Kisalföld, 1968. szeptember (13. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK ★ XXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ára: 70 fillér Megfizethetetlen Tíz százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma A végzett munkának ér­dem szerinti anyagi, erkölcsi megbecsülése sokat és jogosan hangozta­tott kívánalom. Mindenki el­ismeri, akit illet, ennek rendkívül fontos hatását ar­ra, hogy az emberek mun­kájuk mind jobb végzésére ösztönzést érezzenek. Az ösztönzők közül min­dig elsőként kerül­­emlege­tésre az anyagi. Érthetően, hiszen minden dolgozó em­ber törekvése, hogy becsü­letes munkája révén boldo­guljon. Keresetéből fedezni tudja maga és családja tisz­tes megélhetését. Egyéni ter­vezésekor azzal is számol­hasson, hogy ha jobban ne­­kigyürkőzik a munkának, többet, jobbat teljesít, jöve­delme is gyarapodhat. Ellen­kező tapasztalat viszont lan­­kasztja a munkakedvet, gé­piessé teszi a kenyérkereső foglalkozást. Nemcsak a megérdemelt anyagiaktól fosztja meg a jogos várako­zásában csalódott embert, hanem a jól végzett munka örömétől is. Attól a nélkü­lözhetetlen érzéstől, amely­nek hiánya puszta létfenn­tartási eszközzé szűkíti azt a tevékenységet, amelyet az ember talán egy emberöltőn át végez. A teljes odaadás, ügybuzgalom, igyekezet még nem vált annyira általános­sá, hogy észre ne lehessen venni a különbségeket. S jo­gos óhaj ennek elismerése. A forint ehhez nem ki­fogyhatatlan. A jutalmazás­ra fordítható anyagiaknak mindenütt szigorú pénzügyi korlátai vannak. Emiatt a ju­talmak összege olykor távol­ról sem fejezi ki azt a meg­becsülést, amellyel az ille­tőnek juttatták. S ha a mél­tók közül a legméltóbbak részesülnek anyagi elisme­résben, a boríték vastagsága nem válik kizárólagos érték­mérőjévé a megbecsülésnek. A legtöbb elégedetlenséget az­ anyagi ösztönzők gépies „elosztása” okozza. Amikor azok, akik a jutalmazást vég­zik, nem az emberrel, ha­nem a forinttal kezdik. „Eny­­nyit kell szétosztani” alap­állásból. Ilyenkor szerepel „szempontként”, hogy ki ka­pott legrégebben fizetéseme­lést, jutalmat. Igaz, az illető nem különösen igyekvő, de eldolgozgat. Talán a nem re­mélt jutalomtól nekilendül... Az érdemtelenül kitüntetett ritkán „lendül neki”, de csaknem mindig megtorpan a miatta mellőzött. Mert az emberek az anyagi­ és er­kölcsi elismerés fogalmából nem csupán az anyagiakat, még inkább az erkölcsi elis­merést értékelik. A közvélemény e fogalmat társítja azokhoz az emberek­hez, akik a szorosan vett kö­telességüknél többet tesznek. S ha ilyet illet akár egy kö­szönő szó, értekezleten el­hangzott dicséret, jutalom, nemcsak azt az egy embert tölti el megelégedés. Igaz, a legkellemesebben őt érinti, jobbá válik tőle a közérze­te, szinte „megnő egy fejjel” általa. De nemcsak az elis­merés birtokosát emeli fel, hanem a környezetében dol­gozókat is, ha azok tapasz­talata, véleménye, megegye­zik a jutalmazókéval. Mert a dolgozók többségének igaz­ságérzete fejlődött annyira, hogy megítélje: kik érdeme­sek a megkülönböztetett tisz­teletre. S vezetőik emberis­meretből , a közösség iránti tiszteletből, felelősségből is vizsgáznak, amikor jutalmaz­nak, dicsérnek, tehát minő­sítenek. Sokan hálátlan, kényes fel­adatnak tekintik a jutalma­zást, mivel — szerintük —, úgysem lehet mindenkinek kedvére tenni. Ez utóbbi egyébként vitathatatlan, de erősen vitatható, hogy egyál­talában cél lenne. A legki­válóbbakat illeti az elisme­rés, s nemcsak alkalmakkor, fizetésemeléskor, jutalmazás kifizetésekor. Ha a vezető alapvető módszere beosztot­tai munkájának állandó fi­gyelemmel kísérése, dicséret