Kisalföld, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

1967. február 1., szerda KÖNYVGYŰJTŐK Bélyeg, levelezőlap, hangle­mez, an­tik holmi, gyufacímke, és ki tudná felsorolni mind­azt, amit egyesek szenvedé­lyesen gyűjtenek? Ritkán szó­lunk a legnemesebbet és leg­értékesebbet gyűjtőkről, a könyvásárlókról. Az egyik csak néha vesz egy-egy köny­vet, a másik rendszeresen vá­sárol válogatás nélkül, de az igazi könyvmolyok a bélyeg­gyűjtőkhöz hasonló szenve­déllyel keresik a nekik ked­veset. Róluk beszélgetünk Tár­nok Pállal, a soproni Berzse­nyi Könyvesbolt vezetőjével. — Nem lehet egyetlen fog­lalkozási rétegre szűkíteni a könyvgyűjtők táborát. Van köztük gyári munkás, háziasz­­szony, tisztviselő, egyetemi ta­nár, diák. Érdeklődési körük sokrétű: mindegyik valami­lyen különös vonzalomnak áldoz. Valóban szó szerint ál­doz: egyikük-másikuk- havi 3—400 forint értékű könyvet vásárol. — A könyvgyűjtők is a szépirodalmat kedvelik első­sorban ? — Egyáltalán nem. Van, aki a szakirodalom valamelyik ágának minden megjelenő könyvét gyűjti. Egyik szinte naponta betérő böngészőnk az irodalomtörténet hazai és kül­földi tanulmányait tartja szemmel. Sokan a művészettel foglalkozó könyveket vásárol­ják: zene, képzőművészet, építészet, táncművészet szere­pel házi könyvtáruk kataló­gusában. Egy idősebb törzs­tagunk Jókaira „szakosította” magát. Úgy mondja, hogy bir­tokában van az eddig megje­lent valamennyi Jókai-kiadás. — Egy hétig vetítette a soproni Szabadság mozi Jókai­nak az Egy magyar nábob és a Kárpátify Zoltán című re­gényei nyomán készült filmet. A könyvesboltban ez érez­­tette-e hatását? — Igen, és ez más alkalom­mal is tapasztalható. Amikor a Fáraó című filmet játszot­ták, napokon­­­elül­­elfogyott Prijts regénye... Ugyanígy, va­gyunk a bűnügyi regényekkel. Amióta a televízió több soro­zatban krimiket mutat­ be, nö­vekedett a detektívregények gyűjtőinek száma. — Milyen könyvek volta­k a legkeresettebbek mostanában? — Akkora forgalmat bonyo­lítottunk le a múlt hónap vé­gén és január elején, amilyen­re a bolt 14 éves fennállása óta még nem volt példa. Kis­kereskedelmi forgalomban 340 000 forint értékű, mintegy 15—17 000 könyvet adtunk el. A legkeresettebbek? A már említett Jókai-sorozat, továb­bá Szilvási Lajos nagyon köz­kedvelt Sopronban. A külföl­diek közül Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró, Tornán: Tiberius és Caligula, Brad­bury: Marsbéli krónikák, Walt Disney váratlan halála „A természet világa ’ című köny­vét slágerré avatta. Egy kérdésre még szerettem volna választ kapni. A mai­­ modern lakásokban vajon hol helyezi el a­ sok gyűjtött köny­­­vet egy szenvedélyes gyűjtő.