Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1970. október 25., vasárnap Fiatalok szempontjából Vízügyi közügyek Az Országos Vízügyi Hivatal, a KISZ KB és a MEDOSZ a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok küldötteinek részvételével a napokban országos tanácskozást rendezett. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fiataljait Pesztenlehrer Ottó KISZ-titkár képviselte, öt küldöttnek májusban választották meg Szombathelyen a Győr-Sopron-, Komárom-, Veszprém-, Zala- és Vas megye vízügyi fiatal dolgozóinak aktívaértekezletén. Első előadó a budapesti országos tanácskozáson Breinich Miklós volt, az OVH elnökhelyettese. Peszterslehrer Ottó az ő előadásából a következőket jegyzetelte: — A vízgazdálkodásiban dolgozók nagy része fiatal, s mivel egyre inkább tért hódít a gépesítés itt is, egyre nagyobb szükség van a technikailag képzett fiatalokra. Lelkiismeretesebben kell dolgoznunk, a vezetőknek viszont jobban be kell vonni a fiatalokat (a vízgazdálkodás fejlesztése végett) a vezetésbe. Hiszen lehet rájuk számítani — mondta az OVH elnökhelyettese —, ezt megmutatták a tiszai árvízvédelemkor is, a kiskörei II. vízlépcső építése védnökségében vállalt feladatok teljesítésével is. Breinich Miklós közölte a résztvevőkkel azt is, hogy bár nemrég indult meg az Országos Vízügyi Hivatalon belül a szocialista munkaverseny, a vízügyi dolgozók egynegyede dolgozik máris brigádokban. Ennyit az első előadásról. Másodikként dr. Fekete József, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője tájékoztatta az országos tanácskozáson részt vevő gazdasági és szakszervezeti, valamint KISZ-vezetőket . Dr. Fekete József először is az igazgatóságok és társulatok szakszervezeti titkárait kérte arra, hogy a KISZ-szervezetek vezetőivel közösen dolgozzák ki az 1016-os, az ifjúság érdekvédelmével kapcsolatos kormányrendeletből adódó helyi tennivalókat. A vízgazdálkodási szerveknél is ki kell alakítani a fiatalok anyagi és erkölcsi ösztönzésének célra vezető módszereit — ismertette a KISZ KB munkatársának előadását Pesztenlehrer Ottó, majd a hozzászólásokra emlékezett. — A kiskörei II. vízlépcső fiataljainak képviselője javasolta, hogy alakítson az OVH egy központi KISZ-bizottságot, ami összehangolná az egyes igazgatóságok KISZ-es fiataljainak munkáját. A területi szervezési elv fenntartása mellett hasznos lenne egy ilyen együttműködést összehangoló szervezet, hiszen rendkívül széttagolt a vízgazdálkodási dolgozók munkaterülete Foglalkoztak a hozzászólók a fiatalok lakásgondjaival is: azt javasolták, hogy azokat a KISZ-eseket, akik már huzamosabb ideje dolgoznak egy helyen, támogassa a vállalatuk az építkezésben más iparágak KISZ-lakásépítési akcióihoz hasonlóan. A budapesti tanácskozásról Pesztenlehrer Ottó az OVH és a KISZ KB vezetőinek köszönetét is hozta az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a megye fiataljainak azért a munkáért, amit a Tisza vidékén az árvízvédelemben teljesítettek. Tóth KISALFÖLD Korszerűsödik a MÉK Megalakult az előkészítő bizottság a tagok irányítják. Törekedni kell a forgalmazott áruk útjának rövidítésére, így mód lesz a forgalmazás költségeinek csökkentésére is. A jelenlegi szervezettel ellentétben a korszerűsített MÉK-nél önkormányzati szervek lesznek az igazgató tanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. Tagjai, valamint elnökei a vállalat tagszövetkezeteinek képviselői. Lényegesen bővebb is lesz a tevékenységük. __ Az időszerű korszerűsítés első lépése az előkészítő bizottság megalakulása. Erre pénteken került sor Győrött, a MÉSZÖV-székházban. A bizottság feladata lesz majd a belépéssel kapcsolatos tanácskozás is a szövetkezetekkel. Az elnöki tisztséget Fazekas László, a Lipóti tsz elnöke kapta meg. Mint tsz-elnöknek és mint szakembernek nemcsak a megyében, hanem országosan is tekintélye van, az általa irányított szövetkezet termálvizes kertészete sok bemutató, tapasztalatcsere színhelye volt. Az