Kisalföld, 1969. május (14. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
.1969. május 1., csütörtök Szerzők pisztonnal A zenekar aranyaiért Tegnap közöltük egy hírben olvasóinkkal megyénk legfrissebb zenei eseményét: az amatőr tánczenekarok IV. országos fesztiválján, Salgótarjániban győztesen került le a dobogóról a csornai határőrség zenekara, s az elsőséget igazoló arany diplomán kívül egyik előadott számukért külön díjat, az MSZBT plakettjét nyerték el. Randevú a laktanyában A diadal óta két nap telt el. Két hétköznap, s mivel az arany diploma sem mentesít a szolgálat alól, kénytelen voltam kedd estére megbeszélni a randevút a győztesekkel. — Felejthetetlen három nap volt a salgótarjáni fesztivál, az ország különböző részeiből érkezett hatvan tánczenekar találkozója — mondja a pisztonos. — Már az érkezés pillanatától kezdve — veszi át a szót Mechle Károly úrvezetőtől az együttes vezetőjétől Kiss Béla határőr, a dobos. Bennünket a tarjáni Madách Imre Gimnázium másodikos lányai fogadtak, ők voltak kalauzaink a három nap alatt. Városnézésre, múzeumokba vittek, s természetesen nekünk szurkoltak. (Itt néhány kérdés következett a cikk írója részéről e barátság esetleges tartósságára vonatkozóan.) — Hadititok... — kaptam a választ, s kénytelen voltam cinkosan összemosolyogni a zenekarral. A kedv a régi maradt Büss Ferit (bocsánat: Büss Ferenc határőrt) jól ismerik a győri fiatalok. Sokat mókázott az ifjúsági ház zenekarában, szívvel és derűvel szólalt meg kezében a szólógitár. Bársonyosan meleg volt a hangja.. Most persze, nem ismernének rá, mert a haja.. — Hajahaj! — borzolja kurtára vágott fekete üstökét a szólógitáros a színpadról ismert kamasz mosolylyal. Kiss Béla is az ifjúsági ház zenekarából ismert, a többiek: Németh István, Krancsik Ottó, Sári Károly, Kotulán István és Nyáry László „véletlen céltudatossággal” kerültek Csornára. Az idézőjelben kapott információn bizonyára vezénylést kell értenem. (Barna Péter kultúrtiszt-helyettes, a csoport létrehozója titokzatosan mosolyog.) Kétszer is megkérdezem, annyira hihetetlen: február 15-én próbált először az együttes (!), s nemcsak a hagyományos zenekari versenyre készültek fel aranyat érően, hanem a beat-együttesek vetélkedőjére is. — Utóbbit három nappal a fesztivál előtt határoztuk el, a zsűri — szerencsénkre — elfogadta a kettős nevezést. A „főnök” sikere A zenekar vezetője, Mechle Károly őrvezető is Győr-Sopron megyei, úgy ahogy meg jó néhányan az együttesből. Most mégse pisztonyának boszorkányos ügyességű megszólaltatásáért dicsérjük meg, hanem a két saját szerzeményű beat-számért (Félelem és Döntsd el), amellyel — közvetlenül a négy „kötelező”, azaz hagyományos tánczenekari számot követve megújráztatta a zenekar a zsűri aranyra érdemesítő döntését. — Mit játszottak a hagyományosban? — Az Új nyári zenekari feldolgozásban, következett az O love me, a Capri szigetén, s egy szovjet népdalfeldolgozás. Ezért kaptuk az MSZBT plakettjét. Mellékesen: ők kísérték Havasi Gyulát, a mosonmagyaróváriak énekesét is, aki ezüst diplomát hozott haza a fesztiválról. ......... —dlső KISALFÖLD Példamutató kezdeményezés Vándor Sándor, a kiváló munkáskarvezető és a kórusszerző Sopronban is működött, mint színházi karnagy. Nagy sikereket ért el Budapesten a munkáskórusok szervezésében és vezetésében. A fasizmus utolsó évében Vándor Sándort is őrizetbe vették, ésaz ország nyugati határszélére hurcolták. Bánfalván halt