Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

1969. október 1., szerda Színes volt és jól zárult a soproni szüreti hét Rengeteg vendég érkezett Sopronba vasárnap is, két külön vonat és számos autó­busz hozta a szüreti hét vé­gére érkezett kirándulókat. A délu­tn megismételt „Ergo bibamus” műsorral véget ért a soproni szüreti hét ünnep­ség- és rendezvénysorozata. A rendező bizottság még nem értékelte a szüreti hét rendezvényeit, de annyi már­is megállapítható, hogy az idén sokkal színesebb volt a műsor, mint az elmúlt évek­ben. A karneválon nemcsak sok szereplő vett részt, ha­nem figyelemre méltóan so­kan nézték végig a hangula­tos felvonulást. Sokan tapsol­tak az Erzsébet-kertben a városi tanács fúvószenekará­ra ik, amelyet Monostori Fe­renc vezényelt. A show-mű­­sor, az osztrák vendégkórus hangversenye, a két szüreti bál nagy közönséget vonzott, és mindenki szívesen emléke­zik az elmúlt napokra. Eddig nem volt még mó­dunk, hogy Szentgyörgyi Kálmán orgonahangversenyét méltassuk. Az ünnepi hetek­ben és más alkalmakkor fő­városi orgonaművészeket hívtak meg, és szép sikerrel szerepeltek. Ezúttal a rende­zőség körültekintő előrelá­tását dicséri, hogy Sopron egyetlen orgonaművészét kér­ték fel szereplésre. Szent­györgyi Kálmán a hangsze­rének kiváló ismerője, és amit hallhattunk tőle, az ve­tekszik bármely más vidék­ről jött orgonaművész tudá­sával. Bach-művek szerepel­tek műsorának elején, majd francia szerzők orgonaművei következtek. Különösen Wi­­dor kompozíciója tetszett. Schubert örökszép műve után Gárdonyit szólaltatta meg Szentgyörgyi Kálmán, majd befejezésül Pikéthy „Impro­vizáció a magyar Himnusz hangjai felett” című nagy versenyművét hallhatta a kö­zönség. örömmel teszünk eleget sok-sok hallgató kéré­sének, amikor Szentgyörgyi Kálmán művészetéről, nagy­szerű orgonajátékáról han­got adunk azzal a remény­nyel, hogy máskor is hall­hatjuk. (r) Villanytelep víz alatt A Kaspi-tenger olajtech­nikusai, akik a „Kőolajkö­vek” városát építették fel cö­löpökön, most olyan eszközök után kutatnak, amelyek meg­védenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejétől. Sok javaslat hangzott el. Egyeseket már meg is való­sítottak a tengeri cölöpzárak­nál. Imeretes, hogy a villamos áram a leghatásosabb „gyógy­szer” a korrózió ellen. A ka­­tód védelmére a leghatéko­nyabbnak bizonyult az a fél­vezetős termoelektromos ge­nerátor, amelyet a tudósok­nak és konstruktőröknek egy csoportja tervezett. A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félve­zetős termoelektromos gene­rátorokat. A forró forrasztá­sok hőjét fémradiátorok se­gítségével vezetik el, amelyek azonban lényegesen kompli­kálják a generátorok beren­dezését és növelik súlyát. A víz alatti termogenerá­­tor egyik legfőbb jellegzetes­sége az, hogy nincsenek hűtő radiátorai; ez lényegesen le­egyszerűsíti a konstrukciót és csökkenti súlyát, hiszen a legjobb radiátor maga a ten­gervíz. Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyagául, ebből pedig elég van a kő­olaj-ipartelepeken. Távolról nézve a víz alatti generátor televízió-antennára hasonlít. A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól két kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban állt, mint a má­sik, és ez biztosítja a termé­szetes légcirkulációt az égés fenntartásához. Működés köz­ben az alap a víz alatt van, a felszínen pedig a periszkóp­hoz hasonló két cső. A találmány voltaképpen egy sajátságos, víz alatti vil­lanytelep, amelynek kapaci­tása kb. ötven watt, az áram­erő pedig eléri a tíz ampert. A generátort az olcsó föld­gáz táplálja, amely a kiter­melés idején állandó forrásul szolgál. A tenger