Kisalföld, 1969. december (14. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
1969. december 2., kedd Százegy gyerek öröme Pénteken este Hevesen az általános iskola egyik feldíszített tantermében piros nyakkendős fiúk, lányok, késnyakkendős kisdobosok gyülekeztek. Arcukon a várakozás izgalma égett. Fél hétkor megérkeztek a vendégek, akik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyáregysége dolgozóinak ajándékát, az Olimpia de Luxe televízió-készüléket hozták. A húsüzem az alapszervezeti párt- és KISZ- szervezet kezdeményezésére a kapuvári vállalatok, üzemek közül elsőként csatlakozott a „televíziót minden iskolának” mozgalomhoz. A készüléket Hegedűs János, a húsüzem igazgatója adta át a dolgozók nevében, sok új ismeretet, tudást kívánva a höveji gyerekeknek. Szabó József iskolaigazgató a gyerekek és szüleik nevében mondott köszönetet. Megemlítette, hogy Hevesen 10 évvel ezelőtt villany sem volt, nemhogy televízió. Elmondta, hogy a kéttantermes iskolában 101 gyerek oktatását oldják meg öten váltott tanítással. Gyerekeknek és tanáraiknak az oktatásban és úttörőmunkában hasznos segítség lesz majd a televízió. Az iskolások virággal, hímzett hövesi térítőkkel kedveskedtek a vendégeknek, énekszámokat, vidám jelenetet adtak elő Azután bekapcsolták a készüléket — a szerelést a gyár dolgozói délután elvégezték —, és az ajándékozók a megajándékozottakkal együtt nézték az esti műsort. Bevált a szenázs Alapozás a javához Ismét eltelt egy esztendő. A szántó-vető ember mindent betakarított, földben tudja a jövő évi kenyér magját. És most számvetést készít, mint végezte egész évben munkáját; fáradságáért hogyan fizetett a föld? Májusban a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság szakvezetőivel járták a dúsan zöldellő határt. Akkor nagy reményeket fűztek az új terméshez. Mátrai Zoltán üzemgazdász szerint jó esztendő van mögöttük. Sok örömet, újat hozott a gazdaság tevékenységében. Jól fizetett a búza, 3300 hold átlagában 21,5 mázsát arattak. A hatszáz holdon kísérletként vetett hét új búzafajta jó tapasztalatait összegezve, továbbra is a Bezosztája. 1-est termesztik étkezési célokra. Ötször kaszált lucerna Az eddigi évek legjobb termését kaszálták lucernából. Kétezer hold átlagában 50 mázsa szénát gyűjtöttek holdanként. Ennél is jobban fizetett az öntözött 700 hold termése, holdanként 78,8 mázsát adott. A nagy termést ígérő első kaszálás idején a hagyományos betakarítás és szárítás, illetve a 256 vagon lucernaliszt készítése mellett új tartósítási módot alkalmaztak. Támfalas ároksilót építettek, amelyben fólia közé takarva 492 vagon, ötven százalék víztartalmú fonnyasztott lucernát, szenázst tartósítottak télre. Máris ezzel etetik az állatokat, összegezve az új eljárás tapasztalatait: kevesebb kézi erővel, gyorsabban betakarítható a lucerna. Előbb öntözhető, ezért gyorsabban is nő az új. Az így betakarított területről ötszöri kaszálás adta a szép termést. A szenázs béltartalma (azonos nedvességtartalommal számolva) több mint a szénáé Más előnyei: betakarításkor nem pereg le a levele, így a legértékesebb részei is az állat elé kerülnek. Az idei jó termés és az új tartósítási mód eredménye: kétszer anynyi lucerna jut etetésre, mint más éveken. Jól fizető hibridek Előbbre léptek ebben az esztendőben a kukoricatermesztés hozamának növelésében is. A hagyományos technológiával és fajták termesztésével 1967-ben 1164 hold átlagában 23,3 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítottak be. Tavaly először a magyar és jugoszláv hibridek (jugoszláv