Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA: 80 fillér Román pártmunkás-küldöttség Győr-Sopron megyében Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra megyénkbe érke­zett a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága hat­tagú pártmunkás küldöttsé­ge. A delegációt Andrei Cer­­vencovich, az RKP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője vezeti. A kül­döttség tagjai: Sirbu Baiut, az RKP Fehér megyei bizott­ságának titkára, Stefan Szántó, az RKP nagyváradi városi bizottságának első titkára, a tanács vb-elnöke, Mihai Sma­­randache, az RKP Tirgu- Jiu-i városi bizottságának el­ső titkára, a tanács vb-elnö­­ke, Matéi Vasile, Alexandra Lemneanu, az RKP Központi Bizottságának munkatársai, és Pavel Platona, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének titkára. A küldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának vendé­geként tartózkodik hazánk­ban. A látogatás magyaror­szági programjának része az a kétnapos látogatás, me­lyen a román pártmunkás­küldöttség Győr-Sopron me­gyével ismerkedik. A vendégeket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának székházában Port Árpád és Zámbó József, a megyei pártbizottság titkárai, Jankovics István, a Győr vá­rosi Pártbizottság első titká­ra és Pál Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadták. Port elvtárs üdvözlő szavai után Zámbó elvtárs tájékoz­tatta a vendégeket Győr- Sopron megye lakóinak élet- és munkakörülményeiről, va­lamint a pártszervezetek te­vékenységéről. Délután a vendégek a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár pártbizottságára látogattak, ott megbeszélést folytattak a gyár párt- és gazdasági veze­tőivel, majd megtekintették a motor-, a hátsóhíd-, és szer­szám-gyáregységeket. A mai program a peresz­­tegi termelőszövetkezet meg­látogatásával kezdődik. Ezt követően a vendégek elláto­gatnak a Sopron városi Párt­­bizottságra, s megtekintik a város nevezetességeit is. A román pártküldöttség a megyei pártbizottságon. Képünk jobb szélén Andrei Cervenco- Vidi, a delegáció vezetője. (Nagy Éva felvétele) Emlékülések, koszorúzások a második félév politikai évfordulóin Az MSZMP Győr városi Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztálya elké­szítette javaslatát a második félév politikai évfordulóinak megünneplésére. A javaslat szerint I. István király születésének 1000. év­fordulóját és alkotmányunk törvénybe iktatásának 21. év­fordulóját együttesen célsze­rű megünnepelni. Egyeztetve a szerepköröket, a Hazafias Népfront­ városi Bizottsága megkoszorúzná a Köztársaság téri István-szobrot, a TIT rendezne évad elején emlék­ülést, I. István történelmi szerepét világítva meg. Az iskolákban pedig az első tör­ténelemórákon illene megem­lékezni az államalapítóról. Ajánlja a javaslat, hogy hu­szadikán délelőtt szóljon tér­zene a városi tanácsháza előtt, s délután kezdődjék Kiskúton a beatzenekarok hangversenye. A fegyveres erők napja al­kalmából szeptember 29-én a városi pártbizottság tervez koszorúzási ünnepséget a Sza­badság téri emlékműnél. November 7-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának megün­nepléséhez a pártbizottság előadói beszédek összeállítá­sához készül segítséget adni, s egy központi rendezvényt tart a párt- és KISZ-alapszervek propagandistái részére. Ko­szorúzási ünnepséget rendez a Szabadság téri emlékműnél, a szabadhegyi és az újvárosi temetőben. Ünnepi megemlé­kezés a Kisfaludy Színházban lesz, ahol ünnepi beszéd után az Ifjúsági Irodalmi Színpad ad műsort. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakulá­sa 42. évfordulóján, novem­ber 24-én a belvárosi kerületi pártszékházban tart ünnepi megemlékezést a városi párt­­bizottság. Engels születésének 150. év­fordulójáról a Technika Há­zában megrendezendő ünnepi ülésen emlékezik meg az MSZMP Győr városi Bizott­sága. Kis pénz, kis telep Egy éve már, hogy a Győr- Sopron megyei Gépipari és Finommechanikai Vállalat győri Babits Mihály utcai részlege kiköltözött a vállalat Jáki­ laposon épülő új tele­pére. Azóta mintegy százan dolgoznak ott, a telep bővíté­sét azonban egyelőre abba­hagyták. A munkák egyötöd része készült el, többre most nem futja a vállalat pénzé­ből. A költözködés valamelyest enyhített a