Kisalföld, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

tees, jánhzs 1, szerda A csizma sarkából gazdálkodva Érdekes és tanulságos lenne­ felkutatni minden ter­melőszövetkezet kedvező természeti adottságait és azokat a természeti, technikai tényezőket, melyek akadályozzák az adottságok kiaknázását, a sajátos, tájjellegnek meg­felelő kultúrák kialakítását. A felmérések alapján azután a járások, megyék oda összpontosíthatnák erői­ket, ahol leginkább szükség van — nemcsak az egyes gazdaság szempontjából, de a népgazdaság érdekében is — a segítségre. Mert mondani sem kell, egyelőre vannak olyan mostoha körülmények, melyeket a gazdaságok önerőből nem képesek megváltoztatni. Ilyen mostoha viszonyok között gazdálkodik a rábatamási termelőszö­­vetk­ezet, s az akadályt, mely maga a föld (még köze­lebbről: földút), önmaga erejével nem képes legyőzni. Három út mellett kerülővel A rábatamási határ csiz­ma alakú. Délről észak felé húzódik 7 és fél kilométer hosszúságban, 3 , kilométer szélességben. A falu délen, a csizma sarkában helyezke­dik el, fölötte a­­ Hanyba nyúló határ, melyet a köz­ség szélső házaitól a győr- soproni műút választ el. Tehát ha a legészakibb dűlő­ben van dolog, akkor végig kell menni a mezőhosszon, 7 és fél kilométer járásnyira. Az ember három utat vá­laszthat. Három út visz északnak, három földút. Nos, ez a három út fé­kezi Rábatamásin a gazdál­kodást, mert október elejé­től áprilisig szinte járha­tatlan. És ez meghatározó tényező, ha figyelembe vesz­­szük: éppen a betakarítás idején, télen trágyahordás­kor és tavaszon, vetőidőben gond a határ java részének, a leggazdagabban termő dűlők­nek a megközelítése. Azon­ban mindenhogyan el kell jutni a Hányig. El is jut­nak, de Oslinak kerülve, amely oda-vissza 22 kilomé­terrel több utat jelent egy fordulóban, mint a rendes körülmények között megtett út. Meg kell alkudniuk Hihetetlen akaraterő, ki­váló szervezőkészség kell ilyen körülmények között ahhoz, hogy jól, jövedelme­zően gazdálkodjanak. Mind­ez azonban nem elégséges (sem az akartevő, sem a szervezőkészség)­­ a rossz út megszüntetéséhez. Bár mond­hatnánk: más termelőszövet­kezetnek is rosszak a határ­útjai. Ez igaz. De az is igaz, hogy kevés olyan gazdaság van, mint a rábatamási, melynek központja nem a határ közepén van, ahonnan viszonylag közel minden mezőszél. Mit jelent így, mindig a csizma sarkából kiindulni, ősztől tavaszig kerülővel megközelíteni a földeket? Először csak a legelemibb dolgot említem. Fent észa­kon, a Horváth-tagban van olyan terület, amely 20—25 éve nem kapott trágyát. (Szerencse, hogy hanyi föld.) Ahol a cukorrépa, a kuko­rica melegágya van, nem vethetnek egyiket sem. Nem tudják betakarítani. Pénzben kifejezhetetlen a veszteség. Ott fönt például 250 mázsa cukorrépa is megteremne holdanként, öntözés nélkül. De kénytelenek megelégedni a megközelíthető határrésze­ken megtermett 150 mázsá­val. A magángazdálkodás idején a határ északi felé­ben termeltek kukoricát, a lovas fogatokkal be tudták hordani, a földutat nem nyomta szét a kocsikerék, még az őszi esőzések idején sem. Megtermeltek holdan­ként 26—30 mázsa májusi morzsolt kukoricát is. Most meg kell alkudniuk a kö­zelebbi határrészeken ter­mett 15—20 mázsás átlaggal. A traktor elül a hanyi ta­lajú földúton, érthető, hiszen nem annak a kerekei alá készítették, ján. Tavaly 4 forintot vitt el a munkaegység értékéből a gépekre fordított többletja­vítás és anyag. Kell a segítség A termelőszövetkezet ön­maga nem változtathat