Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
1970. augusztus 1., szombat Aranka ellen szarvaskerep Az élősködő gyomnövények közül a szántóföldi kultúra legjelentősebb kártevője az aranka. Kisebb-nagyobb foltokban lepi el a pillangósokat, különösen a vörösherét és lucernát. Nagy területen pusztítja a takarmányt, a magfogást pedig lehetetlenné teszi. Vas megyében Horváth István tudományos kutató, nemesítő egy véglegesnek látszó irtási módszert kísérletezett ki az aranka ellen. Megfigyelte: azokról a területekről véglegesen eltűnik az aranka, amelyeken legalább húszévenként egyszer szarvaskerepet termesztettek. A megfigyelés alapján indult módszeres kísérletek során tisztázódott az is, milyen arányban leghatásosabb a szarvaskerep az élősködőre. A kísérletek eredményeire a szakemberek és a gyakorlati gazdák is felfigyeltek. (MTI) Elkészült a talajerő-utánpótlás tervezete Miniszteri értekezlet a MÉM-ben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezleteken tárgyalja meg rendszeresen az élelmiszer-gazdaság munkáját, feladatait. A miniszteri értekezlet legutóbbi ülésén a MÉM vezetői megvitatták a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztési tervét és a magyar mezőgazdaság talajerő-gazdálkodásának fejlesztését. Érdekes megállapítása volt az értekezletnek: a magyar mezőgazdaságnak ma már alig van olyan területe, amelyet eddig nem használtak ki és később termelésibe lehetne bevonni. Ezért különös jelentősége van a trágyázásnak, a talajerő gondos utánpótlásának, hogy növeljék a mezőgazdasági üzemek a talaj termőképességét. Ezt tudják a gazdaságok, és mégis, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz képest még mindig kevés műtrágyát használnak fel. A fejlődés azonban számottevő: 1950- ben 4,8 kiló vegyes műtrágya jutott egy hektárra, vegyes hatóanyagban számítva, 1968- ban már 76 kilót használtak fel. A számítások szerint a nagyüzemek jelenleg 1 forint értékű műtrágya felhasználásával 2 forint hasznot érnek el. E számítás alapján határozták meg a talajerő-utánpótlás országos programját, melyet a miniszteri tanácskozás jóváhagyott. A program szerint 29 tudományos intézmény bevonásával 1971 és 1977 között kutatásokat végeznek a műtrágya hatékonyságának növelésére, felhasználásának fokozására. Ezen idő alatt 25 százalékkal fokozzák a műtrágya hatékonyságát. A program megvalósításával lehetővé válik, hogy az ország mezőgazdasága évente 5—6 milliárd forint értékű műtrágyát használjon fel a talajerő utánpótlására. Ezáltal olyan terméshozam-növekedést érnek majd el az üzemek, hogy 2,5—3 milliárd forinttal növelhetik bevételüket. A program végrehajtására 64 millió forintot használnak fel, és a kutatómunka irányításával a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát bízta meg a miniszteri tanácskozás. A miniszteri értekezleten tárgyalt kutatási program a növénytermesztésnek majdnem mindegyik ágazatát érinti, így például megvizsgálják a trágya és a talaj kölcsönhatását, kidolgozzák a szántóföldi és a kertészeti növények trágyázási rendszerét, megvizsgálják a műtrágyák forgalmazását, raktározását és a felhasználással kapcsolatos műszaki fejlesztést. A kutatások ,a legváltozatosabb talajviszonyokra, talajtípusokra is, kiterjednek. Az évente elért részeredményekről tájékoztatják a gazdaságokat, hogy már a kutatások idején is alkalmazhassák az új módszereket. PD 1 - Messziről jöttek rólunk Tanulság Hat külföldi munkással beszélgettünk tegnap befejeződött sorozatunkban. Olyan emberekkel, akik hosszabbravidebb ideig dolgoztak vagy dolgoznak a Magyar Vagon- és Gépgyárban. Kíváncsiak voltunk a messziről jött emberek véleményére: milyennek ismerték meg Magyarországot és a magyarokat, Győrt és a győrieket, a Vagongyárat és a vagongyári dolgozókat? Beszéltünk szocialista országból érkezett szakemberekkel, nyugati cégek alkalmazottjaival, időssel, fiatalabbal, mérnökkel, technikussal, szerelővel. Nagyjából hasonló kérdéseket intéztünk hozzájuk. Úgy véltük, ily módon kaphatjuk a leginkább hű tájékozódást az idegeneknek rólunk alkotott véleményéről. A hasonló kérdésekre — egymástól függetlenül — hasonló válaszokat kaptunk. Mindannyian nagyon jól érezték magukat nálunk, megszerették az országot és lakóit, és egy kivételtől eltekintve (a csehszlovák szerelők jogos kritikai megjegyzéseire gondolunk) nagy elismeréssel szóltak a Magyar Vagon- és Gépgyár közösségéről, valamint a járműprogram győri megvalósításáról. Az ilyen beszélgetésekben kötelező udvariasságot leszámítva úgy érezzük, hogy dolguk végeztével ezek az emberek jó érzéssel távoznak el a Vagongyárból és Győrből. És ha hat idegen munkás jól érezte magát nálunk, akkor fel kell tételeznünk, hogy azoknak is kedvező véleménye alakult ki rólunk, akikkel nem