Kisalföld, 1969. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

1969. január 3., péntek Az 1969. év terveiből A tervek szerint 1969-ben ismét jelentősen változni fog hazánk gazdasági és kultu­rális térképe. A beruházások az 1968. évihez mérten 6,7 százalékkal növekednek, és várhatóan elérik a 73 mil­liárd forint értéket. A többi között sor került a Tisza-vidéki Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyárának intenzifikálására; üzembe lép Százhalombattán az évi 3 millió tonna kapacitású kőolaj-finomító; a lágymá­nyosi, beépített bútorokat gyártó üzem; a győri hűtő­ház stb. A további fejlődést szolgálja sok más között a Duna menti és a Kőbányai Hőerőmű; a Lenin Kohászati Művekben új nemesacél­hengersor; Dunaújvárosban a folyamatos öntőmű; Bu­dafokon a kartonpapírgyártó gépsor; a borsodi új sör- és malátagyár s a Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár bő­vítése. 1969-ben legalább 60— 62 000 lakás épül, ebből 21 600 állami erőből. A la­kásépítési programnak­­meg­felelően 1969-ben megkezdi, illetve kiszélesíti termelését a III. számú budapesti, a miskolci és a győri házépítő kombinát, teljesítményük egyenként évi 4200 lakás. Folytatódik a debreceni és megkezdődik a szegedi ház­építő kombinát építése. Mindkét házgyár évi kapaci­tása 2500 lakás. A lakásépítés közműigé­nyeinek kielégítésére az elő­ző éveknél nagyobb ütemben bővül a vízellátás, folytató­dik a csatornázás. Az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás javítá­sát célozza a gyógyintézeti ágyak számának 1500-zal történő növelése. A szociális otthonok ágyainak számát 670-nel, a bölcsődei helyekét 1300-zal növelik. Mintegy 5000-rel több hely lesz az óvodákban is. Tovább bővül a tantermek száma is. A diákotthonok hálózata csak­nem 300 hellyel gyarapszik. — TERRA — KISALFÖLD Mindenes építőbrigád Hizlalda, víztorony, családi ház Mint sok gazdaságban, a szanyi Dózsa Termelőszövet­kezetben is azzal a gondolat­tal alapítottak a múlt év februárjában építőbrigádot, hogy elsősorban a gazdaság saját építkezéseit elvégezze.­­ Mint minden kezdet, ez is nehéz volt, sok nehézség­gel kellett megbirkóznunk, amíg a mai szintre fejlőd­tünk — mondta Szabó Ist­ván, az építőbrigád techni­kusa. — Első feladat volt a szak­emberek gárdájának kialakí­tása. Ma már nyolcvan tag­gal dolgozunk, és a földmun­kától a vízvezeték-szerelésig minden szakmunkát­ elvég­zőnk. Van betonkeverő gé­pünk, vibrátorunk, felvonó­szalagunk, szállító jármű­vünk. Tavaly csaknem 3,5 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A szanyi termelőszövetkezetnél befe­jezték az 1967-ben más vállalat által megkezdett TGSZ—06 terményszárító és sertéshizlalda építését. Két fedett hideglevegős szénaszá­rítót, gazdasági épületeket, kocsimosót építettek. Más gazdaságok és kisla­­kás-építtetők részére körül­belül másfél millió forint ér­tékű beruházás munkáit vé­gezték el. A rábasebesi Vö­rös Partizán Termelőszövet­kezetnek 300 férőhelyes ser­téshizlaldát, ezenkívül 7 csa­ládi házat is építettek. — Mit csinál az építőbri­gád a téli hónapokban? — Bőven van munkánk, szinte megállás nélkül. Több ezer köbméter fát vágunk ki, majd dolgozunk fel. Ti­zenöt víztorony készítésére és építésére van megrende­lésünk, amelyet a téli hóna­pokban szeretnénk elkészíte­ni. Eddig csak 39 köbméte­rest szereltünk, de tervezzük 50 köbméteres tartály készí­tését is. Seprűnyelet, gyü­mölcsösládákat is csinálunk. — Mi az 1969. évi tervük? — Amint az idő megeny­hül, hozzákezdünk a vízto­rony alapozásához Ásványrá­rón, Mihályiban és Rábapor­­dányon. Ha megvalósul a gazdaság terve, sertéskombi­nátot, gyümölcstárolót és utat építünk Szanyban, va­lamint családi házakat.. — Milyen tapasztalatai vannak az első év végén? — Sok munka vár az épí­­tőbrigádra. Ezért tovább kell erősödni, először szakveze­tőkkel, másrészt szakembe­rekkel, főként a vízvezeték­szerelő, a lakatos- és a he­gesztőszakmában. Javítani kell a munkafegyelmet is.