­­ Megkerestem V­ályi Gyulát, aki két évtizede gyűjti az­­ útleírásokat. Kis méretű, két­szobás lakásában mondja: — Alkalmazkodnom kellett­­ a helyzethez. Az ágyak alá­­ csináltattam egy úgynevezett fekvő könyvesállványt.. A két ágy alatt nyolc-nyolc rekesz­ben, dőlt helyzetben raktáro­zom a könyveket. Természete­sen saját elképzelésem szerint rendszerezve rakom a reke­szekbe az újabb és újabb út­leírásokat. Földrészek, orszá­gok és tájak szerint válogat­tam szét a gyűjteményemet Ha az ágyak alatt betelnek a rekeszek, valami újabb meg­oldáshoz kell folyamodnom... Egy azonban biztos: a gyűj­tést nem hagyom abba. íme: a leleményesség, a könyv szeretete és a gyűjtő­szenvedély együttesen megta­lálja az elhelyezés módját, még szűkös körülmények kö­zött is. (Radó) Orvos és énekes Beszélgetés a jubiláló dr Szedő Miklóssal — Érdekes kettős jubileumot ünnepelt dr. Szedő Miklós, a Péterfy Sándor utcai klinika kiváló főorvosa. Most töltöt­te be hetvenedik évét, s negy­ven éve indult el a sikeres énekesi pályán. — Orvosnak készültem. Még egyetemre jártam, ami­kor egy alkalommal Festa Miklós újságíró énekelni hal­lott — mondotta. — Elvitt egy­ énektanárhoz, aki meg­hallgatásom után, nehéz anyagi körülményeim miatt ingyenes oktatásomat vállal­ta. Egy év múlva megtartot­tam első önálló hangverse­nyemet, később, mint ösztön­díjas az Operához kerültem, majd a Városi Színházba. Közben befejeztem az egye­temet, s megkezdtem orvosi működésemet. Abban az idő­ben ugyanis az énekes-pálya nem volt stabil. Később meg­szerettem az orvosi praktiku­mot éppúgy,, mint az ének­lést. Ma sem tudom eldön­teni, melyikhez vonzódom jobban. — Úgy tudom, sokat járt külföldön. Vahlban, Buenos A­írestül Helsinkiig szinte az egész vi­lágot bejártam. 1939—48-ig Dél-A­me­ri­kában éltem és sze­repeltem. — Mennyi ideig k­észül egy-egy előadásra? — A jubileumi hangverse­nyemre például hat hétig ké­szültem. A többi között Schu­bert, Brahms dalait, Bartók és Kodály népdalfeldolgozá­sait énekeltem. Nem számí­tottam arra a sikerre, amiben részem volt. Megvallom őszin­tén, nagyon jólesett. — Mik a tervei, elképzelé­sei? — A jubileumi koncerten elhatároztam, hogy többé nem lépek közönség elé. Ezt az el­­határ­ozásomat azonban nem tudtam megtartani. Úgy ér­zem, még énekelnem kell. November óta már két fellé­pésem volt, most készülök a harmadikra. (Szűcs) Az öntödei Vállalat 3. sz. gyára azonnali belépéssel felvesz szak- és betanított ESZTERGÁLYOSOKAT valamint férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a Vállalat munkaügyi osztályán, Győr, Puskás Tivadar u. 12. sz. ÉM. Győr megyei Állami Építőipari Vállalat beiskoláztat 14—16 év közti fiatalokat ipari tanulónak a Mü. M. 401. sz. Iparitanuló-intézetnél (Győr, Kossuth L. u. 7. sz.) villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, vasbeton­­szerelő, szigetelő, festő-mázoló, bádogos, lakatos, üveges szakmákban. Bentlakást az ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, vasbetonszerelő, szigetelő, lakatos szakmákra jelentkezőknek biztosítunk. a Mü. M. 402. sz. Iparitanuló-intézetnél (Mosonmagyaróvár, Városház u. 4. sz.) ács-álványozó, kőműves szakmákban. a Mü. M. 403. sz. Iparitanuló-intézetnél (Sopron, Halász u. V.) ács-állványozó, hidegburkoló, kőműves szakmákban. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a megjelölt intézeteken kívül Győr, Mészáros­­ u. 10. Mosonmagyaróvár, Fecske u. 2. sz. Sopron, Szt. György u. 20. sz. alatt a szakoktatási előadóknál 1967. március 1-ig. A jelentkezéskor mellékelni kell az iskolá­nál beszerezhető jelentkezési lapot és a félévi tanulmányi eredményről szóló igazolást. KISALFÖLD Sportolnak a megyei Sportszövetség dolgozói Az X11CS Győr-Soprn me­gyei Tanácsának dolgozói sze­mélyes példamutatással is részt vesznek a sportmozga­lomban, így legutóbb január 31-én a győri Tanítóképző In­tézet csapatával játszottak asztalitenisz-mérkőzést. A me­gyei Sportszövetség Kömley —­­ Lappints — Havasréti össze­­s­­ételű csapata 6:3 arányban legyőzte a Tanítóképző dr. Janák — Csányi M. — Gulyás összetételű együttesét. A mind­végig nagy küzdelemben a Tanítóképző csapata elsősor­ban Gulyás indiszponált já­téka miatt maradt alul. A győzelmeket Kömley 2, Lap­pvnts 2, Havasréti 2, illetve dr. Janák 2 és Csányi Mária szerezték. Kézilabda: Az első rangadók a teremben Vasárnap bonyolították le a harmadik játéknapot a téli teremtorna kézilabda-mérkő­zései keretében. Ezúttal a fel­nőtt mezőnyben már néhány rangadó jellegű mérkőzésre is sor került. Győrött a Győri Textiles (Szövődé) csapata le­győzte a Győri ETO női csa­patát, Mosonmagyaróvárott pedig a Gy. Textiles (Kocsis) csapata diadalmaskodott a Győri ETO férfi csapata fe­lett. A mérkőzéseken egy zavaró körülmény volt: Mosonma­gyaróvárott a csornai kapus­nak nem volt érvényes sport­orvosija, így a csapat a Győri Textiles (Ipartelep) ellen csak barátságos mérkőzést játszha­tott. EREDMÉNYEK: GYŐR Újonc leány: Magasépítők— Pamutszövő 16:1, Engels— ETO-SZ 9:3. Úttörő leány: ETO-SZ—Gya­korló 5:2. Női serdülő: Gy. Textiles— Csorna 7:4, Magasépítők—Ka­zinczy 8:7, Csorna—M. Kötöt­­áru 15:3, Közgazdasági Tech­nikum—M. Kötöttáru 3:1. Női ifjúsági: Csorna—Győri ETO 12:3, Pamutszövő— Richards 3:1, Közgazdasági Technikum—Gy. Textiles 12:12 Női felnőtt: Gy. Textiles (Szövőde)—Győri ETO 6:2. Férfi ifjúsági A csoport: Textil technikum—Magasépí­tők 16:11, Gy. Textiles—400. ITSK 24:16. Pamutszövő—Gép­ipari Technikum 17:16. MOSONMAGYARÓVÁR Női felnőtt: M. Kötöttáru— Gy. Kinizsi 5:3, Gy. Textiles (Ipartelep)—Gy. Kinizsi 22:2, Csorna—M. Kötöttáru 7:5, Gy. Textiles (Ipartelep)—Csorna 16:6 (barátságos). Férfi felnőtt: Gy. Textiles (Tímár)—MTE 33:9, Gy. Texti­les (Timár)—Magasépítők 25:11, Gy. Textiles (Kocsis)—Győri ETO 23:19, Magasépítők— SMAFC 31:12, Gy. Textiles (Kocsis)—SMAFC 46:8, MO­­GARC—MTE 16:9. CSORNA Újonc lány: Csorna II. sz. ált. isk.—Csorna I. sz. ált. isk. 7:6. Női ifjúsági: Magasépítők— Hegykő 19:6. Fiú serdülő: Soproni Sí— Csorna I. sz. áll. isk. 16:13. Férfi ifjúsági B csoport: Csornai Mezőgazdasági Tech­nikum—Gy. Textiles 30:23, Hunyadi Gimnázium—Beled 38:11. Férfi felnőtt II. osztály: Hegykő—Völcsej 21:20, Sop­roni Textiles—Hegykő 30:17 S. Textiles—Völcsej 31:17. Közgyűlések a csornai járásiján A CSORNAI .TARAS 39 sportegye-­­­­­sülete közül január 24-ig 52-ben I megtartották az év végi közgyűlé- I .