Kisalföld, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
tees, jánhzs 1, szerda A csizma sarkából gazdálkodva Érdekes és tanulságos lenne felkutatni minden termelőszövetkezet kedvező természeti adottságait és azokat a természeti, technikai tényezőket, melyek akadályozzák az adottságok kiaknázását, a sajátos, tájjellegnek megfelelő kultúrák kialakítását. A felmérések alapján azután a járások, megyék oda összpontosíthatnák erőiket, ahol leginkább szükség van — nemcsak az egyes gazdaság szempontjából, de a népgazdaság érdekében is — a segítségre. Mert mondani sem kell, egyelőre vannak olyan mostoha körülmények, melyeket a gazdaságok önerőből nem képesek megváltoztatni. Ilyen mostoha viszonyok között gazdálkodik a rábatamási termelőszövetkezet, s az akadályt, mely maga a föld (még közelebbről: földút), önmaga erejével nem képes legyőzni. Három út mellett kerülővel A rábatamási határ csizma alakú. Délről észak felé húzódik 7 és fél kilométer hosszúságban, 3 , kilométer szélességben. A falu délen, a csizma sarkában helyezkedik el, fölötte a Hanyba nyúló határ, melyet a község szélső házaitól a győr- soproni műút választ el. Tehát ha a legészakibb dűlőben van dolog, akkor végig kell menni a mezőhosszon, 7 és fél kilométer járásnyira. Az ember három utat választhat. Három út visz északnak, három földút. Nos, ez a három út fékezi Rábatamásin a gazdálkodást, mert október elejétől áprilisig szinte járhatatlan. És ez meghatározó tényező, ha figyelembe veszszük: éppen a betakarítás idején, télen trágyahordáskor és tavaszon, vetőidőben gond a határ java részének, a leggazdagabban termő dűlőknek a megközelítése. Azonban mindenhogyan el kell jutni a Hányig. El is jutnak, de Oslinak kerülve, amely oda-vissza 22 kilométerrel több utat jelent egy fordulóban, mint a rendes körülmények között megtett út. Meg kell alkudniuk Hihetetlen akaraterő, kiváló szervezőkészség kell ilyen körülmények között ahhoz, hogy jól, jövedelmezően gazdálkodjanak. Mindez azonban nem elégséges (sem az akartevő, sem a szervezőkészség) a rossz út megszüntetéséhez. Bár mondhatnánk: más termelőszövetkezetnek is rosszak a határútjai. Ez igaz. De az is igaz, hogy kevés olyan gazdaság van, mint a rábatamási, melynek központja nem a határ közepén van, ahonnan viszonylag közel minden mezőszél. Mit jelent így, mindig a csizma sarkából kiindulni, ősztől tavaszig kerülővel megközelíteni a földeket? Először csak a legelemibb dolgot említem. Fent északon, a Horváth-tagban van olyan terület, amely 20—25 éve nem kapott trágyát. (Szerencse, hogy hanyi föld.) Ahol a cukorrépa, a kukorica melegágya van, nem vethetnek egyiket sem. Nem tudják betakarítani. Pénzben kifejezhetetlen a veszteség. Ott fönt például 250 mázsa cukorrépa is megteremne holdanként, öntözés nélkül. De kénytelenek megelégedni a megközelíthető határrészeken megtermett 150 mázsával. A magángazdálkodás idején a határ északi felében termeltek kukoricát, a lovas fogatokkal be tudták hordani, a földutat nem nyomta szét a kocsikerék, még az őszi esőzések idején sem. Megtermeltek holdanként 26—30 mázsa májusi morzsolt kukoricát is. Most meg kell alkudniuk a közelebbi határrészeken termett 15—20 mázsás átlaggal. A traktor elül a hanyi talajú földúton, érthető, hiszen nem annak a kerekei alá készítették, ján. Tavaly 4 forintot vitt el a munkaegység értékéből a gépekre fordított többletjavítás és anyag. Kell a segítség A termelőszövetkezet önmaga