­­ Sok nehézséget okozott a munka megszervezésében és a határidők betartásában az anyaghiány, a beszerzéssel járó sok nehézség. Megköny­­nyítésére az a tervünk, hogy ha elegendő erőnk lesz, az építkezéssel együtt az anyag­­beszerzést is vállaljuk. — b­i — Fizessen ötven forint bírságot! A szabálysértésekről ez év márciusában alkotott tör­vény, majd a végrehajtási rendelet élénk helyeslésre ta­lált a lakosság körében. A jó­zan életű, a rendet és a tisz­taságot kedvelők nem titkol­ták: az új rendelettől a köz­rend biztonságát, lakóhelyük tisztaságát, testi épségük és vagyontárgyaik hathatósabb védelmét remélik. Ezúttal néhány fogalmat ismertetnénk olvasóink kér­dései alapján. KI KÖVET EL SZABÁLYSÉRTÉST? A szabálysértést az követi el, aki a jogszabály által til­tott cselekményt egészben vagy részben véghezviszi. Egyes szabálysértések miatt azonban nemcsak az vonható felelősségre, ahol a cselek­ményt véghezvitte, hanem az is, aki az elkövetőnek ehhez szándékosan segítséget nyúj­tott, vagy a cselekmény el­követésére valakit szándéko­san felbujtott. Azt, aki se­gítséget nyújt, a jogszabály segítőnek, aki pedig felbújt, azt felbújtónak nevezi. Segí­tő például az, aki tolvajnak segít abban, hogy a keríté­sen átmásszon, felbújtó pe­dig, aki mást arra ösztönöz, hogy verjen meg valakit. A segítő és a felbújtó ugyan­olyan felelősséggel tartozik, mint az elkövető, vagyis ezek is olyan büntetésben részesülhetnek, mint az elkö­vető. pénzbírság A törvény a szabálysértés elkövetéséhez kétféle jogkö­vetkezményt, tűzi büntetése­ket és intézkedéseket. Bünte­tések: pénzbírság és elzárás. Intézkedések: figyelmeztetés, elkobzás, a határozat nyil­vános közzététele. A pénzbírság legkisebb összege 20,— Ft, legmaga­sabb pedig 5000,— Ft lehet. Ilyen magas összegű pénzbír­ságot azonban csak a tör­vény, a törvényerejű rende­let és a kormányrendelet ál­lapíthat meg. A tanácsok rendeleteinek megsértése miatt ugyanis a községi ta- Btv. rendelete 500,0 Ft-ban, más tanács (járási, járási jogú városi, megyei, megyei jogú városi, kerületi tanács) rendelete pedig a pénzbírság legmagasabb összegét 1000 Ft-ban állapíthatja meg. A pénzbírságot meg nem fize­tés esetén a szabálysértési hatóság, ha az az elkövető munkabéréből, egyéb járan­dóságából nem hajtható be, elzárásra változtathatja át A pénzbírságot helyettesítő el­zárás időtartama harminc napnál több nem lehet. A helyszíni bírság legki­sebb összege 10,— Ft, legma­gasabb pedig 100,— Ft, gya­logos esetében 50,5 Ft. ELZÁRÁS Itt szükséges megemlíteni, hogy egyes szabálysértések miatt közvetlenül kiszabható elzárás büntetés nem azonos a pénzbírságot helyettesítő elzárással, vagyis azzal, ami­kor a pénzbírságot meg nem fizetés miatt változtatják át elzárásra. Az elzárást mint büntetési nemet a szabálysér­tési hatóságok csak meghatá­rozott szabálysértések miatt alkalmazhatják, ha a pénz­bírság kiszabása céltalannak bizonyulna. Jelenleg garáz­daság, közveszélyes munka­kerülés, üzletszerű kéjelgés, verekedés, veszélyes fenye­getés, rendőrhatósági felügye­let és a kitiltás, valamint a kényszer-elvonókezelés sza­bályainak megsértése miatt szabható ki közvetlenül elzá­rás. Az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosz­­szabb pedig harminc nap le­het. MENTESÜL a felelősségrevonás alól a szabálysértés elkövetője olyan esetekben, amikor az elkövető a 14. életévét nem töltötte be, a cselekményt el­mebeteg, gyengeelméjűség­ben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követte el. Nem alkalmazható ez a szabály akkor, ha a tudatzavart ön­hibából eredő ittasság okoz­ta. (Például az, aki ittas ál­lapotban áll munkába és megsérti az óvórendszabályt, nem bújhat ki a felelősség alól azzal, hogy ittas volt il­letve ittassága miatt tudat­zavarban szenvedett.) Nem vonhatók felelősségre azok sem, akik kellő gondosság el­lenére sem tudhatták, hogy