Kisalföld, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYOR, 1989. SZEPTEMBER 19 . PÉNTEK________________________*____________ XXV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Hívunk mindenkit: segítsen igaz harcunkban a béke munkásainak gyári tanácskozása „Múltad csak úgy lesz ha­gyaték s tanulság, ha ki tudsz belőle lépni...” — idézte Garai Gábort Pernesz Gyula, a Hazafias Népfront Győr városi Bizottságának elnöke, amikor tegnap délelőtt meg­nyitotta a megyei békeérte­kezletet. Majd így folytatta­­„Mert nem lehet kétséges senki előtt sem, hogy a békés jelen és a boldog jövő, a nyu­godt emberi élet csak akkor lesz valóság, ha leszámol mindaz­zal az emberiség, ami egyenlő a rontással, a pusztulással és a pusztítással.” A megnyitó szavak jegyében ült össze Győrött a békegyű­lés, amelyet a VII. magyar békekong­resszus megyei előké­­szítő bizottsága szer­vezett. Az ülésen részt, vettek a magyar békemozgalom me­gyei képviselői, a po­litikai és a társadal­mi szervezetek kül­döttei. A tanácsko­záson megjelent Nagy Gyula, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titká­ra. Pernesz Gyula meg­nyitó szavai után dr. Hajós Vilmos, a Ha­zafias Népfront me­gyei titkára tartotta meg ünnepi beszédét. — Október elején tanács­kozásra, kongresszusra ülnek össze a magyar békeharcosok Budapesten. Békekongresz­­szus lesz fővárosunkban, a hazai békemozgalom hetedik kongresszusa. Az a feladat vár rá, hogy eligazítsa az embereket a békeharc elvi és gyakorlati kérdéseiben — mondotta. Az előadó azután a nem­zetközi békemozgalom tevé­kenységére tekintett vissza, méltatta a húsz évvel ezelőtt Párizsban, illetve Prágában összehívott első béke-világ­kongresszust, és idézte Fre­deric Joliot-Curie szavait: „Felkészültünk és elszántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját, az élet csa­táját ... Mi nem azért jöt­tünk össze, hogy esdekeljünk a békéért, hanem hogy bé­kére kényszerítsük azokat, akik háborút akarnak.” S ha nincs is a világ min­den pontján béke és nyuga­lom, ha nem pihennek is mindenütt a fegyverek, a nagy tudós és békeharcos szavai előremutatóak voltak, hiszen a nemzetközi béke­­mozgalom eredménye is, hogy nem robbant ki a húsz évvel ezelőtt még vészesen fenyegető harmadik világhá­ború. És részesei vagyunk a békemozgalomnak mi ma­gyarok is. Érezzük felelőssé­günket a világért, ott va­­­­gyünk a szocializmus táborá­ban, azok mellett, akik a bé­ke, a haladás, a szocialista jövendő munkásai. Dr. Hajós Vilmos rámuta­tott beszédében: „A nemzet­közi helyzet az utóbbi idő­ben bonyolulttá vált. Azért várt bonyolulttá, mert az Amerikai Egyesült Államok sok helyen beavatkozott fegy­veresen más államok bel­­ügyeibe.” Aljas háborút foly­tat Vietnamban, és segíti a háborús konfliktusokat kivál­tó erőket. Támogatja Izraelt az önállóságukért harcoló arab népek ellen. Európában az NSZK veszé­lyezteti a b­ékét. A békemoz­galomra ezért nagy feladat vár. S ebből a feladatból mi, magyarok is vállaltunk. 