: A hétköznapi fasizmus (szovjet), 4, 6, 8. Móvár, Dózsa: Cicababák, szé­les (olasz)­, 5, 7. Sopron, Szabadság, de.: Köté­len, széles (csehszlovák), 9. 11. Du.: A vonat, széles (francia), 3. negyed 6. fél 8. Csorna: Nyúl kolléga házassá­ga (szovjet), 6, 8. Kapuvár: A windsori víg nők (angol), 6, 8. Gönyü: Robbantsunk bankot!, széles (francia). 7. Győrszentiván: Fény a redőny mögött, széles (magyar). 7. Hegyeshalom: Az ,­,fe­akció (szovjet). 8. Mosonszentjános: A Saint-Am­­pez-i csendőr, széles (francia), fél 3. Rajka: Az orvos halála, széles (magyar). 8. Pannonhalma: Játék a múze­umban­, széles (magyar), fél 8. Győr, Gorkij: Az ég kulcsa (szovjet), 5, 7. *Új magyar dráma a Kisfaludy Színházban Ártatlan bűnösök MIKÖZBEN évek óta fo­lyik a vita a mai magyar drámáról, megszoktuk, hogy a győri Kisfaludy Színház évadról évadra tettekkel — egy vagy több eredeti be­mutatóval — foglal állást a vitában. Ezúttal Halasi Má­­rta „Ártatlan bűnösök” című színművét láthattuk. Halasi Istária hősének kon­fliktusa jellegzetesen mai. Azok a­z ellentmondások, amelyekkel Nagy Anna, a fiatal műtörténész szembe kerül, napjaink ellentmon­dásai: régről ittmaradt, ide­­jétmúlta erkölcsi, magatar­tásbeli klisék és olyan torz emberi tulajdonságok, ame­lyeket mi magunk alakítot­tunk ki az utóbbi időben, amelynek néhányan — mint Anna is — áldozatai lesz­nek. Mert miről is van szó? Anna — úgymond a főnöke — mindig egy kissé „külö­nösen’­ viselkedett. Nem ment el államköltségen kül­földi tanulmányútra, mert az a tanulmányút nem érde­kelte. Nem akart Pesten ma­radni a minisztériumban, inkább vidékre ment volna ásatásokra. Nem hivatkozott az­ apjára, hogy kommunista mártír, és könyve honorá­riumából nem lakást vett, hanem autót. Csupa, rend­hagyó dolog. Csupa olyasmi, ami a praktikus gondol­kodás szerint (a darab­ban: képletszerű, kispolgári, elavult gondolkodás szerint) érthetetlen. Sőt: elítélendő. („Autós albérlő a cselédszo­bában! Azt hittem, kisül a szemem’’ — kiált fel Anna lakásadója.) A dráma erő­teljes hangú tiltakozás az effajta ítélkezés ellen. ÉRDEKES a drámában a jellemek rendszere. Vagy inkább: a képletek rend­szere. Mert alaposan, több oldalról, több különböző helyzetben ábrázolt figura — jellem — igazában csak egy van: Anna. A többiek foglalkozásuknak, társada­lomban elfoglalt pozíciójuk­nak rokonszenves vagy el­lenszenves, de elég egysíkú képviselői, nagyon egyszerű képletek. Mégsem hiba ez: Anna gazdag egyénisége, tisztább világa éppen az ő egyoldalú, szűk körben lé­tező életformájuktól való különbözőségben kap megfe­lelő hangsúlyt. Anna szaba­dulni akar azoktól az ostoba előítéletektől, amelyeket ezek a figurák testesítenek meg. Küzdelme a boldogságért kudarcba fullad. Pedig nem valami földöntúli boldogsá­got akart ő, hanem nagyon is evilágit, de olyat, amelyet nem béklyóznak előítéletek. A maga törvényei szerint akart élni, és ezek nem min­dig egyeztek meg a mások által megszokott törvények­kel. „Minden ember külön képlet” — mondja Anna, de — a hasonlatnál marad­va — az ő képlete nem al­kalmazható a gyakorlatban. A BÍRÓSÁGI tárgyaláson, amelyre azért került sor, mert autójával gázolt, Anna az egyéniség védelmében emel szót: „Az ember élete nemcsak akkor ér sokat, ha már nincs”. Utolsó mon­data : „Nincs nagyobb bűn, mint elgázolni egy embert” jelképessé tágul, s azokhoz szól, akik előítéletekkel gá­zoltak halálra vagy majd­nem halálra másokat. Anna szerepében Medgyesi Mária Jászai-díjas hódit szépségével és sokoldalú te­hetségével. Az alakítás fizi­kailag is nagy erőpróba, hi­szen az első perctől az utol­sóig színen van. Az érzel­mek, indulatok széles skálá­ját játssza: a műtörténész lelkes rajongásától a szerel­mes k­ő boldogságán át a gázoló gépkocsivezető lelki­­ismeretfurdalásáig. A dráma múltba vissza-visszatérő szerkezete csak nehezebbé teszi dolgát: egyik pillanat­­ról a másikra kell váltania. Emlékezetes