Kisalföld, 1968. november (13. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
z A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új államjogi elrendezése 1968. október 30-án Svoboda elnök aláírta a Csehszlovákia új államjogi elrendezéséről szóló törvényt, s ezzel a föderatív államforma törvényerőre emelkedett. Csehszlovákia nem egészen 128 ezer krír-nyi területéből, a korábbi cseh-morva országrészek (79 ezer km2) Cseh Szocialista Köztársaság, a szlovákiai területek (közel 49 ezer km 2) Szlovák Szocialista Köztársaság néven, a Csehszlovák Szoca-ista Köztársaság keretén belül egyenjogú nemzeti állammá váltak. A csehek és szlovákok viszonyának föderatív rendezését célzó gondolat már a csehszlovák állam megalakulása előtt előtérbe került. Kifejezésre jutott az ún. clevelandi egyezményben is, amelyet az Egyesült Államokban kötöttek a cseh nemzeti egyesületek a szlovák hazafias szervezetekkel. A föderatív rendezés igényét fejezte ki első parlamenti beszédében 1929-ben Klement Gottwald, és ezt a követelményt hangoztatták a szlovák kommunistáik 1933 végén. A német fasizmus előretörése azonban átmenetileg háttérbe szorította a probléma megoldását. 1945—48 között ismét felvetették ezeket a kérdéseket, gyakorlatban azonban győzött az az irányvonal, amely a döntés jogának centralizációját szorgalmazta. Az 1948. május 9-i alkotmányban az államjogi elrendezés aszimmetrikus modelljét rögzítették, így egyre erőteljesebbé vált szlovák részéről a kérdés megoldásának igénye, amelyet csak fokozott a Szlovákiában 1948 februárja után bekövetkezett, de a nyugati országrésszel nem egyenlőnek tűnő gazdasági fejlődés. Az utóbbi probléma hátterében az a gazdasági egyenlőtlenség húzódott meg, amelyet Csehszlovákia még az Osztrák—Magyar Monarchia, illetve a két világháború közötti időszak gazdaságpolitikájának hagyatékaként örökölt. Csehszlovákia megalakulása után a köztársaság gazdasági adottságai igen eltérőek voltak; a cseh területen összpontosult az új köztársaság ipari létesítményeinek zöme. Szlovákia elsősorban mezőgazdasági termékeket és ipari nyersanyagokat szolgáltatott. A cseh burzsoázia ezen a súlyos gazdasági örökségen csak alig módosított valamit. Szlovákia a két világháború között változatlanul a cseh ipari áruk felvevő piaca maradt, és csupán mezőgazdasági termékellátó és ipari nyersanyagszállító funkciót töltött be. A szlovákok most azért szorgalmazták a föderációt, hogy nemzeti törekvéseiket, beleértve a gazdasági vonatkozásunkat is, teljesebben érvényre juttathassák. De számolni kell azzal is, hogy a föderáció, amelyet a két nép államjogi kapcsolatainak rendezése céljából most létrehoztak, nem oldja meg egy csapásra a gazdasági természetű disszonanciát. — TERRA — — Ez hiba volt, elismerem, hiba volt — vágott közbe Petries. — Több mint hiba, bűn! — szögezte le határozottan Bornemissza. — Keserűen kellett tapasztalnunk, hogy azokat a baráti, őszintén baráti érzelmeket, amelyeket a kormányzó úr déli szomszédunk iránt táplál, nem érdemlik meg. Petries tovább mentegetőzött . Remélem, Délkelet-Európa további politikai fejlődése majd megváltoztatja ezt a véleményüket. Elnézést kérek, mást nem tehetek, mint hogy közöljem: a partizán kormány szívesen küldene önökhöz megfelelő felhatalmazással ellátott, s természetesen az önök számára is elfogadható koncepcióval tárgyaló megszotttal... Bornemissza felvidámodott: — Ez már más beszéd, kedves öcsém, egészen más beszéd. Eigentlich, ha nem lennél horváth, azt mondhatnám, hogy magyar beszéd! Ifjú Horthy Miklós hangulata is megváltozott. — Szívesen látunk még egy küldöttet — mondta. — Kérjük azonban, hogy