Kisalföld, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

1961. november 1., szerda Sok géptípus, hiányzó alkatrészek A népi ellenőrzés vizsgálata A mezőgazdasági termelés fokozódó megbecsülése két­ségtelenül meglátszik az álla­mi gazdaságok, termelőszövet­kezetek gép- és alkatrészellá­tásának javulásán is. De — mint a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata megálla­pította:­­ a mezőgazdasági üzemeknek változatlanul gon­dot okoz némely gépek, alkat­részek, eszközök időleges vagy állandó hiánya. A két állami gazdaságban és hat szövetkezetben tartott vizsgálódás általános tapasz­talataként a népi ellenőrök megállapították: különösen a tsz-ekben sok még a kézi erőt kívánó munka, amit sürgősen gépesíteni kellene. Kevés a rakodást segítő gép, a cukor­répa szedésének gépesítése is lassú, pedig a csehszlovák gyártmányú fejelő- és szedő­gépek a gyakorlatban bevál­tak. Több kellene a magtisz­títást és a szál­as takarmányt segítő gépekből is. Tizenötféle traktor Az alkatrészellátás még mindig meglévő nehézségeit abban látják a szakemberek hogy traktorból is, munkagép­ből is sok típust használnak a gazdaságok. A megye terme­lőszövetkezeteinek tulajdoná­ba 15-féle traktor tartozik, az állami gazdaságok tízféle típu­sú traktorral dolgoznak. An­nak ellenére, hogy a Gazdasá­gi Bizottság 1961-ben határo­zatot hozott a típusszám csök­kentésére, az utóbbi időben romlott a helyzet: új géptípu­sok jelennek meg, de a régiek is használatban maradnak. Az új gépek típus szerinti el­osztásában nincs tervszerűség. De nemcsak a traktorok, a munkagépek is sokfélék. Az állami gazdaságok például 10 —12-féle pótkocsit használnak. A vizsgálatot végző szakem­berek javasolják a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumnak, hogy olyan távlati gépfejlesztési tervet dolgozzon ki, amely lehetővé teszi a típusok folyamatos és tervszerű csökkentését. A terv részleteit hozzák az üzemek tudomására, hogy saját terve­ik elkészítésénél­­ figyelembe vehessék. Országjáró beszerzők A vizsgált gazdaságok igé­nyeit sem gépekből, sem al­katrészekből nem tudta mara­déktalanul kielégíteni az AG­­ROKER. Általános panasz, hogy még mindig sokat kell utazni egy-egy jelentéktelen­nek látszó alkatrészért, bejár­ni az országot, mire valahol ráakadnak. A rábakecöli tsz a D—4—K traktorhoz két fo­gaskereket rendelt az AGRO­­KER Vállalatnál. Mivel a vál­lalatnak nem volt készlete a kért fogaskerékből, a kérést továbbította a MAGÉV-hez. A MAGÉV közölte a tsz-szel, hogy nincs a kért fogaskerék A tsz vezetői ebbe nem nyu­godtak bele, személygépkocsi­val felutaztak Budapestre. Ott kiderült, hogy a tatai AGRO­­KER-nek van ilyen fogaske­reke, s a MAGÉV megígérte, utasítani fogja a vállalatot, hogy küldjön a fogaskerekek­ből a rábakecöli szövetkezet­­nek Három hét múlva mégis személyesen kellett elutaznia a tsz megbízottjának Tatára a fogaskerékért. A gazdaságok szerint az erőgép-alkatrészek­ből 30, a munkagép-alkatré­szekből 80—90 állandóan hi­­ányzik az AGROKER-nél, idő­szakosan pedig 20—25. A Lajta-Hansági Állami Gazdaság csak nagy utánjá­rással tudta beszerezni a szal­­mabálázáshoz szükséges 230 mázsa drótot. A drót egy ré­szét Kecskemétről a gazdaság maga szállította el, hogy a betakarításban ne legyen fenn­akadás. Sajnos, az AGROKER sem kapott annyi bálázódró­tot, mint amennyit rendelt a tröszttől. Néha egyéb anya­gokhoz is nehéz hozzájutni. Felesleges késztetők Az alkatrész-ellátásban még mindig tapasztalható bizony­talanság miatt a gazdaságok a készletek növelésével igye­keznek „bebiztosítani” magu­kat. A rábakecöli tsz raktá­ron lévő alkatrészkészlete 1965. december 31-én 102 977 forint értékű volt, ez év jú­nius 30-án 200 000 forint. Az újkori Béke Tsz készlete más­fél év alatt 228 000 forintról 504 000 forintra növekedett. A felhasználáshoz mérten túl­zottan nagyok ezek a készle­tek. A fertőszéplaki Jókai Tsz-ben június 30-án 141 692 forint értékű volt a készlet, több, mint amennyit a gazda­ság tavaly egész évben fel­használt. A teljesség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy közben természetesen a szö­vetkezetek