Kisalföld, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
1970. február 14., szombat J©leirat©® en munkáról Rajzos ábránk a magyar népgazdaság fejlődésének fő adatairól szól a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján (Terra—KS) Himod zárt és tervezett is (Folytatás az 1. oldalról) közkedvelt munka, 204 000 forint volt a bevétel. Ez az idén — az újabb piaclehetőségekkel — megkétszereződik. Nyersanyaga van a tsznek, a ráfordítási költség pedig egészen csekély. Az összes beruházást tavaly a szövetkezet saját erőből végezte, csaknem két és fél millió forint értékben. Ebből gépekre tellett csaknem egymillió forint, építkezésre nem egész másfél millió. Emberség forintban Nagyon szép példát találtam az emberségre Himodon, egy ilyen kis és nem is gazdag szövetkezetben. Megnövelték a szociális alapot (sok az idős tag), 195 000 forintot használtak fel erre. A szabadságolás címjén elszámolt pénz pedig 105 000 forint. A közgyűlés határozata szerint az idős tagok kedvezményes fuvarban részesülnek, és önköltségi áron számolják el a háztáji állatok legeltetését. A munka díjazása Himódon: munkaegységgel, részesműveléssel és készpénzfizetéssel történik. Növénytermesztésből az 1967. évi 2 188 000 forint helyett tavaly 5 036 000 forint volt a bevétel Az állattenyésztés bevétele szintén több mint 2 millió forinttal nőtt az 1967. évihez képest, 4 993 000 forint volt. Az összes árbevétele a tsz-nek kétszerese lett az 1967. évinek: 10 061 000 forint. A tervezett munkaegység értéke 30 forint volt, osztottak 38,34 forintot, a nem munkaegységre jutó részesedés pedig 17,21 forint. Érthető tehát a jó kedv, az elégedett öröm a himodi zárszámadáson. Ezek az eredmények pedig nemcsak a szorgalomnak, a vezetők és tagok között lévő egyetértésnek köszönhetők, hanem a megnövekedett lehetőségeknek. A himodi tsz fejlődésén — nagyon sok gonddal bajlódó gazdaság volt éveken át — mérhető le, mit jelent az új gazdasági mechanizmus adta önállóság, ha okosan tud élni vele a szövetkezet. Bizalomra épült terv Nemcsak az évet zárta Himed, hanem ezen a közgyűlésen az idei esztendő feladatait is megvitatta. A taglétszám a múlt évhez képest számottevően nem változik, a művelt közös és háztáji föld sem. A rétet és a legelőt növelik 664 holdra, a szántóként gazdaságosan nem hasznosítható földeket füvesítik. Húsz holdat erősít az idén a tsz, a telepítés összes költségét fedezi az állam. A közös állatainak eltartásához azonban 36 vagon ablakot kell vásárolni, és így is megéri, hogy a jelenlegi 118-as tehénlétszámot év végére 130-ra növelje a szövetkezet, a 49 tenyészkocát pedig 60-ra gyarapítsa. Ezzel az állománnyal minden férőhelyet kihasználnak, gyarapítás csak további építkezéssel lehetséges. Erősíti a gazdaság a melléküzemi tevékenységet — nagyon kell ez a cseh földek mellett —, szerszámnyél-készítés és egyéb fagyártmányokból a tervezett bevétel az idei esztendőre 170 000 forint lesz. A bérfuvarozásból, dózerolásból, rakodásból 2 millió forint bevételre számít az idén a szövetkezet. És még számít sok olyan jó lehetőségre, mint az elmúlt két évben, ilyen egyetértésre vezetők és tagok között, és a mindennél fontosabb hajtóerőre, a szövetkezet iránti bizalomra. gszm Papír helyett intézkedést! Hol ezt a folyótól? Hosszú várakozás, többszöri állásfoglalás után az elmúlt nyáron — reméljük végérvényesen — sikerült megszüntetni a győr-gyárvárosi új lakótelep közelében a szemétguberálók teremtette áldatlan helyzetet. A helyszíntől nem meszsze, a Madách utcában és környékén — igaz, csak a téli hónapokban — semmivel sem jobb a lakók élete. Ferenczy Józsefné, Madách u. 5. szám alatti lakos, lassan tíz éve, hogy húsfüstölőt nyitott. Szomszédai az éjjel-nappal üzemelő bérfüstölő kormos, bűzös levegőjétől valósággal fuldokolnak. Pokol az életük, mert a füst behúzódik a lakásokba, beivódik a ruhákba és a bútorokba. Az elkeseredett bérlők sokat kilincseltek, amíg panaszuk meghallgatásra talált: egymás után születtek az engedélyt visszavonó határozatok. De a határozatoknak a mai napig sem akadt végrehajtója. Először szép szóval kérték a tulajdonost, tekintse embertársait, és szüntesse be áldatlan tevékenységét. Nem vezetett eredményre. Kudarcot szenvedett az Ingatlankezelő Vállalat lebontási határozata és