Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
1970. május 1., péntek A soproni helyi közlekedésről Csütörtökön tartotta meg ülését Sopron Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták a 19. sz. AKÖV soproni üzemegységének tevékenységét. A teljesítmények emelkedése mellett javult az üzemegység gazdaságossága. A feladatok sikeres teljesítése végett a szállítási igények minél színvonalasabb kielégítésére már 1968. év elején intézkedési tervet készítettek. Közben a soproni főnökség üzemegységgé alakult. Az Autóközlekedési Vállalat a gazdasági reform bevezetéséig egyedül bonyolította le a szolgáltatásokat. Az új feladatok ellátására alakították meg a Volán irodát, melynek munkája kiterjedt a közlekedés minden területére. A járműállomány fejlesztésénél figyelembe vették, hogy néhány vasútvonal megszűnik, pl. Sopron és Ágfalva között is. Tehát a személy- és darabáru-szállítást meg kell oldani. Növelték a tehertaxik számát, a lakosság jobb ellátására bevezették a tartós fogyasztási cikkek és a fűtőolaj házhoz szállítását. Fejlesztették a vasúttal való együttműködést az áruszállításban. Egyiklegfontosabb feladat a városi autóbusz-közlekedés színvonalának emelése és a zsúfoltság megszüntetése. A múlt évben 9 új helyközi és távolsági vonalon indult autóbuszjárat. A városi közlekedés javítására Sopron területén 5 új vonal létesült. A csúcsidőben 15 percenként indítják a felsőlővéri autóbuszokat, a reggeli csúcsforgalmat pedig legtöbbször két kocsi bonyolítja le. Bánfalvára naponta 50 járat közlekedik. A múlt évben a helyi járatokon 2 859 503 utast szállítottak. Az utasok száma állandóan nő, ezért az idén 5 nagy Ikarus autóbuszt kap az üzemegység. Elkészítették Sopron helyi közlekedésének távlati tervét. A ..fejlesztést meghatározza a lakosság számának növekedése, valamint a soproni idegenforgalom fontossága, a nagyarányú üdülőépítés és lakótelep-fejlesztés. Szükséges az autóbusz-pályaudvar fejlesztése, ahonnan a tervek szerint a helyközi és a távolsági autóbuszokat indítják és fogadják majd. A végrehajtó bizottság elismerte a 19. sz. AKÖV soproni üzemegységének jó munkáját. Imre Béla Országos versenyfelhívás a Radnóti-brigád Vietnamért A Magyar Vagon- és Gépgyár KISZ-esei ismét magukra hívják az ország közvéleményének figyelmét. A szekrényváz-gyáregység Radnóti Miklós ifjúsági brigádjának huszonkét tagja felhívással fordult az ország ifjúsági brigádjaihoz: kövessék a fiatalok példáját, és májusban rendezzenek hulladékgyűjtő napokat. A Radnóti Miklós ifjúsági brigád tagjai a vietnami harcolóknak ajánlják fel munkájukat. A brigád tagjai május 7-én összegyűjtik az üzemben az elfekvő acél- és színesfém hulladékot. A vietnamiak tiszteletére felajánlott munkájukkal segítik az üzemet, hiszen a rendcsinálás után nagyobb hely marad a közvetlen munkára. Az üzemben ugyanis hozzákezdenek a szovjet utánfutók gyártásához, szükség lesz minden talpalatnyi területre. A Radnóti Miklós ifjúsági brigád felhívásához még tegnap csatlakozott az MVG Lenin-ifjúsági brigádja. r ESŐFELHŐK AZ ÉGEN... A föld párája körülöttünk... Süt a nap, aztán megesik az eső. Igazi bolondos tavasz. Hiába van csípős idő, a fák kilombosodtak Kistata egyetlen utcájában. Kicsi település ez Szil határában. Negyvenhat család szűkebb hazája. Ritkán jár erre idegen, meg is nézik jól kiskapura, gereblyére támaszkodva, akik az utcákat takarítják. — A fiatalok a tszben dolgoznak. Van mit tenni. Eső után sok a gyom! — mondja Mátay Vendel. — A feleségemmel egyet gondoltunk. Meg kell kapálni az utat. A szomszédasszony is kijött. Este még többen is lesznek. Itt a tavasz, a házak környéke már tiszta, most a közös következik. Csinosítják, tisztogatják az