Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

970. október 20., kedd Érdekes lelet Szilsárkányban Tavaly nyárom nyílt meg a győri Xantus János Múzeum csornai helytörténeti gyűjte­ménye. Sok látnivalót kínál a két kiállítási terem. Bemu­tatja az ez évi csornai rába­közi napokra készített, a megnyitás óta összegyűjtött tárgyak egy résszét, ezenkí­vül üzemtörténeti és doku­­mentanyagot tálal a közön­ség elé. Szalontay Juditot, a gyűj­temény f­iatal vezetőjét újabb kiállítások tervei, előkészü­letei között találtam. El­mondta, hogy nemrég a csor­nai tanács határozatot ho­zott, és két tágas kiállító­helyiséggel bővül a múzeum. — Az egyik új kiállítás az őskortól napjainkig mutatná be Csornát és környékét, a néprajzi kiállítás anyagában pedig az itteni népi kismes­­­terségeket szeretnénk feldol­gozni — mondotta Szalontay Judit. „ Sok gyűjtött-leltároz­­tt ki­állítási tárgy van már a mú­zeum raktárában, a csornai és környékbeli fazekasok fe­kete és több színű virággal díszített cserépedényeiből, a takácsok lendamasztjából, a kékfestők kelméiből, munka­eszközeiből. A napokban nagy öröm érte a múzeum­­vezetőt, érdekes leletekre bukkantak Szilsárkányban az ott építkező Kovács Jó­zsef bejelentése alapján. A­­ talált agyagedények korának meghatározása most folyik. P. A. Újszerű tervek: több fiatal a honvédelmi szövetségbe A múlt hetekben tartotta az idei vezetőképző foglalko­zásokat az MHSZ megyei ve­zetősége. A szövetségi és a különböző klubok titkárai ta­nácskozásának nagy jelentő­séget adtak a Magyar­ Hon­védelmi Szövetség főtitkársá­gának irányelvei, amelyek kimondják, hogy a szövetség széles körű lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy a klubjai és szervei az eddi­gieknél nagyobb részt vállal­janak a fiatalokkal való tö­rődésből, a szocialista neve­léséből. KISZ-képviselet Győr-Sopron megye ta­pasztalatai azt bizonyították, hogy a fiatalok vonzódnak a honvédelmi sportok iránt. A lövészek, a sportrepülők, a könnyűbúvárok, a rádióama­tőrök kiképzésii munkája, a versenyek, a különböző ren­dezvények, találkozások mind lehetőséget adnak azon cél megvalósításához, hogy se­gítsék a fiatalokban, a pozitív emberi tulajdonságok kiala­kulását. Erősödjék a hazá­hoz való ragaszkodás, a vív­mányok védelméért érzett személyes felelősségérzet és áldozatvállalás. A lehetőségek jobb kihasz­nálásával, a munkamódsze­rek gazdagításával kívánja e nagy feladatokat megvalósí­tani az MHSZ megyei veze­tősége. A szövetség, a klubok eddigi tevékenységükben fő­ként saját erőikre támasz­kodtak. Versenyeiken például nem csoportosították külön az ifjúsági szervezet képvi­selőit. A jövőben minden te­vékenységet a KISZ-fiatal­­­okkal közösen terveznek, hajtanak végre. A közösen végzett munkában elemzik a KISZ tevékenységét. Ilyen törekvés volt az idei össze­tett honvédelmi verseny szer­vezésében, amikor a KISZ képviselői külön csapatban indultak, gyelemmel törödnek a szer­vezeten kívüli fiatalokkal. Éppen ezért nagy gondot for­dítanak klubéletük javításá­ra. kulturált berendezésére, társasjátékkal, újsággal valói felszerelésére is, hogy ott jól érezzék magukat a fiatalok. Utánpótlás A nagy klubok, mint a győ­ri Rába, a Sopron városi lövészklub, a győri Víziklub az utánpótlás nevelésében tudnak tevékenykedni. Rend­szeresen foglalkoznak a jö­vőben a sportágban kiváló fiatalok nevelésével, felké­szítésével. A szövetség az is­kolákban is jobban kívánja segíteni a honvédelmi neve­lést. Közép- és szakiskolák­ban, ahol megvannak a fel­tételei, önálló lövészklubot hoznak létre. Mindezek megvalósítása odaadó mozgalmi munkát kí­ván az MHSZ hivatásos ből­­­yőzéstől, a klubok titkárai­tól, foglalkozásvezetőktől, ak­tíváktól. Mindenekelőtt azt, hogy a fiatalokkal