1953- ban Budapesten ülésezett a Béke-világtanács, és innen indult útjára az első buda­pesti felhívás: „Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaljatok!” Az idén szintén Budapestről röppent szerte a világba a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének kezde­ményezésére a második „bu­dapesti felhívás”, amely a béke megvédésére szólít fel a világon minden becsületes embert. A szónok ezután a békés egymás mellett éléssel fog­lalkozott, amely egyetlen le­hetséges életelv a népek kö­zött. Méltatta a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kéért való munkálkodását. Mint szerte az országban, megyénkben is a Hazafias Népfront a békemozgalom zászlóvivője. De nagy részt­­ vállalnak és segítik a Haza­fias Népfrontot a politikai, a társadalmi és tömegszerve­zetek. Megyénkben tevékeny szervezői a békemozgalom­nak a KISZ, az MHSZ, a Nő­tanács, a Vöröskereszt, az SZMT és minden iskolában a pedagógusok. — A megyei békemozga­lomra visszatekintve, nincs okunk a szégyenkezésre — mondotta dr. Hajós Vilmos. — Megyénk dolgozói rendez­vények sorozatával, tettekkel bizonyították, hogy hű szö­vetségesei vagyunk a békéért, függetlenségért harcoló né­peknek.­­ Említette ezután a nagy megyei békedemonst­rációkat, a Radnóti békeme­netet, a „Vádoljuk az impe­rializmust” akciót, a soproni béketalálkozót. Majd köszö­netet mondott a megye dol­gozóinak azért a segítségért, amelyet a vietnami népnek nyújtottak. (Folytatás a 2. oldalon) A béketanácskozás elnöksége Elutazott a nyugat-szlovákiai pártküld­öttség Hétfőn Milanovits Pál, a Nyugat-szlovákiai kerületi Pártbizottság osztályvezető­jének irányításával küldött­ség érkezett megyénkbe. A küldöttség, mint ahogy la­punkban már tájékoztatást adtunk, megismerkedett me­gyénk számos helységével, és tanulmányozta a magyar államigazgatási tevékenysé­get. • • Csütörtökön fogadta a kül­döttséget Pataki László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára. A ta­lálkozáson a megyei párt- Végrehajtóbizottság több tagja is részt vett. Megbeszélték a kölcsönös elvtársi, baráti kapcsolat fejlesztésének le­hetőségeit. Csütörtökön délután a nyu­gat-szlovákiai elvtársak Sop­ron városába, majd Lipót községbe látogattak, és az esti órákban hazautaztak. ARA: 80 fillér ----------------------------------------------------------------------------- A tartalom bőt: Nem a lista számít szó érte a színvonalat Heti rádió- és tv-műsor Ami a tudósításból kimaradt __________________,___| 17 éve született Névadó: jövőre 1953 májusában Mihálka Jenő mosonmagyaróvári ta­nár táviratot kapott Zagyva Imrétől, a megyei tanács ok­tatási osztályának vezetőjé­től: „Kapuváron a járási ta­nácsnál megbeszélésre vár­juk”. Megalakult Kapuváron a gimnázium, 53 szeptemberé­ben megkezdte a tanítást Mihálka igazgató és néhány kisegítő általános iskolai ta­nár. Az iskola a volt gazda­sági iskola épületét kapta; nem is hívták másképp, csak „tszcs-gimnáziummak”. Az épület szomszédságában az egyik tsz irodái, magtárai, földjei voltak. A közös, sá­ros udvaron egész évben me­zőgazdasági gépek álltak, jár­tak. Az „első fecskék” nem hoz­tak szégyent az iskolára: 24 érettségizett közül 12 került egyetemre, főiskolára. Fura, de élményekkel teli diákéveit egyik sem felejti el soha. Az iskola bizonyított, hogy életképes. Egy évtized múlva túlnőtt keretein, rangosabb, tágasabb épületet kapott a központban. Az iskola még nincs szakosítva, 1970-ben vagy tagozatokra osztják, vagy a gimnáziumi osztály­­lyal párhuzamosan szakkö­zépiskolai végzettséget is ad. Ma már nem a karének a tanrenden kívüli egyetlen foglalkozás, van zenekar és irodalmi színpad, kézimunka és modellezőszakkör. Az MHSZ keretében működő modellező-szakkör és a ve­zető tanárok — Ábrahám József és Berták Kálmán — eredményei megye- és or­szágszerte ismertek. A diákok rádióirányítású­ hajókat ké­szítenek itt. Az iskola mű­szaki rajzot nem tanít, a szakköri tagoknak szükségük van