mártírhalált 1945- ben. Két évvel ezelőtt a KISZ Sopron városi Bizottsága a bánfalvi Magdolna templom külső falán emléktáblát helyezett el a munkásdalok kitűnő költőjének emlékezetére. Ámbár, az emlékmű a város központjától messze esik, mégis sok kiránduló látogatja az emlékhelyet. Sajnos, a környéke feltűnően elhanyagolt. A városi fúvószenekar fiataljai Monostori Ferenc karnagy buzdítására elhatározták, hogy a kopár, dísztelen környezetet csinosítják, virágokkal és díszcserjékkel ültetik körül. A fiatal soproni zenészek példamutató elhatározása dicséretet érdemel. „írja meg, hogy köszönöm...“ Gyönyörű a tavasz a sokorópátkai lankákon. Üdén, harsogón zöldellnek a bokrok, csupavirágban illatoznak a fák, rózsaszínben, hófehérben, naint a bálba készülő lány. A tavasz első illatos virágát temetőbe viszi egy aszszony. A faluban talán ő az egyetlen, aki nem tud örülni a természet újraéledésének... Feketében van. Nem veti le gyászruháját, pedig már egyéves a bánata. Ha levetné is, gyászolna. Nem kívül, hogy az emberek lássák, hanem belül. Mélyen... —- -Karján volt a tízhónapos kisbaba, szíve alatt lüktetett már a másik parányi kiséset, amikor az utcakapuban állt, mert elérkezett az az idő, amikor a párja betoppan. Késett. A többiek már mind otthon voltak, mert az autóbusz megérkezett. Egy Volga fékezett a ház előtt. Akik kiszálltak belőle, feketében voltak... Csak néhány nappal később tért magához és ezt olvasta: „...Szorgalmas, lelkiismeretes munkájának áldozata lett Vigh Sándor, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója... Segíteni akart a tetőn dolgozó brigád társainak, de egy óvatlan pillanat, és a magasból rázuhant a csigafa... Vállalatunk együtt érez a gyászoló családdal és segítő kezet nyújt neki...” Segítő kéz...? Visszaadhatja-e egy törékeny, kicsi aszszonynak a családfőt, a támaszt, gyermekének édesapját, a jó barátot, a megértő társat, akivel esténként viszsza lehet emlékezni az eltelt napra, az örömre, a bánatra... aztán megenyhülni, mert közösen könnyebb? Hogy mégis mit jelentett egy nagy közösségnek a segítő keze, azé a közösségé, amelyet nem is ismert Vigh Sándorné, azt csak ő, az özvegy tudja, érzi, értékeli. Beszélni alig tud róla. Csak azt mondogatja: ... „írja meg, hogy köszönöm... nagyon köszönöm. Soha sem hittem volna, hogy ennyi jó ember él a földön... akik eltalálnak hozzám ide a hegyek közé, a dimbes-dombos erdőszélre...” Bánatos arcán egyszeriben elárad az öröm, amikor a húszhónapos gömbölyű arcú kis Sanyika kiabál, és csilingelő szavaiból az édesanya megérti, mit akar az udvaron szaladgáló csöppség: — Mama, autó! — aztán tapsol, örül. Sanyika megszokta a sok jó embert. Minden autóval azokat várja, akik gyakran ellátogatnak hozzájuk. Azokat, akik az omladozó falú házból kényelmes, szép otthont varázsoltak, akik a földes szobát parkettával borították be, akik bevezették a villanyt, megjavították az ablakot, az ajtót, s azóta nem dudál be a szél. A ház kalapját sem emelgeti a vihar. Agyondolgozott, de erős kezek védik a kis házat és négy lakóját: özvegy Vigh Sándornét, Sanyikat és a decemberben született kis ikreket: Terénkét, Józsikát. Vigh Sándornéval sok szív érez együtt, sok fáradt kéz nem teszi le munkaidő után a kalapácsot azért, hogy enyhítse a bánatát, hogy az árván maradt kicsiknek támaszuk legyen. A munkásokat, a vállalat vezetőségét, pártos szakszervezeti bizottságát nem kényszeríti erre senki Amit tesznek, önszántukból