Kisalföld, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

TWW. november 1., ke­dd Gabonatároló színek Az idén október végéig csak­nem annyi kukoricát vásárol fel és szárít meg a­ győri Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, mint tavaly decem­berig. Eddig, májusi, morzsol­­­ban számítva, mintegy 700 va­gonra való kukoricát szállítot­tak a gazdaságok a­z átvevő­helyekre, ahol a szárító- és morzsológépek három műszak­ban, éjjel-nappal üzemelnek. A vállalat megkezdte a kö­vetkező év felvásárlási idényé­re a felkészülést. A megyében 6640 négyzetméter területen dunaújvárosi gabonatá­roló szí­reket építenek, mintegy 2 és fél millió forintos költséggel. Országos gépíróverseny Hétfőn hirdették ki az új­ságírók és lapkiadói dolgozók szakmai szakszervezeti elnök­ségének a szerkesztőségi és lap­kiadó vállalati gépírónők 1966. évi versenyének eredményét: első Kun Irén, Népszabadság, második Májer Klára Film- Színház-Muzsika, harmadik Soros Iloma, Kisalföld, Győr, negyedik Kiss Zsuzsa, Esti Hír­lap, ötödik Bédy József­né, Nők Lapja, hatodik Kovács Ibolya, MN­. Kiborultak az öregfiúk De van már segítség! Arcán össze-vissza csíkok­ban hagyott nyomot a kazán szűk és kormos belseje. De a szeme fénylik, meg egészsé­ges fogsora is. Milyen egész­séges a foga! Pedig már bizto­san elmúlt 50 éves, és száraz­koszton él. Gyors és biztos fogással lecsúszik a mozdony fogantyúján, lába hozzá sem ér a meredek lépcsőhöz. — A türelemes öregfiúk „ki­borultak” — mondja. — Győr­ben, Nyíregyházán és másutt is. Eddig an­nyit dolgoztunk, amennyit kellett és amennyit bírtunk. Havonta 250—260 órát. Most már ideje, hogy beszéljünk a mozdonyvezetők, fűtők és gépkezelők túlterhe­léséről. Nemrég cikksorozatot írt a Népszava rólunk. Elis­merik, hogy sok a 260 óra. SE A vasút terebélyesedésével indult meg 1946-ban Magyar­­országon az élet. Kiadtuk a jelszót: Arccal a vasút felé! A vasút szállította el az élel­met és a kultúrát a falvakba. A vasút megteremtése volt a feltétele az iparvárosok épí­tésének. A vasút és a­ vasuta­sok. És most a vasút az ország gazdaságának mindent össze­kötő érhálózata. Ezer meg ezer kocsival több tevékeny­kedik ebben a hálózatban ma, mint 15—20 évvel ezelőtt A győri fűtőház egyik 50 éves mozdonyvezetője azt mondta, lehetne és kell is, hogy kevesebb legyen végre a fűtőházi alkalmazottak meg­terhelése. — Lehetne? A fűtőház főnöke Matusz András adatokat sorol. A győri fűtőház számait. — Komáromtól Hegyesha­lomig naponta 9000 kocsit szállítunk tova. Ha összekap­csolnánk ezeket, 90 kilométer hosszú sort alkotnának. Ebben az évben négy és egynegyed millió tonna árut fuvaroztunk, háromszor annyit, mint három évvel ezelőtt hasonló idő alatt. És ezekre mind szüksége volt az országnak, s hogy megte­hessék, szükség volt a 250 órás havi munkabeosztásokra is. Ezek tények. Lássuk tovább a számokat! Előkerülnek a kimutatások. A fűtőháznak tavaly 30 gőzmoz­donya volt, ma csak fele­annyi. Kapott viszont hét W—42-es típusú villanymoz­donyt. Még egy érdekes számot tu­dok meg. Sajátos vasúti mér­ték, az elegytonna fejezi ki (tehervagon önsúlya + rako­mány, szorozva a megtett út­tal) a vasúti szállítás költsé­gét. Tavaly a győri fűtőház 12—13 forintért szállított egy elegytonnát. Ma az öszvér­gépparkkal 4 forint ötven fil­lérért —­­■ Milyen átlagsebességgel közlekednek a megyei teher­vonatok? A villany­mozdony 5,6, a