hely­zetén, bár hozzáfogott az út javításához. A középső út mentén 4500 méter hosszú árkot ástak, az árokból ki­kerülő földet az útra szór­ták. Az út másik oldalát szegélyező fasort megritkí­tották, hogy a nap jobban szárítsa az utat. A földút azonban földút marad, ha földdel emelik. Átázik és ingovánnyá válik. Kőút kel­lene. A kőútnak halmát venné az erdőgazdaság is, és meg­felelne közútnak Acsalag és Rábatamási között. A ter­melőszövetkezet beadta ké­rését az útjavításra. Belát­ható időn belül azonban nem kerül sor a megvalósításra. Jó volna, ha egy szakértő (gazdálkodáshoz és útépítés­hez értő) emberekből álló bizottság megvizsgálná a rá­batamási termelőszövetkezet helyzetét, meghatározná a rossz útviszonyok miatti terméskiesést a gazdaság­ban, és kiszámítaná egy jó út hasznosságát. Pék Imre A számok is beszéljenek Számokkal is ki lehet fe­jezni azt a veszteséget, me­lyet szinte évente elszenved a termelőszövetkezet. Ahhoz azonban, hogy minden vesz­teséget feltárjunk, mely a rossz útviszonyokból fakad, kevés a hely, éppen ezért a leglényegesebbeket említem. A termelőszövetkezetnek a határ északi csücskében 450 hold hanyi rétje van. Ritka az esztendő, mikor minden lekaszált szénát be tudnak hordani. Most is kint telelt 50 holdra való széna, bog­lyákba rakva. Ez idáig selm­ lehetett hozzáférni. Oda föl kerülővel 3 óra vonatával egy forduló. Ha 15 mázsa széna terem egy holdon, azt kétszerre behozza egy von­tató, de a kerülő miatt 42 forinttal kerül többe a szál­lítás, mint rendes körülmé­nyek között. Kiszámítottuk: tavaly­­ csak a szállításoknál normálholdanként 14 kiló gázolajjal használtak többet a kerülők, a rossz utak miatt. Összesen 10 000 nor­mál holdat tett ki a szállítás, ami gázolajból 1400 mázsa többletfogyasztást jelentett, 12 százalékát az összes gáz­olajfogyasztásnak. Szakadnak, törnek a gépek a rossz utakon. A kora ta­vasszal láttam: álló helyé­ben eldőlt egy megrakott vontató a határ középső út­ A falusi építkezések segítői Megyénk sok községében vannak olyan szakemberek, kőművesek, technikusok, akik a Hazafias Népfront aktívái­ként segítik a községek épít­kezéseit, tanácsokat adnak az építtetőknek, szakmai segít­séget nyújtanak, ismertetik az építkezésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A Hazafias Népfront és a megyei tanács építési osztá­lya most azt kéri ezektől­­ a szakemberektől, hogy támo­­­tassák a falu kislakás-, tár­sasház-, családiház-építkezé­­seit, segítsék elhárítani a népfronttal és a tanáccsal együttműködve az építkezés útjában álló esetleges akadá­lyokat, működjenek közre, hogy korszerű technológiával, szép stílusban készüljenek el az épületek. Az építési aktívák munká­jának máris mutatkoznak eredményei, például Ménfő­­csanakon. A társadalmi mun­ka tervezéséből is kiveszik ré­szüket az építési aktívák. Állatorvosok ülése Üléseztek a megye állator­vosai tegnap Győrött a me­gyei tanács épületének kis ta­nácstermében. Az értekezle­ten részt vett dr. Csukás András, a Földművelésügyi Minisztérium állategészség­ügyi főosztályának osztályve­zetője. A­­ beszámolót dr. Né­meth Ferenc, Győr-Sopron megye vezető főállatorvosa t­artotta. Beszámolójában töb­bek közt szólott az 1965. évi száj- és körömfájás elleni vé­dekezés tapasztalatairól, majd a soron következő állategész­ségügyi feladatokat ismertette a gyűlés résztvevőivel. Hang­súlyozta a termelőszövetke­zeti szarvasmarha-állomány gümőkór- és brucellózis­­mentesítésének fontosságát. Állatállományának gümő­kór- és