utcát. A templom falánál kezdték, öreg már. Vastag fala van, 1340 éves. Az ajtó jobb oldalán fekete tábla Rajta tizenkét név. Azok neve, akik az első világháborúban elestek. A hozzátartozók nem tudják,, hol van a sírjuk. Itt a templom kapujában emlékeznek meg róluk. Mátay Géza és Pál neve is itt van. Jelensics János és Pál is eltűntek ... A falu legöregebb háza tizenhárom évvel előbb épült, mint a templom. A falu végén áll, Dózsa György utca 94. szám alatt. A ház gazdája, Major Lajos fát fűrészel az udvarban. — Hogyan élnek ezen a kicsi, eldugott településen? — Ahogy tavasszal lehet — mondja. — Nehezen takarodott el a tél. Még a múlt hónapban is ott állt toromba a hó — mutat, a kert sarka felé. — Most meg úgy megugrott minden, mintha hajtanák!... Erzsi!... Gyere már elő! Vendég van — kiáltja a téglarakás mögé. — Tudsz te mindent ... — hangzik a válasz. — Gyerekük van? — Egy kislány. — Hány éves? — ... Úgy tíz körül. — Tizenegy, te! — csattan az asszony hangja, közben hajladozik az ágyások körül. Salátával bíbelődik. — Eső után nem késhet — mondja, de egyetlen pillanatra sem hagyja abba a munkát. A férj bevezet a házba. Félhomály fogad ... A nagy, tágas konyhában vízpárás a levegő. Valamikor szövőműhely volt. Jobbra az egyetlen szoba. A döngölt földön félkörös locsolás. Dagadó, habfehér párnákat süt a nap a nyitott ablakon át A sublóton a rádió mellett csillogóra dörzsölt poharak. Erzsi asszony szorgalmát dicsérik. Az épület a paraszti építkezés egykori remeke. Vályogfala ma is erős. A gerenda fölött nádtető. Az ambitus öblös oszlopai tartják. A mestergerendában az építő neve: „Pető Antal, anno 1849.”. A Major család mindig itt lakott. Apáról fiúra szállt az örökség. A házat rövidesen lebontják. Kilencezer tégla és sok fedőfa áll már az udvaron. Még 10 000 forintot kell megtakarítani, hogy ez az öreg ház megfiatalodjék és Szil-Kistatán sem lesz többé nádfedeles ház... (Köny) Kistatai szorgoskodók KISALFÖZD KISZ megyei vb-ülés Fontos: a megértés és a türelem elést tartott tegnap délelőtt a KISZ Győr-Sopron megyei végrehajtó bizottsága. Megvitatta a KISZ Sopron városi Bizottságának jelentését a soproni dolgozó fiatalok körülményeiről A KISZ KB 1959-ben foglalkozott a munkásifjúsággal, és határozatot hozott, amelyben megjelölte az üzemi, vállalati KISZ-bizottságok feladatait. Azóta sok változás történt. Szükségessé vált egy új határozat: 1968. december 28-án erről tárgyalt a KISZ KB. A munkásifjúságról szóló új határozat megjelenése óta eltelt időszak tapasztalatait gyűjtötte össze most a soproni KISZ-bizottság. A felmérés az Épületasztalos- és Faipari Vállalat soproni gyárában, az Asztalos Ksznél, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál, a BUDAPRINT és a Selyemipari Vállalat gyáregységében, a Vasöntödében, a vasútnál, valamint a Megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalatánál készült. Segíti a pályaválasztást A KISZ KB határozatát csaknem mindenütt megtárgyalták. A Vasöntödében, sajnos, a KISZ-vezetőség csak most foglalkozik a határozattal. A Megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalatánál eddig még nem foglalkoztak alapszervezeti szinten a határozat megvalósításával. A KISZ-szervezetek többsége sokat segít a fiataloknak a pályaválasztásban. Üzemlátogatásokat, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek. Különösen hasznos ez ott, ahol a KISZ-esek úttörőket patronálnak. Az iskolákban a mostaninál még többet kellene törődni azzal, hogy a tanulók megismerhessék a munka szépségeit, az alkotás örömét. Gondot okoz, hogy a fiatalok a munkahelyükön más beosztásba kerülnek, mint amire a technikumokban, a szakközépiskolákban felkészítették őket. A termelő