Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
1969. október 1., szerda Színes volt és jól zárult a soproni szüreti hét Rengeteg vendég érkezett Sopronba vasárnap is, két külön vonat és számos autóbusz hozta a szüreti hét végére érkezett kirándulókat. A délutn megismételt „Ergo bibamus” műsorral véget ért a soproni szüreti hét ünnepség- és rendezvénysorozata. A rendező bizottság még nem értékelte a szüreti hét rendezvényeit, de annyi máris megállapítható, hogy az idén sokkal színesebb volt a műsor, mint az elmúlt években. A karneválon nemcsak sok szereplő vett részt, hanem figyelemre méltóan sokan nézték végig a hangulatos felvonulást. Sokan tapsoltak az Erzsébet-kertben a városi tanács fúvószenekarára ik, amelyet Monostori Ferenc vezényelt. A show-műsor, az osztrák vendégkórus hangversenye, a két szüreti bál nagy közönséget vonzott, és mindenki szívesen emlékezik az elmúlt napokra. Eddig nem volt még módunk, hogy Szentgyörgyi Kálmán orgonahangversenyét méltassuk. Az ünnepi hetekben és más alkalmakkor fővárosi orgonaművészeket hívtak meg, és szép sikerrel szerepeltek. Ezúttal a rendezőség körültekintő előrelátását dicséri, hogy Sopron egyetlen orgonaművészét kérték fel szereplésre. Szentgyörgyi Kálmán a hangszerének kiváló ismerője, és amit hallhattunk tőle, az vetekszik bármely más vidékről jött orgonaművész tudásával. Bach-művek szerepeltek műsorának elején, majd francia szerzők orgonaművei következtek. Különösen Widor kompozíciója tetszett. Schubert örökszép műve után Gárdonyit szólaltatta meg Szentgyörgyi Kálmán, majd befejezésül Pikéthy „Improvizáció a magyar Himnusz hangjai felett” című nagy versenyművét hallhatta a közönség. örömmel teszünk eleget sok-sok hallgató kérésének, amikor Szentgyörgyi Kálmán művészetéről, nagyszerű orgonajátékáról hangot adunk azzal a reménynyel, hogy máskor is hallhatjuk. (r) Villanytelep víz alatt A Kaspi-tenger olajtechnikusai, akik a „Kőolajkövek” városát építették fel cölöpökön, most olyan eszközök után kutatnak, amelyek megvédenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejétől. Sok javaslat hangzott el. Egyeseket már meg is valósítottak a tengeri cölöpzáraknál. Imeretes, hogy a villamos áram a leghatásosabb „gyógyszer” a korrózió ellen. A katód védelmére a leghatékonyabbnak bizonyult az a félvezetős termoelektromos generátor, amelyet a tudósoknak és konstruktőröknek egy csoportja tervezett. A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátorokat. A forró forrasztások hőjét fémradiátorok segítségével vezetik el, amelyek azonban lényegesen komplikálják a generátorok berendezését és növelik súlyát. A víz alatti termogenerátor egyik legfőbb jellegzetessége az, hogy nincsenek hűtő radiátorai; ez lényegesen leegyszerűsíti a konstrukciót és csökkenti súlyát, hiszen a legjobb radiátor maga a tengervíz. Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyagául, ebből pedig elég van a kőolaj-ipartelepeken. Távolról nézve a víz alatti generátor televízió-antennára hasonlít. A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól két kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban állt, mint a másik, és ez biztosítja a természetes légcirkulációt az égés fenntartásához. Működés közben az alap a víz alatt van, a felszínen pedig a periszkóphoz hasonló két cső. A találmány voltaképpen egy sajátságos, víz alatti villanytelep, amelynek kapacitása kb. ötven watt, az áramerő pedig eléri a tíz ampert. A generátort az olcsó földgáz táplálja, amely a kitermelés idején állandó forrásul szolgál. A tenger kőolajmunkásai