a Zoltánnal való megismerkedés szép je­lenete, az anyjával való vita életszerűsége, és az utolsó szó jogán elmondott drámai monológja. A TÖBBI SZEREPLŐRŐL szólva: általában az íróilag jobban megformált figurák találkoztak a jobb színészi alakítással. Elsősorban Zol­tán (Peczkay Endre), az Anya (Szende Bessy), a La­kásadónő (Szilassy Ibolya), az Ügyész (Perédy László), a Szemtanú (Bajka­ Pál), a Munkatárs (Szüts István) szerepére gondolok. Gyen­gébbnek érzem az ügyvé­det — megírva és eljátszva is —, nem volt méltó ellen­fele az ügyésznek, s ezzel Anna igazsága is veszít. (Ballai István.) Az első ül­nök figurája pedig már-már a karikatúra határát súrolja. (Kiss Bazsa.) A Főnök sze­repét Fáy László, a Bíróét Gárdonyi László érdemes művész játszotta. (Egy szub­jektív megjegyzés: talán a premier izgalmának hatására az egész előadás kissé érzel­mesebbre hangolódott a kel­leténél; a főpróbák intellek­­tuálisabb hangvétele köze­lebb áll a darab mondani­valójához.) Szilágyi Albert rendezői munkáját a sok képre tagolt darab tempós pergetése és a drámai csomópontok hatá­sos érzékeltetése dicséri. Ki­használja a lehetőségeket a jó értelemben vett izgalom felkeltésére és ébrentartásá­ra, a bírósági tárgyalóterem vissza-visszatérő képének monotóniáját a bírósági emelvény áthelyezésével old­ja. A FRAPPÁNS díszleteket Baráth András, az ízléses jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. (gárdonyi) FEL, torreádor­,­­ 1 órakor. KISAtrO­D ­ és 10. AZ AGYÁN sűrű gőz ült, egészen elkábult, elbutult a vágytól, ahogy cserepes szá­ját nyalogatta, de annyira azért nem hülyült meg, hogy ne tudta volna, ő csak egy nyűtt bakancsos, rongyos, festékesköpenyes ócska kis inas, akinek Micikénél egy szava se lehet, s ha el akar­ja kerülni a botrányt és pofonokat, jobb, ha meg­húzza magát. Tastácsnéhöz úgy járt, mint a szomjas ember a csaphoz. Ha az ember szen­ved a szomjúságtól, innia kell mindenáron. Magdát tiszta szenvedél­lyel szerette, érzelmei, esz­ményei előtte jártak s fö­lötte maradtak a testiség­nek. Magda teljesen betöl­tötte, mellett más nem ju­tott eszébe. Eddig. És most ez mi? Ha Boris­­kára gondol, Boriska „néni­re"­ nem szólal meg benne a vád, a lelkifurdalás, ha­nem, mintha Magda nem is lenne. Két külön vágány ez, két vonat másfajta rako­mánnyal, más útiránnyal. S ITT A SZEMAFOR is mindjárt, amely tilosra zárja az utat, és ha Magda is ezt csinálná? És ha Magda is így meglesne egy másik fér­fit, egy jókarban levő negy­venévest, ilyen vadul meg­kívánná s törné a fejét; ha tenne egy kísérletet, sze­meznének, biztatóan rámo­solyogna, majd elválna, ho­gyan reagál rá ... Vagy ő is fogódzkodjék azokba az ócska érvekbe, hogy a nőnek­ nem lehet ugyanazt, mert a férfi bioló­giailag is egész más . . . Pfuj. Ami morálisan­ nem igaz, az politikailag sem az, nincs kétféle erkölcs, egy a férfi­nak, egy a nőnek, nincs kü­lön egy a közéletnek s má­sik a személyes, belső világ­nak. De lehet-e ilyen szubli­málom — ész-renddel az érzelmekben — élni? Solo­­hov regényében, a „Csendes Don’’-ban is hogy kavarják a szenvedélyek az embere­ket! Hogy zúg, forr az élet,­­ milyen természetes áradás­­t lát .. , Az emberek cseleked­­­­nek és cselekednek, ahogy a vágyaik, hajlamaik, érzel- l meik diktálják — s nem sa­­j­tolgatnak, nem töprengenek,­­ nem kínlódnak a falhoz szo­­r­rított homlokkal, mint... Ki is? Igen, Gladkov egyik hőse a ,,Cement”-ben. Az a fiatal értelmiségi, akinek tetszik a nőszövetség titkárnője. Egy­más mellett laknak, s a fiú minden éjjel hallja, hogy jön a tanácselnök, dobog a csizmája, benyomja az ajtót, s recseg az ágy, ahogy szinte maga alá temeti azt az erőt­len, kételyeiben vergődő nőt. A fiú az ajtóhoz megy, va­lamit tenni kellene, közbe­avatkozni, hisz ő is szereti a nőt, de csak áll az ajtó­félfának támasztott, lázas fejjel, kínlódva, s végül visz­­szamegy a szobájába. A latolgatás, a