teszik, nemes, belső erőtől hajtva, amely emberségükből fakad. Ezért igazi, ezért tartós, s ezért tudják feledtetni az özveggyel, hogy egyedül van. Megható a gondoskodás, a sok emberi figyelmesség, a cédulázás, ahogy a vállalatnál nevezik. Hol az egyik, hol a másik vezető vagy reszortfelelős talál kis cédulát szobájának kulcsába fűzve, Vigh Sándor brigádjának üzenetével: ... „Beteg a kisbaba... nincs rendes kályhájuk... A csöppségeknek gyakran kell főzni, a begyújtás körülményes, talán egy gáztűzhely... Három kisbabára kézzel mosni?” És az elgondolásaik valóra válnak. Mér ott ragyog a szobában a szép kályha, a konyhában a palackos gáztűzhely, a villanyvasaló. A vállalat személykocsija orvost visz a kicsiknek, teherautója tüzelőt szállít Sokorópátkára, a Rákóczi utca 100- ba. Gyönyörű a tavasz a sokorópátkai lankákon. Üdén, harsogón zöldellnek a bokrok, csupavirágba illatoznak a fák, rózsaszínben, hófehérben, mint a bálba készülő lány. A tavasz első illatos virágát temetőbe viszi egy asszony, akit a közösség, az emberi jóság tanított meg újra mosolyogni... Sindulár Anna Aggregátegységekből összeépített célgépek tervezése és gyártása SPECIÁLIS CÉLGÉPEK, EGYÉB GÉPEK, BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE ÉS GYÁRTÁSA SZIMMELGÉPGYÁRÁBAN Győr, Csipkegyár utca 6. szám Chonyás hidraulikus prés SZÉLES TERÜLETEN ALKALMAZHATÓ. HASZNÁLHATÓ SAJTOLÁSRA, EGYENGETÉSRE, HAJLITÁSRA, LENYIRÁSRA, SZEGECSELÉSRE STB. A SAJTOLÓERŐ 1—5 TONNA KÖZÖTT FOKOZAT NÉLKÜL ÁLLÍTHATÓ. Legnagyobb távolság asztal és dugattyú között 370 mm Dugattyúlökete 250 mm Scilierhajtógép ALKALMAS LEMEZEK HAJLÍTÁSSAL TÖRTÉN© ALAKÍTÁSÁRA A GÉPEN MEGFELELŐ BETÉTEK ALKALMAZÁSA MELLETT, A SZÜKSÉGES TECHNOLÓGIAI SORREND MEGVÁLASZTÁSÁVAL BONYOLULTABB LEMEZKONTÚROK IS ELŐÁLLÍTHATÓK. A MŰSZAKI ADATOK ÁLTAL MEGSZABOTT MÉRETHATÁROKON BELÜL. Hajlítható lemez hossza 2000 mm Maximális vastagsága (A 50 minőség.) 5 mm Hova került a forint? Az igények növekedésére jellemző emelkedést mutat a csornai járásban a lakosságnak élelmiszerre és egyéb közszükségleti cikkek beszerzésére fordított forintjai. Bősárkány, Csorna, Enese, Rábapordány, Szany és és Szil boltjait és vendéglátó egységeit vizsgálva 1967-ben és 1968-ban, a legnagyobb forgalom emelkedése a ruházati cikkek vásárlásában történt. Egy év alatt kerek 15 százalékkal vásároltak többet az emberek, mint 1967-ben. Egyformán — 112—112 százalékkal — emelkedett a bolti kiskereskedelmi és a vegyes iparcikk forgalom, s ezektől csak egy százalékkal maradt el a vendéglői ételfogyasztás összege. A nagy beruházások éve A soproni járás termelőszövetkezeteinek 1968. évi zárszámadási eredményei kedvező helyzetet teremtettek ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzései az 1969-es tervekben többségükben megvalósuljanak. A gazdaságok szakvezetői önállóan, a helyi természeti és közgazdasági adottságok figyelembe vételével, mérlegelésével készítették el terveiket. Egyik jellemzője a tervezésnek, hogy a legtöbb szövetkezet alacsonyabb termésátlagot tervezett, mint az előző év elért eredménye, a harmadik ötéves terv célkitűzéseit azonban megtervezték. A növénytermesztés megalapozása szempontjából kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Az őszi betakarítási munkák elhúzódása, a korán beköszöntő tél miatt a gazdaságok 1446 holdon nem tudták elvégezni az őszi mélyszántást, sőt háromszáz holdon a kukoricaszár is kint maradt. Hátrányosan hatott a tavasz