gépállománya is nőtt. Lehetséges lenne a készle­tek számottevő csökkentése, a lekötött pénz felszabadítása, ha az AGROKER Vállalat az igényeket legalább 90—95 szá­zalékban ki tudná elégíteni, és a kiszolgálás is meggyor­sulna. Megrendelés, kiszolgálás A gazdaságok ugyanis szó­vá tették a népi ellenőröknek, hogy a kiszolgálás akkor is eléggé késedelmes, ha az AG­ROKER Vállalatnál megvan a kért alkatrész. Az állami gaz­daságokat ez év elején körle­vélben értesítette az AGRO­KER hogy részükre kedden és pénteken adnak ki árut, a három nappal előbb beérkező megrendelésekre. A Lajta- Hansági Állami Gazdaságnál kiszámították, hogy ha a vál­lalat betartja az írásbeli ren­delkezést, a kért alkatrész 8- 1ó nap elmullóval jut ki a ke­rületekbe. A Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál is 8—10 napba telik, mire megkapják az árut. A szövet­kezetek kifogásolják, hogy a vállalat dolgozói csak azzal válaszolnak: „nincs”, és nem nagyon érdekli őket, honnan szerzi be a hiányzó alkatrészt a tsz. A vizsgálat megállapította, hogy az AGROKER alkatrész­osztályának dolgozói figye­lembe veszik a sürgősségre vonatkozó indokolt kívánsá­gokat, hozzáértéssel, gondosan igyekeznek mindenki kíván­ságát kielégíteni. Viszont elég sok fejtörést, nehézséget okoz­nak nekik a gondatlanul ösz­­szeállított megrendelések. A gazdaságok hibás cikkszámo­kat, megnevezéseket írnak be, vagy olyan alkatrészt kérnek, amelyeket az AGROKER nem forgalmaz. A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság javasolja a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának, vala­mint­ az AGROKER-nek, hogy nyújtsanak segítséget a szö­vetkezeteknek a gépesítés ter­vezésében, az alkatrész-gaz­dálkodás javításában, a szak­szerű beszerzés előkészítésé­ben. F. F. Nyert utazás nagy élmények elé Az alegység KISZ-klubjá­­ban vidám hangulatban töltöt­ték a katonák délutáni szabad idejüket. — Ide nézz, Gyurkám, in­nen indulunk. Útirány: Győr —Budapest—Záhony—Kiev— Moszkva! Kincses Lajos hadnagy, Ko­v­ács Zoltán szakaszvezető Inotai László szakaszvezető is Korcsa György honvéd a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját Moszk­vában ünneplik. Ott lesznek majd a Vörös téren, ahol az ion-és proletárforradalom zászlóit viszik a díszelgő ka­tonák­. A menetet pedig a koz­moszt, a világmindenséget, a naprendszer bolygóit ostrom­­ rakéták zárják majd le. — Hogy jutottak a­z utazás­hoz '? — Kovács és Inotai szakasz vezetők kiváló KISZ-munka­sorsolás révén kapták az útlevelet. Magam a néphadse­reg országos döntőjén nyer­tem­ az útlevelet — mondja Kincses Lajos. — Legnehe­zebb dolga Karcza honvédnek volt, aki a „Ki tud többet !a Szovjetunióról?’’ vetélkedőn Győr-Sopron megyében nyert egy kilencnapos utazást a Szovjetunióba. De erről inkább beszéljen a nyertes: — A győri Vasas Művelő­dési Házban a Hazafias Nép­front és az MSZ­ BT rendezésé­ben versenyeztünk A kérdé­sek nagy része történelmi és kulturális jellegű volt a Szov­jetunióról. Az utolsó követel­mény: „Szovjet Íróktól sorol­jon fel darabokat, amelyeket a győri Kisfaludy Színház mű­­vészei három évvel ezelőn előadtak”. Sikerült megfelel­nem, s így kilencnapos utazást nyertem a Szovjetunióba.­­Tvik­i Sándor P­usztasomorjai ősz A fiatalok parkját már fel­verte a csalán. A nyári ró­zsákból csak egy-két hervadt fejű kókadozik, a padok fázó­san gubbaszkodnak reggelen­te. A szomszédos park, a nyugdíjasok parkja még min­dig kacagó a piros muskátlik­tól. De már nem sokáig, reg­gelente a virágokba harap a hideg, és Egyed Gáborné, a park egyik gondozója készíti már nekik a meleg téli szál­lást. Szobában telelnek a parki muskátlik. Tavaly is ott teleltek, mert mióta Egyed Gáborné fia új házba költö­zött, a muskátlik lakják te­lente az egyik szobát. Még a kavicsot gereblyézgeti id. Ha­tos József, aki feleségével együtt szintén gondozója az öregek parkjának. Pusztasomorján sokat ad­nak a falu képére. A tanács minden utcában betonjárdát építtetett, még a legeldugot­tabb, kertek­aljai utcában sincs sár. A kocsiutakat is rendbe hozták, kaviccsal szór­ták le, és minden utca szép kis fákat kapott. Nem nagy