Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

ZUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­ITOK 1­. JÚNIUS 30. KEDD ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Jó évre alapozunk Napirendjét nézve, hátra­felé tekintett ezúttal az or­szággyűlés — a múlt évi ál­lami költségvetés végrehaj­tását vitatta meg —, valójá­ban a jelen és a közeljövő tennivalóit tárgyalta meg, fe­lelősséggel, de bizakodóan. Csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott Tisza-völgyi árvíz nyomasz­totta a képviselők hangula­tát, bár ezen is joggal kere­kedett felül annak tudata, hogy megtettünk és megte­szünk mindent, ami megte­hető, és hogy ha nem lettünk­­­ volna ilyen erőfeszítésekre képesek, a kár, a baj sokszo­rosan nagyobb lehetett vol­na. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel korántsem tekintette megoldottnak a ká­rosultak megsegítését, az érintett községek újjáépítésé­nek gondját. Dégen Imre ál­lamtitkár beszámolóját meg­különböztetett figyelemmel hallgatták. Többen is rátér­tek a segítés további, konk­rét feladataira, javaslatokat terjesztettek elő, s a pénzügy­­miniszter jelentős teret szen­telt beszámolójában e prob­lémának. Egyébként a természeti ka­tasztrófa lényegében sikeres leküzdése és az elmúlt idő­szak gazdasági tevékenysége és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az or­szág, a társadalom ilyen mértékben ellenállni a fenye­gető veszedelemnek, ha nem sikerült volna az ismert mér­tékben megszilárdítani a ma­gyar népgazdaságot, mint ahogy további teendőinkben is erre az alapra támaszkod­hatunk. Ezt a biztos fundamentu­mot jelentősen megerősítette az elmúlt esztendő, amely — Vaskó Mihály, Borsod me­gyei képviselő megállapítása szerint — a legjobb, a leg­eredményesebb volt az utób­bi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügymi­niszter, alapjában tartózkodó hangú beszámolója, minde­nekelőtt az, amit a külkeres­kedelmi kapcsolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fi­zetési mérlegünkben végbe­ment kedvező változásról, a vállalati jövedelmek biztató alakulásáról és a lakosság pénzbevételeinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasz­talható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beru­házási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vitában. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke — akinek a széles körű vizsgálatok rend­kívül tanulságos anyaga áll rendelkezésére — példák fel­sorolásával figyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok megengedhetetlen, erkölcste­len manipulációira, másrészt javaslatot is tett az építkezé­sek meggyorsítására. Más képviselők is értékes meg­jegyzésekkel igyekeztek se­gítséget adni e nagy, orszá­gos probléma megoldásához. Ám a pénzügyminiszter óvta az országgyűlést a túlzott de­rűlátástól, mondván: jó né­hány év kell ahhoz, hogy ezen a területen — a beru­házások reális keretek között tartásával és az építő- s épí­tőanyagipar lendületes fej­lesztésével — egyensúlyt tud­junk teremteni. Ezúttal csupán egy eszten­dőről volt szó, az egészében jól zárult tavalyi esztendő­ről. És persze, kimondva a kimondatlant, leginkább ar­ról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkö­vetkezők, b. j. Készülődés a 700 éves jubileumra Rába menti horgásztanyák Ipartörténeti karnevál Hétfőn délelőtt Győrött, a városi tanácsház