Kisalföld, 1968. július (13. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
ges. június 2., *eaa Terveink megvalósítása szoros gazdálkodást követel (Folytatás az 1. oldalról.) — A közelmúltban több kormányhatározat jelent meg — mondotta a megyei tanács vb elnöke —, valamennyi a tanácsi munka egyszerűsítését, a hatáskörök leadását szolgálta. E rendelkezések közül a legfontosabb a 2044- es kormányhatározat, amely szerint a lakosságot közvetlenül érintő vagy különleges szakértelmet nem kívánó ügyeket az alsóbb fokú járási, városi, községi tanácsoknak kell átadni, mert így jobban érvényesül a demokratizmus. E hatáskör-leadás egyik intézkedése, hogy két legnagyobb községünket, Kapuvárt és Csornát első fokú építési hatósági jogkörrel láttuk el. Ezt az utat tovább kívánjuk járni, keressük annak módját, miként lehetne hatásköröket átadni m° éves jogkörből járásba, illetve járásiból községibe. A tanácsi munka egyszerűsítésére vonatkozó kormányhatározatok sorából ki szükséges emelni az 1023-ast amely megszüntette a kettős alárendeltséget, illetve csak hatósági jogkörben tartotta fenn. E rendelet szükségszerűen magával hozta a községi szakigazgatási szervek felállítását. Erről rendelkezik az ICI- es kormányhatározat, amelynek értelmében július 1-étől kezdve községi szakigazgatsi szervek működnek, vezetője általában a községi tanács vb-titkára. A tanácselnökök feladata a község politikai és gazdasági vezetése. Benláiss'ii is ami étered A gazdaságirányítás új rendje fejlődést hozott a tanácsok költségvetési gazdálkodásában is. Különösen a költségvetés végrehajtását illetően jelentős ez, mivel lényegesen nőtt az önállóság a különböző korlátozó intézkedések megszüntetésével, a a bérkeret-gazdálkodás új rendszerével, az előirányzott felhasználási jogkör szélesítésével, a pénzmaradványok meghagyásával. A megyei tanács vb elnöke ezután részletesen elemezte a saját forrásokból származó bevételek jelentőségét, a fejlesztési feladatokat, amelyek a megyei vezetés hatáskörében képződő, illetve kezelt források felhasználásával a harmadik ötéves időszakra készültek. — Az új beruházási konstrukció miatt az 1968—70. évi tervben nem szerepelhet mindaz a beruházási egység, amelyet a harmadik ötéves terv vonatkozó időszakára terveztünk — hangsúlyozta az előadó. — Ennek oka elsősorban az, hogy a megye fejlesztési terve (saját és központi forrásból) nem tartalmazza a vállalati beruházások költségfedezetét. Ez év január 1-étől ugyanis a vállalati fejlesztések alapja a vállalati saját forrás és a bankhitel. Tanácsi vállalataink többsége, köztük is a szolgáltató- és élelmiszeripariak nem rendelkeznek akkora vállalati saját alappal, amekkora jelentősebb fejlesztést tenne számukra lehetővé. Ha mégis szükséges a fejlesztésük, akkor ez csakis tanácsi költségből valósulhat meg. A vállalati fejlesztésben olyan sajátos helyzet alakult ki az 1968—70. évi terv készítésekor, hogy a már megkezdett beruházások költségfedezetét az érintett tanácsi vállalatok saját fejlesztési alapjukból nem tudják folyósítani, sőt hitelfedezetet sem kaphatnak. Ilyen vállalati beruházás — mintegy harmincmillió forint értékben — a Mosonmagyaróvári Kenyérgyár, a győri Tanácsköztársaság úti étterem, a Hungária étterem. — E megkezdett vállalati beruházások költségeinek fedezésére