Kisalföld, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
/ 1966. október 1., szombat Peets rejtély nélkül A NIKEX dicsérete Peets angol szó, a Budapesti Fémszerelvényáru-gyárban a hideg borzongatta az embereket hallatára. A név különös tolózárat takar. Olyan különöset, hogy a pesti gyárban a szerelők minden igyekezete ellenére is csak minden negyediket és harmadikat sikerült tökéletesre gyártaniuk. A Peets tolózár gyártási selejtje Budapesten 25—30 százalékos volt. Az elrontott zárak egy részét még meg lehetett javítani, de a rengetek fejtörés ellenére se boldogultak végérvényesen vele. A zárra pedig szükség volt, külföldről rendelték, népgazdasági érdek... A rejtélyes tolózár gyártását az idén a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárba irányították azzal, hogy már 1966-ban 14 000 darabot kell legyártaniuk belőle. A nagyrészt NDK-ba szállítandó zárak értéke majdnem négymillió forint, a gyár exporttermelésének 15 százaléka. Kísérlet éjfélig A szerelvény I. gyáregységben pár nap múlva mindenki tudta a furcsa nevű zár történetét. A pesti átadók még valamilyen fenyegetőféle kijelentést is tettek: „Majd megemlegetitek azt, aki kitalálta!” Még mielőtt az első kudarcot elszenvedték volna az üzem forgácsolói, taggyűlést hívtak össze. Ezen határozták el, hogy a pártkongresszus tiszteletére megfejtik a makrancos zárat, sőt azzal toldották meg nehéz fogadalmukat: nem az év végére, hanem már októberre legyártják mind a 14 000-t. Szocialista brigádot szerveztek a Peets kikísérletezésére. Azt kutatták a brigádban, miért olyan rengeteg a gyártási selejtje. Aztán azon töprengtek, mivel lehetne a drága rezet helyettesíteni. Kovács Károly és társai éjfélekig kísérleteztek és dolgoztak otthon. A biztonságos gyártás törvényszerűségét keresték. Amikor elkészültek bonyolult számításaikkal, elektronikus számológépen ellenőriztették. Nem tévedtek. Kogresszusi örömök Amit a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár szerelvény I. üzemének lelkes kollektívája vállalt — teljesítette. Máig leszállították az 1966-ra tervezett összes zárat. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat levélben dicsérte meg nagyszerű teljesítményüket. Azt, hogy a mosonmagyaróváriak állták a szavukat, s hogy a baráti NDK-ba szállított zárakkal nem vallott szégyent országunk. Nehéz napokat élt át a lelkes kollektíva. A műszak alatt elrontott zárakat ingyenes „túlórában” javították ki. Az üzem blokkórája nem jelzi, mennyi fáradtság kötődik ehhez a sikerhez. Ezért öröm a mosonmagyaróváriak számára a kongreszszusra való készülődés. A munkában már megtették a magukét. Hogy minek tulajdonítható ez a remek eredmény? Az üzem vezetői és munkásai így válaszoltak: „Nem azért vállaltunk nehezet, hogy később kibúvónk legyen, ha nem teljesítjük. A tiszteletadás felelősséget parancsol az emberekbe. Ez minden, ami a sikerünket magyarázza. — fi — Iker asztal — sikerasztal KEMPING -1967 Jócskán előrefordították a naptár lapját a Győri Lakatos és Fémtömegcikk-készítő Kisz Türr István utcai részlegében. A szövetkezet itteni kísérlet műhelyében már az 1967. évi kemping-modelleket készítik. Ezekkel az új cikkekkel vesz részt egyebek között a szövetkezet az új termék kiállításon is. Mielőtt azonban az újdonságok bemutatásába kezdenénk, hadd említsük meg: a már „befutott” Rába-garnitúrából (székek, asztalok) egy év alatt ötezer darabot készítettek és értékesítettek a szövetkezet tagjai az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat közvetésével. Rábából egyébként még mintegy három és fél ezer garnitúrára való rendelésnek kell eleget tenniük a győri lajtosoknak ez év végéig. A mélyreható piackutatás eredményeként egy sor praktikus újdonsággal álltak elő a Győri Lakatos és Fémtömegcikk-készítő Kisz Türr István utcai részlegének újítói: Erdélyi Zoltán és Kulcsár László. A kempingezők ugyanis olyan asztalkáról álmodoztak eddig, amelynek felülete nagyobb a réginél, de ugyankkora helyen