engedély-megvonása is. A Városi Tűzrendészet Parancsnokság 797/70. sz. II. 6-i határozatában az azonnali megszüntetés mellett döntött. A füstölő ma is működik. Győr városi Tanács V. B. egészségügyi osztályához benyújtott kérelem eddig nem jutott érdemi elbírálásig. A lakók bosszankodnak, és a 621. sz. körzet lakóbizottsági elnökével az élen azon tanakodnak, kit hívhatnának még segítségül. Az eddigi hercehurca, és írásba foglalt megvonó határozatok birtokában joggal kérdezik: Mit ér a törvény, ha nincs, ahol végrehajtsa? Amikor a bérfüstölő tulajdonosa egy évtizede engedélyt kért és kapott, egyúttal kötelezettséget is vállalt, hogy embertársai nyugalmát, egészségét nem veszélyezteti. Tevékenysége a környék beépítése révén ma már nemcsak esztétikailag, hanem közegészségileg is kifogásolható, amit a megvonó határozatok is bizonyítanak. A kilincselés költséges dolog: időt, pénzt emészt, és az idegeket őrli. Szeretnénk megtalálni azt a hivatalt — a már említetteken kívül —, ahol nemcsak megállapítják, de még írásba is adják, hogy a bérfüstölőt le kell bontani, hanem cselekszenek is. N. M. KISALFÖLD Élelmes farádiak Egyik beszélgetésünk alkalmával a Baromfiipari Országos Vállalat győri gyáregységének igazgatója elmondta, hogy a megyében a tsz-ek közül a farádi Felszabadulás Tsz tenyészti a legtöbb baromfit. Az általa eladott állomány nagy része külföldre megy. Felkerestem a gazdaság egyik baromfitenyésztő szakemberét, Kóródi Lászlót. ismertette a múlt év eredményeit és az idei terveket. A tsz két fő alaptevékenysége: a növénytermesztés és az állattenyésztés tavaly 35,2 millió forintot jövedelmezett. Ennek egyharmadát a baromfitenyésztés — csirke, pecsenyekacsa és pulyka — hozta. A biztonságos termelés és a gyors állományváltás lehetővé tette a folyamatos értékesítést, ezzel a munkabérek rendszeres havi kifizetését a tagságnak. A baromfitenyésztő üzemág évről évre fejlődik a tszben. Két évvel ezelőtt még 34,6 vagon húst állítottak elő, nyolc és fél millió forint volt az akkori bevétel. Tavaly már az 51,2 vagon baromfi 11,6 millió forintot jövedelmezett. Ebben az évben több mint 55 vagon baromfihúst akar előállítani a tsz, és 14 millió forintnál töb bevételre számít. Két évvel ezelőtt 2, tavaly már 2,3 tillió forint volt a tiszta jövedelem. Egy kiló hús előállításához éves viszonylatban két és fél kiló tápot használt fel a tsz. Ebben az évben céljuk: jobban értékesítsék a takarmányt, és jobb minőségű baromfit állítsanak elő. Lényeges adatok: Egy kilogramm pecsenyecsirke önköltsége 18,37 forint! A pecsenyekacsa-nevelés nagyüzemi módon csak a múlt évben kezdődött el a tsz-ben, amikor 54 500-at telepítettek. Az év végéig ebből 47 940-et értékesítettek Egy kilogramm pecsenyekacsa önköltsége 17,23 forint volt, és 3,44 forint hasznot hozott. Jól sikerült tavaly a pulykatenyésztés is. Már a kísérleti időszakban a T2 hetes pulykák elérték a 4,31 kilogramm átlagsúlyt.' 'Négy százalék híján száz százalékban elsőosztályú pulykát küldött a tsz a fogyasztóknak. A baromfi-tenyésztésben tavaly 16 százalékkal teljesítette túl éves tervét a tsz. (Dömötör) ÜDVÖS VÁSÁRLÓK Sopron belvárosában, a Lenin körúton neonbetűk hirdetik a Berzsenyi Könyvesboltot. A közeli buszmegállóban várakozók és a járókelők gyakorta időznek a kirakat előtt, nézik a könyvújdonságokat. A nézelődőből nem ritkán vevő lesz. Tudják ezt a boltban dolgozók, ezért is rendezgetik, csinosítják, változtatják sűrűn kirakatukat. ★ — Már kaptak az „Orvos a családban” című könyvből? — bukkant be egy fiatalasszony. A válasz mér hetek óta: sajnos, nincs. — Nem ismerem a várost, ózdi vagyok, mondják meg, kérem, hol kaphatok csomagolópapírt? — Győrvári Zsuzsa eladó készségesen magyarázza a papírbolthoz vezető utat, aztán hirtelen jó ötlete támad, könyvekről lebontott csomagolópapírt mutat a vendégnek. — Jó lesz ilyen? — Remek. — Köszöni meg a férfi, és örömmel viszi a soproniak figyelmességének apró mozaikját. ★ Zöldséggel, zacskókkal teli nylonhálók húzzák a belépő férfi kezét, megszólítom. Bemutatkozunk. — Alpár Géza, a GYSEV főelőadója vagyok, szenvedélyem a könyvgyűjtés. Főként zenei témájú könyveket és a versesköteteket vásárolom. Négyezer kötetem van. Szabad szombaton szabad vásárolnom — mutat mosolyogva a dagadt szatyrokra. — Ilyenkor