sikeresen alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátort. Mennyit eszünk 15 év múlva? A Belkereskedelmi Kutatóintézet a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fejlesztési Bizottság megbízása alapján kidolgozta a lakosság élelmiszer-fogyasztásának hosszú távú prognózisát. Milyen lesz az élelmiszerellátás, mit eszünk és menynyit költünk ilyen célra a következő évtizedekben? — ezt vizsgálta a kutatóintézet. A látszólag távoli jövő elemzése rengeteg mai témát vetett fel. Olyan hiányosságokra derített fényt amelyek gyors intézkedést követelnek. Hiszen az egész előrejelzés célja: a jövő tükrében mérlegelni a mai helyzetet, és kidolgozni a cselekvés programját. Egyes élelmiszerekből és élvezeti cikkekből évek óta kielégítetlen a lakosság kereslete. Az árusítás területileg korlátozott, érezteti hatását az árukínálat hiányosságában a termés ingadozása, bő termés esetén viszont értékesítési nehézségek adódnak. Az iparilag feldolgozott élelmiszerek minősége, az áru szállítása, az árusítás körülményei gyakran kifogásolhatók. A lakosság élelmiszer-fogyasztásának szerkezetét nemcsak táplálkozás-élettani okokból, hanem a gazdasági feltételek oldaláról is elmaradottnak ítélik. A megtermelt élelmiszereket nagy veszteséggel értékesítik. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagy részét korszerűtlenül kínálja a kereskedelem — nyers vagy csak elsődlegesen feldolgozott formában. Kevés a korszerűen csomagolt termék, lassan bővül az élelmiszerek választéka. Másrészt az elmúlt két évtizedben nőtt a lakosság élelmiszer-fogyasztása, s további növekedésre lehet számítani. A Belkereskedelmi Kutatóintézet jelzése szerint 1985-ig 112 százalékkal nő az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása, tizenöt év múlva eléri személyenként évente a 16—17 000 forint értéket. Az élelmiszer-fogyasztás terkezete is megváltozik: emelkedik majd a biológiailag értékesebb élelmiszerek — állati fehérjék, gyömölcs és zöldség aránya, több iparilag feldolgozott terméket fogyasztunk. Érdemes megjegyezni, hogy az élvezti cikkek aránya a jelenlegi 27 százalékról 35—36 százalékra növekszik. A szeszes italok és a dohányáruk arányának csökkenésére, az alkoholmentes italok és a kávé, a tea hányadának emelkedésére számítanak. A táplálkozástudomány szerint hazánkban a 2900 körüli kalória fogyasztása elégségesnek mondható. A hazai fogyasztás ezt évek óta tartósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fogyasztott élelmiszerek kalóriaértékének lényeges növekedésével. K. M. KISALFÖLD O Mennyit költünk kutatásra? A tudósok együttműködése Egy hétig voltak hazánk vendégei a Szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői, hasznos eszmecserét folytattak fővárosunkban a tanácskozáson részt vett kilenc ország — Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — tudományos akadémiáinak együttműködéséről, a kapcsolatok, a közös tevékenység további fejlesztéséről. Nem az első ilyen megbeszélés volt ez, 1962 óta immár hatodszor ültek közös asztalhoz. A budapesti munkaértekezleten világosan és egyértelműen foglaltak állást a résztvevők a szocialista országokban folyó tudományos kutatómunka összehangolásának szükségessége mellett. Jelentősen előbbre viszi a szocialista országok tudományos integrációjának ügyét az az állásfoglalás, hogy fokozni kell az egyes kutatóintézetek és az ott dolgozó tudományos kutatók közötti közvetlen kapcsolatokat, az eddiginél jobban elő kell segíteni a tudósok kölcsönös látogatásait. Ugyancsak a jövő szempontjából nagyon hasznos az