Kisalföld, 1968. április (13. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
1968. április 2., kedd Kármán összefogtak Egyezséget kötött egymással Hegykő, Hidegség és Fertőhomok. A három falu termelőszövetkezete közös elhatározásból zöldségtermelő társulást hozott létre március 12-én. Elkészült az alapszabály, és a vállalkozás igazgatójául Hipságh Gyulát, a hegykői termelőszövetkezet elnökét választották meg. Tőle érdeklődtünk: milyen céllal alakult a társulás, mikor kezdi a munkát, és mit termelnek majd? — A gondolat régóta érlelődött: megmenteni, korszerű viszonyok között fejleszteni egy hagyományt, a zöldségtermesztést. Mindhárom termelőszövetkezet ismert a zöldségkultúrájáról, a hagyományok azonban veszendőben vannak, és csak közös összefogással menthetők meg A piac igényli a zöldségfélét az igényeket kielégíteni csak korszerű termeléssel lehet Korszerű viszonyokat a társulásban alakíthatunk ki. A gondolat megvalósítását még sürgetőbbé tette a fiatalok visszavándorlása a termelőszövetkezetekbe. Munkát kell adni a fiataloknak, és nálunk a legnagyobb lehetőség a zöldségtermesztés. — Mekkora területen gazdálkodna a társulás? — Mintegy 20 000 négyzetméternyi területen. Már a helyét is kijelöltük a két, 10—10 000 négyzetméter alapterületű üvegháznak Hegykő és Fertőhomok között. — Mikor kezdik az építkezést, és mennyi pénzt fordítanak az épületekre? — Az idei év az előkészületek éve lesz. Megszerezzük a szükséges hiteleket, tájékozódunk a legkorszerűbb üvegház típusa felől, majd jövőre kezdenénk az építkezést. A MEZŐBER vállalná a kivitelezést, de a Szovjetunióból is van ajánlat: szovjet tervek alapján, szovjet szerelők négy hónap alatt építenék meg az üvegházat Költségszámításokat is végeztünk. A 10 000 négyzetméteres üvegház 10 millió forintba kerülne, ebből az állam 5 millió forintot térít meg állami kedvezmény, hozzájárulás címén. — Milyen arányban járulnak hozzá a költségek kifizetéséhez a társulás tagjai? — Hegykő a költségek 45 százalékát, Fertőhomok 35, Hidegség pedig a költségek 20 százalékát fizeti. Természetesen ilyen arányban részesedünk a nyereségből is, és a hozzájárulás mértékének megfelelően alkalmazunk dolgozókat a három termelőszövetkezetből. Ha mindkét üvegház felépül, hány embert foglalkoztat a társulás, és milyen lesz a szakemberrel való ellátottság? — Mintegy 80—90 ember dolgozik majd a három községből a kertészetben. Szakemberből nem lesz hiányunk. A három gazdaságból annyi kertész szakmunkást tudunk alkalmazni, amennyire szükség lesz. — Milyen bevételre számítanak egy négyzetméternyi területen, megéri-e a nagy költséget befektetni a vállalkozásba? — Fő célunk a munkaerő foglalkoztatása és a piac igényeinek kielégítése a környéken, Sopronban, és természetesen Győrt is számításba vettük. Ha csak annyit hoz a kertészet, amennyiből kifizethetjük a költségeket és a munkabért, már megérte a vállalkozás, hiszen fő gondunkon , a munkaerő foglalkoztatásán könnyítettünk. Ezért is tervezzük a következőt: novemberben, decemberben és januárban virágot nevelünk, utána zöldségféléket, így foglalkoztatjuk egész éven át a kertészeti dolgozókat. Négyzetméterenként 300 forint bevételre számítunk. — Mivel fűtik a nagy területű üvegházakat? — Ez a legnagyobb gondunk. A szénnel vagy olajjal való fűtés költséges, és nem korszerű ma már. Az egész kezdeményezés, a régi kultúra továbbvitele múlhat a fűtésen. Őszintén megmondjuk: termálkútra gondolunk. Megkérdeztük a szakembereket, ők úgy vélekedtek, hogy ezen a helyen körülbelül 60 fokos vizet kapnánk, amelynek felszínre hozása nem gazdaságos. Most Kapuvár felé tekintgetünk. Ott fúrnak egy termálkutat, és ha nagyobb hőfokú vizet hoznak föl, akkor mi is reménykedünk, hogy megkapjuk az engedélyt a kút fúrására. P. I. A korszerű oktatás segítői a televízió, a film, a dia A dunántúli pedagógusok ankétja Sopronban A modern technika vívmányai az