Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
ZUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAITOK 1. JÚNIUS 30. KEDD ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Jó évre alapozunk Napirendjét nézve, hátrafelé tekintett ezúttal az országgyűlés — a múlt évi állami költségvetés végrehajtását vitatta meg —, valójában a jelen és a közeljövő tennivalóit tárgyalta meg, felelősséggel, de bizakodóan. Csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott Tisza-völgyi árvíz nyomasztotta a képviselők hangulatát, bár ezen is joggal kerekedett felül annak tudata, hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető, és hogy ha nem lettünk volna ilyen erőfeszítésekre képesek, a kár, a baj sokszorosan nagyobb lehetett volna. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel korántsem tekintette megoldottnak a károsultak megsegítését, az érintett községek újjáépítésének gondját. Dégen Imre államtitkár beszámolóját megkülönböztetett figyelemmel hallgatták. Többen is rátértek a segítés további, konkrét feladataira, javaslatokat terjesztettek elő, s a pénzügyminiszter jelentős teret szentelt beszámolójában e problémának. Egyébként a természeti katasztrófa lényegében sikeres leküzdése és az elmúlt időszak gazdasági tevékenysége és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az ország, a társadalom ilyen mértékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem sikerült volna az ismert mértékben megszilárdítani a magyar népgazdaságot, mint ahogy további teendőinkben is erre az alapra támaszkodhatunk. Ezt a biztos fundamentumot jelentősen megerősítette az elmúlt esztendő, amely — Vaskó Mihály, Borsod megyei képviselő megállapítása szerint — a legjobb, a legeredményesebb volt az utóbbi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter, alapjában tartózkodó hangú beszámolója, mindenekelőtt az, amit a külkereskedelmi kapcsolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fizetési mérlegünkben végbement kedvező változásról, a vállalati jövedelmek biztató alakulásáról és a lakosság pénzbevételeinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasztalható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beruházási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vitában. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — akinek a széles körű vizsgálatok rendkívül tanulságos anyaga áll rendelkezésére — példák felsorolásával figyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok megengedhetetlen, erkölcstelen manipulációira, másrészt javaslatot is tett az építkezések meggyorsítására. Más képviselők is értékes megjegyzésekkel igyekeztek segítséget adni e nagy, országos probléma megoldásához. Ám a pénzügyminiszter óvta az országgyűlést a túlzott derűlátástól, mondván: jó néhány év kell ahhoz, hogy ezen a területen — a beruházások reális keretek között tartásával és az építő- s építőanyagipar lendületes fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremteni. Ezúttal csupán egy esztendőről volt szó, az egészében jól zárult tavalyi esztendőről. És persze, kimondva a kimondatlant, leginkább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők, b. j. Készülődés a 700 éves jubileumra Rába menti horgásztanyák Ipartörténeti karnevál Hétfőn délelőtt Győrött, a városi tanácsház kistermében tartotta meg ülését a Nyugat-dunántúli Intéző Bizottság, amelyen megjelent Kovács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára, Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, dr. Gonda György, a Vas megyei tanács vb-elnöke, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei tanács vb-elnöke és Jankovits István, a Győr városi pártbizottság első titkára, azonkívül Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Győr városok tanácsainak elnökei. Az Országos Idegenforgalmi Tanácsot dr. Rózsa Miklós képviselte. Lombos Ferenc köszöntötte a megjelenteket, majd meghallgatták és megvitatták Putz József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és Dologh Ervinnek, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnökeinek beszámolóját a Rába rendezésének idegenforgalmi lehetőségeiről. Kihasználatlan napfény A Rába Ausztriában, az Alpok keleti szegélyén ered. Az országhatártól Sárvárig szabályozatlan, erősen kanyarog. Sárvár és Győr között a folyó nagy és középvízi szabályozása gyakorlatilag befejeződött. A Rába magyar