Kisalföld, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
1969. auguszts 1., péntek „Majd megpróbálom máshol !” Remények és reménykedők A Győr városi Tanács épületének alagsorában tevékenykedik a végrehajtó bizottság lakásigazgatási csoportja, azaz a lakáshivatal. Több mint 6000 állami lakást és 2200 szövetkezeti lakást igénylő család kartotékét őrzi a hivatal. A reménykedőkét. Mennyire jogos a reménykedés? Ez évben 904 lakást adtak, illetve adnak át. Ebből 356 a szövetkezeti, 120 pedig a szanáltak részére adandó lakás. A többit a besorolt családoknak osztják ki. A héten is például nyolcvanat a toronyházban. Nyolcvan beteljesült remény, és legalább ötször annyi legyintés, sírás, szitkozódás. Fogadónapot tart: Sasvári Lajos, megbízott csoportvezető. ★ Fiatal pár. Határozottak, öntudatosak, lényükben nem tudom miből fakadó rátartiság, nekik nem kell lakás, hogy gondolnak olyant. — A mama ügyében jöttünk. Szanálják a lakásból, és Gyárvárosban ajánlottak fel ugyanolyan lakást neki. Miért nem a házgyáriban kapott? — Mert a néninek kis nyugdíja van, nem adhatunk neki nagy rezsivel vihető lakást — mondja fejből a csoportvezető. — A lakbérrel maga ne törődjön! Mi pedig ezt nem fogadjuk el! Elviharzanak. Abban a biztos tudatban, hogy a mamával — vagy velük? — hallatlan igazságtalanság történt. ★ Szőke, kissé molett nő, kisgyermekkel az ölében. Szelíden kezdi. — Azt mondták, mihelyt besorolnak, kapok lakást. — Kérem, önre is rákerül a sor, de pillanatnyilag sürgősebb eseteket elégítettünk ki. Aztán sír: — Tudom én, hogy mindenkinek kell a lakás, tudom, de az enyém a legsürgősebb! — Az önnel együtt besoroltakból hánynak ismeri a körülményeit? — Ugyan! De azt én tudom: a kisgyerekemmel és a nagyanyámmal lakom egyszoba-konyhás lakásban, kell a lakás, érti? Már vádaskodik: — Tudok olyant, aki nem jár ide, mégis kapott. — Véletlenül sem mondana nevet. Csak hajtogatja a magáét: — Persze, mert nincs protekcióm az emeleten! Elmegy, úgy „csukódik be” az ajtó, hogy potyog a vakolat. ★ Középkorú férfi. Csendes, csak érdeklődni jött: — Láttam, hogy ki vagyunk írva a besoroláson, szeretnék érdeklődni, mikorra számíthatunk. Már a gyerekek, meg a tüzelő miatt kérdem. — Ismerem a körülményeinket, kérem, a szeptemberi osztásnál biztos megkapják. Azt az egy, másfél hónapot kibírják? ★ — Óh, nagyon szívesen. Ennyi év után, ez nem idő. És ha lehetne, ne magasra, az édesanyám szívbeteg. — Tudom, kérem, nézze itt a listán, be van jelölve, hogy alsóbb szinten lesz a lakásuk. ★ Fekete hajú, idősebb aszszony a lánya lakását reklamálja: — Az anyósnál laknak, és a sógora is most nősül velük együtt öten laknak a szoba-konyhás lakásban. — Kérem, nem jut mindenkinek azonnal, sokkal több, jogosabb igénylő van, mint gondolná. — Nem akarok neveket felsorolni (nem is sorol), de tudnék. — Ön szerint mind olyanok költöztek be, akiknek protekciója van? — Igen!... És vegye tudomásul, majd megpróbálom máshol! (Nem tudom elhallgatni, amit távozása után a csoportvezető mondott, él nélkül, pusztán tényként: „Ketten laknak a férjével egy kétszobás házban”.) Fiatal nő. — Úgy hallottam, kijelölték az ősszel elkészülő szövetkezeti lakások tulajdonosait. Szeretném tudni, benn vagyunk-e? — nevét szabad? ... Igen, a C 1-es tömbben a második * emeletén, két és fél szobásat kapnak. Rövidesen kiküldi az OTP az értesítést, mennyit kell befizetni. Boldog sikkantás. Alig találja a kilincset. — Bé min’ma így távozhatna! — sóhajt fel a csoportvezető. ★ Fél egy van, vége a fogadóórának. Néhány családnak boldogságot, néhánynak új reményt, sokaknak újabb keserűséget hozott. A nyolcezernél több igénylő, a 900 lakás, a tíztagú társadalmi bizottság, a lakásigazgatási csoport, az érvek és ellenérvek, lehetőségek és humánum. Lehet-e teljes az igazság? Ki tudja? A tények makacsak. A tények, amelyek napról napra jogos és jogtalan szenvedélyeket lobbantanak fel a városi tanács épületének alagsorában. Csiszka Antal Újság az élelmiszerüzletben Győr lakosságának újsággal való ellátottsága különösen az új lakónegyedekben nem kielégítő. A posta, amely a lapterjesztést végzi, nem tud lépést tartani a fejlődés ütemével. Probléma például, hogy egy-egy új lakónegyed teljes felépülését kell megvárnia, hogy felállíthassa a hírlapárusításra alkalmas létesítményt. A Győr-Sopron megyei Lapkiadó Vállalat a nehézségek láttán arra törekszik, hogy addig is, amíg a posta a megnövekedett igényeknek eleget tehet — a lakosság mindig, a város minden részén hozzájusson az általa keresett újsághoz. Kiadónk kezdeményezésére április 1-étől számos győri önkiszolgáló élelmiszerboltban megkezdődött a lapok árusítása. Győrött a Sport, a Kálvária, a Mónus Illés utcai önkiszolgáló boltokban, a Vas Gereben utcai ABC- áruházban kezdődött el az újságárusítás. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat említett üzleteivel egyidőben vállalkozott a hírlapárusításra az ÁFÉSZ bácsai úti ÁBC-áruháza és a Vörös Hadsereg úti önkiszolgáló boltja. A kezdeményezés életrevalóságát főleg a Sport utcai és a Kálvária utcai boltok újságértékesítési forgalma mutatja. A két üzletben Soós József, illetve Jáger Kálmán boltvezető irányításával végzik a lapok sikeres árusítását is. A Sport utcai bolt havonta 900 napilap-vásárlót elégít ki. A 900-ból 500 a Kisalföld-vásárló. A hetilapokból havonta 600-at adnak el. A bolt vonzási körzetét lelkiismeretesen látja el újsággal a Kálvária utcai üzlet is, ahol havonta több mint 300 napi és ugyanannyi hetilap jut el az olvasóhoz. Sajnáljuk, hogy a kezdeti sikeres próbálkozás után beszüntette az újság árusítását a Vas Gereben, és a Bácsai úti ÁBC-áruház, valamint a Mónus Illés utcai bolt. Köszönet a posta segítőkészségének, közös az örömünk az olvasókéval, hogy az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, valamint az ÁFÉSZ illetékes vezetői hozzájárulásával megvalósulhatott egy hasznos kezdeményezés. Vadászok egymás között — Kedves szarvas, megírhatod a végrendeletedet! — mondja fennhéjázva a vadász és elsüti fegyverét. — Biztosan papírért szaladt el — jegyzi meg a lövés eldördülése után a társa, D. L. Szag-javaslat Nem kérem, nincs tévedés a címben. Szagról van szó, igazi orrfacsaró szagról. Azok a gyárvárosi lakók élvezhetik Győrött évközben nap mint nap, akik a Szeszgyár takarmányélesztő-üzemének közelében laknak. Ott nagyrészt az északi, északnyugati szél uralkodik, éppen a lakótelepre fújja az enyhén szólva is kellemetlen gőzt. Azt már tényleg csak mellékesen említem, hogy a lakók lesik, mikor fordul kicsit a szél. Akkor gyorsan kinyitják néhány percre az ablakot. Mondom, nem is erről akarok beszélni. Arról sem, hogy az a környék lassan a város szíve lesz. Ugye, a 700. éves évforduló, meg hogy most alakítják a benzinkút melletti részt, ami nagyon szépnek ígérkezik__ Volt ilyen ötlet, húszméteres falat építenek, hogy majd fölötte elszáll a gőz. Ma sincs fal. Egy másik tervet is kigondoltak valamikor decemberben. Mégpedig azt, hogy meg kellene emelni, magasítani a kéményt, éppen négy méterrel. Nos, nem szaporítom a szót. A lényeg, a szagjavaslatom: ne töprengjenek már annyit! A takarmányélesztőüzem nyaranta mindig két teljes hónapig áll. Történetesen éppen most van ez a szünet. Ezalatt éppen meg lehet építeni azt a rég eltervezett, hiányzó négyméteres darabot a kémény tetején! KISALFÖLD _5 A vendéglátó: Magyarország Vadászati világkiállítás 1971-ben 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig Magyarországon rendezik meg az első vadászati világkiállítást. Nemzetközi kiállítást, trófea-bemutatókat ugyan eddig is rendeztek már — 1910-ben Bécsben, 1930-ban Lipcsében, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében. De a magyarországi lesz az első világkiállítás. Az 55 ezer négyzetméternyi kiállításon a mezőgazdasági vásár területén trófea-bemutatót, természetfilm-fesztivált, lovas- és vadászkutyaversenyt, sporthorgászati bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiállítás a kobaltétól a parittyán, a dárdán át a lőfegyverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a horgászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek Láthatunk majd vadhúsból, halból, kagylóból, csigából rákból és békából készült tartósított termékeket, szőrmét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfaragványokat. Figyelemre méltók a kiállítás idejére tervezett rendezvények: a Vadászati Tudományos Kutatók Nemzetközi Kongresszusa, a Természetvédelmi, valamint a Halászati Tudományos Szimpózion. A Műcsarnok 12 termében vadászati és halászati témájú mai és muzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. Több kutyakiállítás és verseny is lesz, például nemzetközi agárverseny, vizsla, nyomozó