­-eket, a jegyzőkönyvek tanúsága­­ szerint a legtöbb sportkörnél élénk I érdeklődés nyilvánult meg a köz- I gyűlések iránt. Ez elsősorban an­nak­ tulajdonítható, hogy a tavalyi vezetőségvál­asztások alkalmával olyan aktívák kerültek az elnök­ségbe, akik dolgoztak is. A sze­mélycserék a csornai járásban jó eredményt hoztak. A RABASZ a MitmlLYI sport­kör közgyűlésén a tagság 90 szá­zaléka jelen volt. Urbán Gyula, a sportkör elnöke elmondta, hogy sportkörük 1963-ben alakult, 54 taggal. Az 1964—65. években egyes sportágakban fiataljaik jól szere­peltek a házi, körzeti és járási ver­senyeken. Atlétáik, asztalitenisze­zőik jó helyezéseket értek el. Labdarúgó-csapatuk a járási baj­nokság II. osztályában a harma­dik lett. A múlt évben már nem értek el ilyen jó eredményeket sportolóik, nem vettek részt a kör­zeti és járási versenyeken, labda­rúgóik is visszaléptek a járási bajnokságból. A sportkör vezető­sége 1966-ban is megteremtette an­nak feltételeit, hogy hét sportoló­juk részt vegyen a Csécsényben megrendezett körzeti bajnokságon, de egy sportolójuk fegyelmezet­lensége miati tervük meghiúsult. Az elnök beszámolójában rész­letesen ismertette a tagsággal azo­kat az okokat, melyek a fejlődést akadályozzák, ezek közül a leglé­nyegesebbnek a vezetőség összeté­telének gyakori változását tartotta. KISBABODON is népes tagság előtt rendezték meg ez év végi közgyűlést. Borbély Imre, a sport­kör elnöke a következőkben adott számot sportkorunk egyévi mun­kájáról. — Sajnos, tagságunk létszáma évről évre csökken. Ennek okát megmagyarázni nem tudom. Pedig sportkörünk munkája iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg közsé­günkben. Sportkörünknél két szakosztály működik: labdarúgó és asztalitenisz. Labdarúgóink a járási bajnokság IL osztályában szerepelnek, asztaliteniszezőink csak házi bajnokságokon vesznek részt. Borbély Árpád elnök a tagság­tól leváltását kérte, és javaslatot tett egy idősebb, több tapasztalat­tal rendelkező sporttárs megválasz­tására. DÖBBEN három szakosztály, labdarúgó, asztalitenisz és sakk­­szakosztály működik. Január 8-án megtartott közgyűlésen Csorna Fe­­­­renc, a sportkör elnöke a szakosz­tályok munkájáról az alábbiak sze­rint számolt be: — Az asztalitenisz- és sakk-szak­osztályunk a művelődési otthon­ban kapott elhelyezést. Mindkét­­ szakosztálynál megrendezték a sváj­c­zi bajnokságokat, 25—25 sportoló részvételével. Asztalitenisz-szakosz­tályunkban főleg fiatalok, az álta­lános iskolából kikerültek sportol­nak. idősebb versenyzőink irányí­tásával ezek a fiatalok az elmúlt évben sokat fejlődtek. Községünk leányainak rendszeres sportbeli foglalkoztatást idáig nem tudtunk nyújtani. A déli asztaliteniszezők és sak­kozók a körzeti versenyekről nem maradtak távol, Kónyban kitűnően szerepeltek. A labdarúgó-szakosz­tályukat az elmúlt év elején újjá-­­­szervezték. P­éei játékerőik közül mindössze háromnak a sportolásé­­ra tartottak igényt. Tehetséges fia- , , tatokkal egészítették fel csapatukat. Az elmúlt esztendőt a tapasztala­­tok gyűjtésére szánták. A beszá­moló befejező részében a sportkör elnöke azt kérte a fiataloktól, hogy az idén a körzeti versenyeken túl a járási és a falusi spartakiádon is eredményesen szerepeljenek. PÁLT községben a közgyűlés megtartásának egyetlen célja volt életre hívni a sportkört. Ezen tö­rekvésüket teljes siker koronázta. A megjelentek közül megválasztat- t­­ták a sportkör