Kisalföld, 1968. október (13. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1968. OKTÓBER 9., SZERDA­I XXIV. ÉVFOLYAM 237. SZÁM Ára: 70 fillér II kereskedelem szerepe a gazdaságirányítás új rendjében Belkereskedelmi szabadegyetem Kapuváron Tegnap délután két órakor nyitották meg Kapuvárott, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet járási központjának művelődési termében a szövetkezeti ve­zetők továbbképzését szol­gáló belkereskedelmi sza­badegyetemet. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ne­vében dr. Faragó Sándor múzeumigazgató, a TIT já­rási szervezetének elnöke üdvözölte a Kapuvár, Beled, Fertőd és Iván községekből érkezett 50 főnyi hallgatósá­got, majd felkérte Agonács Gábort, a SZÖVOSZ szövet­kezetpolitikai osztályának vezetőjét, az öt hónapra ter­vezett szabadegyetem első előadásának megtartására. Mi volt a kereskedelem szerepe korábban? Hogyan hatott rá a központi terve­zés, tervlebontás? Nem a ke­reslet-kínálat mértéke, ha­nem az irányított terv szab­ták meg, hogy mit termeljen az ipar, és természetesen en­nek függvénye volt az is, hogy mi kerül a kereskede­lembe. Röviden így lehetne össze­foglalni az előadás bevezető részét, majd az előadó azt fejtegette, hogy az új mód­szerek érvényesülése nem je­lenti a tervgazdálkodás fel­adását. Ellenkezőleg! A nép­gazdaság érdekvédelmét szol­gálják a gazdálkodás és a ke­reskedelem feltételeit meg­teremtő jogszabályok, és ugyancsak jelentős gyorsu­lást idéznek elő a mechaniz­mus új rendjében a közgaz­dasági ösztönzők. Egyszerű­en fogalmazva: a gazdaság­­irányítás új rendje a nép­gazdasági, érdekkel párhu­zamba hozta a vállalatok ér­dekeit Azt kell és azt érdemes termelni, aminek piaca van. A kereskedelem szerepe te­hát — mivel közvetlenül mé­ri az ipartól kapott áruk ke­lendőségét —, még jobban megnövekedett, s a korábbi úgynevezett elosztásos rend­szer helyett, tartalmilag is segíteni tudja a kereskede­lem az ipar termelésének a fogyasztók részéről jelentke­ző kívánalmait. Befolyásolni tudja az ipart: mit, meny­nyiért és milyen mennyiség­ben gyártson. Mindez termé­szetesen kockázatot is kíván mindkét féltől, s a régi me­chanizmusnál sokkalta kifi­nomultabb mérést, tervezést Az előadás második részé­ben a szövetkezetek önálló­ságát, a szövetkezeteknek az államhoz és a szövetséghez való viszonyát fejtegette az előadó. Az új mechanizmus kedvező feltételt teremtett a szövetkezeti demokráciához, az úgynevezett állami­, ható­sági jogon kívül minden más intézkedési jog a szövetke­zeteket illeti. A szövetség or­szágos és megyei szervei is tiszteletben tartják ezt az önállóságot, s csak érdekkép­viseleti szervként segítik a helyi szövetkezetek munká­ját. Befejezésként a fogyasztó­kért való versenyről beszélt az előadó, arról: szükség van-e a nagykereskedelem közbeiktatására? Van-e el­látási felelősség? R. E. Hónap végén export Neve nincs, de jó lesz „iloszon egy karéj zsíros kenyeret és kap valamit”. Zsíros kenyeret ugyan nem vittem, de ellenállni sem tudtam a meghívásnak. Mi újjal remekelt ismét a győri Búzakalasz Tsz konzervüze­me? A zsíros kenyérre valót csak jóbarátságból a bakony­­váraljai Jóbarátság Tsz ked­vére készítik el. Egyelőre 5000—10 000 tubussal, zsírból, hagymából, sóból — hagyma­krémet Igen, zsíros kenyér­re kellemes és állítólag kész­étel ízesítésre is megfelel. Hamarosan elbírálhatják a győri vásárlók, hogy igaz-e. Ettől a bírálattól függ a hagymakrém sorsa, jövője Ha kell, készül több is. Nem­csak jó barátságból, üzletből. Viszont úgy piac a piac, ha­va áruválaszték. A Búza­kalász Tsz csaknem egyidő­­ben gyártja a versenytársat is, saját „szülöttét”... Mit is? Neve még nincs. Krém ez is, tubusban forgalmaz­zák — felszerelték a gyártás­­h­oz szükséges gépet — ubor­ka, paprika déli fűszerekkel ízesítve, krémszerűre össze­dolgozva. Hidegtálakhoz ki­tűnő, sőt debreceni, virsli, mellé is. — Várjuk, de mikor kós­tolhatjuk? Sipőcz András, a konzerv­üzem vezetője: — Két hét múlva vásárol­ható lesz a győri boltokban, a tsz emblémájával. Hogy mennyi? Ez is a fo­gyasztótól függ. Ha ízlik, sok lesz belőle. Márpedig a szö­vetkezet is szeretne olyasmit gyártani, ami ízlik, amivel csak akkor gazdaságos a gyártás, ha jól kihasználják a gépet. Különben ez a csemege csak afféle „ajándék!’