oktatásban is helyet kaptak, sőt egyre nagyobb mértékben alkalmazzák őket. Az audio-vizuális eszközök használata, módszertani és technikai problémái a nagyvárosok pedagógusait ugyanúgy foglalkoztatják, mint a kis falusi iskolák nevelőit. Iskolánként, területi egységenként sokszor és sokat vitatkoznak arról, hogy mely filmeket használják az oktatáshoz, mikor vegyék igénybe a televízió adta lehetőségeket, és így tovább. Illetékes felsőbb szervekhez is sok kérdés érkezett ilyen ügyben. Ezért határozták el, hogy egy nagyszabású ankéton az összes vitás kérdéseket megtárgyalják. A Dunántúl megyéinek, járásainak és városainak pedagógus küldöttei érkeznek április 7-én Sopronba, hogy az ankéton hallottak felhasználásával tökéletesítsék iskoláikban az audio-vizuális oktatást. Az ankét egyik rendezője Ssehelvári Vilmos, a Sopron Városi Tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője. Tőle érdeklődtünk az előkészületekről és az ankét napirendjéről. — Hónapok óta folynak az ■ előkészületek. Minden résztvevőnek megküldtük a szállás-étkezési jegyeket, a pontos műsort. — Hányan jönnek Sopronba? — Minden megye, járás és város területéről 5—8 pedagógus részvételére számítottunk. Figyelembe kellett vennünk a szálláshelyek számát, nem akartuk túlzsúfolni a kollégiumokat, így kulturált körülmények között helyezhetjük el a jelentkezett pedagógusokat, összesen 228 tanító és tanár érkezik a Dunántúl különböző helyeiről. Sopronból és a járás területéről mintegy 100 pedagógus vesz részt az ankéton. Az előadókkal és más vendégekkel együtt 350 a végleges létszám. — Mi lesz az ankét munkarendje? — Az ankét, valamennyi vita és bemutató az Ady Endre Művelődési Házban lesz Április 8-án reggel 8 óra előtt Szaló Lajos, a Győr- Sopron megyei Tanács vb. elnökhelyettese nyitja meg az ankétot, majd Túri István, a TANÉRT tudományos munkatársa az oktatófilmről tart előadást filmek bemutatásával. Első nap délután a TANÉRT kiállításon bemutatják a modern audiovizuális eszközöket. Április 9-én Kovács Barna, az Iskolatelevízió rovatvezetője: „Az ITV alkalmazásának didaktikai és módszertani kérdései” címmel tart előadást . Izgalmasnak ígérkezik az aznap délutáni „Hallgatók fóruma”. Viták, kiegészítő előadások, hozzászólások hangzanak el, az eddig hallottakról. A vitát Nemes Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatófilm-osztályának vezetője irányítja. A harmadik napon dr. Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese az audio-vizuális oktatás időszerű problémáiról beszél. Ezt követően dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője összefoglalja a háromnapos ankét tapasztalatait. — Milyen szórakozást nyújtanak a vendégeknek? — Április 8-án, tehát az első napon este ajándékműsorral kedveskednek a soproni szimfonikusok, a pedagóguskórus és a fúvószenekar Április 9-én este a Fenyves Szállodában baráti találkozót rendezünk a résztvevők tiszteletére, a harmadik napon délután megmutatjuk Sopront, Brennberget és a fertőrákosi kőfejtőt. (r6) KISALFÖLD SZOKATLAN DÍJAK A kapuvári járási művelődési házban rendezték meg vasárnap este az irodalmi színpadok első megyei fesztiváljának döntőjét és díszbemutatóját. Kilenc együttes lépett a közönség és a zsűri elé. A látottak alantén hoszszas tanácskozás után a bíráló bizottság a kitűzött díjakat, jutalmakat nem, illetve más elnevezéssel és ürüggyel adta ki. Nem adták ki a fesztivál nagydíját és vándorserlegét. A legjobb produkció 3000 forintos díját megosztva a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola és városi tanács irodalmi színpadának (2000 forint, „Üvöltés vagy kiáltás” című műsor rendezte dr. Bánlaky Pál) valamint a Győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának (1000 forint; „Virradat Magyarországon” című műsor rendezte dr. Timaffy László és Borsodi Ottó) ítélte. Nem adta ki a zsűri a legjobb szerkesztés, zenei szerkesztés és