előkészítő bizottság tagjai is mind jó szakemberek, régi, tapasztalt vezetők, így Balogh Lőrinc, a győrszentiváni tsz elnöke, Kovács Tibor, a kajárpéci, Farkas Mihály, a győrsövényházi, Csizi Sándor, a beledi Hipsák Gyula, a hegykői tsz elnöke, Morvai Ferenc, a pannonhalmi, Szálát József, a csornai áfész elnöke, Horváth János, a kapuvári áfész elnökhelyettese. A MÉK korszerűsítését előkészítő bizottság elkészíti a közös vállalat alapító okiratának tervezetét, jogászok bevonásával és pénzügyi szakemberek segítségével, és ezt a területi érdekképviseleti szervek ismertetik valamennyi szövetkezettel. E célból a MÉK november közepén tart közgyűlést, ott megtárgyalják a korszerűsödést, és az alapító okirat tervezetét. Az a célja az előkészítő bizottságnak, a jogi és a pénzügyi szakembereknek, hogy az alapító okirat tervezete és az alapszabály — nagyon ügyelve a szövetkezeti demokrácia megtartására — megfeleljen a megye szövetkezeti tevékenységének, segítse a gazdálkodást és értékesítési feladatok megoldását. Termelőt és fogyasztót egyaránt befolyásoló, nagyon komoly munka kezdődött el a megyében a MÉK korszerűsítésével. Az értékesítési kapcsolatnak ez a korszerűbb formája nemcsak nagyobb lehetőséget ad a közös gazdaságoknak, hanem növeli a felelősségüket is a több és jobb áru előállításában. Ezután sem lesz érdektelen mondotta Fazekas László is, hogy mennyi haszonnal dolgozik a korszerűsített MÉK, de csakis a tisztességes haszonra törekedhetünk. A munkát a becsület támaszsza alá, és úgy kell előkészíteni a korszerűsítést, úgy kell dolgozni ezután, hogy a jövő években már a termelő és a fogyasztó közmegelégedése bizonyítsa: értelme, nagy haszna van ennek az új szövetségnek. gszm A Gazdasági Bizottság a 10159/1970. sz. határozatában — amit a szövetkezeti burgonya-, zöldség- és gyümölcskereskedelem gazdasági és szervezeti korszerűsítéséről hozott — felkérte a TOT és a SZÖVOSZ elnökét, hogy kezdeményezzék a „ MÉK-ek átszervezését az önkéntesen társuló termelőszövetkezetek és az áfészek közös vállalataivá úgy, hogy 1971 első negyedévében már új, korszerűsített formában működjenek. A MÉK 12 év óta őre, szervezője a megye zöldség- és gyümölcsellátásának, lényegében segítette munkájával a kertészetek fejlődését, meghatározó a fogyasztási árak alakulásában és állóeszközeinek értéke számottevő tőkét képvisel. A piac növekvő igénye, a termelést serkentő értékesítés az eddiginél mindenképpen korszerűbb formát követel. A kertészeti ágazat további fejlődését, a fogyasztók igényeinek kielégítését az olyan együttműködés teszi lehetővé, amelynek alapja a szövetkezeti közös vállalati jelleg, de mellette mód van a többcsatornás értékesítésre is. Mi lehet a gyakorlati célja a korszerűsített MÉK-nek? Elsődleges feladata az, hogy minden eddiginél hatékonyabban szolgálja a termelők és fogyasztók érdekeit. Egyre több árut és egyre jobb minőségű árut bocsásson a piacra úgy, hogy működésével segítse a kereslethez igazodó mezőgazdasági termelést. Az új szervezet korszerű szövetkezetpolitikai elvekkel működjék, gazdasági tevékenységét, üzletpolitikáját Fogyasztás világszínvonal felett Kétszen tűk a győri tejüzemet A hazai szarvasmarha-állomány fejlesztésével természetszerűleg növekszik a feldolgozandó tej mennyisége is. Ezért a jövő években a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat győri tejüzemének az eddigi 60—70 000 liter helyett napi 100 000 litert kell fogadnia. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden győri lakosra egy liter tej vagy abból készített tejtermék jut naponta. Ez meghaladja a világszínvonalat, mert például Ausztriában az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás 300 liter... KISZ Védnökséggel A győri tejüzem rekonstrukciós tervének kivitelezése ez évben a Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozóinak felvonulásával megkezdődött. A nem egészen tízmillió forint értékű jelenlegi épületeket tízmillió forint értékben tatarozzák és újakkal bővítik. Jelenleg az új kompreszszorház építése folyik, majd a gépek átszállítása után a régi kompresszorház helyén megkezdődik a háromszintes üzemi és irodai ház alapozása. Ebben az épületszárnyban korszerű mosdók és öltözők is lesznek, amelyekkel jelentősen megjavulnak majd a tejüzemi dolgozók eddigi mostoha szociális körülményei. Két új porta és egy étkezde is készül számos kisebb kisegítő üzemi helyiség felépítése mellett Az új épületekbe számos új gépi berendezés kerül. Hogy milyen mértékű fejlesztés lesz a két évben, azt egy öszszehasonlítás bizonyítja A jelenlegi géppark értéke 10,7 millió forint, az ezután üzembe helyezendő berendezések ára pedig 12 millió forint lesz! A termelési technológia fejlesztésével a győri üzemben elsősorban a termelékenység nő , hiszen a csaknem kétszeresére növekedő tejbehozatal feldolgozásához a jelenlegi létszám egytizedével lesz csak több dolgozója a vállalatnak! A termelés korszerűsítésével bővül az áruk köre, mennyiségi és minőségi javulás várható. Kialakul a polipack-vonal, vagyis a tejtermékek is ilyen csomagolásban kerülnek a fogyasztóhoz. Kétszeresére bővül a hűtő- és tárolótér, megduplázódik a gőzfogyasztás (amiért ötmillió ) rendkívül szűk hely, a rossz felvonulási viszonyok miatt szoros együttműködésre lesz szükség az építkezés zavartalansága végett. Ezért a tanácsi építők és a tejüzemiek KISZ-szervezete védnökséget vállal a teljes rekonstrukciós munka segítésére, forintot fizettek a gőzt szolgáltató Növényolaj gyár kazánrekonstrukciójához, és tízszeres mélyhűtőteret alakítanak ki az üzem felújításával. . Háromszoros haszon Az összesen 27 millió forintba kerülő beruházás a tejüzemi dolgozóknak háromszoros nyereséget jelent. A termelés és a technológia fejlesztésével kiiktathatják az éjszakai feldolgozó műszakot, csak a ki- és beszállítás történik éjjel. Az új gépek megkönnyítik, jóformán megszüntetik a nehéz fizikai munkát az üzemben. Az sem jelentéktelen, hogy végre rendezett körülmények között öltözhetnek, tisztálkodhatnak majd a dolgozók. Mindezek különösen azért rokonszenves vonások a rekonstrukcióban, mert a tejüzemben dolgozók csaknem háromnegyede nő! Ha tehát minden jól megy, az eredetileg konzervgyárnak készült épületek átalakítása után 1972-ben korszerű és szép üzemet vesznek át a fehér köpenyes dolgozók. S mint az üzem vezetői elmondták, az eddiginél változatosabb és jobb minőségű tejjel, tejtermékkel kívánják viszonozni a kapott milliókat. Cs. A. Ágazik a polipack-vonal Műszál minden mennyiségben Lettországban megkezdték az Ogrszki kötőipari kombinát építését. Az előirányzott kapacitásnak megfelelően a kombinát évente 12 és fél millió különböző kötőipari cikket termel majd. A nagy termelékenységű berendezést, amely biztosítja a szintetikus anyagból készült pamutfonal gyorsított műszaki eljárással történő feldolgozását már felszerelték. Itt működnek majd a mintanyomásos körkötőgépek, a sima kötőgépek, amelyekkel a készítmények szélét varrják el. Az utóbbi két év folyamán a Szovjetunióban az Ogrszkin kívül még két ilyen óriás kombinátot építettek — Kurszkban és Belorusziában. A negyedik kombinát most épül Asztrahányban. Ebben a kombinátban a hazai gyártású gépeken kívül beállítanak olyan felszereléseket is, amelyeket az NDK- ból és Bulgáriából hoznak be. Az utolsó öt évben a Szovjetunióban a trikotázs felsőruházati cikkek gyártása megkétszereződött. 