Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

1970. október 1., csütörtök A szatmári nincs Nincs rendjén, ami ma Szatmárban történik. Az árvízi károk helyreállításán dolgozó sok ezer munkás a legszükségesebb dolgokat kénytelen nélkülözni. Tegnap reggel riportban számolt be a rádió arról, hogy a fehérgyarmati élelmiszerüzletekben most már jóformán semmi sem kapható. Se gyümölcsöt, húst, zöldségféleséget, félkész ételeket, töltelékárut, konzerveket, de még kekszet és nápolyit sem lehet kapni. Már nem is csupán nélkülözniük kell a szatmári építőknek, hanem hiányzik a munkaerejük pótlásához szükséges étel. És ez azért nem lehet rendjén, mert tízezernél is több, nagyon kemény munkát végző munkásról van szó. Olyanokról — a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak ismeretében valljuk ezt —, akik fél éve emberfelettien sokat vállalnak magukra. Esorok írója annak idején beszámolt róla, hogy a szamosközi újjáépítési munkákon hétköznap 12—13 órát dolgoznak az emberek, és vasárnap csak azért falaznak a munkások tíz óráit át, hogy erőt gyűjtsenek a hétköznapokra. A legfigyelmesebb gondoskodás mellett is kifogyhat — az a csoda, ha nem fogy ki — az emberek tartalék ereje. De mennyire megkoptathatja a munkások kedvét, lelkesedését, ha azt tapasztalják, hogy megfeledkeznek róluk. Lapunk szatmári sorozatában annak idején megírtuk, hogy júniusban sem volt kielégítő az ellátás. De akkor hinni lehetett, hogy az ellátással foglalkozók túljutnak a kezdeti nehézségeken. Nem jutottak. A mostani helyzetet semmi sem indokolhatja, s ezért is tarthatatlan. A győri Keksz- és Ostyagyár igazgatója tegnap azt nyilatkozta, hogy az üzemtől nem kértek árut, Szatmárija során kívül és azonnal szállítanának most is. Alig lehet kétséges, hogy mások is hasonlóan vélekednek a szatmáriak ellátásáról. Hogyan fordulhatott elő, hogy mégis megfeledkeztek a legderekabb munkát végzőkről? A szatmári munkák dandárja éppen októberre és novemberre jut- Fagyot hoznak a hajnalok, a családok ezrei várják az új otthonukat. Az építőmunkások is fáznak, és nagyon régen hajráznak már. Annak idején azt írtuk, hogy a bajban fedezte fel az ország Szabolcs-Szatmárt. Amilyen melegítő ma a hír: a Könnyűipari Minisztérium kötöttárugyár és bútorgyár telepítését tervezi a Nyírségbe, olyan lehangoló az a másik, hogy egyesek még észre sem vették és máris elfelejtették a szatmáriakat. Éppen azok, akiknek a szamosközi építők ellátása lenne a feladatuk. A szamosközi árvíz okozta sebek most hegednek. A bajba jutottaknak nemcsak a tegnapi segítségünkre volt szükségük, a mai együttérzésünket és emberségünket sem nélkülözhetik. A károsultakat közvetlenül segítő, erejüket, hitüket adó munkások annyit legalább elvárhatnának, hogy Szatmár ellátói is becsülettel elvégezzék a dolgukat. (Ferenczi) íjraéled a remény Sok szó esik arról, hogy nagyra nőttek az aránytalanságok a jövedelmeikben. Kárvallottjai: a munkások, a nagycsaládosok. Pártunk sokat tett a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Államunk számos törvénye, rendelete szolgálta a gyermekes családok gondjainak enyhítését. Mégis az a tapasztalat, hogy az egyre módosabb életet élők mellett a többgyermekesek még gonddal küzdenek. Az Irányelvekben nem egy pont foglalkozik a témával: „ ... A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és nyugdíjak emelése útján...” Kélben egy régi kis falusi