Kisalföld, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

172085 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARA; 80 fitlér A Népköztársaság Elnöki Tanácsa héttőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendele­tet alkotott népszámlálás tar­tásáról 1970-ben. rt. törvényerejű rendelet ki­mondja: Magyarország terü­letén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjfél: állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház­tartásokat (kórházakat, mun­kásszállásokat, diákotthono­kat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírá­sok körébe tartozó adatgyűj­tés a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket ten­nivalóik ellátásában hiva­talos személyeknek kell te­kinteni. Az adatgyűjtés szak­mai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét - Központi Statisztikai Hiva­tal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírá­sok körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóság­nak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendel­te Mátészalka várossá alakí­tását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. MAGYARORSZÁGON az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gya­korlatnak megfelelően — ál­talában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpont­ja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizattsá- gának, mind az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának javaslatával. népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szer­kezetéről; alapadatokat szol­gáltat a népgazdasági, első­sorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egé^z lakosságára, valameny- ny állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezett­séggel jár, pontos végrehaj­tásához jelentős érdekek fű­ződnek, ezért elrendelése ha­zánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvény- erejű rendelettel történt. (MTI.) A tartalomból: Visszahúz a munkásnéikiiliség ★ Ügyes légy, kislányom! ★ I Halálbrigád ★ A vidék legjobbja a Rába ETO ★ Mintha hét feje volna Tudománypolitikai bizottság alakul Részvételünk külföldi kiállításokon A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányel­vekkel összhangban tudo­mánypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzet­közi tudományos kapcsola­Hegykő meleg vize és forró tervei Csaknem fél éve magaso­dik és hangoskodik a hegy­kői határban az Országos Vízkutató és Fúróvállalat be­rendezése. Azóta dolgozik 18 ember a gyógyító, hasznosít­ható termálvíz felszínre ho­zásán. A góliát berendezés tövében két 350 lóerős mo­tor berregése és a gőzölgő, enyhén záptojás- és jódszagú víz csobogása mellett beszél­gettem a vezető fúrómester­rel, Imri Balázzsal. — A tényleges bírást feb­ruárban kezdtük meg. Há­romszáznyolcvan méteres mélységig az agyag-,homok-, lágykőzet-rétegekben jól ha­ladtunk, nem volt különö­sebben nehéz dolgunk A to­vábbi fúrással eljutottunk 1150 méter mélyen lévő kép­lékeny márga kőzetig. Ezután mészkő és szilárd márgaré- tegbe hatoltunk. Ekkor már 1300 méter mélységből hoz­tunk talajmintát. A hatgör­gős fúrófejek egyre nehezeb­ben hatoltak mélyebbre, fo­kaikat megkoptatták a köze- tek. Az utolsó fúrást a csil­lámpalában, mintegy két­száz méteren át végeztük, 1500 méteres mélységig foly­tattuk, majd májusban hagy­tuk abba. Abból az alsó pan­nonból már nem kapunk több vizet. — Milyen minőségű és hány fokos víz jön a felszín­re? — Percenként 330 liter, hatvanfokos meleg víz tör elő. A fúrás kezdetén fele ilyen vízfokot mérhettünk és a mennyiség is kevesebb volt, A mélyebb fúrással egyenes arányban nőtt a vízhőfok. A vizesek örömmel és büszkén kínálják kóstolásra a meglelt kincset. Ahol a csőből kiömlik, rozsdabarná­ra festette a kőtömböket. A vízvizsgálat eredményét már megkapták az illetékesektől. Gyógyításra is alkalmas a víz! A műszaki átadás június 30-án lesz. A falu tele terv­vel, lehetőségkereséssel. A fúrótorony szomszédsá­gában a zöldellő határt a fia­tal nyárfasor védelmében megbúvó üvegházak fehér és szivárványszínű fényei tar kítják. Bennük a tikkasztó melegben fehér