rendezés díját. Helyette 500 forintos díjjal jutalmazta „a legjobb közösségi munkát végző együttest?”, a győri Garcia Lorca Irodalmi Színpadot. „Hangulatteremtő erejéért” a Kapuvári Szövetkezeti Népi Együttes Irodalmi Színpada kapott 500 forintos díjat. Három egyéni teljesítményt honorált a zsűri: Forgács Lászlóné (Téti Irodalmi Színpad), Kusnyér Katalin (Győri Tanítóképző) és Höfle Valéria (Soproni Pataki István Ifjúsági Ház) kapott jutalmat. A fesztivál értékelésére visszatérünk. Részlet az Üvítés vagy kiáltás című műsorból- Tizenöt előadás hangzott el a soproni mezőgazdasági konferencián Szombat délben befejeződött a Sopronban rendezett, hatnapos mezőgazdasági szakmai konferencia. Az előadás-sorozatot a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei és Sopron városi csoportja, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, továbbá a TIT agrárszakosztálya rendezte és szervezte. A hat nap folyamán tizenöt szakelőadás hangzott el a termelőszövetkezetek korszerű gazdálkodásáról, a gépesítés gyorsításának fontosságáról, a gazdasági reform intézkedéseinek hatásáról, öntözési problémákról, a növényvédelemről A szombaton elhangzott összefoglaló értékelés megállapította, hogy a hatnapos konferencia hasznos volt a mezőgazdaság további gyors ütemű fejlesztése szempontjából. Az előadások az összes lényeges problémákat felölelték, a viták, konzultációk, a szakfilm-vetítések hozzájárultak a konferencia sikeréhez. Kis gyűlés, erős szándék Hol járhat a szemetes ? LAKÓBIZOTTSÁGI gyűlést tartott a múlt héten a győri Zrínyi utcai IV. sz. lakásszövetkezet. Az igazgatóság beszámolója után a lakók vették át a szót. Hozzászólásaikban sok érdekes téma került napvilágra, az egyéni panaszok mellett közérdekű problémák is. A lakásszövetkezet tagjainak régóta nagy gond a parkosítás. Tavaly füvesítették ugyan a házak környékét, de a helyzet nem sokat változott. Az emberek többsége ugyanúgy keresztül-kasul jár mindenen, mint kezdetben, hat évvel ezelőtt, mikor még salak, szemét és egyéb „látványosságok” tarkították a környéket. A kukaautó sem tiszteli túlságosan a rendet: élvezettel, nagy ívben fordul meg a pázsiton. Aztán a Téti Építőipari Ktsz dolgozói próbáltak felfordulást csinálni, teljes sikerrel. Nyomai máig sem tűntek el. Az illetékes vezetők a lakásszövetkezet írásbeli felszólítását figyelemre se méltatták. Talán majd a bíróságon. No, azért a lakók se angyalok, főleg a kocsitulajdonosok, akik a kukaautó példáját követik- A szél is szép számmal talál hulladékot az ablakok alatt. A Balaton felé igyekvő átutazóknak ez talán idegenforgalmi látvány? A KÖZGYŰLÉSEN a lakók közös elhatározással megbíztak egy nyugdíjast — aki vállalta a nem éppen népszerű feladatot —, hogy tartsa szemét a szabálysértőkön, és szükség esetén a legszigorúbban avatkozzék közbe. Határozatot hoztak a homokozók környékének rendezésére, a füvesített részt pedig díszcserjékből álló kis sövény létesítésével védik meg. Újabb padok felállítását is tervbe vették, ehhez majd a városi tanács segítségét kérik. Ha nem kapják meg — erre is számítanak —, akkor saját pénzükből vásárolnak padokat. A közgyűlés végén a lakók jó elhatározásokkal, tervekkel telve oszlottak szét. „Ha összefogunk, közösen vigyázunk a rendre, akkor nemcsak azt mondhatjuk el, hogy Győr legszebb részén van a lakótelepünk, hanem azt is: ez a legszebb lakótelep!” — hangzott el többször is a fogadkozás. Most már „csak” az hiányzik, hogy a szóból tett legyen. AKARAT KELL a tervek kivitelezéséhez. Ez nemcsak a Zrínyi utcaiakra vonatkozik, hanem Győr minden lakójára is. Rövidesen 700 éves lesz Győr, milyen szép lenne, ha „szép lenne” a jubileumra! — ju — M ű műkorund-üzemiekkel szót ért a pártszervezet Nehéz fizikai munkát végeznek a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár műkorund-üzemének dolgozói. A százhetven ember többsége vidéki bejáró, szakképzettség híján