és korholás érdem szerint, nem okozhat különös fejtö­rést esetenként a fizetéseme­lésben, jutalomban részesí­­tendők kiválasztása. S ennek nyilvánosságra hozatalakor nem bolydulhat fel a mun­kahelyi közvélemény, ahogy ez nem ritkán megtörténik ott, ahol elismerésben néha olyanok is részesülnek, akik­nek a velük együtt dolgozó kollektíva munkájuk, maga­tartásuk ismeretében nem juttatna. Fontos, elsőrendű e kérdésben a vezető szemé­lyes felelőssége, de nem mel­lőzhető a közösség bizalmát élvező társadalmi szervek vezetőinek véleménye. Mindenkinek, bármely be­osztást tölt is be, jólesik az elismerés. Sőt, lételeme an­nak, aki munkáját komolyan veszi, lelkiismeretesen dol­gozik. Egyre több az olyan dolgozó, akinek kiegyensú­lyozott életében nélkülözhe­tetlen a jól végzett munka tudata. A tiszta lelkiismeret amiatt, hogy a rábízott fel­adatot tudásához, képességé­hez mérten a lehető legjob­ban ellátja. Mind több az olyan ember, akinek napjai elrontja egy-egy selejtesre sikerült munkadarab, akit otthonában elkísér, nem hagy nyugtot a felelősség. Töpreng tv-nézés közben, társaságban valamely elin­tézésre váró problémán, s amíg azt meg nem oldotta, nincs nyugalma, felszabadult öröme a magánéletében sem. Sokan vannak ilyenek, sok­kal többen azoknál, akiknek a jól végzett munka még nem becsület dolga, csupán kényszerűség. A­z előbbiek példája hat a közönyösökre is. Oly mértékben for­málja őket, ahogyan tapasz­talják: dolgozni csak teljes szívvel, odaadással, igyeke­zettel érdemes és kell. Mert ezt illeti a társadalom meg­becsüléssel, ezzel méri az ember értékét. S ezt az ér­téket fejezi ki az anyagi­, erkölcsi elismerés minden fajtája. J. L.-né Társulás a csornaiak kedvére A három csornai termelő­szövetkezet, a kónyi Hala­dás, a rábapordányi Szocia­lizmusért, a farádi Felszaba­dulás Tsz és a csornai tan­gazdaság társult bisztró jel­legű lacikonyha létesítésére. Az alapító gazdaságok 50— 50 ezer forinttal „szálltak be” a társulásba. A Vörös Hadsereg úti épü­leten az átalakító munkála­tokat a napokban kezdi meg a farádi építőipari társulás Az épület a terv szerint no­vember elejére elkészül. Az alapítók szeretnének az étkező vendégek jó ellátásán túl a háziasszonyok gondjain is könnyíteni: nyers állapot­ban megvásárolható töltött árukat hoznak forgalomba. ŐSZBEN A H­ETIIR Bírnak a munkával a szövetkezetek Az év egyik legnehezebb időszaka a mezőgazdaságban az ősz, hiszen ebben a né­hány hónapban a határnak csaknem minden részét „vé­gig kell járni”, minden táb­lán munkálkodni szükséges vagy szántással, vagy vetés­sel, vagy betakarítással. Ezek­ről a tennivalókról beszélget­tünk Alapfi Gézával, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főfelügyelőjével. Az őszi munkáknak eddig eléggé kedvezett az időjárás­. A vetésben előnyhöz jutot­tak a szövetkezetek, van rá mód, hogy jó minőségben, kevés gépi munkaráfordítás­sal időben földbe kerüljön a kenyérgabona a tervezett 88 000 holdon. Bezosztája és fertődi búzát vetnek a szö­vetkezetek, megközelítően 85 és 15 százalékos arányban­. A Bezosztája búza a kedvelt. Ajánlatos lenne gyorsítani a vetést, várható, hogy csapa­dékos lesz az ősz, a tapasz­talatok pedig azt bizonyít­ják, hogy a korai vetések fi­zetnek nagy hozammal. Az eddigi adatok alapján idén az országban Győr-Sop­­ron megye szövetkezetei ér­ték el a legmagasabb termés­átlagot búzából. A jövőben is mindent meg kell tenni a termésátlag növeléséért. A műtrágya mennyisége mel­lett más, termésfokozó ténye­zőkre is ügyeljenek a szövet­kezetek. Például arra, hogy jó minőségű vetőmag kerül­jön a földbe. Amelyik