rá, de emellett megis­merkednek a tranzisztoros rádió adó-vevő készülékek minden porcikájával. Több­ségük később a Műszaki Egyetemre kerül. Az iskolatermekben, a ta­nári szobákban mindenütt szebbnél szebb kapuvári, rá­baközi kézimunkák láthatók; a lányok keze munkáját, egy szép hagyomány ápolását di­csérik. A folyosón vitrinek, bennük hajómodellek, kar­csú gályák, történelmi ha­jók. A falakon fából készült tablók — 13 osztály tablója — itt készült mindegyik, és mindegyik szép. Az utolsó már a lépcsőházban van, szinte jelképezve, hogy az is­kola ismét kinőtt a falai kö­zül. A gimnázium bővítését 3 és fél millió forintos költ­séggel megkezdték Nyolc ú­i tanterem épül, két fizikai­­kémiai előadóterem előkészí­tői laboratóriummal és szer­tárral, KISZ-szoba, öltöző és tágas, új ebédlő. 1970-ben az építkezés befejezése után az eddig név nélküli iskola ün­nepélyes formák között ne­vet kap majd. Mihálka Jenő igazgató az iskola születésénél ,,bábásko­dott”, azóta „Az oktatásügy kiváló d­olgozója”, a „Szo­cialista kultúráért”, a „Szo­cialista munkáért” érdemér­mek tulajdonosa. P. A. Fizetésemelés II jó munka jutalma Töretlenül ivel fölfelé a Győri Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat dolgozóinak szorgalma. Jó munkájuk eredményeként 1968-ben el­érték a „kiváló vállalat” cí­met. Ez év július 1-étől a vállalatnál mindenki heti 44 órát dolgozik. Eközben nőtt a Mezőgépjavító termelékeny­sége, egy munkaórára jutó értékben kifejezve 17,9 szá­zalékkal! Mindezt a műszaki fejlesztési elképzelések és in­tézkedések megvalósításával, a munkaidő jó kihasználásá­val, a fegyelmezett munká­val és a termékek minőségé­nek további javításával érték el. Ennek köszönhető, hogy a Győri Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat az eredmény­­tervét is túlteljesítette az el­ső félévben A Mezőgépjavító gazdasági és társadalmi szer­veinek vezetői augusztusban fölmérték és meghatározták a közösség feladatait az év hát­ralévő részére. A felmérés során kedvező megállapítá­sokra jutottak: szeptember­től a fizikai dolgozók javára 3,3 százalékos átlagbéreme­lést hajtanak végre a várha­tó nyereség terhére. Így tehát a Mezőgépjavító munkásainak az első félév­ben kapott béremeléssel együtt 1969-ben 5,1 százalék­kal növekszik a keresetük. Mérleg és tennivalók Öt megye képzőművészei találkoztak Tatán Két hete nyitotta meg ka­puit az észak-dunántúli kép­zőművészek IV. kiállítása Ta­tán az új megyei művelődési központban. Ebből az alka­lomból tegnap tanácskozásra gyűltek össze a tárlat színhe­lyén Komárom, Győr-Sop­ron, Vas, Veszprém és Fejér megye képzőművészei, párt- és tanácsi vezetői, hogy ösz­­szegezzék az elmúlt néhány év eredményeit, és megjelöl­jék a legfontosabb feladato­kat. A tanácskozáson megje­lent Molnár János művelő­désügyi miniszterhelyettes is. A Komárom megyei Ta­nács vb-elnökhelyettesének megnyitó szavai után Somo­gyi József Kossuth-díjas szobrász, a Képző- és Ipar­művészek Szövetségének el­nöke szólt az ilyen tanácsko­zásokon sokat emlegetett problémáról, a főváros és a vidék művészetének különbö­ző lehetőségeiről, színvonalá­ról és tekintélyéről. Hangsú­lyozta, hogy a művészet e két, csupán földrajzilag elvá­lasztható része nem két pó­lusként áll szemben egymás­sal, hanem mint két fogas­kerék kapcsolódik össze az egyetemes magyar művészet egészében. Ezután Áron Nagy Lajos Munkácsy-díjas, az észak-dunántúli szervezet tit­kára ismertette a szervezet tevékenységét, értékelte