Kisalföld, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
Társadalmi segítséggel Verseny a szövetkezetekben A gazdálkodásban, az emberek nevelésében is nagyon sokat segít évek óta a szövetkezeteknek a szocialista munkaverseny. Százmilliókkal növelte a gazdálkodás eredményességét az évről évre megújuló termelési verseny, amely egyszer a párt kongresszusa tiszteletére bontakozott ki, aztán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára, majd a KMP megalakulásának fél évszázados ünnepére. A szocialista brigádmozgalom a gazdasági eredmények mellett főleg a szövetkezeti gazdák nevelését, szakmai, politikai képzését, a közösségi szellem elmélyítését segítette — és segíti napjainkban is. A megyei pártbizottság kezdeményezésére megyei társadalmi koordinációs bizottság alakult, amelynek önként vállalt feladata a termelőszövetkezeti versenymozgalom segítése, a különböző kezdeményezések összehangolása, támogatása. A bizottság Haraszti Lászlót, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét választotta elnökéül. Tőle és Horváth Imrétől, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást e társadalmi segítség legfontosabb céljairól, módjairól. Mindketten hangsúlyozták: a termelőszövetkezeti versenyek gazdája megyén belül a két területi szövetség, a gazdaságokban pedig a pártszervezet és a tsz vezetősége. A koordinációs bizottság nem akarja csorbítani hatáskörüket, kisebbíteni felelősségüket, hanem munkájuk hatékonyságához szeretne hozzájárulni. Sajnos, a legutóbbi egymásfél évben csökkent a szocialista versenymozgatott ereje a megye közös gazdaságaiban. Ennek egyik számottevő oka volt, hogy a járási tanácsok már nem éreztek elég felelősséget a mozgalomért, nem is tettek annyit mint három-négy évvel ezelőtt. A területi szövetségek pedig — mint új gazdák — a kezdés sok nehézségével bajlódva nem voltak képesek elég hasznos támogatást nyújtani. A koordinációs bizottságban való részvétellel a megyei tanács, a KISZ megyei Bizottsága, a megyei népfrontbizottság a megyei nőtanács azt az álláspontot fogadta el, hogy a termelőszövetkezeti versenyek rendszeres és figyelmes segítése társadalmi összfeladat lesz ezután is. A bizottság félévenként megbeszéli a termelőszövetkezetekben folyó különböző versenyek eredményét, tapasztalatait és a tanulságokat közreadja. Időnként javaslatot tesz, mi legyen a verseny legfontosabb célja, a szocialista brigádmozgalomban milyen módszerek segíthetnek az eddiginél jobban a nevelésben, a szakmai, politikai képzésben, a társadalmi összefogásban. Egyik fő feladatának tartja a bizottság, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek és gazdasági vezetőknek nyújtson támogatást a verseny gyakorlati szervezésében, ébrentartásában, értékelésében. Minden versenyforma eredményességének legfontosabb feltétele ugyanis, hogy a szövetkezeten belül éljen, hasson pezsdítően az emberek tevékenységére, tudatos ösztönzője legyen a vezetők és a tagok munkájának. A Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulójára most kibontakozó termelési versennyel kapcsolatosan a bizottság véleménye: az egész megyében legyen egységes az értékelés módja, hogy a különböző gazdaságok eredménye is összehasonlítható legyen. .. 