gaz­daságban ezzel gond van, a Vetőmagtermeltető Vállalat még mindig ki tudja cserélni a vetőmagot. Ajánlatos, hogy a gazdaságok a holdan­­kénti szükséges csíraszám miatt vetéskor az ezermag­­súlyt vegyék figyelembe. Ha­zai fajtáknál 3—3,4 millió csíraszám ajánlatos, szovjet fajtáknál pedig 3,4—3,8 mil­lió. Mivel kevés a műtrágya (különösen a foszfor és a ká­lium műtrágya hiányzik), na­gyon indokolt táblánként el­bírálni a tápanyag-utánpót­lást, figyelembe véve a vár­ható termésmennyiséget és az előveteményt. Nagyon jók a tapasztalatok a hansági ta­lajokon vetett kevert búzá­nál. Ezeken a földeken a­ szö­­vetkezetek 60—40 százalékos arányban Bezosztája és fer­­tődi búzát, vetnek keverve, mivel a tőzeges talajon a Bezosztája kiritkul, a fertődi pedig megdől. A kevert ve­téssel elérték, hogy a fer­tődi búza szinte beborítja a táblát,­­a Bezosztája pedig erősíti az állóképességet. Körülbelül 7000 holdon vetnek őszi takarmánykeve­réket a szövetkezetek, ebből eddig 3050 holddal végeztek. Jó lenne, ha növelnék a ve­tésterületet a szövetkezetek, hogy késői kitavaszodás ese­tén ne legyen gond a zöld­­takarmánnyal. Számottevő abrakhiány nincs a szövet­kezetekben, a kukorica ter­mése jobbnak ígérkezik a ta­val­yinál. Fővetésű silókukoricából 11 552 holdjuk volt a szö­vetkezeteknek, ebből 8416 holdról, több mint a 70 szá­zalékáról tartósították már télre a takarmányt. Mivel az időjárás kedvezett a szálas­­takarmányoknak, jó volt a második, sőt harmadik ka­szálás, a másodvetések is jól fizetnek, a legeltetési idény is meghosszabbítható, külö­nösebb gond nem lesz az ál­latállomány téli tartásával. Ezen az őszön 177 300 hol­dat mélyen szántanak a szö­vetkezetek, ebből eddig csak­nem 19 000 holdat már meg­forgattak. Most kedvez az idő a szántásnak, gyorsítani érdemes. Ahol kevés ehhez a gép, szervezzék meg a szö­vetkezetek a két műszakot. gszm „Tiszta Győrért" mozgalom Tisztasági versenyt indí­tott az idén Győrött a városi tanács, a Vöröskereszt városi szervezete és a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A versenyben kiváló eredményt ért el a gyárvárosi kerület. A hét kerület közül Gyárvá­ros szerezte meg az első he­lyet. Szerdán a gyárvárosi párt­­helyiségben a Vöröskereszt városi titkára, a kerületi pártvezetőség nevében pedig Gróf József kerületi titkár mondott köszönetet a kerület tömegszervezeteinek és asz­­szonyainak a jó munkáért. Ezután került sor az okleve­lek átadására. -----------------------------------------------------------------------------------—^ A farfafém­ból: Kisegít-e a mellékes játék milliókkal Mexikói levél I ^ Rádióműsor | A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának csütörtöki ülése az áruellátással, a fo­gyasztók érdekvédelmével, az árszínvonal alakulásával fog­lalkozott. A beterjesztett anyag megállapítja, hogy a gazdaságirányítás új rendjé­nek első félévében Győr-Sop­­ron megye kiskereskedelme és vendéglátóipara 2 milliárd 046 millió forintot forgalma­zott, 161 millióval többet a múlt év hasonló időszakánál. Ezen belül élelmiszerből 10,6, ruházati cikkekből 9,8, ve­gyes iparcikkekből 9,3 száza­lékkal többet vásároltak, a vendéglátóipar forgalma 2,7 százalékkal nőtt. Az árre­formot követően kedvezően emelkedett a tej és tejtermé­kek fogyasztása, az egészsé­gesebb táplálkozást szolgáló élelmiszerek forgalma. Kedvezően zárult a nyári ruházati vásár. A ruházati kereskedelem — eredeti áron számítva — 18 millió forint értékű árut értékesített, s átlagosan 30 százalék enged­ményt véve alapul, a lakos­ság 5,5 millió forintot ta­karított meg. Néhány cikkből