beszéltünk. Jólesően írjuk le, hogy a híres magyaros vendégszereteten túlmenően a Vagongyár vezetői megbecsülik azokat, akik idegen állampolgárokként hozzájárulnak a magyar járműprogram megvalósításához. Tapasztalataink szerint ez a megbecsülés minden esetben meg is haladta a hivatalos szerződésekben vállalt kötelezettséget. Az így kialakult jó kapcsolat — hisszük — kimutatható mennyiségi és minőségi többletet hoz a Magyar Vagon- és Gépgyárnak. A cikksorozat anyagának összegezésekor férfiasan bevalljuk: kissé csalódtunk. Több érdekességet, szenzációt reméltünk a riportalanyoktól, hiszen meglepő történetek adják a cikkek savaborsát. Ilyeneket nem kaptunk. A dolgos hétköznapok krónikáját jegyezhettük fel valamennyi beszélgető partnerünk szavaiból. Végül is, jó, hogy ez így van. A Párizsból, Bécsből vagy Brnoból jöttek is ugyanolyan munkások, ugyanúgy érző emberek, mint mi. Létük alapja ugyanaz, mint a miénk: a munka. Cs. A. — D. T. Magyar búza nyerte az orosházi nemzetközi vetélkedőt Hosszú idő óta évente rendez kisparcellás és nagyüzemi nemzetközi „búzavetélkedőt” az orosházi Új Élet Tsz. Így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj- és éghajlati viszonyainak a legmegfelelőbbet. Az idén a rendkívüli szeszélyes időjárás „komoly erőpróbára” tette a „versenyzőiket” s ezzel különösen jó alkalmat kínált a választásra. Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli körülmények között, az igen „nehéz mezőnyben” a magyar kiszombori búza bizonyult a legjobbnak. Holdankénti hozama a kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 22 mázsát, a hektolitersúlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hasonló termést hozott a szovjet mirenovszkaja is, de a minősége jóval alatta maradt a kis-zomborinak. A szovjet ranmája és az olasz leonardo 20 mázsa felett fizetett holdankint. A bezosztása viszont, amely pedig évek óta országosan kiemelkedő rekordtermést hozott, ezen a tájon most alaposan lemaradt a versenyben. Kisparcellán és nagyüzemiben egyaránt jóval húsz mázsa alatt hozott holdankint. Kimagasló eredményeket produkált Orosházán az olasz liberulla: csaknem 28 mázsát adott holdankint. E „puha” búzát takarmánynak termelik. (MTI) hűtőszekrény elkészítése alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. FIGYELJE HŰTŐSZEKRÉNYÉNEK GYÁRTÁSI SZÁMÁT! KISALFÖLD Kilenc a tízezerből Számvetés 25 év találmányairól Az elmúlt negyedszázadban tízezernél több találmányt szabadalmaztattak a magyar feltalálók. Szakembereink számos, nagy jelentőségű, új, műszaki megoldással lepték meg a világot. Egyike a legnagyobb sikert befutott találmányoknak a Heller László és Forgó László mérnökök szerkesztette légkondenzációs berendezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erőmű-építkezésekben, és az ipartelepítésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan területen is létesíthetők erőművek, ipari objektumok, ahol a korábbi módszerek alkalmazása mellett nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hűtővíz. A találmány nagy értékét igazolja, hogy a módszer felhasználásával Angliában és az NSZK-ban már atomerőműveket helyeztek üzembe, a Heller—Forgó-féle eljárást bevezetik a Szovjetunióban, az NDK-ban, és több más országban épülő új erőműveknél. Az Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban és Ausztráliában egyaránt alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály találmánya, a bioplaszt, a felszívódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdeklődést külföldön is, hiszen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasztok emberi vérfehérjéből előállított műanyagszerű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő szervezetbe beültetve a regenerációs folyamatok irányítására használhatók fel, majd felszívódnak — nyomtalanul eltűnnek. Sok külföldi, köztük japán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök, Veress Ferenc és Veress Gergely találmányának licencét, amellyel bármilyen alakú fémridak forgácsolás nélkül darabolhatók. A berendezés kés nélkül, az anyagok belső szerkezetében létrehozott feszültséggel „vág”. Szabó István görgősekéje, a szántás évezredes technikáját forradalmasító mezőgazdasági szerszám hosszú évek óta izgalomban tartotta nemcsak a műszaki szakértőket, hanem a széles közvéleményt is. A szükséges átalakításokkal, finomításokkal lényegében a vita is lezárult, és megkezdődött e nagy jövő előtt álló szerszám sorozatgyártása. A különleges eke alkalmazásával kétszer nagyobb területet lehet felszántani, s ugyanekkor a vonóerő-szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálásra, mert az új típusú eke mindezt egyetlen műveletben elvégzi. A világ minden országából érdeklődnek az új eke iránt és számos államban már megkezdődtek