elnökségét. Az elnök, Kozma Gyula, a labda­rúgó-csapat edzője, Kovács Sán­dor, a község sportfelelőse Gecsei Sándor, a pénztáros pedig Kalmár Im­re lett. A, SOPRONNÉMETI Dózsa Tsz sportkörének sikeres közgyűlése után Szalai János, a sportkör el­nöke az új, egységes tagsági köny­veket osztotta ki. ÁRPÁSON a sportolók a megje­­lent tagság előtt tettek ígéretet ar­ra, hogy 1967 végén az elnök sok­kal több és szebb eredményekről fog számot adni beszámolójában. A csornai járásnak már csak hét olyan községi sportköre van, ahol­­ eddig még nem jutott idő az év végi közgyűlés megrendezésére. Re­méljük, hogy rövidesen ezek is köztük a bősárkányiak is, felbuz­ , dúlva járásuk többi sportkörének aktivitásán, eleget tesznek ennek­ a kötelezettségüknek. s A két sztmsié­r... Petőháza Fertőd Amikor Petőházán jártam, azt a címet aján­lottam ennek a riportnak, hogy „így készül az újonc”. Dr. Lendvai Miklós, a petőházi sportkör vezetője kicsit csóválta is a fejét. Pedig most is úgy érzem, jobb lenne a fenti címet adni ennek az írásnak. Azt már mindenki tudja a hangi­tájon, hogy a petőházi NB III-as labdarúgók szak­mai irányítását Kiss Lajos edző végzi. Ré­gen elkezdték már az alapozást. Heti három edzéssel készülnek a bajnokság nyitányára. A szorgalmas munka segítését célozza az is, hogy közreadjuk a játékosok névsorát: Hor­váth, Ábrahám, Gergácz, Fekete, Németh, Kocsis, Rajki, Varga Géza, G­aál, Torma, Szalai, Somogyi, Bujtás, Horváth 11., Egyed, Ábrahám II., Varga 111. és Pölcz. Ők azok, akik Kiss Lajos vezetésével most már a for­mába hozás időszakánál tartanak, és előké­születi mérkőzéseiknek az a célja, hogy ki­alakuljon a csapat egységes játékstílusa. A petőházi labdarúgók eddigi sikerei re­ményt nyújtanak arra, hogy a magasabb osz­tályban is megállja helyét ez a lelkes csapat. Hadarits Géza, a szakosztály vezetője ös­szeállította már a bajnokság kezdetéig szó­l menetrendet. Ebből csak egyet emelünk ki: február 22-én Patóházára látogat a Győri ETO csapata, és itt játszik előkészületi mér­kőzést. — Mit szól a sorsoláshoz Hadar­its Géza? — Kedvező a sorsolásunk. Sőt, azt is mond­hatom, hogy ha az első öt-hat mérkőzésen si­kerül jól szerepelnünk, akkor talán már bát­rabban is merünk nyilatkozni jövő terveink­ről. Jelenleg egyetlen nagy-nagy cél lebeg szemünk előtt. Szeretnénk megkapaszkodni az NB III-ban. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez mind a játékosoktól, mind a sportkör ve­zetőitől nagy erőfeszítést kíván. De a fiúk lelkes hozzáállása láttán, az edzéseken tanú­sított szorgalom, lelkesedés alapján bízunk abban, hogy az első öt-hat mérkőzésen át­esünk a „tűzkeresztségen”. Mert mi is ilyen­­­kor a lényeg? önbizalmat kell adni a játé­kosoknak. Meg kell értetni velük, hogy a ma­gasabb osztályban is jól kell játszani ahhoz, hogy győzelmet érjen el a csapat. A jó játék elengedhetetlen feltétele pedig a lelkesedés, a küzdeni tudás, a korszerűségre törekvés és a harmonikus, eredményes csapatjáték. Hát így látjuk mi a felkészülés jelen szakaszá­ban a dolgokat, és ne vegye tőlünk senki rossz néven, ha­ bizakodással nézünk a nyitány elé.