nem változtathat helyzetén, bár hozzáfogott az út javításához. A középső út mentén 4500 méter hosszú árkot ástak, az árokból kikerülő földet az útra szórták. Az út másik oldalát szegélyező fasort megritkították, hogy a nap jobban szárítsa az utat. A földút azonban földút marad, ha földdel emelik. Átázik és ingovánnyá válik. Kőút kellene. A kőútnak halmát venné az erdőgazdaság is, és megfelelne közútnak Acsalag és Rábatamási között. A termelőszövetkezet beadta kérését az útjavításra. Belátható időn belül azonban nem kerül sor a megvalósításra. Jó volna, ha egy szakértő (gazdálkodáshoz és útépítéshez értő) emberekből álló bizottság megvizsgálná a rábatamási termelőszövetkezet helyzetét, meghatározná a rossz útviszonyok miatti terméskiesést a gazdaságban, és kiszámítaná egy jó út hasznosságát. Pék Imre A számok is beszéljenek Számokkal is ki lehet fejezni azt a veszteséget, melyet szinte évente elszenved a termelőszövetkezet. Ahhoz azonban, hogy minden veszteséget feltárjunk, mely a rossz útviszonyokból fakad, kevés a hely, éppen ezért a leglényegesebbeket említem. A termelőszövetkezetnek a határ északi csücskében 450 hold hanyi rétje van. Ritka az esztendő, mikor minden lekaszált szénát be tudnak hordani. Most is kint telelt 50 holdra való széna, boglyákba rakva. Ez idáig selm lehetett hozzáférni. Oda föl kerülővel 3 óra vonatával egy forduló. Ha 15 mázsa széna terem egy holdon, azt kétszerre behozza egy vontató, de a kerülő miatt 42 forinttal kerül többe a szállítás, mint rendes körülmények között. Kiszámítottuk: tavaly csak a szállításoknál normálholdanként 14 kiló gázolajjal használtak többet a kerülők, a rossz utak miatt. Összesen 10 000 normál holdat tett ki a szállítás, ami gázolajból 1400 mázsa többletfogyasztást jelentett, 12 százalékát az összes gázolajfogyasztásnak. Szakadnak, törnek a gépek a rossz utakon. A kora tavasszal láttam: álló helyében eldőlt egy megrakott vontató a határ középső út A falusi építkezések segítői Megyénk sok községében vannak olyan szakemberek, kőművesek, technikusok, akik a Hazafias Népfront aktíváiként segítik a községek építkezéseit, tanácsokat adnak az építtetőknek, szakmai segítséget nyújtanak, ismertetik az építkezésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A Hazafias Népfront és a megyei tanács építési osztálya most azt kéri ezektől a szakemberektől, hogy támotassák a falu kislakás-, társasház-, családiház-építkezéseit, segítsék elhárítani a népfronttal és a tanáccsal együttműködve az építkezés útjában álló esetleges akadályokat, működjenek közre, hogy korszerű technológiával, szép stílusban készüljenek el az épületek. Az építési aktívák munkájának máris mutatkoznak eredményei, például Ménfőcsanakon. A társadalmi munka tervezéséből is kiveszik részüket az építési aktívák. Állatorvosok ülése Üléseztek a megye állatorvosai tegnap Győrött a megyei tanács épületének kis tanácstermében. Az értekezleten részt vett dr. Csukás András, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi főosztályának osztályvezetője. A beszámolót dr. Németh Ferenc, Győr-Sopron megye vezető főállatorvosa tartotta. Beszámolójában többek közt szólott az 1965. évi száj- és körömfájás elleni védekezés tapasztalatairól, majd a soron következő állategészségügyi feladatokat ismertette a gyűlés résztvevőivel. Hangsúlyozta a termelőszövetkezeti szarvasmarha-állomány gümőkór- és brucellózismentesítésének fontosságát. Állatállományának