lévő betanított munkás. E létszámnak mintegy kétharmada állandó munkavállaló, a további harmad személyi összetétele gyakorta változik. Az üzem a múlt évben létszámhiánnyal teljesítette a tervét, sőt a társüzemek dolgozóinak segítségével jelentősen túl is teljesítette. S ebben tiszteletre méltó része van a 23 tagú pártalapszervezetnek. Az előbbiekből kitűnik, hogy a műkorundüzem nem a legideálisabb „terep” a rendszeres politikai tevékenység számára. Az autóbuszokhoz kötött vidékiek csak akkor maradnak a gyárban munkaidő után, ha érdemesnek tartják. S a pártalapszervezet vezetősége megtalálta a módját annak, hogy a dolgozókkal a szó teljes értelmében együtt éljen. A 23 kommunista három pártcsoportba tartozik, mindegyik műszakra jut egy csoport. A kommunisták módját tudják ejteni annak, hogy társaikkal szót válthassanak a bel- és külpolitika időszerű eseményeiről. Mostanában leginkább a csehszlovákiai változások keltettek élénk érdeklődést. Kérdéseikre a dolgozók alapos tájékoztatás kaptak s kapnak, ennek hatására mélyült, erősödött a szomszédos testvéri nép iránti szolidaritás. A műkorundüzemi közvéleményt erőteljesen megbolygatta a múlt hetekben történt változtatás a bérezésben. A múlt évi létszámkeret-gazdálkodásban ugyanis a műkorund-üzemiek állandóan létszámhiánnyal dolgoztak. A hiányzók bérét felosztották a munkások között, s ez növelte a kereseteket. Idén a gyár vezetősége a fennmaradó munkabér kifizetését minőségi feltételekhez kötötte. Teljesítésükkel nemcsak a műkorund-üzemiek járnak jól. Illetőleg: ők kétszeresen nyernek rajta: a negyedévenkénti minőségi prémium többletnyereségben kamatozik. A minőség javulása nagy összegeket hoz a gyáriak „konyhájára”. A további népgazdasági haszon pedig azokban az üzemekben jelentkezik, ahol a jobb minőségű mosonmagyaróvári kádkövekkel bélelt kemencék élettartama megnő. Ezeknek az összefüggéseknek magyarázása, megértetése és elfogadtatása a műkorundüzemi pártalapszervezet egyik legutóbbi sikeres „fegyverténye”. Az alapszervezet vezetősége és tagsága a gyári munkaügyi osztály segítségével bebizonyította, hogy a műkorundüzemi dolgozók egy kicsit több figyelemmel, gondossággal végzett munkával az új bérezési rendszerben nemhogy károsodnának, hanem jól járnak. Érveiket a gyár vezetősége „megtámasztotta” a munkafeltételeket javító műszaki szervezési intézkedésekkel. A műkorundüzemi dolgozók, különösen a kádkövesek napról napra tapasztalhatják, hogy munkájuk megkönnyítésére sok minden történik. Az érvek és intézkedések hatására a nemrég még elkívánkozók maradtak, elült a nyugtalanság, találgatások, jósolgatások helyett a kollektíva nekigyürkőzött a minőségi követelmények teljesítéséhez. Feljegyzésre érdemes még a pártalapszervezet eleven kapcsolata a brigádokkal. A havonta megtartott brigádértekezleteken a pártvezetőség egy-egy tagja tart politikai tájékoztatót a bélés külpolitikai helyzetről. A műkorundüzem 23 kommunistája naponta bizonyítja, hogy a kemény munkát végzők között ha nehéz is, de lehet a párt politikáját, képviselni, hirdetni s megvalósításán eredményesen munkálkodni. JL-né Nagy sikerű Kodály-est A TIT soproni szabadegyetemén az elmúlt héten Molnár Antal Kossuth-díjas, a Zeneművészeti Főiskola professzora mélyen szántó, gondolatokban gazdag előadást tartott Kodály Zoltánról. könyvei révén, továbbá a rádióból is jól ismert zenetudós nagy hatást gyakorolt a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságra a világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus életművének sokoldalú bemutatásával. A nagy sikerű est második részében emlékezetes szép hangversenyt hallhatott a közönség. Fellépett a Martos Flóra Gimnázium leánykara, az Ady Endre Művelődési Ház kamarakórusa Turáni Edit, illetőleg Törzsök Béla vezetésével. Mindkét kórus Kodály-műveket énekelt, közben dr. A.-né Mihálka Margit zongoraművésznő Kodály-zongoraműveket játszott.