való fog­lalkozás során szocialista gondolkodásmódban, politi­kai állásfoglalásban, munka­szeretetben és kötelességtel­­jesítésben legyenek példamu­tatók. Sok türelemmel és megértéssel bánjanak a fia­talokkal. Törekedjenek az őszinte, közvetlen kapcsolat megteremtésére, mert ez hoz­za meg a várt eredményt. H. I. Fiatalokat a vezetésbe A szövetségnél folyó szak­­tanfolyamokon, kiképzésben, a klubéletben sok a KISZ- fiatal. Ezért munkájában a vezetés az eddigieknél jobban támaszkodik a jövőben a szervezet ifjú tagjaira. KISZ- csoportokat alakítanak. Tag­jai kezdeményezéseikkel, ha gyengébb tanulók segítésé­vel és példamutató magatar­tással segítik a jobb eredmé­nyek elérését, a kulturális klubélet kibontakozását. Az eddigi szemlélet az volt, hogy tisztséget leszerelt, élet­­tapasztalattal rendelkező tag­ra bízzanak. Most az irányel­vek szellemében amellett fog­laltak állást, hogy a honvé­delmi munkában kitűnt, rá­termett fiataloknak helyet adnak a vezetésben. A fiatalokkal való közös tevékenységet segíti az az új­szerű elgondolás is, hogy a szövetség tagjai közé hív fia­talokat, olyanokat, akik még nem katonaviseltek. Üzemek, termelőszövetkezetek, válla­latok dolgozóit. Különös ii­ KISALFÖLD A népművelés ügyvivői Faradon A tavasszal hírül adtuk la­punkban, hogy Faradom po­litechnikai műhely építését tervezik. Vajon mi történt azóta? Jól haladnak az építéssel. Pedig a nyáron veszélyben volt a szép terv, mert az el­ső kivitelező, a csornai já­rási tanács költségvetési üze­me lemondta az építést. A farádi Rábaközi Termelőszö­vetkezeti Építési Közös Vál­lalkozás azonban vállalta. Sőt: könyvtárral bővítik a művelődési otthont. Határidő nélkül A szép iskola nagy udva­rán. sokablakos, új ház. Ho­mok, mész, tégla és munká­sok. A kőműves brigád veze­tője, Friedmann Lóránt kékfedeles naplót húz elő egy nagy ládából. — Ez év július 27-én kezd­tünk a politechnika-ház épí­téséhez. Határidő nélkül, de azzal a céllal, hogy sürgős! A gyors munkában sokat se­­gített, hogy a tanács minden anyagot előre megvásárolt.. Az öt helyiségben van: egy fiú és egy lány foglalkoztató terem, főzőfülke, két raktár­­ mosdóval, és egy tágas­­ előtér. A belső falak építé­sén, vakolásán tíz-tizenkét szakmunkás, segédmunkás és velük egy ipari tanuló dol­gozik. Már az utolsó simításokat végzik, október 25-ig végez­nek a kőműves munkával, majd a víz- és a villanysze­relők, az asztalosok, ácsok váltják őket. A padlózás, az üvegezés novemberben ké­szül el. A szép terv megvalósítá­sában sokat segítettek az is­kolás gyerekek szülei, a ne­velők és a helyi termelőszö­vetkezet tagjai. Egy régi gazdasági épületet bontottak le, anyagát összerakták és ezzel csaknem százezer for­­rint értékű munkadíjat, fu­varköltséget takarítottak meg. A meglevő anyag öt­venezer forint értékű. Gyakorlókert és iskolapark Domonkos Ferenc iskola­igazgató-helyettes a művelő­dési, oktatási munka felté­teleinek fejlődéséről szólt. — Két éve négy­ tanterem­mel és zsibongóval bővült iskolánk, így megoldódott minden osztályban­­a délelőt­ti tanítás. Nevelők, szülők, tanulók nagy örömmel fo­gadták a politechnikai mű­hely építését és nagyon vár­juk az elkészülését. Az iskolában három éve foglalkoznak, a gyakorlati oktatással. A tantermi fog­lalkozás szűkös volt, ezért főként a mezőgazdasági jel­legű teendőket végezték. Ezt jól segítette a szép gyakorló­kért és az iskolapark. A gye­rekek a hősök emlékművé­nek gondozását is elvállal­ták. Körülötte parkot létesí­tettek. Ha a politechnikai műhely elkészül, a tanulásban és szórakozásban hasznosítható tárgyakat is készítenek: szemléltetőeszközöket, a tan­termeket és folyosókat csino­sító virágtartókat, polcokat, a kiselejtezett padokból ker­ti ülőkéket, széket, és