nem tudom elkerülni a könyvesboltot, be kell néznem, és ha már benézek, akkor... Ebben a pillanatban kedves hölgy lép be a boltba és a férfinak mondja: — Láttam, hogy bejöttél, ellenőrizlek, nehogy minden könyvet megvegyél! — Cinkosan öszszenevetnek, könyvbarátok, családtagok. Kislány könyvutalvánnyal kezében tanácstalanul nézegeti a polcokat. Ennyi címből választani? Lehet? Soknak még az íróját is alig tudja elolvasni, kitörne a nyelve, ha kimondaná. Major Éva eladó segítségére siet a Színház utcai iskolába járó ötödikes tanulónak, Szepesi Alicének. Verne: „Grant kapitány gyermekei” című regénye kerül majd az otthon várakozó 25—30 mellé. A kislány az utalványt orosz nyelvű keresztrejtvény megfejtéséért kapta. ★ Ismerősen üdvözli az eladókat a 19 éves Tombácz Bernadett — Idegenforgalmi ismereteket adjatok, a munkához kellene. — Törzsvendég? — kérdezem. — Amióta érettségiztem, igen. Saját keresetemből 120 könyvet vettem már. Festők életrajzi regényeit, művészettörténeti könyveket, lexikonokat, ezek érdekelnek leginkább. Nemrég Gauguin életét, és Apám Renoir-t vettem meg. — Ügyes vásárlók voltak a szombat délelőttiek, olyanokat kértek, ami van. Egyébként ennyi jó könyvből igazán lehet választani — mondja Hamarics János üzletvezető. — Öt elég jól ellátott raktárunk van. A könyvújdonság elosztó csoport figyelemmel kíséri boltunkat. Januárban 111 000 forint értékű könyv talált nálunk gazdára. Több is fogyna, ha üzletünkben ismeretlen lenne az „elfogyott” vagy a „nincs” szó. Ha a rendeléseinkre megérkeznének a küldemények, Udvardi Gyöngyi ★ Gazdagok a polcok de több könyv is elkelne. l ják a nagyobb bérházakon a központi tv-antenna felszerelését. Az olajgyári kazánház üzembe helyezése után a szigeti új lakótelepet bekapcsolják a távfűtési hálózatba. A vezetékhálózat bővítését és a belső szerelési munkákat még ebben az évben elkezdik. Az idén 61 milliót költ a Győri Ingatlankezelő Vállalat a lakóházak javítására, összesen 44 épületben 355 bérlemény épül újjá, és 80 emelet-ráépítést készítenek el. A vállalat javító részlege ezeken kívül 170 épületet tataroz. A tervek természetesen csak akkor válnak vsikra, ha a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat magáénak érzi az ingatlankezelő gondjait, és a vállalt munkákat el is végzi. A végrehajtó bizottság elfogadta a Győri Ingatlankezelő Vállalat munkájáról szóló jelentést, és határozati javaslatban biztosította a vállalatot további támogatásáról. Imre Béla Felújítás és emelet-ráépítéss Győri Ingatlankezelő Vállalat munkájáról Győr Város Tanácsának végrehajtó bizottsága a pénteki ülésén a Győri Ingatlankezelő Vállalat munkájáról tárgyalt. A vállalat által kezelt lakások illetve bérlemények száma a múlt évben 500-zal emelkedett, így 1969. december 31-én már 13 000 volt. Emelkedett a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma. A több mint 15 millió forint lakbérhez képest mindössze 60 000 forint volt az év végén a lakbérhátralék. Az ingatlanközvetítői tevékenység 17 százalékkal magasabb bevétellel zárt, mint az előző években. Legfontosabb feladatait megoldotta a vállalat, pedig a munkáslétszám 172-ről 164-re csökkent. Több mint 2000 bérleményen végeztek előzetes felmérés alapján állagmegóvó munkát. A múlt évben 13 889 hibabejelentés volt. Év végén azonban csak 338 el nem végzett munkát tartottak nyilván. A Győri Ingatlankezelő Vállalat terveit rendkívül rossz munkaerő-gazdálkodási viszonyok között teljesítette. Az építőipari munkások vándorlása a múlt évben 70 százalékos volt. Ennek egyedüli oka, hogy bérszínvonaluk 20 százalékkal alacsonyabb az építőiparban elérhető átlagkeresetnél. Épületjavításra 46 303 000 forintot költött a vállalat, de kapacitás hiányában 11 544 000 forint felhasználatlan maradt. Több épület felújítási munkáival nem készültek el. Ennek legfőbb oka, hogy a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat nem tett eleget kötelezettségének. A végrehajtó bizottságnak a pincelakások megszüntetéséről szóló határozatára a múlt évben 9 pincelakást számoltak fel. Új házfelügyelőségek létesítésével, valamint a régi házfelügyelőségek összevonásával, takarítószemélyzet beállításával mindent megtettek a lakóházak tisztántartására. A múlt évben megkezdték, ebben az évben pedig folytat