Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

„De szeretnék hajnalcsillag lenni!” (N. I. felv.) Megyénkben Befejezték a népszámlálást . Elvileg Győr-Sopron megyében is befejeződött a nagy munka. Már csak azo­kat keresik fel az összeírók, akik valami oknál fogva hosz­­szabb ideig nem tartózkod­tak lakóhelyükön. Ismét át­nézik az összeírási lapokat, mert előfordult, hogy valakit kétszer is összeírtak. Kéré­sünk: aki véletlenül kima­radt a népszámlálásból, az tartsa állampolgári köteles­ségének, és jelentkezzen az illetékes tanácsnál összeírás­ra. — Mikorra kell Győrbe érkezni a megyéből a nép­számlálási lapoknak? — Január 20-áig érkeznek be a népszámlálási lapok a megyei statisztikai igazgató­sághoz. Ott a népesség ada­tait kiírjuk, majd a nagy fel­dolgozáshoz előkészítjük azo­kat. Ezután Budapestre küld­jük, ahol elektronikus gé­pekkel végzik az országos fel­dolgozást. A rádió és az országos na­pilapok is egymás után köz­li­k a híreket, hogy egyes me­gyékben már befejezték a népszámlálást. Horváth Gyu­lát, a Győr-Sopron megye népszámlálási felelősét kér­tük a telefonhoz: mondja el, mikor végeznek megyénkben a népszámlálással? Vasakarattal, nagy szorgalommal kicsiny tsz a déli Vörös Csillag. Mindössze 1000 hol­don gazdálkodik a 120 dol­gozó tsz-tag. Jó munkájukat példázza, hogy 1966-tól a múlt év elejéig az egy-egy tagra jutó évi átlagjövede­lem 13 000-ről 18 300 forintra emelkedett. A múlt évi munka szám­vetése, a zárszámadás­­ elő­készületei sejtetik már, hogy az idén sem fizet keveseb­bet a tsz a tavalyinál. A szántó egyharmadán búzát termesztenek. Jól jövedel­mez a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés is. Tavaly félezernél több hízott ser­tést és 220 szarvasmarhát adtak el. A múlt években gondot okozott a község és­­a tsz ve­zetőinek a nők foglalkozta­tása. Az aránylag kicsiny­ szántóterületből nem telik kertészetre, ahol a tagság csaknem félszáz asszonya, leánya munkát kaphatna. Ezért célul tűzte ki a tsz ve­zetősége: ha másként nem megy, melléküzemági foglal­koztatással a községben tart­ja asszonyait. Tavaly júniusban 24 000 fo­rintos beruházással varrodát létesítettek. A műhely akkor 23 lány és asszony kenyerét jelentette. Az első két hó­napban házi varrógépeken tanulták a­ varrást olyanok is, akik eddig csak a tűt is­merték. Vasakarattal, nagy, szorgalommal igen rövid idő alatt belejöttek a gépi var­rásba. Kezdetben csak kö­tény készült Dörbec az Észak-dunántúli Textil-nagy­kereskedelmi Vállalat részé­re. Ma már — fél év után — 28-an 17 féle ágynemű-gar­nitúrát készítenek, de maradt a kötény is. Közben kicserélték a gépe­ket villannyal működő var­rógépekre. Vásároltak gomb­­omkpirrtó automatát, szegő­gépet is. Áruik 95 százaléka­­ elsőosztályú minőségű. Gádor István főkönyvelő szerint kissé túlhajtják ma­gukat az asszonyok. Nem ritka a 200 százalékos telje­sítmény sem. Persze, jól ke­resnek. A múlt félévben 1 850 000 forint értéket forgalmazott a varroda. Az anyagköltség, a munkadíj és az egyéb kiadá­sok után 50 000 forint tiszta jövedelme maradt a tsz-nek. Nem nagy pénz ez, annál fontosabb, hogy a déri asz­­szonyok otthon, a faluban ta­láltak maguknak kenyérke­resetet, dr. t— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1970. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK ★­­ XXVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM A tartalomból• M­ondok egy számot Régi harcos Ki, mit, miért? Kisalf­öldi Ifjúság Zebrán innen, zebrán túl ÁRA: 80 fillér Kinőtte régi szabályait a szocialista brigdmozgalom Január elsejével megvál­tozott a szocialista brigádok és tagok jutalmazási és elis­merési rendszere. Miért volt szükség a kormány és a SZOT-elnökség közös határo­zatára? A választ Jakab Sándor, a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Taná­csának termelési felelőse ad­ta meg. " Szükség volt erre a hatá­rozatra, hiszen 12 éve kezdő­dött a szocialista brigádmoz­galom és az akkor megálla­pított feltételek csak kilenc évig voltak alkalmasak: nyolc évi munka alapján a legmagasabb kitüntetést, az aranykoszorús brigád címet is elérhették a versenyzők. — Már az 1969. évi brigád­vezetői kongresszus után megkezdődött az új határo­zat előkészítése, júliusban a megyékben véleményeket, ja­vaslatokat gyűjtöttünk, augusztusban pedig kétféle tervezet között választottunk. A határozat sok újdonságot tartalmaz és előre láthatóan jól lehet majd alkalmazni. — Lássuk az újításokat! Az eddig érvényben levő hatá­rozat szerint pénzjutalmat adhatott a vállalat a helye­zést elért brigádoknak, az új rendelet szerint kell adni. A jutalom összegét a vállalat nyereségrészesedési alapjá­ból kell félretenni, ezért ez az intézkedés a kollektív szer­ződésekben is módosítást tesz szükségessé. Március 31-ig ezt el is kell végezni.