munkában sokat segítene, ha az iskolák KISZ-alapszervezetei jó kapcsolatban lennének az üzemi KISZ- alapszervezetekkel. Szakmai továbbképzés „A munkába lépés minőségi változást jelent az ifjúság korábbi helyzetéhez képest” — mondja ki a munkásifjúsági határozat. A beilleszkedés, az átállás időszakában van a fiataloknak a legnagyobb szükségük a megértésre, a türelemre. A határozat megjelenése óta gondoskodnak a KISZ- alapszervezetek a katonai szolgálatra bevonuló fiatalok búcsúztatásáról, velük a kapcsolat fenntartásáról. Nőtt a fiatalok részvétele a szakmai továbbképzésekben. Bár hiba itt is van, a vállalatok nem támogatják mindig a továbbtanulási kérelmeket. A gazdasági vezetők csak azoknak a fiatalaiknak a továbbtanulásáról gondoskodnak, akiknek végzettségük alapján megfelelő beosztást tudnak adni. Igaz, hogy vállalati támogatás és javaslat nélkül is lehet továbbtanulni, de ez a két-három műszakban dolgozók számára lehetetlen. Munkásszálló, lakás A bejáró fiatalok gondjain segíthetne egy korszerű munkásszálló. Jelenleg csak a Megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalatának van munkásszállója. Nagyon sok bejáró, naponta ingázó fiatal dolgozik Sopronban. Nehéz őket bevonni az üzemi KISZ-munkába. Nem kedvezőbbek az albérletben lakók körülményei sem. A fiatal házasok lakásgondjainak megoldásában sokat segített a KISZ. Az idén előreláthatóan 10 állami és 45 szövetkezeti lakást, kapnak Sopronban a fiatal házasok. Összegezve megállapítható, hogy a KISZ KB határozatát ismerik a KISZ-szervezetek és a helyi sajátosságokat figyelembe véve igyekeznek azt megvalósítani. (— utas —! Együtt: a tsz és állami gazdaság Szőlővesszőre szerződtek A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok évekig éltek egymás mellett anélkül, hogy egymást segítették, támogatták volna. Mindegyik járta a maga útját, figyelmen kívül hagyta az együttműködés lehetőségeit és számos előnyét. Az idegenkedés okát az igazsághoz hűen kutatni, megállapítani nehéz feladat lenne, és most már talán felesleges is. Az utóbbi évek kötetlenebb gazdasági, társulási adottságai, a magasabb szintű, eredményesebb termelés és sok más közgazdasági tényező hatására mindkét típusú gazdaság vezetői most már keresik az együttműködés lehetőségeit egy-egy termelési ágazaton belül. Hasznos a gazdaságok közeledése, hiszen ez nekik is és a népgazdaságnak is érdeke. A megyében az első szerződést állami gazdaság és tsz között április 29-én írták alá a Soproni Állami Gazdaságban, a szőlő gyökeres aranyvesszőjének szaporítására. Az állami gazdaságnak 60 hold vadvessző telepe van. A Dózsa Tsz-nek pedig sokéves gyakorlata és elegendő gépe a szaporítóanyag megmunkálásához. A friss szerződés értelmében, az állami gazdaság az idén 400 000 aranyvesszőt ad a tsz-nek. Ezt a tsz 5 holdján a gazdaság szakemberei iskolázzák. A szövetkezet gépeivel és szakmunkásaival a növények évközi ápolását, gyomtalanítását, kiszedését és a kötegelést végzik el. Az állami gazdaság feladata a már gyökeres vadvessző értékesítése. Az előzetes számítások szerint a 400 000 vadveszszőből körülbelül 240— 250 000 gyökeres alany várható. Ebből körülbelül 600 000 forintot árulnak. Az összes bevételből a két gazdaság felszámítja a ráfordított munka- és egyéb költségeket, a tiszta jövedelmet pedig (körülbelül 330 000 forintot) fele-fele arányban osztja el egymás között. Elemi kár esetén a bevételből elsősorban a közterheket rendezik. A szerződés az első mérföldkő a tsz és az állami gazdaság együttműködésének útján. D. T. Szövetség a szövetkezésekről Törvény szerint, hasznosan A tsz-társulások tevékenységét elemezte tegnap délelőtt Győrött a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Kisalföldi