1969. április 1., kedd KISALFÖLD Baromfinevelők versenye A múlt héten a mosonmagyaróvári és a győri járásban is értékelték a MÉSZÖV és a járási nőtanács által szervezett háztáji baromfinevelési versenyt. Az I. helyezett 1500, a II. helyezett 1200, a III. pedig 900 forint jutalmat kapott. A mosonmagyaróvári járásban az I. díjat Szegedi Sándorné újrónafői lakosnak ítélték, akitől 6400 kiló pulykát, 200 kiló egyéb baromfit és 100 kiló tojást vásárolt fel a fogyasztási szövetkezet. A II. díjat Mészáros Mihály mosonmagyaróvári lakos kapta, aki 3769 kiló húsnyulat értékesített. Kiss Károly mosonszentmiklósi lakos pedig 587 kiló húsnyúl eladásával érdemelte ki a III. díjat. A győri járásban Gonda Irén, a Baromfitenyésztés című szaklap főszerkesztője az intenzív tojóhibridek tartási és tenyésztési módjáról tartott filmmel egybekötött előadást. Az I. díjat Krajcsik Istvánná pannonhalmi lakosnak ítélték, a 719 kiló hízottliba, 629 kiló húsnyúl és 247 kiló tojás átadásáért. A második díjat Stummer Imre győrszentiváni lakos kapta. A harmadik Burányi Tibor börcsi tenyésztő. Kém lesz hiány nyári A tavasz — legalábbis a naptár szerint — már megérkezett. Hideg szelek fújnak ugyan végig a városon ez azonban már utolsó erőlködése a télnek. Jönnek a tavaszi ünnepek, és a nők már a tavaszi és nyári divatról beszélnek. A múlt években gyakran előfordult, hogy a nyári cipőket és szandálokat télen árulták a boltok, a téli lábbeli pedig nyáron volt kapható. Ez természetesen már elmúlt. Most az Északdunántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalat igazgatóját, Várvölgyi Gyulát kerestük meg. Első kérdésünk így szól: lesz-e az idei nyáron elég szandál és cipő a gyermekeknek és felnőtteknek? — A tavaszi és nyári cipők nagy része már beérkezett raktárunkba. Június végéig ugyan még folyamatosan szállítanak a cipőgyárak. Mi már korábban összehívtuk a cipőboltok vezetőit, a cipőmintáinkat a fogyasztási szövetkezetbe is elvittük. Ezekből meg is rendelték a legszebbeket. — Milyen méretű és színű gyermekszandálok lesznek a boltokban? — Huszonhármas mérettől egészen a legnagyobb gyermekszámig, zömében barna, piros, fehér és drapp színűek. — A nők milyen szandált és cipőt viselhetnek a nyáron? — Közkedveltek a pántos női szandálok. Ebből minden igényt ki tudunk elégíteni. A múlt években az olaszok gyártották az úgynevezett bokapántos lakk szandált. Na cipükben gyen keveset hoztunk be Olaszországból. Leányaink és asszonyaink nagyon keresték ezt a fajtát. Most a hazai ipar a külföldinél jobb minőségben készítette el ezeket a szandálokat ugyancsak lakkból, a legszebb pasztellszínekben. Úgy gondolom, erre a szandálra nem lesz panaszuk a nőknek. A nyári női cipők választéka megfelelő színben és minőségben is. — Miben járhatnak a férfiak nyáron? — Meg kell mondani, hogy a férficipő-ellátásban kis baj van. Már külföldön és Budapesten is a gömbölyű, vágott orrú férficipő a divat. Győrött viszont ettől idegenkednek a férfiak. Pedig az ilyen fazonú cipővel vagyunk jól ellátva. A nyújtott orrú férficipőkből kevesebb van. Nálunk ezt keresik. Még mindig a fekete szín, a divat. A férfiszandálokban nem lesz hiány. Nyolc — tízféle fazonban válogathatunk. Újdonság lesz a férfi víkendcipő. — Mit tegyen a vevő, ha hibás cipőt kap? — Tudjuk, hogy van olyan cipő, mely hibás. Ezt a boltban az üzletvezető megnézi, és vagy kicseréli, vagy a pénzt adja vissza, vagy a hibát — ha olyan mérvű — kijavíttatja. A nagykereskedelmi vállalat minden hibás, de hangsúlyozom, gyártási hibás időbelit visszavesz a cipőből tokió. Tehát a vevőt károsodás nem érheti. Vannak olyanok, akik ezzel viszszaélnek, az idény végén saját maguk kézzel megrongálják a cipőt, vagy pengével felvágják a bőrt. Azt gondolják, hogy így új cipőt kapnak azért a lábbeliért, amiben már esetleg hónapokig járkáltak. A múlt évben hány pár cipőt adott el a nagykereskedelmi vállalat Győrött és a megyében? — Hétszáznyolcvankilencezer párat. Jelenleg pedig 225 000 pár cipő vár kiszállításra a győri és megyei cipőboltokba, illetve a fogyasztási szövetkezetek boltjaiba. Imre Béla A Győr Sopron