a ki­állítást, és a tanácsok, párt­­szervezetek segítségét kérte a további kultúrpolitikai célok eléréséhez. Az öt megye küldöttei — köztük Horváth István és Zuber Titusz győri, Gáspárdy Sándor soproni festőművé­szek — napi gondjaikról szóltak és arról az erkölcsi, anyagi támogatásról, amely­ben az alkotó munka része­sül, vagy amelyet hiányol­nak. Végül a miniszterhe­lyettes válaszolt a hozzá in­tézett kérdésekre. Délután Tamás Ervin fes­tőművész a vizuális kultúra növeléséről tartott nagy ér­deklődéssel fogadott'előadás''. A hozzászólók megegyeztek abban, hogy ízlésünk, képző­­művészeti műveltségünk fej­lődésének kulcskérdése az is­kolák tanítási, nevelési mód­szereinek korszerűsítése. Es­te a Komárom megyei Ta­nács a már­ki vadászházban látta vendégül a konferencia résztvevőit, ma a kiállításról tartanak nyilvános vitát­­ Szabó László vezetésével. 5­­. Színes karnevál, hangversenyek, kiállítások a soproni szüreti héten A soproni ünnepi hetek után a „soproni szüret” a leg­nagyobb tömegeket meg­mozgató és vonzó eseménye a városnak, a rendezőség tar­solyában sok ötlet van, ami­ről egyelőre kevés szivárgott ín­. A szüreti karnevál lesz a hét legszínpompásabb ese­ménye. Szabó Lajos, a Liszt Ferenc Művelődési Ház igaz­gatója a szüreti hét főrende­zője, így szól az előkészüle­tekről: — Hetek óta dolgozunk a szüreti hét sikeréért. Az első esemény szeptember 20-án este lesz a Fenyves Szállodá­ban. A hagyományos szüreti pálon fellép a soproni Kisipa­ri Szövetkezetek táncegyütte­se és a­ soproni fúvóshatos. Sok derűs jelenet fűszerezi ezt az estet, a szőlőlopástól kezdve, a szalonnasütésen át a tésztagyúró-versenyig sok mindenben vehet részt a lá­togató.­­ A legnagyobb esemény a szüret karnevál lesz. A színes menet vasárnap délután 3 órakor vonul végig a város utcáin az Erzsébet-kertbe. Annyit elárulhatok, hogy 31 üzem, intézmény, szövetkezet és iskola mintegy 2000 főnyi vidám seregét láthatja a kö­zönség. Sok az új ötlet, és úgy gondolom, nem lesz hiány ka­cagásban. A legötletesebb és a szüret hangulatát­­ in­kább tükröző csoport 1000 fo­rint jutalomban részesül. Az Erzsébet-kertben a vendég­látó vállalatok sátraiban laci­­pecsenye, borkóstoló, az if­jaknak üdítőital várja a kar­nevál befejeztével a közönsé­get.­­ A Sopronba látogató vendégek és a soproniak mit láthatnak, hallhatnak a további napokon — kér­deztem. — Szeptember 21-én dél­után 5 órakor és este 8-kor a Petőfi Színházban könnyűze­nei show lesz fővárosi tánc­­dalénekesek közreműködésé­vel. A beatzene kedvelői bi­zonyára megtalálják szórako­zásukat. Szerdán délután 6 órakor a Caesar-pincéró* „Ergo bibamus” címen vidám műsort hallhat a látogató: versek és dalok hangzanak el a borról, szerelemről. Csü­törtökön 18 órakor Szent­­györgyi Kálmán orgonajáté­kát élvezheti az a hallgató, akinek az orgonamuzsika a kedvence. Nagyon szépnek ígérkezik a péntek esti hang­verseny a Petőfi Színházban, amelyen elsősorban a ternitzi (Alsó Ausztria) énekkar se­­repel. Közreműködik a Sop­roni Szimfonikus Zenekar és a „Testvériség” kórusa. Vé­gül az Ady Endre Művelődési Házban sorra kerülő második szüreti bállal zárul a hét. Az első és utolsó vasárnapon (szept. 21. és 28.) délelőtt 11 órakor a Városi Tanács Fú­vószenekara ad hangversenyt az Erzsébet-kertben. Vezényel Monostori Ferenc. Ennyit tudtam meg a ké­szülődésről, a műsorról. A soproni közönség, az ide láto­gató vendégek bizonyára jól szórakoznak a különböző ren­dezvényeken. (1)

Next