Kisalföld, 1970. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

191­8. április 1., szerda Sikerült kísérlet­­ezni „Eredményeinknek örülünk ma!” A hadtörténeti szabadegyetem záró ünnepsége Bibar község felszabadulá­­sa évfordulójának előestéjén, pénteken ért véget a hadtör­téneti szabadegyetem elő­adássorozata. Február 18-án indította a TIT megyei és csornai járási szervezete, a járás mezőgazdasági és mű­velődésügyi osztálya, Bezi, Győrsövényház és Fehértó párt-, állami és társadalmi szerveinek kérésére az első falusi szabadegyetemet. S nemcsak az első alkalom­mal, hanem a további öt elő­adás időpontjában is zsúfolt volt a művelődési ház. A 85 beiratkozott hallgató mellett vendégek is jöttek. Tanultak, emlékeztek. A tudományos előadásokat irodalmi és szín­házi élmény kísérte. A TIT színháztudományi szakosztá­lyának szervezésében a Kis­faludy Színház művészei lép­tek fel minden alkalommal. Előadást tartott az elmúlt másfél hónapban Bezin dr. Haraszti János megyei fő­ügyész, Gazsi József, a Had­történeti Intézet munkatársa, dr. Hagy Gábor ezredes az Országos Hadtudományi Vá­lasztmány elnöke, dr. Len­gyel Alfréd, levéltár-igazgató és Botond Gábor alezredes, a hadtudományi szakosztály megyei titkára.­­*■ A péntek esti záróünnep­ség egybeesett a felszabadu­lás negyedszázados évfordu­lójára való megemlékezéssel. Fölkér Sándor tsz-üzemegy­­ségvezető megnyitója után Für István tanácselnök — a szabadegyetem elnöke — mondott ünnepi beszédet. — 1945. március 28-án este kilenc órakor szabadult fel községünk. Akkor ért véget a sokszázados elnyomás, s a háború nyomorúsága. Új kor­szak kezdődött Nyolcvanki­lenc család kezdett új életet a juttatott földön. Eredmé­nyeinknek örülünk ma este, annak, hogy 88 házhelyet osz­tottunk ki a huszonöt évben, 49 családi ház épült, művelő­dési házunk van­; két mély­fúrású kúttal, két autóbusz­­megállóval gyarapodott a községünk. Bővült a villany­­hálózat, valamennyi gyalog­járda betonozott, ravatalozót építettünk, szilárd burkolatot kaptak a kocsiutak, hangos­bemondó hívhatta meg ün­nepségünkre a község lakóit. S most már büszkén sorol­hatjuk sikereinkhez a ma zá­ró szabadegyetemet is, ame­lyik az első és egyedülálló az országban. Köszönet mind­azoknak, akik részesei voltak községünk fejlesztésének! * Az emlékezést az iskola út­törőinek ünnepi műsora szí­nesítette, gazdagította. Sza­valatok, kórusszámok hang­zottak el. A tanácselnök beszédét kö­vetően Vaszari János párt­titkár átadta a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa által alapított Felszabadulási jubileumi emlékérmet Hor­váth György nyugalmazott tanácselnöknek, aki 1945 óta tagja a kommunista pártnak, első tanácselnöke volt a köz­ségnek. Boros István, a TIT megyei titkárhelyettese a sikerült kí­sérlet jelentőségét méltatta, és köszönetet mondott a kor­szerű ismeretterjesztési for­ma, a szabadegyetem szerve­zésében és megvalósításában részt vevő három község ve­zetőinek. A beiratkozott nyolcvanöt hallgatónak a hadtudományi és történelmi szakosztály nevében Botond Gábor alezredes adta át az okleveleket. Majd a színház­tudományi szakosztály zenés irodalmi emlékműsora követ­kezett Balla Ica, Bak Mária, Katona Júlia, Révész István és Szilágyi Albert közremű­ködésével. Az ünnepség után a párt, a tsz és a tanács vezetői egy­öntetűen úgy nyilatkoztak, hogy hasznos, eredményes volt a szabadegyetem. M. I. Felelőtlenség Tegnap reggel kínos meg­lepetés érte a Győri Divat Ruházati Szövetkezet dol­gozóit. A győri Aradi vérta­núk útja 12. számú épület­ben a helyiségek nagy része víz alatt állt, a bútorok, a tartalék gépalkatrészek, munkaügyi iratok teljesen eláztak. Az Aradi vértanúk útja 12-es számú épület szanálá­sát már régen elhatározták, és a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat intézke­désére decemberben bonta­ni kezdték az emeleti helyi­ségeket. A Bajcsy-Zsilinszky utcai frontot a győrszabad­­hegyi Búzakalász Tsz építő­­részlege, az épület többi részének lebontását a péri Haladás Tsz építőbrigádja vállalta. A március 9-re virradó reggelre teljesen el­ázott a szövetkezet vasaló­­üzeme, és mintegy 300, szov­jet exportra készült ruha. A kár 5000 forint. Mi történt az első be­ázáskor? A bontási munkálatot végzők nem zárták el a felszálló vízvezetéket, és is­meretlen tettes eltörte az ólomcsövet. Ez okozta a be­ázást. Az ügy lezárult, a szövetkezet kétszáz dolgo­zójáé a kár. Az Állami Biz­tosító nem fizetett, mivel a beázás nem tartozik az ál­talános biztosítás kártala­nítható tételei közé. Most megismétlődött az eset, azzal a különbséggel, hogy szintén az épületben dolgozó Filich Józsefné pap­lankészítő kisiparos műhelye teljesen elázott. A benne le­vő körülbelül 50 000 forint értékű paplannal együtt, amely pótolhatatlan veszte­ség az idős özvegynek. (Neki tűzbiztosítása van, nyilván nem fizet a biztosító.) A szövetkezet elnökével végigjártuk az épületet, és megmutatta, hogy az egyik emeleti helyiségben öt méter hosszan lógott ki egy ólom­­cső, amelyről szintén isme­retlen személy letörte a csa­pot, és az egész éjjel ömlő víz elárasztotta az épületet. Példátlan könnyelműség a bontást végzők részéről, hogy a szabadon hagyott ve­zetéket nem zárták el! Lá­tatlanban is a péri téesz építői hibáztathatók, mert a be nem zárható épületrészt nem víztelenítették. Még egyet: nem történhe­tett volna meg mindez, ha az ígért decemberi határidő­re a szövetkezet beköltözhe­tett volna a Kossuth utcában felépült új telepére. De ott három hónapja huzakodik az ÉDÁSZ és a Beruházási Vállalat, hogy kinek kell bevezetni az áramot az épü­letbe. Kész a ház, de sem a villany, sem a gáz nincs be­kötve.­­ Kellemetlen szájízzel ün­nepeltek a Győri Divat Ru­házati Szövetkezet dolgozói, ők tegnap vették át a ki­váló szolgáltató és export­­tevékenységükért sorrendben a harmadszor elnyert KI­­SZÖV-vándorzászlót. Cs. A. Elkészü­lt az óvoda Lapunkban már sokszor foglalkoztunk azzal, hogy a győri Ady városban eddig át­adtak mintegy 1114 lakást, azonban óvoda nem épült az új városrészben. A Győr me­gyei Állami Építőipari Válla­lat március utolsó napján ér­tesítette Győr Város Taná­csának tervosztályát, hogy április 6-án átadja az Ady vá­rosban az új 125 személyes és több mint 3 milliós költség­gel épült óvodát. Emberséget kérünk Naponta úton-útfélen találkozunk olyan jelenségekkel amelyek nem férnek össze a szocialista együttélés és morál követelményeivel. A közömbösség, a nemtörődömség káros jegyeit hordják magukban. Egy éve járok már a 4-es busz vonalán Győrött. Ezen a járaton naponta sok kismama utazik. Ki a kórházig, ki to­vább, oda és vissza. Egyikükkel minden reggel és délután találkozom a zsúfolt buszon. Katon ülő gyermekével, méhé­­ben az újabb jövevénnyel kapaszkodik fel Szabadhegy egyik megállójában az erőszakos diákok után a járműre. A kö­zépiskolások szemrebbenés nélkül elnézik, hogy idősebb nő vagy férfi kínálja fel helyét. ■ Délután a kép annyiban változik, hogy a diákok helyett a felnőttek hagyják állni a kismamát, ha későn érkezett, és nem jutott ülőhely a számára. A jobbérzésűek ölükbe kérik a gyermeket, az asszonykát pedig ide-oda lökdösi a meg­állók előtt leszálni kívánók csoportja. Közismert trükk a kifelé bámulás, vagy az olvasás a kényelmes utazás megtar­tására. (A napokban egy parfümgőzös, dekorált jelenségnek hárman is helyet kívántak a férfi utasok közül.) A kismama és kismamák szerényen viselik édesnehéz ter­hüket. Naponta hiszik és számítanak az emberségre, és majdnem minden nap csalódnak. D. T. KISAIFÖIB Lehetőség Társulás növényvédelemre Nemrégiben miniszteri ren­deletet adott ki a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium a mezőgazdaság­ban használatos mérgek ke­zeléséről. Erről tájékoztattuk is olvasóinkat. A rendelet ki­mondja, hogy 1970. március 1-től „erős méreg” jelzésű nö­vényvédőszert növényvédelmi szaktechnikus, vagy szakmér­nök irányításával, vegyszeres gyomirtószert és „méreg” jel­zésű növényvédőszert pedig növényvédő szakmunkás, vagy betanított munkás köz­reműködésével lehet csak felhasználni. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsával közösen tájékoztatót adott ki a nö­vényvédőszerek felhasználá­sának újabb szabályairól, amelyet jó, ha ismerik a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok. Mivel a mezőgazdasági üzemekben még nincs elég növényvédelmi szakember, ezért a MÉM és a TOT lehe­tővé tette, hogy a növényvé­delmi szakmérnökök és szak­­technikusok szerződés alap­ján a saját üzemükön kívül más üzemekben is elvállal­hassák az „erős méreg” jel­zésű növényvédőszerek alkal­mazásának irányítását. Ezt a jogot azok a levelező tagozaton tanuló leendő szak­mérnökök is gyakorolhatják, akik növényvédőszer-isme­­retből és munkásvédelemből már sikeresen vizsgáztak. Azok az üzemi szakemberek, akik tízhónapos növényvédel­mi oktatáson vettek részt, 1975. december 31-ig irányít­hatják saját üzemükben az „erős” jelzésű növényvédő­­szerek felhasználását, de ad­dig levelező úton meg kell szerezniük a növényvédelmi szaktechnikusi képesítést. Megyénkben az országos átlagnál jobb a növényvédel­mi szakember-ellátottság. Mégis, ha a kései tavasz miatti feltorlódott feladatok elvégzése megkívánja, ne riadjanak meg a termelőszö­vetkezetek átmeneti megol­dásként tsz-közi növényvé­delmi társulásokat szervezni! Erre is lehetőséget nyújt a MÉM és a TOT együttes sza­bályzata. Nyilatkozat Köszönöm a Jubileumi Érdeméremmel történt kitünteté­sem alkalmából megjelent, a 25 évi munkámat méltató cikket. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom megemlí­teni, hogy 1945-ben és 1946-ban az igazoló- és a B.-lista bizottságának tagja nem voltam. A személyzeti munkám a szakvonalra korlátozódott. Egyed Sándor nyugdíjas MÁV főellenőr .­ Szabadságát köszöntötte KOSYV Vasárnap ünnepelte fel­­szabadulásának 25. évfordu­lója, Kóny. A Vörös Hadse­reg katonái 1945. március 29-én szabadították fel. Ezt a nagyon szép, örökké emléke­zetes napot a falu minden lakója igyekezett méltókép­pen megünnepelni. A végnapjait élő fasizmus­sal szemben sűrűsödött a gyűlölet. A gyilkosok az utolsó napon is azon vol­tak, hogy megkeserítsék a falu lakóinak életét, akit le­hetett még elhajtottak. Bur­­za tábornok is nógatta cse­lédjét, hogy fogjon be, de Horváth István sokévi meg­aláztatás után ezt mondta: — Az istállóban vannak a lovak, fogjon be az úr, és menjen isten hírével! ★ A várva várt felszabadu­lás 29-én jött. Az esti órák­ban Rábacsécsény felől jött négy szovjet lovaskatona. Kertai Lőrinc, Lukács Ká­roly és Máté Imre fogadta őket a falu határában. Bol­dog pillanatok voltak ezek. Hosszan szorongatták a fel­szabadító katonák kezét. A magyaros vendéglátás szegényes volt abban az időben, amivel viszont meg­kínálták az első szovjet ka­tonát azt szívből tették. A felszabadulással új kor­szak kezdődött Kóny életé­ben. A volt győri székes­káptalani uradalom egykori cselédjei földet kaptak. A zsúfolt cselédházakban lakók előtt megcsillant az építke­zés lehetősége. A tervek, az álmok már megvalósultak. A régi cse­lédházak eltűntek, helyettük új házsorok hirdetik a szebb, a jobb életet. A fel­szabadulás óta 390 ház épült Kónyban. Majd’ minden la­kásban van rádió, 492-ben pedig televízió. Röviddel a felszabadulás után a faluban megalakult a Magyar Kommunista Párt. Harcedzett, sokat szenvedett elvtársak voltak az alapító tagok. Mint mindenütt az or­szágban, Kónyban is a kom­munisták hirdették a párt és kormány programját, meg­valósításában az élen jártak, fáradhatatlanul küzdöttek községük felemelkedéséért. * Vasárnapra zászlódíszbe öltözött Kóny. A felszabadu­lás 25. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepi mű­sorra délután az MSZMP székházában került sor. A Himnusz, az Internationale elhangzása után az úttörők köszöntötték a megjelente­­k­et. Az ünnepi beszédet Tóth Károly, a községi párttitkár mondta. Meleg szavakkal méltatta a szovjet katonák hős­­tetteit, azt a fejlődést, ami huszonöt év alatt Kónyban végbement. Ez­után Bán Mihály, a terme­lőszövetkezet párttitkára ti­zenhárom kommunistának a felszabadulási jubileumi em­lékérem kitüntetést adta át. Az ünnepi műsor következő részében az általános iskola irodalmi színpadának tagjai léptek a dobogóra, majd Győrszentiván, Bőnyrétalap, Csorna és Kóny énekkara szórakoztatta a közönséget. A helybeli Erkel Ferenc énekkart fennállásának tíz­éves jubileuma alkalmával hosszantartó tapssal köszön­tötték. A­ megemlékezés tisztele­tére rendezett műsor megle­petése a férfikórus volt. Az idős dalosok vállalták, hogy községük ünnepi műsorából ők is kiveszik részüket. Többször visszatapsolták őket. Az ünnepi műsor után az MSZMP községi pártszerve­zete vendégül látta a kitün­tetetteket és hosszan elbe­szélgetett velük. Sieber Sándor A férfikórus ülj SUE­TI CSÚCSOIC Ételben, italban, locsolásban A győriek mindennel meg voltak elégedve az ünnepek alatt, csak az időjárással nem. Szerettek volna szép tavaszi időben sétálgatni, a nők új ruháikat mutogatni. Az idő azonban újból köz­li ,szed. Hideg szél fújt, sőt még a hó is esett. Mindezektől függetlenül a győriek vidáman és jól ün­nepeltek. A MÁV Utasellátó győri éttermében szombaton 102 000 forint volt a forga­lom. Tizenkét év óta üzemel az újjáépített „resti”, de egy nap alatt még soha nem volt ekkora forgalma. Nem panaszkodtak a Rába Szálló­­ház sem. Ott 200 000 forint volt a bevétel. Az éttermek­ben a húsvéti báránysült meg a finom borjúételek fogytak a legjobban. A Le­nin úti büfében 200 láda sör és 30 hektoliter hordós sört adtak el az ünnepek alatt. Az ételforgalom is nagy volt, hiszen háromféle le­ves, 16 féle húsétel között válogathattak a vendégek. A Zöldfa étteremben nemzetközi nap volt az ün­nepekben; nyugatnémet, osztrák, román és csehszlo­vák turisták étkeztek nagy számban. Volt egy „osztrák eljegyzés” is. Egy bécsi fia­talember Győrből viszi el szíve választottját és a Zöldfában tartották a kéz­­fogót. Az étterem különle­gessége a Rózsa Sándor kedvence volt, amelyből na­gyon sokat adtak el. A két­­napi bevétel 35 000 forint amelynek több mint 60 szá­zalékát az ételek eladásából érték el. A Turista Szállóban mint­egy 200 vendég töltötte az ünnepeket: osztrákok, nyu­gatnémetek, csehszlovákok, és jugoszlávok. De nem étkezett minden­ki a vendéglőkben. Erre mutat az Élelmiszer-Kiske­reskedelmi Vállalat és a Csemege abc-áruház rekord­forgalma. Az előbbi vállalat győri boltjai két nap alatt 4 400 000 forint forgalmat bonyolítottak le. Az utóbbi­ban pedig 1 200 000 forin­tért vásároltak az ünnepek­re. A locsolók is rekordot csináltak, hiszen több mint 15 hektoliter kölnivizet, ad­tak el a győri boltokban. Nem pihentek az anya­könyvi hivatalban sem, mert 29 esküvő volt a húsvéti ünnepek alatt. Nem pihen­hettek a győri kórház ideg­osztályának ügyeletesei sem. Ott is nagy volt a for­galom: 15 ember ivott töb­bet a kelleténél és végül a kijózanítóban tért magá­hoz. A mentők négy része­get vittek be, egyiket kedd­re virradóra. Öröm az üröm­ben: fiatalkorú egy sem volt köztük. Reméljük, a hét végi ket­tős ünnep után rövidesen jó időről is beszámolhat a krónikás. i. U.

Next