Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

1970. szeptember 1., kedd Alkatrészhiány késlelteti a javítást A győri Építőipari Esz­tek­ műhelyében egy villany­­szerelő, egy autószerelő és két lakatos dolgozik. Felada­tuk a szövetkezet tulajdoná­ban levő építőipari és asz­talosgépek, valamint a szállí­tó járművek karbantartása és javítása. E teendők mellett ők négyen állítják fel a mun­kahelyeken a ksz két daru­ját is. Amint Gasztonyi Gyula, a ■timki vezetője elmondta, a tervszerű megelőző karban­tartás célja, hogy a gépeket, berendezéseket időközönként megvizsgálják, így mielőtt elromlanának, kicserélhetik a rossz, kopott alkatrészeket. Ennek legfontosabb feltétele: mindig legyen kéznél pótal­katrész, hisz csak így lehet megakadályozni azt, hogy a gépek teljesen tönkremenje­nek. A tervszerű megelőző kar­bantartás azonban sok eset­ben csupán óhaj. A műhely dolgozói majdnem mindig pótalkatrész-hiánnyal küzde­nek. Az egyszerű munka­darabokat a lakatosok el tud­ják készíteni, ellenben nagy javítások esetén a gépek sok­szor hosszú időre kiesnek a termelésből. A javítóműhely munkájának alkalmazkodni kell az építés ütemtervéhez, ezért a nagy felülvizsgálato­kat télen végzik. Sikeres vállalkozás Félévi mérleg a jánossomorjai TÖVÁLL-nál Véletlenül toppantam be a napokban a jánossomorjai TÖVÁLL igazgatósági ülésé­re. A tanácskozás, amelynek témája az első félévben vég­zett munka értékelése volt, ugyancsak véletlenül egybe­esett az aratás befejezésével­­a mosonmagyaróvári járás­ban. Ezért mindent megelő­zően a TÖVÁLL-nak az ara­tással kapcsolatos tevékeny­ségéről kérdeztem Fehér Gyula főkönyvelőt. — Az öt, társult termelő­szövetkezet összesen 19 kom­bájnnal rendelkezik. Az ara­tás kezdetéig gépjavító rész­legünk az aratógépek kar­bantartását a gazdaságok megelégedésére elvégezte. Az aratás idejére pedig úgy szerveztük meg a munkát, hogy a gabona levágása gép­hiba miatt ne késlekedjék. Megszerveztük a második műszakot is, s ebbe főként olyan szerelőket osztottunk, akik a bonyolult javítások gyors elvégzésére is képesek.­­ Géphiba miatt nem kés­tek a munkák. Mindössze há­rom alkalommal vették igénybe a gazdaságok az ügyeletes szolgálatot. Meg­hosszabbítottuk a raktár nyitvatartási idejét. Sőt, va­sárnap is lehetett beszerezni a raktárból alkatrészt. A 19 kombájnon kívül 180 erőgép javításáról, karban­tartásáról is gondoskodnia kell a gépjavító részlegnek. A javítások garanciálisak, költségük nem több, mintha a téeszek önmaguk végeznék el a munkát. Az igazgatósági beszámoló szerint a gépjaví­tók félévi vizsgája jól sike­rült. E véleménynek adtak hangot a társult téeszek meg­jelent képviselői is. A körülbelül kétszáz em­bert foglalkoztató vállalko­zás 8,5 millió forint termelé­si értéket állított elő az első félévben. Ebből 7 milliót a TÖVÁLL építőipari részlege mondhat magáénak. Miből tevődik össze is a hétmillió? — A helyi termelőszövet­kezetnek készítettünk két, tízezer helyes csibeneve­lőt, Újrónafőn 480 sertés számára hizlaldát, Moson­­szolnokon sertésnevelőt, helyben takarékszövetkezeti székházat, a Mosonmagyar­óvári Timföld- és Műko­­rundgyárnak hőközpontot. Folyamatban van Jánosso­­morján egy 3,5 millió forin­tos áruház építése, Várbalo­gon a 600 helyes sertéshiz­laldáé, Levélen a borjúneve­lőé. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságtól pedig tehenésze­ti telep építésére kaptunk 1 millió forintos megbízást. A sor korántsem teljes,­­ 110 személyes építőrészre kapacitását lekötötték erre­ a évre. Az igény jóval na­gyobb, mint amennyinek a kielégítésére a jelenlegi lét­szám és felszereltség mellet mód van. Sok lenne az olyan bérmunka, amelynek a vál­lalása csak az alapkötelezett­ség rovására történhetne. A munkák 67 százalékával a társult téeszek iránti kötele­zettségének tett eleget a TÖVÁLL. Az igazgatósági beszámoló egyik kellemes megállapítá­sa, hogy nincs munkaerő­­vándorlás. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk — indo­kolta Fehér Gyula főköny­velő —, hogy dolgozóink 90 százaléka helybeli, és 70 szá­zaléka szakmunkás. A gép­javító részlegben 2100 forint a dolgozók átlagkeresete, az ■pitöknél 2400 forint. Igyek­szünk­ megbecsülni a dolgo­zóinkat, hiszen ezzel egyúttal a vállalkozás jövőjét alapoz­zuk meg. P. M KISALFÖLD Idegen nyelves fiatalok Naplójegyzetek Akár semmit se szóljanak a fiatalok, a Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki tájékoztatási osztályának „Műszaki for­dító” ifjúsági szocialista brigád tagjai, az idei naplójuk min­denről beszámol. Mintha regényt olvasna az ember, a naplóba jegyzettek fordulatosan beszámolnak az 1965-ben alakult brigád életéről. A FEBRUÁR jól kezdődött a fiatal fordítóknál, az első lapra az igazgatási főosztály­­vezető dicsérő levelét ra­gaszthatták naplójukba. Mindjárt utána a következő­ket írták jegyzőkönyvként a gyűlésükről: „A felelősségér­zet további növelésére és a tagok munkájának eredmé­nyesebbé tételére politikai és gazdasági felelőst, valamint szervezőt és naplóvezetőt vá­lasztottunk.” A brigádmunka így „belső erősítést” kapott, és hogy ezt nem végszükségben cseleked­tek, arra három fénykép a tanú. A „Műszaki fordító­” brigád tagjai februárban az előző évi jó munkájukért 500 forint jutalmat kaptak, amit közösen el is költöttek egy halászcsárdában. A tavaszra készülve a hónap végén házi asztalitenisz-bajnokságot ren­deztek, a díjak: a brigád­pénztárból vásárolt hat üveg sör. MÁRCIUSBAN a fordító­­csoport utófai­sangot, nőna­pot rendezett elsőként. Ifjú­sági brigád lévén részt vett a forradalmi ifjúsági napok rendezvényein, a Petőfi-szo­bornál tartott koszorúzást fénykép örökíti meg a napló­ban. Abban a hónapban a szokásos havi műszaki előadás a lyukkártyás adatfeldolgozásról szólt. A tavaszi politikai évfor­dulókra társadalmi munká­val, a gyárudvar egy részé­nek rendezésével készült, a hónapot „Úton Október felé” címmel az egyik brigádtag politikai előadása zárta. Az ÁPRILIS különösen mozgalmas volt: a Leninről és felszabadulásunkról írt megemlékezések mellé egy írógéppel írt levelet is bera­gasztottak a fordítók. A Technische Rundschau című folyóirat „A bolygókerekek felhasználásának lehetőségei­ről” című cikkének fordítá­sáról kértek véleményt a for­dítók. A rendelő válaszlevele szerint a brigád készítette fordítás műszaki és nyelvta­ni szempontból egyaránt megfelelő. Az áprilisi kom­munista vasárnapot a mű­szakban részt vett szovjet ka­tonák pársoros üdvözlete idé­zi. Öt fénykép a győri Anyás Csecsemőotthonban készült: a műszaki fordítók rendsze­resen visznek ajándékot és szeretetet három, otthonbeli kisgyermeknek. Áprilistól a költészet napjára szóló meg­hívó és egy író-olvasó talál­kozón készített fénykép az utolsó emlék. A MÁJUST kirándulással kezdték a fordítók. Döntés­ről hazatérve műszaki elő­adást tartottak. A brigád át­lagos életkora 26 év. Német, orosz, angol nyelvre és nyelv­ből fordítanak a tagok. Ko­rukból és munkájukból kö­vetkezik, hogy a tanulásban sem lustálkodhatnak: a nyel­vi