Kisalföld, 1969. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK»Aki? 70 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1969. JANUÁR 14., KEDD * XXV. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM --------------------------------------------------------'N A tartalomból: Sors a levélben Kinek kedvez? Negyedik sebesség Nehéz az alapozás Bizalommal A múlt év decemberében tartott szakszervezeti taggyűlésesen megválasztották a jelölő bizottságok tagjait, akiknek tiszte az újjáválasztást megelőző időben valamennyi szervezett dolgozó megkeresése. Nagyon fontos, hogy a szervezett dolgozók közül minél kevesebben fogadják a jelölő bizottság tagjait közömbösen. Ellenkezőleg: a szakszervezeti munka tökéletesítésének feltétele, hogy mindenkinek legyen véleménye, s annak adjon is hangot, lássa el az általa legméltóbbnak tartott jelöltet útmutatásokkal, tanácsokkal. A szakszervezeti alapszabály előírása szerinti, kétévenként megismétlődő újjáválasztás ugyanis kitűnő alkalom valamennyi munkahelyen mérlegkészítésre. S mérlegre kerül nemcsak a bizalmi, műhely- vagy üzemi bizottság, hanem a szakszervezeti tagság tevékenysége is. Az új gazdasági mechanizmus első esztendeje némi képet adott arról is, hogy a szakszervezeti szervekben dolgozók miként éltek a megnövekedett hatáskörökkel. Az újjáválasztás alkalom arra is, hogy a szervezett dolgozók megvizsgálják: miként haladtak előre az egyéni felelősség általánossá tételében, növelésében. A szakszervezeti munka értékét számosan aszerint értékelik, hogy milyen kedvezményt, juttatást „harcolt” ki a dolgozóknak. Nehezebben kimutatható, pedig elsődlegesen fontos mozgalmi tevékenység a dolgozók gondolkodásának cselekvésének fejlesztése annak irányában, hogy mind többen tudatosan törekedjenek a több, jobb, odaadóbb munkára, a veszteségek elkerülésére. Egyebek között azért is, hogy több kerüljön elosztásra. Amikor munka közben a bizalmi figyelmezteti a művezetőt vagy beosztottját a biztonsági előírások betartására, könnyen megkapja a ledorongoló választ, hogy „az én bajom, ha baleset ér”. Pedig, a nagyrészt figyelmetlenségből, mulasztásból keletkezett balesetek sokba kerülnek egy-egy gyár közösségének is. Némelyek azt várják a szakszervezeti tisztségviselőktől, hogy azok „harcoljanak” a művezetői, üzemvezetői, igazgatói irodában, holott ez a mozgalmi tevékenységnek csak része. A fő harci terület a munkahely, ott képződnek azok az anyagi javak, amelyekből közvetve vagy közvetlenül mindannyiunk jólétének fokozatos növekedése származik. A harc célja, hogy mindenki megértse a saját szerepét, felelősségét e javak gyarapításában avagy herdálásában. Alkalmatlan a tisztségére az az ember, aki mindenkinek eleget akar tenni. A napi munkában gyakran kell nemet mondani felettesnek, de munkatársnak is, ha a közösség érdeke így kívánja. A szakszervezeti tisztségviselő csak úgy töltheti be megfelelően tisztét, ha kellő politikai szilárdsággal, egyenességgel, a kollektív bölcsességre támaszkodva ítéli meg az adott helyzetet. Ennek feltétele a dolgozók véleménye hangulata iránti éber figyelem. ■ivek óta a dolgozók egyre nagyobb érdek-eölődést, segítőkészséget tanúsítanak a közös dolgokban. Bízvást így lesz ez a szakszervezeti újjáválasztásokkor is. Szavazataikkal megerősítik azokat, akik a bizalmat és további támogatást megérdemlik, illetőleg újakat, arra érdemeseket tisztelőett meg bizalmukkal. JLtté Tsz-elnökök tapasztalatcseréje A reform jó hatása a gazdálkodásra Továbbképző tapasztalatcserére hívta a termelőszövetkezetek elnökeit a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Sopronba. A meghívást csaknem minden elnök elfogadta, s tegnap délelőtt fél 10-kor ott ült a járási tanács épületének nagytermében. Megnyitójában Haraszti László osztályvezető hangsúlyozta: a megyei párt-végrehajtó bizottság határozata értelmében hívták össze ezen a téren is az elnökök „tanfolyamát”, amelyen a legidőszerűbb tennivalókat beszélik meg, a gazdaságirányítás reformjának első évi tanulságait összegezik. A továbbképzés egy héten át tart, s ez idő alatt politikai, közgazdasági és mezőgazdasági szakmai kérdésekről vitatkoznak, beszélgetnek az elnökök. Az első előadást Horváth Imre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta. Arról beszélt, milyen hatással volt a megye