kőolajmun­kásai sikeresen alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátort. Mennyit eszünk 15 év múlva? A Belkereskedelmi Kutató­intézet­­ a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fej­lesztési Bizottság megbízása alapján kidolgozta a lakos­ság élelmiszer-fogyasztásá­nak hosszú távú prognózisát. Milyen lesz az élelmiszer­­ellátás, mit eszünk és meny­nyit költünk ilyen célra a következő évtizedekben? — ezt vizsgálta a kutatóintézet. A látszólag távoli jövő elemzése rengeteg mai témát vetett fel. Olyan hiányossá­gokra derített fényt amelyek gyors intézkedést követelnek. Hiszen az egész előrejelzés célja: a jövő tükrében mérle­gelni a mai helyzetet, és ki­dolgozni a cselekvés prog­ramját. Egyes élelmiszerekből és élvezeti cikkekből évek óta kielégítetlen a lakosság ke­reslete. Az árusítás területi­leg korlátozott, érezteti hatá­sát az árukínálat hiányossá­gában a termés ingadozása, bő termés esetén viszont ér­tékesítési nehézségek adód­nak. Az iparilag feldolgozott élelmiszerek minősége, az áru szállítása, az árusítás körülményei gyakran kifo­gásolhatók. A lakosság élelmiszer-fo­gyasztásának szerkezetét nemcsak táplálkozás-élettani okokból, hanem a gazdasági feltételek oldaláról is elma­radottnak ítélik. A megter­melt élelmiszereket nagy veszteséggel értékesítik. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagy részét korsze­rűtlenül kínálja a kereskede­lem — nyers vagy csak el­sődlegesen feldolgozott for­mában. Kevés a korszerűen csomagolt termék, lassan bő­vül az élelmiszerek válasz­téka. Másrészt­­ az elmúlt két évtizedben nőtt a lakosság élelmiszer-fogyasztása, s to­vábbi növekedésre lehet szá­mítani. A Belkereskedelmi Kutatóintézet jelzése szerint 1985-ig 112 százalékkal nő az élelmiszerek és élvezeti cik­kek fogyasztása, tizenöt év múlva eléri személyenként évente a 16—17 000 forint értéket. Az élelmiszer-fogyasztás ter­keze­te is megváltozik: emelkedik majd a biológiai­lag értékesebb élelmiszerek — állati fehérjék, gyömölcs és zöldség aránya, több iparilag feldolgozott terméket fogyasz­tunk. Érdemes megjegyezni, hogy az élvezti cikkek ará­nya a jelenlegi 27 százalék­ról 35—36 százalékra növek­szik. A szeszes italok és a do­hányáruk arányának csökke­nésére, az alkoholmentes italok és a kávé, a tea há­nyadának emelkedésére szá­mítanak. A táplálkozástudomány szerint hazánkban a 2900 körüli kalória fogyasztása elégségesnek mondható. A hazai fogyasztás ezt évek óta tartósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fo­gyasztott élelmiszerek kaló­riaértékének lényeges növe­kedésével. K. M. KISALFÖLD O Mennyit költünk kutatásra? A tudósok együttműködése Egy hétig voltak hazánk vendégei a Szocialista orszá­gok tudományos akadémiái­nak képviselői, hasznos esz­mecserét folytattak főváro­sunkban a tanácskozáson részt vett kilenc ország — Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyel­­ország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — tudományos akadé­miáinak együttműködéséről, a kapcsolatok, a közös tevé­kenység további fejlesztésé­ről. Nem az első ilyen megbe­szélés volt ez, 1962 óta im­már hatodszor ültek közös asztalhoz. A budapesti mun­kaértekezleten világosan és egyértelműen foglaltak állást a résztvevők a szocialista or­szágokban folyó tudományos kutatómunka összehangolásá­nak szükségessége mellett. Jelentősen előbbre viszi a szocialista országok tudomá­nyos integrációjának ügyét az az állásfoglalás, hogy fo­kozni kell az egyes kutatóin­tézetek és az ott dolgozó tu­dományos kutatók közötti közvetlen kapcsolatokat, az eddiginél jobban elő kell se­gíteni a tudósok kölcsönös látogatásait. Ugyancsak a