technológiával) 1051 hold átlagában 33,9 mázsát fizettek. Az idén pedig 39,4 mázsát holdanként. A szálas és abraktakarmány termesztésében elért hozamok képezik a jól jövedelmező állattartás fejlesztésének alapját. Már eddig is szép eredményt értek el például a tejtermelésben: 850 tehéntől átlag 3500 liter tejet fejtek évente. Húsértékesítésük minden évben több, az idén 76 vagon élősertést és 72 vagon élőmarhát értékesítettek. Az utóbbi 80 százalékát az exportpiacon. Gyarapodó tehénállomány A nagyon fontos állattenyésztési ágazatot, a szarvasmarhatenyésztést kívánják fejleszteni, a tejtermelés mennyiségi és minőségi fejlődését, és a kettős hasznosítást legjobban szolgáló magyar tarkával. Az idei ezerről jövőre kétszázzal kívánják gyarapítani e törzsállományt. Az eddiginél jobb takarmányalap biztosíték a 4000 literes tejhozam eléréséhez. Tovább javul az állatok elhelyezése. Az idén kétszáztíz férőhelyes istálló, a jövő év végéig pedig 560 férőhelyes tömbösített tehenészeti telep épül. Terveik megvalósulását, a biztonságos takarmánytermesztést segíti az öntözés. A dunai öntözőrendszer második lépcsőjének elkészültével jövőre 3300 hold, a gazdaság szántóterületének harminc százaléka lesz öntözhető. NI. I. Bővül a győri szolgáltató hálózat A kormány nemrég adott ki rendeletet a lakosság érdekében történő szolgáltatások fejlesztéséről. Győrött is mindent elkövetnek az illetékesek, hogy növeljék a szolgáltatásokat. A Tompa utcai csomópontnál már megépült az Autóklub győri szervizállomása. A XV. sz. Autójavító Vállalat új üzemházának, szervizállomásának átadása jövő év május elsejére várható. A Tanácsköztársaság út és Jókai utca sarkán most épülő sávházban kap helyet a GÉLKA-szerviz. A lakóépület befejezésének határideje: 1970. június 30. A Győr-Sopron megyei Gépipari és Finommechanikai Vállalat új telephelyén, a Fehérvári út környékén a nagy csarnok építése az idén december végére befejeződik. A jövő évben már megkezdheti ott munkáját a lakatos és forgácsoló részleg. Az Ady Endre városrészben a szolgáltatóház építésének befejezése csak a jövő év októberére várható. Ott kap 142 négyzetméter helyet az ÉDÁSZ fogyasztói szolgálata. Abban az épületben lesz a Finommechanikai Vállalat átvevőhelye, melyet később gyorstisztító szalonná fejlesztenek. A Patyolat Vállalat új telephelyének építéséről a minap írtunk. A Győri Ruházati Ktsz központi üzeme és irodája a Kossuth Lajos utca 40. szám alatt lesz. Az épület átalakítását 1970. januárjában fejezik be. A Rákóczi utca 44/c. alatt már készül a Cipész Ktsz új telephelye, reméljük, jövő évben ez is befejeződik. A Győri Lakatos Ktsz új üzemházának építése is a jövő évben kezdődik el. Ehhez a városi tanács egymillió forint támogatást ad. KISALFÖLD Család a gyárban Ötük közül Merkli József, az apa lépett elsőnek a győri Lenszövőgyárba: — Egy házban laktunk akkor valakivel, aki a Lenszövőben dolgozott. Azt mondta, hogy bádogosra lenne szükség a gyárban, négyszáz forinttal többet kapnék, mint a régi helyemen. Három kicsi iskolás gyerek mellett nem volt mindegy, hogy mennyi a pénz. Átjöttem ide, 1951 óta vagyok lenszövős. Jövőre júliusban megyek nyugdíjba Alacsony, vidám tekintetű, fürge ember Merkli József. Munkahelyén, lemezmunkás lévén, a csővezetékek, elszívó- és védő berendezések, cérnázó és forgóhengerek javítása volt a feladata. Valóra váltak-e fiatalkori tervei? — Milyen terveim lehettek volna? Legyen a pince helyett jobb lakásunk, a gyerekek meg vigyék valamire. „Időszámítása” a család létezésétől tart. A gyerekek: négy lány. — Most már mind a négyen dolgoznak. És mind énutánam jöttek a Lenszövőbe, egyedül hagyták édesanyjukat a Kesztyűgyárban. Merkli Ilona az irattár gazdája. 