Gépipari Vállalat gondján, de nem oldotta meg, most is sok telephelyen dol­goznak munkásai. A vállalat úgy tervezi, hogy amint meg­kezdődik Győr belvárosában a mostani központi telepük szanálása, folytatja új tele­pének építését. A tartalomból: Tűzszünet a Közel-Keleten Sopron közlekedésének fejlesztése A lelkiismeret nyugalma Olvasóink rovata Erős alapon a IV. ötéves terv Fejezetek a fejlesztésből: kenyérgabona, hústermelés Hogyan készültek fel a megye termelőszövetkezetei a IV. ötéves tervre, milyen eredményeket értek el a III. ötéves tervben, és milyen el­képzelésekkel kezdik meg a következő öt esztendőt? Er­ről beszélgettünk Horváth Imrével, a megyei tanács vb­­elnökhelyettesével. — A III. ötéves terv eddigi eredményei azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek megteremtették a IV. ötéves terv politikai, anyagi és mű­szaki feltételeit. A megye kö­zös gazdaságainak dolgozói megvalósították a IX. párt­­kongresszus céljait, és töb­bet is tettek, mint azt a ter­vekben­ vállalták. — Miként változott a III. ötéves terv időszakában a tsz-parasztság tudata? — Örömmel mondhatom: jó a parasztság közérzete a megye termelőszövetkezetei­ben, és mélyült a szocialista tulajdon iránt érzett felelős­sége. Ezt a tudatfej­lődést na­gyon elősegítette a földtör­vény és annak okos, körülte­kintő megvalósítása. A me­gyében 98 000 hold föld ke­rült a törvény szerint szocia­lista tulajdonba. — Hogyan alakult a III. ötéves terv időszakában a megye tsz-parasztságának életszínvonala? — A tervezett 18 száza­lékos életszínvonal-növeke­dés megkétszereződött. Egy tízórás munkanapra például átlagosan 93 forint jut a me­gye közös gazdaságaiban. A közös vagyon 1966-tól 1969-ig egymilliárd 988 millió forint­ról 3 milliárd 113 millió fo­rintra növekedett, és míg a II. ötéves terv időszakában 650 millió forint értékű volt a megye termelőszövetkeze­teiben a beruházás, a III. öt­éves terv időszakában össze­sen egymilliárd 100 millió fo­rint lesz. Tehát nem adósság­ra, hanem saját erőből fej­lődtek a megye közös gazda­ságai. — Milyen eredmények várhatók a III. ötéves terv befejezésével? — Az előszámítások azt mutatják, hogy az országosan tervezett 13—15 százalékos termelésnövekedést a megye közös gazdaságai 24—25 szá­zalékra teljesítik. A tsz-ek befejezték a szarvasmarha­­negativizálást, és kenyérga­bonából 25 százalékkal ter­meltek többet, mint a II- öt­éves terv időszakában, és 40 százalékkal növekedett az áruértékesítés. — Melyek a legfontosabb tennivalók a IV. ötéves terv időszakában a megye kö­zös gazdaságaiban? — A kenyérgabona inten­zívebb termelése, az állatte­nyésztés fejlesztése és a sza­kosított telepek létesítése. — Milyen elképzelések vannak a növénytermesz­tésről? — Elsősorban a kenyérga­bonáról és a kukoricáról szó­lok. A megye tsz-ei öt eszten­dő átlagában 16 mázsa ke­nyérgabonát termeltek hol­danként. A meglévő anyagi —műszaki lehetőségek ki­használásával 18—20 mázsás átlagot érhetnek el a IV. öt­éves terv idején. A jelenlegi talajerő-gazdálkodás lehető­vé teszi, hogy a közös gaz­daságok 20 helyett 25 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeljenek a következő öt esztendő átlagában. — Az állattenyésztést nagy mértékben meghatá­rozza a pillangósok ter­mesztése. Melyek a pillan­gósok termesztésére vonat­kozó tervek? — A IV. ötéves tervben a megye termelőszövetkezetei a szántóterület 15 százalékán termesztenek pillangóst az eddigi 10 százalék helyett. Erre a fejlesztésre az intenzí­vebb kenyérgabona- és ku­koricatermesztési mód nyújt lehetőséget. Ugyanakkor nö­vekszik a műtrágya-felhasz­nálás is, amely alapja a ter­méshozam növelésének. — Melyek megyénkben az állattenyésztésre vonat­kozó elképzelések? — Ami a hústermelést il­leti, eddig sem szégyenkezhe­tett a megye. A közös gazda­ságok holdanként 103—105 kiló húst értékesítettek. Ez az eredmény megfelel a III. ötéves terv előirányzatainak, és megteremtette alapját a további fejlődésre. A lehető­ségeket számba véve a tsz-ek a következő ötéves terv idő­szakában egy holdon átlago­san 130—135 kiló húst ter­melnek. (Folytatás a 2. oldalon.) Rövid, egyéves párttagságának törté­netét ismerteti Nagy József, a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár fiatal szerszámlakatosa. Mivel