pénzt kellett átcsoportosítani. Ez azzal járt, hogy a harmadik ötéves terv egyes beruházásairól le kellett mondanunk: a Győrben tervezett 250 személyes középiskolás kollégiumról, a győri Városgazdálkodási Vállalat telephelyének megyei fejlesztési alapból tervezett bővítéséről, a győri társasház-előközművesítések folytatásáról. A társasház-előközművesítés pénzeszközeinek átcsoportosítása miatt e munka csökkent Sopronban és Mosonmagyaróvárott is. Szgotú pénzizdás — A közvetlen medvei fejlesztések között a győri Patyolat Vállalat 33 millió forintos építését terveztük erre jelenleg sem vállalati saját forrás, sem pedig a megyei fejlesztési alap nem ad lehetőséget. Gond a Megyei Könyvtár építésének elmaradása is, azt mintegy 16 millió forinttal terveztük. Az átcsoportosítások másik változata a beruházások programszerű megváltoztatása Ezek között szerepel a győri színház építése, amelyet eredetileg 1971-es befejezéssel terveztünk. A ma ismert lehetőségek azonban e program későbbi végrehajtását teszik csak lehetővé. A csornai rendelőintézet épíése szintén része volt az eredeti harmadik ötéves tervnek, ám a fejlesztési keretnek ennek megvalósítására sem adnak fedezetet. Az elmondottak összegezéseképpen meghatározhatjuk további teendőinket: a fejlesztési összegekkel a jövőben a szó szoros értelmében gazdálkodni kell, a terület arányos fejlesztése végett a beruházások összehangolására szükséges törekedni: még szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az egyes területek gazdasági egységei, vállalatai és a tanácsok között hogy ezáltal a társadalmi erőket maximálisan ézténysé vehessük, s nem utolsósorban a tervezési gazdálkodó munka színvonalának emelése szükséges ■jYjjnrjoriól közén, és távlati tervek kidolgozásakor tervezi. A megyei Vendéglátó Vállalat fejlesztési alapját több évre előre leköti Győrött a Szabadság étterem és a Tanácsköztársaság Új étterem létrehozása. A soproni vendéglátók tervében a Bécsi dombon és a Kőfaragó téren vendéglő, a Széchenyi téren önkiszolgáló étterem szerepel. A megyei Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalat Győrött a Tanácsközársaság útján és Dél-Nádorvárosban ábc-áruházakat nyit, Győrszabadhegyen, Mosonmagyaróváron a MOFÉM- és a KISZ-lakótelepen valamint a majoroki városrészen kíván üzletházakat építeni a következő években. A megyei Iparcikk-küskereskedelmi Vállalat Győrött, a Tanácsköztársaság útján iparcikk üzletet, a Lenin úton kultúrcikk-k!s áruházát, Mosonmagyaróváron lakberendezési áruházat kíván építeni, s korszerűsíti a soproni bútorboltot, valamint a győri vas-szaküzletet. Az ismertetett fejlesztéseken kívül jelentős a fogyasztási szövetkezetek és a minisztériumi vállalatok beruházása is. A többi közöt a győri Kazinczy utcai Ábc- és Úttörő áruház. Koszk étterem, a Nyugat Magyarország? Üzemi Vendéglátó ■Waist győri, nagy önki szolgáló éttermének megépítése — Ezt az esztendőt sokféle várakozás előzte meg — mondja összefoglaláskiént Lombos Ferenc. — Fél esztendő telt el a gazdasági reform bevezetője óta. Ez az idő nem elegendő rhhnhOf?V ^Ae^-r^cvfp«; p hetünk aláirt sí mr*r. ban e*a!c Aballin« heb'*0* kívántam sMn* a? ^ dr" mn^k*r61, a tanácsok tevékeny?4t io szabályok végrehajtás*ról. és r m "vei tanács vb gnHfl p k^UVfM k** oé"noV4-?kai én + A r.i n ,-T