gőzmozdony 3,6 kilométeres sebességgel. Tehát úgy, mint egy fáradt öregember. — Mi ennek az oka? — A vonatok órákig veszte­gelnek, mert nincsenek ide­jében összeállítva a szerelvé­nyek. S ha összeáll is a sze­relvény, nem kap szabad utat a pályán ... Legdöntőbben tehát a teher­vagonok lassúsága okozza azt hogy a mozdonyok személyze­tének még mindig havonta 260 órát kell dolgoznia. A megoldás kézenfekvőnek lát­szik, ha megnövelnék a vona­tok sebességét. A fűtőház főnöke a munka­idő csökkentésére ilyen meg­oldásokat említ: újabb villa­mos mozdonyokat kértek és kapnak is. A MÁV Budapesti Igazgatósága létrehozta az irá­nyító szolgálatot. Végül: a győri fűtőház bővíti létszámát. Most vettek fel tíz mozdony­vezető-tanulót, és újabb fiata­lokat várnak. Harminc-negy­vennek is tudnának munkát adni. Lehet tehát a 260 órás r mun­­kahónap kevesebb is. A MÁV és a szakszervezet arra törek­szik, hogy kevesebb legyen Persze ez a fűtőháziakon is múlik. — Rajtunk? — kérdezik az emberek. — Azt mondták, hoznak villanymozdonyokat, de tanulnunk kell. Az öregek még kihúzhatják a gőzösökön a nyugdíjig, de a fiatalabbak, ha nem tanulnak, sajnos, nem maradhatnak. — A győri moz­donyvezetőket dicsérik Pesten. Tanulnak, és állják a szavu­kat. — A W—42-eseket Pestre viszik javítani. Mennyibe ke­rül ez a kocsikáztatás a vas­útnak?! Alakítsák át a győri garázst, rajtunk nem fog ki a munka! Kijavítjuk mi a villanymozdonyokat! A tíz mozdonyvezető-tanuló közül alig néhány legényem­ber. Katonaviselt, családfenn­tartó férfiak. Nem is ez az első munkahelyük. Legtöbb­jüknek­ régi álma valósul meg, hogy mozdonyra kerülhet. Úgy szerződtek ide, hogy ők is a mozdonyvezetők régi életét élik, de tőlük pezsdült meg a MÁV győri fűtőházának élete Ferenczi József Győri tervek alapján épül fel a balatonfüredi idegenforgalmi központ Hivatal, bár, akvárium, mozi és színházterem A győri tervezők újabb si­kerrel öregbítették hírnevü­ket. A siker Cserhalmi József és Lőrincz József, az ÉM Győ­ri Tervező Vállalata dolgozói­nak nevéhez fűződik. Öte a ba­latonfüredi idegenforgalmi központ tervpályázatának nyertesei. Úttörő munkát végeztekt, mert hivatalt, drink-bárt, ak­váriumot, mozi- és színház­­termet, ajándékboltot, infor­mációs irodát helyeztek el öt­letesen, ésszerűen egy épület­ben. Balatonfüred új idegenfor­galmi központja a jellegének megfelelően a part közelében épül fel. Első emeletéről kilát­ni majd a vízre. A vendég ebben az épület­ben mindent megtalál. Elin­tézheti hivatalos ügyeit, ét­kezhet, vásárolhat, és ha akar, pihenhet is a klubban. A 250 személyt befogadó mozi- és színházterem tudományos ülésszakok lebonyolítására is alkalmas lesz. A Balatoni Intéző Bizottság tervpályázatán részt vett a Veszprém megyei Tervező Vállalat és a Fővárosi Köz­épület-tervező Vállalat is. A szakemberek tetszését a két győri tervező munkája nyerte meg legjobban. Megbízást kaptak a kiviteli tervek elké­szítésére is. Az elkövetkező években a Balaton északi és déli partján több speciális idegenforgalmi objektumot építenek. Földvá­ron például egy kaszinó jelle­gű létesítmény kap helyet. Az erre kiírt tervpályázatra is meghívták a győrieket. A pá­lyaművet az iroda négy tagú­ kollektívája készíti el. (esi) Téli politikai könyvnapok November elsején kezdődik a Kossuth Kiadó már-már ha­gyományosan évenként ismét­lődő országos akciója: a poli­tikai irodalmat népszerűsítő téli