gümőkór- és brucellózis-mentesítésében Győr-Sopron megye élen jár az országban. Előreláthatóan e fontos állategészségügyi munkát megyénkben fejezik be először. KISALFÖLD Máris csúszik Nem elég a 190 millió forint Immár keretbe lehetne gyűjteni a Kisalföld azon cikkeit, amelyek az Öntödei Vállalat soproni 05. számú gyárának felújításával kapcsolatosan megjelentek. Először arról írt lapunk — talán tíz éve is elmúlt —, hogy ideje lenne korszerűsíteni a soproni vasöntödét, hisz’ termékeire nagy szüksége van a gépiparnak. Későpp azzal folytatódott a sorozat, hogy milyen módjai lennének a rekonstrukciónak, meg mennyi pénz kellene a megvalósításához. Végre tavaly, a nyár elején megírhattuk: jóváhagyták a soproni vasöntöde beruházási programját, és július elsején 190,5 millió forintos költséggel megkezdődött az építkezés. Zaklatott termelés A beruházás felújításként indult, de valójában újjáépítés, mert az irodaházon, a szociális épületen és az öntőcsarnokon kívül mindent lebontanak és újjáépítenek. Rengeteg nehézsége van emiatt a gyár kollektívájának, bonyolult teendő az öntödei termelés, valamint az építés, szerelés összehangolása. A jelenlegi helyzet: az átadás szakaszához érkezett a kerékpártároló, s egyelőre műhelyeknek rendezik be azért, hogy később a rég műhelyeket kitelepíthessék; a főporta valamint a gáznyomás-szabályozó épülete ugyancsak kész. Befejezés előtt áll: a 35 kilovoltos villamos fogadóállomás (minden öntöde lelke!), a lágyítóműhely csarnoka (ideiglenesen a formázok veszik birtokukba), a homokmű, a mintaműhely — ahol átmenetileg a csőszerelvény-megvágó üzem kap helyet —, az iparvágány, az anyagtároló a daruval, a munkásszállás És még az idén hozzálátnak az építők a kompresszortelep, az olvasztómű, az öntvénykikészítő valamint a tmk-műhely létesítéséhez; ugyancsak ebben az évben kezdődik a két soproni erőmű közötti kooperációs gáztávvezeték építése az öntödébe vezetővel együtt Kései szerződéskötések A soproni vasöntöde felújítása tavaly július elsején kezdődött, és a terv szerint 1968. december 31-ig tart. De ez csak a terv! A valóság a felújítás különböző szakaszaira kötött szerződéseket — az Építésügyi Minisztérium engedélyével, sőt utasítására — jóval a határidő után kötötték meg, mondván, hogy kicsi a kapacitás, kevés az anyag stb. Ezenkívül csúszik a befejezési határidő az öntödeiek számára előnytelen pénzügyi ütemezés miatt is. A beruházási program szerint erre az évre az építés céljára mintegy 40 millió forintos keret kellett volna, de csak 24,3 millió forint hitel áll a soproniak rendelkezésére, az építőipar viszont csak 22,4 millió forint értékű munkára kötött szerződést. Jó lenne, ha az É. M. Győr-Sopron melat dolgozói — mint már annyiszor most is —, segítenének, és túlteljesítésként vállalnák a hiányzó, a két és fél millió beépítését. Tervezői alábecslés ? Ha már a pénznél tartunk, ide kívánkozik még az is, hogy a soproni vasöntödefelújításának beruházási programját módosítják. Miért? Azért, mert a tervezett pénzügyikeret nem elég a megvalósításhoz. Mintegy harmincmillió forinttal kell megtoldani a 190,5 milliót, mert időközben emelkedett, a behozandó gépek ára, egyes berendezések helyett (pl . svéd formázógépek helyett NDK-beli formázóautomaták stb.) jóval drágábbat és termelékenyebbet vásárolnak, raktárt kell építeni az import gépeknek stb. Lényegében: a programban csak becsült, helyesebben: alábecsült összegek voltak, jóval