elfér, mint amaz. Így született meg a Túra-család, a betétes asztalkával, a vendégasztallal együtt. A betétes asztal felső lapja alatt jó arasznyira egy másik lap is van (képünk Ikön jól látszik!), ahova szintén rakodhat a háziasszony. I A vendégasztal alighanem még nagyobb sikernek örvend majd a kempingezők között ! Ez ugyanis iker asztal (némelyek sikerasztalnak becézik!), és akkora a rakodófelülete, mint két egymás mellé állított asztalnak. Különben olyan hosszúkás is. A vendégeket — ha már asztalunkhoz invitáltuk őket — illik leültetni. Erre is gondoltak az újítók. Képünkön kétféle széket mutatunk be. (A harmadik nagy szék a bal oldalon csupán az arányok kedvéért áll ott.) Tehát bal oldalon az előtérben karfás, támlásszék, jobbra pedig X-lábú, ugyancsak összecsukható székek láthatók. Gyermekszékeknek is becézik őket a szövetkezetiek. Erősségüket bizonyítja azonban, az hogy százhúsz kilós felnőtt próbálta ki az alumíniumból készült, színes lenvászonnal behúzott székeket -k-) KISALFÖLD Határidő előtt Győrújváros és a szigeti városrész gázellátásának megjavítását szolgálja a városi tanácsnak az a határozata, hogy 1966-ban ki kell cseréltetni a Rába utca régi, megrongálódott gázvezeték-hálózatát. A munkát megrendelte a Győri Gázműveknél, azonban a kivitelezők a Rába magas vízállása miatt már a kezdet kezdetén megakadtak a munkával. Most, hogy a folyó viszszatért medrébe, a Gázmű szakemberei ismét megkezdhették a közép- és alacsonynyomású gázvezeték építését. A városi tanács a gázvezeték cseréjére 940 000 forintot költ, és 300 000 forintot ad a Budai Nagy Antal utca és a Sütő utca sarkán építendő nyomásszabályzó-berendezés építésére és felszerelésére. A Gázmű építési részlegének dolgozói elhatározták, hogy a mintegy 900 méter hosszúságú gázvezetéket a kijelölt határidő előtt egy hónappal, november 30-án átadják a fogyasztóknak. Profilírozzák az adókat Megváltozik a rádió műsorszerkezete jékoztassuk ország-világ eseményeiről, bővítsük ismereteit, művészi és szórakoztató műsoraink pedig nyújtsanak a hallgatóknak élményt és kikapcsolódást. A társadalom fejlődése a rádió elé is új feladatokat állít. Legfontosabb műsorfejlesztési feladatunk a következő években a három egyenértékű adó kialakítása. Ennek teljes megvalósítása többéves feladat, ezt csak fokozatosan, évről évre tudjuk végrehajtani. Ezután dr. Hárs István ismertette a Kossuth, Petőfi és az URH-adók műsorszerkezetében bekövetkező változásokat. A szakemberek a három adó jellegének határozottabb kialakítására törekednek. A Kossuth-adó profilja az eddigiekhez képest nem változik. Továbbra is a „nemzeti főadó” szerepét tölti be., Jellemzője az egész napot sűrűn átszövő hírperiódusok, amelyek közé a különféle műfajú zenei művek és műsorok mellett legfontosabb politikai, ifjúsági és irodalmi adásokat helyezik el. A Petőfi adó jellege módosul, a könnyű, szórakoztató és érdekes, rövid, információk javára változik. Naponta 95 perccel növekedik a Petőfi adásideje, délelőtt 10 órától folyamatosan sugároz műsort 23.15-ig. Az URH-adó távlatban elsősorban a zenei, irodalmi, tudományos és politikai érdeklődésében speciális igényű hallgatótáborhoz kíván szólni. Már az idén többször kerül műsorba magasabb színvonalú zenei, irodalmi, művészeti és tudományos program, és itt kapnak helyet kísérleti műsorok is. Az URH adásideje is növekszik naponta 60 perccel, az eddigi 18.30 helyett 18 órakor kezd. A műsor kilenctized része zene lesz. Lényeges változás történik az esti műsorszerkezetben. Az Esti krónikát az eddigi 20 óra helyett 19 órakor sugározza a Kossuth-adó, a Petőfi 20 órakor megismétli. Ehhez igazodva a hírek több időpontja megváltozik, de változatlan marad a déli, 22 órai és éjféli híradás a Kossuthon; megszűnik a Petőfin a 21 órás, de megamaradnak műsorzáráskor a 23 órai hírek. A Szabó család továbbra is kedden, 19,30-kor jelentkezik a Kossuth-adón. A Jó éjszakát, gyerekek! viszont átkerül a Petőfi-adóra 19,54-es kezdettel. A