a most elfogadott közös álláspont, hogy a szocialista országok képviselőinek a jövőben az eddiginél összehangoltabban és aktívabban kell részt venniük a nemzetközi tudományos egyesületek munkájában. Az integráció kibontakozását segíti az a — szintén elfogadott — javaslat is, amelyet a lengyel tudósok terjesztettek az értekezlet elé: közös tudományos intézeteket, centrumokat hozzanak létre a szocialista országok. A Moszkva melletti Dubnában már régóta működik ilyen közös atomfizikai kutató központ, s eredményes munkája azt bizonyítja, hogy más tudományos területeken is sikeres lehetne a közös erővel végzett, együttes munka. Már eddig is jelentős eredményeket hozott a szociálista országok tudományos akadémiáinak együttműködése. Főleg a Föld mesterséges bolygóinak megfigyelésében és a planetáris geofizikai kutatásokban vezetett szép sikerre a közös tudományos és a planetáris geofizikai kutató tevékenység. A kapcsolatok, a szorosabb együttműködés lényegesen javította a baráti országok tudományos akadémiái között az információcserét, amely azzal a közvetlen haszonnal járt, hogy egyrészt kiegészíthették a tudósok az azonos területeken elért tudományos eredményeiket, megfigyeléseiket, másrészt pedig lemondhattak jó néhány olyan téma kutatásának megkezdéséről, amelynek vizsgálata egy másik szocialista országban már nagyobb eredményeket ért el. Nekünk magyaroknak nagyon közvetlen gazdasági érdekünk fűződik a szocialista országok tudományos integrációjának előmozdításához. 1968-ban 5,3 milliárd forintot költöttek hazánkban kutatásra és a tudomány fejlesztésére, a nemzeti jövedelem mintegy 2,5 százalékát Ez az arány már nemzetközileg is figyelemre méltó. Körülbelül ugyanennyit áldoznak a tudományra nemzeti jövedelmükből az olyan fejlett tőkés országok is, mint például Franciaország és Svájc, míg Svédország, Belgium és Olaszország ennél kevesebbet költ Ugyanekkor — a korábbi években követett tendencia miatt — a mi kutatóintézeteink felszereltsége általában gyengébb, mint a fejlett tőkés országoké. Erős tudományos gárdánk van, de nem elegendőek a kutatási műszereink. Az együttműködés, az integráció szükségességének felismerése természetesen nem varázspálca, amelynek suhintására azonnal megoldódik a szocialista országok tudományos együttműködésének problémája. A szocialista országok tudományos akadémiáinak most lezajlott budapesti tanácskozása éppen azért tekinthető jelentősnek, mert az elvek tisztázása mellett eredményesen egyengette az utat a gyakorlati lépések számára is. Szathmári Gábor Balesetelhárítás - műszaki felülvizsgálat Gépjármű-állományunk rohamos növekedésének sajnálatos kísérőjelensége, hogy a közúti balesetek száma ennél gyorsabb ütemben nő. Ez egyre egyértelműbben veti fel a közlekedés biztonságáért megoldandó feladatok sokaságát. Egyik alapvető feladat a forgalomban részt vevő járművek megfelelő műszaki állapotának biztosítása. A baleseti statisztikák többnyire nem tükrözik helyesen a műszaki hibából eredő balesetek százalékos arányát. Baleseti helyzet általában több kedvezőtlen tényező egyidejű hatásakor keletkezik. Legtöbbször a döntőnek ítélt okot veszik figyelembe. Egyes tényezőket, amelyek a baleseti helyzet kialakulásában ugyancsak közrejátszottak, elhanyagolnak, holott ezek jelentősen súlyosbíthatták a baleset kimenetelét. A gépjármű műszaki állapota és biztonsága a rendeltetés szerinti használat emellett is fokozatosan csökken. Alapvető karbantartási tevékenységek elmulasztása, a karbantartási költség ésszerűségi határon túli csökkentése ezt az állapotromlást