könyvnapok. Ezúttal a központi megnyitó ünnepséget Nyíregyházán rendezik. Az üzemekben, hivatalokban, intézményeknél a Kossuth Ki­adónak jelenleg csaknem húsz­ezres könyvtárterjesztő társa­dalmi aktivista gárdája árusít­ja az újonnan megjelenő köte­teket. Körülbelül ezren tíz év­nél régebben kezdték a politi­kai könyvterjesztést, ezeket az aktivistákat most aranykoszo­rús jelvénnyel tüntetik ki, megjutalmazzák azokat is, akik öt évnél hosszabb ideje népszerűsítik, árusítják a Kos­­suth-könyveket. Budapesten és vidéken egy­aránt író—olvasó találkozók rendezése, vándor könyvkiáll­­tások és egyéb események sze­repelnek a — február elejéig tartó — programban. A könyv­akciót most úgy időzítették, hogy az egybeesik a pártkong­resszusra készülődéssel, termé­szetes tehát, hogy a helyi ren­dezvényekhez mindenütt — időszerű kérdéseket tárgyaló — politikai ankétok is kapcsolód­nak. (MTI.) Talajvizsgálat termelés közben A gyümölcsösök telepítését egyebek között talajvizsgálat előzi meg: alkalmas-e talaj a telepítésre, milyen erőután­pótlást kell adni a földnek, és melyik az a gyümölcsfajta, amelyik jól díszült az adott területen. Később a termést adó gyümölcsösben már el­marad az időnkénti talaj­vizsgálat. Pedig közben válto­zik a termőréteg szerkezete, összetétele. így fordul elő hogy helytelenül állapítják meg a talaj műtrágya-szük­ségletét, az elhasználódott va­sat, meszet nem pótolják, ami természetesen a termelés gazdaságosságára hat. A Fertődi Felsőfokú Kerté­szeti Technikum hallgatói, dr. Faragó Mihály tanszékvezető­vel vállalták, hogy a gyakor­lati foglalkozások idején megvizsgálják az állami gaz­daságok gyümölcsöseinek, szőlőinek talaj összetételét­­a Soproni Állami Gazdaságban már folynak a vizsgálatok.) A hallgatók augusztusban kezdték a munkát, és eddig 360 órát töltöttek el 1327 hold gyümölcsös talajának vizsgá­latával. Vállalásukat néhány nap múlva teljesítik. Többek között meghatározzák az Arany-féle kötöttségi számot (talajösszetétel, vízkapacitás), a humusztartalmat és a talaj PH-értékét (savanyú, lúgos vagy közömbös-e a talaj). A gazdaságok szívesen vették az iskola segítségét, hiszen a te­lepítések óta nem volt talaj­vizsgálat. KPIUFOtD c4. krimi és a — De emberek, ho­gyan kerül össze a krimi a tehenészet­tel? — Egyik jó hírű szövetkezetünk közis­mert vezetője tette fel a napokban, az állattenyésztők szo­kásos heti megbeszé­lésén ezt az érdekes kérdést. A válaszon ő maga is elcsodál­kozott. A történet kerek­sége megkívánja, hogy az elején kezd­jük. Aszai, hogy mi­óta gazdag legelő te­rített asztala helyett megint jászolból kosztolnak a tehe­nek, igen nagy kü­lönbség van egyik­másik nap tejterme­lése között. Előfor­dul, hogy máról hol­napra nyolcvanrki­­lencven literrel csök­ken a hozam. Amel­lett, hogy ez pénzben is elég sokat jelent­, az ingadozás szem­betűnő rendellenes­ség, okát ki kell de­ríteni, meg kell be­szélni. Erre volt hivatott az említett kis ta­nácskozán, amely a tejtermelési grafikon cikcakkos „lázgörbé­je” fölött zajlott. — Talán a takar­mányozással van baj? Nem, nem lehet Hetek óta ugyanazt a takarmányt kap­ják a tehenek, van is belőle elég... — Talán a lekötést sínylette meg a jó­szág? Ez is lehetetlen. Akkor mindennap sínylené, nem csak időnként. — Talán az időjá­rás? Egyformán jó az idő. Az évszázad leg­szebb októbere sem­miképpen sem lehet tejcsökkentő hatás­sal. — Talán