r. 1 ws i TYVijv-t r-» •o.n^r/iz/óc’iró rol «"'Vd Tp.T0znf-S.4js mertetésére visszatérünk) Yáta'ék a keres' ede’traben Megyénk 1968. évi kereskedelmi politikájának legfőbb célja, hogy tovább erősödjék a belső piac. Ezért a kevésked ’lmi szerveknél az árukínálat növelésére, az áruválaszték szélesítésére kell törekedni . A jövőben fokozatosan érvényesíteni kívánjuk megyénk áru° látásában a többcsatornás értékesítési rendszert — mondta a megyei tanács vb elnöke. — Célunk hogy a lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi vállalatok monopol helyzetét fokozatosan felszámoltuk mert e helyzetben kevésbé érzékenyek a lakosság igényeire Lehetőséget adunk arra hogy az evetábban a tanácsi kereskedelem mellett a fogyasztási szövetkezeik, szükség szerint, a magánkereskedők is f“tl°sszék a kereskedelmi hálózatot. » in’erne!!.Cíó A napirendünk után a tanácstagok közül Ferenczi Gábor Győr zöldövezete ügyében interpellált. Mint mondotta, tanulmányterv készült mintegy 35 holdas terület fásítására, ám e szerény terv sem valósult meg Az interpelláló a tanács hathatós intézkedését kérte, hogy Győr tíz kilométeres körzetében szorgalmazza a fásítási tanulmányterv végrehajtását. Szabó Zsigmond Bővül az üzlerhálózat A gazdaságirányítás új rendszerében megnőttek a tanácsi kereskedelem fejlesztési forrásai is. Korábban évente öt-hatmillió forint volt a beruházásuk, most mintegy tízmillióval rendelkeznek. E pénzösszegekből a ruházati kiskereskedelem Győrött a Lenin úton ruházati kisáruház, az Arany János utcában női konfekcióbolt, az Alkotmány utcában cipő és konfekcióbolt. Sopronban a Pannónia Szállóval szemben cipőbolt nyitását MsurfliD Szerelik a célgépeket a Magyar Vagon- és Gépgyár új motorgyártó üzemében, amely a francia Renault SERI, a nürnbergi MAN és az esseni Forestaal cégek közreműködésével épül, most szerelik a francia és NSZK beli célgépeket. Az új üzemben gyártják majd a 300 lóerős MAN Dieselmotorokat. A célgépeket magyar, francia és NSZK beli mérnökök, szakemberek szerelik. Képünkön: Böröcs József és Mr. Perez a szlephidiagyártó célgépet szerelik. (MTI Fotó : Hadas János felv. — Ks.) Átutazóban Kapcsolókészülékek kiállítása Autóbusszal járják az országot a budapesi Ganz kapcsolók gyárának termékei, s ma Győrbe érkeznek. Az új termékek kiállítása mozgó „műcsarnokban” látható a Gorkij utcai Vasas Művelődési Ház előtt. Mintegy 30— 35 fajta készüléket küldött a gyár országjáró körútra Négy-öt készülék tartozik egy családba. Elektromos kapcsolások, különböző gépek, berendezések védelmére használható eszközök láthatók az autóbuszban. Néhány kiállított készülék a többi között: kisfeszültségű kézi működtetésű kapcsoló, mágneses kapcsol, túl" feszültség-levezető mágneses termkus és érintésvédelmi remék. Dálután Sarvaicz László, a vállalat osztályvezetője előadást tart a kiállított készülékekről a Gorkij utcai Vasas Művelődési Házban. Friss falak, törzsvendégek A győri Makszim Gorkij Művelődési Otthon három teremmel bővítették. A város tanács költségén az Építőipari Kiszemelte az új falakat, s a gorkijvárosi aszszonyok társadalmi munkája nyomán váltak otthonossá, széppé a termek Szombatn este ünnepélyesen felavatták z új épületszárnyat ahol a körivár kapott helyet, s most már itt alálkoznak a zenei a magnó-, a sportklub tagjai