Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA: 80 fillér Román pártmunkás-küldöttség Győr-Sopron megyében Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága hattagú pártmunkás küldöttsége. A delegációt Andrei Cervencovich, az RKP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője vezeti. A küldöttség tagjai: Sirbu Baiut, az RKP Fehér megyei bizottságának titkára, Stefan Szántó, az RKP nagyváradi városi bizottságának első titkára, a tanács vb-elnöke, Mihai Smarandache, az RKP Tirgu- Jiu-i városi bizottságának első titkára, a tanács vb-elnöke, Matéi Vasile, Alexandra Lemneanu, az RKP Központi Bizottságának munkatársai, és Pavel Platona, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének titkára. A küldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként tartózkodik hazánkban. A látogatás magyarországi programjának része az a kétnapos látogatás, melyen a román pártmunkásküldöttség Győr-Sopron megyével ismerkedik. A vendégeket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának székházában Port Árpád és Zámbó József, a megyei pártbizottság titkárai, Jankovics István, a Győr városi Pártbizottság első titkára és Pál Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadták. Port elvtárs üdvözlő szavai után Zámbó elvtárs tájékoztatta a vendégeket Győr- Sopron megye lakóinak élet- és munkakörülményeiről, valamint a pártszervezetek tevékenységéről. Délután a vendégek a Magyar Vagon- és Gépgyár pártbizottságára látogattak, ott megbeszélést folytattak a gyár párt- és gazdasági vezetőivel, majd megtekintették a motor-, a hátsóhíd-, és szerszám-gyáregységeket. A mai program a peresztegi termelőszövetkezet meglátogatásával kezdődik. Ezt követően a vendégek ellátogatnak a Sopron városi Pártbizottságra, s megtekintik a város nevezetességeit is. A román pártküldöttség a megyei pártbizottságon. Képünk jobb szélén Andrei Cervenco- Vidi, a delegáció vezetője. (Nagy Éva felvétele) Emlékülések, koszorúzások a második félév politikai évfordulóin Az MSZMP Győr városi Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztálya elkészítette javaslatát a második félév politikai évfordulóinak megünneplésére. A javaslat szerint I. István király születésének 1000. évfordulóját és alkotmányunk törvénybe iktatásának 21. évfordulóját együttesen célszerű megünnepelni. Egyeztetve a szerepköröket, a Hazafias Népfront városi Bizottsága megkoszorúzná a Köztársaság téri István-szobrot, a TIT rendezne évad elején emlékülést, I. István történelmi szerepét világítva meg. Az iskolákban pedig az első történelemórákon illene megemlékezni az államalapítóról. Ajánlja a javaslat, hogy huszadikán délelőtt szóljon térzene a városi tanácsháza előtt, s délután kezdődjék Kiskúton a beatzenekarok hangversenye. A fegyveres erők napja alkalmából szeptember 29-én a városi pártbizottság tervez koszorúzási ünnepséget a Szabadság téri emlékműnél. November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának megünnepléséhez a pártbizottság előadói beszédek összeállításához készül segítséget adni, s egy központi rendezvényt tart a párt- és KISZ-alapszervek propagandistái részére. Koszorúzási ünnepséget rendez a Szabadság téri emlékműnél, a szabadhegyi és az újvárosi temetőben. Ünnepi megemlékezés a Kisfaludy Színházban lesz, ahol ünnepi beszéd után az Ifjúsági Irodalmi Színpad ad műsort. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 42. évfordulóján, november 24-én a belvárosi kerületi pártszékházban tart ünnepi megemlékezést a városi pártbizottság. Engels születésének 150. évfordulójáról a Technika Házában megrendezendő ünnepi ülésen emlékezik meg az MSZMP Győr városi Bizottsága. Kis pénz, kis telep Egy éve már, hogy a Győr- Sopron megyei Gépipari és Finommechanikai Vállalat győri Babits Mihály utcai részlege kiköltözött a vállalat Jáki laposon épülő új telepére. Azóta mintegy százan dolgoznak ott, a telep bővítését azonban egyelőre abbahagyták. A munkák egyötöd része készült el, többre most nem futja a vállalat pénzéből. A költözködés valamelyest enyhített a Gépipari Vállalat gondján, de nem oldotta meg, most is sok telephelyen dolgoznak munkásai. A