és zöld paprikák várnak szedésre Odébb még a pirossal, sárgá­val bővül a színskála. Para­dicsom érik. A bogárhátú műanyagfóliás haj ta tóháza k mögött tarka kendős asszo­nyok hajladoznak. A föld szélén gyűlik, púposodik a sárgarépahegy. Páran rafiá­ból nyakravaíót kötnek az egy csomóba kerülő zöldség­re. Közelben diáklányok tör- pülnek a ládahegyek között Ök címkézik, büszkén híresz- telik az eladó zöldféle hon- nanvalóságát. A tsz és a ház­táji földek sárgarépa-termé­séből 400 000 csomót külföld­re küldenek. A zöldség-kánaán látóhatá. rán vasvázszerkezetek sora­koznak. Bertalinfy Miklós főkertész mondta: ezek már a tervek egyikének megvaló­sítását jelzik. A szürkére fes­tett alkatrészek össze-vissza- ságából termálvízzel fűtött növényházak épülnek majd. Az alkatrészek folyamatosan érkeznek az NDK-bői A ter­málkút és a növényházak so­kasága együttesen 17 millió forintba kerül. A termálfürdő a hegykőiek másik óhaja. Ennek létreho­zása természetesen magával hozza a nagyarányú építke­zést: szállodákat, vendéglátó- ipari egységeket. Mint a falu vezetői mondták, a lakosság pár éven belül megsokszoro­zódik. Az értékes víz folyik, egyelőre pazarlódik, ezért szeretnék felhasználását mi­előbb megkezdeni. Udvardi Gyöngyi tokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvaló­sításának szervezése. A Minisztertanács a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kévé dr. Ajtai Miklóst, a kor­mány elnökhelyettesét nevez­te ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypoliti­kai irányelvek végrehajtásá­hoz szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásá­rokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bő­vüléséről, és javaslatot ter­jesztett elő az 1971-ben meg­rendezendő külföldi kiállítá­sokon részvételünk prog­ramjára. A vásárok és kiállí­tások száma és jelentősége világszerte növekszik, és ha­gyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudo­mányos és gazdasági infor­mációs központokká is vál­nak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió lá­togatója van — jól szolgál­ják az ország gazdasági ér­dekeit, és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményedről. A Miniszter- • tanács az előterjesztést elfo­gadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységéről, és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üze­mi tevékenység további fej­lesztésére, az eredeti célok­kal ellentétes szabálytalan­ságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fej­lesztése és a szabálytalansá­gok megszüntetése érdeké­ben a kormányhatározat elő­írja; A lakosság ellátásának ja­vítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fej­leszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Ja­vítani kell az élelmiszeii pari vállalatok és a mezőgazdasá­gi üzemek közötti kooperá­ciót, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét, és meg kell teremteni az ál­lami-szövetkezeti vegyes <tár- sulások közös anyagi érde­(Folytatás a 2. oldalon.) Kőszegi üdvözlet A vár falába épült ház a XVII. századból. Háttérben a XVIII. század végén épült neogótikus templom. <Nagj p.va felvétele) Soproni ünnepi hetele Tavaly is felcsendült Haydn örökszép műve, a „Teremtés” az ünnepi ’hetek műsorán. Akkor Forray Mik­lós vezényelt és szólisták is mások voltak, mint idén. Dicsértük a tavalvi előadást, de senkit sem bántva, senki érzékenységét sem érintve, hadd állapítsuk meg, hogy az idei „Teremtés” jobb volt. A soproni szimfonikus ze­nekar, a Pedagóguskórus és elsősorban a kitűnő szólisták: Németh Alice, Gosztonyi Eszter, Réti József, Marczis Demeter és Mészáros Tibor vezetőjükkel; Jancsovics An­tallal felülmúlták a tavalyi előadást. Rendkívül kultúráltan szó­laltatta meg az együttest Jan­csovics Atal. Volt néhány olyan részlete az előadásnak. amelyre a hozzáértők azt mondták: „hanglemez-^rett”. A zenekar, énekkar (Nágy Alpár gondos munkája ré­vén) s a szólisták méltó em­léket állítottak előadásukban Haydn halála 160-ik évfor­dulójának. ★ Megnyílt a Pedagógus mű­velődési otthonba)' a Soproni Ruhagyár és a LATEX