1959 nyarán került a Lenszövőbe az általános iskola befejezése után, nyári szünidőre. — Néhány hétig az üzemben voltam, aztán az irattárba helyeztek segíteni. Megtetszett az itteni munka, a gimnáziumot meg esti tagozaton is el lehetett végezni — mondja. — Most műszaki rajzra járok. Jó, ha van még egy szakmám, nem? Nővére, Erzsébet, aki már Hollósi Ferencné, a szomszédos könyvelésben dolgozik. Az édesapjuk után a családból ő a legrégebbi lenszövős, 1957. óta tartozik a gyárhoz. — Közgazdasági technikumot végeztem, és éppen szövőnőt kerestek a gyárban, jelentkeztem. Nagyon szerettem azt a munkát, hamar gépre tettek, jól kerestem. Még most is sajnálom, hogy két év múltva a könyvelésbe kerültem, de azt mondták, szükség van ott a technikumot végzettekre. Mindig a gyakorlati munkát szerettem jobban. Szívesen végzem az irodait is, de még most is visszamennék szövőnőnek, ha nem lenne a kislányom, ő sokszor beteg, olyankor nem lehet egyedül hagyni. Az irodai munka egy műszakos, de számtalanszor bejöttem már délután elvégezni a rám váró munkát. Nem akarom, hogy azt mondják, nem lehet rám számítani . . . Ez a véleménye a Merkli család minden lenszövős tagjának, még akkor is, ha csak egyikük fogalmazta meg a gondolatot. Az édesapa hétszeres kiváló dolgozó, kétszer a könnyűipar kiválója, alapszervezeti párttitkár a tmnkműhelyben. Erzsébet tornázott, most szakszervezeti és sportköri munkát végez. Ilona a gyári KISZ-szervezet kultúrása és klubvezetője azonkívül asztaliteniszezik. A két legkisebb lány, Eta és Ágnes a tenszövős kézilabdacsapat reménységeiként került a gyárba. Ágnes és Eta a befűzőben dolgoznak. Ágnes tizenhat éves, öt hónapja befűzős Gyors, ügyes mozdulatokkal célozza meg a fűzőtűvel a nyüstök mögött levő szálakat. Gimnázium helyett ő is a gyárba került. Terve: — Jövőre gimnáziumba szeretnék járni, utána dekoratőrnek lenne jó tanulni. Szeretek rajzolni. Üres az Ágnes háta mögötti munkahely, a nővére szokott ott dolgozni. Etát, Fűzi Jánosnét, akinek a férje is lenszövős, a befűzőbeli munkatársak segítségével mutatja be az apa és a testvér. Etának szabadságra kellett mennie, beteg a kicsi. — Nagyon ügyes fiatalaszszony ő is — mondják —, 1962-ben került ide. Nemrég jött vissza kismama-szabadságról. Az unokára gondolva Merkli József így sóhajt fel: — Egy vágyam van még: nekik is legyen végre rendes lakásuk a mostani helyett. T. K. Fotóriporter kollégámmal vasárnap délelőtti riportra indulunk Ménfőcsanakra. Csípős, friss a vidéki levegő... ... de máris vidám társaságban találjuk magunkat. A Gyirmót felé vezető utca egyik kertjében öt férfi sürgölődik a 14 méter magas tvantenna felállításán. Hívnak, segítsünk már egy kicsit! Beszélgetünk, miközben hozzuk a drótkötelet. — Most vettek televíziót a sátgomék — mondja Krokker András, a házigazda. — Csak egy kis antennánk volt a padláson, ez a nagy biztosan jobb lesz . .. — Ma András napja van, gratulálunk! — Tegnap megtartottuk a családi ünnepséget. Még az unokám, a kétéves Bandika is ébren volt későig. Őt is meg kellett köszönteni. Lassan magasba emelkedik a hoszszú antenna. Elbúcsúzunk, megyünk tovább. Csendes a termelőszövetkezet udvara. A jólesőn meleg irodában is csupán az „éjjelnappali” őrt, Melkovics Józsefet találjuk. — Reggel nyolctól hétfő reggel hatig vagyok itt. Az udvarban nem sok munka akad, de az istállóba minden órában be kell nézni, rendet csinálni, még éjjel is. Két parádés