­­ — A sportköri, elnökség és a gyár vezető­sége hogyan segíti önöket? —­ Ne vegyék szerénytelenségnek, de Pető­­háza mindig híres volt arról, hogy a sportkö­ri elnökség mindenkor egységesen tevékeny­kedett, és a gyár vezetői mindig támogatták a sportkört, így lesz ez a jövőben is, és talán reménykedésünk együk biztosítéka ez a kö­rülmény is. A Fertődi Kísérleti Gazdaság központjá­ban találtunk rá Szántó Jenőre, a labd­arúgó­­szakosztály vezetőjére. Akaratlanul i­s egy telefon­beszélgetésnek voltunk tanúi, amely­ben Szántó Jenő ellenfelet keresett csapata számára egy soron következő edzőmérkő­zés­­re. A fertődiek ,is hallatni akarnak magukról. Ők is szorgalmasan készülnek a bajnoki nyi­tányra, csak legfeljebb az a különbség köz­tük és a petőháziak között, hogy a fertődiek már megfizették a tanulópénzt. S nem is akárhogyan. Az NB III-ban elért előkelő he­lyezés bizonyította, hogy ma már a vidék tehetséges fiataljai is elsajátíthatják a lab­darúgás tudnivalóit. — Ki­ lett Fehérvári Alfréd utóda? — kér­deztük Szántó Jenőtől. — Egyesületünk vezetősége Csonka Istvánt, a második csapat edzőjét hívta meg az első csapat szakmai irányítására. Személyében s­­mert, kipróbált sportember került az első ■ ? csapat élére. — Január 6-án kezdődött el a munka ná­­­­lünk. Az edzések felváltva a szabadban és tornateremben­­ folynak. A játékosok lelkesek, szorgalmasak, és bízunk abban, hogy a baj­nokság kezdetére jó formába lendülnek. A fertődiek számára nem lehet már közömbös, hogy milyen eredményeket érnek el, mert az­­ NB III. északnyugati csoportjában — úgy ér-­ zem, nem túlzás ezt állítani — rangot vívott ki magának csapatunk. Sajnos, pályanehéz­­ségeink­ vannak, és ezért az edzőmérkőzése­­ket úgy választottuk meg, hogy lehetőleg mi megyünk más községire játszani, mert így kí­­mérhetjük saját pályánkat. — Igazoltak-e új játékost? " — Nem. Játékosállományunk olyan, hogy­­”­ ha netán utánpótlásra kell gondolnunk, ak­­­kor is megfelelő játékosok állnak készenlét­ben. Bízunk abban, hogy jól összekovácsolt gárdánk kezdheti a bajnoki idényt, és mi­után a sorsolásunkról is csak jót mondha­tok, úgy hiszem, egy sikeres rajt nagy len­dületet ” adhat a további eredményes szerep- . léshez. Nincs tehát semmi csodálkozni való, /. azon ha mi a pontos és precíz szakmai te',­­készülés mellett a jó kezdés közismert lélek­­­tani tényezőjével is számolunk. — Azt"sem hallgathatom el, hogy úgy tart­juk itt Fertődön, hogy a kivívott rang köte­­lez. A beszélgetésünk elején említette, h­ogy mi már megfizettük a tanulópénzt. Valóban így igaz. Gyakran arra is gondolunk, hogy egy kicsit sokba került nekünk az NB XII. Nem forintról van szó, hanem­­ arról, hogy mind a játékvezetés, mind az idegenbeli mérkőzések légköre, mind a formaingadozás bőséges tapasztalatot adott nekünk a jövőbe. Ezekből merítünk majd, ha esetleg újra be- ... . hét napok köszöntenek ránk. Változatlanul kérjük a kísérleti gazdaság segítségét, a köz- , .­ségi tanács támogatását, szurkolóink hozzá­állását, mert ezek nélkül a legjobb szándék is könnyen hajótörést szenvedhet. Pintér István ' s

Next