rádiójátékokat és színházi közvetítéseket a hallgatók kívánságára 20,30 helyett 19,30-kor kezdik. Több 30—40 perces rövid rádiójátékkal jelentkezik mindkét adó. 22:00 órától mindkét adón túlnyomórészt zenei műsort sugároznak. A bevezetett módosítások nem érintik a rádió jelenlegi műsorarányait, a zene továbbra is a műsor 65 százalékát, a próza 35 százalékát teszi ki. A változások mindhárom adón október 17-én, hétfőn lépnek életbe. g. b. Tegnap délelőtt dr. Hárs István elnökhelyettes a Magyar Rádió székházában sajtótájékoztatót tartott a rádió műsorszerkezetében bekövetkező változásokról. Dr. Hárs István a többi között a következőket mondotta. — A két és fél milliónyi rádióelőfizető joggal várja el tőlünk, hogy igényeit sokoldalúan és jó színvonalon elégítsük ki. Rádiónk fő funkcióinak megfelelően frissen ta A mezőgazdasági tudomány és gyakorlat összefogása A magyar mezőgazdasági tudomány, kutatás már régóta jó hírű a világban. Meganynyi új növényfajtával, állattenyésztési tudományos eredménnyel szolgálta a gyakorlati gazdálkodást A múltbeli eredmények és a mostani törekvések egyaránt arra kötelezik e tudományok művelőit, hogy lépést tartsanak az igényekkel, s a legkorszerűbb elméletekre, módszerekre támaszkodva gyarapítsák sikereiket A terméshozam növelése A hazai mezőgazdasági kutatás legutóbbi tizenöt éves fejlődését többféle számszerű eredmény jelzi. 1951-ben hazánkban még csak 771 000, 1961-ben 3 000 000, az idén pedig kereken 8 000 000 holdon termeltek nagyobb hozamú, nemesített a korszerű agrotechnikai követelményekhez jobban igazodó növényeket. Vagyis most már a szántóterület hozzávetőlegesen 90 százalékán olyan növényfajták teremnek, amelyeket kutatók, tudományos intézetek nemesítettek ki, és a gyakorlati szakemberekkel együtt honosítottak meg a köztermesztésben. A növénynemesítés egyik legnagyobb sikerét a hibridkukoricák elterjedése jelzi. Nagyrészt a növénynemesítésnek köszönhető, hogy a legutóbbi öt évben Magyarországon a kukorica holdankénti terméshozama már 15 mázsa volt, viszont 1951. és 1960. között alig haladta meg a 12,5 mázsát. Az is a tudomány, a kutatók tevékenységét dicséri, hogy az új cukorrépafajták elterjesztése révén most évente hozzávetőlegesen 40 000 tonával több cukor terem meg ugyanakkora vetésterületen, mint 8—10 évvel ezelőtt. A második ötéves tervben gyors fellendülés kezdődött a mezőgazdasági kutatásban, öt év alatt összesen 149 új növényfajta került tudományos minősítő bizottság elé, és ebből 108 fajta 1962 óta, vagyis a legutóbbi három évben! Ismeretesek azok az erőfeszítések is, amelyeket a kenyérgabona-termesztés korszerűsítésére új fajták előállítására és elterjesztésére tettünk. Az egyik hazai belterjes búzafajta a Fertődi—293-as több év átlagában a köztermesztésben holdanként 2 mázsával több terméssel fizetett, mint a régebbi hazai fajtáik közül például a Bánkuti—1201-es. Nyitott kérdések A tények igazolják tehát, hogy a növénynemesítésben és termesztésben a sokéves erőfeszítések gyakorlati haszna már érvényesülni kezd. Ám változatlanul nagy gond, hogy több tekintetben a kutatás s a nemesítés elmaradt a termelés igényei mögött, így például nincs olyan évelő pillangós takarmánynövény-fajtánk, amely biztonságosan, bőven és jó minőségű terméssel fizetnie. A nemesítők egyik fontos feladata, hogy eredményesen törekedjék új lucernafajták előállítására és elterjesztésére. Másik jelentős gond, hogy a tudomány emberei mindmáig nem adtak választ olyan fontos átfogó kérdésre, mint például a szántóföldi növénytermesztés komplex gépesítésének legjobb módszerei, technikai és szervezési formái. A mezőgazdasági kutatást irányító szakemberek véleménye szerint a nagyüzemi állattartás és állattenyésztés korszerűsítésében a tudomány számottevő részeredményeket ért el, de továbbra is feladatokat meghatározó gond egy átfogó, az egész állattenyésztést magába foglaló tudományos program kialakítása. Arról van itt szó, hogy nem elegendő eredményeket elérni a