a párt­tagságot sem a családtól, sem a magán­élettől, sem a munkától elválasztani nem lehet, a beszélgetésben ezekről is előjött a szó:­­ Tavaly, huszonegy éves koromban nősültem. Sokan tudni vélték: nem lesz ez jó házasság, mert fiatalok vagyunk még. Azt mondtam akkor, amit én főzök, én eszem meg. És még azóta sem derült ki rólam, hogy rossz szakács lennék. Nagy József, aki saját bevallása szerint sorsa jó szakácsa, négy éve végzett szerszámlakatosként. — Szeretem, amit csinálok, még ha néha piszkos is. Sajnálom mindig a fe­leségemet, ha munkaruhát viszek haza kimosni, olajos por ül még a mosógép alján is a ruhától. De két ujjal nem le­het megfogni a munkát és minek szé­gyelleném, abból lesz a kenyerem, ab­ból veszek magamnak, a családnak min­dent. Abból lesz a lakás is, amire gyűj­tünk és különben is, mire való lenne az ember keze, ha nem munkára ... Nemcsak élelmet, ruhát meg lakást terem a munka, ez derül ki Nagy József szavaiból, önállóságot ad, abból lesz a bátorság, ami aztán a vélemény elmon­dásához segít hozzá. — Nagy a szám — mondja a fiatal szerszámlakatos —, így ismernek az üzemben. — Ez nem így igaz, és akarat­lanul bár, de saját maga cáfolja meg állítását a következő szavaival: — Mit ér a három év szakmai tanu­lás, ha most meg nem bízhatok magam­ban? És mit ér akkor, ha nem bízik bennem az, aki nevelt, tanított? Örü­lök, amikor ezt hallom magamról: „Ezt a munkát ennek a gyereknek adjuk, jobban el tudja végezni, mint a másik, akár egy idősebb szakmunkás.” Ettől aztán még jobban igyekszik az ember... Ez mind a párttagsági felvétel előz­ményéhez tartozik. A törekvés, a közös­ség érdekét szolgáló önállóság, még a „nagy száj" is. — Bátortalanok a fiatalok — véli tár­sairól Nagy József. — Ha bátortalansá­gukon nem is, talán rajtuk segíthetek a most kapott pártmegbízatásommal, érdekvédelmükkel, KISZ- és párttag­ságra való felkészítésükkel kell foglal­koznom. Nemcsak kell, szívesen teszem, meg könnyen is, fiatal a fiatalhoz bi­zalmasabb, bátrabban mondja el gond­­ját-baját a hasonló korúnak. Két ajánló kell a fia­talnak, amikor elhatá­rozza: felvételre jelent­kezik a párttagok közé. Ezt a mezőgépes fiatalt a pártbizalmi, és az üzemi KISZ-vezetőség ajánlotta. A pártbizalmi négy éve ismeri munkáját, viselkedését, a KISZ-eseknél Nagy József termelési megbízott volt, társadalmi munkát is végzett tehát. Kell azonban egy harma­dik ajánló is, de ennek sehol sem lát­ható az aláírása. A harmadik ajánló a szándék és az, hogy méltó legyen a je­lentkező a párttagságra; az akarat, hogy előbbre vigye az üzemi, vele az országos és emberi érdeket. (Tóth) SORSFŐZŐ Kánikula a pult mögött Délelőtt 11 óra. Tetőzik a forgalom a győri medencés uszodában. A vízben és a fák alatt rengeteg ember. Aki csak teheti, a strandon keres felüdülést. A napközis diá­kok és a délutános műszak dolgozói élvezik a tikkasztó kánikulát — a medence hűs vizében. A víz persze nemcsak hű­vös, de tiszta és illatos is. A bőségesen adagolt fertőtle­nítőszer a klór illatát ter­jeszti mindenütt. Akik a szövőgép vagy ép­pen az íróasztal mellett más­kor dolgozók, itt pihenők. De kik azok, akik éppen itt a dolgozók? A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat és a Nyu­gat-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat elárusí­tói. Ezerkarú mindenes A pulton kívül hosszan kí­gyózó sor. Méltatlankodó fo­gyasztók. Azok, akiken még vizes a fürdőruha, még tart­ja az iménti fürdés hűvösét. Mindenki első akar lenni. Mindenki most, azonnal akarja megkapni a szendvi­cset, a fagylaltot, az üdítő italt, de lehetőleg jegelve, mert ahogy mondják: — Jaj, adja gyorsan, mert menten elájulok ebben a nagy hőségben! A maguk módján igazuk van. Pihenni, felüdülni akar­nak. Azért jöttek ki a strandra. De lássuk csak, mi van a pult mögött! Fehér köpenyben áll ott az elárusító. Áll? Ugrál. Jobb­ra, balra. Szendvicset, üdítő italt­, kakaót, tejet, púdert, szappant, cukorkát ad a mél­tatlankodó fürdőzőnek. A főépület büféjében Szakál Imréné a­ mindenes, az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozója. A pulton belül is nagy a hőség, pedig az emeleti rész erkélye jócskán csökkenti a nap melegét. — Nem kíván ide egy ven­tillátort? (Folytatás a 3. oldalon.)

Next