ter­mékbemutatója. Érdekessége, hogy a helyszínei: rendelhet árut a vásárló. Gáspárdy Sándor festőmű­vész nyitotta meg, a Festőte­remben Miháltz Pál Munká­csi-díjas, érdemes művész ki­állítását. Szombaton nyílt a soproni kisipari szövetkeze­tek termékbemutatója a Szé­chenyi Gimnázium tornater­mében. (Folytatás az 5. oldalon.) . Qtéjqjq élei kei'uiqó je Egy aggastyán vőlegény, egy nyolc- vanesztendós, aranylakodalmát ünnep­lő, megtört, az életbe belegörnyedt férfi ül előttem, a szilsárkányi Nagy József, és egy pillanatra hiszek a csodában. A csodát művelő akarat erejében, az élet­nek a bénaságon is úrrá lévő minden­hatóságában. Kevés fényű, vénségbe belefeketedefi gerendája parasztszobábam ülünk. El­némult csendben várja a rokonság a csodát. József bácsi még az ölében pi­henteti a kopott harmonikát, mélyen ülő szeme végignéz a rokonságon. Azt kérik a tekintetek: játssz valamit, har­monikát szaggató, öreg József. Te, aki ezer esküvöt is végigmuzsikáltál. Nagy­apa volt a környék kedvcsinálója? — kérdezik az unokák. Látja és olvassa a szemekből az öreg a szeretet óhaját, a biztatást, az erősítő akaratot. A ráncba zsugorodott ujjak, amelyek az előbb a községi tanácson nem enge­delmeskedtek a tolinak, hogy aláírják az ötven esztendő után most megújított házassági fogadalmat, elindulnak a fe­hér és fekete billentyűkön. Bele jajául a hangszer, és a nemrég még mozdulni sem akaró béna kéz megtalálja a sok­szor begyakorolt fogásokat. Muzsikál az öreg vőlegény, mint ötven éve, ehogy az alkalomhoz illik. Keringönek hal­lom, csikorgásán is gyönyörűnek. Egy élet, két élet, négy élet keringője. Sor­sok dallama, hihetetlenül szép, mint­egy létező varázslat. Áll az aranylakodalmi vígság, együtt a népes rokonság a faluvégi házban, akárcsak Borbély József éknél, odébb vagy harminc házzal. Ott is aranylako- dalmat ünnepelnek. Ahogy ötven éve, 1919. június 28-án is együtt, egyszerre esküdött Szilsárkányban a két pár. Az­tán Mari és Katica néni és a két öreg József ötven év után újra mondták a fogadalmat. Reszketön és dacosan: ...megfogadjuk... nem hagyjuk el egy­mást. Szól a keringő, és a négy öreg foga­dalmi szövegét hallom ki belőle. Keve­redik a vendégben az idő. Az arcon nö­vésnek engedett magyar bajusz, az ol­vasni nem tudónak is beszélő ráncok, az ötven éven át megőrzött asztal, az egyetlen ifjonti tárgyi emlék Negyek­nél; a falu szeretetteljes ünnepe. Elcsendesült boldogságban, a rokonok szeretetében ünnepel a négy öreg, és közben megpróbálom megfejteni a meg- fejthetetlent. Egyszerre indult el a két pár: me­lyiknek hogyan sikerült, mire vitték. meddig jutottak? Egy-egy ház, kevés- nyi kerttel. Az egyik házat jobban meg­viselte az idő, a másik tovább volt ké­pes dacolni. Vert falúak, döngölt föld a padlójuk. Megöregedett a négy ember a hétköznapi munkában. Bérelt földeken görnyedve és napszámban. Ügy, hogy nem volt idejük sohasem a gyengeségre, pedig nem akartak töb­bet, csak kenyeret. A kenyér mellé való sokszor hiányzott az asztalukról. De nem hiányzott a praszti derű; lesz majd jobb. És lett. Csak az tudhatja, aki már átélte, hány év számit az ember életéből meg­határozónak. Az ötven esztendeje eskü­dött két pár mostani boldogsága azt mondatja a krónikással: akár ezer meg- édesedett nap, egy hét, egyetlen boldog óra értelmet adhat egy életnyi küzdés­nek. Ügy ülök a csupa ágyas kis szobában, mintha múzeumban lennék. Meg kell őrizni a látottakat, akárcsak ott. Köz­ben szól a szokatlan dallamú zene, az életkeringő. Koccintásra emelkednek a poharak, messze tűnnek, majdnem a láthatatlanba a bérbe adott évek. A két öreg pár ötvenéves hétköznapi küzdel­me. Mari és Katica néni és a két József hite, kitartása, hűsége átfénylik az öt­ven esztendőn. Ez az, ami fontos szá­mukra, az utódok a folytatás. Hogy ök már boldogulnak. És szól a harmonika fáradtan, de szól. Ferenczi József AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 19«9. JÜLIUS 1., KEDD * XXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Népszámlálás 1970-ben Az Elnöki Tanács ülése Ragyogó „Teremtés"

Next

/
Thumbnails
Contents