Kisalföld, 1968. szeptember (13. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK ★ XXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ára: 70 fillér Megfizethetetlen Tíz százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma A végzett munkának érdem szerinti anyagi, erkölcsi megbecsülése sokat és jogosan hangoztatott kívánalom. Mindenki elismeri, akit illet, ennek rendkívül fontos hatását arra, hogy az emberek munkájuk mind jobb végzésére ösztönzést érezzenek. Az ösztönzők közül mindig elsőként kerülemlegetésre az anyagi. Érthetően, hiszen minden dolgozó ember törekvése, hogy becsületes munkája révén boldoguljon. Keresetéből fedezni tudja maga és családja tisztes megélhetését. Egyéni tervezésekor azzal is számolhasson, hogy ha jobban nekigyürkőzik a munkának, többet, jobbat teljesít, jövedelme is gyarapodhat. Ellenkező tapasztalat viszont lankasztja a munkakedvet, gépiessé teszi a kenyérkereső foglalkozást. Nemcsak a megérdemelt anyagiaktól fosztja meg a jogos várakozásában csalódott embert, hanem a jól végzett munka örömétől is. Attól a nélkülözhetetlen érzéstől, amelynek hiánya puszta létfenntartási eszközzé szűkíti azt a tevékenységet, amelyet az ember talán egy emberöltőn át végez. A teljes odaadás, ügybuzgalom, igyekezet még nem vált annyira általánossá, hogy észre ne lehessen venni a különbségeket. S jogos óhaj ennek elismerése. A forint ehhez nem kifogyhatatlan. A jutalmazásra fordítható anyagiaknak mindenütt szigorú pénzügyi korlátai vannak. Emiatt a jutalmak összege olykor távolról sem fejezi ki azt a megbecsülést, amellyel az illetőnek juttatták. S ha a méltók közül a legméltóbbak részesülnek anyagi elismerésben, a boríték vastagsága nem válik kizárólagos értékmérőjévé a megbecsülésnek. A legtöbb elégedetlenséget az anyagi ösztönzők gépies „elosztása” okozza. Amikor azok, akik a jutalmazást végzik, nem az emberrel, hanem a forinttal kezdik. „Enynyit kell szétosztani” alapállásból. Ilyenkor szerepel „szempontként”, hogy ki kapott legrégebben fizetésemelést, jutalmat. Igaz, az illető nem különösen igyekvő, de eldolgozgat. Talán a nem remélt jutalomtól nekilendül... Az érdemtelenül kitüntetett ritkán „lendül neki”, de csaknem mindig megtorpan a miatta mellőzött. Mert az emberek az anyagi és erkölcsi elismerés fogalmából nem csupán az anyagiakat, még inkább az erkölcsi elismerést értékelik. A közvélemény e fogalmat társítja azokhoz az emberekhez, akik a szorosan vett kötelességüknél többet tesznek. S ha ilyet illet akár egy köszönő szó, értekezleten elhangzott dicséret, jutalom, nemcsak azt az egy embert tölti el megelégedés. Igaz, a legkellemesebben őt érinti, jobbá válik tőle a közérzete, szinte „megnő egy fejjel” általa. De nemcsak az elismerés birtokosát emeli fel, hanem a környezetében dolgozókat is, ha azok tapasztalata, véleménye, megegyezik a jutalmazókéval. Mert a dolgozók többségének igazságérzete fejlődött annyira, hogy megítélje: kik érdemesek a megkülönböztetett tiszteletre. S vezetőik emberismeretből , a közösség iránti tiszteletből, felelősségből is vizsgáznak, amikor jutalmaznak, dicsérnek, tehát minősítenek. Sokan hálátlan, kényes feladatnak tekintik a jutalmazást, mivel — szerintük —, úgysem lehet mindenkinek kedvére tenni. Ez utóbbi egyébként vitathatatlan, de erősen vitatható, hogy egyáltalában cél lenne. A legkiválóbbakat illeti az elismerés, s nemcsak alkalmakkor, fizetésemeléskor, jutalmazás kifizetésekor. Ha a vezető alapvető módszere beosztottai munkájának állandó figyelemmel kísérése, dicséret és korholás