is. A hét egyik napján (valószínűleg szerdánként) csak a könyvtáré, az olvasóké az új épületszárny. Ilyenkor könyvankétokat, író-olvasó találkozókat is rendeznek majd elhaározták például hogy Észtünk-ankétokat is rendeznek megyei írók közreműködésével. Erősítik a művelődési otthon kapcsolatát a környék két iskolájának úttörő csapataival. Minden déli fán két órán át a pajtásoké a művelődési otthon Járáikokkal, sportfelszer«iessel változaté«, színes műsorral várták őket. A művelőd '«i otthon társadalmi vezető«ege ilyen módon?•»«kndk a törzsvendég-utánpótlásról. Hetente kétszer — szerdán és vasárnap — filmet vetítenek, és az előadásokat alkokpank^ut vita követi. A művelődési othon társadalrr vez°tőségéneik mimkátá* né’dás buzgalommal segíti a Gork'ivárost R^fan^es Az asszonyok kitűnő társad'’m-' munkások fő szervezők. Közösen járnak színha-vra -endszm-esen szerveznek kirándulásokat r? -n. r! ,,n.n. — mint például a szombat’av_. * énepség — mindig tői sikerülnek s mentjzik a nőmozgalom tekintélyét. Csínján bánjunk az idővel ! Sok a dolgunk, sűrűlombos a munkánk és kazalnyi a tennivalónk A „nagy hajtásban” egyre kevesebb időnk van értekezni, gyűésezni Az igazat szólva: ki is nőttünk már a minden szire-szóra összefüttyentett tanácskozásdból, inkább sietünk dolgozni, mintsem átbóbiskoljunk egy egy értekezletet. Hallottam a panaszt: még a névre szóló meghívó sem teszi meg a hatását, nem vonzza a meghívottakat. Más szóval: megválogatják az emberek, hogy mikor és mely értekezleten vegyenek részt. Mégis, bármily bokrosak is teendőink, bármennyire sürget is az dő, szükség van a tennivalók megbeszélésére, elképzeléseink kicserélésére, gondjaink megvitatására. Szükségünk van az alkotó vitára, arra, hogy közös nevezőre jussunk valamely fontos, sokunkat érintő feldat megoldásában. Az emberek okos tanácskozásai fontos állomsi lehetnek egy-egy intézmény életének, hiszen a tapasztaltok kicseréléséből tőkét kovácsolhatnak a résztvevők, erőt gyűjthetnek a naponta meg-megújuló kemény munkához. A tanácskozások, értekezleek réstvevőinek idejével, idegeivel azonban csínján kell bánni. „Más pénzén olcsó meggazdagodni” — tartja a mondás A múlt héten két megyei intézmény tartalmas programmal hívta össze a takarmánygazdálkodással foglalkozó szakembereket. A rendező szervek az egyik vállala ők kérték meg, hogy vitaindító előadással kelte fel még inkább az érdeklődők figyelmét. Melyik mezőgazdaság szakembert ne érdekelne az idei nagy szárazságban a takarmánygazdálkodás? Ezért el is ment az ankétra majdnem minden meghívott. Meleg volt, testet lelkét és hőség. Mégis, akik az asztaloknál ültek, érdeklődéssel várták az előadó szavait, amelyek feloldják gondjaikat, biztatást, erőt adnak holnapi munkájukhoz. Hogy mennyire csalódtak a meghívottak. Azt az előadás megkezdése után fél órával látni lehetett: a hallgatóság többsége bóbiskolt, uram bocsá’ alvás közben néha felhorkantott. A meghívóban jelölt téma helyett tanelőadás szózuhatagai hullottak, és az előadót úgy kellett végül is írásban kérni, hogy rövidítse mondanivalóját. Kutatók, gyakorlati, mezőgazdasági szakemberek ültek a széksorokban, akiknek idejéből minden perc drága. Szerencsére kárpótolta őket a felkért hozzászólók értelmes rövid, tömör fejtegetése, amely pezsgést, élénkséget kavart az