az illetőt lássák el szabályos megbízólevéllel. Legyen felhatalmazása a megállapodásra. Az események sürgetnek. Mindkét ország háború utáni pozíciójának javára válhat ha sikerül egymás segítségére lennünk... A lehető legbarátibb hangulatban állapodtak meg a részletekben. Petries hazautazik, de néhány napon belül ismét Budapestre látogat. Egyszerre érkezik majd a partizánok megbízottjával. — Ha nem is egyszerre — magyarázta Petries — de körülbelül egy időben. Hogy együtt utzunk-e Budapestre, vagy más útvonalat választunk, ez a körülményektől függ. Nagyon kell vigyázni, nehogy letartóztassanak Végeredményben minden tele van német ügynökökkel... Bornemissza bólogatott. — Igen, kedves öcsém, nagyon vigyázni kell, nehogy a németek valamit is megtudjanak ... — Ha már Pesten leszünk, jelentkezem Félix bátyámnál — folytatta Petries. — A helynek, azt hiszem, az irodám megfelelő — invitálta őket meg legközelebbre is Bornemissza. — Rendben van, akkor ebben meg is állapodtunk. Csak még az a kérésem, a jelentkezésem után a lehető legrövidebb időn belül ifjú Horthy Miklós úr üljön asztalhoz a partizánok küldöttével. Az illető magas beosztásban szolgál a partizán vezérkarnál, nincs módja arra, hogy sokat időzzön Budapesten. — Megígérhetem, legkésőbb egy napon belül találkozom vele! — jelentette ki ünnepélyesen ifjú Horthy. Búcsúzott. Sietett vissza a Várba — nem akarta, hogy apjának feltűnjön távolléte. Az öreg annyira felháborodott azon, amit Modercin mondott neki, hogy már hallani sem akart semmiféle tárgyalásról a jugoszlávokkal. Így hát a kormányzó fiának nemcsak a németek, hanem a saját apja, Magyarország kormányzója előtt is titokban kell tartania, hogy a jugoszlávok felé keres kapcsolatokat. Amint hazaért, azonnal megkérdezte Tost szárnysegédet: az apja lefeküdt-e már. A szárnysegéd azt válaszolta, a dolgozószobájában tartózkodik. A fiú bekopogtatott az apjához. A kormányzó az íróasztala mögött ült, arcát kezébe temette. — Fáradt vagy? — kérdezte a fia. A kormányzó nem válaszolt. — Többet kellene pihenned — mondta a fiú. — Az utóbbi időben olyan keveset alszol... — Az események... — mondta panaszosan Horthy. — Akkor sem teheted tönkre magad! — fedte a fia. — A magyar hazának szüksége van rád! Szelíden megragadta az apja vállát, s a hálószoba felé vezette. A kormányzó inasa a gazda fiának parancsára altatót diktált az öregúrba. Ifjú Horthy Miklós megvárta, amíg az apja elalszik. Aztán megindult lefelé a lépcsőkön, a pincében működő titkos adó felé. Útközben elhatározta, még sógornője előtt is eltitkolja, hogy ismét tárgyalt a partizánok összekötőjével. Még a család tagjai is ráérnek megtudni, ha a társi válások eredményre vezetnek. A „partizánok” küldötte a Disz téren ült, Höttl előszobájában. Várnia kellett, Höttlnél megbeszélés zajlott, s a figyelmetlen titkárnő még olvasnivalóval is elfelejtette ellátni az ügynököt. Így hát Petries ült. ő is nagyon fáradt volt — elbóbiskolt, de a kényelmetlen, kemény, egyenes támlájú széken nem tudott igazán pihenni. Feszülten figyelt, hátha odabentről kiszűrődik valami, de nem, teljes csönd volt. Höttl szobájában fojtott hangon folyt a beszélgetés. A szót Skorzeny vitte. Höttl — jó emberismerő volt, hiszen az együtt jár azzal a szakmával, amiben dolgozott — megfigyelte, hogy Skorzeny, a robusztus, egészséges férfi egyszer sem emelte fel a hangját, tehát nagyon dühös volt. (Folytatjuk.) 