házban lakó sokgyermekes családhoz kopogtattam be. Az udvaron két kis öreg szorgoskodott. Csak egy lépés és a konyhában vagyok. Onnan jobbra és balra is szoba nyílik. Az egyikben meszelés után takarított Tuba Zoltánná. A másikból piros arcú gyerekek hozták a hírt: Édesanyám, sír az Istvánka... — Éhes... — mondja Tubáné, és siet a kicsihez. Leperegtek a könnyek a nyolcadik gyermek arcáról, és boldogan nyelte az édes anyatejet. Életükről, gondjaikról beszélt: — Tizenhét éves házasok vagyunk. Sok vagy kevés, amit fel tudunk mutatni? Nem tudom ... Jöttek a gyerekek egymás után. Az első, Zsuzsa ötvennégyben, az ikrek, Erzsike, Katika ötvenhatban születtek, aztán a többi. Tudja, akkor nem lehetett ... de nem is akartam! Később se, mert szeretem a gyermekeket. Sok örömet, fényt hoztak az életünkbe. Sohasem számoltam, mennyi gonddal és lemondással jár a felnevelésük. A nyolc gyermek édesapja néhány éve a győri Richards Finomposztógyár dolgozója. Havi keresete 1700—1800 forint, és ehhez most 1190 forint családi pótlékot kap a család. — Az ikrek születéséig én is a Richards-gyárban dolgoztam — mondja Tubáné, — de később nem tudtam bejárni. Nagyon kellettem itthon a gyerekeknek. Abban az időben még óvoda sem volt a községben. Otthon maradt, de nagyon hiányzott a megélhetésből az az 1200 forint, amit ő keresett. Ezért olyan munka után kutatott, amit a gyermekek mellett otthon is el tud látni. Selyemhernyót tenyésztett, gyógynövényt szedett és burgonyát ültetett a „senki” földjére... A családfő idős édesanyja is gyakran segített ... . — A munkát nem szégyellem, de az nagyon bántott volna, ha a gyermekeimnek nem jutott volna ruha, cipő vagy tanszer, táska. Pedig volt olyan ősz, hogy öt iskolást indítottam útjára. Nőttek a gyerekek, és az utóbbi években csak úgy tudott könnyíteni a gondjain, hogy újra munkát.Vállalt Tubáné a helyi tanácson, és a hét gyermek gondozása maradt a második műszakra. Mégis nagy segítség volt, hogy helyben dolgozhatott. Most a szülési szabadságon teljes, azután 600 forintos gyermekgondozási segélyt kap. Nemrégen, a kicsi születésekor 1400 forint jutalommal segítette a járási tanács. Egy éve már dolgozik a 16 éves Zsuzsa. Megkeresi magának a ruhára, cipőre valót. Lassan az ikrek is dolgoznak, mert ők együtt akarnak maradni, lemondtak a tanulásról. Örül Tubáné, hogy József egy évig a napközi otthonos óvodába járhatott, mielőtt iskolás lett. Most a hároméves János nőtt a helyébe. — Gondos beosztás mellett is csak a legszükségesebbre telik. Sok pénzünk elfogy a megélhetésre. De nem szenvednek hiányt semmiből a gyermekeink. Igaz, nem válogathatnak. A legolcsóbbat veszem. Már a tüzelőgondról is letettem. Húsz mázsa brikettünk van. A nyolcgyermekes anya gonddal terhelt élete sünijéből is a bizakodás árad: a nyolc szép, egészséges gyermekét nevelő anya jogos büszkesége. Pedig az évek során sok szép terve szállt el a semmibe! — Két évtizede, hogy él bennünk a bizalom: egyszer ebből az egyszobás hajlékból rendes lakásba költözhetünk. Laikuskérelmük évekig bent volt Győrött, de hiába, pedig a férj csaknem húsz esztendőt töltött el városon állami szolgálatban ... — Én is szeretném a szép otthont. Nincs is nagyobb vágyam, mint egyszer egészséges, szép lakásban élni, aztán dolgozni és nevelni a gyermekeimet. Sokszor elhagyott már a remény, de most már a párt X. kongresszusa Irányelveiről hallva — újraéled