érdem szerint, nem okozhat különös fejtörést esetenként a fizetésemelésben, jutalomban részesítendők kiválasztása. S ennek nyilvánosságra hozatalakor nem bolydulhat fel a munkahelyi közvélemény, ahogy ez nem ritkán megtörténik ott, ahol elismerésben néha olyanok is részesülnek, akiknek a velük együtt dolgozó kollektíva munkájuk, magatartásuk ismeretében nem juttatna. Fontos, elsőrendű e kérdésben a vezető személyes felelőssége, de nem mellőzhető a közösség bizalmát élvező társadalmi szervek vezetőinek véleménye. Mindenkinek, bármely beosztást tölt is be, jólesik az elismerés. Sőt, lételeme annak, aki munkáját komolyan veszi, lelkiismeretesen dolgozik. Egyre több az olyan dolgozó, akinek kiegyensúlyozott életében nélkülözhetetlen a jól végzett munka tudata. A tiszta lelkiismeret amiatt, hogy a rábízott feladatot tudásához, képességéhez mérten a lehető legjobban ellátja. Mind több az olyan ember, akinek napjai elrontja egy-egy selejtesre sikerült munkadarab, akit otthonában elkísér, nem hagy nyugtot a felelősség. Töpreng tv-nézés közben, társaságban valamely elintézésre váró problémán, s amíg azt meg nem oldotta, nincs nyugalma, felszabadult öröme a magánéletében sem. Sokan vannak ilyenek, sokkal többen azoknál, akiknek a jól végzett munka még nem becsület dolga, csupán kényszerűség. Az előbbiek példája hat a közönyösökre is. Oly mértékben formálja őket, ahogyan tapasztalják: dolgozni csak teljes szívvel, odaadással, igyekezettel érdemes és kell. Mert ezt illeti a társadalom megbecsüléssel, ezzel méri az ember értékét. S ezt az értéket fejezi ki az anyagi, erkölcsi elismerés minden fajtája. J. L.-né Társulás a csornaiak kedvére A három csornai termelőszövetkezet, a kónyi Haladás, a rábapordányi Szocializmusért, a farádi Felszabadulás Tsz és a csornai tangazdaság társult bisztró jellegű lacikonyha létesítésére. Az alapító gazdaságok 50— 50 ezer forinttal „szálltak be” a társulásba. A Vörös Hadsereg úti épületen az átalakító munkálatokat a napokban kezdi meg a farádi építőipari társulás Az épület a terv szerint november elejére elkészül. Az alapítók szeretnének az étkező vendégek jó ellátásán túl a háziasszonyok gondjain is könnyíteni: nyers állapotban megvásárolható töltött árukat hoznak forgalomba. ŐSZBEN A HETIIR Bírnak a munkával a szövetkezetek Az év egyik legnehezebb időszaka a mezőgazdaságban az ősz, hiszen ebben a néhány hónapban a határnak csaknem minden részét „végig kell járni”, minden táblán munkálkodni szükséges vagy szántással, vagy vetéssel, vagy betakarítással. Ezekről a tennivalókról beszélgettünk Alapfi Gézával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főfelügyelőjével. Az őszi munkáknak eddig eléggé kedvezett az időjárás. A vetésben előnyhöz jutottak a szövetkezetek, van rá mód, hogy jó minőségben, kevés gépi munkaráfordítással időben földbe kerüljön a kenyérgabona a tervezett 88 000 holdon. Bezosztája és fertődi búzát vetnek a szövetkezetek, megközelítően 85 és 15 százalékos arányban. A Bezosztája búza a kedvelt. Ajánlatos lenne gyorsítani a vetést, várható, hogy csapadékos lesz az ősz, a tapasztalatok pedig azt bizonyítják, hogy a korai vetések fizetnek nagy hozammal. Az eddigi adatok alapján idén az országban Győr-Sopron megye szövetkezetei érték el a legmagasabb termésátlagot búzából. A jövőben is mindent meg kell tenni a termésátlag növeléséért. A műtrágya mennyisége mellett más, termésfokozó tényezőkre is ügyeljenek a szövetkezetek. Például arra, hogy jó minőségű vetőmag kerüljön a földbe. Amelyik gazdaságban ezzel