47. PINTÉR ISTVÁN: ff 'módi®, DOKUMENTUM REGÉNY KISALFÖLD A nap eseményeiből Nyilatkozott a VDK szóvivője Az amerikai sajtó, rádió és tv a VDK nambázásáról Nixon Humphrey finis - Dekré nyilatkozata Párizsi tájékoztató irodájának megnyitóján fogadást adott a DNFF. Jelen volt a francia fővárosban tárgyaló VDK küldöttség szóvivője,Nguyen Thanh Le is, aki a Reuter szerint úgy nyilatkozott: amennyiben az USA megszünteti a VDK elleni bombatámadásokat, Hanoi egy órán belül kész új ajánlatát előterjeszteni a párizsi tárgyalóasztal mellett. E kijelentéshez Washington nem fűzött kommentárt. A Fehér Ház némasága mellett azonban annál beszédesebbek az amerikai lapok, rádió- és televízióállomások. Érdekes módon csütörtökön kivétel nélkül valamennyien arról írtak és beszéltek, hogy az amerikai légitámadások megszüntetéséről szóló bejelentés „rendkívül közelinek látszik”. A New York Times egyenesen azt állítja, hogy „Johnson elnök szinte bármelyik pillanatban bejelentheti az Észak-Vietnam elleni bombatámadások leállítását.” A Washington Post szerint Abrams tábornok, az USA vietnami erőinek főparancsnoka, akit e hét elején hazarendeltek, washingtoni megbeszélésein beleegyezett e lépésbe, jóllehet korábban mereven ellenezte a légiháború beszüntetését. Úgy hírlik, a saigoni rezsim elnöke, Thieu is beleegyezett abba, hogy a „nagy szövetséges” ne bombázza többé a VDK-t Az amerikai sajtó szerint Washington Hanoitól is kedvező választ kapott az elmúlt napokban: a bombázás felfüggesztését bizonyára megfelelő válaszlépés követné a VDK részéről. S hogy ezek az amerikai sajtóban megjelent „fülesek” alkalmasint nem nélkülöznek minden reális alapot, arra vall Nguyen Than Le mostani párizsi bejelentése, amelyet összefoglalónk elején ismertettünk. Emellett, de ettől persze nem függetlenül, most már nem is napról napra — hiszen már csak napok vannak hátra — de óráról órára fokozódik az öldöklő küzdelem az elnöki székért az Egyesült Államokban. Olyannyira, hogy például a szerdai napon Nixon négy, Humphrey hat beszédet mondott! Igaz, hogy a négy Nixon-beszéd közül az egyik Clevelandben egy félig üres terem gyér közönsége előtt hangzott el, s az is igaz, hogy Humphrey most már — például New Yorkban — valósággal könyörög a szavazatokért. Ugyanakkor, a kampánnyal lépést tartó közvéleménykutatási jelentések szerint, Humphrey egyre jobban felzárkózik a még mindig első számú esélyes Nixon mögé. Aligha lehet kétséges, hogy az Egyesült Államokban most egy ember van, aki mindenkinél jobban várja: szülessék meg végre Johnson bejelentése a VDK bombázásának megszüntetéséről, ami talán áttörést jelenthetne Vietnamban a béke irányába. S ez az ember Hubert Horatio Humphrey. Jósolni ugyan még ma sem lehet, de elképzelhető, hogy egy ilyen lépés végül mégiscsak Humphreyt segítené győzelemre Nixonnal szemben. Nemcsak a sajtó, a rádió és a televízió, de felelős államférfiak is immár komolyan foglalkoznak e lépés esélyeivel. A csütörtöki francia minisztertanácson például Debré külügyminiszter kijelentette: „A jelenlegi órák döntő jelentőségűek a vietnami konfliktus szempontjából. A mostani pillanat nagyon fontos, vagy sikerül döntést hozni a jelenlegi helyzetben, vagy a megoldás lehetősége rendkívül eltávolodik.” A Kyodo nevű japán hírügynökség azt jelentette: a tokiói kormánnyal közölték, rövidesen várható a VDK elleni amerikai légitámadások megszüntetésének bejelentése. Igaz, a japán külügyminisztérium később cáfolta ezt a közleményt (ks) Ünnepélyesen fogadták a Csehszlovákiából hazatért katonai alakulatokat A magyar néphadsereg alakulatai Csehszlovákiából folyamatosan visszaérkeztek helyőrségükbe. Az egységeket mindenütt ünnepélyes külsőségek között fogadták. Nagyszabású nyilvános ünnepséget rendeztek Zalaegerszegen is. Nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített utcák, többezres