kistermé­ben tartotta meg ülését a Nyugat-dunántúli Intéző Bi­zottság, amelyen megjelent Kovács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára, Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának titkára, dr. Gonda György, a Vas me­gyei tanács vb-elnöke, Lom­bos Ferenc, a Győr-Sopron megyei tanács vb-elnöke és Jankovits István, a Győr vá­rosi pártbizottság első titká­ra, azonkívül Sopron, Szom­bathely, Zalaegerszeg és Győr városok tanácsainak el­nökei. Az Országos Idegen­­forgalmi Tanácsot dr. Rózsa Miklós képviselte. Lombos Ferenc köszöntöt­te a megjelenteket, majd meghallgatták és megvitat­ták Putz József, az Észak-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság és Dologh Ervinnek, a Nyu­gat-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság igazgató-főmérnökei­nek beszámolóját a Rába ren­dezésének idegenforgalmi le­hetőségeiről. Kihasználatlan napfény A Rába Ausztriában,­ az Alpok keleti szegélyén ered. Az országhatártól Sárvárig szabályozatlan, erősen kanya­rog. Sárvár és Győr között a folyó nagy és középvízi sza­bályozása gyakorlatilag befe­jeződött. A Rába magyar sza­kasza mentén az évi átlagos csapadékmennyiség Győrnél 550, az országhatárnál 800 milliméter. A napfény-tar­tam évi átlaga Győrnél 1950, Szombathelynél 1850 óra. A Rába völgyében a sza­bályozatlan szakaszon általá­ban erdők és kaszálók van­nak. A szabályozott szakasz hullámterének nagy részét erdő borítja. Az alsó szaka­szon kevesebb az erdő. A Rá­ba völgye és hullámtere han­gulatos táj. Növényzete a víz közelsége miatt még a száraz nyári hónapokban is üdezöld, ezért az emberre frissítően hat. A vendéglátási és elszállá­solási lehetőség még nagyon kevés a Rába mentén, csak Horgászatra és horgászta­nyák létesítésére még alkal­masabb, ahogyan azt a fel­szólalók közül dr. Gonda György, Horváth Imre és Lombos Ferenc is kiemelte. Halmennyisége is megfelelő, a Rábában fogott hal íze pe­dig kitűnő. Javasolta a bi­zottság a Rába partjait a ta­nácsoknak helyi hasznosítás­ra, víkendházak és vállalati üdülők létesítésére. Ezt követően dr. Csernitzki Gyula tájékoztatta a megje­lenteket Győr város fennál­lásának 700. évfordulója megünnepléséről. Két évvel ezelőtt készült el az ünnepségek programja, és ma már a részleteket dol­gozzák ki. Lapunkban már többször beszámoltunk Győr nagy ünnepének eseményei­ről. Most újabb érdekes dol­gokat tudtunk meg. posta Győr életével és történelmé­vel foglalkozó bélyegeket ad ki, és lesz ünnepi felülbé­lyegzés is. A Pénzügyminisz­tériummal előrehaladott tár­gyalások folynak győri em-Győr mellett van üdülésre kijelölt kemping. A kempin­gezést is csak azok számára javasolják, akik kedvelik a vadregényes tájakat, és nem félnek a szúnyogoktól. A­ Rábán a minden megkötött­ség nélküli fürdőzés nem en­gedhető meg, a változó víz­­mennyiség és a szakadó part miatt. Jelenleg a Rábán csak a következő helyeken van kijelölt fürdőhely: Körmend, Nick, Várkesztő és Győr. Csó­nakázásra viszont minden más víznél alkalmasabb a fo­lya­­lékpénz kiadásáról. Herenden már készülnek a győri aján­déktárgyak. A Badacsonyi Állami Pincegazdaság Győr elnevezésű különleges bort hoz forgalomba az évforduló­ra. Minden palackhoz kis fü­zetet mellékelnek Győr rövid történetével. Az emlékünnep eseményei Borsos Miklós készíti a vá­rosi tanácsház előcsarnoká­ban felállítandó márvány re­liefet. Az