kutatásnak egyik vagy másik ágában, hanem egyaránt szükség van a jó tulajdonságú fajták kialakítására, az istállók gépesítésére, a takarmányozás módszereinek tudományos megalapozására, az állati termékek legkorszerűbb feldolgozására — és így tovább. Összefogott kutatás Mint a tudományos élet bármely más területén, úgy a mezőgazdaságban is nagy jelentőségűek az alapkutatások, örvendetes, hogy az utóbbi években kellő figyelmet fordítanak rájuk, remény van a tudományos ágazatok eredményes együttműködésére. Ma már elismert tény ugyanis a tudományos köztudatban, hogy például a növénynemesítők nem nélkülözhetik a genetika, a botanika, a kémia megállapításait, vagy az állattenyésztés kutatói vajmi kevésre juthatnak a biológia, az örökléstan tudományában feltárt ismeretek nélkül. A mezőgazdasági tudomány programjában fontos helyet foglal el a kutatások eredményeinek népszerűsítése, elterjesztése a mindennapi gazdálkodás gyakorlatában. Ezt a célt szolgálja például a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában évenként megjelenő könyv, amely a mezőgazdasági kutatások főbb eredményeit ismerteti, azokat, amelyeket az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szinte egyik évről a másikra már hasznosíthatnak. Az idén már a kutatás eredményeit — üzemi kísérletek alapján — gazdaságossági számításokkal is kiegészítik, hogy ily módon a tudományos vívmányokat közérthetőbbé, gyakorlati alkalmazásukat vonzóbbá tegyék. A Minisztertanács 1964-es határozata alapján megkezdődött a mezőgazdasági szaktanácsadó-hálózat kialakítása. Elsőrendű célja a tudományos eredmények szervezett és hatékony gyakorlati bevezetésének elősegítése: sajnálatos, hogy mindez elég lassan válik valóra, jórészt azért, mert sokan még nem ismerték fel a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának jelentőségét. A tájegységenként elhelyezkedő mezőgazdasági kísérleti intézetek jó módszereket, eljárásokat dolgoznak ki, és ezeket eredményesen megvalósítják több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. Érdemes arra bíztatni minden gazdaságot, hogy tanulmányozzák, kísérjék figyelemmel ezeket a módszereket. Hasznos lenne például, már ma is erre alkalmas szakembernek a gazdaságokban külön megbízatást adni. Az erők összpontosítása A gazdaságirányítási reform előkészítésével párhuzamosan a mezőgazdasági kutatás irányelveit is kidolgozzák. Közülük néhányat érdemes megemlíteni. A következő években az a törekvés érvényesült, hogy amezőgazdasági tudomány és kutatás művelői átfogó, komplex témákon dolgozzanak, és a tudományos közösségek minden részletre kiterjedően a gyakorlati feladatok megoldását segítsék. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot csak oly módon lehet megvalósítani, ha az eddigieknél rendszeresebb, „hétköznapibb” kapcsolat alakul ki a tudósok, kutatók és a gyakorlatban dolgozó mezőgazdászok, állattenyésztők, gépesítési és más szakemberek között. Fontos része a tudományos programnak a szellemi és anyagi erők összevonása a legfontosabb és legnagyobb témák kidolgozására, megoldására. Hiszen a siker — éppen egy-egy tudományág sokrétűsége miatt — nagyrészt attól függ, hogy a rendelkezésre álló erőket mennyire összpontosítjuk a gyakorlat szempontjából legfontosabb témákra. Mindjárt hozzátehetjük: gazdasági okokból is ez a kívánatos, mert a kutatási program megvalósítására számottevő összegeket áldoz a népgazdaság. Ez a befektetés csak akkor kifizetődő, ha a tudományos vívmányok a szántóföldön, a kertészetben vagy az állattenyésztésben nagyobb értékű termeléssel kamatoznak. (Horváth László) Leleplezték két tudós mellszobrát A kémiai tudományok nagy magyar úttörője, dr. Varga József és dr. Zemplén Géza akadémikusok halálának tizedik évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa, tanári kara pénteken emlékülést tartott. Ezt követően leleplezték a két tudós mellszobrát, amelyet az egyetem aulájában, az egykori professzorok galériájában helyeztek el (MTI.) *_