termelőszövetkezeteinek,gazdálkodására a reform, hogyan éltek a tsz-ek a nagyobb önállósággal, a megnövekedett lehetőségekkel■ Hangsúlyozta: a gazdaságirányítás új rendjét előkészítő intézkedések már évek óta kedvező hatással voltak a közös gazdálkodásra. A tsz-ek — okosan alkalmazkodva az új körülményekhez — figyelemre méltó eredményekkel bizonyították, hogy a közgazdasági ösztönzők hatására a piac, a népgazdaság igényeinek megfelelően alakították termelésüket. A mezőgazdasági árszínvonal növelése segített az önálló vállalati gazdálkodás megteremtésében. A szövetkezetek 80—85 százaléka képes arra, hogy saját bevételeiből fedezze kiadásait, bár az állam további számottevő kedvezményeket nyújt A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei a tervezettnél nagyobb mértékben növelték termelésüket, s jó néhány cikkből máris többet állítanak elő, mint amenynyit eredetileg 1970-re terveztek. Igen jelentős a kenyérgabona-termesztésben elért eredmény. Szép sikernek számít, hogy megtették az első számottevő lépést a takarmányszükséglet saját erőből történő kielégítésére. A kukorica megyei átlagtermése tavaly 21 mázsa volt, három mázsával több, mint amennyit a harmadik ötéves terv 1970-re előírt. Ha viszont nézzük, hogy az állami gazdaságok máris 32 mázsás átlagnál tartanak, láthatják a tsz-ek, van még mit tenniük a takarmánytermesztés fokozásában. Az állattenyésztés létszámban és eredményességben is gyorsabban gyarapodott a tervezettnél. A tanácsi szektor gazdaságai több szarvasmarhát tartanak, mint amennyit 1970-re terveztek. A hústermelés is elérte a tervidőszak végére meghatározott szintet. Nem jó azonban, hogy a háztáji gazdaságokban csökkent a tehenek száma. Horváth elvtárs ezután arról szólt, hogy megyénk szövetkezeti és háztáji gazdaságai mennyi árut adtak tavaly a népgazdaságnál, a lakosságnak. Az árutermelés 1966—67-ben átlag 9 százalékkal növekedett, tavaly viszont — nem végleges adatok szerint — 13—14 százalékkal. Sertésből tavaly 140 000-et értékesítettek a gazdaságok, 35 000-rel többet a tavalyinál, s 5000-rel többet, mint amennyivel a terv 1970-re számolt. Tavaly 37 000 vágómarhára kötöttek értékesítési szerződést, többre, mint amennyit az állomány nagysága reálisan megengedett volna. Szóvá tette, hogy némelyik vállalat még mindig nem tekinti egyenlő partnernek a szövetkezeteket, s a közös gazdaságok rovására jogtalan előnyökhöz igyekszik jutni. Sokatmondó számokat említett ezután a termelőszövetkezettek anyagi-technikai erejének növekedéséről A közös gazdaságok beruházásának értéke 1966-ban 160 millió forintot tett ki, 1967- ben 200 millió, tavaly 280 millió forintot. Ez máris több, mint amennyit a szövetkezetek a második ötéves terv ideje alatt beruháztak. A tavaly beruházott összeg 52 százalékát fedezték saját erőből a gazdaságok. Egész évben 40 millió közép- és hosszúlejáratú hitelt vettek fel, viszont 80 millió forintot fizettek vissza. Nem fenyegeti tehát eladósodás a szövetkezeteket. Szólt arról is, hogy az eddiginél bátrabban vállalkozzanak tevékenységük bővítésére a szövetkezetek, s hozzanak létre a termelés koncentrációját szolgáló társulásokat. Befejezésül hangsúlyozta: az új mechanizmus adta lehetőségeket csak akkor tudják jól kihasználni a szövetkezetek, ha vezetők politikailag és szakmailag is szüntelenül képzik magukat. Felhívta a figyelmet, hogy a megye közös gazdaságaiban még mindig kevés a szakember, a 160 tsz összesen 140 egyetemet, illetve főiskolát végzett szakembert foglalkoztat; 46 főagronómusnak például semmilyen szakképzettsége sincs. A politikailag szilárd, közgazdaságilag és szakmailag tájékozott vezetők könnyebben felismerik a piac igényeit, s a gazdálkodást ügyesebben, hasznosabban alakítják. Enyhül az időjárás A hét elején végre megkezdődött az időjárás gyökeres átalakulása Európában. A szibériai eredetű hideg levegő megkezdte visszavonulását kelet felé, s ugyanakkor az óceán felől nagy erővel közelednek és egyre mélyebben hatolnak a szárazföld belsejébe az enyhe, páradús légtömegek. A jelek szerint az enyhülés most már feltartóztathatatlanul folytatódik. A közeledő enyhe, párás, óceáni légtömegek hajtómotorja egy hatalmas ciklon, amelynek középpontja Írország és Wales felett helyezkedett el. (MTI.) Belorusz vendégeink Az Országos Idegenforgalmi Tanács vendégeiként