értekezleten. Sajnos, az időt a feleslegesen nyújtott előadás elrabolta, ezért csak kevés jelentkező jutott szóhoz a vitában. A példákat lehetne sorolni. Legyen azonban ez az egy eset az unalmasan elkészített ankét iskolapéldám. Sok a dolgunk, alig látszunk ki tennivalónkból, ha ne raboljuk el egymás drága idejét. Az ankétok az értekezletek szervezői legyenek tekintettel arra, hogy a résztvevők tanulni, toszta’atoka átvenni jelentek meg, nem pedig unatkozni, bóbiskolni És különösen azok számára kínos egyegy rosszul sikerült tanácskozás, akik kemény munkához szoktak, tettekhez, és nem hívei az elpuffogatott szavaknak. P. L Eszme és eszköz Az eszperantó nyelv kitűnő eszköz a különböző anyanyelvű emberek közti személyes vagy írásos érintkezés lebonyolítására, érzések, gondolataik kicserélésére. Érdekes mozgalom, a Geonkloj Esperantistoj elnevezésű. Ennek lényege, magyar jelentése: eszperaisto nagybácsi. Nem vérrokonságról van szó, sőt, az esetek többségében személyesen nem is ismerik egymást azok, akik e kapcsolat létesítésére vállalkoznak. Sergio R. Cocil úr Washingtonból például talán el sem tudja képzelni, hogy merre fekszik Győrszentiván, ahonnét unokaöccsöt fogadott a harmadikos gimnazista Szakál Pál személyében. S mégis, mint családhoz tartozónak vall életéről, örömeiről, gondjairól. Hadd idézzünk Docal úr leveléből. „Leveledből kitűnik, hogy szorgalmas, tanulni vágyó és egészséges ifjú ember vagy. Szüleid büszkék lehetnek Rád. Bár én is ezt mondhatnám el magamról, mint apáról. Légy boldog szép hazádban, kedves Öcsém! Nálunk mostanában baj van a fiatalokkal. Úgy gondolják, minden ellen lázadozniuk kell. Szerintük a felnőttek elrontották ezt a világot, amely már olyan vacak, hogy ezt már csak még vacakabbá lehet tenni. Csavargással, a tisztálkodás mellőzésével, marihuána szívással... A mi fiataljainkat nem vonzzák a testnevelés szépségei. Leányom, aki most 13 éves, szép, erős leány, már 9—10 éves korában jól sportolt, de most csak a hippik érdeklik. Úgy értesültem, hogy Európában mintegy hatezer hippi van, nálunk ennyivel minden nagyváros „büszkélkedhet.” Nem tudom, mit kívánsz tudni az Egyesült Államokról? Röviden csak annyit, hogy igen gazdag ország, el sem tudod képzelni, mennyire. Mi ennek a titka? Talán az állandó konkurrenciaharc a kapitalisták között. Elképzelhetetlenül sokat termelnek, de nem a szükségletek mértékében. Nekem is van olyan gitárom, amelyen még nem játszottam, a nagy házamban sok szoba, amelyet nem lakunk, csak fizetünk érte. De azt hiszem, magyar barátaink boldogabban élnek, mint mi. Nem dolgoznak anynyit, mint mi, és nem akarják a föl minden javát birtokolni, mint mi. Nekünk nagy tömegpénzünk van, de nincs meg, amire vágyunk: a béke és a muzsika.” Nyugat-Németországból jött a másik „rokoni” üdvözlet. Meleg, szerető sorok a lap egyik felén. A másik oldal felét befedi egy felirat, amely a 3 millió szudétanémetnek visszaköveteli az , elrabolt” ősi hont. A béke, az emberi megértés, szolidaritás eszméje és a soviniszta uszítás hogyan fér össze? .. Ez utóbbi példa figyelmeztet, hogy némelyeknek nem a nemes eszme szolgálatára kell az eszperantó, hanem egészen másra. Tanu’sáeul, figyelmeztetőü' szó'sá'hat a mozgalom vezetőinek híveinek arra hogy nem mindenki ,eszmetárs”, aki egy’nobaptista. (sdé)