késése is. De az őszi vetések időben és jó minőségben kerültek elvetésre. A becslés alapján az ősziek jól teleltek. A búza 58 százaléka jónak, 31 közepesnek és 11 pedig gyengébb minőségűnek mondható. Jól telelt a rozs, az őszi árpa. Kifagyás, vagy belvízkár miatt kipusztulás nem volt. A járás 34 052 hold szántójára tervezték meg a vetésszerkezetet, amelyben nem mutat lényeges változást a kenyérgabona. Az abraktakarmány termelésében sincs jelentős eltérés. A takarmánygabona és a kukorica között az idei tervben eltolódások vannak a kukorica terhére. A gazdaságok összesen 541 holddal vetettek kevesebb kukoricát, de 357 holddal többet takarmánygabonából. Lényegesen több, 1230 hold pillangós telepítését tervezték és valósították meg. Csökkent a burgonya vetésterülete. A tavalyi 582 hold után 376 holdon tervezték, de ennek is csak 79 százalékát ültették el eddig. Oka: a korábbi években alacsony termésátlagot értek el, magas költségráfordítással. Keresni kell azonban a megoldást, hogy a gazdaságok legalább 550—600 holdon Sopron és a járás étkezési burgonyaszükségletét megtermeljék. A tervtárgyaló közgyűléseken sokat vitatott kérdés volt a cukorrépa vetésterülete. A tavalyi évhez viszonyítva 600 holddal vetettek kevesebbet. Magyarázat: a tagság korosodása miatt sok gazdaságban nem biztosított a munkaerő, nem vállalják családi művelésben sem a szükséges területet. Gépi betakarítását viszont még nem tudták megvalósítani. Úgy tervezték, hogy a járásban a harmadik ötéves terv végére 9500 szarvasmarha lesz. Az idén elérik céljukat. A sertések számát 633-al növelik az idén. A szövetkezetek értékesítési terve kenyérgabonából, vágómarhából, baromfiból és tejből már idén meghaladja az 1970-re tervezett mennyiséget. Jellemző vonása a gazdaságok tervezésének a nagyarányú beruházás, amely huszonnégy termelőszövetkezetben meghaladja az 56 millió fő forintot. Döntő szerepet játszik ebben a kedvező állami támogatás kihasználása. Több mint 36 millió forintot költenek építkezésre. Meg- valósulásával 1275-el növekszik a gazdaságokban a szarvasmarha, 1830-at pedig a sertés férőhely. Jelentős összeget köt le a lövői sertéskombinát, a hegykői zöldségtermelő közös vállalkozás és a répcevisi téglagyár építése. Gyümölcs-, szőlőtelepítésre, valamint új gépek és berendezések vásárlására 5—5 millió forintot terveznek költeni. — tin — Kérő javaslat Vidékről mintegy 40 nalp ember jár Győrbe dolgozni, , Valóságos népvándorlás indul meg a reggeli órákban a gyárak felé. Vannak sokan olyanok, akiknek vonata már reggel fél hatkor érkezik, a munkaidejük viszont hét-, vagy nyolckor kezdődik. Mit csinálhat ilyenkor a bejáró? Leül a győri pályaudvar várótermébe. Ott mindig sok ember tartózkodik. Van, aki cigarettázik, van, aki hangosan vitatja az elmúlt nap eseményeit, van, aki esetleg már a szomszédos büfében italt vett magához. Tudjuk, hogy a váróteremben nem lehet megtiltani a dohányzást, a hangos beszédet, de még azt sem, hogy az enyhén italos emberek ott tartózkodjanak. Ezért az lenne a kérésünk, hogy azoknak az utasoknak kedvéért, akik nem szeretik a füstöt, a neszt meg a pálinkabűzt, nyissák meg reggel fél hattól legalább 8 óráig a kultúrvárótermet. Ott csendesen, nyugodtan várakozhatnak a csendre és nyugalomra vágyók. A Soproni Szabó Ktsz felvesz férfiszabó szakómunkásokat, varrónőket és varráshoz értő műdolgozókat Jelentkezni lehet reggel 8—15 óráig. Sopron, Új utca 30. Munkaidő délelőtti műszakban.