ellopják? Képtelenség. Eb­ben a szövetkezetben senki sem bántja a közösét Idáig jutottak a helyzet elemzésében, amikor egyikük nyo­matékosan felhívta a figyelmet a követke­ző tényre: a grafikon mélypontjai vasár­napra és hétfőre es­nek Az eltérés csu­pán annyi, hogy egy­szer nagyon alacso­nyan van ez a mély­pont, másszor kissé magasabban. Szűkült a kör, és nőtt a valószínűség oka. Ekkor és elnök megjegyezte: — Csak nem An­gyalt kell segítségül hívnunk, hogy segít­sen a nyomozásban? — Elmosolyodott az egyik brigádvezető, és ennyit mondott: — Hát... ő is ben­ne van a dologban. — Ki? — Angyal,­­ illetve a krimi. — Ekkor hangzott el a törté­net elején említett kérdés: — De emberek, ho­gyan kerül össze a krimi a tehenészet­tel? — Egyszerűen — felelt a brigádvezető. — Csak a legutóbbi példát veszem. A múlt szombaton nyolc óra előtt tíz perccel kezdődött a televí­zióban az angol bűn­ügyi filmsorozat má­sodik része. A tehe­nészetben rendesen délután négytől nyolcig tart a mun­kaidő, de ha ezt pon­tosan végigdolgozzák a gondozók, fél ki­lencnél előbb nem érnek haza. Sietnek hát a fejessel is, az etetéssel is, amit a jószág megérez. Ezért kevesebb a tej... Az okot megtalál­ták, a megoldást még keresik: a munka­renden módosítanak e, vagy a tévét ké­rik meg műsorvál­toztatásra. (fábián) SZOMBATTÓL Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny órakor függesztik ki az egye­temi és főiskolai matematikai intézetek hirdetőtábláin. A versenyzők a feladatok sok­szorosított szövegét a Bolyai János Matematikai Társulat helyi tagozatánál , Győrött a Révai Gimnáziumban, Sop­ronban pedig a Széchenyi Gimnáziumban — vehetik át. A Schweitzer Mikdós mate­matikai versenyen részt ve­hetnek mindazok, akik jelen­leg egyetemi vagy főiskolai hallgatók, továbbá azok, akik egyetemi vagy főiskolai tanul­mányaikat az idén fejezték be. Tíz napot fordíthatnak a versenyzők a feladatok meg­oldására, amit jól olvasható­an, lehetőleg gépelve, vagy tintával — feladatonként kü­lön papírra írva —, a meg­oldó nevének, évfolyamának, végzettségének, pontos lakcí­mének feltüntetésével 1969. november 15-én, kedden déli egy óráig kell benyújtani a Bolyai János Matematikai Társulat helyi tagozatánál, ahol az átvételt a titkár iga­zolja. Vagy: ugyanezen idő­pontig ajánlottan postára kell adni a versenybizottság címé­re (Bolyai János Matematikai Társulat, Budapest V„ Sza­badság tér 17.). — A verseny­zők tetszés szerint-: számú ki­tűzött feladat megoldását nyújthatják be. A Schweitzer Miklós mate­matikai verseny nyertesei kö­zött a társulat első és máso­dik Schweitzer Miklós-díjat oszt ki. A feladatokat a ver­senyzőknek önállóan kell megoldaniuk. Több verseny­ző együttműködése tilos. November 5-től, szombattól, november 15-ig rendezi az idén a Bolyai János Matema­tikai Társulat a Schwitzer Miklós matematikai emlék­­versenyt. A versenyfeladato­kat november 5-én déli egy ­ Meglepett bennünket a tél. Néhány napja még a szo­katlanul, de kellemesen hosszúra nyúlt „vénasszo­nyok nyarának” örülhettünk, most hófoltokkal tarkított mezőn nyargal a fagyos szél. Váratlanul jött, pedig szá­mítani lehetett rá: november elseje van. Nagyon optimista számítá­sok szerint zsákban van még a megyében mintegy 5—6000 holdra való búzavetőmag. Tény tehát, hogy az idén sem sikerült igazán időben, október végéig befejezni a vetést. Nem sikerült megte­remteni minden gazdaság­ban a