államvizsga kötelező és csak a hasznukra válik, ha járatosak a műszaki életben. Májusi előadásukon ezért a gépipari technikum felvételi anyagát tanulmányozták. Igaz, hogy a brigádtagok jó része turista, de talán saját városukat ismerik a legke­vésbé: győri városnézést szerveztek egy májusi na­pon. A Radnóti-emléknapot eve­zőstúrával ünnepelték meg. Májusban kaptak levelet Ka­tus nénitől is, az öregek győ­ri, Péterffy utcai otthona egyik lakójától. A levélre a naplóban írták meg a vá­laszt: „Látogatásunk óta a levélben említett fehérneműk és ruhák már kijavítva sora­koznak az idős néni szekré­nyében. A mosást is elvégez­tük.” A hónap végén eljött az államvizsgák ideje: ketten hoztak eredményként felső­fokú állalmi vizsgáról bizonyít­ványt. JÚNIUSBAN már az udva­ron játszhattak a brigádta­­gok az Anyás Csecsemőott­hon három kis lakójával. Ab­ban a hónapban végeztek egy kísérletet is a fordítók: eddig saját maguk gépelték a le­fordított szöveget, ekkor pá­rokat alakítottak és egymás­nak diktálták a fordítást. A módszer bevált, megállapí­tották, hogy az eddiginél töb­bet és gyorsabban lehet így dolgozni, és hasznos lenne a gépírói segítség. A szokásos műszaki előadásukon az acél­gyártásról hallottak a fordí­tók. Politikai előadásuk címe is szakmába vágó volt: Lenin és az idegen nyelvek cím­mel előadást tartottak a fia­talok, az előadás anyagát a faliújságokra is kirakták. JÚLIUSBAN hatodikán volt az első bejegyzés, ez a brigádtagoknak címzett di­cséret. A Vagongyár közúti járműgyára szépirodalmi és műszaki könyvtárának veze­tői rendszeres és szorgalmas könyvkölcsönzőként tartják számon őket. Az e havi poli­tikai beszámolót kivágott új­­ságcikkcímek idézik. Huszon­egyedikén a szabadkézi, süly­­lyesztékes, tömítéses ková­csolásról rendeztek szakmai előadást a brigádtagok meg­hívott előadóval. A héthónapi brigádéletet tükröző napló utolsó oldalá­ra négyoldalas gépelt szöveg került: a brigádverseny má­sodik negyedévi értékelése. A naplójegyzetek itt véget értek, de a „Műszaki fordító” brigád szocialista címért kez­dett versenye tovább tart. (Tóth) Sárgát váltja a barna-zöld Barna, zsíros földet, forgat az eke. Nemrég vágták meg a gabo­nát, s már búza alá szántanak a csornai tangazdaságban. (Álló kép). Eső elöl „lopják” a lucernát Szanyban. Negyedszerre kaszál­ták a takarmányt, s lisztet őröl­nek belőle a sertéseknek, szarvas­­marháknak. (Fekvő kép.) (N. É. felv.) .­ A Magyar Szocialista Munkáspárt alap­szervezetei­nek szeptemberi újjáválasztó taggyűlésein megvitatják a X. kongresszus Irányelveit és a Szervezeti Szabályzatban javasolt módosításokat. A Kongresszusi Irányelveket a széles körű eszmecsere céljá­ból a pártsajtó nyilvánosság­ra hozta. A Szervezeti Sza­bályzatban javasolt módosí­tásokat pedig az MSZMP taggyűlésein értékelik, véle­ményezik. És minthogy az MSZMP tevékenysége az egész népet szolgálja, ezért érthetően a pártonkívüliek is érdeklődnek a módosítás tartalmának legfontosabb ré­szei iránt. A Központi Bizottság 1970 júliusi ülésén okkal állapí­totta meg, hogy a IX. kongresszuson elfo­gadott Szervezeti Szabály­zat kiállta a próbát és ez­ért csak a múlt 4 év fejlő­dését tükröző módosítások­ra van szükség. A IX. kongresszus óta eltelt 4 esztendőben növekedett a párttagság szocialista, tár­sadalmi tudata, kommunis­ta fegyelme. A szocializmus teljes fel­építésének növekvő irányítá­si feladatát, az MSZMP ve­zető szerepét a kommunis­ták előtt a lehető legvilágo­sabban helyes és szükséges a Szervezeti