brucellózis-mentesíté­sében Győr-Sopron megye élen jár az országban. Előre­láthatóan e fontos állategész­ségügyi munkát megyénkben fejezik be először. KISALFÖLD Máris csúszik Nem elég a 190 millió forint Immár ke­retbe lehetne gyűjteni a Kisalföld azon cikkeit, amelyek az Öntödei Vállalat soproni 05. számú gyárának felújításával kap­csolatosan megjelentek. Elő­ször arról írt lapunk — talán tíz éve is elmúlt —, hogy ideje lenne korszerűsíteni a soproni vasöntödét, hisz’ ter­mékeire nagy szüksége van a gépiparnak. Későpp azzal folytatódott a sorozat, hogy milyen­ módjai lennének a rekonstrukciónak, meg­ mennyi pénz kellene a megvalósításához. Végre tavaly,­ a nyár ele­­jén megírhattuk: jóváhagy­­ták a soproni vasöntöde be­­ruházási programját, és jú­lius elsején 190,5 millió forin­tos­ költséggel megkezdődött az építkezés. Zaklatott termelés A beruházás felújításként indult, de valójában újjáépí­tés, mert az irodaházon, a szociális épületen és az öntő­­csarnokon kívül mindent le­bontanak és újjáépítenek. Rengeteg nehézsége van emiatt a gyár kollektívájá­nak, bonyolult teendő az öntödei termelés, valamint az építés, szerelés összehango­lása. A jelenlegi helyzet: az át­adás szakaszához érkezett a kerékpártároló, s egyelőre műhelyeknek rendezik be azért, hogy később a rég műhelyeket kitelepíthessék; a főporta valamint a gáznyo­­más-szabályozó épülete ugyancsak kész.­­ Befejezés előtt áll: a 35 kilovoltos vil­lamos fogadóállomás (min­den öntöde lelke!), a lágyító­­műhely csarnoka (ideiglene­sen a formázok veszik birto­kukba), a homokmű, a min­taműhely — ahol átmenetileg a csőszerelvény-megvágó üzem kap helyet —, az ipar­vágány, az anyagtároló a da­ruval, a munkásszállás És még az idén hozzálát­nak az építők a kompresszor­­telep, az olvasztómű, az önt­vénykikészítő valamint a tmk-műhely létesítéséhez; ugyancsak ebben az évben kezdődik a két soproni erőmű közötti kooperációs gáztáv­vezeték építése az öntödébe vezetővel együtt Kései szerződéskötések A soproni vasöntöde fel­újítása tavaly július elsején kezdődött, és a terv szerint 1968. december 31-ig tart. De ez csak a terv! A valóság­ a felújítás különböző szaka­szaira kötött szerződéseket — az Építésügyi Miniszté­rium engedélyével, sőt utasí­tására — jóval a határidő után kötötték meg, mondván, hogy kicsi a kapacitás, kevés az anyag stb. Ezenkívül csúszik a befeje­zési határidő az öntödeiek számára előnytelen pénzügyi ütemezés miatt is. A beruhá­zási program­­ szerint erre az évre az építés céljára mint­egy 40 millió forintos keret kellett volna, de csak 24,3 millió forint hitel áll a sop­roniak rendelkezésére, az építőipar viszont csak 22,4 millió forint értékű munkára kötött szerződést. Jó lenne, ha az É. M. Győr-Sopron me­lat dolgozói — mint már annyiszor most is —, segíte­nének,­­ és túlteljesítésként vállalnák a hiányzó, a két és fél millió beépítését. Tervezői alábecslés ? Ha már a pénznél tartunk, ide kívánkozik még az is, hogy a soproni vasöntöde­felújításának beruházási programját módosítják. Miért? Azért, mert a te­rve­­zett pénzügyi­­keret nem elég a megvalósításhoz. Mintegy harmincmillió forinttal kell megtoldani a 190,5 milliót, mert időközben emelkedett, a behozandó gépek ára, egyes berendezések helyett (pl . svéd formázógépek helyett NDK-beli formázóautomaták stb.) jóval drágábbat és ter­melékenyebbet vásárolnak, raktárt kell építeni az im­port gépeknek stb. Lényegé­ben: a programban csak be­csült, helyesebben: alábe­csült összegek voltak, jóval kisebbek a szükségesnél! Kulcsár László gyei Állami Építő­ipari Válla A szilveszteri fadémszakadásnak már nyoma sem látszik Jellegzetes udvari kép az újjászülető Soproni Vasöntödében ...............