vállalat úgy tervezi, hogy amint megkezdődik Győr belvárosában a mostani központi telepük szanálása, folytatja új telepének építését. A tartalomból: Tűzszünet a Közel-Keleten Sopron közlekedésének fejlesztése A lelkiismeret nyugalma Olvasóink rovata Erős alapon a IV. ötéves terv Fejezetek a fejlesztésből: kenyérgabona, hústermelés Hogyan készültek fel a megye termelőszövetkezetei a IV. ötéves tervre, milyen eredményeket értek el a III. ötéves tervben, és milyen elképzelésekkel kezdik meg a következő öt esztendőt? Erről beszélgettünk Horváth Imrével, a megyei tanács vbelnökhelyettesével. — A III. ötéves terv eddigi eredményei azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek megteremtették a IV. ötéves terv politikai, anyagi és műszaki feltételeit. A megye közös gazdaságainak dolgozói megvalósították a IX. pártkongresszus céljait, és többet is tettek, mint azt a tervekben vállalták. — Miként változott a III. ötéves terv időszakában a tsz-parasztság tudata? — Örömmel mondhatom: jó a parasztság közérzete a megye termelőszövetkezeteiben, és mélyült a szocialista tulajdon iránt érzett felelőssége. Ezt a tudatfejlődést nagyon elősegítette a földtörvény és annak okos, körültekintő megvalósítása. A megyében 98 000 hold föld került a törvény szerint szocialista tulajdonba. — Hogyan alakult a III. ötéves terv időszakában a megye tsz-parasztságának életszínvonala? — A tervezett 18 százalékos életszínvonal-növekedés megkétszereződött. Egy tízórás munkanapra például átlagosan 93 forint jut a megye közös gazdaságaiban. A közös vagyon 1966-tól 1969-ig egymilliárd 988 millió forintról 3 milliárd 113 millió forintra növekedett, és míg a II. ötéves terv időszakában 650 millió forint értékű volt a megye termelőszövetkezeteiben a beruházás, a III. ötéves terv időszakában összesen egymilliárd 100 millió forint lesz. Tehát nem adósságra, hanem saját erőből fejlődtek a megye közös gazdaságai. — Milyen eredmények várhatók a III. ötéves terv befejezésével? — Az előszámítások azt mutatják, hogy az országosan tervezett 13—15 százalékos termelésnövekedést a megye közös gazdaságai 24—25 százalékra teljesítik. A tsz-ek befejezték a szarvasmarhanegativizálást, és kenyérgabonából 25 százalékkal termeltek többet, mint a II- ötéves terv időszakában, és 40 százalékkal növekedett az áruértékesítés. — Melyek a legfontosabb tennivalók a IV. ötéves terv időszakában a megye közös gazdaságaiban? — A kenyérgabona intenzívebb termelése, az állattenyésztés fejlesztése és a szakosított telepek létesítése. — Milyen elképzelések vannak a növénytermesztésről? — Elsősorban a kenyérgabonáról és a kukoricáról szólok. A megye tsz-ei öt esztendő átlagában 16 mázsa kenyérgabonát termeltek holdanként. A meglévő anyagi —műszaki lehetőségek kihasználásával 18—20 mázsás átlagot érhetnek el a IV. ötéves terv idején. A jelenlegi talajerő-gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a közös gazdaságok 20 helyett 25 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeljenek a következő öt esztendő átlagában. — Az állattenyésztést nagy mértékben meghatározza a pillangósok termesztése. Melyek a pillangósok termesztésére vonatkozó tervek? — A IV. ötéves tervben a megye termelőszövetkezetei a szántóterület 15 százalékán termesztenek pillangóst az eddigi 10 százalék helyett. Erre a fejlesztésre az intenzívebb kenyérgabona- és kukoricatermesztési mód nyújt lehetőséget. Ugyanakkor növekszik a műtrágya-felhasználás is, amely alapja a terméshozam növelésének. — Melyek megyénkben az állattenyésztésre vonatkozó elképzelések? — Ami a hústermelést illeti, eddig sem szégyenkezhetett a megye. A közös gazdaságok holdanként 103—105 kiló húst értékesítettek. Ez az eredmény megfelel a III. ötéves terv előirányzatainak, és megteremtette alapját a további fejlődésre. A lehetőségeket számba véve a tsz-ek a következő ötéves terv időszakában egy holdon átlagosan 130—135 kiló húst termelnek. (Folytatás a 2. oldalon.) Rövid, egyéves párttagságának történetét ismerteti Nagy József, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár fiatal szerszámlakatosa. Mivel a párttagságot sem a családtól, sem