tömeg fogadta Zalaegerszeg főterén néphadseregünk Csehszlovákiából hazatért alakulatait. Az ünnepélyes fogadtatásra felállított díszemelvényen foglalt helyet Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke. Kálazs József vezérőrnagy, Lakatos Béla vezérőrnagy, Varga Gyula a Zala megyei Pártbizottság első titkára, Újvári Sándor, a Zala megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Pukánszky Ferenc, a Zalaegerszegi városi Pártbizottság első titkára, Kustos Lajos, a Zalaegerszegi városi Tanács vb elnöke, továbbá Zala megye és Zalaegerszeg több más állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetője, a fegyveres testületek képviselői. (MTI.) 1968. november 1., péntek Elnükjelöllk a szorítóban (I.) is régi és az új Nixon Kedden, november 5-én választják meg az Egyesült Államok új elnökét. Az esélyes három jelöltről, a republikánus Nixonról, a demokrata Humphreyról, valamint a harmadik párti Wallace-ról adunk rövid portrét. Richards Milhous Nixon a „majdnem"-ek embere. 1913. január 9-én Los Angeles közelében született, Yorba Linda falucskában. Apja sok mindennel próbálkozott, volt villamosvezető, tankállomáskezelő és citromültetvényes. 1922-ben, amikor déligyümölcsei elfagytak, ismét benzinkutat akart nyitni, és két lehetőség — East Whittier vagy Santa Fe Spring között választhatott. Az elsőt vásárolta meg, viszont, ha a másikat veszi, négy hónapon belül milliomossá válik, mert azon a ponton tört fel az évtized egyik legnagyobb életlelete. Jogi tanulmányai elvégzése után a Szövetségi Nyomozóirodához (FBI) adta be ajánlkozását, és majdnem odakerült. Végül mégis az ügyvédi pályát választotta, majd képviselőnek jelöltette magát. Állítólag ez úgy történt, hogy a második világháború utáni esztendőben, 1946-ban újsághirdetést olvasott, amelyben republikánus jelöltet kerestek Később a legfiatalabb szenátor lett, majd 1952-től 1960-ig Eisenhower alelnöke, és majdnem győztes Kennedyvel szemben. Alelnöksége alatt nemigen kedvelték, a „Tricky Dicky’» (trükkös Dick) gúnynévvel illették. Ugyanis a közélet tisztaságának jegyében „seprő kampányt” hirdetett a megvesztegetések ellen, de közben megvádolták, hogy 18 000 dollárt a maga javára használt fel. Ekkor televíziós beszédet mondott, és könnyben úszó szemekkel bizonygatta, hogy a pénzajándékokból csupán annyi igaz, hogy egyik lánya egy Checkers nevű kiskutyát kapott. Az 1960-as választási vereség után alulmaradt az 1962-es kaliforniai kormányzóválasztásokon is. Ekkor írta a Time: „Ha nem történik csoda, Nixon politikai karrierje befejeződött”. Ő maga kijelentette, hogy visszavonul a politikától. Látszólag valóban, New York egyik legelőkelőbb ügyvédi irodáját vette át. Közben azonban keményen dolgozott, s nem volt olyan köztársaság párti rendezvény vagy helyi választási csata, ahová ne fogadott volna el meghívást. Néhány éven belül őt emlegették Mister Republikánusként. Ez az előkészítő munka biztosította számára az augusztusi republikánus elnökjelölő konvenció többségét is. Felesége, Patricia, gép- és gyorsírás-tanárnő, férje kampányának egyik fő tanácsadója. Két leánya közül az egyik, Julie, David Eisenhowernek, a volt elnök unokájának menyasszonya. A republikánus befolyás alatt álló sajtó sokat ír az „új Nixon”-ról, aki más, mint a szélsőséges, végtelen hidegháborús „régi Nixon”. Ez a változás egyelőre nehezen mutatható ki Nixon állásfoglalásai alapján. Miközben sajtófőnöke arról beszél, hogy az elnökjelölt 172 fontos kérdésben tette le a garast, úgy tetszik, minden kérdésben tartózkodó és pozitív program helyett egyelőre a demokraták népszerűtlenségét lovagolta meg. Réti Ervin