Területi Szövetségének elnöksége. A szövetség területén, a mosonmagyaróvári és a győri járásban 1968-ban kezdődött meg a társulások szervezése. Jelenleg négy vállalat és négy vállalkozás működik a gazdaságok társulása révén leginkább ipari tevékenységgel. A vállalatok és vállalkozások mellett néhány egyszerűbb gazdasági együttműködés is kifejlődött a két járásban. A termelőszövetkezeteknek több mint 50 százaléka tagja valamelyik társulásnak, vállalatnak. Az elnökségi ülés megállapította, hogy a gazdaságok együttműködése révén kialakult mezőgazdasági vállalatok, társulások törvény szerint működnek, hasznára vannak alkatrészgyártó, szolgáltató, gépjavító tevékenységükkel a mezőgazdasági üzemeknek. A tanácskozáson elemezték az építőipari, a gépjavító, a szőlő- és borgazdálkodásra szövetkezett gazdaságok tevékenységét. Az építőipari társulások a legfontosabb feladatuknak tekintették az alapító termelőszövetkezetek igényeinek kielégítését, s ha mód volt rá, a lakosság részére is végeztek építőipari munkát. Az elnökségi ülésen megállapították, hogy az építőipari társulások vezetői jól képzett szakemberek, de nem elég jól szervezik meg — tapasztalat híján — a munkát, és az építkezések mű-,szaki előkészítése nem megfelelő. Az építőanyagok beszerzéséről általában későn gondoskodnak, emiatt nem foglalkoztathatják a munkaerőt, s az ácsokat, a kőműveseket néha mint a „házi brigádok” tagjait mezőgazdasági munkával bízzák meg. Ugyanakkor még sincs az építkezések idején megfelelő szak- és segédmunkási létszám, mint például Dunakilitin. A szövetség területén levő gépjavító társulások, mint a töltéstavai és a mosonszentjánosi, még csak néhány hónappal ezelőtt alakultak, mégis jól végzik munkájukat, mindkét vállalkozás igazgatósága nagy körültekintéssel látja el feladatát. A töltéstavas társulás negyedéves, a mosonszentjánosi vállalat pedig még csupán egyhónapos múltra tekinthet vissza. Mégis az előbbi 106 százalékra teljesítette első negyedéves termelési tervét az utóbbinak az egy hónap alatt előállított termelési értéke 300 000 forint, melyből 216 000 forintot a mezőgazdasági gépek javítása, 84 000 forintot pedig a lakatosmunka hozott. A munkát csupán az alkatrészellátás akadályozza. Az alkatrészek beszerzésében a szövetség nagy segítségére van a társulásoknak piackutató tevékenységével, mely szinte az egész országra kiterjed. A pannonhalmi szőlő- és borgazdaság három termelőszövetkezet összefogásával tavaly alakult Munkájukat még részletesen nem elemezhette az elnökség, hiszen ahhoz legalább egy-két esztendő szükséges, hogy a TO-VÁLL eredményeiről, termeléséről, gazdálkodásáról véleményt lehetne alkotni. A győri Új Élet Tsz és a rábapatonai termelőszövetkezet pedig csak az idei tavaszon fogott hozzá a győri víziszárnyas-telepen a baromfitenyésztő és hizlaló közös vállalkozáshoz. Az elnökség csupán azt állapíthatta meg, hogy mindkét társulás tervei megalapozottak, és jó szervezéssel, megfelelő szakembergárdával fogtak hozzá a munkához. A szövetség titkársága eredményesen képviseli a törvényesen munkálkodó társulások, vállalatok érdekeit. Ott, ahol a munka megszervezésének segítésére van szükség, mint például az építőipari társulásoknál, szakemberei bevonásával segít a szervezésben, segít az anyagok beszerzésében. A szövetség titkársága mindig figyelemmel kíséri a társulások munkáját, és szemmel tartja, hogy azok a mezőgazdasági üzemek hasznára, feladatuk szerint, törvényesen működjenek. Az elnökségi ülésen úgy határoztak, hogy megkeresik a MEZŐBER-t, vállalja az építőipari vállalkozások munkájának megtervezését társulás formájában. És mert a kezdeti gondok ellenére eredményesen dolgoznak a