csővá­zas pingpongasztalt. Elképzeléseik megvalósítá­sát segíti az idén alakult húsztagú barkácsoló szak­kör, amelynek vezetője Né­meth József szaktanár. Megértésre találtak Az utóbbi években sokat fejlődött a község kulturális élete. Három éve nagyon lel­kes és odaadó kultúrigazga­­tót kapott a község Horváth Győző személyében. Ennek köszönhető, hogy 3000 köte­tes, szabadpolcos könyvtá­ruknak 270 állandó olvasó­ja van. Látogatottak az is­meretterjesztő előadások, eredményes a honismereti tevékenység, énekkar alakult és minden évben, az idén is van dolgozók esti iskolája. Horváth Győző a siker tit­kát a tanács és a lakók tá­mogatásában látja. — Megértésre, támogatás­ra találnak javaslataink, például a művelődési otthon bővítésében, és elhelyezési gondjaiban. Egyetlen nagytér rém nem alkalmas a moz­­galmas kultúrálét felvirágoz­tatására. De már­a épül a könyvtárszoba, ahol kultu­ráltabb körülményeket nyúj­tunk olvasóinknak és remél­jük, még több olvasónk lesz. Vannak már elgondolásaink a KISZ-klubhelyiség kialakí­tására is. A népművelési terveik­ben szerepel kilenc ismeret­­terjesztő előadás. A téma megválasztásában kikérték a lakosság, a szülők vélemé­nyét. A többi között Bartók Béla életével és munkássá­gával, a nép­raj­zkistásás ered­ményeivel és az MSZMP X. kongresszusa munkájával is­merkednek a téli hónapok­ban, de lesz egészségügyi, ál­lattenyésztési témákról is előadás. Népi hagyományok Eredményesen dolgozik az iskolai és a felnőtt honisme­reti szakkör., A felszabadu­lás 23. évfordulójára szép helytörténeti kiállítást ren­deztek. Tervük: a falu kró­nikájának megírása. Folytat­ják a nép életét, tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjté­sét. A népdal, a zene, a népi gyermekjáték anyagait fel­dolgozzák és színpadon kel­tik életre. A vegyeskórusnak negy­ven tagja van. A kezdeti ne­hézségeken túljutottak és ma már háromszólamú mű­vek előadására is vállalkoz­nak. Most Giardini: Éljenek a víg nők, és Friderick­ Ba­ráti kör című művének elő­adására készülődnek. A he­lyi ünnepségeken szerepel­tek rábaközi népdalokkal, mozgalmi indulókkal. Ja­nuárban önálló zenei estre készülnek. Ezzel szeretnének még a tél folyamán bemu­tatkozni a környék falvai­ban. Horváth Irma Tintaágyú és gyilkos vérrög A DELTA ma megjelenő új száma ismét a tudomá­nyos-műszaki forradalom szá­mos, kiemelkedően érdekes újdonságáról tájékoztatja ol­vasóit. Exkluzív cikkekben számol be a lap az eddigi hi­deg-világrekord megdöntésé­ről és az elektronikus számí­tógépek új típusú kiíró készü­lékéről, a tintaágyúról. Az elektronikus számítógépek új­­ felhasználásáról szól a „Szórt kér a komputer” című érde­kes írás is. Sokak érdeklődé­sére tarthat számot a véral­vadással kapcsolatos kutatá­sokról int beszámoló, a pá­ratlan érdekes sztereo-elek­­tonmikroszkópos felvételek­kel illusztrálva („A gyilkos vérrög”), és a lap különtudó­­sítójának jelentése az osakai világkiállításról. Gazdagon illusztrált tudósítást közöl a DELTA a röntgenezés új módszereiről, valamint a la­kások korszerű tárolóbúto­rairól, hírrovata pedig több tucatnyi információt a tudo­mányos-műszaki kutatás leg­különbözőbb területeiről. Kalória és vitamin A sorkatonák étkeztetésé­nek kérdése az országgyűlés honvédelmi bizottságának a hadseregnél nemrégiben tett látogatása alkalmából ismét a napirendre került. Azok a képviselők, akik a laktanyá­ba látogattak,­­meggyőződhet­tek róla, hogy a katonák ét­keztetése az elmúlt évek alatt sokat fejlődött. A sorkato­náknak adott élelem megha­ladja a napi 4000 kalóriát személyenként. Fejlődött a­z étrend változatossága, össze­tétele, az étkezés kulturált­sága és mindenben igazodva társadalmunk életszínvonalá­nak emelkedéséből fakadó