cselekményükkel szabálysér­tést követtek el, továbbá azok, akik hozzátartozóik sé­relmére követtek el például lopást, ez utóbbiak azonban felelősségre vonhatók, ha az eljárás megindítását a hoz­zátartozó kívánja. Szilveszter napján A soproni szórakozóhelyek rekordforgalmat bonyolítot­tak le. A Fenyves Szálló egységeiben egyetlen éjszaka 100 000 forintot költöttek el a vendégek. A megnyitás óta eltelt három év alatt ez volt a legnagyobb forgalom 160 üveg pezsgő, 250 üveg bor és sokféle más ital fo­gyott el Nem volt hiány a különleges ételkészítmények­­ből és malacpecsenyéből sem. A győri Volán iroda csoportos szilveszterezést szervezett a vadászteremben. A nagy számú hazai résztve­vőknek és a német, osztrák, francia vendégeknek három zenekar játszotta a talpalá­­valót. A szerpentinek hajna­lig kígyóztak, az utolsó trom-, bitahang búcsúzóul reggel hét órakor hangzott el. A Pannónia Szálló helyisé­gei zsúfolásig megteltek, 60 000 forintnyi ital s étel fogyott. Sokféle vacsora kö­zül választhattak a vendé­gek, a 36 személyes fővárosi vendégcsoport „ilyen még nem volt” mondattal búcsú­zott napfeltekor. Kitűnő, családias hangulat volt a Deák Étteremben. A 130 vendég átlagosan száz forintot költött. Az egész városban jóked­vűen búcsúztatták az óévet. A kisvendéglők (Gyógygö­dör, Borostyán cukrászda) vendégei ugyancsak jócskán szólítgatták a pincéreket. Az Ady Művelődési Házban tombola, malacsorsolás, reg­gelig tartó bál és a dzsessz­orgona bemutatkozása szer­zett meglepetést és szította a jókedvet. A Vendéglátó Vál­lalat szilveszteri bevétele 400 000 forint volt. Az otthon szilveszterezők az Ábc-áruházból 1000 üveg pezsgőt és 10 500 palackozott bort vásároltak. A mentők és a rendőrség jelenlése okozta az igazi újévi örömet: hatvannyolc utolsó éjszaká­ján nem történt rendbontás és baleset. Az újév napi forgalom a vártnál nagyobb volt, kutya­­harapást szőrével jelszóval, sokan megtoldották a szil­vesztert, csak a kért italok fajtája változott kávéra, li­monádéra, sörre. ü. Gy. Kedvelik sz en­edélyezőt Sikeres esztendőt zárt a Biztosítási és Önsegélyező Csoport megyei központja. Az idén 2000 új tagot tobor­zott, és ezzel 24 395 termelő­szövetkezeti dolgozó tartozik az önsegélyező csoport tag­jainak sorába. A népszerűség nem véletlen. A program, amelyet az önsegélyező­ nyúj­tott 1968-ban, jó volt, kedvére történt a tagságnak. Érdemes néhány adatot említeni, amely azt is mu­tatja, hogy művelődik a fa­lusi ember, világot lát,­ és igényli is ezt a művelődést, pihenést, világlátást. Egy ér­dekes összehasonlítás: 1961- től 1967 végéig 3752, tehát évente átlagosan 536 tez-tag vett részt tíznapos gyógy­­üdülésen Hévízen és Debre­cenben az önsegélyező cso­port segítségével, az idén 611. A társasutazásokat is közkedveltté tette a tsz-pa­­rasztság körében az önsegé­lyező csoport. Az idén 6000-en vettek részt­­belföldi, 600-an pedig külföldi társas­­utazáson. És a színházlátoga­tás: 48 000 falusi ember vett részt szervezetten színházi előadáson, és a megye ter­melőszövetkezeteiben 4000 a színházi bérletek száma. Ezek a számadatok azt mu­tatják, hogy évről évre több falusi ember részesül kultu­rált szórakozásban, üdülés­­­ben. És ami leginkább érde­me az önsegélyező csoport megyei központjának, hogy felkeltette az érdeklődést a tsz-tagok körében a lehető­ségek kihasználására. A csoport azonban nem­csak üdültet, utaztat és szó­rakoztat, hanem segélyezi is tagjait. 