a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, illetve a beszerzési lehetőségeket. E cikkek kö­zött találni a járműveket, kerítésfonatokat, fürdőkáda­kat, szerelvényárukat és né­hány festékfélét. Az év ele­jével jelentősen csökkent árú televízióból a forgalom kétszeres volt, a kis- és nagy motorkerékpárok iránti ke­reslet a többszörösére emel­kedett. A vitában részt vevők meg­állapították, hogy a jelentés reálisan értékeli a helyzetet, és a meglévő fogyatékossá­gok ellenére a gazdaságirá­nyítás új rendjének első fél­évében szemmel látható a fejlődés. Ezt bizonyítja az is, hogy a gazdálkodási eredmé­nyek tekintetében megyénk kiskereskedelme országosan az élen van. Több kritikai megjegyzés hangzott el az üzletek rak­tározási lehetőségeiről. Fő­ként a bútorraktározás visz­­szásságait bírálták. Van rep­rezentatív bútorboltunk, ja­vul az áruválaszték, de nincs olyan prospektus, amely be­mutatná az egyes bútortípu­sokat, ezért a bútorraktár­ban kell azt — gyakran ron­gálás árán — kiválasztani Szóvá tették azt is, hogy az élelmiszer-kereskedelem di­cséretes kezdeményezését — a 100 forinton felül vásárolt áruk házhoz szállítását — a nagy értékű árucikkek ese­tében (televízió, hűtő, bútor) nem kezdeményezte az ipar­cikk-kereskedelem. Megvitatta a végrehajtó bi­zottság Csorna község párt­os tanácsi vezetőinek azt­ a kérését, hogy a baromfikel­tető épületében a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvény­gyár üzemet létesítsen. A végrehajtó bizottság egyetér­tett a csornaiak kérésével A Fémszerelvénygyár ezáltal megszűntetheti budapesti üzemrészét, s Csornán — bő­vítések után­ — mintegy 1000 főt foglalkoztató üzemet ala­kíthat. A végrehajtó bizottság ez­után megtárgyalta és elfo­gadta megyénk 1969. évi költségvetésének javaslatát, valamint az 1969—70. évi ta­nácsi tervjavaslatot. sz. zs. Az új, részben győri gyártmányú autóbusz, az Ikarus 250-es a budai Várban. (Brno, 1968 — Tudósításunk a 3. oldalon.) Közlemény A Szovjetunió részt vesz az AGROMAS tevékenységében MOSZKVA Moszkvában szeptember 26- án M. A. Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese találko­zott T. Colovval, a BNK Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettesével és Apró Antallal, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnö­kének helyettesével. Leszecs­­ko bejelentette a szovjet kormány azon elhatározását, hogy elfogadja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javaslatát a Szovjetuniónak az AGRO­­MAS Társaság tevékenysé­gében való részvételére vo­natkozóan. Az AGROMAS feladata a zöldség-, gyümölcs- és sző­lőtermelésnél alkalmazott gépek és eszközök műszaki fejlesztésének és gyártásá­nak koordinálása. Apró Antal és T. Colov a kormánya nevében megelé­gedéssel fogadta a szovjet kormány elhatározását A találkozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az Agromast bolgár—magyar —szovjet társasággá alakít­ják át, és utasítják illetékes szerveiket: tegyék meg a Szovjetuniónak az Agromas tevékenységében való részvé­telével kapcsolatban szüksé­gessé váló intézkedéseket. (MTI.) Vízellátás összefogással Csornán 1966 áprilisában vízműtársulat jött létre a község ivóvíz-ellátásának ja­vítására. A lakosság 93 szá­zaléka tagja a társulásnak A tagok 500 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Családonként 252 forint ér­tékű társadalmi munkára kötelezték magukat a csor­naiak. A 15 millió forintos beruházással épülő hálózat 1970-re készül el Eddig 5­ilométer hosszú csővezeté­ket fektettek le az utcákon. A munkálatok egyik ered­ménye, hogy másfél hónap­pal ezelőtt vizet kapott a csornai kórház.

Next