igényekhez. Az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagjai felvetették, hogy még tovább kell javítani a katonai étkeztetés minőségét, összeté­telét. Növelni kell továbbá az étrendben a friss zöldség és gyümölcsfélék arányát. Bővült juttatások Bővült a társadalmi jutta­tásokban részesülők köre, és nagyobb lett a juttatások ösz­­szege is. Országosan a pénz­beli társadalmi juttatások egy lakosra jutó összege 42 százalékkal nagyobb, mint négy évvel ezelőtt volt. Hasonló eredményeknek örülhetnek a csornai járás lakói is, például a gyermek­gondozási­­segélyt eddig 623 édesanya vette igénybe. A lakosság életszínvonalát nem­csak a társadalmi juttatások növelése jellemzi, hanem pél­dául a takarékbetét-állomány is, amely a csornai járásban 189 millió forint. És még egy jellemző adat: 472 magán­­személygépkocsi van már­ a járásban. 3 Után a kárbecslésre! A kárbecslések szakértel­met, részrehajlás nélküli munkát követelnek. Az Álla­mi Biztosító a kárbecslő szak­emberek véleménye alapján rendezi a biztosított vagyo­non esett kárt. Útjára elkí­sértem Soós Lajost, az ÁB Győr-Sopron megyei Igazga­tóságának kárbecslőjét. — A pannonhalmi termelő­­szövetkezet jelentett még má­jusban jégverést — mondja Soós Lajos. — Mintegy hat­van hold kukoricát vert meg a jég. Akkor csak előbecs­lést végezhettünk. Most, hogy beérett a termés, már a való­ságos kárról is meggyőződhe­tünk. A gazdaság vezetői és a kárbecslő együtt indulnak a jégvert kukoricatáblához. A levelek szálkásan ágaskod­nak. A kárbecslő és a gazda­ságvezetők ki­törnek egy-egy kukoricacsövet. Vizsgálják a csöveken tapasztalható foghí­jakat.. — Virágzás idején kapott a tábla jeget — magyarázza Soós Lajos. — Gátolta a meg­­termékenyülést, megroncsolta a bibeszálakat. A foghíjak, a csövekről hiányzó szemek ezt mutatják. * Végigjárják a táblát. Bent az irodán összegezik a tapasz­talatokat. Alig van vita­­ a gazdaság vezetői és a kár­becslő között: 22,5 százalékos kárt jegyeznek föl. A terme­lőszövetkezet holdanként 21 mázsa májusi morzsolt kuko­ricára jegyeztetett biztosítást. Soós Lajos agrármérnök már hosszú évek óta végzi a kárbecslői munkát. A kár­­becslőcsoport vezetője. — Az idén hány termelő­szövetkezetnek nincsen össze­vont vagyonbiztosítása? — Minden közös gazdaság már az összevont vagyonbiz­tosítást kéri. Tudják, így ter­melhetnek biztonságosan. Né­­hányan kezdetben idegenked­tek például a homokverés utáni kockázatbővítéstől. Ma minden gazdaság kéri. Mutatja a statisztikai kimu­tatást. Az idén a megye ter­melőszövetkezeteiben az első félévben 4500 holdat ért jég, homokverés, vihar. Az ÁB 3 700 000 forintot fizetett a gazdaságoknak. Az állatkár eddig 14 millió forint. A­­ké­sei aratás miatt 2820 holdon állapítottak meg szemkive­­rést. Az Állami Biztosító 1 400 000 forint kárt térített. A károkat a kárbecslők álla­pították meg, és a becslések, kifizetések után­ egy gazdaság sem kifogásolta a kármegál­lapításokat. — Milyen munkát kell vé­geznie a kárbecslőnek ahhoz, hogy ne kifogásolják tevé­kenységét a gazdaságok. — Elsősorban szakértőnek kell lennie. Másodsorban részrehajlás nélkül, a látot­tak, a tapasztaltak alapján döntsön a kár mértékéről úgy, hogy azt a gazdaság ve­zetőivel is megbeszélje. A véleménykülönbségeket , a helyszínen jó tisztázni. — Keletkezett-e harag már tevékenysége során, mert nem egyezett véleménye a gazdaságok vezetőivel? — Még nem. Vitáink van­nak, de ezek a közös célt szolgálják, hogy a valóságot megközelítően állapítsunk meg egy-egy kárt. ■ ÍGY VALÓBAN nem jelent nagy gondot a kukorica betakarítása A Duna menti (a mo­som és a mariak,Unó-’­­i) Tsz jugoszláv csőtörő gépekkel takarítja be a termést. Jelen­­­­­­leg három dolgozik a földeken, a negyediket még javítják a tsz műhelyében.

Next