gond van, a Vetőmagtermeltető Vállalat még mindig ki tudja cserélni a vetőmagot. Ajánlatos, hogy a gazdaságok a holdankénti szükséges csíraszám miatt vetéskor az ezermagsúlyt vegyék figyelembe. Hazai fajtáknál 3—3,4 millió csíraszám ajánlatos, szovjet fajtáknál pedig 3,4—3,8 millió. Mivel kevés a műtrágya (különösen a foszfor és a kálium műtrágya hiányzik), nagyon indokolt táblánként elbírálni a tápanyag-utánpótlást, figyelembe véve a várható termésmennyiséget és az előveteményt. Nagyon jók a tapasztalatok a hansági talajokon vetett kevert búzánál. Ezeken a földeken a szövetkezetek 60—40 százalékos arányban Bezosztája és fertődi búzát, vetnek keverve, mivel a tőzeges talajon a Bezosztája kiritkul, a fertődi pedig megdől. A kevert vetéssel elérték, hogy a fertődi búza szinte beborítja a táblát,a Bezosztája pedig erősíti az állóképességet. Körülbelül 7000 holdon vetnek őszi takarmánykeveréket a szövetkezetek, ebből eddig 3050 holddal végeztek. Jó lenne, ha növelnék a vetésterületet a szövetkezetek, hogy késői kitavaszodás esetén ne legyen gond a zöldtakarmánnyal. Számottevő abrakhiány nincs a szövetkezetekben, a kukorica termése jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Fővetésű silókukoricából 11 552 holdjuk volt a szövetkezeteknek, ebből 8416 holdról, több mint a 70 százalékáról tartósították már télre a takarmányt. Mivel az időjárás kedvezett a szálastakarmányoknak, jó volt a második, sőt harmadik kaszálás, a másodvetések is jól fizetnek, a legeltetési idény is meghosszabbítható, különösebb gond nem lesz az állatállomány téli tartásával. Ezen az őszön 177 300 holdat mélyen szántanak a szövetkezetek, ebből eddig csaknem 19 000 holdat már megforgattak. Most kedvez az idő a szántásnak, gyorsítani érdemes. Ahol kevés ehhez a gép, szervezzék meg a szövetkezetek a két műszakot. gszm „Tiszta Győrért" mozgalom Tisztasági versenyt indított az idén Győrött a városi tanács, a Vöröskereszt városi szervezete és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A versenyben kiváló eredményt ért el a gyárvárosi kerület. A hét kerület közül Gyárváros szerezte meg az első helyet. Szerdán a gyárvárosi párthelyiségben a Vöröskereszt városi titkára, a kerületi pártvezetőség nevében pedig Gróf József kerületi titkár mondott köszönetet a kerület tömegszervezeteinek és aszszonyainak a jó munkáért. Ezután került sor az oklevelek átadására. -----------------------------------------------------------------------------------—^ A farfafémból: Kisegít-e a mellékes játék milliókkal Mexikói levél I ^ Rádióműsor | A megyei tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülése az áruellátással, a fogyasztók érdekvédelmével, az árszínvonal alakulásával foglalkozott. A beterjesztett anyag megállapítja, hogy a gazdaságirányítás új rendjének első félévében Győr-Sopron megye kiskereskedelme és vendéglátóipara 2 milliárd 046 millió forintot forgalmazott, 161 millióval többet a múlt év hasonló időszakánál. Ezen belül élelmiszerből 10,6, ruházati cikkekből 9,8, vegyes iparcikkekből 9,3 százalékkal többet vásároltak, a vendéglátóipar forgalma 2,7 százalékkal nőtt. Az árreformot követően kedvezően emelkedett a tej és tejtermékek fogyasztása, az egészségesebb táplálkozást szolgáló élelmiszerek forgalma. Kedvezően zárult a nyári ruházati vásár. A ruházati kereskedelem — eredeti áron számítva — 18 millió forint értékű árut értékesített, s átlagosan 30 százalék engedményt véve alapul, a lakosság 5,5 millió forintot takarított meg. Néhány cikkből