. Az idei év termékeiből csaknem ötmillió forint a bevételi terv. Tavaly 35 vagonra való árut tartósított a szövetkezet, az idén 52 vagonnal. Keve­sebb lett a szörp, a tavalyi 16 vagon helyett 8 vagon, de többet készítettek dzsemből, befőttből, csemegeuborkából. A hónap végén esemény­re készül nemcsak az üzem, hanem az egész szövetkezet. Termékeik jó híre már át­lépte az országhatárt. Első alkalom lesz az indulás óta, hogy exportál az üzem. Még­pedig feketeribizke-dzsemet­t Nyugat-Németországba. Addigra már, jó magyar névvel, mi hazaiak is kóstol­gathatják a belföldi piacra szánt uborka-papriskakrémet. Gondolom, se itthon, se kül­földön nem okoz csalódást a szövetkezet. gszm Nemzetiségi törvénytervezet Pozsony A pozsonyi Pravda keddi számában F. Novak a nem­zeti kisebbségek helyzetéről szóló törvény­tervezetről ír. Megállapítja, hogy a sajtó­ban néhány nappal ezelőtt megjelent törvény­tervezet célja a magyar, ruszin,uk­rán, lengyel és német nem­zetiségek egyenjogúságát biz­tosító elv következetes érvé­nyesítése. Ezzel összefüggés­ben kiemeli annak jelentő­ségét, hogy megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács kü­lönleges bizottsága, amely a nemzeti kisebbségek problé­máival foglalkozik. Ennek a biz­ottságnak a létezése — állapítja meg Novak — azt bizonyítja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács figyelmet fordít a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek problé­máinak megoldására. (MTI.) „FALLEX-68" Brüsszel (MTI.) Lomnitzer amerikai tá­bornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka kedden bejelentette, hogy a szervezet október 16. és 25. között „Fallex-63” elneve­zéssel két év óta a legna­gyobb hadgyakorlatát tartja. A belgiumi Casteau-ban, ahova a NATO európai fő­hadiszállása a franciaországi Fontainebleau-ból költözött nem voltak hajlandók felvi­lágosítást adni arról, hogy a hadgyakorlatokon hány or­szág milyen létszámú csa­patokkal vesz részt. (CAP.) Árbizottság­ elnökök tanácskozása Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió ár­bizottságainak elnökei a részvevő országokat kölcsö­nösen érdeklő néhány idő­szerű kérdés megvitatására Budapesten értekezletet tar­tanak. (MTI.) fiz SZVSZ felhívása Prága (CTK) Huszonhárom évvel ez­előtt, 1945. október 8-án tar­­ta első, alakuló kongresz­­szusát a Szakszervezeti V­i­­lág­szövetség. Az évforduló alkalmából az SZVSZ felhí­vást intézett a világ dolgo­zóihoz. A felhívás egyebek között hangsúlyozza, hogy a Szak­tervezeti Világszövetség jelenleg, jobban m­int bár­­mikor, fegyver a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ke­zében az egységért, a de­mokráciáért és az osztályér­dekek érvényesítéséért foly­tatott harcban. Az SZVSZ-t, megalakulása óta az a cél ve­zérli, hogy erősítse sorainak egységét és elérje a világ valamennyi szakszervezeté­nek összefogását. (MTI.) Tyihvin—Mosonmagyaróvár Barátkozás a fehér ü­zemben A Leningrádtól 240 kilo­méterre, északra fekvő Tyih­­vinből érkeztek vendégek a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárba. A Tyih­­vini Timföld- és Műkorund­­gyár vezetője, két mérnöke és főtechnológusa. A vendé­gek a már fagypont alatti vidékről érkeztek Mosonma­gyaróvárra és tréfásan azzal kezdték az ismerkedést, hogy melegük van új barátaiknál. Erre bevezették a küldöttsé­get a gyár „forró égövi” fe­hérüzemébe és mint nagyon régi ismerősök kezdték meg a társalgást a kalcináló ke­mence szomszédságában. Mostantól a Tyihvini Tim­földgyár és a MOTIM, ismer­tebb nevén Mosonmagyar­óvári Timföldgyár, testvér­üzemek. A szovjet és a ma­gyar gyár szakemberei rend­szeresen meglátogatják majd egymást, kicserélik tapaszta­lataikat, műszaki ismeretei­ket. „Devizamentes” műsza­ki és gazdasági együttműkö­désre szól az egyezség. Mind­két gyár a szíves vendéglá­tás mellett ingyen, baráti módon adja át a másiknak tapasztalatait. A tyihvini vendégek 1t napig tartózkodnak a mo­sonmagyaróvári