Magyarországon tartózkodó belorusz idegenforgalmi küldöttség látogatott tegnap Győrbe. A megyei pártbizottságon Horváth Imre titkár és Csizmazia Ilsos osztályvezető fogadták a küldöttség tagjait. Fábián Lajos, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője és Konrád Miklós, a győri kirendeltség vezetője tájékoztatták őket a megye és a város idegenforgalmáról. Megtekintették a turistaszállót, a Rába Szállodát, tájékozódtak idegenforgalmi létesítményekről, a vendéglátás és a kereskedelem felkészültségéről. A keddi napot a vendégek Sopronban töltik. Szocialista brigádok vetélkedője Az év első szabad szombatján Csornán vetélkedőn találkoztak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat öt járási üzemének legjobb szocialista brigádjai. A versenyen politikai, közismereti — történelmi, irodalmi — és szakmai tudása mérte össze az öt brigád húsz képviselője. Fej fej mellett, a pontokért való küzdelemben bonyolódott le a hangulatos verseny. Jó felkészültségről tettek tanúságot a résztvevők. Az első helyezésit — 500 forintot és egy jutalomüdülést — 371 ponttal a győri körzeti üzem November 7. szocialista brigádja, a második helyezést — 400 forintot és egy jutalomüdülést — a kapuvári körzeti üzem Kossuth szocialista brigádja 368 ponttal, a harmadik helyezést pedig — 300 forint jutalom — 362 ponttal a soproni körzeti üzem Kossuth szocialista brigádja nyerte el. Az első helyezést elért brigád február 19-én részt vesz az Országos Gabona Tröszt szakmai vetélkedőjén — ihi — Mindkét fél jól jár A csapodi Béke Termelőszövetkezet nemrég arra kérte a Kapuvári Járási Tanács végrehajtó bizottságát, hogy melléküzemet alakíthasson, és ott bérmunkában épületelemeket készíthessen a Soproni Épületasztalos-ipari Vállalat részére. A közös gazdaság a napokban megkapta az engedélyt. Az előzetes gazdaságossági számítások szerint a termelőszövetkezeti melléküzem évi termelési értéke mintegy 830 000 forint lesz. Ebből a nyereség 345 000 forint. Az üzemben a termelőszövetkezet általában 15—20 embert tud foglalkoztatni. A Magyar Posta az 1918—1919-es forradalmakban Vidéken elsőként Sopronban mutatták be az emlékkiállítást Megtelt az elmélt hét szombatján a soproni Festőterem nagyterme érdeklődőkkel, emlékezőkkel. Volt köztük szép számmal olyan veterán is, aki emlékezett a postás ezredre, az első kommunista bélyegekre, a magyar postások hősi helytállására. A kiállítást Szabó László igazgató, a Soproni Postaigazgatóság vezetője nyitotta meg. — A kiállítás — mondotta — a forradalmi harcokban részt vett postás dolgozók becsületes helytállásáról ad számot. A kommunista érzelmű postások őszinte örömmel fogadták a proletárdiktatúra kikiáltását. Tudták, hogy az ország függetlensége, a helyzet javulása csak a munkások és parasztok államától várható. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a postások kiváltak a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségéből és önálló Postás Szakszervezetet alakítottak. A postás dolgozók közül igen sokan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Külön postás ezredet alakítottak, amely igen tevőlegesen részt vett a felvidéki harcokban. A posta vezetője ebben az időben Robicsek Pál volt. Az ő irányítása alatt jöttek létre az első kommunista bélyegek. Nagy energiával, fáradhatatlanul irányította a posta, a távíró és a távbeszélő ügyeit. A legnehezebb időszakban a frontra ment harcolni a salgótarjáni bányászok közé. A kiállításon láthatjuk a csepeli rádióállomás hős dolgozóinak: Csaba Nándor, Lászlófi István és a többi arcképét. Ők vették azt a híres táviratszöveget, amelyet Lenin 1919. március 22- én küldött, amelyben üdvözölte a Tanácsköztársaság győzelmét. A további tablókon és képeken a forradalmi postások tanácsát, a postás ezred egykori tagjait láthatja a szemlélődő. A két emléktábla és a felsőzsolcai hősi emlékmű a postások becsületes helytállását bizonyítja. A további kiállítási anyag a felszabadulásunk utáni helyzetet mutatja. A korszerű technikai eszközök, a rádió- és televízió-adók hozzájárultak a Magyar Posta, a hírközlés gyors fejlődéséhez és Európa-szerte megbecsült hírnevéhez. A kiállítás két hétig lesz nyitva, és naponta délelőtt 10 órától délután 5 óráig tekinthető meg. (r) Az első látogatók a felsőzsolcai emlékmű képe előtt (Lobenwein feb.)