megyei Vendéglátóipari Vállalat mosonmagyaróvári cukrászüzemében a cukrászok és segítőik hajnali öt órakor kezdik munkájukat, hogy még a délelőtti órákban minden bolt megkapja a sós és édes süteményeket. Naponta 1500—2000 sütemény készül az üzemben. Rendszeresen ellátják a vendéglátó vállalat öt boltját és 11 élelmiszerboltot. A négy ünnepen sem lesz hiány. Már készítik a bejglit és a sós süteményeket. s Pártszeri vita-szilánk egység Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a párttagság vitakészsége. Ma már a kommunisták, pártszerű keretek között, bármilyen kényes kérdésről bátran elmondhatják véleményüket, sőt kétségüket vagy ellenvéleményüket is őszintén hangsúlyozhatják. Ma már ritka az olyan párttag, aki minden kérdésben előre, gondolkodás nélkül helyesel, segyéni meggyőződését gépies fejbólogatással helyettesíti. Megnyugtató a párt belső életének ilyen jellegű demokratikus fejlődése, de nem lenne helyes, ha elfeledkeznénk arról, hogy milyen nagy munka, kitartó erőfeszítés rejlik e kétségtelenül jelentős változás mögött. Pedig nem volt könnyű eljutni idáig. Nem volt könnyű feloldani az emberekben a korábbi években kialakult belső szorongásokat, és felszítani bennük azt a tudatot, hogy a kommunistáknak vitatkozni, bírálni nemcsak joguk, hanem elsőrendű kötelességük is. A viták, vélemények harca nélkül nehezen formálódhat ki a helyes álláspont és még nehezebben válhat uralkodóvá a szilárd kommunista fegyelem, és nem bontakozhat ki az egységes cselekvés szilárd alapja, az egyéni meggyőződés sem. Akik tehát a viták szükségességét lebecsülik, vagy még inkább részlegesen korlátozni akarják, alapjában támadják a párt kommunista jellegét, történelmi küldetése teljesítésének nélkülözhetetlen vonásait. A kommunista pártok vitogtatkozó pártok..Szervezetük, belső életük nélkülözhetetlen alkotóeleme a különféle vélemények, nézetek, álláspontok összecsapása, illetve bírálata. De a párt marxi-leniai elveihez az is hozzátartozik, hogy a kommunisták nem helyeselhetnek mindenféle vitát, még kevésbé helyettesíthetik a közös fellépést általános vitával. A pártélet lenini normái szerint a párton belüli vitáknak a meghatározott szabályai vannak, ha úgy tetszik, pontos menetrendje. A pártszerű vita mindenekelőtt a döntés, a határozathozatal előtti különböző vélemények, álláspontok felszínre hozását, megtárgyalását szorgalmazza. A különböző pártszervek, pártvezetőségek fontos kötelessége, hogy ne csak eltűrjék, hanem ösztönözzék a különböző nézetek előzetes kifejtését, a többségi álláspont, a demokratikusan hozott határozatok kialakításának folyamatában. A párton belüli eszmecsere, a különböző nézetek közötti összecsapás a döntést megelőző szakaszban a leghelyesebb, a legcélravezetőbb álláspont megformálását, kialakítását hivatott elősegíteni. Ekkor még a viták bármiféle korlátozása, vagy még inkább az ellenvélemények elhallgatása vagy elhallgattatása számít súlyos, pártellenes gyakorlatnak. A döntés megformálása idején mindenki bármiféle álláspontot kifejthet a tárgyalt kérdésről anélkül, hogy ennek káros következménye lehetne képviselőjére. Alapvetően más a helyzet azonban a döntés, a határozathozatal után. Ekkor már megengedhetetlen bármiféle ellenzéki álláspont hirdetése; ilyenkor a kisebbség már köteles alávetni magát a többség álláspontjának. És ez nem lehet valamiféle paszszív beleegyezés, „fegyvernyugvás”, hanem minden párttag kivétel nélkül és függetlenül a korábbi álláspontjától köteles védelmezni, hirdetni a többség elhatározását, valamint tevékenyen részt venni az elfogadott határozatok végrehajtásában. pártunk Szervezeti Szabályzata minden párttag számára elismeri