gyárban. Tegna­p a timföldesek a mo­sonmagyaróvári fehérüzem dolgozóival ismerkedtek, a műkorundszakemberek pedig a MOTIM-beli kollégáikkal. A kibontakozó műszaki együttműködésről Odor Gyu­la, a timföldüzem vezetője elmondta: „ Jóformán még semmit sem tudunk vendégeinkről, de már „itthon vannak” ná­lunk. Megkönnyíti a barát­­kozást, hogy a tyihviniek na­gyon kedves, közvetlen em­berek. Amerre jártak az üzemben, azt tapasztalhat­ták, hogy szívesen látott vendégek. De a barátk­ozá­­son túlmenően is hasznos ez a találkozó. A tyihvini üzem sokkal nagyobb a miénknél. Szovjet barátaink pirogén el­járással dolgoznak. A tim­földüzemieknek csak úgy, mint a műkorundgyáregység dolgozóinak, hasznos lesz megismerni testvérüzemünk munkáját. Megtudtuk a Timföldgyár­ban, hogy a szovjet vendégek már az első nap után meg­elégedéssel beszéltek útjuk­­ról. Jevgenyij Repnyev, a tyihvini gyár vezetője di­csérte a timföldgyáriak elő­zékenységét. A MOTIM vál­tozatos programot állított össze vendégeinek. Napköz­ben a gyárban, délután és este a klubban, és a város­ban ismerkednek a két gyár dolgozói egymással. Jövő nyáron a mosonmagyaróvá­riak látogatnak majd el Tyihvinbe. F. J. bemutatása. A Magyar Posz­tógyár versenyzőinek telexen küldött üdvözletet a gyár takarékos vezetősége. A Kő­bányai Textil versenyzőit ellenben — gavallérosan — a Sirály nevű új termékből készült elegáns kiskosztü­mökben küldték Győrbe. A vetélkedő első két for­dulójában még fej-fej mel­lett küzdöttek. Néhány pont­nyi különbséggel a verseny­zők általában helyesen fe­leltek a munkajogi, mun­kásvédelmi kérdésekre. Győr és Sopron csapatai jutottak a döntőbe A Textiles vetélkedő III. elődöntője Tegnap délután Győrött, a Richards Finomposztó Vál­lalat kultúrtermében ren­dezték a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezete által meghirdetett jubileumi ve­télkedő III. elődöntőjét. Ezen hét szocialista brigád, a Magyar Posztógyár, a Kő­bányai Textil, a Győri Kö­töttkesztyűgyár, a Győri Tex­tilipari Vállalat, a Pamut­szövő- és Műbörgyár, a Sop­roni Pamutipar, valamint a Richards Finomposztó Vál­lalat 4-­ tagú csapatai mér­ték össze tudásukat. Sok érdeklődő Munkajogi és munkásvé­delmi ismeretekből, a mun­kásmozgalom történetéből, irodalomból és a nemzet­közi élet időszerű kérdései­ben való tájékozottságból „vizsgáztak” játékosan a résztvevők. A vendégcsapa­tokat népes „szurkolótábor” kísérte el az érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt kultúrte­rembe. Az izgalom feloldá­sára kitűnő volt Pálos György, a Képes Újság kül­politikai rovatvezetőjének játékvezetői tevékenysége. A vendégművészek: Farkas Gabi énekszámaival, Tatár Eszter szavalataival nagy si­kert aratott. Kedves színfoltja volt a vetélkedőnek a csapatok Politikai kérdések Aztán jött a „rázós” kér­dés: — A fiatal munkavál­lalót 18 éves koráig pótsza­badság illeti meg. Mi történ­jék azzal a leánnyal, aki 17 éves korában férjhez megy? Jár-e neki pótszabadság? A versenyző véleménye az volt, hogy nem, mivel a férjhezmenéssel a munka­vállaló nagykorúvá lett. A zsűri állásfoglalása: a mun­kajog nem tesz különbséget családi állapot szerint. A 17 éves asszonykának tehát jár a pótszabadság, mint a többi fiatalkorúnak, a magyar munkásmozga­lom történetéből, különösen a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeiről, eseményeiről árultak el jó felkészültséget a versenyzők. A felszabadulás utánra vo­natkozó kérdések megvála­szolása már azt mutatta, hogy társadalmunk számos fontos politikai kérdése nem elég világos. Különösen szembetűnő volt ez a párt kétfrontos harcával kapcso­latos válaszoknál. E kérdés­re csupán a Richards Varga Jenő szocialista brigádja adott megfelelő választ. A harmadik kérdéscsoport után „széthúzott” a mezőny: élre a Soproni Pamutipar Forradalmi brigádja, vala­mint a Richards-gyáriak ke­rültek. (Folytatás a 2. oldalon.) A Győri Richards-gyár kultúrtermében megrendezett textiles vetélkedő résztve­vői, előtérben a versenyzők. (Sieber S. felv.) A tartalomból: A bepanaszolt panaszai M­egrendelője: Európa „Akik értünk harcoltak" Erdei bolyongók

Next