szakasza mentén az évi átlagos csapadékmennyiség Győrnél 550, az országhatárnál 800 milliméter. A napfény-tartam évi átlaga Győrnél 1950, Szombathelynél 1850 óra. A Rába völgyében a szabályozatlan szakaszon általában erdők és kaszálók vannak. A szabályozott szakasz hullámterének nagy részét erdő borítja. Az alsó szakaszon kevesebb az erdő. A Rába völgye és hullámtere hangulatos táj. Növényzete a víz közelsége miatt még a száraz nyári hónapokban is üdezöld, ezért az emberre frissítően hat. A vendéglátási és elszállásolási lehetőség még nagyon kevés a Rába mentén, csak Horgászatra és horgásztanyák létesítésére még alkalmasabb, ahogyan azt a felszólalók közül dr. Gonda György, Horváth Imre és Lombos Ferenc is kiemelte. Halmennyisége is megfelelő, a Rábában fogott hal íze pedig kitűnő. Javasolta a bizottság a Rába partjait a tanácsoknak helyi hasznosításra, víkendházak és vállalati üdülők létesítésére. Ezt követően dr. Csernitzki Gyula tájékoztatta a megjelenteket Győr város fennállásának 700. évfordulója megünnepléséről. Két évvel ezelőtt készült el az ünnepségek programja, és ma már a részleteket dolgozzák ki. Lapunkban már többször beszámoltunk Győr nagy ünnepének eseményeiről. Most újabb érdekes dolgokat tudtunk meg. posta Győr életével és történelmével foglalkozó bélyegeket ad ki, és lesz ünnepi felülbélyegzés is. A Pénzügyminisztériummal előrehaladott tárgyalások folynak győri em-Győr mellett van üdülésre kijelölt kemping. A kempingezést is csak azok számára javasolják, akik kedvelik a vadregényes tájakat, és nem félnek a szúnyogoktól. A Rábán a minden megkötöttség nélküli fürdőzés nem engedhető meg, a változó vízmennyiség és a szakadó part miatt. Jelenleg a Rábán csak a következő helyeken van kijelölt fürdőhely: Körmend, Nick, Várkesztő és Győr. Csónakázásra viszont minden más víznél alkalmasabb a folyalékpénz kiadásáról. Herenden már készülnek a győri ajándéktárgyak. A Badacsonyi Állami Pincegazdaság Győr elnevezésű különleges bort hoz forgalomba az évfordulóra. Minden palackhoz kis füzetet mellékelnek Győr rövid történetével. Az emlékünnep eseményei Borsos Miklós készíti a városi tanácsház előcsarnokában felállítandó márvány reliefet. Az ünnepi évben, május 1-én a felvonulás előtt jelmezes ipartörténeti karnevált tartanak. Harminc tudományos konferencia lesz a városban, azonkívül itt rendezik meg Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, valamint Kovács Mária Kossuth-díjas keramikus gyűjteményes kiállítását. Mindketten Győr város szülöttei, Czigány Jenő tartotta meg a következő referátumot, a kulturális és műemléki szakbizottság tevékenységéről. Kifogásolta, hogy kevés a Győrt bemutató prospektus, valamint azt, hogy a Dunántúlról szóló francia nyelvű ismertetőben sem Esztergom, sem Győr nem szerepel. Az ülés után a bizottság tagjait dr. Csernitzki Gyula autóbuszon kalauzolta végig a városon. A megyei tanács csónakházában elfogyasztott közös ebéd után Pannonhalmát látogatták meg. Megtekintették az évezredes műemlékeket, majd a bazilikában Cziglényi László nagyszerű orgonahangversenyében gyönyörködtek. A látogatás befejezéseként Monsberger Ulrik kormányzó perrel adott fogadást a bizottság tagjai tiszteletére. Imre Béla Közös kincsünk Erősítés az Ikvának Felülről tartanak Petrázán A zimankóra emlékezünk kánikulában: a januári fagyos napokon leesett töméntelen hó valósággal felszippantotta az Ikvát. Akár az itatóspapír a tintát, úgy nyelte el a hó a patak vizét. A cukorgyártók pedig karba tett kézzel álltak az üzemben, és várták a jó szerencsét. Az Ikva azonban nem akart hízni. Tíz nap is eltelt, mire a Petőházi Cukorgyárban újra megkezdődhetett a munka. A füllesztően meleg nyárban üdítő a hűs napokra gondolni, a cukorgyártók azonban nem szívesen emlékeznek vissza arra az időre, amikor a vízszegénység megbénította munkájukat. Ezért határozta el a gyár a többi között, hogy a nyáron megépíti vízkiviteli művét. Szorgalmas munkával telnek a napok a Petőházi Cukorgyárban. A karbantartási feladatoknak mintegy a felét végezték el eddig, s most háromszáz lakatos, technikus és gépész fáradozik, hogy szeptemberig újra munkára képessé tegye az üzem berendezéseit. Az utolsó csavarig szétszerelik a gépeket, kicserélik az elkopott, meghibásodott vagy meggyengült alkatrészeket. A szokásos javítási munkák ezek, de az üzemben folyó egyéb tevékenységet is már-már szokásosnak kell