ünnepi évben, má­jus 1-én a felvonulás előtt jelmezes ipartörténeti karne­vált tartanak. Harminc tudo­mányos konferencia lesz a városban, azonkívül itt ren­dezik meg Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász­művész, valamint Kovács Mária Kossuth-díjas kera­mikus gyűjteményes kiállí­tását. Mindketten Győr város szülöttei, Czigány Jenő tartotta meg a következő referátumot, a kulturális és műemléki szak­­bizottság tevékenységéről. Ki­fogásolta, hogy kevés a Győrt bemutató prospektus, vala­mint azt, hogy a Dunántúlról szóló francia nyelvű ismerte­tőben sem Esztergom, sem Győr nem szerepel. Az ülés után a bizottság tagjait dr. Csernitzki Gyula autóbuszon kalauzolta végig a városon. A megyei tanács csónakházában elfogyasztott közös ebéd után Pannonhal­mát látogatták meg. Megte­kintették az évezredes mű­emlékeket, majd a baziliká­ban Cziglényi László nagy­szerű orgonahangversenyé­ben gyönyörködtek. A láto­gatás befejezéseként Mons­­berger Ulrik kormányzó per­rel adott fogadást a bizott­ság tagjai tiszteletére. Imre Béla Közös kincsünk Erősítés az Ikvának Felülről tartanak Petrázán A zimankóra emlékezünk kánikulában: a januári fa­gyos napokon leesett tömén­telen hó valósággal felszip­pantotta az Ikvát. Akár az itatóspapír a tintát, úgy nyelte el a hó a patak vi­zét. A cukorgyártók pedig karba tett kézzel álltak az üzemben, és várták a jó sze­rencsét. Az Ikva azonban nem akart hízni. Tíz nap is eltelt, mire a Petőházi Cu­korgyárban újra megkezdőd­hetett a munka. A füllesztően meleg nyár­ban üdítő a hűs napokra gon­dolni, a cukorgyártók azon­ban nem szívesen emlékez­nek vissza arra az időre, ami­kor a vízszegénység megbé­nította munkájukat. Ezért ha­tározta el a gyár a többi kö­zött, hogy a nyáron megépíti vízkiviteli művét. Szorgalmas munkával tel­nek a napok a Petőházi Cu­korgyárban. A karbantartási feladatoknak mintegy a fe­lét végezték el eddig, s most háromszáz lakatos, technikus és gépész fáradozik, hogy szeptemberig újra munkára képessé tegye az üzem be­rendezéseit. Az utolsó csava­rig szétszerelik a gépeket, ki­cserélik az elkopott, meghi­básodott vagy meggyengült alkatrészeket. A szokásos javítási mun­kák ezek, de az üzemben fo­lyó egyéb tevékenységet is már-már szokásosnak kell te­kinteni. A Petőházi Cukor­gyár vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy a tava­­­szi és nyári pihenőhónapok­ban megifjítsa a gyárat. A tavalyi karbantartási mun­kák során több millió forint értékű olyan berendezést épí­tett be, amellyel könnyíthet­­te a nehéz fizikai munkát, és csökkenthette a dolgozók számát. Szükség volt erre az intéz­kedésre tavaly, és szükség lesz az idén is. Mind nehe­zebb ugyanis a feldolgozási idényben munkást kapni. Ta­valy például 80—100 dolgo­zóval kevesebben jelentkez­tek munkára, mint ahányra (Folytatás a 2. oldalon.) Japán vendégek Győrött A Közlekedési­ és Posta­ügyi Minisztérium vendégei­ként Japánból útügyi szak­emberek érkeztek a napok­ban hazánkba. A KPM köz­úti főosztályának dolgozói tegnap Győrbe hozták a ven­dégeket a Közúti Igazgató­sághoz, ahol Mentes Zoltán főmérnök fogadta őket. A szakmai tanácskozás után a kedves japán barátokat Pan­nonhalmára kalauzolták, ahol megtekintették a nagy hírű gyűjteményeket. ARA: 80 fillér Vasárnap nyitott a tábor Kezdők százötvenen Vasárnap este 7 órakor a DIVSZ-induló hangjai töltöt­ték be Enese