bennem. Horváth Irma KIS APÖKB A fegyveres testületek kommunistáinak számvetése A fegyveres testületeknél működő pártalapszervezetekben lezajlottak a X. pártkongresszust megelőző beszámoló taggyűlések, és nagy részben a vezetőségválasztó taggyűlések is. A taggyűlések tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legutóbbi vezetőségválasztások óta erőteljesen növekedett a fegyveres testületek pártszervezeteiben folyó munka, hatásossága és színvonala. A pártalapszervezetek tagjai kritikusan és sokoldalúan elemezték saját munkájukat, és sok javaslatot tettek a pártmunka helyi módszereinek és eredményességének javítására. Figyelemre méltó elgondolásokat, javaslatokat továbbítottak a felsőbb pártszervekhez, főleg a kongresszusi Irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban. Szegedi víz 2000-ben Szeged növekvő vízszükségletek kielégítésére egymás után épülnek az új vízművek és víztornyok a városban. Az új Tarján negyedi iker víztorony után most hasonló alapozáshoz fogtak Újszegeden. Ennél is alkalmazzák majd a Swenson— Thoma-féle svéd—magyar szabadalom módszereit. A szakemberek számításai szerint a város jelenleg 40 000 köbméteres napi csúcsfogyasztása 2000-ben 120 000 köbméterre növekszik, ezzel a fejlődéssel igyekeznek lépást tartani a vízművek, víztornyok építésével. Tanácsi építők kongresszusi versenye A Győr-Sopron megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalat 9 építésvezetőségén és 4 segédüzemében dolgozó brigádok megtették felajánlásaikat az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére, és csatlakoztak az árvízkárok ellensúlyozására indult országos versenymozgalomhoz is. A brigádok vállalásának legfontosabb része az átadási határidők 5—10 hónapos csökkentése, ami azért is számottevő, mert az anyaghiány késlelteti a munkákat, a rendszertelen szállítás pedig a munkák torlódásához vezet. A 2—5 százalékos önköltségcsökkentést a dolgozók fokozott anyagtakarékossággal szeretnék elérni. A felajánlások szerint az év végéig az eddiginél szilárdabb lesz a munkafegyelem, 4—5 százalékkal csökkenni fog az igazolatlan hiányzások száma. Ezek a vállalkozások vállalati szinten a termelékenység 2—3 százalékos növekedését eredményezik. A munkaverseny-felajánlások azonban a gazdaságossági mutatók javítása mellett politikai és kulturális vállalásokat is tartalmaznak. A brigádok sajtószemlék szervezésével, rendszeres színház- és mozilátogatásokkal is részt vesznek a versenyben. Az építőszekrényyelv alapján A Magyar Vagon- és Gépgyárban 1964 májusa óta működik az elemekből összerakható készülékek állomása. A technika rohamos fejlődése megkívánja az olyan szerszámok gyártását, amelyek rövid idő alatt, kevés munkával elkészíthetők. Az építőszekrényelv, amely szerint előregyártott részekből rakják össze a szerszámot, kielégíti ezeket az igényeket. Ugyanazon elemekből sokféle méretű megmunkálásra alkalmas szerszám állítható elő, és ez nagy munka- és anyagmegtakarítást eredményez. A vagongyári EÖK-állomás az összerakható készülékeket a hazai és a külfödi piacokról szerzi be, de az ott dolgozó 21 szakember is foglalkozik ilyen szerszámok készítésével és a már meglevők továbbfejlesztésével. Az állomáson levő elemekből egyidejűleg 240 szerszámot lehet összeszerelni, változtathatóságukra jellemző, hogy a hat év alatt ezekből 13 000- féle megmunkáláshoz készítettek szerszámokat. Sok kedvezménnyel