1969-ben a szovjet üzemek 363 millió ilyen terméket gyártottak, hatvanhárom millióval többet, mint az előző évben. Tévések a Vagongyárban A hét végén Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyárban félórás riportfilmet forgattak a Magyar Televízió ifjúsági osztályának munkatársai a gyárban dolgozó fiatal diplomások munka- és életkörülényeiről. Amint Kökényessy Ferenc, a film rendezője elmondta, a gyárban egészséges, jó szemlélet alakult ki a fiatal mérnökök foglalkoztatására. A vezetőség lehetőséget ad egyetemet végzett szakembereinek, hogy munkájukkal bebizonyíthassák tudásukat, rátermettségüket. A fiatal diplomások na°v részének nemcsak anyagi és társadalmi érvényesülés a célja, hanem hogy a szakterületen minél jobb eredményeket érjen el. A Vagongyárban ezt helyesen ismerték fel, a gyár vezetősége megfelelő intézkedésekkel, például a gyakornoki idő rövidítésével igyekszik segíteni fiatal mérnökeit, közgazdászait. Az első lépések ezek a vezetőség részéről, nem mentesek nehézségektől, hibáktól, de helyes úton haladnak. A film célja, hogy bemutassa a vagongyáriak kezdeményezését, felhívja az ország többi gyára vezetőinek figyelmét a követendő példára. a fék Minden esetben torolják meg a bírálat elfojtását — javasolják az üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi pártszervek. Akik a társadalomfejlődéséért szívvel-lélekkel fáradoznak, érzik, hogy a szocializmus sikeres felépítését fékezi, lassítja a hibák takargatása, a bírálat burkolt vagy nyílt meggátlása. A politikai, gazdasági és kulturális munka végzése közben ritka az olyan eset, hogy valaki nyíltan hangoztatná a vélemények elfojtásának szándékát. Senki sem tagadja azt a lenini igazságot, hogy a szocialista rendszer erejét egyebek között éppen az építő szándékú kritikai szabadság fejezi ki. A torzulás akkor szoott mutatkozni, amikor a hibákat elkövető személyiség mulasztásait, tévedéseit feltárják. Társadalmunkban, sajnos, még található olyan polgár, akiben nem eléggé erősödött meg a szocialista tudat ahhoz, hogy előbb vagy utóbb, de elismerje tévedéseit. A kritika kispolgári visszautasítása, a tévedések elkendőzése természetesen nem egyforán hat a társadalomra. Súlyosan káros elsősorban azok részéről, akik nem érik be a segítő szándékú észrevétel „magyarázásával", visszautasításával, hanem keresik a „visszavágás", az üldözés lehetőségeit. És mert a bírálónak leginkább az tud kellemetlenséget okozni, aki magasabb tisztségben van, így érthető, hogy a párttagok is elsősorban kikkel szemben kérik a bíráló védelmét. Némelyik gazdasági és hivatali tisztségviselő olyan vezetési módszert igyekszik kialakítani, hogy a beosztottak még gondolatban se merjék tevékenységüket bírálni. Akarva, nem akarva felújítják az egykori uralkodó osztályok álláspontját, amely szerint: „amit szabad Jupiternek...”, azzal ne akarjanak élni az egyszerű, földi halandók. A szocialista társadalomban azonban mindig utat törnek az egészséges törekvések. Elsősorban a kommunisták és a szocializmus legodaadóbb építői óvatosan vagy bátrabban, de személyekre való tekintet nélkül szóvá teszik a hibákat És sajnos, a tévedés elismerése és elsősorban a csorba kiköszörülése helyett az is megtörténik, hogy rövid idő után „kiderül" a bírálóról: tevékenységét roszszul végzi, kötekedő, mérgezi a vállalati légkört, és ezért alkalmatlan a munkája ellátására A tisztességes szándékú bíráló akár valós, akár téves gondolatokat közöl, a védelmet egyaránt megérdemli. És mint ahogy a kritika puszta elfogadása egymagában nem elegendő, ugyanúgy a bíráló véleményének a puszta hangoztatása sem visz biztonságosan előre. A kommunisták és pártonkívüliek egyaránt tetteket várnak. A szocializmust építő közvélemény elsősorban azt akarja, hogy a bírálat valós, és nem igazolható tartalmát ne egyes tekintélyek döntsék el. Az ilyen értékelési módszer — mert ellentétes a marxi—lenini elmélettel — magában hordja az újabb tévedések elkövetését A bírálat és annak tartalmát csakis azzal a marxilleniai objektivitással lehet hatásosan mérlegelni, amely mentes a szubjektivizmustól, és a társadalmi haladást, a szocialista igazságot szolgálja. Ez létünk azt bizonyítja, hogy a nyílt, a társadalom fejlődését szolgáló bírálat szívós, mindennapos harcot követel. A társadalmi haladás, a szocializmus építése arról is tanúskodik, hogy érdemes és szükséges a kritikát bátorítani és annak gyakorlóit védeni, s ez egyet jelent a társadalmi haladást lassító fék kiiktatásával. Lányai Sándor .3