­­ Mivel most már kell ju­talmat adni, ügyeljenek a szakszervezetek arra, nehogy a vállalatok takarékosságból, a nyereség féltése miatt ke­vés pénzt juttassanak a bri­gádoknak, mert így vissza­fej­lesztenék a mozgalmat! — tette hozzá Jakab Sándor. Ha egy-egy brigád megér­demli, a bronzkoszorús érem után az ezüst kihagyásával is kaphat aranykoszorús elis­merést, ugyanaz az elisme­rés (például ezüstkoszorús szocialista brigád címre jogo­sító oklevél) többször egymás után is adható egy-egy kö­zösségnek. Elismerésről és nem kitüntetésről van szó, mert az új határozat a bri­gádok „rendfokozatát” elis­merésnek, és csak a vállalat, a szakma és a Népköztársa­ság kiváló brigádja vagy dol­gozója címet nevezi kitünte­tésnek. A sikeresen működő brigá­dok tagjai az első évben a szocialista cím elnyerésekor igazolványt kapnak, amelybe évenként beírják a dicsére­teket, elismeréseket és a jel­vények viselésére jogosító bejegyzéseket. A szocialista brigádoknak a címet a ter­melési tanácskozások jogo­sultak adni, a brigádtagok­nak a jelvényeket a vállalat­vezető és a társadalmi szer­vek képviselői ítélik oda. Ugyancsak a termelési ta­nácskozás érvényesíti éven­te a már eddig elért címeket, s az is előfordulhat, hogy nem javasolnak a brigád munkájáért az előzőnél ma­gasabb elismerési formát. Olyankor a brigád és a ta­gok az eredményeikért ka­pott címet továbbra is hasz­nálhatják, de új fokozatot csak két év múlva érhetnek el. Bár a határozat ez év ja­nuár elsejétől érvényes, a szakmák sajátosságait figye­lembe vevő módosítások, irányelvek és szabályozások csak ezután látnak napvilá­got. Olyan esetre azonban már van terv, hogy mi a teendő akkor, amikor elis­merésben sokszor részesített brigádtagot egy másik, ke­vésbé jó „előmenetelű” kö­zösségbe helyeznek át. Olyan­kor az új tag megtarthatja a régi helyén elért fokozatát és munkája szerint érdemesül a soron következő elismerés­ben. (Tóth) Nemzeti műveltségünk emeléséért A Ki mit tud?-ok, a vetél­kedők, a versenyek korsza­kában élünk. Akár szellemi, akár sport vagy ügyességi erőösszemérésről van szó, mindegyikre jellemző, hogy gyarapítja a résztvevők is­mereteit, szellemi vagy fizi­kai erőnlétét, acélozza az akaratot. Tömegesítésük, tár­sadalmasításuk — főként ala­csony műveltségű rétegekben — hazafias kötelességnek szá­mít, ha az a nemzet kultu­rális felemelkedésének javá­ra szolgál. Ezért is üdvözölhetjük a MeduSZ elnöksége, a Mező­­gazdasági és Elem­ezésügyi Minisztérium, a KIBE Köz­ponti Bizottsága és az Orszá­gos Vízügyi Hivatal által az 1969—70. évre a mezőgazda­­sági termelésben résztvevő szocialista brigádok részére meghirdetett felszabadulási szellemi vetélkedőt. A ve­télkedő célja: segíteni a ter­melési feladatok sikeres tel­jesítését, azt, hogy a gazda­ságos munka eredményeként minél jobban kibontakozzon az egyén és a közösség ké­pessége, kezdeményezése és alkotó cselekvése. Továbbá: növelni a szocialista brigádok általános, szakmai és poli­tikai műveltségét, erősíteni a szocialista hazafiságot, a pro­letár internacionalizmust, a szocialista eszmék érvényesü­lését, és a „szocialista módon dolgozni, élni, tanulni” jel­szó egységes megvalósítását. Külön érdekessége és ér­deme ennek a vetélkedőnek, hogy a benevezettek csak az általános iskola nyolc osztá­lyát végezték el, így nem ke­rülhetnek előnybe azok, akik­nek magasabb iskolai vagy szakmai végzettségük van. Megyénkben 110 szocialis­ta brigádból több mint négy­százan neveztek be a vetél­kedőre az állami mezőgaz­dasági üzemekből. A szelle­mi versenyben 60 kérdésre kell megválaszolniuk a részt­vevőknek. A kérdések igen gyakran meghaladják még a középiskolában szerzett isme­reteket is. Történelem, iro­dalom és gazdaságpolitika