tekinteni. A Petőházi Cukorgyár vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy a tavaszi és nyári pihenőhónapokban megifjítsa a gyárat. A tavalyi karbantartási munkák során több millió forint értékű olyan berendezést épített be, amellyel könnyíthette a nehéz fizikai munkát, és csökkenthette a dolgozók számát. Szükség volt erre az intézkedésre tavaly, és szükség lesz az idén is. Mind nehezebb ugyanis a feldolgozási idényben munkást kapni. Tavaly például 80—100 dolgozóval kevesebben jelentkeztek munkára, mint ahányra (Folytatás a 2. oldalon.) Japán vendégek Győrött A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium vendégeiként Japánból útügyi szakemberek érkeztek a napokban hazánkba. A KPM közúti főosztályának dolgozói tegnap Győrbe hozták a vendégeket a Közúti Igazgatósághoz, ahol Mentes Zoltán főmérnök fogadta őket. A szakmai tanácskozás után a kedves japán barátokat Pannonhalmára kalauzolták, ahol megtekintették a nagy hírű gyűjteményeket. ARA: 80 fillér Vasárnap nyitott a tábor Kezdők százötvenen Vasárnap este 7 órakor a DIVSZ-induló hangjai töltötték be Enese határát. Mintegy másfél száz sárga pólóinges, farmernadrágos fiatal fegyelmezett sorokban tisztelgett a nemzetiszínű zászlónak, amelynek felvonásával megnyílt a Sziklai Sándor Önkéntes Ifjúsági Építőtábor. Az ünnepi megnyitón részt vett Kollár Tibor, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára is, és Darvas Frigyes, a KISZ Győr városi bizottságának első titkára köszöntötte a fiatalokat. — Ha hansági földre lép az ember, önkéntelenül az emlékezés keríti hatalmába. Tizenhárom évvel ezelőtt, 1958-ban a KISZ hívő szavára megjelentek ezen a területen sátraikkal, lapátaikkal a fiatalok, hogy visszahódítsák, termővé tegyék a lápot. Azóta minden évben jönnek ide fiatalok az ország minden részéből, hogy ebből a nerpes célt szolgáló feladatból kivegyék a részüket. — Itt a fiatalok mindig győztesként kerültek ki abból a harcból, amit az időjárás viszontagságaival, a kegyetlen talajviszonyokkal vívtak. — Ezek a táborok mindig kemény embereket kívántak és kívánnak ma is. Itt az erős erősebbé válik, a gyenge megerősödik. Legyetek méltók a tábor névadójához, Sziklai Sándorhoz, aki életét adta a hazáért. Legyetek méltók az elődökhöz, szerezzetek megbecsülést munkátok által magatoknak és az iskolátoknak. Legyetek büszkék arra, hogy a Hanságban dolgozzatok, szerezzetek itt jó élményeket, és töltsétek el a két hetet kellemesen — mondotta a többi között Darvas Frigyes. (Folytatás a 3. oldalon.) Vágják a köményt, a repcét készen az aratásra A tegnap reggeli hűvös időnek örültek a termelőszövetkezetek. Megszűnt a gabonaszemet szorító hőség, a gyors beérés helyett lassan érlelődhet a kalász. A hűvös reggelen azt az értesítést kaptuk, hogy már aratnak Bőnyrétalapon. Valóban arattak: köményt és repcét. Az őszi árpa már szökült a dombokon, de még nem kaszaéretten. Mire a gabonatáblák sarkaira állhatnak a kombájnok, betakarítják a két pénzes növényt. A gazdaság 40 hold köményt vetett tavaly, s az évelő növény az idén adott termést. De már az első esztendő ispénzt hozott: mákkal vetették felül a köményt, amelyet hétfőn két RS— 09-es rendrevágóval arattak a Mayer-tagon. ötven ember szedte marokba, kötötte kévékbe a gazdag termést ígérő növényt A kévéket felállogatták, hogy még néhány napot eredjen a mag. Később jönnek a kombájnok és elcsépelik. Eddig még nem termesztettek kőnyrétalapon köményt. Most, hogy elérkezett az aratása, örülnek, hogy vetették. Sárkány Lajos idős tsz-tag, aki másutt már foglalkozott ezzel a pénzes növénynyel, azt mondja, hogy a Mayer-tagon holdanként leadja a 3—4 mázsát, ha jól beérik a petrencékben. Ez pedig azt jelenti, hogy egy holdról 10—11 000 forintot árulnak az idén köményből. A tábla sarkától alig egy dobásnyira a másik dűlőben kapor virágzik, 35 holdon. A kapor alatt már zöldell A kömény, amelyet jövőre aratnak. A bárótagi dűlőben két rendrevágó forgolódik. Alig néhány kerülő, és végeznek a repce aratásával. A rendek dúsak, kövérek. Százötven holdon termeli a gazdaság az idén repcét, és úgy számolnak a termelőszövetkezetben, hogy holdanként 6—7000 forintot árulnak az olajos magból. Bent, a tsz gépjavító-telepén már katonás sorban áll a nyolc kombájn. Jól javítottam készen a soron következő aratásra. Pi Vágják a repcét Bőnyrétalapon — Én már arattam köményt — mondja sárkány Lajos. — gy — a felv.