kisebbek a szükségesnél! Kulcsár László gyei Állami Építőipari Válla A szilveszteri fadémszakadásnak már nyoma sem látszik Jellegzetes udvari kép az újjászülető Soproni Vasöntödében ............... . „Csak értetek" Németh László János nevét vette fel a Révai Gimnázium KISZ alapszervezete A költő versekből összeálló arcéle ígéretes tehetsége ellenére is csak töredék maradt. Íme a két szó, a „Csak értetek...” — többet mond emberi és művészi hitvallásáról, mint sok teljes életművel támogatott ars poetica, a fasizmus ellen élete árán is harcot vállaló Németh László Jánost jellemzi. Keveset tettünk érte eddig mi győriek. Igaz, utcát neveztünk el róla, nevét viseli már a Győrrévfalui Általános Iskola, de küzdő, törhetetlen egyéniségét csak beszédekben állítottuk példaképnek: nem vált a mindennapok jellemformáló szószólójává. Talán ez a gondolat serkentette a mártírhalált halt költő hajdani iskolájának fiataljait a sok éve fennálló tartozás törlesztésére: hétfő délelőtt a Rába Filmszínházban tartott ünnepségen Németh László János nevét vette fel a Révai Gimnázium KISZ alapszervezete. A márványtáblába vésett név ezentúl már nemcsak jelkép marad: korok és nemzedékek igyekeznek követni helytállását, hitét, emberségét. A bensőséges ünnepséget Federmayer Istvánnak, az iskola igazgatójának szavai nyitották meg, majd Jankovics István, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára mondott avató beszédet. A Németh László János Általános Iskola úttörői nevében ifjabb Lombos Ferenc köszöntötte a Révai Gimnázium KISZ alapszervezetét. A költő egykori harcostársa, Domokos János, az Európa Könyvkiadó igazgatója érdekes epizódokat elevenített fel a vagongyári József Attilakor életéből és a KISZ alapszervezet névadójáról. A beszédeket, megemlékezéseket ünnepi műsor követte, melyben az iskola énekkara, tánckara és hangszeres szólistái szerepeitek-e, befejezésként pedig „Csak értetek” címmel irodalmi színpadi összeállítást hallottunk a költő verseiből Göll Jolán, Hőgye Attila, Nagy Katalin, Pohárnok László és Rácz Ildikó előadásában. A jól válogatott részletek és az életmű töredék voltára utaló kísérőzene (Liszt: Les Preludes) Horváth Antal tanár kitűnő érzékét dicsérik. A békehónap alkalmából rendezett ünnepségen adták át az iskola húsz első osztályosának a KISZ-tagkönyvet, emlékezetessé téve ezzel a névadóra utaló kötelezettségvállalást. HR * I Mi „Gyöngyike mozaiklap A Lébény és Vidéke körzeti Földművesszövetkezet a nyáron 10 munkással dolgozó betonáruüzemet , létesít, mert a központi ellátás nem elégítette ki a körzet betomáru-igényét. Mintegy 8000 kerítésoszlopot, 2000 kútgyűrűt és 1500 betoncsövet terveznek gyártani az idén. A győri földművesszövetkezet pedig mintegy 100 000 forint költséggel bővíti betonáruüzemét, és korszerűsíti mozaiklapüzemét. A mechanikus prés helyett hidraulikus prést alkalmaznak, s ezáltal megkétszerezik az üzem termelését. A mozaiküzem idei terve: 40 000 négyzetméter mozaiklap. Új mozaiklapot hoznak forgalomba, a „Gyöngyike” nevűt, melyhez tengeri kagylót is felhasználnak. Méregraktár A máílt esztendőkben számos termelőszövetkezet telepített nagyüzemi gyümölcsöst, szőlőt,a megyében. E gazdaságok az idén és jövőre mintegy 15 millió forint költségű járulékos beruházásban részesülnek. Kutakat, permetletároló tartályokat, csomagolószíneket, méregraktárakat és mosdókat, öltözőket létesítenek a gyümölcsösök, szőlőtáblák mellett. " 3