1968-ban 2410 tagot részesített segélyben, és 900 esetben fizetett kártérítést, amelynek összege 2 200 000 forint volt. Rábaközi kiállítás Győrben A Rábaköz népművészeté­nek emlékeiből rendez kiál­lítást a Győr városi Tanács 1969. február 16. és március 25. között a műcsarnokban Bemutatják az ország e jel­legzetes vidékének népi hím­zéseit, szőtteseit, a faragók, fazekasok, más népművészek munkáit. A tárlat gerincét dr. Jámbor Kálmánné nyug­díjas­ győri pedagógus gyűj­teménye adja, aki húsz év óta gyűjti a népi múlt em­lékeit. Néhány győri iskolá­ban szakkörökben tanította meg a gyerekeket a hevesi hímzésre. A Győr városi Ta­nács művelődésügyi osztálya kéri mindazokat, akiknek rá­baközi népművészeti tárgy van tulajdonukban, hogy bo­csássák a kiállítás rendelke­zésére, és január 25-ig küld­jék el dr. Jámbor Kálmánná. (Győr, Kossuth Lajos utca 34.) címére aki összeállítja, kiválogatja a tárlat anyagát. Mielyforgács (Tudósítónktól.) Kiss Ernő népművész, fa­faragó mesterről mindig le­het valami újat írni, érdeke­set nyújtani az olvasónak A 70 éves mester bogyoszlói műhelyében, ahol Jászai Mari gyermekéveit töltötte, egyre szebb alkotások szület­nek. A mester tovább folytatja a magyar történelem jelen­tős eseményeinek megörökí­tését. A magyarok bejövete­le, Zrínyi, Dózsa, Győr visz­­szavétele, a Szabadságharc után most készül a Tatárjá­rás. Monumentális alkotás. Háttérben a lángoló házak, a megsemmisülő település, előtte a gyilkoló tatárok, a megölt férfiak, gyereküket sirató anyák.» Mindez olyan élethűen, mintha a régmúlt elevenedne fel. Kiss Ernő általában éj­szaka dolgozik, a csendes, al­kotó hangulatban formálód­nak a domborművek hársfa figurái. Az elkészült alkotá­sok örömébe új tervek, el­képzelések vegyülnek. A mester szeretné megformálni az Eger diadalát s az Utolsó ítéletet is. Alkotásaiból ösz­­szeállított gyűjteményes ki­állítását a győri közönség valószínűleg 1972-ben tekint­heti meg. B. A. Fröccsöntött csempél Fogkefe­fogyasztási rekord Lázasan tevékenykedtek az 1968. esztendő utolsó munka­napján is a Mosonmagyar­óvári Műanyag-feldolgozó- és Kefegyártó Vállalat tak-sai. Néhány hónapos késéssel ugyan, de végre birtokba ve­hették a Győr-Sopron me­gyei Tanács Építő- és Sze­relőipari Vállalata által emelt új szociális létesítmé­nyeket, az öltözőket, fürdő­ket, az éttermet, valamint a némileg bővített üzemet. Az óesztendő utolsó órái­ban a gépek áthelyezésével foglalatoskodtak a tmk dol­gozói, hogy munkatársaik, a fröccsentek, befűzők és a többiek zavartalanul kezd­hessék az új évet. Sokat fejlődött 1963-ban ez a kis tanácsi vállalat. A múlt évihez mérten hatmillió fo­rinttal nőtt a kibocsátott termék értéke. Az eddiginél rendezettebbé vált a munka azáltal, hogy végre sikerült teret nyerni az építkezés befejezése után. 1969-re 37,5 milliós tervet készítettek az üzem vezetői Van-e elegendő megrende­lés az új évre? Nemcsak bel-, hanem a külkereskede­lem is gondoskodott erről Az első negyedévre tízmillió forintos szerződése van a vállalatnak. Az Artex Kül­kereskedelmi Vállalat 5,5 millió forint értékű moson­magyaróvári terméket kíván exportálni az egykori fog­kefegyárból az első félév­ben. Rekordot ért el a hazai fogkefefogyasztás 1968-ban. Hárommillió mosonmagyar­óvári fogkefe fogyott a ma­gyar boltokban. Megyénkben negyedévenként 30 000, Haj­­dú-Bihar megyében csupán feleennyi fogkefét használ­nak el. Az orvosok szerint ez­­ rendkívül kevés a lakosság számához képest. Az egész­séges fogápoláshoz Magyar­­országon évente mintegy 24 millió fogkefét kellene elad­ni. Nyolcszor annyit, mint amennyi 1968-ban elfogyott. Továbbra is keresett ter­mék a mosonmagyaróvári pingponglabda. Bármennyire igyekeztek is a Műanyag-fel­dolgozó és Kefegyártó Válla­lat szorgalmas munkásai, mégsem sikerült kielégíte­niük 1968-ban a keresletet. Hétmillió pingponglabdát készítettek, az igénynél egy­millióval kevesebbet Részt vesz a mosonma­gyaróvári üzem a házgyári programban is. A megyei ta­nács anyagi támogatásával újabb fröccsöntőgépet vásá­rolt, amellyel műanyag csempét készít. Egyelőre ha­vonta 170 000-et képes gyár­tani, bár jóval többre lenne szükség. Új év! Új termékek! Az 1969. évi ajánlatainkról tájékoztatást mindig a KISALFÖLD 3. oldalán adunk.­­ AJÁNLATUNK: Álom, Kutas — tiszta gyapjú Eros, Blondel, Eifel — szintetikus szövetek. FIGYELJE HIRDETÉSÜNKET !

Next