Szabályzatban is tisztázni. A kommunistáknak a múlt­ban is kötelességük volt a marxizmus—leninizmus elsa­játítása. A feladat hangsú­lyozása céljából javasolja a módosítás, hogy a tagság­­rendszeresen fejlesz­­sze politikai tudását, gazda­gítsa műveltségét.” A pártdemokrácia fejlesz­tése céljából a X. kongresz­­szus elé terjesztendő módosított Szervezeti Sza­bályzat a tagság jogait és kötelezettségeit egyaránt növeli. A módosítás gon­doskodik arról, hogy a tag­ság észrevételeire, javasla­taira feltétlenül választ kapjon. A pártszervek munkamód­szerét úgy szükséges fejlesz­teni, hogy minden javaslatot és beadványt értékeljenek. A kommunisták személyes vagy kollektív észrevételeire érde­mi választ kell adni. A kritikai légkör további fejlődését azzal igyekszik szolgálni a Szervezeti Sza­bályzatban javasolt módosí­tás, hogy pontosan tisztázza: szükség esetén miként tör­ténik a bíráló párttag vé­delme. A kritikai vélemé­nyért hátrányt szenvedő kommunista a pártszervek védelmét kérheti. A pártmunka folytonossá­gának fontos része az alap­szervi vezetés növekvő stabi­litása. A X. kongresszusnak elfogadásra ajánlott módosí­tás alapján az alapszervezeti vezetőségi újjáválasztások is négyévenként történnek. A módosított Szervezeti Sza­bályzat azzal, hogy évente a beszámoló gyűlést kötele­zően előírja, lehetővé teszi a tagság még aktívabb részvételét a po­litikai munka irányításá­ban. A vezetőség évenkén­ti beszámolója továbbfej­leszti a kollektív munka lehetőségeit és vele együtt mélyíti az egyszemélyi fe­lelősséget. Az új társadalmi körül­mények erősödésével elmé­lyült a lakosság szocialista tudata. Tapasztalható ez a város és a falu ifjúságánál is. A marxista és az általá­nos műveltség a közép- és főiskolákon, az ipari taninté­zetekben, a fegyveres alaku­latoknál szervezetten, hatá­sosan gyarapodik. A legutób­bi négy év fejlődésével a munkás-, paraszt- és értelmi­ségi fiatalok legjobbjai gya­korta már az iskolában, a katonai kötelezettség telje­sítése idején érettséget sze­reznek ahhoz, hogy pártta­gok lehessenek. Időszerű lett tehát a javas­lat, hogy a párttagság kez­detének határideje 21 esz­tendőről 18-ra csökkenjen. A korhatár csökkentését nemcsak a politikailag leg­képzettebb, a szocialista ha­záért áldozatokra is kész KISZ-fiatalok párttagságra termettsége tette lehetővé, hanem az alapszervezetek fe­lelősségteljes nevelő tevé­kenysége is. Az alapszerveze­tek párttagfelvételi munká­ja megfontolt, magas színvo­nalú. Az üzemi, termelőszö­vetkezeti, intézményi szerve­zetek elvi alapon, következetesen fáradoznak azon, hogy az ifjúság legjobbjaival-----a számszerű növekedéssel egyidejűleg — elsősorban a párttagság minőségi össze­tétele fejlődjék. A kommunisták alkotmá­nyát pártunk tagságának ala­posan szükséges megismer­nie. A Szervezeti Szabályza­tot nem elegendő csak átol­vasni, hanem meg kell érte­ni a lényegét, eszmeiségét is. A szeptemberi taggyűlé­sek egyebek között azzal töl­tik be hivatásukat, ha ala­pos vitával, a vélemények szabad hangoztatásával hoz­zájárulnak a demokratikus centralizmuson alapuló Szer­vezeti Szabályzat egységes értelmezéséhez: a tudatos cselekvési egységhez, az ön­ként vállalt fegyelemhez. A kommunistáknak mély meggyőződéssel, kollektív összefogással szüntelenül fáradozniuk kell azért, hogy minden kommunista „terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politiká­ját, cselekvően vegyen részt a politikai, társadalmi élet­ben”. Lónyai Sándor A Szervezeti Szabályzat

Next