szerepel közöttük. Húsz kér­dés foglalkozik a vállalati, üzemi, termelési feladatokkal összefüggő, termelést segítő témákkal, as, ünemere fejlő-t r- -t---7 ncSclAIVi Németh István, a MEDOSZ Győr-Sopron megyei Bizott­ságának politikai munkatár­sa lelkesedéssel beszél a me­gyei fiatalok felkészüléséről. A versenyzők között sokan vannak olyanok, akik saját bevallásuk szerint soha egyet­len szakkönyvet sem forgat­tak, politikával sem foglal­koztak, fogalmuk sem volt a gazdaságpolitikáról, nem is­merték a Munkatörvényköny­vet. Számos brigád tanárok se­gítségét kérte a felkészülés­hez. Olyanok is akadtak, akik Budapestről, az országos könyvtárakból hozattak szak­irodalmi művek­­. Soha ek­kora érdeklődéssel nem ta­nulmányozták még a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok üzemük, gazdaságuk múltját, jelenét és tervezett jövőjét. Erre még a rendező szervek sem mertek gondolni. A ver­sengés bizonyára sokakban ébreszt majd vágyat a szak­mai továbbképzésre, tanulás­ra. Az üzemi döntők után ja­nuár 24-én lesz a megyei döntő a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán. Vas, Zala, Veszprém és Fejér megye körzeti döntőjét már­cius 1-én, Székesfehérvárott bonyolítják le. Az országos döntőre április 29-én kerül sor Budapesten, a körzeti kö­zépdöntők első helyezettje­ (öt brigád, 25 személy) rész­vételével. A vetélkedő egyes döntőin a versenyzők pénz­jutalomban részesülnek. A MEDOSZ-elnökség az orszá­gos döntőn résztvevőknek 3000—15 000 forint pénzjutal­makat­ ad. Ezen kívül elisme­rő oklevelet, aranykoszorús szocialista brigád jelvényt kapnak a döntőben résztvevő brigádok. (Ownilef) Készül a „iscityolcit-progrcim“ Tervek a textiltisztító-ipar fejlesztésére A szolgáltatások bővítésé­ről szóló kormányhatározat végrehajtására utasítást és koncepciót dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium. A koncepciót a megyei taná­csok véleményezik, kiegészí­tik és ezt követően készül majd el a következő ötéves tervjavaslat. Ezzel párhuza­mosan a megyék a szolgálta­tások helyi fejlesztésére ön­állóan dolgoznak ki ötéves programot. A Könnyűipari Miniszté­riumban az MTI munkatár­sának elmondották, hogy a szolgáltatások bővítésére vo­natkozó tervekben az első helyet a textiltisztító-ipar foglalja el. A textiltisztítás 67 százalékát a tanácsi válla­latok végzik és mindössze 33 százaléka jut a szövetkeze­tekre és a magán kisiparra. A mosásnak csaknem 90 szá­zaléka hárul a tanácsok fel­ügyeletével működő helyi ipa­ri vállalatokra. A kormány­­határozat előírja, hogy a tex­tiltisztító-ipar tevékenységét öt év alatt 10 százalékkal kell fejleszteni. Ez mintegy 700 millió forintos beruhá­zást igényel, amit saját anya­gi erőforrásaiból, a határo­zatban megjelölt kedvezmé­nyes hitelekből, továbbá a ta­nácsok támogatási alapjaiból kell fedezni és állami támo­gatásra is sor kerülhet. Az úgynevezett „patyolat­program” szerint az egy-egy lakosra jutó mosodai kapa­citás, amely jelenleg átlago­san 1 kiló 14 deka, több mint a háromszorosára emelkedik. Új patyolat-üzemek épülnek a többi között Egerben, Győ­rött, Miskolcon, Komárom­ban és 60 vegytisztító szalon felszerelésével, illetve meg­­­nyitásával számolnak. B12 ALAP 1 Dunai Vasműből A Dunai Vasmű vegyiüze­me a gyógyszergyártásnak is ad alapanyagot, mégpedig nátrium tioszulfátot, amelyet gyártási „hulladék oldatok­ból” nyernek. A vegyiművek szakemberei műszaki fejlesz­téssel olyan új technológiát dolgoztak ki, amellyel a tio­szulfát-termelést a korábbi­nak a kétszeresére emelték. Az idén a tervek szerint 900 tonna ilyen vegyianyagot ál­lítanak elő, és adnak át a Kő­bányai Gyógyszerárugyárnak, ahol azt a B-12 vitamin gyár­tásához használják fel. cktb Jutalmuk: külföldi utazás ■ Eredményesen segítették a múlt évben a községi KISZ- alapszervezetek munkáját a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága mellett működő mezőgazdasági társadalmi bi­zottság tagjai. A kiváló pat­ronáló tevékenységért tizen­hat aktivistát részesített pénz, illetve tárgyjutalom­ban a KISZ Győr-Sopron me­gyei Bizottsága. A kiváló ifjú mérnök, va­lamint technikus címet nsyert fiatalok közül külföldi ju­­talomüdülésen öt fiatal ve­hetett részt év közben, ők egyben a mezőgazdasági tár­sadalmi bizottság tagjai.

Next