a próbák. Egy másik, nagy jelentőségű találmány a törökszentmiklósi Arany Kalász Tsz két vezetője, Lakatos László tsz-elnök és Baranyai József laborvezető dolgozták ki, akik gyümölcsérésmérő készüléket szerkesztettek. Berendezésükkelaranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon) meghatározható a különböző gyümölcsök tároláshoz legkedvezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a tenger felszíne alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas. Munkába állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagy jelentőségű találmány a Haldex néven már a világ szakirodalmába is bevonult eljárás a meddőhányók hasznosítására. Alkalmazásával, az évtizedek óta felgyülemlett meddőhányók feldolgozásával értékes tüzelőanyagot választhatunk ki, a visszamaradó melléktermékeket pedig építőipari alapanyagként dolgozhatják fel. Nagy sikerrel alkalmazzák Lengyelországban és Angliában, s a többi között Japán, Csehszlovákia, Törökország és a Szovjetunió szakértői foglalkoznak bevezetésével. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közeli múltban bejelentett laskagomba termesztési eljárás. Ennek lényege: az értéktelen, kukoricacsutkán ízletes, fehérjedús gombát termeszte,ek. csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kilogramm kukoricacsutkáról körülbelül 80 kiló gombát „arathatnak”. Az eljárást már a csehszlovákok és az osztrákok is átvették. Nyugat-Németországban, a Beneluxállamokban, az Egyesült Államokban és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy jelentőségű találmány Gál Pál alumínium lágy forrasztása is, amely néhány hónap alatt világszenzációt keltett. Módszerével az alumíniumot más fémekkel lehet összeforrasztani. E találmánynak forradalmasító szerepe van a hökicserélő iparban, ahol az acélt és a réz alkatrészeket alumíniummal helyettesíthetik. Japántól Amerikáig, számos cég jelentette be vásárlási szándékát a találmány licencére. N. L. A feltalálók és működő találmányuk: a gyümölcsérésmérő készülék. (MTI fotó : Fehérváry Ferenc felvétele KfS.) Magyar gumi osztrák kerékpáron kivitele ezt némileg ellensúlyozza. A baráti országok közül legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, amely kizárólag tőlünk szerzi be mélyfúrótömlőit. Bőven szállítunk a szocialista államokba hevedereket, autópaeukat és kempingcikkeket is. Egyébként tőkés exportunk legnagyobb részét is a kempingcikkek teszik ki. Pusztán a gumimatracok ás társaik több mint 3 millió dollárt „hoznak” az országba évente. A magyar kempingcikkek az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálhatók. Feltörőben van kerékpárabroncs-kivitelünk. A Graz közelében levő Junior Werke például évente gyártott 350 000 kerékpárjának jelenleg körülbelül a felét magyar gumikkal felszerelve adja el. Hollandiába irányuló kerékpárabroncs-kivitelünk idei növekedése meghaladja a 100 000 darabot és nemrég sikerült bejutnunk a rendkívül igényes svájci piacra is. (MTI) Dinamikusan növekszik gumiiparunk exportja, nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokba is. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert az iparág nem nélkülözheti a külföldi nyersanyagok, félkész- és segédanyagok behozatalát, s Jóban, rosszban segít Az Állami Biztosító Győr Sopron megyei Igazgatósága tavalyelőtt 134 esetben fizetett ki 252 864 forintot, 1969- ben pedig 159 személy kapott összesen 160 519 forint kártérítést. A városi kirendeltségeken kívül a megye minden járási székhelyén működik fiókja az Állami Biztosítónak. Az országban a megalakulása óta az ÁB 300 milliárd forint érték biztosítási védelmét látta el. Csaknem egymilliárd forintot fizetett biztosítottjainak 1964-ben, 1969- ben pedig több mint 2 milliárd forintot. Pénzintézet lévén, a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság elemi csapások vagy balesetek következtében elszenvedett kárait igyekszik csökkenteni. Adódnak helyzetek, amikor az emberek saját erejükből képtelenek anyagi ügyeiket rendezni, akkora a káruk. Az állami vállalatok elemi kárainak költségvetési fedezete 1968-ban megszűnt. Az Állami Biztosító most azokra a bajokra nyújt anyagi fedezetet, amelyek régebben a költségvetésből térültek meg. Az otthonukat is egyre többen biztosítják, hiszen az értékek gyarapodnak. Magyarországon 3 millió családi otthonból 1 600 000-nek van biztosítása. Gyarapszik a személyi biztosítás is. Jelenleg 2,6 millió élet- és balesetbiztosítást kezel az Állami Biztosító. A biztosítási és önsegélyező csoportok tagjainak száma 2 millió fölé emelkedett. Az ÁB nemzetközi kapcsolatai kiterjedtek. Jelenleg 12 szocialista és 27 tőkés biztosító társasággal tart kapcsolatot. A nemzetközi gépjárműforgalom zavartalanságát szolgálja a zöld- és kékkártya-egyezmény.