határát. Mint­egy másfél száz sárga pólói­n­­ges, farmernadrágos fiatal fegyelmezett sorokban tisz­telgett a nemzetiszínű zászló­nak, amelynek felvonásával megnyílt a Sziklai Sándor Önkéntes Ifjúsági Építőtábor. Az ünnepi megnyitón részt vett Kollár Tibor, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára is, és Darvas Frigyes, a KISZ Győr városi bizottságának első tit­kára köszöntötte a fiatalokat. — Ha hansági földre lép az ember, önkéntelenül az emlékezés keríti hatalmába. Tizenhárom évvel ezelőtt, 1958-ban a KISZ hívő szavá­ra megjelentek ezen a terüle­ten sátraikkal, lapátaikkal a fiatalok, hogy visszahódítsák, termővé tegyék a lápot. Az­óta minden évben jönnek ide fiatalok az ország minden ré­széből, hogy ebből a nerpes célt szolgáló feladatból kive­gyék a részüket. — Itt a fiatalok mindig győztesként kerültek ki ab­ból a harcból, amit az időjá­rás viszontagságaival, a ke­gyetlen talajviszonyokkal vívtak. — Ezek a táborok mindig kemény embereket kívántak és kívánnak ma is. Itt az erős erősebbé válik, a gyenge megerősödik. Legyetek mél­tók a tábor névadójához, Sziklai Sándorhoz, aki életét adta a hazáért. Legyetek méltók az elődökhöz, szerez­zetek megbecsülést munká­tok által magatoknak és az iskolátoknak. Legyetek büsz­kék arra, hogy a Hanságban dolgozzatok, szerezzetek itt jó élményeket, és töltsétek el a két hetet kellemesen — mon­dotta a többi között Darvas Frigyes. (Folytatás a 3. oldalon.) Vágják a köményt, a repcét készen az aratásra A tegnap reggeli hűvös­ idő­nek örültek a termelőszövet­kezetek. Megszűnt a gabona­szemet szorító hőség, a gyors beérés helyett lassan érlelőd­het a kalász. A hűvös reg­gelen azt az értesítést kap­tuk, hogy már aratnak Bőny­­rétalapon. Valóban arattak: köményt és repcét. Az őszi árpa már szökült a dombokon, de még nem ka­szaéretten. Mire a gabona­táblák sarkaira állhatnak a kombájnok, betakarítják a két pénzes növényt. A gazdaság 40 hold kö­ményt vetett tavaly, s az évelő növény az idén adott termést. De már az első esz­tendő is­­pénzt ho­zott: mákkal vetették f­­elül a köményt, ame­lyet hétfőn két RS— 09-es rendrevágóval arattak a Mayer-ta­­gon. ötven ember szedte marokba, kö­tötte kévékbe a gaz­dag termést ígérő nö­vényt A kévéket fel­­állogatták, hogy még néhány napot ered­­jen a mag. Később jönnek a kombájnok és elcsépelik. Eddig még nem termesztettek kőny­­rétalapon köményt. Most, hogy elérke­zett az aratása, örül­nek, hogy vetették. Sárkány Lajos idős tsz-tag, aki másutt már foglalkozott ez­zel a pénzes növény­nyel, azt mondja, hogy a Mayer-tagon holdanként leadja a 3—4 mázsát, ha jól beérik a petrencék­­ben. Ez pedig azt je­lenti, hogy egy hold­ról 10—11 000 forin­tot árulnak az idén köményből. A tábla sarkától alig egy dobásnyira a másik dűlőben kapor virágzik, 35 holdon. A kapor alatt már zöldell A kömény, amelyet jövőre arat­nak. A báró­tagi dűlőben két rendrevágó forgolódik. Alig néhány kerülő, és végeznek a repce aratásával. A ren­dek dúsak, kövérek. Százöt­ven holdon termeli a gazda­ság az idén repcét, és úgy számolnak a termelőszövet­kezetben, hogy holdanként 6—7000 forintot árulnak az olajos magból. Bent, a tsz gépjavító-tele­pén már katonás sorban áll a nyolc kombájn. Jól javítot­tam készen a soron követke­ző aratásra. P­i­ Vágják a repcét Bőnyrétalapon — Én már arattam köményt — mondja sárkány Lajos. — gy — a felv.

Next