vállalkozások, a szövetség elnöksége szorgalmazta egyéb, például a sertéstenyésztő, zöldségfeldolgozó társulások megalakítását a szövetség területén. — pék — 3 Előbbre A népgazdasági reform fontos része a vállalati önállóság, a döntési hatáskör decentralizálása. Az állami, vállalati és szövetkezeti nagyobb öntevékenységre azért is szükség van, mert nélküle a minisztériumi felső irányítás sem tudja maradék nélkül teljesíteni hivatását. A felső vezetés magától értetődően hat a vállalati és szövetkezeti irányító munkára. A termelést közvetlenül irányító igazgató, főmérnök, főkönyvelő, üzemvezető munkája igazolja vagy cáfolja a felsőbb vezetés helyességét. A minisztériumok általános eszmei útmutatásainak megvalósulása elsősorban a gyári és szövetkezeti termelés és értékesítés elemzésével ellenőrizhető. A szocialista tervfeladatok teljesítésének nagyon fontos feltétele, hogy a jól kidolgozott gazdasági politika ne csak a centrális irányító szervekben, hanem a decentralizáltan tevékenykedő vállalatok, szövetkezetek életében is érvényesüljön. A központi tudományos irányító munka és a korszerű vállalati, szövetkezeti belső mechanizmus azonban automatikusan nem alakul ki. Azoknak az üzemeknek, intézményeknek a tapasztalatai (Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat, Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár), ahol a vállalati mechanizmus felzárkózott a népgazdasági reform követelményeinek szintjére, bizonyítják a szerteágazó technikai és közgazdasági szervező munkának a szükségességét. A gazdasági vezetésnek — a párt, a szakszervezet és a KISZ eszmei támogatásával — mindenütt, ahol még nem történt meg, elsősorban a saját, a múltból örökölt maradi nézetével szükséges szakítania. Az előrehaladást gátolja az olyan felfogás, amely csak a pillanatnyi előnyök megszerzésén fáradozik. A szocialista, korszerű gyári és szövetkezeti belső mechanizmus azt tartalmazza, hogy a termelőegység irányítása a gazdálkodás összes feladatainak teljesítésével megbízhatóan helytáll. A népgazdasági reform öntevékeny megvalósítása szükségessé teszi az olyan szervezettséget, amely a lehető legvilágosabban tisztázza azt, hogy a termelőegység gépi berendezése és az ott dolgozók készsége mire a legalkalmasabb. Csak a műszaki és közgazdasági értékelés tárhatja fel megbízhatóan, hogy a vállalat vagy szövetkezet a szubjektív és technikai adottságokat miként alakíthatja a szükségnek megfelelően. A vállalati és szövetkezeti mechanizmus nem nélkülözheti a szakember-utánpótlásról, a termelés műszaki és szervezési távlatairól szóló tájékoztatást A jól megalapozott információs rendszernek a feladata, hogy megbízható tájékoztatást adjon a kereslet és kínálat alakulásáról, a fogyasztói követelmények várható módosulásáról és a hasonló termékeket előállító cégekről. Az állami és szövetkezeti termelő egységek vezetői tevékenységüket semmiképpen sem végezhetik úgy, hogy csak a ma termelési, értékesítési és részesedési lehetőségeit veszik figyelembe. A műszaki, technikai fejlesztésnek és a közgazdasági szervezésnek éppen az adja az értékét, hogy előbbre tekint, a jövő nagyobb feladataira igyekszik időben elkészülni, és megvalósításukon a lehető legkisebb kockázattal fáradozni. Az állami, vállalati és egyéni érdek ellentétei a szocialista tervgazdálkodásban sem szűnnek meg teljesen. Ám az érdekeltérések gyorsabb felismeréséért és feloldásáért szükséges a tudományosabb és minden tekintetben intenzívebb gazdálkodással megfontoltan fáradozni. A termelő tevékenységben mélyen érvényesülő üzemi és szövetkezeti mechanizmus felelhet csak meg a népgazdasági feladatnak úgy, hogy a dolgozók egyéni érdekeit is hatásosan szolgálja. Lányai Sándor