­ . „Csak értetek" Németh László János nevét vette fel a Révai Gimnázium KISZ alapszervezete A költő versekből össze­álló arcéle ígéretes tehetsége ellenére is csak töredék ma­radt. Íme a két szó, a „Csak értetek...” — többet mond emberi és művészi hitvallá­sáról, mint sok teljes élet­művel támogatott ars poetica, a fasizmus ellen élete árán is harcot vállaló Németh László Jánost jellemzi. Keveset tettünk érte eddig mi győriek. Igaz, utcát nevez­tünk el róla, nevét viseli már a Győrrévfalui Általános Is­kola, de küzdő, törhetetlen egyéniségét csak beszédek­ben állítottuk példaképnek: nem vált a mindennapok jel­­lemformáló szószólójává. Talán ez a gondolat ser­kentette a mártírhalált halt költő hajdani iskolájának fiataljait a sok éve fennálló tartozás törlesztésére: hétfő délelőtt a Rába Filmszínház­ban tartott ünnepségen Né­meth László János nevét vette fel a Révai Gimnázium KISZ alapszervezete. A már­­ványtáblába vésett név ezen­túl már nemcsak jelkép ma­rad: korok és nemzedékek igyekeznek követni helytál­lását, hitét, emberségét. A bensőséges ünnepséget Federmayer Istvánnak, az iskola igazgatójának szavai nyitották meg, majd Janko­vics István, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára mondott avató beszédet. A Németh László János Általá­nos Iskola úttörői nevében ifjabb Lombos Ferenc kö­szöntötte a Révai Gimnázium KISZ alapszervezetét. A köl­tő egykori harcostársa, Do­mokos János, az Európa Könyvkiadó igazgatója érde­kes epizódokat elevenített fel a vagongyári József Attila­kor életéből és a KISZ alap­­szervezet névadójáról. A beszédeket, megemléke­zéseket ünnepi műsor követ­te, melyben az iskola ének­kara, tánckara és hangszeres szólistái szerepe­itek-e, befeje­­zésként pedig „Csak értetek” címmel irodalmi színpa­di összeállítást hallottunk a költő verseiből Göl­l Jolán, Hőgye Attila, Nagy Katalin, Pohárnok László és Rácz Ildikó előadásában. A jól válogatott részletek és az életmű töredék­ voltára utaló kísérőzene (Liszt: Les Prelu­des) Horváth Antal tanár ki­tűnő érzékét dicsérik. A békehónap alkalmából rendezett ünnepségen adták át az iskola húsz első osztá­lyosának a KISZ-tag­könyvet, emlékezetessé téve ezzel a névadóra utaló kötelezettség­vállalást. HR * I Mi „Gyöngyike mozaiklap A Lébény és Vidéke kör­zeti Földművesszövetkezet a nyáron 10 munkással dolgo­zó betonáruüzemet , létesít, mert a központi ellátás nem elégítette ki a körzet betom­­áru-igényét. Mintegy 8000 kerítésoszlopot, 2000 kút­gyű­­rűt és 1500 betoncsövet ter­veznek gyártani az idén. A győri földművesszövetke­­zet pedig mintegy 100 000 fo­rint költséggel bővíti beton­­áruüzemét, és korszerűsíti mozaiklapüzemét. A mecha­nikus prés helyett hidraulikus prést alkalmaznak, s ezáltal megkétszerezik az üzem ter­melését. A mozaiküzem idei terve: 40 000 négyzetméter mozaiklap. Új mozaiklapot hoznak forgalomba, a „Gyön­gyike” nevűt, melyhez tengeri kagylót is felhasználnak. Méregraktár A máílt esztendőkben szá­mos termelőszövetkezet tele­pített nagyüzemi gyümölcsöst, szőlőt,a megyében. E gazda­ságok az idén és jövőre mint­egy 15 millió forint költségű járulékos beruházásban ré­szesülnek. Kutakat, permetle­­tároló tartályokat, csomagoló­színeket, méregraktárakat és mosdókat, öltözőket létesíte­nek a gyümölcsösök, szőlő­táblák mellett. " 3

Next