természetesen az úgynevezett kisebbségi vélemény fenntartását. De a lehetőség nem azonos a kisebbségi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdetésével, vagy még kevésbé szolgálhat indokul a határozat végrehajtása megtagadásának. A kommunista pártok szervezeti elvei nem teszik lehetővé, hogy a párton belüli kérdések megvitatását, eldöntését vagy folytatását illetéktelen szervek, csoportok vagy gyakran szűk baráti körök közé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között történő megtárgyalására, egyéni vélemények elmondására nagyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelkezésére, így a pártcsoportoktól,a taggyűléstől kezdve a különböző pártbizottságokon át egészen a Központi Bizottságig. Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen formák között folytatott viták felelősei megpróbálnak azzal védekezni, hogy „külön véleményük kifejtésére nem találtak más lehetőséget”.Találkozni — ha elvétve is — olyan jelenséggel, amikor egyes elvtársak azért helyezkednek ellenzéki álláspontra, mondván, hogy az „ő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra”, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták. Az esetek többségében — és ez lenne az ideális állapot — arra kellene törekedni, hogy ilyen gyakorlatra ne kerüljön sor. S lehetőleg minden fontosabb kérdésben előzetesen kikérjék a párttagság véleményét. Mégis a személyes vélemény kikérésének hiánya politikai kérdésekben senki számára sem szolgálhat mentségül a pártszerűtlenségéhez. (Más a helyzet, amikor személyi kérdésről van szó, itt minden egyes esetben az illetékes pártszerv köteles előzetesen meghallgatni az érintett személyek véleményét.) Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert a pártban nincs és sohasem lehet abszolút demokrácia. A felsőbb szervek döntéseinél gyakorlatilag lehetetlen minden egyes párttag személyes véleményének meghallgatása, illetve figyelembevétele. Az ilyenfajta törekvés megbénítaná a pártot, lehetetlenné tenné a politikai vezetést, és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olyan esetekből, amikor gyors cselekvés rendkívül fontos. Más oldalról megközelítve a helyzet a következő: a pártvezetés lenini érveihez az is hozzátartozik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre, illetve a párttagokra kötelező érvényűek. Ez sem mond ellent a párton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A válasz kézenfekvő: közvetlenül vagy közvetve maga a párttagság. Különben is, ha minden politikai kérdésben a párttagságnak személyesen kellene döntenie, mert másként nem érvényes a határozat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek a létrehozására? A pártszerű vita és a pártegység tehát a kommunista pártok életében szerves, összefüggő egészet alkot. A vita nem lehet öncél, hanem a párt eredményes munkáját, szervezettségét elősegítő folyamat. A pártegység gyengül vagy veszélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik ki — ha közvetve is — a párttagok többségének véleménye, akarata. Történelmi tapasztalat, hogy a pártélet különböző szabályainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymással történő szembeállítása magának a pártnak okozna súlyosabb károkat. Ezért a vitát, mint a pártélet valamennyi törvényét, csakis a többi normákkal összefüggésben, kölcsönhatásában foghatjuk fel helyesen. V. I. ENGEDMÉNYES TAVASZ! VÁSÁR 3 HÉTIG „RICHARDS” SZÖVETEKBŐL a győri IT Centrum Áruházban ^ „BROAN" 150 SZEES divat színekben 242,— Ft most 216,— Ft „LÚGOS” 150 SZÉLES öltönyre, kosztümre 268,— Ft most 215,— Ft „BOLTON” 150 SZÉLES öltönyre, kosztümre 308,— Ft most 278,— Ft „RICHARDS’-GYÁR A VÁSÁRLÓKÉRT.