lova, meg tizenhárom csikója Van ott a tsz-nek. — Csak őrködik a tsz-ben, vagy ha kell, mást is dolgozik? — Mást is, ha sürget a munka. De már befejeződött a földeken minden dolog ... A körzeti orvosnál éppen beteg van, amikor oda érkezünk. Pár perc múlva mosolygó fiatalember lép be a szobába a rendelőből: dr. Bugovits Elemér, a körzeti orvos. — Az injekciós kezelésre járó betegeket fogadom reggel nyolctól. Hatan jöttek eddig, délelőtt két helyre hívtak ... — Úgy tudjuk, hogy a doktor úr az idén januártól körzeti orvosa Ménfőcsanaknak és Gyirmótnak .. . — Igen, társadalmi ösztöndíjjal kerültem ide. Egyébként csanaki vagyok, itt nőttem fel. Sokan ismernek, szívesen fogadtak orvosként is. Nagy a körzet, 3500 ember. Mindig van munkája az orvosnak. — Gyakran reggeltől estig jönnek a betegek. Igyekszem úgy dolgozni, hogy minél kevesebb embert kelljen továbbküldenem, például kórházba. Hetente általában háromszor keltenek fel éjjel. A héten egy csecsemőt kellett sürgősen kórházba vinnem. Nem várhattam a mentőre... Szeretik az emberek a fiatal orvost, megbíznak benne. Elköszönünk, mert ismét beteghez hívják. Jócskán dél felé jár az idő, mire a csanaki plébániához érünk. Dr. Vönöczky Gyula plébánost keressük. Könyvekkel zsúfolt szobájába vezet. — Hallottuk, hogy a plébános úr tanácstagja is a községnek. Miért vállalta ezt a feladatot? — Tanácstaggá azért választottak, mert tudják az emberek, hogy nem magamért teszem, amit teszek. A környékbeliek szívesen fordulnak hozzám panaszaikkal, és ahol tudok segítek. — Hogyan fér össze egymással a plébánosi és a tanácstagi teendő? — Miért ne férhetne össze? Prédikációmban gyakran rámutatok: nem szabad kívülállóként szemlélni az életet... És így tevékenykedek tanácstagként. — 1964-ben másodszor választották tanácstaggá. Ez csak azt jelentheti, hogy számítanak a munkájára. — Pap vagy k. Szeretném, ha minden pap megértené az idők szavát. Lássák meg a fejlődés útját és segítsék azt. Én ezt teszem, amennyire tőlem telik. Jutási — Sieber Vasárnap délei Ménfőcsanakon Az éjjel—nappali őr simogatásától megnyugszik a rakoncátlankodó csikó. Ez a hivatással járó kötelesség, hogy a körorvos vasárnap is a betegek rendelkezésére áll 3 Társasjáték Izgalmas társasjátékot játszanak naponta a győri városháza mellett a 7-es busz utasai. Délután két óra után a 7-es helyett 7/a-s kocsi közlekedik — más útvonalon. Lehet vetélkedni: az éppen indulni készülő busz 7-es vagy 7/a? Szombaton például 14 óra 20-kor beállt a GA 62—28- as rendszámú kocsi. Jelzése elől 7/a, hátul 7. Az utasok tanácstalanok, tíz ember a gépkocsivezetőtől érdeklődik, tíz meg a kalauztól. A kalauz úgy tudja, hetes, így felszállunk. Csak később derül ki, hogy roszszul tudja, mert 7/a-s. Röpke vita a kalauz és a sofőr között, néhányan morogva szedik csomagjaikat, visszakérik pénzüket és leszállnak. Gondolom, ezek után a kalauznő kicseréli a karnyújtásnyira levő 7-es táblát. Nem teszi, inkább annak az újabb nyolc-tíz embernek ugyanazt elmondja, aki nyakát nyújtogatva kiabál fel, vagy fel is száll. Egy fiatal lány is érkezik, két kísérőjét és csomagját a járdán hagyva felszáll, és megkérdezi, hova megy a kocsi. 7/a — kapja meg a választ, s ez neki nem jó. Igyekszik is lefelé, a sofőr azonban — a kalauznő jelzése nélkül — indít, a lány pedig alig tud kiszabadulni a becsukódó ajtólapok közül. Végül a saroknál teszik le. Kis ügy? Kis ügy. Az AKÖV majdnem mindig talál mentséget, ha bírálat éri. Most mi akadályozta a kulturált közlekedést? Gépkocsivezető- vagy alkatrészhiány? Vagy az időjárás? (g. b.)