jö­vő szempontjából nagyon hasznos az a most elfogadott közös álláspont, hogy a szo­cialista országok képviselői­nek a jövőben az eddiginél összehangoltabban és aktí­vabban kell részt venniük a nemzetközi tudományos egye­sületek munkájában. Az integráció kibontakozá­sát segíti az a — szintén el­fogadott — javaslat is, ame­lyet a lengyel tudósok ter­jesztettek az értekezlet elé: közös tudományos intézete­ket, centrumokat hozzanak létre a szocialista országok. A Moszkva melletti Dubná­ban már régóta működik ilyen közös atomfizikai ku­tató központ, s eredményes munkája azt bizonyítja, hogy más tudományos területeken is sikeres lehetne a közös erővel végzett, együttes mun­ka. Már eddig is jelentős ered­ményeket hozott a szociális­­ta országok tudományos aka­démiáinak együttműködése. Főleg a Föld mesterséges­­ bolygóinak megfigyelésében és a planetáris geofizikai ku­tatásokban vezetett szép si­kerre a közös tudományos és a planetáris geofizikai ku­tató tevékenység. A kapcso­latok, a szorosabb együttmű­ködés lényegesen javította a baráti országok tudományos akadémiái között az informá­ciócserét, amely azzal a köz­vetlen haszonnal járt, hogy egyrészt kiegészíthették a tu­dósok az azonos területeken elért tudományos eredmé­nyeiket, megfigyeléseiket, másrészt pedig lemondhattak jó néhány olyan téma kuta­tásának megkezdéséről, amelynek vizsgálata egy má­sik szocialista országban már nagyobb eredményeket ért el. Nekünk magyaroknak na­gyon közvetlen gazdasági ér­dekünk fűződik a szocialista országok tudományos integ­rációjának előmozdításához. 1968-ban 5,3 milliárd forintot költöttek hazánkban kutatás­ra és a tudomány fejlesztésé­re, a nemzeti jövedelem mintegy 2,5 százalékát Ez az arány már nemzetközileg is figyelemre méltó. Körülbelül ugyanennyit áldoznak a tu­dományra nemzeti jövedel­mükből az olyan fejlett tő­kés országok is, mint például Franciaország és Svájc, míg Svédország, Belgium és Olaszország ennél kevesebbet költ Ugyanekkor — a koráb­bi években követett tenden­cia miatt — a mi kutatóinté­zeteink felszereltsége általá­ban gyengébb, mint a fejlett tőkés országoké. Erős tudo­mányos gárdánk van, de nem elegendőek a kutatási műsze­reink. Az együttműködés, az in­tegráció szükségességének felismerése természetesen nem varázspálca, amelynek suhintására azonnal megoldó­dik a szocialista országok tu­dományos együttműködésé­­nek problémája. A szocia­lista országok tudományos akadémiáinak most lezajlott budapesti tanácskozása ép­pen azért tekinthető jelentős­nek, mert az elvek tisztázása mellett eredményesen egyen­gette az utat a gyakorlati lé­pések számára is. Szathmári Gábor Balesetelhárítás - műszaki felülvizsgálat Gépjármű-állományunk ro­hamos növekedésének saj­nálatos kísérőjelensége, hogy a közúti balesetek száma en­nél gyorsabb ütemben nő. Ez egyre egyértelműbben veti fel a közlekedés biztonságá­ért megoldandó feladatok so­kaságát. Egyik alapvető feladat a forgalomban részt vevő jár­művek megfelelő műszaki állapotának biztosítása. A baleseti statisztikák többnyi­re nem tükrözik helyesen a műszaki hibából eredő bal­esetek százalékos arányát. Baleseti helyzet általában több kedvezőtlen tényező egyidejű hatásakor keletke­zik. Legtöbbször a döntőnek ítélt okot veszik figyelembe. Egyes tényezőket, amelyek a baleseti helyzet kialakulásá­ban ugyancsak közrejátszot­tak, elhanyagolnak, holott ezek jelentősen súlyosbít­hatták a baleset kimenete­lét. A gépjármű műszaki álla­pota és biztonsága a rendel­tetés szerinti használat emel­lett is fokozatosan csökken. Alapvető karbantartási tevé­kenységek elmulasztása, a karbantartási költség éssze­rűségi határon túli csökken­tése