jó termés egyik alap­vető feltételét. Mert az idő­ben való vetés alapvető fel­tétel — rengeteg tapasztalat, tény bizonyítja ezt. Nem si­került végezni, holott az év­század egyik legkellemesebb őszét élveztük az idén. Talán furcsa, de így igaz, hogy a megkésett szövetke­zetek többsége mégis az idő­járást okolja a késedelemért. Az őszi szárazságot. Bizo­nyos, hogy a nyári sok eső­től agyontömődött, aztán szinte kőkeményre száradt talajjal nagyon nehezen bír­tak a gépek. Néhol tízszer, tizenkétszer jártak meg egy­­egy táblát, mielőtt vezettek, pedig rendes körülmények között három-négy művelet­tel készül a magágy. De az is igaz, hogy augusztus vé­ge óta egyetlen óráig se aka­dályozta a munkát az időjá­rás (ritka dolog), „hajtha­tott”, aki akart. A hátrányok mellett tehát rengeteg elő­nye is volt a szép ősznek. Annyi minden­esetre, hogy nem lehet ráfogni a késést. „Nem bírtunk az esős nyár miatt összetorlódott rengeteg dologgal — mondják néme­lyik szövetkezetben. — Ha több a gépü­nk, más lenne a helyzet.” Ennek a magyará­zatnak már több köze van a valósághoz. Az anyagi erő elégtelensége csaknem min­den szövetkezetben gond. Az volt aratás idején, az most is. Ha jobb a felszereltség, nem tart másfél hónapon át az aratás, hetekig a silózás, a gazdag termés betakarítá­sa mellett elegendő gép jut a talajmunkára is. Egyik év­ről a másikra azonban lehe­tetlen e gondon változtatni. Marad megoldásnak az adott erő okos megszervezése, le­hető legjobb kihasználása. Jelenleg nagyrészt attól függ egy-egy fontos munka — mint például az őszi vetés — sikere a szövetkezetekben, hogyan birkóznak meg a ve­zetők, szakemberek ezzel a meglehetősen nehéz feladat­tal. Sok közös gazdaság az idén is időben elvetett, vagy csak egészen kis területtel késett ki az időből. Az emlí­tett 5—6000 hold főleg né­hány nagyon megkésett szö­vetkezet tartozása. Egy-kettő kivételével nekik sem volt lényegesen több gondjuk a szárazsággal, mint általában, a többinek. Gépük, anyagi eszközük sincs számottevően kevesebb. Az előrelátással, az akarattal, a szervezéssel volt baj náluk. A megkésett szövetkezetek felelős szakemberei még ok­tóber közepén is abban lát­ták minden reményüket, hogy megjön a munkát kön­nyítő eső. Kőbányán meg is mondták: „minek erőlködjünk, kínozva embert és gépet, drágítva a terme­lést, hiszen eső után fél erő­vel, fél költséggel elvetünk." Hogy közben múlik az idő, közelít a tél? Erre jött a példázat, hogy azért „nem ragaszkodik annyira a nap­tárhoz a búza, mint sokan hiszik”, a novemberben ve­tett is adhat jó termést Szilsárkányban is ezt tar­tották a múlt hét közepén, azért voltak hátra a munka felével. A szomszéd Sopron­­németiben viszont azt vallot­ták, hogy a búzavetés ideje október. Akkor is, ha nehéz. Ezért végeztek. A búzavetés ideje októ­ber ... Ez természetesen nem jelenti, hogy a szombaton még földbe tett mag feltét­lenül jobb terméssel fizet, mint a holnap vagy holnap­után elvetett. De sokkal biz­tosabban számolhat a jó ter­méssel az a gazdaság, ame­lyiknek már földben és nem zsákban a vetőmagja. A biz­tonságot pedig különösen a kenyérgabona-termesztésben nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen szövetkezet sem, ráéréssel, kényelmes­séggel, rossz szervezéssel nem veszélyeztetheti. Ez a dolog lényege, és nem az, hogy pontosan a naptár­hoz tartották-e magukat a tsz-ek vagy sem. F. F. Havas tanulság

Next