lombú akácfák meg­­diófák terebélyesednek a házak előtt, hanem szép kis gömbjuharok, gömbakácok díszlenek. A pusztasomorjaiak szere-­­tik a virágot, örünek, ha szép a falujuk, és közösen végzik a szépítést. Mindenkinek gond­ja a háza előtt lévő virágágy, a fa, s így a közös munkával, a községfejlesztési alap ügyes felhasználásával mindegyikük öröme a tiszta, rendezett köz­ség. * A jó fekete föld tarka a* sokszínű asszonyszoknyáktól. Hangos is a föld, nevetés, vi­dám beszéd, ugratás, kiálto­zás hallatszik messzire. Az őszi napsütésben örömmel dolgoznak a cikória betakarí­tásán, mert ez a munka igen jó keresetet ad a tagoknak. A szedők százötven forintot is megkeresnek egy nap alatt, a rakodók pedig kétszázat. Az idén nyolcvan hold ci­kóriát termeltek a szövetke­zetben. N. É. Élvezik a jó időt a nyugdíjasok az öregek parkjában. Mosonszent­jánosra szállítják a cikóriát. KISALFÖLD Külkereskedelmi szerződéseink baráti országokkal Tordai Jenő miniszterhelyettes nyilatkozata Ezekben a hetekben több ors­zágban tartózkodik magyar kormányküldöttség, hogy elő­­készítse a jövő évre vonatkozó­llamközi szerződések megkö­­ését Néhány országgal már e is zárultak az ilyen irányú­árgyalások. Kül­kereskedő"­­nünk legfőbb partnereivel, a­zocialista országokkal kötött vagy kötendő megállapodások­éi Tordai Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes az MTI munkatársának adott nyilatkozatában a következő­it mondta: — Mint ismeretes, a szocia­­ista országokkal bonyolódik külkereskedelmi forgalmunk kétharmad része. Nagy ará­­nyai miatt is alapvetőek, az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének időszakában pedig különösen jelentősek a baráti országokkal kötendő megálla­­podások.­­ Az 1963-ra szóló állam­­közi kereskedelmi és fizetési megállapodást a Mongol Nép­­köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal már megkötöttük. A Szovjet­­unióval, Bulgáriával és a Kó­­mai Népi Demokratikus Kít­­ársasággal szakértői vonalon kezdeének meg tárgyalásano. Lengyel partnereinkkel mi­niszterhelyettesi eszmecsere alapján a jövő hónap elején indulnak a szakértői tárgya­lások. A Román Népköztársa­sággal, az NDK-val és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa-­­ Sággal a külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek ugyancsak­­ megállapodtak az árucserefor-­­ galom jövő évi fő irányaiban­­ és most itt is a szakdelegáci­­ók folytatják a munkát. Vala-­­ mivel később kerül sor a j­u­­­­goszláv, valamint az albán és­­ a kínai államközi tárgyalások megkezdésére. „­­ Az új gazdaságirányítási módszerek bevezetésének első időszakára, a következő három­­ évre kidolgoztuk külkereske­delem-politikánk irányelveit.­­ Ezeket kívánjuk érvényesíte-­­­ni a jövő évre vonatkozó meg­állapodásainknál is Elgondo­lásunk, hogy a szocialista or­szágokkal kiegyensúlyozott forgalmat bonyolítsunk. Az áruösszetétel főbb arányai vár­hatóan a hosszúlejáratú meg­állapodásoknak megfelelően alakulnak majd, s arra törek­szünk, hogy ezen belül mind a behozatalban, mind a kivi­telben a számunkra leggazda­ságosabb áruféleségek kapja-désünk, hogy ez a cél jól ös­szeegyeztethető partnereink érdekeivel is. A nyersanyag.. . behozatalának a hosszúlejára­tú egyezményekben már ko­rábban megállapított volume­nét kívánjuk biztosítani, sőt az import bizonyos mértékű növelésére is törekszünk, míg a közszükségleti cikkek, vala­mint az építőanyagok behoza­talának nagyobb mérvű eme­lésére számítunk. A vállala­toknál eddig beérkezett igé­nyek alapján kialakultak a ba­ráti országokból származó gép­import arányai is. Várható azonban, hogy a későbbiekben további vásárlási szándékok jelentkeznek, és ezek kielé­gítéséről bővítési tárgyaláso­kon kívánunk gondoskodni.­­ Árucserénk a jövő évben az 1967. évi várható forgalom­hoz mérten előreláthatóan nö­vekedni fog, ennek mértéke azonban országonként külön­böző arányú. Az államközi megállapodások előkészítésé­nél kedvező körülmény, hogy az érvényben levő hosszúlejá­­ratú megállapodások alapján — 1968. évi szállításra — a vállalatok számos magánjogi szerződést kötöttek már év­közben. (MTI.)

Next