és szolgálati kutyaverseny. Nemzetközi fogatverseny és népi lovasjáték bemutató, 5 napos lovastúra, őszi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklő,dokkoi a gemenci és a gyulaji vadgazdaságokat, tájékoztatják őket a vadóvásmentés terén elért hazai eredményekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Hubert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, előadások adják a kulturális programot. K. M. ÁLOM ÉS ÉBERSÉG Cambridgeben kísérletsorozatot végeztek arról, hogy az álom megrövidítése milyen , súlyosan befolyásolja a megfigyelő képességet, amely viszont balesetek forrása lehet. Hat héten át tanulmányozták 19 fiatal katona viselkedését. Kétféle, különböző feladatot kellett megoldaniuk. Az első az volt, hogy jelöljék meg egy kottán a leghosszabb hangokat. A második feladat egy számoszlop összeadása volt. Mindkét feladatot zajban kellett megoldaniuk. Az első feladat a jó hallás bizonyítéka volt, a második a szellemi munka minőségét döntötte el. Reggel fél hétkor kezdték el napjukat a katonák, 7 és fél, 5,3, 2 majd 1 órai alvás után. A kísérlet két napot vett igénybe. Az eredmény nem volt meglepő. A munka értéke arányosan kevesebb értékű lett, ha azt kevesebb, pl. 2 órai alvás után végezték. Ezen kívül számos tévedést vétettek, ha két éjjelen át csak 5—5 órát aludtak. Megjelent a Fáklya legújabb száma A színes képekkel gazdagon illusztrált számból csupán néhány érdekesebb írást említenénk. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára „Rendkívül hasznos utazás” címmel nyilatkozik szovjetunióbeli útjáról, az ott szerzett tapasztalatairól. A közelgő Lenin-centennáriummal kapcsolatban a lap megkezdte V. Sztyepakov „Lenin és Október” című írásának közlését, amelyben Lenin szerepét méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és végrehajtásában. Érdekes képes riportot olvashatunk egy moszkvai kísérleti lakóházról. A szovjet haditengerészeti flotta napja alkalmából egy szovjet búvárhajó életébe nyerünk bepillantást a „Tengeri őrjárat” című képriportban. Beszámolót olvashatunk a moszkvai jégcirkusz budapesti vendégszerepléséről. Kétoldalas képes riport mutatja be a gajdari úttörő postahivatalt. A „Mesterséges szívbillentyűket terveznek” című cikkben a szovjet orvostudomány egy új kísérletéről olvashatunk. Egy tanulóhajó föld körüli útjáról, a matróztanulók életéről a „Vitorlással a föld körül” című kétoldalas színes riport * 120 ír. Beszámol a lap a szovjet tudomány és technika újdonságairól. Találunk a lapban humort, keresztrejtvényt, filmismertetést, sportanyagokat. A lap mellékletként közli A. A. Gromiko külügyminiszternek a Legfelső Tanács ülésén elhangzott expozéja teljes szövegét. A kemerovói Lunacsarszkij drámai színház Hiábavaló utazás Dr. Wood New York-i ornitológus fáradságos expedíciót szervezett a Mato Grosso őserdőjébe, hogy ott hangszalag-felvételeket készítsen egy rendkívül ritka madárfajtáról. Sajnos, nem találta meg a madarat. Hazatérőben véetlenül találkozott egyik kollégájával, aki közölte vele, hogy a New York-i állatkertben ennek a madárfajtának két példányát őrzik. (Ford.: Margittal Alice) Baditz Ottó ébresztése Az „Angyalcsináló” festője Érdekes, elgondolkodtató cikket közöl a Soproni Szemle legújabb száma a megye egyik legkiválóbb s (meglehetősen elfelejtett) festőjéről, néhai Baditz Ottóról, aki 120 esztendeje született Magyarkeresztúron. A rendkívül tárgyilagosan elemző, értékelő tanulmány szerzője dr. Csatkai Endre kandidátus, Kossuth-díjas művészettörténész. Baditz Ottó műveiből legutóbb 1949-ben rendezett gyűjteményes kiállítást a soproni Liszt Ferenc Múzeum. Akkor mintegy félszáz képét láthatta a közönség, a tárlatnak nagy sikere volt. A szerző a 120. évforduló alkalmából Baditz Ottó „teremtő lelkének” az eddigieknél tüzetesebb tanulmányozására buzdítja az olvasót, hogy ismerjük meg, illetve ismerjük el a Rábaköz szülöttjének, az egykor Európa-hírű művésznek kétségtelen jelentős életművét. Baditz fél évszázadig tevékenykedett, élete nagy részét a megyében töltötte. Pályáját siker koronázta: a hazai babérokon kívül párizsi, londoni és müncheni kitüntetésekben részesül. Dr. Csatkai Endre tanulmányát műmellékletek illusztrálják. Baditz legszebb műveit mutatja be a folyóirat, a többi között leghíresebb képét, a megrázó hatású „Angyalcsinálók” című kompozícióját. én. m.