a magánélettől, sem a munkától elválasztani nem lehet, a beszélgetésben ezekről is előjött a szó: Tavaly, huszonegy éves koromban nősültem. Sokan tudni vélték: nem lesz ez jó házasság, mert fiatalok vagyunk még. Azt mondtam akkor, amit én főzök, én eszem meg. És még azóta sem derült ki rólam, hogy rossz szakács lennék. Nagy József, aki saját bevallása szerint sorsa jó szakácsa, négy éve végzett szerszámlakatosként. — Szeretem, amit csinálok, még ha néha piszkos is. Sajnálom mindig a feleségemet, ha munkaruhát viszek haza kimosni, olajos por ül még a mosógép alján is a ruhától. De két ujjal nem lehet megfogni a munkát és minek szégyelleném, abból lesz a kenyerem, abból veszek magamnak, a családnak mindent. Abból lesz a lakás is, amire gyűjtünk és különben is, mire való lenne az ember keze, ha nem munkára ... Nemcsak élelmet, ruhát meg lakást terem a munka, ez derül ki Nagy József szavaiból, önállóságot ad, abból lesz a bátorság, ami aztán a vélemény elmondásához segít hozzá. — Nagy a szám — mondja a fiatal szerszámlakatos —, így ismernek az üzemben. — Ez nem így igaz, és akaratlanul bár, de saját maga cáfolja meg állítását a következő szavaival: — Mit ér a három év szakmai tanulás, ha most meg nem bízhatok magamban? És mit ér akkor, ha nem bízik bennem az, aki nevelt, tanított? Örülök, amikor ezt hallom magamról: „Ezt a munkát ennek a gyereknek adjuk, jobban el tudja végezni, mint a másik, akár egy idősebb szakmunkás.” Ettől aztán még jobban igyekszik az ember... Ez mind a párttagsági felvétel előzményéhez tartozik. A törekvés, a közösség érdekét szolgáló önállóság, még a „nagy száj" is. — Bátortalanok a fiatalok — véli társairól Nagy József. — Ha bátortalanságukon nem is, talán rajtuk segíthetek a most kapott pártmegbízatásommal, érdekvédelmükkel, KISZ- és párttagságra való felkészítésükkel kell foglalkoznom. Nemcsak kell, szívesen teszem, meg könnyen is, fiatal a fiatalhoz bizalmasabb, bátrabban mondja el gondját-baját a hasonló korúnak. Két ajánló kell a fiatalnak, amikor elhatározza: felvételre jelentkezik a párttagok közé. Ezt a mezőgépes fiatalt a pártbizalmi, és az üzemi KISZ-vezetőség ajánlotta. A pártbizalmi négy éve ismeri munkáját, viselkedését, a KISZ-eseknél Nagy József termelési megbízott volt, társadalmi munkát is végzett tehát. Kell azonban egy harmadik ajánló is, de ennek sehol sem látható az aláírása. A harmadik ajánló a szándék és az, hogy méltó legyen a jelentkező a párttagságra; az akarat, hogy előbbre vigye az üzemi, vele az országos és emberi érdeket. (Tóth) SORSFŐZŐ Kánikula a pult mögött Délelőtt 11 óra. Tetőzik a forgalom a győri medencés uszodában. A vízben és a fák alatt rengeteg ember. Aki csak teheti, a strandon keres felüdülést. A napközis diákok és a délutános műszak dolgozói élvezik a tikkasztó kánikulát — a medence hűs vizében. A víz persze nemcsak hűvös, de tiszta és illatos is. A bőségesen adagolt fertőtlenítőszer a klór illatát terjeszti mindenütt. Akik a szövőgép vagy éppen az íróasztal mellett máskor dolgozók, itt pihenők. De kik azok, akik éppen itt a dolgozók? A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és a Nyugat-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat elárusítói. Ezerkarú mindenes A pulton kívül hosszan kígyózó sor. Méltatlankodó fogyasztók. Azok, akiken még vizes a fürdőruha, még tartja az iménti fürdés hűvösét. Mindenki első akar lenni. Mindenki most, azonnal akarja megkapni a szendvicset, a fagylaltot, az üdítő italt, de lehetőleg jegelve, mert ahogy mondják: — Jaj, adja gyorsan, mert menten elájulok ebben a nagy hőségben! A maguk módján igazuk van. Pihenni, felüdülni akarnak. Azért jöttek ki a strandra. De lássuk csak, mi van a pult mögött! Fehér köpenyben áll ott az elárusító. Áll? Ugrál. Jobbra, balra. Szendvicset, üdítő italt, kakaót, tejet, púdert, szappant, cukorkát ad a méltatlankodó fürdőzőnek. A főépület büféjében Szakál Imréné a mindenes, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozója. A pulton belül is nagy a hőség, pedig az emeleti rész erkélye jócskán csökkenti a nap melegét. — Nem kíván ide egy ventillátort? (Folytatás a 3. oldalon.)