a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, illetve a beszerzési lehetőségeket. E cikkek között találni a járműveket, kerítésfonatokat, fürdőkádakat, szerelvényárukat és néhány festékfélét. Az év elejével jelentősen csökkent árú televízióból a forgalom kétszeres volt, a kis- és nagy motorkerékpárok iránti kereslet a többszörösére emelkedett. A vitában részt vevők megállapították, hogy a jelentés reálisan értékeli a helyzetet, és a meglévő fogyatékosságok ellenére a gazdaságirányítás új rendjének első félévében szemmel látható a fejlődés. Ezt bizonyítja az is, hogy a gazdálkodási eredmények tekintetében megyénk kiskereskedelme országosan az élen van. Több kritikai megjegyzés hangzott el az üzletek raktározási lehetőségeiről. Főként a bútorraktározás viszszásságait bírálták. Van reprezentatív bútorboltunk, javul az áruválaszték, de nincs olyan prospektus, amely bemutatná az egyes bútortípusokat, ezért a bútorraktárban kell azt — gyakran rongálás árán — kiválasztani Szóvá tették azt is, hogy az élelmiszer-kereskedelem dicséretes kezdeményezését — a 100 forinton felül vásárolt áruk házhoz szállítását — a nagy értékű árucikkek esetében (televízió, hűtő, bútor) nem kezdeményezte az iparcikk-kereskedelem. Megvitatta a végrehajtó bizottság Csorna község pártos tanácsi vezetőinek azt a kérését, hogy a baromfikeltető épületében a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár üzemet létesítsen. A végrehajtó bizottság egyetértett a csornaiak kérésével A Fémszerelvénygyár ezáltal megszűntetheti budapesti üzemrészét, s Csornán — bővítések után — mintegy 1000 főt foglalkoztató üzemet alakíthat. A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta és elfogadta megyénk 1969. évi költségvetésének javaslatát, valamint az 1969—70. évi tanácsi tervjavaslatot. sz. zs. Az új, részben győri gyártmányú autóbusz, az Ikarus 250-es a budai Várban. (Brno, 1968 — Tudósításunk a 3. oldalon.) Közlemény A Szovjetunió részt vesz az AGROMAS tevékenységében MOSZKVA Moszkvában szeptember 26- án M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese találkozott T. Colovval, a BNK Minisztertanácsa elnökének helyettesével és Apró Antallal, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének helyettesével. Leszecsko bejelentette a szovjet kormány azon elhatározását, hogy elfogadja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javaslatát a Szovjetuniónak az AGROMAS Társaság tevékenységében való részvételére vonatkozóan. Az AGROMAS feladata a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésnél alkalmazott gépek és eszközök műszaki fejlesztésének és gyártásának koordinálása. Apró Antal és T. Colov a kormánya nevében megelégedéssel fogadta a szovjet kormány elhatározását A találkozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az Agromast bolgár—magyar —szovjet társasággá alakítják át, és utasítják illetékes szerveiket: tegyék meg a Szovjetuniónak az Agromas tevékenységében való részvételével kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. (MTI.) Vízellátás összefogással Csornán 1966 áprilisában vízműtársulat jött létre a község ivóvíz-ellátásának javítására. A lakosság 93 százaléka tagja a társulásnak A tagok 500 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Családonként 252 forint értékű társadalmi munkára kötelezték magukat a csornaiak. A 15 millió forintos beruházással épülő hálózat 1970-re készül el Eddig 5ilométer hosszú csővezetéket fektettek le az utcákon. A munkálatok egyik eredménye, hogy másfél hónappal ezelőtt vizet kapott a csornai kórház.