Termelőszövetkezeti lakónegyed Harkányban erre a célra a község nyugati oldalán. Az elkészült terv szerint tíz új utcát hoznak létre, s százhúsz családi házat és hatvan úgynevezett láncházat építenek ott. Ez lesz a fürdőhely első, városias jellegű lakótelepe: a házak nagy részét ugyanis emeletesre építik. A törekvés az, hogy elsősorban fiatalok, ifjú házasok teremtsenek maguknak otthont e területen. Harkányban, ahol évente több mint egymillió fürdővendég fordul meg, igen magasra szöktek a telekárak. A termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy azok a dolgozók, akik legalább öt évre munkát vállalnak a közös gazdaságban, csupán a telekrendezéssel kapcsolatos költségeket kötelesek megfizetni, továbbá kedvezményesen kapnak építőanyagot és fuvart. A Tenkesalja híres fürdőhelyén, Harkányban alakítják ki Baranya megye első termelőszövetkezeti lakótelepét. A siklósi Magyar—bolgár Testvériség Tsz megfelelő földterületet ajánlott fel 3 Kenyerünkről volt szó Hasznos tanácskozás Mosonmagyaróváron Sok szó esett már a kenyérgabonáról az idén. Talán azért is foglalkozunk vele többet, mert a termés a tavalyinál országosan kevesebb lett. Okulva a kárból fontos cselekedni már most a jövő évi gazdagabb és jobb minőségű termésért. Ehhez kívánt segítséget adni az a tanácskozás, amelyet tegnapelőtt rendezett a Győr-Sopron megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat, valamint a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi kara Mosonmagyaróváron. A téma: a búza minőségi termesztése a megyében. Megnyitójában Jakus Lajos, a gabonafelvásárló igazgatója egyebek közt elmondotta: nap mint nap bírálat éri a kenyér minőségét. Igen fontos ezért meghatározni azokat a búzafajtákat, amelyek a megye talaj és éghajlati adottsági között jó termésátlagban kiváló beltartalmi értékűek. A gabonafelvásárló kezdeményezésére tavaly a megyében 7 termelőszövetkezet és 3 állami gazdaság általában 10,de holdon búzafajták kísérleti termesztését vállalta akkoriban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola növénytermesztési tanszékének szakmai irányításával. A mostani tanácskozás alapjául e kísérletek eredményei, tapasztalatai szolgáltak. Dr. Varga János egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa beszélt azokról a körülményekről, amelyek meghatározzák a búza minőségi értékeit. Mint mondotta: a gazdaságok vezetői közül sokan nem ismerik kellően a talaj tápértékeit, amelybe a magot elvetik. Nem élnek a talajvizsgálat adta lehetőségekkel, így a talajerő-utánpótlás szinte sematikus. A műtrágya egyik helyen sok, másutt kevés. Példaként hozta fel a professzor, hogy az osztrák paraszt hektáronként 32 schillinget fizet a talajvizsgálatért, szaktanácsadásért. Nálunk ez olcsóbb, és nem egy termelő érdekeiről van szó. A tíz gazdaságban végzett kísérleteknek egyik célja az volt, hogy kipróbálja a hazánkban ismert búzafajtákat, a gazdaságok kellő ismereteket szerezzenek termesztésükben a megye talaj és éghajlati körülményei között. Értelemszerűen azokat a fajtákat érdemes termeszteni, amelyek hozamban és minőségben is a leginkább megfelelnek a kívánalmaknak. A kísérleti eredmények összesítése után most már nyilvánvaló, hogy az elvetett tízbúzafajta közül a legjobb termésátlagot és a legkedvezőbb sütőipari értéket a bezosztája, a nagykunsági, a miranovszkaja fajták nyújtották a megyében. A tanácskozásra az