tűnődés, fontolás, habozás, ezek mind-mind értelmiségi dol­gok — de ő „kutyabőrüs’­ valódi proli. S nem ez tör­tént vele a gyárban is, hó­napok vitája, míg elfogadta a szocializmust, s most is ez a vajúdó bizonytalanság, ha­bozás ... De Takácsnéval milyen gyors volt, határo­zott, Magdával is. Amikor szökni kellett a behívás elől, akkor sem ingadozott, per­cig sem. Úgy látszik, ez a kétféle­­ség már megmarad benne. A két szülő ez; apja gyors nekibuzdulásai, zabolátlan indulatai s anyja higgadt, bölcs megfontolásai. JENCI MÁR kint disku­­rál ángyikájával, ő is fel­­cihelődött öltözködés köz­ben eszébe jutott, hogy tár­cájában őrzi Magda egy levelét. Elővette az összehaj­togatott papírt, nézte a tin­tával rótt soroka, az érzé­kenyen rajzolt, álló betűket, egyenes sorokat. Hogy ben­ne volt ebben az írásban Magda, áttetsző belső világa, ahogy villámgyorsan meg­fogalmazott mindent, hirte­len, latolgatás nélkül. Rá­tette a tollat a papírra, a levél végén vette föl. Laci elolvasta a levelet, egy részt átugrott, ez itt nem érdekes. Tulajdonkép­pen ezért vette elő, itt van: „Kedveském, gondolj csak arra is, hogy a mi boldog, harmonikus életünknek szét kell sugározni az emberek között. Ha nem ezt tennénk, és csak saját boldogsá­gunkért dolgoznánk, akkor semmivel sem lennénk kü­lönbek a többi embernél. Kedveském, nagyon sze­retlek, bízzál abban, hogy eljön az idő, amikor zavar­talanul leszünk boldogok. Addig is tanulj és készülj, mert nem tudhatjuk, mikor kezdődik életünknek ez a második, felhőtlen szakasza! Azzal szeretném befejezni, azzal a kéréssel, hogy tanuld meg a türelmet is az embe­rek iránt, s légy hozzám is türelmesebb. Nézd el ne­kem, ha néha ideges vagyok. Kérlek, figyelmeztess, ha hi­bás úton járok, meglátod majd, hogy belátom a hibá­mat. Most már zárom soraimat, sokszor csókol az, a leit úgy hívsz, hogy: „Te kedves leány”. Laci újra összehajtogatta s eltette a levelet. Igen, az van benne, jól emlékezett. Szerelmük erő­forrás is, készülődés a jö­vőre. Meg egy kis szirup is van benne, tagadhatatlanul. A szerelemnek éppúgy van éle­te, mint az embernek, meg­van a gyermekkora, amikor gügyögni kell benne, a ro­mantikus ifjúkora, nagy ideálok, tervek, elhatározá­sok — s a férfikora is, reá­lis, dísztelen szépsége. Két év után már másképp néz vissza az ember. — Különösen, ha közben van szerencséje meztelenül­­ látni Boriska nénit — mondo­t­ta magában, s hangosan fel­röhögött. — Nem öregem,­­ nem eszel Boriakéból. DÉLELŐTT folyamán vá­ratlanul beállított Papír Marci. Boriska néni csak nézte: — Jesszus, apukám, mi van veled? (Folytatjuk.) 1966. május 1. vasárnap A Győri Fotoklub kamara-kiállítása Tágas, világos aula a föld­szinten, oszlopai mentén el­helyezett nagy fehér paravá­nokon fotóművészeti alkotá­sok, a megyei felszabadulási pályázat képei. Pontosabban válogatás a pályaművekből. A Győri Fotoklub belső zsű­rijének válogatása alapján hat pályázó képeit, állították ki Győrött, a megyei pártbi­zottság épületében. Belovicz Károly, Markó Ödön Kolozs István, Polgárdi Zoltán, id. Rá­cz Endre és Z. Szabó László 46 képe szerepel e ka­marakiállításon. Pénteken délután maguk a fotósok ren­dezték meg a kiállítást, s kü­lönösebb megnyitás nélkül tegnaptól megtekinthető. Ér­demes megnézni, s érdemes lenne később máshol is meg­rendezni, például a Jókai Mór Művelődési Házban ugyancsak kínálkozik lehető­ség, a Kisfaludy Színház elő­csarnokában is sokan gyö­nyörködhetnének a fotóművé­szek alkotásaiban. V­endégszereplés Constantine város polgár­mesterének meghívására m­á­­jus 6-án algériai­­ vendégsze­replésre­­ utazik a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­sének Kovács Árpád vezette népi zenekara, a tánckar és Kotlári Olga énekművésznő, az együttes szólistája, önálló műsorral lépnek fel a gazda­sági és kulturális ünnepi he­tek eseményein, a táncosok ízelítőt adnak majd a ma­gyar folklórból. (MTI)

Next