ezt az állapotromlást to­vább gyorsítja. A magán­­üzemeltetők többsége jármű­ve rendszeres vizsgálatát nem tartja szükségesnek. Csak akkor fordul szakem­berhez, ha hibát észlel. A közúti közlekedés veszé­lyes üzem. Ennek tudatában kell lennie minden egyes üzemeltetőnek, legyen az ál­lami vállalat vagy magán­autós. Az egyén és a társadalom érdekében szükségessé vált az időszakos műszaki felül­vizsgálatok bevezetése. A legfejlettebb motorizációval rendelkező országokban a kötelező ellenőrzési rend­szer több évtizedes múltra te­kint vissza. A felülvizsgála­tok jogalapjának megterem­tését hazánkban is követte a vizsgálatok megindítása. A gépjárművek biztonságos, üzeme az alváz, a rugók, a kerekek állapotától, a kor­mány és a fék működéséig, valamint a világító és jelző­­berendezések beállításától, hatásosságától függ. A vizs­gálatok kiterjednek még a kocsiszekrény és fényezés állapotára, a jármű füstölési és zajszintjére, a segédberen­dezések működésére és min­den olyan tényezőre, amely közvetve vagy közvetlenül baleseti helyzet forrása le­het. Jelenleg az ellenőrző bi­zottságok szubjektív értéke­lése jelentős szerepet kap a vizsgálatok lebonyolításában. Korszerű, nagy műszerezett­séggel rendelkező vizsgáló­­állomások felszerelése folya­matban van. Ez biztosítani fogja sorozatvizsgálatokra a forgalombiztonság szempont­jából lényeges járműrészek megbízható ellenőrzését Emelővel ellátott vizsgálóak­nával, fényszóró-beállító be­rendezéssel jelenleg is ren­delkeznek a vizsgálók. Az objektív elbírálás céljából az állomások felszerelését folya­matosan ki kell egészíteni kerekenkénti fékerőmérő be­rendezéssel, füstölés-, zaj- és fényintenzitást mérő műsze­rekkel, optikai mérőkészülé­kekkel. A javítóipar műszaki színvonalának további emel­kedése és a vizsgálóállomások magasabb műszerezettsége lehetővé fogja tenni a felül­vizsgálatokon támasztott kö­vetelmények növelését is. A befektetések eredmé­nyességét bizonyítják Belgi­um, Németország és más eu­rópai államok tapasztalatai Ezt kívánja a személy- és vagyonbiztonság növelése növekvő forgalmú útjainkon Ördög György oki.­közi­ mérnök XV-ös AFIT, Győr M­agyar lázer­­utatás A Központi Fizikai Kutatóin­tézet optikai laboratóriumában 1963-ban kezdtek kísérle­tezni lázerrel. A laboratóriumban a lézer­fény hatására kilépő elektronok új sajátos­ságait fedezték fel, és ezt világviszonylat­ban elsőként publikálták. A laboratórium kooperációs szerződést kötött a Magyar Op­tikai Művekkel a lézerek ipari alkalmazá­sára, ennek alapján fejlesztik ki a MOM lázeres optikai és geodéziai műszereit. A kutatók meggyőződése, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben, a lézernek nem mint „halálsugár”-nak van jövője, ha­nem az elektronikában, elsősorban az in­formáció továbbításban, a szabályozásban és a méréstechnikában. Képünkön: kísérlet a hélium-neon gáz­­lázer-berendezésből kilépő lézernyalábbal. (MTI fotó­­- Bara István (elv.) Halál rendelésre Az önkéntes euthanáziával (a gyógyíthatatlan betegek halálának meggyorsítása, esetleg előidézése szenvedé­seik megkönnyítése céljából) kapcsolatos törvényjavaslat valószínűleg ismét az angol felsőház elé kerül. A két elő­ző kísérlet kudarcot vallott — 1936-ban és 1950-ben a felsőház visszautasította a törvényj­avaslatot. Az ellenérvek tömören a következők: A modern or­vostudomány feleslegessé te­szi az euthanáziát, ellentétben áll az orvos esküvel, alantas célokra használják fel. Bár a törvényjavaslat el­fogadása felettébb kétséges, a róla folytatott vita alkalmas bizonyos etikai kérdések tisz­tázására, illetve az orvos mai társadalmi szerepének meg­vizsgálására. (Guardian)

Next