egyes búzafajták lisztjéből próbasütést végeztettek a tanácskozás rendezői. A kenyereket megízlelték a résztvevők és a kenyérszámok ismeretében rangsorolták az egyes tészták étkezési minőségét. Valamennyi szám egy búzafajtát takart. A kérdőívek öszszesítése után a legtöbb pontszámot éppen az említett fajták kapták. A bezosztása nálunk jól bevált búzafajta. Soke panaszt lehet hallani azonban az utóbbi időben arra, hogy ez a fajta leromlott, betegségellenálló képessége csökkent. Ez nem indokolja a tartózkodást a termesztésétől. Amíg lényegesen jobbfajta nem kerül a forgalomba, fajtafrissítéssel, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásával szükséges a bezosztája vetőmagját előteremteni a gazdaságok részére. Az új fajták bevezetésének szorgalmazása, a bezosztája „talpraállítása” a nemesítők feladata. Az előadó és a hozzászólók hangsúlyozták, nem kifizetődő csupán egy búzafajta vetése a gazdaságban. Ahhoz, hogy az időjárástól függő kockázat kisebb, a betakarítás pedig folyamatos legyen, előnyösebb három-négyfajta búzát termeszteni. Ehhez azonban nagyobb fajta választékra van szükségük a gazdaságoknak. Bármennyire is iránymutatóak az ilyen tanácskozások, a gyakorlatban nem járhatnak kellő eredménnyel addig, amíg égető gondok hátráltatják a kívánt vetőmag-, műtrágya- és gépellátást. (Dömötör) Mijel Be a szilfakesz Áprilisban alakult meg a kapuvári Lenin Tsz déli üzemegységének Előre traktoros brigádja. Preklet Lajos, a 18 tagú brigád vezetője beszélt a brigád változatos munkájáról (műtrágyázás, növényápolás, szénakaszálás,behordás, aratás, repce-, lucernavetés) és életéről. — Milyen a közösségi élet? — kérdezem a brigádvezetőt. — A munkában jó az összhang — válaszolt Prekler Lajos. — Mindegyik brigádtag felelősnek érzi magát a másik munkájáért is. Így néha előfordul, hogy szép szóval, a közösség érdekeire hivatkozva figyelmeztetik a reggeli munkaelosztó megbeszélésekről elkésőket, vagy a rossz időbeosztással dolgozó brigádtársakat. — Sok munkánk van — folytatta. — Megkezdtük a trágyahordást, számítást. Közös szórakozásra úgyszólván nincs időnk. Az első kirándulásra mostanában került sor, a tsz vezetőségének jóvoltából. A brigád minden tagja megnézte Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt. Szép nap volt, nagyon jól éreztük magunkat. A télen talán majd több időt tudunk együtt tölteni. Úgy tervezzük, együtt megyünk majd színházba, egyéb rendezvényekre, TIT-előadásokat fogunk hallgatni. Mindnyájan részt veszünk a tszben kezdődő gazdaságpolitikai tanfolyamon. Társadalmi munkára eddig is jutott a brigádtagok idejéből, kedvéből. Legutóbb a kapuvári Béke utcában és a hevesi tanácsháza környékén ötezer forint értékű kavicsozási munkát végeztek el. De vannak a megtisztelő szocialista brigád cím elnyeréséért tett vállalásoknak más jellegű pontjai is. Például: ■ a traktoros brigád tagjai munkával segítik a szövetkezet egyedülálló, beteg tagjait. A gazdasági vállalások értékes pontja: a brigád tagjai a számukra meghatározott normát szeretnék 3 százalékkal túlteljesíteni. (A brigád eddig 80 százalékát teljesítette az év végéig megszabott normájának.) Hogy ez sikerüljön, gépeiket lelkiismeretesen tisztítják, gondozzák, maguk végzik el a szükséges kisebb javításokat is. Állják a szavukat a brigád tagjai. A munkában különösen Kicsich János, Dukai Ferenc, Varga József traktorosok mutatnak példát. I A.