tovább gyorsítja. A magánüzemeltetők többsége járműve rendszeres vizsgálatát nem tartja szükségesnek. Csak akkor fordul szakemberhez, ha hibát észlel. A közúti közlekedés veszélyes üzem. Ennek tudatában kell lennie minden egyes üzemeltetőnek, legyen az állami vállalat vagy magánautós. Az egyén és a társadalom érdekében szükségessé vált az időszakos műszaki felülvizsgálatok bevezetése. A legfejlettebb motorizációval rendelkező országokban a kötelező ellenőrzési rendszer több évtizedes múltra tekint vissza. A felülvizsgálatok jogalapjának megteremtését hazánkban is követte a vizsgálatok megindítása. A gépjárművek biztonságos, üzeme az alváz, a rugók, a kerekek állapotától, a kormány és a fék működéséig, valamint a világító és jelzőberendezések beállításától, hatásosságától függ. A vizsgálatok kiterjednek még a kocsiszekrény és fényezés állapotára, a jármű füstölési és zajszintjére, a segédberendezések működésére és minden olyan tényezőre, amely közvetve vagy közvetlenül baleseti helyzet forrása lehet. Jelenleg az ellenőrző bizottságok szubjektív értékelése jelentős szerepet kap a vizsgálatok lebonyolításában. Korszerű, nagy műszerezettséggel rendelkező vizsgálóállomások felszerelése folyamatban van. Ez biztosítani fogja sorozatvizsgálatokra a forgalombiztonság szempontjából lényeges járműrészek megbízható ellenőrzését Emelővel ellátott vizsgálóaknával, fényszóró-beállító berendezéssel jelenleg is rendelkeznek a vizsgálók. Az objektív elbírálás céljából az állomások felszerelését folyamatosan ki kell egészíteni kerekenkénti fékerőmérő berendezéssel, füstölés-, zaj- és fényintenzitást mérő műszerekkel, optikai mérőkészülékekkel. A javítóipar műszaki színvonalának további emelkedése és a vizsgálóállomások magasabb műszerezettsége lehetővé fogja tenni a felülvizsgálatokon támasztott követelmények növelését is. A befektetések eredményességét bizonyítják Belgium, Németország és más európai államok tapasztalatai Ezt kívánja a személy- és vagyonbiztonság növelése növekvő forgalmú útjainkon Ördög György oki.közi mérnök XV-ös AFIT, Győr Magyar lázerutatás A Központi Fizikai Kutatóintézet optikai laboratóriumában 1963-ban kezdtek kísérletezni lázerrel. A laboratóriumban a lézerfény hatására kilépő elektronok új sajátosságait fedezték fel, és ezt világviszonylatban elsőként publikálták. A laboratórium kooperációs szerződést kötött a Magyar Optikai Művekkel a lézerek ipari alkalmazására, ennek alapján fejlesztik ki a MOM lázeres optikai és geodéziai műszereit. A kutatók meggyőződése, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben, a lézernek nem mint „halálsugár”-nak van jövője, hanem az elektronikában, elsősorban az információ továbbításban, a szabályozásban és a méréstechnikában. Képünkön: kísérlet a hélium-neon gázlázer-berendezésből kilépő lézernyalábbal. (MTI fotó- Bara István (elv.) Halál rendelésre Az önkéntes euthanáziával (a gyógyíthatatlan betegek halálának meggyorsítása, esetleg előidézése szenvedéseik megkönnyítése céljából) kapcsolatos törvényjavaslat valószínűleg ismét az angol felsőház elé kerül. A két előző kísérlet kudarcot vallott — 1936-ban és 1950-ben a felsőház visszautasította a törvényjavaslatot. Az ellenérvek tömören a következők: A modern orvostudomány feleslegessé teszi az euthanáziát, ellentétben áll az orvos esküvel, alantas célokra használják fel. Bár a törvényjavaslat elfogadása felettébb kétséges, a róla folytatott vita alkalmas bizonyos etikai kérdések tisztázására, illetve az orvos mai társadalmi szerepének megvizsgálására. (Guardian)